HARCI UTAK, KÜZDŐSPORTOK, ÖNVÉDELEM

HARCIUTAK,KÜZDŐSPORTOK,ÖNVÉDELEM
©dr.SzalaiAndrás,ApológiaKutatóközpont,www.apologia.hu(v.4.2015.06.06.)
AzemberiségéleténekKáinésÁbelótasajnosmindigisrésze
voltazerőszakésaháborúskodás.Azévezredeksoránaharc
körülményeiéseszköztárafolyamatosanváltozott,aspontán,
foggal-körömmel-bunkóvaltörténőverekedéstőlakifinomult
pusztakezesésfegyverestechnikákezreitfelvonultatóázsiai
harciművészetekig.Ezutóbbiakatmamárnemcsakfilmekbőlismerhetjük.Hazánkbansokévszázadosharcimódszereket, ezek modern változatait, önálló és kevert irányzatokat,
komolykulturálisésvallásiháttérrelrendelkező,illetveilyesmivelelvbőlnemis
foglalkozóiskolákbanegyarántlehettanulni.
Keresztényekszámáraebbenatémábantöbbetikaikérdésistisztázásravár.Egy
másiktanulmányabibliaietikaalapjánfoglalkozikatémával(„Testápolás,testedzés,küzdelemésönvédelemaBibliában”),ebbenacikkbenazonbanáltalános
kérdésekrekeressükaválaszt.Példáulmiazázsiaiharciutakvallásiháttere?Mi
a különbség a harci út, küzdősport és önvédelem között? Miért hagyták abba
egyesek, és miért folytatják mások? Milyen feltételekkel szabad bármelyiket elkezdeni? Hol vannak a határok? Ismerkedjünk meg tehát a harci utak, küzdősportokésazönvédelemvilágával!1
1.Azázsiaiharciművészetekről
Amitma„harciművészet”-nekhívunk,azmindázsiaieredetű:japánulBudo(„a
harcútja”),kínaiulWushu(„harcművészet”)vagyKungfu/Gongfu(„készség”).
Alegtöbbázsiai,középkorivagyújkorieredetűharciművészetkatonaieredetű
(ld. szamurájok), így a legkülönfélébb fegyverektől a kézitusáig, a páncélban
úszástól a fogolykötözésen át a sebvarrásig mindent tartalmazott. Még ennél is
átfogóbbrendszerréváltJapánbanazún.nindzsáktitkos,gerillaharcra,merényletrevalóképzése.Afegyverhasználattóleltiltottparasztokésszerzetesekönvédelmi módszerei is a pusztakezes (ütő, rúgó, lefogó, gáncsoló, dobó), illetve a
vándorbottalésszerszámokkal(kés,evező,cséphadaró,ültetőfa,sarló,balta)valóhatékonyküzdelemrekészítettekfel.Acélmindigatúlélésvolt,ezértnemléteztek„csakvédekező”rendszerek,ahogyaztamainyugaticivilelképzeli.
1Ajapánéskoreaikifejezésekátírása:s=sz,sh=s,w=v,y=j,j=dzs,ch=cs,ts=c;ae=nyílte,
eo=rövida,oo=ú.Akínaiszavakatanyugati,majdahivataloskínaiátírásszerint(chikung/
qigong),néhamagyarosan(csikung),alapvetőenapekingidialektusban,ritkánakantonibanis
(pl.Shaolin//Siulam).Ajapánhosszúmagánhangzókatésakínaihanglejtéseketnemjelöltem.
1.oldal,összesen:15
Az ázsiai rendszerek eredetileg mind igen komplexképzést
nyújtottak. Mivel a harc nem csak fizikai, hanem mentális
képzéstis igényel, a katonák és a szerzetesek szellemi képzésétazországukbanuralkodóvallási-filozófiaiirányzatbiztosította: Kínában a taoizmus, a konfucianizmus és a chan
buddhizmus, ez utóbbi változatai Japánban (zen) és Koreában(seon),illetveJapánbanasintóis.
Ugyanitt kell megemlíteni, hogy Kínában a kungfu iskolákat eleve „külső” (wai)
vagy„belső”(nei)rendszerkénttartjáknyilván.Alegtöbbrendszerkülső,azaza
harcbanatestierőnek,amegfelelőtechnikánakésazidőzítésnektulajdonítdöntőszerepet.Anéhánybelsőiskolaazonban(TaiChiChuan/TaiJiQuan,PaKua/
BaGua,HsingI/XingYi)ugyanilyenfontosnakvagyfontosabbnaktartbizonyos
taoistaspekulációkat(azötelem)ésachi/qienergiát,aminekfelgerjesztésétés
használatátkülöngyakorlatokcélozzák(chikung/qigong).
1.1.Változásoka20.században
A20.századbanazázsiaiharciművészetekrőláltalánosságbanelmondható,hogy
az új, tömeges civil igényeknek megfelelően a pusztakezes képzés vált hangsúlyossá,legalábbisanyugatonelterjedtiskoláktöbbségébenezterjedtel.
TovábbihangsúlyváltásJapánban,hogyegyesiskoláknagytanítói
atechnikaigyakorlásonfelülerőshangsúlythelyeztekagyakorlás
szellemi útként való felfogására, így lett a „módszer”-ből (-jutsu)
„út” (-do), pl. Aikijutsu-ból Aikido. (A Jujutsu-ból kialakított Judo
azonbanpéldáulmamárcsaksport.)
Ajelentősebbjapánéskoreairendszereketáttekintvemamárazalábbi„műfajokról”lehetbeszélni:
•
•
•
•
•
Főlegütéseket-rúgásokatalkalmaznak:
o JapánbanaKarate
o KoreábanaTaekyon,Taekwondo
Főlegfogásokat-dobásokatalkalmaznak:
o JapánbanaSumo,Judo,Aikido
Ütéseket-rúgásokatésfogásokat-dobásokategyarántalkalmaznak:
o JapánbanaJujutsu,Taijutsu,Kempo
o KoreábanaHapkido
Kizárólagfegyvereketalkalmaznak:
o JapánbanaKenjutsu(kardvívás),Iaido(kardrántás),Kendo(bambuszkardvívás),Bojutsu(botvívás),Kyudo(íjászat)stb.
Azeredetikomplex–pusztakezesésfegyveres–képzéstnyújtják:
o JapánbanaNinjutsu
o KoreábanaHwarangdo.
2.oldal,összesen:15
Természetesenmaisvanközöttükátfedés.EredetilegaJudoban
is voltak ütések, és a Karatéban is dobások, bár ezeket ma már
csak magasabb szinten gyakorolják. Az Aikido pedig, bár a
Jujutsurahasonlít,afakardvívástistanítja,mertmozgásrendszere részben arra épül. Ráadásul nem kevesen gyakorolnak több
rendszert,kiegészítőcéllal.
Kínábanatradicionáliskungfuéswushuiskolákképzésemais
komplex, pusztakezes és fegyveres. Nem ismert olyan iskola,
amelycsakfegyveresvagycsakpusztakezesképzéstnyújt.Egyes
rendszerekpusztakezesanyagaazonban–főlegarendészetikiképzésigényeitszolgálva–önállóképzéskéntismegjelent(pl.a
ShaolinbólönállósodottaJujutsu-szerűChinNa/QinNa).
Mindeniskolárasajátosstratégia,forma,edzésimódszer,segédeszközésfegyver
használata jellemző. Ahány iskola, annyi hangsúly: távol-, közel- vagy belharc;
főleg kéz- vagy lábmunka; vadállatok mozgásának elvont imitálása vagy inkább
azemberianatómiáraépülőmozdulatokstb.
Anyugatonlegelterjedtebbkungfustílus,afőlegközelharcos,
pusztakezes rendszerként ismert Wing Chun/Ving Tsun az
eredetilegdzsunkahajtásáraszolgálóhosszúbotésakantoni
pillangókéshasználatátisoktatja.Ezekönmagukbannemtúl
hasznosakamainyugaton,deittisegymásraépülapusztakezesésafegyveresmozgás.Másiskolákazonbanmégmindigközépkorifegyverektucatjaittanítják,fizikumotéskoordinációtfejlesztő,illetvehagyományőrzőcéllal.
Apusztakezesképzésirányábatörténőhangsúlyváltozásnaktöbbokaisvan.
•
•
•
•
Előszöris,akatonaiarzenáldrasztikusmódonmegváltozott.Ahagyományos fegyverek – a kés kivételével – a modern háborús konfliktusokból
vagy kiszorultak (íj, kard, pajzs, balta stb.), vagy átalakultak (pl. lándzsa
helyettszurony).
Másodszor, a zártkörű, többnyire férfiak számára nyitott harcművészeti
iskolákkéseileszármazottaimacivilférfiak,nőkésgyerekektömegeitoktatják,akiknekeltérőfizikaiésmentálisképességeikvannak.
Alegtöbbhagyományőrzőiskolaanyagánakmegfelelő,művésziszintűelsajátítása még ma is minimum egy-két évtizedbe kerül, és még ma is
használják a régi fegyvereket. A mai civilek azonban erre egyrészt nem
érnekrá,másrésztinkábbamaikézifegyverek(kés,bot,baseball-ütő,vipera,pisztoly,elektromossokkoló)ellenivédekezésérdekliőket.
Azázsiaiiskolákcsaládiésnemzetikincskéntőriztéktudásukat,a20.századközepétőlazonbannyugaticivilektömegeitisoktatják,akikaközépkorivagyújkoriTávol-Kelettőlnagyoneltérővilágbanélnek.
3.oldal,összesen:15
1.2.Világnézetihátterük
Azázsiaiharciművészetekasajátosázsiaikultúrákrészeiként
fejlődtek ki. Kidolgozóik vallási, filozófiai és esztétikai eszméi
nemcsupánerendszerekelméletialapjairaésamentálisképzésre, hanem például a formagyakorlatok mozdulatainak számáravagyatechnikákformaimegjelenéséreishatottak.
Mostpedigtekintsükátajelenleghazánkbanisgyakorolt,jelentősebbirányzatok
általánosvilágnézeti,vallási,szellemihátterét,dehangsúlyoznikell,hogyennek
megjelenéseklubtólésoktatótólfüggőenigeneltérőmértékű:
•
•
•
•
Akínaikungfu/wushuiskolákháttereataoizmus(TaiChi/TaiJi,Hsing
I / Xing Yi, Pa Kua / Ba Gua), a buddhizmus (Shaolin Chuan // Siu Lam
Kuen,ChoiLiFat),vagyezekéskonfucianizmus(WingChun/VingTsun).
Ajapánrendszerekspirituálisháttereazenbuddhizmus(Karate,Kempo,
Kenjutsu, Kendo, Iaido, Kyudo), a sintó animizmus (Sumo), a sintó egyik
újkori, Omotokyo nevű szektája (Aikido), vagy az Amida buddhizmus, a
sintó és a taoista mágia keveréke (Ninjutsu). Megjegyzendő, hogybár az
első Judo edzésnek egy zen buddhista kolostor adott helyet, nemzetközi
elterjedtségeésolimpiaisporttáválásarévénvilágnézetilegteljesensemleges.EzjellemzianyugatiJujutsuiskolákatis.
A koreaiiskolákspirituálishátterébenakoreainépivallásosság,ataoizmusésakonfucianizmuskeverékeáll(Hwarangdo,Taekyon,Taekwondo
ésHapkido),deakínaiésajapániskolákhozképestelhanyagolhatóvilágnézeti missziótudattal érkeztek a Nyugatra, a Taekwondo (WTF) pedig
olimpiaisportáglett.
A thaiföldibox(MuayThai),illetveafülöp-szigeteki(Kaliv.Escrimav.
Arnis)ésmaláj-indonézkomplexharcirendszerek(Silat)spirituálisháttereatheravádabuddhizmusésahelyianimizmus.
Végül,kétnemázsiaiirányzatisműködikhazánkban,
amelysajátoskulturálismissziótteljesít.
AbrazilCapoeiraafro-amerikaizeneiéstáncelemeketötvözakrobatikusharcielemekkel,egyesiskolákbanaBrazilJujitsuvalis(acdp.hu).
A magyar Baranta pedig történelmünk különböző
korszakainaklovasésgyalogos,fegyvereséskézitusa hagyományait igyekszik feleleveníteni történészek,néprajzosokésegymagyarmesteráltalalapítottKempostílussegítségével(baranta.org).
4.oldal,összesen:15
1.3.Kulturálismissziójuk
Az ázsiai harci művészeteket évszázadokon át csakázsiaiak tanulhatták, művészetüket családi és nemzeti kincsnek tekintették, féltékenyen őrizték. A 19. szbananyugatazaddigelszigeteltKínátésJapántbevontaavilággazdaságiéskulturálisvérkeringésébe.A20.századközepétőlpediganyugatsajátidentitásválsága miatt szinte mindenre nyitott lett, ami
távol-keleti, így a harci utakra is. Ezért az
ázsiai mesterek a hetvenes évek óta – részbenBruceLeehatására–márbüszkénadják
át tudásukat a nyugatiaknak, és sokuk tudatos kulturális missziót is teljesít. Ez több térenismegnyilvánulhat:
•
•
•
•
•
a gyakorlók kötelező ruházatában (pl. japán parasztruha, kínai papucs,
színesövekstb.),
asajátosmester-tanítványviszonyban(azalapítóképeelőttiszertartásos
tisztelgés,családtag-titulusok,udvariasságigesztusok),
amentálisfelkészítésben(meditáció),
azelsajátítandóháttérfilozófiában(taoizmus,buddhizmus),
különféle–fiziológiaivagyspirituális–értelmezésűenergiákhasználatában(csikung,kiai).
Ami az oktatást illeti, itt a nyugaton gyakorlatilag azegyesoktatótólfügg, hogy
mindebbőlmennyikerülbeleazoktatásba.Ugyanakkorelmondható,hogybizonyos(„belső”)irányzatokelevejobbanhajlanakamisztikára,ígypéldáulakínai
TaiChiésajapánAikido.AKarate,aKempoésáltalábanajapánfegyveresrendszerektermészetesmódonnyitottakazenbuddhizmusra.
Amiagyakorlásbanvalófejlődéstilleti,akikelértékmindazt,amielérhetőafizikai gyakorlás és a mentális képzés révén, azok egy kis része szükségét érzi továbblépniaspiritualitásterületére.Van,akinekezkomolyvallásikeresésséválik,
másokazonbanemberfelettinektűnőképességekmegszerzésétcélozzák.
1.4.Nyugatifogadtatásuk
Harctermészetesenittanyugatonismindigvolt,alovagok,közkatonák,illetve
rendőrökittiskaptakéskapnakkiképzést,ahogyazalvilágibűnözőknekismegvoltakamaguk„nemreguláris”módszereikéseszközeik(pl.aboxer).
Azeurópairendszerek–azázsiaiakhozképest–elevekevésbékifinomultakvoltak,ésahadviselésimódszerek,eszközökdrámaimegváltozásávalrészbenfeledésbe is merültek. Néhány módszer sportosított – szabályok közé és védőfelszerelésbe szorított – formában fennmaradt. Ilyen a kard-, tőr- és párbajtőrvívás,agörög-rómaieredetűkötöttésszabadfogásúbirkózás,illetveabritökölvívás(Boxing).
5.oldal,összesen:15
Egyedül a rúgásokat is tartalmazó francia boxnak
(Savate) és sétabot vívásnak (Canne) maradt fenn,
illetvelettfelélesztveversenysportéscivilönvédelmiváltozatais(LaSavateDéfense).Ezutóbbiasétaboton kívül a bot, kés, tőr, illetve a szék és a kabát
önvédelmihasználatátistanítja.
Azolimpiaiésatömegsportmellettpedigmegjelent
a profi bunyósokat alkalmazó szórakoztató ipar. Ez
olyan hibrid rendszereket hozott létre, mint a pankráció, ami az ógörög olimpiaitól az európai alvilágonátazamerikaishow-műsorokighosszúutattettmeg,a70-esévekbenszületettamerikaiKickBox,amianyugatiboxotésakaratéslábtechnikátötvözi,illetvea90-esévekbenszületettMixedMartialArts(MMA)vagyaketrecharc.
Amiamodernnyugatikatonaiésrendfenntartókiképzéstilleti,
márazelsővilágháborúutánmegjelentazigény,hogyaközelharcban(CQC,CloseQuarterCombat)anyugatiökölvívástésa
birkózást a japán Jujutsu-val ötvözzék, a 2. világháború után
pedig a filippínó (Kali) és a maláj (Silat) kés- és botharccal is.
Egyeskiképzőtisztekkomolyfejlesztőmunkásságarévénhibridrendszerekjelentekmeg.OroszországbankialakultaJudot
azoroszbirkózássalötvözőSambo,AngliábanaBritishJujitsu,
Kanadában a Defendu (ma: Defendo), Izraelben a KaPaP és a Krav Maga, végül
FinnországbanaskandinávDefendo.ASambónak,aDefendónakésaKravMagánakcivilönvédelmi,antiterroristaésszemélyvédelmiváltozataislétrejött.Képzésianyagukakeletiharcirendszerekbőlcsakamaikörülményekközötthasználható és gyorsan elsajátítható elemeket vette át. A rövid kiképzési idő miatt, illetve az új élethelyzetekre új, tudományos
módszereketkellettkifejleszteni.Amentálisfelkészítéstilletőenisinkábbamainyugatiembertéskultúrájátjobbanismerő
fiziológiaiéspszichológiaikutatásokbanbíznak.
Az ázsiai harcművészeti iskolák mai nyugati tanítványainak nagy része – a korszellemnek megfelelően – eleve vonzódik a távol-keleti kultúra, esztétika és világnézetekiránt.Ezértpozitívanértékeliazáltalánosnyugatiélethelyzettőlidegenelemeketis,mintamilyenajapánparasztruhábanvalómezítlábasmozgás,a
tatamin térdelve birkózás vagy a középkori kínai fegyverekkel való gyakorlatozás. Van, akit az egészből kizárólag, vagy elsősorban a mozgásművészet
érdekel: élvezi az esztétikus mozdulatsorokat, tehát a gyakorlást inkább sportnak, az önkifejezés, az egészségmegőrzés eszközének tekinti. Másokat maga a
küzdelem, az európai boxnál, birkózásnál kifinomultabbnak tekintett technikák
vonzanak.Nemkevésazonbanazoknakanyugatiaknakaszáma,akikmindezen
túl a gyakorlást életük részévé, életformává teszik, egyesek pedig valamelyik
ázsiaivilágnézetet,vallástismagukéváteszik.
6.oldal,összesen:15
E vonzalom hiányában azonban elsősorban a gyakorlati szempontok döntenek,
ezértsoknyugatiinkábbazolyanmisztikamentes,valóbansportnaktekinthető
(pl. Judo, Kick Box, Taekwondo) vagy életszerű önvédelmi célt szolgáló nyugati
ésközel-keletirendszerekutánnéz(pl.Defendo,KravMaga).
Mindenesetre elgondolkodtató az a természetesség, amellyel európai fiatalok
tömegeipéldáuljapánparasztruhábabújnak,megtanulnaktöbbtucatjapán,kínai vagy koreai szakkifejezést, hagyják magukat ezen a nyelven dirigáltatni,
meghajolnakvagyleborulnakazedzőtermekoltárai,azalapítókképeielőtt,vegetáriánussá válnak, csikungoznak vagy elkezdenek hinni a karmában. (Kérdés,
hogy vajon hány ázsiai fiatal fogadná ugyanilyen természetességgel, ha néger
baptista edzője, akitől boxot, birkózást vagy kosárlabdát akar tanulni, Jézust
megszólító,közösimáraszólítanáfelatréningelőtt?)
2.Összehasonlítás
2.1.Azönvédelemésaharciművészetek
Tagadhatatlan, hogy minden ázsiai harcművészeteknek van önvédelmi értéke, de közismert, hogy a mai, nyugati hétköznapokban
való használhatóságuk eltérő mértékű. Oka
van annak, hogy a nyugati katonai és rendészetikiképzésmelyázsiairendszerekbőlmerít(Jujutsu,WingChun,ChinNa,Kali),ésmelyekből nem. A modern önvédelmi rendszerekisokkalnemtartjákmagukatharcművészetnek.Azigazikülönbségazonbannemtechnikai,hanemazalapvetőenmásigényekésmódszertan.
Az első nagy különbség a jogiszempont. A harci művészetek harci művészetek,
többségükkatonákszámára,háborúsidőkrelettkifejlesztve,amiatechnikában
ésataktikábanismegjelenik.Akatonaésarendőrugyanismindigmásjogihelyzetbenvan,mintacivil.Azelőbbitazállamfegyverzifel,éshatalmazzafelarra,
hogy valakit megkeressen, elfogjon vagy akár meg is öljön. Civil azonban csak
védekezhet,közbenbekelltartaniaazarányosságelvét,csakvégveszélybenölhet,ésbíróságelőttiskellelszámolnia.Logikus,hogyakatonánakésrendőrnek,
illetveazönmagátvagymásokatvédenikényszerülőcivilnekeltérőstratégiáraés
eszköztárra van szüksége. Ennek ellenére a legtöbb ázsiai harcművészeti iskola
egyszerűennincstekintettelazadottnyugatiországjogszabályaira.
Ehhezkapcsolódikamásodikszempont,afelelősségkérdése.Bárahivatásosésa
civil eszköztára nem lehet azonos, a harcművészeti iskolákban ma civileknek a
régikatonaimódszerekettanítják,szinteváltoztatásnélkül.Eztbizonyítja,hogya
karatevagykungfuversenyekenazedzésekengyakorolttechnikáktöbbségetil7.oldal,összesen:15
tott.Bárahagyományosázsiaiharcművészetiiskolákakatonaivagycsaládijellegűhierarchiarévénfelelősségetisvállaltaktanulóikért,ezmaanyugatonritkán fordul elő. Elvben léteznek közismert elvek (pl. „Karatés nem támad először”),deaziskoláktöbbségébennincsetikaiésjogiismeretterjesztésatanultak
alkalmazhatóságáról.Pedignaivitásazthinni,hogyatanultakatsenkisemhasználjarosszra.Mivelmagyakorlatilagbárkitanulhatharcművészetet,hakifizetia
tandíjat,ésazedzésennemokozproblémát,aziskolai,utcai,szórakozóhelyierőszakos jelenetekben sajnos túl gyakori lett a láthatóan képzett verekedő. Ezért,
bár az önvédelem oktatás eredetileg a civilek egymás közötti, hirtelen felindulásból fakadó verekedéseire, illetve rablók, betörők fenyegetése és támadása
ellen kívánt felkészíteni, napjainkra feladattá vált a harcművészetekben jártas
bűnözőkellenistratégiaéstaktikakidolgozásais.
A harmadik nagy különbség abban rejlik, hogy a harci művészetek gyakorlása
életstílust követel. A kifejezetten művészi mozgás megszerzéséhez hosszú évek,
évtizedekcsiszolgatómunkájáravanszükség.Acivilönvédelemrevalófelkészítésbenerrenincssemidő,semszükség.Afizikaielvárásokterénazátlagemberből kell kiindulni: férfiak és nők, fiatalok, középkorúak és idősebbek számára
egyarántelsajátítható,személyreszabhatótechnikákravanszükség.Nincsszükség csonttörő keménységre, kifinomult mozgáskultúrára, többezres technikai
repertoárra, hanem kevés, bármilyen helyzetben, bemelegítés nélkül, zsigerből
működőtechnikaésavalósélethelyzetekreépítőtaktikakell.
Negyedszer, a mai harcművészeti iskolák többségében mindent megtesznek a
stressz elkerülése érdekében. A gyakorlók rendszerint tornateremben, tiszta és
méltóságot adó ázsiai ruházatban gyakorolnak; vezényszóra, egyszerre mozognak,éskiáltanak;titulusok,rangok,etikett,tiszteletadásahelynek,amesternek
ésegymásnak–általábanilyenamiliő.Ennekhatásaazonban–azizzadás,aharcias gesztusok és koncentrációs kiáltások ellenére – a kiszámíthatóság, a belső
nyugalomfenntartása,azazvégsősoronazadrenalin-mentesség.
A vészhelyzetben is működő önvédelem tanulásához azonban elengedhetetlen a
realitáshozvalóminélteljesebbközelség.Ezazedzéssoránisszükségesséteszia
nyugatihétköznapokkörnyezetét,ruházatát,zaját,ésamai,valóséletbenelőfordulóhelyszínekreéshelyzetekrevalófelkészülést(utca,lift,autó,repülő,diszkó,
konyha, busz). Sok ázsiai rendszerben azonban eleve olyasmikre készítik fel az
embert,amivelittanyugatonnemigentalálkozik.Nekünkugyanisnemtatamin,
hanembetononkellesni,ésnemtérdelünk,hanemkétlábonállunk.Nemisbambuszkarddal vagy lándzsával, hanem bicskával vagy viperával esnek nekünk, illetveritkánvanhelynagyívűdobásokhoz,ugróésfordulórúgásokhoz.Afegyverviseléshezengedélykell,éshaazembertúlkeményenvédekezik,ésazodaérkezőrendőrök,tanúknálataláljákatámadótólelvettfegyvert,őkerülhetbajba.
Ugyanígykizárólagvalóság-közelistresszalattlehetmegtanulnikezelniapulzusszámésazadrenalin-szinthirtelenmegugrását.Ennekhatásáraugyaniscsőlátás,
8.oldal,összesen:15
csőhallásalakulki,amozgás-koordinációbólpedigazázsiairendszerekreolyjellemző finom-motorikus mozgás eltűnik. Nyilván nem állandó harckészültségre
van szükség, hanem arra, hogy az ember baj esetén neki-,hanembekapcsoljon.
Azsemlehetcéljaacivilnek,hogyaddigharcoljon,amígmindentámadótsorrale
nemrugdos,mintafilmekben.Azegyetlenigazicélminélgyorsabbankikerülnia
veszélyhelyzetből,ésépségbenhazajutni,illetvemásnaksegíteniebben.
2.2.Azönvédelemésaversenyszerűküzdelem
A régi harcművészek békeidőben iskolákat
nyithattakésbemutatókonkápráztathatták
el a civileket. A háború azonban megváltozott,ésaháborúkatnemharcművészekvívják – talán csak a speciális alakulatoknál
találnimodernszamurájokat.
A legtöbb harcművész tehát megmarad az
edzőteremben. Jól tudja, hogy a tananyag
nagyrészeeredetileg„éles”technikavolt,aminemversenyrevaló,demamára
modernharctérikörülményekközöttsemigenalkalmazható.Akiknemakarnak
csak a klub falai között gyakorolni, és kedvelik a megmérettetést, azok is csak
egymásthívjákki,denemazutcán,hanemintézményesített,szabályokközészorított, sportszerű versenyekre. Persze akad olyan is, aki modern gladiátorként
vagyinkábbbérverekedőkéntabrutálisésjóljövedelmezőbunyókraspecializálódik(pl.ketrecharc),deőknagyonkevesenvannak.
Asportszerűversenyekenazélestechnikáktermészetesentiltvavannak.Inkább
cserepet,fát,betontvagyjegettörnek,zúznakkézzel,lábbal,fejjel,aztbizonyítva
ezzel, hogy mire lennének képesek egy emberi testtel szemben, illetve hogy mi
mindentkibírasajáttestük.Mindenkimásindítékbólteszi:virtusból,amegmérettetés kedvéért, pénzért, igen ritkán vallási praxis részeként. De nincsenek is
sokan:egyetlenversenyzőresoktízezeregyszerűgyakorlójut.
Miafőkülönbségaküzdősportésazönvédelemközött?Asportszerűküzdelmet
élvezetbőlgyakorolják,azönvédelemreazonbanmindenkicsakrákényszerül.A
versenysportmindentmegteszazért,hogyasportolókfairplayversenyezhessenekegymással,azönvédelemazonbanvészhelyzet,amitnormálisemberigyekszikelkerülni,ésamibenrászorulaversenyekentiltottmódszerekre.Ittugyanis
nincssúlycsoportbeosztás,atámadómindignagyobb,erősebb,sőt,többenvannak. Nincs korlátozott menetidő, a támadás többnyire váratlanul alakul ki, és
gyorsanleiszajlik–adolgokmásodpercekenmúlnak.Nincskötelezővédőfelszereléssem,általábansúlyostestiéslelkisérülésrevagymégrosszabbravankilátás.Nincsenekszabályok,tehátbármimegtörténhet,semdrukkerek,mertritkaa
segítség,semdíjak,mertazigazitétaz,hogyazembermegússzaabajt,ésépségbenhazaérjen.
9.oldal,összesen:15
2.3.Azönvédelemésazutcaiverekedés
Az utca – megfelelően szocializált emberek számára – nem a magamutogatás,
erőfitogtatásvagymegmérettetéshelye.Azutcánugyanismásjogihelyzeturalkodik, mint a harctéren, az edzőteremben vagy a versenyen, és a tét is más: az
embertulajdona,önmagaésszeretteitestiépségevagyélete.Azönvédelemtehát
averekedésselellentétbenatársadalomáltalelismertértékekmegvédésérőlszól.
Avalóság-közeliönvédelmiképzésatanulókatnemcsupánütni
ésrúgnitanítjameg,hanemapotenciálisanveszélyesélethelyzetekfelismeréséreis.Képessékellválniukbizonyosszituációk
elkerülésére. Ha ez nem sikerül, akkor pedig stratégiára van
szükség. Meg kell tanulni az ún. asszertív kommunikációt is,
amisegíthetakonfliktustaszavakszintjéntartani,ésmegelőzni a fizikai erőszakot. Ha pedig a helyzet mégis elfajul, akkor
nemcsakamegfelelőtechnikákelegendőmennyiségűgyakorlására,hanemkontrolláltagresszióraisvanszükség.Egydolog
ugyanisahelyzetfelismerésésatechnikaismerete,demitkezd
az ember a saját pulzusának és adrenalin-szintjének váratlan
megemelkedésével és annak hatásaival? Csak ilyen összetett tréninggel lehet
megszerezni azt a belső kontrollt, aminek segítségével az ember nem fagy le
(nemválikkiszolgáltatottá),denemishevültúl(nemválikaránytalanulbrutálissá).AzönvédelemrekényszerülőhívőnemszűnhetmegKrisztustanítványának
lenni,ésországajogszabályaitisbekelltartania.
Végül,önvédelmetnemcsupánsajátmagunkmegvédéseérdekébenérdemestanulni, hanem azért is, hogy másoknak segíteni tudjunk. Sajnos túl sok férfi, nő,
iskolás és nyugdíjas marad egyedül, mert nincs, aki kiálljon mellette, nincs, aki
megvédje.
3.Tanácsok
3.1.Akikabbahagyták
Sokan vannak, akik egy harcművészet gyakorlása után keresztény hitre térnek,
ésazegészetvéglegabbahagyják.Azokoklegalábbolyansokfélék,mintmaguk
azéletutak,deabeszámolókrendszerintazalábbiháromterületetérintik.
•
Világnézetiok–Azilletőamegtéréseelőttpéldáulbuddhistakéntvagytaoistaként gyakorolta a harci művészetet. Mivel számára vallás és edzés
teljesen egybefonódott, az adott világnézettel együtt annak sajátos spirituálismódszereit(pl.zen,csikung)ésaharci„út”életstílusszerűgyakorlásátiselveti.
10.oldal,összesen:15
•
•
Erkölcsiok–AzilletőimmárKrisztustanítványakéntúgyítélimeg,hogya
jellemenegatíviránybaváltozott(büszkeség,erőszakosság,magamutogatás,másokkontrollálásastb.),illetveebbenaziránybanerősödnetovább,
hafolytatnáagyakorlást.
Egészségiok–Azillető(maradandó)fizikaikárosodástvagysérüléstszerzett a gyakorlás során, vagy valaki másnak okozott ilyesmit, ezért úgy
dönt,hogynemakarmégegyszerilyenhelyzetbekerülni.
Bármelyikokisvoltadöntő,igensokanjutnakarra,hogyamiafizikaigyakorlás
szempontjából hasznos volt, az megvan egy küzdősportban is, ezért inkább azt
választják,tehátegyszerűensportágatváltanak.
Vannakugyanakkorolyanokis,akikszinténkeresztényhitretértek,defolytatják
a gyakorlást. Például Amerikában sok keresztény harcművészeti, küzdősport és
önvédelmiiskola,illetvetöbbolyanmissziószervezetislétezik,amelyharcművészekésküzdősportolókközöttszolgál.Érveikrendszerintakövetkezők...
•
•
•
•
őkszéttudjákválasztaniafizikaigyakorlástavallási-világnézetiháttértől,
nemészlelnekönmagukonjellembelitorzulást,
atechnikákonésataktikánbibliaietikaiszempontokalapjánváltoztattak,
aharcművészekközöttijelenlétüketaKrisztusrólvalótanúságtétellehetőségénektekintik.
Amintlátható,leginkábbaszemélyesfaktoradöntő:amiazegyiknekkísértés,a
másiknaknemaz,ésmindegyiknektisztelniekellamásikálláspontját.
Akiafolytatásmellettdönt,annakmindenesetreajánlottidőnkéntvégiggondolni,
hogy miért is kezdte el annak idején a gyakorlást, és mit lát benne hasznosnak
ma, Krisztus tanítványaként? Érdemes újra meg újra ellenőrizni, hogy az edzés
milyentestiéslelkihatástgyakorolazemberre.
3.2.Akikelkezdenék
Előszöris,mindenkiőszinténgondoljavégig,hogymiértakarjacsinálni?
•
•
•
•
•
•
Ténylegcsakfittakarlenni,vagyinkábbkeményfickó/lány?
Tényleg önvédelmet szeretne tanulni, vagy csak bosszút akar állni valakin?
Ténylegazönuralom-fejlesztéseszközétlátjabenne,vagycsakafokozatávalésatudásávalszeret(ne)másokelőttbüszkélkedni?
Mennyiidőbe,pénzbe,energiábafogkerülniadolog?
Éshonnanfogjamindeztelvenni:acsaládtól,ahivatástól,ahitélettől?
Holleszahatár,ésmileszagaranciaarra,hogynemlépiát?
Másodszor,sajáttestiadottságainakismeretébenutánakellnéznie,hogy
•
milyenfizikaiképességekkellenekazadottrendszerelsajátításához(eleveerőteljesalkatotkövetel,vagyelégazátlagosfizikum),
11.oldal,összesen:15
•
milyen élettani, fizikai hatást gyakorol a rendszer magára a gyakorlóra
(gerinc,csontok,ízületek,idegrendszer)?
Harmadszor,általábanmindenhovabelehetülnimegnézniegyedzést.Ilyenkora
saját szemünkkel is meggyőződhetünk arról, hogy milyen a helyi oktató, edző,
mester, instruktor személyisége: jó pedagógus vagy diktátor, sportember vagy
üzletember,toleránsvagyfanatikus?Ezutánpedigérdemesbeszélgetniisazoktatóval,ésfeltenninekinéhánykérdést:
•
•
•
Részeaképzésnekvalamelyiktávol-keletivilágnézetmegismeréseésátvétele?Milyenazoktatósajátvilágnézetimeggyőződése?–Ígykiderülhet,
ha hívő, névleges keresztény, teljesen vallástalan vagy egy keleti vallás
odaadóhíve.
Van-emeditációazedzésekelőttésután,éshaigen,mirőlvanszó:csak
relaxációról(lenyugvás,fókuszálás)vagypéldáulegybuddhistamódszerről(zen)?
El kell-e sajátítani bizonyos erő, energia (chi/ki) használatát? Ezt minek
tartjaazoktató:fiziológiai,pszichoszomatikusjelenségnekvagyemberfeletti,spirituáliserőnek?Ésmilyenalaponítélimeg?
Negyedszer,afentiszempontokatérdemesmenetközben,időnkéntellenőrizni.
Amiamotivációtilleti,jóhaagyakorlónakvanvalakije,akiismeri,figyelemmel
kíséri, és szükség esetén helyre teszi. Ami a testi igénybevételt illeti, probléma
eseténaháziorvossalvagyszakorvossal(sportorvos,reumatológus)isérdemes
konzultálni.
3.3.Vészjelek
Bármely–harcművészeti,küzdősportésönvédelmi–rendszerre,iskolára,klubra,edzőreésoktatóraérvényes,hogyottkellhagyni,hakiderül,hogy
•
•
•
a klubban nem csupán fegyelem van (ami szükséges és építő), hanem a
fokozatok hierarchikus alkalmazása vagy a brutálisan harcias mentalitás
azalacsonyabbfokozatúvagygyengébbtanulókkalszembenitiszteletlenséghez,lelkivagyfizikaimegalázáshoz,visszaéléshez,sérüléshezvezet
azedzésenszerzetttudássalatanulókaklubonkívülaziskolábanvagyaz
utcánvisszaélnek
azilyesmiellenazoktatók,edzőknemlépnekfel,bártudnakróla.
Általában az ázsiai harcművészeti iskolák eleve nem szívesen ajánlhatók, ha a
rendszerrőláltalábantudható,vagyahelyiklubról,oktatórólkiderül,hogy
•
•
a képzésbe vallási-világnézeti elemeket is belekevernek, mint pl. a zenbuddhista meditáció vagy taoista spekulációk, amelyeknek nem csak elméletijelentőségükvan(ezekui.másvallásokeszméivagygyakorlatai)
aképzésnekrészeamisztikusmagyarázattalellátottenergetikaimódszerek(pl.csikung,kiai)alkalmazása
12.oldal,összesen:15
•
a képzésbe nem csak a pusztakezes önvédelem, hanem az ázsiai szúró,
vágó és ütő fegyverek használata is kötelezően beletartozik – ezek ui. a
gyakorlotttanulókraisigenveszélyeseklehetnek.
3.4.Ajánlhatórendszerek
Abibliaietikaalapjánasportolás,asportoktatásésaversenysport,illetveacivil
önvédelemtanulásaésoktatásaolyasmi,amitKrisztustanítványakéntisminden
továbbinélkülűznilehet.Ezért–világnézetisemlegességükésegészségmegőrző
hatásukmiatt–főlegazalábbirendszerekettudjukajánlani:
Küzdősportkéntvagyversenysportként
•
•
•
•
Különösenférfiaknakajánlhatóazolimpiaisportággáválteurópaibirkózás(birkozoszov.hu)vagya„cselgáncs”,ajapánJudo(hunjudo.hu).Anők
többségeabirkózójellegűsportokatazállandótestkontaktusmiatteleve
nemszíveli,demindigvannakkivételek.
Azelsősorbanütő-rúgóiskolákközülférfiaknakésnőknekegyarántajánlható az olimpiai sportág koreai Taekwondo (wtftaekwondo.hu) esetleg
azamerikaiKick-Box(kickbox.hu)vagyafranciaSavate(savate.hu),de
ezek bármelyike csak lightcontact (érintéses) vagy semi-contact (félerővel)szabályrendszerben,kesztyű-lábtyű,fogvédő,férfiaknakszuszpenzor,
nőknekmellvédőhasználatával.
Tizennégy év alatti gyermekeknek elsősorban az olimpiai sportág birkózás,JudovagyTaekwondoajánlható(ld.mob.hu).
Aki számára csak ázsiai iskola elérhető, annak az átlagos fizikummal is
űzhetőShitoRyu,WadoRyuvagyShotokankarateajánlható.
Civilönvédelemként
•
•
•
Gyakorlatilagbárkiszámáraajánlhatóakétlegelterjedtebb,hazánkbanis
oktatottrendszer:arendészetihátterűskandináv Defendo(defendo.hu)
ésakatonaihátterűizraeliKravMaga(krav-maga.hu).
AhazaiDefendoésKravMagagyermekönvédelmioktatástisnyújt(Safe
Kid és Krav Junior programok), illetve mindkét iskola szervez hétvégi
szemináriumokatcsaknőknek.
Aki számára csak ázsiai iskola elérhető, annak az átlagos fizikummal is
űzhető nyugati Jujutsu (jujitsu.hu), illetve a nőknek különösen megfelelő
WingChun/WingTsun/VingTsunkungfuiskolákajánlhatók.
Végülmegjegyzendő,hogyazáltalánostapasztalatszerintatinédzserekazittemlített rendszerek bármelyikét gyakorolva (ön)fegyelmet tanulhatnak, és az agresszivitásukislevezetődhet.Azesetlegesvisszaélésekellentermészetesencsak
azedző,aszülőkésapedagógusokkooperációjávallehetfellépni.
13.oldal,összesen:15
3.5.Problémásrendszerek
Keresztény szempontból a következő elemek jelenthetnek „problémát”: a túl
harciasmentalitás,azátlagosfizikumúakszámáraegészségkárosítóhatás,afegyverekveszélyessége,azenmeditációésamisztikusértelmezésűenergetikaigyakorlatok.Bizonyosrendszerekezértelevenemszívesenajánlhatók,akövetkező
indoklással:
•
•
Közismert keménységük, az átlagnál sokkal magasabb, akár egészségkárosítóhatásúfizikaiigénybevétel,azátlagnálharciasabbmentalitásmiatt:európaibox,MuayThai(thaiboksz),Kempo,GojuRyuésKyokushin
karate,BrazilJujitsu.
A fegyverhasználati képzést is nyújtó ázsiai rendszerek, e szúró, vágó és
zúzófegyverekfizikaiveszélyességemiatt:ajapánKobudoésNinjutsuiskolák,atradicionáliskínaikungfuiskolák,afilippínóésmalájkés-ésbotharcrendszerek(Kali,Silat).
A fegyveres rendszerek közül sportként elvileg a japán Kendo (bambuszbotvívás) ajánlható, mert a nyugati víváshoz hasonlóan mind szabályrendszere,
mind a védőfelszerelés elegendő fizikai védelmet nyújt. Az edzéseken azonban
erőteljesenmegjelenikakulturálisháttér,ésteljesentermészetesazenalkalmazása. Bár ismeretes, hogy ezt fókuszáló céllal, ima-előkészületként keresztény
szerzetesek is alkalmazzák, maga a zen mint tudat-kiürítő módszer eredetileg
nem „világnézetileg semleges technika”. Ugyanakkor az is igaz, aki edzés elején
vagyvégéncsakkoncentrálvagypihen,azvalójábannemisazentgyakorolja.
Általában a kínai wushu vagy kungfu iskolákban természetes a taoista misztika
(elméleti,vagygyakorlatiszintenis),achanbuddhistameditáció(többnyirepihentetővagyafeladatrafókuszálócéllal),illetveacsikunggyakorlásaegészségmegőrzővagyharcicéllal.
Aproblémaösszetett:
•
•
•
A „csi” fogalmának ázsiai definíciói (a fengshuitól az akupunktúrán át a
különféle kungfu iskolákig) igen eltérőek. Vagy csak fiziológiai-pszichoszomatikusvagymisztikus-spirituálisjelenségnektekintik.
Ázsiaimesterekszerintazenergiahelytelenhasználataegészségkárosító
hatású.Képzettoktatónélkülveszélyesvelefoglalkozni.
Amesterekazonbanközismertenrivalizálnakegymással.Dehogyandöntsükelmi,hogymelyikükakókler?Ésmibekerül,mirekiderül?
Ebizonytalanságokmiattacsikungotalkalmazórendszerekelevekerülendőnek
tűnnek.Kivételtalánatajcsisformagyakorlat,amisztikusmagyarázatoknélkül,
egészségmegőrző céllal – a lágy mozdulatsorozatnak ugyanis valóban van feszültségoldó és ízületerősítő hatása –, de a WingTsun iskola felfogása szerint is
légzőgyakorlatról van szó, amely az oxigént az egész testbe eljuttatja, és védi a
belsőszerveket(edzésvégénlevezetéskénthasználják).
14.oldal,összesen:15
Akínai„csi”japánmegfelelőjeaki,amireazAikidóbanisszokáshivatkozni.Az
Aikidomozgásrendszereesetébenkézenfekvőakifogalmánakfiziológiai-kinetikai értelmezése. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy az alapító (Ueshiba) egy
sintószekta(Omotokyo)tagjavolt,ésakifogalmaalattennéljóvaltöbbetértett
(spirituális valóságot és erőmegnyilvánulást), több Aikido nagymester pedig a
zengyakorlója.
Energetikai témában tehát a fokozott óvatosság ajánlatos, illetve a helyi oktató
kikérdezése, hogy szerinte mi micsoda, hogyan működik, és mit szolgál. Lehet,
hogy teljesen misztika-mentesen áll ezekhez a dolgokhoz, vagy meggyőződése,
hogyenélkülnemisműködikazegész.
3.6.Orvosiszempontok
Mielőtt azonban bárki bármibe is belekezdene, konzultáljon a háziorvosával,
gyógytornásszalvagyreumatológussal,hogyfizikailagmirealkalmas,mirenem.
Ugyancsakkonzultálnikellaleendőoktatóval,hogyazedzéseketmilyenkorosztálylátogathatja,milyenruházatésvédőfelszerelésajánlottvagykötelező,általábanmirekellfigyelni,ésmimennyibekerül.
Magyarszakirodalom
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Blomberg,Catharina:Szamurájok–Japánharcosnemességénektörténelmiésvallásiháttere(Szenzár,Budapest,2001)
Clark,Angus:Csi-kung–Titkoknélkül(Scolar,Budapest,2008)
GallaFerenc:Judoönvédelem(Sport,Budapest,1970)
Fu-nian,Yu–SchwanbergerJózsef:ATaijiquanművészete(Lunarimpex,Budapest,1997)
Hua-ching,Ni:Tao,aleheletfinom,egyetemestörvény(Lunarimpex,Budapest,2004)
JóvérBéla,BorbélyAttila:Szamurájokútján–Abudosportoktörténelme(Medicina,Budapest,2007)
Jwing-Ming,Yang:ChiKung(Lunarimpex,Budapest,1996)
LeyrerRichárd,SzabóJulianna:Akungfukirálya–BruceLeeésaJeetKuneDo(Lapkiadó
Vállalat,1987)
Lichtenfeld(Sde-Or),Imi–Yanilov,Eyal:Krav-Maga–Hogyanvédekezzünkfegyverestámadásellen?(Jaffa,Budapest2006)
Lowry,Dave:Aharciművészeteklelkiségérőlhaladóknak(Édesvíz,Budapest,2000)
KelemenIstván:Ju-jutsu–Amodernönvédelemútja(Sportpropaganda,Budapest,1983)
Show,Scott:Szamurájzen(Lunarimpex,Budapest,2000)
Shaoyu,Liang:Xingyiquan(Lunarimpex,Budapest,2005)
Stevens, John: Az Aikido eszenciája – Ueshiba Morihei szellemi tanításai (Szenzár, Budapest,1998)
Ueshiba,Kisshomaru:Azaikidoszellemisége(HunorVállalkozás,1999)
UjváriMiklós:Adél-keletázsiaiharciművészetek(magánkiadás,Budapest,1986)
15.oldal,összesen:15