Digitális középiskola - inter

Comments

Transcription

Digitális középiskola - inter
A Digitális Középiskola
Az elektronikus tanulás lehetőségei a felnőttoktatásban
Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények
közötti nemzetközi együttműködéssel
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
1
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Szerkesztette:
Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet
A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás
fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című,
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás
Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg
- 2010 –
2
TARTALOMJEGYZÉK
1.
Bevezetés........................................................................................................................4
2.
Az iskola arculata, sajátosságai .......................................................................................4
3.
A képzés jellemzői, sajátosságai .....................................................................................5
3.1. A tanulás szervezeti keretei .....................................................................................5
3.2. Oktatási módszertan................................................................................................7
3.3. A Digitális Iskola nevelési-oktatási célrendszere .....................................................9
4.
A képzés, az értékelés módszerei ..................................................................................10
4.1. A személyközpontú oktatás elemei........................................................................10
4.2. Értékelés, vizsgarendszer ......................................................................................12
4.3. Előrehozott érettségi..............................................................................................13
4.4. Az oktatás helyszínei.............................................................................................14
4.4.1.
Regionális Központ .......................................................................................14
4.4.2.
Kistérségi Oktatási Központ ..........................................................................16
4.5. A tanulásról alkotott felfogás a Digitális Középiskolában......................................16
5.
Az oktatás színterei és a pedagógiai tevékenység ..........................................................17
5.1. Konzultációs tanóra...............................................................................................17
5.2. Konzultációs tanár.................................................................................................17
5.3. Egyéni digitális tanóra...........................................................................................18
6.
Monitoring....................................................................................................................19
6.1. Pedagógiai monitoring ..........................................................................................19
6.2. Szociológiai monitoring ........................................................................................20
7.
Marketing .....................................................................................................................20
8.
A Digitális Középiskola fejlesztésének területei:...........................................................20
9.
Eredményeink:..............................................................................................................21
10.
FÜGGELÉKEK........................................................................................................22
3
1. Bevezetés
A Digitális Középiskola kísérleti (pilot) programként 2003/2004-es tanévben kezdte meg
működését a Miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezésében, a Miskolci Egyetemmel és
az Innocenter Kft.-vel konzorciumi együttműködésben. A program célja, hogy érettségihez
jutassa a hagyományos középiskolai képzésből kimaradó felnőtteket.
A Digitális Középiskola, a felnőttoktatás keretei között létrehozott kísérleti program olyan
felnőttek számára jött létre, akikben megvolt a képesség, a fogadókészség és a szándék arra,
hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik,
munkaidő-beosztásuk miatt a hagyományos képzésszervezési megoldások mellett erre nem
lettek volna képesek. A képzés oktatásszervezési kereteit a hagyományos esti munkarendben
zajló képzésekre vonatkozó jogszabályi környezet teremtette meg, a digitális eszközök, az
internet használat által kínált lehetőségekkel kiegészítve.
A kísérleti program tanulói motiváció- és képességvizsgálata (Józsa Krisztián, 2004., 2007.)
arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Digitális Középiskola legtöbb tanulójának a
motiváltsága meghaladja a középiskolában tanulók átlagos motiváltságát. Ez a képzési
forma sikeressége szempontjából igen biztató, hiszen a tanulók fejlődni akarása, kellő
motiváltsága kulcsfontosságú lehet a teljes oktatási program sikeres megvalósításában”.
A pilot projekt során:
 kidolgozásra került az online középiskola technológiai háttere, a hazai középiskolai
hálózati oktatási fejlesztésekkel kompatibilis oktatási portál, oktatási módszertan, a 9.12. évfolyamra oktatási segédanyagok, amelyeknek oktatási tartalmai a Sulinet
tartalomfejlesztési projektjeire is támaszkodnak,
 kialakult a középfokú Internetes távoktatás intézményi hátterének modellje, az első
Digitális Középiskola felkészült a modell elterjesztésére, a felhalmozott pedagógiai és
oktatásszervezői tudás továbbadására.
A Digitális Középiskola induló 2003/2004-es tanévében a az oktatás szempontjából hátrányos
helyzetű csoportok kerültek bevonásra az Észak-Magyarországi Régióban:


Roma Kisebbségi Önkormányzatok képviselői, Roma Civil Szervezetek vezetői,
Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében dolgozók és fogvatartottak.
A projektet folyamatos szakmai-módszertani monitoring kíséri, amely a tanárok
tapasztalatainak rendszerezését, a diákok teljesítményének összehasonlító értékelését, az
oktatásmódszertan fejlesztését és a háttérintézmények modelljének kialakítását célozza.
2. Az iskola arculata, sajátosságai
A Digitális Középiskola a felnőttoktatás eddigi tapasztalatait, azon belül is levelezőképzés
tapasztalatait alkalmazva vegyes formájú oktatás (blended learning) keretében valósítja meg a
gimnáziumi képzést interneten elérhető ütemezett, irányított tanulást lehetővé tevő
tartalmakkal. A közismereti tantárgyi oktatás legnagyobb része az oktatási portálon valósul
meg, a tantárgygondozó (online tanár) tevékenysége nyomán. A tantárgygondozó alakítja ki,
illetve véglegesíti a tanulók digitális tanulási menetrendjét. Egyrészt kialakítja a tanulócsoport
egésze számára előírt tanulási ütemtervet, másrészt egyénileg is támogatja, irányítja a tanulók
haladását. A konzultációs (jelenléti) oktatás is ehhez igazodva készíti elő és zárja le a
4
tananyagtémaköröket.
A személyre szabott tanulási tanácsadás a beadott feladatok alapján történik. A digitális tanár
egyrészt javítja és értékeli a számítógép által nem javított beadott feladatokat, másrészt
nyomon követi és értékeli a többi beadott feladat megoldását is. Feladata az eredmények
áttekintése, a tanulók előrehaladásának elemzése, a nehézségek feltárása és a beavatkozás,
melynek célja mindenkor a tanulás elősegítése. A beavatkozáshoz sokféle eszköz áll
rendelkezésére. Visszajelzéseit, a fejlesztendő területekre vonatkozó instrukcióit címezheti a
tanulónak, de továbbíthatja a tanulóval személyes kapcsolatban álló konzultációs tanároknak,
mentoroknak (teremfelügyelőknek) is. A tantárgygondozó (online tanár) értékeli a tanuló éves
teljesítményét a digitális feladatmegoldások és a jelenléti képzéseken szerzett értékelések
alapján.
A virtuális iskolai tanulás során a diákok maguktól is bármikor fordulhatnak kérdéseikkel a
tantárgygondozókhoz.
A tanulás színterei:
 oktatási portál (internet és számítógép segítségével látogatható virtuális tanterem)
 Regionális Központ (a digitális oktatást megvalósító intézmény, a program irányítója)
 Kistérségi Oktatási Központ (a konzultációs órák, a mentorálás és a vizsgáztatás
helyszíne)
 elérési pont (számítógép és internet hozzáférés)
3. A képzés jellemzői, sajátosságai
3.1. A tanulás szervezeti keretei
Az Oktatási portál
A digitális oktatás a digitális intézményhálózat oktatási portálján, oktatási keretrendszeren
keresztül történik. Az oktatási portálon találhatók a digitális tananyagok, ide jelentkeznek a
rendszer működtetésébe bekapcsolódó felhasználók, tanulók, tanárok, adminisztratív
feladatokat ellátók.
Az oktatási portál kiszolgálja a tananyagtartalmak megjelenését, a tanítási, tanulási
folyamatot, a számonkéréseket, a tanulói eredmények és adatok nyilvántartását, a
kommunikációt a rendszerben közreműködők számára. E kapcsolat zavartalan működtetése
érdekében az oktatási portálnak az alábbi feladatokat kell ellátnia:
1. Nagy mennyiségű adat tárolását kell biztosítani, mely megfelelő technikai hátteret
feltételez. A nagy mennyiségű adat fogalmába tartoznak a digitális tananyagok, a
tanulók feladatainak eredményei, s mindazok a személyes tanulói és tanári adatok,
amikkel az oktatási portálra belépők rendelkeznek. Ebben az értelemben az oktatási
portál az intézményhálózat irattárát jelenti.
2. Az adatvédelem érdekében, az oktatási portál elérése, illetve ide való belépés csak
megfelelő jelszóval, tanulói illetve tanári azonosítókkal történhet. Az oktatási portál
kiemelt feladata, hogy mind a tanuló, mind a tananyag és a szaktanár megfelelő
digitális védelméről gondoskodjék.
3. Nyilvántart és rögzít minden, az oktatási portálon történt interakciót. E regisztrációval
lehet hitelt érdemlően igazolni a tanuló jelenlétét az oktatási folyamatban.
5
E hármas feladatát az oktatási portál megfelelő informatikai háttérrel, informatikai tudással és
adatvédelemmel tudja biztosítani.
Az oktatási portálon keresztül a tanuló hozzáfér a digitális tananyaghoz, amelyben lehetősége
van az egyéni tanulási ütem meghatározására. Az oktatási portálon keresztül kapcsolatot tud
létesíteni a tantárgygondozóval, kommunikációban tud részt venni, mind a tanárával, mind
diáktársaival.
Az oktatási portál a tanulónak lehetőséget teremt csoportos feladatok elvégzésére, társakkal
való közös tevékenykedésre. Az oktatási portál a fentiekben felsorolt feladatai mellett
lehetőséget teremt a tanulóknak egymással, tanuló-tanuló kapcsolatok létrejöttéhez is. A
digitális iskolában, az intézményhálózat jellegéből adódóan a tanulók kevesebbet találkoznak
egymással. Ugyanakkor nekik is szükségük van a társas kapcsolatokra, a társas együttlétekre,
amit a chat, fórumok, levelezések valósítanak meg.
Az oktatási portál a pedagógusnak is biztosítja azt a digitális keretrendszert, ami segíti őt az
oktatási folyamat megtervezésében, lehetővé teszi a pedagógus számára a digitális
tananyaghoz való hozzáférést, tudja követni a tanulók munkáját, eredményeit, kapcsolatot tud
létesíteni a tanulókkal, képes velük kommunikálni.
Az oktatási portál látogatóit a tanítási–tanulási folyamat szerint 3 csoportra oszthatjuk:
 Tanulók, a digitális oktatási folyamat résztvevői. A diákok számára távközlési
eszközökkel elérhető, egyéni azonosítóval látogatható az oktatási portál, ahol a tanuláshoz
kapcsolódó feladataikat elvégezhetik. A rendszerben végzett tevékenység logadatokkal
igazolható.
 Tantárgygondozók (online tanár), akik az oktatási folyamat tartalmi
meghatározásában, a számonkérések definiálásában, az értékelésben, a kommunikációban
vesznek részt. Az oktatási portálon a szaktanár a tanuláshoz személyre szabott és
ütemezett segítséget nyújt a diákoknak.
 Konzultációs tanárok, akik folyamatosan nyomon követik az oktatási portálon folyó
oktatást, és a jelenléti órákon ehhez kapcsolódva oktatnak.
Az oktatási portál működése, működtetése földrajzilag nincs helyhez kötve.
A Digitális Középiskola oktatási tevékenysége jelentős mértékben az oktatási portálon
keresztül valósul meg.
Minden tanuló egyéni felülettel rendelkezik, melyet egyedi azonosítóval és jelszóval ér el,
melyen a számára meghatározott tananyagtartalmak, feladatok jelennek meg.
A tananyagok a folyamatos tanulást teszik lehetővé, leckékre, azon belül fejezetekre vannak
osztva és tartalmazzák a feladatokat. A feladatok lehetnek gyakorló feladatok, melyek
többször megoldhatóak, maguk az ismeretek rögzítésére szolgálnak. Lehetnek kötelező
feladatok, melyek a begyakorolt ismeretek ellenőrzésére, a tanulói tevékenységek értékelésére
szolgálnak. A gyakorló feladatok eredményei a tanulók számára a feladatok beadása után
megjelennek, amennyiben a feladatok objektív típusúak, így rögtön látják, mely megoldásaik
voltak hibásak. A szubjektív feladatok eredményei a tantárgygondozók javításai után jelennek
meg. A kötelező feladatok eredményei csak a feladatok határidőinek lejárta után jelennek
meg. Ezzel a rendszer manipulálhatósága csökkenthető.
A tananyagokban vannak elhelyezve a feladatok, melyek közül a kötelező feladatok beadási
6
határidővel vannak ellátva. Ezek ütemezik a tanuló előrehaladását. Ahhoz hogy a kötelező
feladatait eredményesen tudja teljesíteni, szükséges, hogy a megadott határidőig
megismerkedjen a tananyagtartalommal, gyakoroljon a gyakorló feladatokkal, majd, ha kellő
ismeretekkel rendelkezik, akkor oldja meg a kötelező feladatát. A feladatok ütemezése
személyre szólóan megadható, de egységes is lehet. A feladatok a tananyagokban
egyenletesen helyezkednek el a tananyagtartalomnak megfelelően.
A feladatok eredményeit a rendszer tárolja a megoldásra fordított idővel együtt. A javítások, a
gyakorló feladatok megoldásai, a jelenléti számonkérések eredményei is a tanulási folyamat
minden szakaszában elérhetőek a tanuló és a tanár számára.
A tananyagok tartalmaznak interaktív elemeket, animációkat, képeket, filmeket,
hanganyagokat, melyek növelik a tanulás, tanítás hatékonyságát.
A kötelező feladatok megoldása a tanulói előrehaladás, a tantárgyi követelmények
teljesítésének feltétele.
3.2. Oktatási módszertan
A hagyományos középiskolai oktatásban a frontális óravezetés módszerét alkalmazzák. A
osztályteremben ülnek a tanulók, a szaktanár az általa választott módszerrel átadja az
ismereteket. Egy osztály vagy csoport, egy szaktanár. A tanítási órák ideje szigorúan
meghatározott. A hagyományos középiskolai modellt az 1. sz. ábra szemlélteti.
7
A Digitális Középiskola vegyes rendszerű képzést valósít meg. A törvényileg meghatározott
kontaktórák mellett rendszeres tanulási és konzultációs lehetőséget kínál a diákoknak
internetes hálózati eszközök segítségével. A kontaktórákra és vizsgákra a Kistérségi Oktatási
Központokban kerül sor. A Központi Oktatási Központ, amely egy bázis iskola része, amely
gimnázium, felügyeli a digitális oktatási segédanyagok fejlesztését és az oktatási folyamatot,
folyamatos módszertani támogatást nyújt a Regionális Oktatási Központokban, a Kistérségi
Oktatási Központokban tanító tanároknak. A tananyagot a tanulók a tankönyvekből és a
kifejlesztett digitális tananyagokból sajátíthatják el. A Digitális Középiskola modellt a 2. sz.
ábra szemlélteti.
8
A Digitális Középiskola a hagyományos középiskolával szemben, a tantárgyi
követelményeket betartva egy új struktúrát alakít ki. Mindenki az egyéni időbeosztásának
megfelelően tudja ütemezni a tanulást az Interneten keresztül, a Digitális Középiskola
Oktatási Portálja által szolgáltatott tananyag és segédanyag segítségével. A szaktanárok a
konzultációkon találkoznak tanulóikkal, így nincs szükség minden tanulócsoportnál a
közvetlen jelenlétükre a tanítási folyamatban. A tananyag elérésének a módja a tanuló egyéni
lehetőségeitől függ, akár saját otthonában is tanulhat, de ha ez nem megoldható, látogathatja a
kialakított Kistérségi Oktatási Központot, vagy Települési Oktatási Pontot is. A tanulási idő
jelentős része az önálló munkából áll az előre megadott ütemezés szerint, így nincs szükség
minden tanulócsoport mellé folyamatos szaktanári jelenlétet biztosítani.
3.3. A Digitális Iskola nevelési-oktatási célrendszere
A Digitális Középiskola nevelésének-oktatásának általános célja a felnőttek gimnáziumi
képzése, kétszintű érettségire való felkészítése. A Digitális Középiskola közvetett célja a
hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációjának, munkaerő-piaci esélyeinek és
foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése a számukra
biztosított speciális felnőttoktatási-nevelési rendszeren keresztül.
A Digitális Középiskola nevelési-oktatási céljait e kerettanterv alapján személyközpontú
szemléletmóddal, személyre szabott tanulási program biztosításának lehetőségével kívánja
megvalósítani. A képzési program kialakítása során a tudásszint mérés elsődleges funkciója nem a
képzésen résztvevő értékelése, hanem a folyamatos visszajelzés, amely lehetőséget ad a képzési
utak korrekciójára.
A Digitális Középiskola kerettanterve a legfontosabb nevelési célként a helyes önértékelés, a
felelős felnőttként való gondolkodás, az önálló életvezetés során felvetődő társadalmi
kérdésekben való eligazodási, ügyintézési képesség kialakításának szükségességét fogalmazza meg,
miközben az oktatás-nevelés általános célja – az érettségire való felkészítés – megvalósul. Az
általános, valamint a közvetett célok elérése érdekében az alábbi kompetenciák fejlesztését
szükséges a középpontba helyezni:
 a korábban szerzett gátlások oldása,
 a problémamegoldásra nevelés,
 a tanulásra, vizsgára, érettségire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés,
 a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése,
 az életvezetési, állampolgári feladatok megoldására való felkészítés,
 a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése.
A Digitális Középiskola kerettantervének ajánlott célcsoportja 25 év feletti, már korábban
középiskolát megkezdett, de valamilyen okból azt be nem fejezett, illetve érettségi megszerzése
érdekében korábban képzésben részt nem vevő, elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű
felnőttek köre.
A képzésben résztvevők rendkívül heterogén képet mutathatnak
 a készségek, képességek,
 a hozott tudás,
 meglévő kompetenciák,
 a szociális és szociokulturális háttér,
 életkörülmények,
 tanulásra fordítható idő,
9

lakó- vagy munkahelyük képzési helyszíntől való távolsága tekintetében.
A célcsoport jellemzői:
 nagyrészt hátrányos helyzetűek,
 eltérő tanulási, szociális, mentális, lehetőségekkel rendelkeznek,
 részben családosak, családfenntartók,
 roma vagy egyéb kisebbség tagjai,
 gyereknevelési, munkahelyi kötelezettségeik miatt sajátos kiegészítő ellátást igényelnek,
 önértékelési szempontból kisebbrendűségi érzésük van,
 tanulási motivációik bizonytalanok.
A célcsoport sajátos igényei miatt a Digitális Középiskola feladata, hogy a gimnáziumi tananyag
elsajátítása, az érettségire való felkészítés mellett segítse a tanulással, a szocializációval kapcsolatos
gátak, szorongások leépítését; fejlessze a résztvevő felnőttek tanulási és kommunikációs
képességeit, a megfelelő önértékelés kialakulását.
Összefoglalva:
 A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációjának, munkaerőpiaci
esélyeinek és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük
elősegítése a számukra biztosított speciális felnőtt oktatási–nevelési rendszeren
keresztül.
 A felnőttoktatás, a távoktatás és a hátrányos helyzetű rétegek oktatása terén
szerzett szakmai tapasztalatok ötvözése egy eddig egyedülálló, kevert (blended)
képzési forma létrehozásával, illetve ezen keresztül az oktatás modernizációja, új
oktatási lehetőségek alkalmazásának a megismertetése.
4. A képzés, az értékelés módszerei
Az előzőekben említett problémák kezelését, a hátrányok leküzdését, a munkavállalás, a
családfenntartás mellett a tanulás többletterhét vállaló felnőttek számára az érettségi megszerzését
egy olyan digitális iskola működése teszi lehetővé, amelyben egyszerre valósul meg az integrált
és a személyközpontú oktatás. Az ismeretszerzés meghatározó eszköze a digitális tér, a tanárok
szerepe pedig a központosított és/vagy az egyéni tanulásszervezés segítése, a megszerzett
ismeretek rendszerezése, összefüggések feltárása, kritikus helyzetek feloldásának megkönnyítése.
Az integráció célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a diszkriminációmentes, egyéni haladást
lehetővé tevő környezet megteremtése, a különböző élethelyzetekben lévő képzésben résztvevők
számára. Az integráció azonban önmagában nem nyújt megoldást az egyéni hátrányok
leküzdésére. Az egyéni felkészültséget, jártasságot figyelembe vevő kompetenciafejlesztést, az
egyéni képzési utak során felvetődő problémák kezelését a személyközpontú képzésmenedzselés segítségével valósíthatja meg.
4.1.
A személyközpontú oktatás elemei
Egyéni haladási ütem biztosításának lehetőségei
A képzésben résztvevők osztályokban és évfolyamokban sajátítják el ismereteiket. Ugyanakkor ez
az oktatási modell lehetőséget teremthet az egyéni haladási ütem biztosítását jelentő más formák
megvalósítására is, hiszen vélelmezhető, hogy a képzésben résztvevő minden felnőtt más
tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel, már megszerzett kompetenciával
rendelkezik. Ezért a kerettanterv a képzésben résztvevők számára tantárgyanként különböző,
10
mindenkinek személyre szabott haladási ütem megválasztásának lehetőségét is biztosíthatja,
melynek alapján a képzésben résztvevők a saját képességeiknek, hozott tudásuknak, mentális
állapotuknak megfelelően tantárgyanként különböző ütemben haladhatnak.
Az egyéni képzési program összeállítását, megvalósítását az oktatási portál szolgáltatásai minden
részvevő számára biztosíthatják. Az egyéni ütemterv (mely tartalmazza a tantárgyi
modulokat/témaköröket, és azok időbeli ütemezését), tanmenet és órarend elkészítése –
lehetőség esetén a személyes mentorok (tutorok) segítségével, az iskola igazgatójának
jóváhagyásával – a résztvevő saját feladata. Ez lehetővé teszi, hogy azokból a tantárgyakból,
amelyekből a képzésben résztvevő felnőtt felkészültebb, ügyesebb, tehetségesebb gyorsabban,
míg a nehezebb tárgyakból lassabban haladhasson. Így a képzésben résztvevő felnőtt nagyobb
energiákkal koncentrálhat a fejlesztendő területekre.
Az egyéni haladást segíthetik az oktatási portálon keresztül elérhető gyakorló, ismétlő, a megértést
segítő feladatok, képzési anyagok. A gyorsabb előrehaladást segíthetik a választható „egyéni
előrehaladást segítő” képzési programok, az előrehozott záró és érettségi vizsgák lehetősége.
A nehezebben tanulók, az egyes tárgyakból lemaradók felzárkózási lehetőségét teremti meg a
vizsgahalasztás lehetősége, mely esetben a tantárgy elsajátítását az „egyéni előrehaladást segítő”
képzési programok keretében elérhető, differenciált támogató programok könnyíthetik meg. A
tanulmányok ütemezését könnyíti meg a képzési programok összevonásának, gyorsabb ütemű
elsajátításának lehetősége, mely biztosítja az érettségi vizsgák több vizsgaidőszakra történő
elosztásának lehetőségét is.
A témakörök rendszere
A célcsoport sajátos, a tanulás lehetőségét csak jelentős erőfeszítés esetén biztosító élethelyzete,
különbözőségei és az eltérő hatékonyságú, önálló tanulásra vonatkozó kompetenciája figyelembe
vételével az oktatás témakörök rendszerében folyik.
A félévi és év végi vizsgákra, valamint az érettségire bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az
előírt számú és tartalmú témakör sikeres elvégése. A témakörök számát, tartalmát, óraszámát
és sorrendiségét, ill. egymásra épülését, valamint a képzésben résztvevők továbbhaladási
kritériumait az egyes tantárgyak helyi tantervei szabályozzák.
A digitális tananyagok segítséget nyújtanak a témakör elsajátításához más témakörből szükséges
ismeretek eléréséhez. A gyakorló feladatok megoldása során a szükséges ismeretek hiányára a
szaktanárok is felhívhatják a figyelmet. A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi
tárgyak jelentős részéből a tanulmányaikat a képzésben résztvevők az érettségi felkészítő képzési
programokkal fejezhetik be.
A témakörök rendszere mindamellett megalapozza a felnőttek felsőoktatásba, és/vagy a
moduláris szakképzés képzési rendszerébe való beilleszkedését (ahol szintén ez a szisztéma válik
egyre inkább általánosabbá), illetve felkészíti őket az egész életen át tartó tanulásra.
Személyre szabott tanítási –tanulási módszerek alkalmazása:
A célcsoport problémáinak, különböző tanulási gondjainak, szociális és szociokulturális
hátteréből fakadó hátrányainak kezelése, leküzdése személyre szabott módszerek alkalmazását
igényli. Az integrációs célok megvalósítását a közösségek kialakításakor – az iskola virtuális
környezetben zajló működése miatt –, az oktatási portál biztosítja azokat a kommunikációs
11
útvonalakat, virtuális közösségi tereket, amelyek a képzésben résztvevők egymással való
kapcsolattartására is lehetőséget teremtenek.
A közoktatási szolgáltatás hatékonyságát segítő, az esélyegyenlőséget célzó támogatási programok
lehetőséget teremthetnek személyre szabott tanítás – tanulás hatékonyságát segítő szereplő
személyes mentor (tutor) tevékenységbe való bevonására is. A tutor ideális esetben képzésbe
való bekapcsolódáskor már kapcsolatban áll a képzésben résztvevővel, és folyamatosan képes
segítséget nyújtani a képzési programok kiválasztásában, a tanulási utak összeállításában. Az
oktatási portál szolgáltatásai lehetőséget teremtenek arra, hogy a tutor a képzésben résztvevőt
segítve részt vehessen az egyes témakörök feldolgozásában, segítséget nyújtson a virtuális
szaktanárral való kapcsolatfelvételben, konzultáció megszervezésében. A tutor segítséget nyújthat
a tanulást akadályozó körülmények feltárásában, megoldásában, a tanulással összefüggő
konfliktusok feloldásában.
A tanítás-tanulás legfontosabb módszerei
 frontális munka (a konzultációk során)
 pármunka, csoportmunka (a konzultációk során és az egyéni digitális órák keretében zajló
projekt feladatok megoldásakor);
 differenciált téma feldolgozás1;
Az egyes tantárgyak, témakörök jellemző tanítási módszerei a helyi tantervekben kerülnek
meghatározásra.
4.2.
Értékelés, vizsgarendszer
A képzésben résztvevők felkészültségének értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége
során folyamatosan, az oktatási portál segítségével, különböző feladatok megoldásának nyomon
követésével, a képzésben résztvevők által is ellenőrizhető módon történik, nagy hangsúlyt
fektetve az önellenőrzés, önkorrekció lehetőségére. Ennek célja, hogy az állandó visszajelzések
segítsék a képzésben résztvevőket az előrehaladásuk tervezéséhez szükséges tudásszintük reális
meghatározásában, a képzés-programok kiválasztása során.
Az előrehaladás vizsgálatához használt alapvető feladat típusok:
1. Feleletválasztásos
2. Csoportosítás
3. Szöveg kiegészítés
4. Igaz-hamis
5. Kérdés-válasz
6. Szabad válasz
7. Beadandó feladat
8. Programozott interakciók
9. Kérdőív
1
A digitális technológiára alapozott oktatás egyik legfontosabb lehetősége, hogy egy tananyagegység
feldolgozása különböző gondolatmenetre felfűzve történhet. A képzésben résztvevők számára elsődlegesen
felkínált tanulási útvonal mellett (pl. a klasszikus, a tudományos egymásra épülés logikai út mellett lehetséges a
képi megjelenítés, demonstráció, a társadalmi környezet bemutatásával vagy az adott dolognak a hétköznapi
életben, a művészetekben való megjelenésével stb.) történő téma feldolgozás is. Ha ezek a kiegészítő ismeretek,
alternatív tanulási utak az adott téma feldolgozásakor az oktatási portálon felajánlásra kerülnek, s a
megismerés, megértés, elsajátítás az egyén fogékonysága szempontjából leghatékonyabb úton történhet.
12
10.
11.
12.
13.
14.
Sorrendbeállítás
Aláhúzás
Szövegrendezés
Szövegmódosítás
Projekt feladat végrehajtása másokkal való együttműködésben
A képzésben résztvevők az egyes témakörök végén – az oktatási portálon elérhető kötelező
feladatok megoldásával – a Szolgáltatási Pontokon, a kötelező feladatok megoldását felügyelő,
felkészített segítők által ellenőrzött módon; félévkor és év végén osztályozó vizsgákon,
vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról.
A félévi és év végi vizsgák célja az elsajátított ismeretekről történő beszámolás mellett az
érettségihez, az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése. A vizsgák
anyaga az adott félévre kiválasztott egyes témakörök tematikáján alapul (elsajátított tananyag,
készségek, képességek alkalmazása stb.). A vizsgákon való részvétel azoknak a
műveltségterületeken kötelezően elsajátítandó tananyagoknak a számonkéréséről szól, amely
műveltségterületeken a vizsgát megelőző félévben a szükséges témakörök elsajátítása megtörtént.
A félévkor és év végén megrendezésre kerülő vizsgák a vizsgát megelőző félév során megszerzett
ismeretekről történő beszámolás lehetőségét biztosítják. Az egyes vizsgaidőszakok teremtenek
lehetőséget a korábban halasztott vizsgák pótlására is. A vizsgabizottság döntése alapján a
vizsgákon lehetőség van a témaköröket záró feladatok megoldásakor mutatott teljesítmény
beszámítására.
A vizsgák műveltségterületenként, tantárgyanként szerveződnek és bonyolódnak. Az értékelés két
részből áll.
A vizsgát követően a résztvevő közvetlenül részletes szóbeli szöveges értékelésben részesül
teljesítményéről, tudásáról.
A szóbeli értékelés szempontja kettős:
 hol tart önmagához képest: a korábbi teljesítményeihez képest, miben és mennyiben
változott, milyen irányban kell továbbhaladnia,
 hol tart az érettségi követelményekhez képest.
A vizsgabizottság 1-5-ig érdemjeggyel értékeli a vizsgázó teljesítményét. Ez kerül be a diák
bizonyítványába.
4.3.
Előrehozott érettségi
Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagymértékben segíti az
előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi tárgyból
különböző időben érettségizhessenek. Így képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően bizonyos
tárgyakból gyorsabban, illetve lassabban haladva, a kötelező záróvizsgákat megszerezve tegyék le
az érettségi vizsgákat.
A középiskola elvégzésének ideje az előrehozott érettségi lehetőségével, illetve az ezt
segítő oktatásszervezési lehetőségeknek köszönhetően személyre szabott módon is
megvalósítható.
13
4.4.
Az oktatás helyszínei
4.4.1.
Regionális Központ
A Regionális Központ a program szakmai irányítója. A Regionális Központ a programban a
Kistérségi Oktatási Központokból és elérési pontokból álló intézményi hálózatra támaszkodva
valósítja meg a vegyes digitális hálózati oktatási-képzési tevékenységet.
Feladata az oktatási hálózat megszervezése, működtetése, a digitális tanítási-tanulási feladatok
ellátása és irányítása.
A Regionális Központ a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, amelynek tagozataként működik
a Digitális Középiskola, és Alapító Okiratában szereplő telephelyként a hozzákapcsolódó
Kistérségi Oktatási Központok.
A Regionális Központ kapcsolódása az oktatási portálhoz teremti meg a digitális oktatás
megszervezésének a lehetőségét.
A Regionális Központ hatásköre a digitális tananyag gondozása, a tantárgygondozók
foglalkoztatása, a szakmai jogosítványok ellenőrzése.
A Kistérségi Oktatási Központok tanulócsoportjai számára elkészíti az éves konzultációs
órarendet a tantárgyfelosztást, elkészíti a tantervi hálót. Szakmailag felügyeli a digitális
szaktanárok pedagógiai feladatait. Folyamatosan ellenőrzi a digitális szaktanárok
munkavállalói feladatainak teljesülését, ha szükséges szervezi a digitális szaktanárok
helyettesítési rendjét.
Feladatok





A tananyag gondozása, feladatok ütemezése.
Témazáró feladatsor és értékelési útmutató elkészítése.
A tanulók értékelése, osztályozása
Tanulói kérdések megválaszolása, folyamatos kapcsolattartás, tanulmányok
nyomonkövetése.
A konzultációs tanárokkal folyamatos szakmai kapcsolat tartása
A tananyag gondozása, feladatok ütemezése
A tananyagok leckékre, azon belül fejezetekre vannak osztva, ezekhez meg kell határozni a
minimális és a maximális óraszámokat a tanulmányok megkezdése előtt, minden évfolyamra.
A tananyagok a szakmai ismereteken kívül feladatokat is tartalmaznak. A feladatok
ütemezése, a kötelező és a gyakorló feladatok beállítása a tantárgygondozó feladata. Ő maga
nem tudja elvégezni a beállítást, mert ez rendszeradminisztrátor szintű feladat, ezért excel
táblában le kell adni a feladatok beállítását, melyek kötelezőek, melyek gyakorlóak, s ezek
milyen határidővel teljesüljenek. Ezen pontos instrukcióik alapján készítik el a beállításokat a
rendszeradminisztrátorok.
Témazáró feladatsor és értékelési útmutató elkészítése
Az oktatási gyakorlatnak megfelelően minden téma lezárásakor hagyományos számonkérési
formában ellenőrizni kell az ismeretek elsajátítását, hogy a tanuló előmenetele biztosítva
legyen, valamint, hogy a szakmai vizsgákon megfelelő teljesítményt tudjon nyújtani. Itt lehet
14
meggyőződni az esetleges ismerethiányos részekről, melyre újra rá lehet segíteni a jobb
elsajátíthatóság érdekében.
A témazárók összeállításánál törekedni kell arra, hogy mind formájában, mind tartalmában a
szakmai vizsga követelményeinek megfeleljen, ezzel is felkészítve a tanulót a záróvizsgákra.
A tantárgygondozó feladata a számonkérés pontos tartalmi elemeinek meghatározása, a vizsga
körülményeinek, időtartamának és pontos idejének (mely héten, mely tananyagrész után)
leírása, az értékelés pontos szempontrendszerének megadása. Ezzel lehet biztosítani a
rendszerben az egységes értékelést, attól függetlenül, hogy az adott tanuló mely Konzultációs
Központ diákja.
A tanulók értékelése, osztályozása
A tanulókat itt is, mint minden oktatási folyamatban, értékeljük. Az értékelés több fázisból áll.
Értékeljük a tanulók az oktatási portálon keresztül megoldott, a kötelező feladatok
teljesítésével nyújtott eredményét, a témazáró számonkéréseket. Ezek együttesen adják a
tanuló témazáró, modulzáró eredményét. Ezen eredmények tárolása az oktatási portálon
keresztül a rendszerben történik.
Az egy modulban szereplő tantárgyak modulzáró eredményei adják a tanuló évvégi
eredményeit. A több modulban előforduló tantárgyak esetében a témakörök átlageredménye
alapján kerül értékelésre a tanuló munkája.
A feladatok értékelése több lépcsős feladat. Előbb javítani kell itemenként, majd azok
eredményei bekerülnek az összesítő táblába. Itt értékeljük a tanuló kötelező feladatainak
eredményét, mely a tanuló online eredményét adja, és automatikusan bekerül a tábla első
oszlopába. A koordinátor a Kistérségi Oktatási Központokban a
hagyományos
számonkérések eredményeit rögzíti a rendszerben minden számonkérés után. Az online és
hagyományos számonkérések eredményei adják a záró jegyet. Amennyiben ebből egy van,
akkor ez adja a tanuló évvégi eredményét. Az osztályozó ívek nyomtathatóak, melyet a
témakörök befejezése után a vezető tanár/tantárgygondozó aláírásával lát el.
Tanulói kérdések megválaszolása, folyamatos kapcsolattartás
A tanulók minden tananyagból közvetlenül el tudják érni a tantárgygondozót, aki online tanár
feladatokat is ellát. A rendelkezésre álló kommunikációs eszközök segítségével: Fórum, Chat,
email tudnak kommunikálni a tanulókkal. A tanulói feladatmegoldásokat nyomon követik, a
lemaradókat felszólítják, a típushibákat folyamatosan jelzik az adott témakörök tanulási
idejében.
A konzultációs tanárokkal folyamatos szakmai kapcsolat tartása
Az oktatási tartalmak a NAT-nak megfelelően készültek el. Az egységes értelmezés, a
felmerülő kérdések tisztázása miatt folyamatos kapcsolattartásra van szükség a
vezetőtanárok/tantárgygondozók között. Ez biztosítja, hogy minden Kistérségi Oktatási
Központban az oktatás szakmai tartalmai megegyezzenek.
15
4.4.2.
Kistérségi Oktatási Központ
Kistérségi Oktatási Központ (KOK) közoktatási intézmény, vagy az általa működtetett és
szakmailag felügyelt oktatást végző szervezeti egység.
Kistérségi Oktatási Központ olyan településen lehet, ahova tömegközlekedési szempontból
megoldott, illetve megoldható a tanulók bejárása. A Kistérségi Oktatási Központok akkor
tudják feladatukat ellátni, ha olyan infrastruktúrával rendelkeznek, ami lehetővé teszi egyrészt
a konzultációs tanórák megtartását, másrészt biztosítani tudja az oktatási portálra való
belépési lehetőséget.
A Kistérségi Oktatási Központokban történik a konzultációs (jelenléti) órák megtartása, a
konzultációs tanárokkal való közvetlen kapcsolattartás, az egyéni felzárkóztató foglalkozások
szervezése.
A Kistérségi Oktatási Központ biztosítja a hagyományos értelemben vett tantermeket,
valamint a számítógépeket a tanulók számára. A háromhetente órarendileg megtartott
konzultációs órákon kívül, hetente több napon órarendileg meghatározott időpontokban tart
nyitva, mely nyitvatartási idő alatt számítógép és internet hozzáférést és mentorálást biztosít
a tanulóinak.
A KOK nyitva tartás ideje alatt mentorok/teremfelügyelők vannak jelen, segítenek a
tanulóknak az eszközök helyes használatában, másrészt pedagógiai – módszertani segítséget
nyújtanak a tanuláshoz.
Ugyancsak a Kistérségi Oktatási Központ végzi a tanulók témazáró vizsgájának
lebonyolítását. Természetesen e feladatok ellátásában szoros szakmai kapcsolatot tartanak a
az online szaktanárokkal, e kapcsolatrendszer működtetésének és a szakmai irányításának
feladatait a Regionális Központ tagozatvezetője látja el.
Kistérségi oktatási feladatokat végezhet a Regionális Központ is, amennyiben erre igény
mutatkozik a tanulók részéről, és felvállalja azoknak a feladatoknak az ellátását, amelyek a
Kistérségi Oktatási Központ feladatai.
4.5.
A tanulásról alkotott felfogás a Digitális Középiskolában
A szakirodalom és a NAT megfogalmazása szerint is a tanulás a tanuló ember aktív,
értelmezést kívánó, értelmezést létrehozó tevékenysége. Csak az értelmes tanulás révén
sajátítható el az a tudás, amelyet a modern társadalom elvár. Az értelmes tanulás tanulható.
Fontos eleme, hogy a tanuló ismerje önmagát, legyen tudatában saját képességeinek,
adottságainak. Ismerjen meg minél több tanulási módszert és technikát, és legyen képes
kiválasztani a számára leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatába a
pedagógus akkor tud hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkezik a tanuló
előzetes tudásáról. E fenti gondolatmenetet követve ez az oktatási módszer figyelmet fordít:
 a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe
helyezése),
 az önértékelésre, az önismeretre,
 az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák
elsajátítására,
16


olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglévő tudás mozgósítására kényszerülve kell a
tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni,
az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására.
A Digitális Középiskola a tanulókkal való foglalkozás (tanórai foglalkozás) keretében történő
tananyag feldolgozást az alábbi keretek között valósítja meg:
5.
Az oktatás színterei és a pedagógiai tevékenység
5.1. Konzultációs tanóra
Hagyományos, a tanár és tanuló egyidejű jelenlétét igénylő szakóra.
A konzultációs órákat az adott tantárgyakat oktató szaktanárok tartják, órarendileg
meghatározott időben.
Konzultációs óra minden tananyagegységhez tartozóan megjelenik.
A konzultációs órák aránya egy-egy tantárgy és félév esetében változó, de minimálisan 10 %.
A konzultációs órák számát a tantárgyi-háló rögzíti.
A tantermi foglalkozások keretében zajló konzultációs órák tanulócsoportnak szólnak, ezért a
Kistérségi Oktatási Központokban zajlanak.
A konzultációs óra célja kettős:
-
-
egy-egy tematikus egység előtt a témára való ráhangolás, egyfajta érzékenyítés az
adott téma iránt, melynek során az órát tartó tanár ismerteti a tananyagegység
szerkezetét, a nagyobb összefüggéseket, felvázolja a témának más témákkal való
tágabb kapcsolatát.
a tematikus egység után rövid összefoglalás, a téma lezárása, másodlagos rögzítés.
A konzultációs órákon a tanár mindenkit egyformán érdeklő, a tananyaghoz tartozó általános
ismereteket ad át verbális kommunikáció útján. A hagyományos frontális jellegű konzultációs
órán a tanár használja a digitális (pl. interaktív tábla) és multimédiás taneszközöket. Ezzel
mintegy szemlélteti az eszközök használatát, s ezek használatának bemutatása egyfajta
ráhangolásként is funkcionál.
A konzultációs órákon arra is lehetőség nyílik, hogy a tanulók közvetlenül is tudjanak
egymással kommunikálni.
5.2. Konzultációs tanár
Konzultációs tanár az a középiskolai szaktanár, aki megfelel a közoktatási törvény 17. §-ában
foglaltaknak. A konzultációs tanár közvetlen kapcsolatban van a tanulókkal, órarendileg
meghatározott időpontokban találkozik velük. Feladatát tekintve a tantárgyának nagyobb
tematikus egységeit illetően elvégzi
- a feladatra történő ráhangolást, érzékenyítést,
- motiválja a tanulókat,
- a tantárgygondozó/online tanár javaslata alapján egyéni korrepetálási, felzárkóztató
feladatokat is végez
17
A tananyagtartalom összeállítása követi a NAT-ban megfogalmazott műveltségterületeket és
fejlesztési feladatokat.
Hangsúlyozni szükséges, hogy az adott tananyag feldolgozása nem a számítógép segítségével
közvetített szöveg olvasására épül, hanem olyan szimulációs és egyéb, vizualitásra, illetve
chat és Fórum használatára épülő feladatok megoldatására, mellyel
-
a tanulók összefüggéseket fedeznek fel,
folyamatokat ismernek meg,
ezáltal új folyamatokat képesek tervezni,
döntési helyzetekbe kerülnek, melyek az ismeretek alkalmazásával döntések
meghozatalát kívánják.
Az analógiás gondolkodás fontos szerepet játszik a megértésben és a tudás új helyzetekben
való felhasználásában. A szimulált folyamatok gyakoroltatásával a tanulónak lehetősége van
az egyes részfolyamatok közötti kapcsolatok összefüggéseinek megértésére, ezen keresztül az
absztrakciós képességének a fejlődésére. Például a számolással kapcsolatos feladatok
készségszintű elsajátítása csak nagyon sok gyakorláson keresztül valósítható meg. S minden
egyes számításos feladat egy folyamatgyakorlás. De ugyanilyen folyamatgyakorlásra több
tantárgy esetében is lehetséges. Ezeket az adott tantárgyak kidolgozása tartalmazza.
A konstruktivista pedagógiai szemlélet elvének alkalmazásával olyan tudás megszerzésére
ösztönzi a tanulókat, mely tudással képessé válnak az információk súlyozására és szűrésére,
az információforrások közti válogatni tudásra, az elaboráció, a feldolgozás képességére.
A tananyag pontos értelmezésében, az egyes szövegek tudományos tartalmának megértésében
alapvető fontosságú a deduktív gondolkodás, a logikai műveletek és a következtetési sémák
helyes alkalmazása. A kompetenciák működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a
tanulók az egyes műveletek végrehajtásához megfelelő rutinnal rendelkezzenek. A műveletek
elvégzéséhez szükséges képesség működését megelőzi a rutin kialakítása. Pedagógiai
értelemben is a rutin cselekvési szokások, mechanizmusok, automatikus tevékenységsorok,
amelyek valamilyen ingerre kiváltódnak. A műveletek gyakorlása főleg egyéni
feladatmegoldással történik. Az ellenőrzés módszere ebben az esetben egyéni teljesítmény, az
értékelés kritériumorientált. A művelet elvégzése helyes vagy helytelen száma adja az
értékelés eredményét. Mindez feltételezi a tantárgygondozó/online tanár folyamatos értékelési
tevékenységét.
A tanulók a tananyag elsajátításhoz és ütemezett előrehaladáshoz támogatást kapnak a
rendszerben előre meghatározott időben jelenlévő tantárgygondozótól/ online tanártól.
5.3. Egyéni digitális tanóra
Távközlési eszköz (oktatási portál) közbeiktatásával megtartott tanórai foglalkozás.
Az egyéni digitális tanóra nincs meghatározott időhöz kötve. A tanulók tetszőleges
időpontban látogatják az oktatási portált. Az egyéni digitális tanórán a tanuló számítógép előtt
ül, és számítógép alkalmazásával vesz részt a tanórán az elkészített ütemezésnek megfelelően
önállóan halad. A tanuló ebben az esetben is előre megadott azonosítóval és jelszóval
jelentkezik be az oktatási portálra. A rendszer rögzíti a tanuló jelenlétét.
Az egyéni digitális tanóra célja a tanuló által meghatározott tetszőleges időpontban történő
tanulás, tananyagban való előrehaladás.
A tanuló által feldolgozott tananyag olyan szerkezetű, hogy a tanuló önállóan haladhat előre, s
18
a feldolgozásról folyamatos, azonnali visszajelzést kap. A tananyag szerkezeti felépítése
biztosítja a tanulási folyamat megvalósulását. Tekintettel arra, hogy a digitális iskola
elsősorban a felnőttoktatásban résztvevők érdekeit kívánja kiszolgálni, azoknak a felnőtteknek
kíván tanulási szolgáltatást biztosítani, akiknek kevés idejük van az iskolai padban ülni, ez a
lehetőség tanulási motivációként hat.
Az egyéni munkát kívánó feladatok másik részét a tantárgygondozó/online tanár javítja,
értékeli, véleményezi és két munkanapon belül az oktatási portálon válaszol a tanulóknak.
A tanár által meghatározott határidőzött feladatok értékelése folyamatos, biztosítja a tanulók
előrehaladását, a folyamatos tananyag elsajátítást.
Az értékelés alapelvei
A jogszabályokban rögzített szabályoknak, módszereknek megfelelő értékelési eljárások
alkalmazása indokolt a Digitális Középiskolai tanítás során is, ezt a tantárgyi tantervek
röviden tartalmazzák. Tekintettel a Digitális Középiskolában tanulók hátrányos helyzetére, az
eddigi tanulmányaik során szerzett negatív élményekre, kiemelt szerepe van az értékelés
formatív (fejlesztő, bátorító) funkciójának, az egyéni fejlődéshez igazodó differenciált
értékelésnek. Kiemelkedően fontos, hogy az értékelés felfogásunk szerint az önértékelésre
való nevelés eszköze.
6. Monitoring
A Digitális Középiskolában folyó oktatási tevékenység szakmai színvonalát folyamatos
pedagógiai és szociológiai monitoring biztosítja.
6.1.
Pedagógiai monitoring
Minden korosztály számára elengedhetetlenül fontos hogy, megfelelő kompetenciákkal
rendelkezzenek ahhoz, hogy sikeres és boldog életet élhessenek. A pedagógiai monitoring
célja a tanulási folyamat elején, majd rendszeresen félévente olyan méréseket végezni,
amelyek a kompetenciákat, valamint az érettségi tárgyakból az ismereteket mérik.
Mind a tartalmi szabályozás, mind a pedagógustársadalom jelentős része a hagyományos,
ismeretközpontú tartalmakat részesíti előnyben, ezért igen magas azon tanulók száma, akik az
alapkészségek részleges vagy teljes hiányával kezdenek hozzá a következő képzési
szakaszhoz, ahol lemaradásuk tovább növekszik. Ezek korrigálására, illetve a helyzet
felmérésére feltétlenül fontosak a folyamatos mérések. Ezért szükség van a folyamat kezdetén
bemeneti mérésekre, a folyamat közben az eredményesség mérésére, valamint a folyamat
végén a megszerzett ismeretek és kompetenciák mérésére, különös tekintettel az informatika,
idegen-nyelv tudás, együttműködési képességek terén, melyeknek fontos szerepe van a
munkaerő-piaci érvényesülésben.
A mérésekkel szeretnénk elérni, hogy az oktatás és képzés minősége és hatékonysága
növekedjen, a résztvevőknek olyan tudást nyújtson, amelynek továbbfejlesztése révén képes a
munkaerőpiacon munkához jutni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket
megszerezze. A mérések végére rendelkezni kívánunk azokkal az információkkal, amelyek
alkalmasak a bemeneti mérések tudatos alakításával a program továbbfejlesztésére, a magas
színvonalú szakmai innovációk elterjesztésének támogatásával segíteni kívánjuk az
intézmények szakmai megújulását.
19
6.2.
Szociológiai monitoring
A Digitális Középiskola tanulói valamilyen szempontból, pl.: származás, szociális
körülmények, stb. hátrányos helyzetben lévő tanulók, feltétlenül szükséges a motiváltságukat
folyamatosan erősíteni, a képzés sikerének hatékonyságát ezzel is növelni.
Ehhez egy rendszeres támogató-gondozó rendszer szükséges.
A képzés során félévenként készülnének személyes interjúk, amelyek feltárnák az életutat, a
motivációkat, a célokat, majd valamennyi helyszínen csoportos kommunikációs tréningeket
tartanának irányított beszélgetésekkel, amelyeken a szociológus hallgatók és oktatók is részt
vennének. A motiváltság növelése érdekében roma egyetemi hallgatók átadnák tanulási
tapasztalataikat. Ankétokon beszélgetéseket tartanának a tanulási, képzési problémákról,
megoldási lehetőségekről. Krízishelyzet esetén egyéni beszélgetéseket, mediációt,
konfliktuskezelési programokat kell szervezni megoldásukra.
A programokat minden évfolyamon a képzés végéig folyamatosan szerveznénk, a képzés
kezdetén nagyobb gyakorisággal, majd folyamatosan csökkenő mértékben.
7. Marketing
A Digitális Középiskola projekt kezdetétől széles sajtótámogatást kapott, a képzés elindítói a
megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után az érintett réteg politikai és szakmai
szervezeteinek támogatásával, országos roma szervezetek megyei szervezetei által
széleskörűen tájékoztatták az érintett tanulói rétegeket.
Ennek hatására a megyei napilapokban, Észak-magyarország, Déli Hírlap többször jelentek
meg írások az új tanulási lehetőségről. A helyi TV csatornák és rádiók is foglalkoztak
adásaikban a képzéssel.
Az országos napilapok közül a Népszabadság és a Magyar Hírlap írt részletesen a Digitális
Középiskoláról, a TV2, az RTL Klub és a Kossuth Rádió hosszabb műsoridőt szánt az új
tanulási lehetőség ismertetésére.
A képzésre vonatkozó ismeretek folyamatosan jelennek meg a Digitális Középiskola Oktatási
Portálján a www.digitaliskozepiskola.hu címen.
8. A Digitális Középiskola fejlesztésének területei:






oktatási módszertan,
oktatási technológia,
digitális oktatási segédanyagok,
digitális oktatási anyagok,
monitoring,
marketing.
A Digitális Középiskola kiemelt fejlesztési feladata:
IKT kompetenciák fejlesztése
20
Az IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a
munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az
IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét,
másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Az
IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra,
alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt
készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztését
szolgáló programok ehhez is segítséget nyújtanak. A többi kompetencia fejlesztésében is
jelentős szerepet tölt be az internet és számítógép használat.
9. Eredményeink:
2003 szeptembere óta, immár a 7. tanévben működük ez az oktatási forma. Eddig 129 felnőtt
szerzett érettségi bizonyítványt, az iskola jelenlegi tanulólétszáma 367 fő.
A továbblépés lehetőségei, a jövő kihívásai
A kezdeményezés a középfokú oktatásban nemzetközileg is újszerűnek számít. A digitális
távoktatással megvalósuló középiskola nem ismeretlen az angolszász világban, elsősorban az
Amerikai Egyesült Államokban, azonban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósított
Digitális Középiskola sajátossága a hagyományos levelező képzés és a távoktatás újszerű,
oktatás-módszertani szempontból is kívánatos ötvözése az elszórtan élő diákok egységes
rendszerben való összefogása érdekében. Az Internet egységes platformot nyújt mind az
oktatási tartalmak megjelenítéséhez, mind a szereplők közötti kommunikációhoz.
A pilot projekt alapján a lehetőség adott a Digitális Középiskola országos és határon túli
kiterjesztésére, amely hozzájárul a Kormány és az Európai Unió által megfogalmazott
esélyegyenlőség megvalósításához.
Célunk, hogy tökéletesítsük rendszerünket, minden magyar állampolgár, a határainkon kívül
élők számára is elérhetővé tegyük a Digitális Középiskola szolgáltatásait.
Olyan középfokú oktatást kívánunk kialakítani, mely a szakképzést és a felsőoktatást is
kiszolgálja, kapcsolódva a Digitális Egyetemhez, ahol végzős tanítványaink jelentős része
kíván továbbtanulni.
A Digitális Középiskola a www.digitaliskozepiskola.hu címen tekinthető meg.
Készítette: Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet
Földes Ferenc Gimnázium
21
10. FÜGGELÉKEK
I. A kulcskompetenciák fejlesztése _________________________________________ 24
II. Oktatási rend ________________________________________________________ 30
III. Modul órarendek ____________________________________________________ 31
IV. A képzés eredményességi mutatói _______________________________________ 35
V. Sajtóközlemény – érettségi vizsgák_______________________________________ 36
VI. Sajtóközlemény - roma tagozat _________________________________________ 38
VII. Büntetés-végrehajtás _________________________________________________ 39
22
I. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és
vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg
értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális
tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős
tevékenységekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye. Az anyanyelvi
kommunikáció fejlesztése a Digitális Középiskolában az oktatási portál segítségével megismer
sokszínű világ és annak kifejezésére használt megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes
nyelvi funkciók ismerete.
A képzés során gyakran ismétlődő kommunikációs kényszerek, digitális és vizsgahelyzetekben
történő számonkérés segít a kifejező készség fejlődésében.
A Digitális Középiskolába járók képzési hatékonysága jelentősen függ attól, hogy a képzésben
résztvevő rendelkezik-e azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben,
szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek
megfelelően alakítja. Képes megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes
különböző segédeszközöket használni, erre az oktatási portál valamennyi tantárgy tanulása
során számtalan lehetőséget biztosít.
A konzultációk és a vizsgahelyzetek mindenkitől igénylik, hogy a képzésben résztvevők
képesek legyenek gondolataikat, ismereteiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően
megfogalmazni és kifejezni.
A művészeti műveltségterület és az irodalmi művek számtalan lehetőséget biztosítanak a
kritikus és építő jellegű párbeszédre, az esztétikai minőség tiszteletére és mások megismerésének
az igényét is képesek fejleszteni. Mind ehhez ismernünk kell az anyanyelv, a kisebbségek
nyelvének fontosságát, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat
jelentőségét.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak,
gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban
(hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek
megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az
egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel,
mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a
négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az
egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A Digitális Középiskola a szolgáltatásait igénybe vevők különbözősége, felkészültségbeli
különbözőségei egy idegen nyelv kommunikációs mélységű ismeretének elsajátítását tűzheti ki
célul.
Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak,
valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a
23
társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és
változatosságának az ismerete is.
Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztése az angol nyelvtanítás
elsődleges feladata, ez a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását
és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást fejleszti az egyéni igényeknek
megfelelően. Mindezekhez valamennyi tantárgy tanítása segítséget nyújt a képzésben résztvevők
önismereten alapuló magabiztossága, az eltérő kultúrák elfogadására vonatkozó nyitottságuk
kialakításával.
Az idegen nyelvi kommunikáció magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását
és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának
képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A
kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az
ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai
gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek
alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek
alkalmazására.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és
struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a
matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a
matematika választ adhat.
A Digitális Középiskola sokszínű tananyag feldolgozási technológiája segítséget jelenthet a
matematika iránt kevésbé érdeklődő számára a matematikai ismeretek hétköznapi
szükségességének felismertetésére, az alapvető matematikai kompetenciák megszerzésére. A
különböző tantárgyak kísérleti adatainak, összefüggéseinek matematikai apparátussal való
kifejezése, a hétköznapok számolást, matematikai összefüggések felismerését igénylő helyzetei
segítséget jelentenek a matematikai kompetencia fejlődésének.
A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy
alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a
problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni
tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a
matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő
segédeszközöket.
A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy
a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Mindez az iskola szabályozott, átlátható és
logikus működésével is fejleszthető.
Természettudományos kompetencia
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és
módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a
természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban
lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s
irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése
érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában
foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a
24
fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A Digitális Középiskola keretében, az oktatási portál segítségével, a hagyományos oktatási
formákhoz képest jelentősen hatékonyabb természettudományos kompetencia fejlesztésére
nyílik lehetőség, hiszen a kísérletek megismételhetősége, a természettudományos jelenségek
megfigyelése a digitális eszközök segítségével a képzésben résztvevő számára optimális
időpontban és akár többször is történhet.
A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető
tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek
emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A
képzésben résztvevő felnőttek élettapasztalata számtalan, a hétköznapi életből ismert jelenség
természettudományos okainak feltárására ad lehetőséget.
A természettudományos kompetencia birtokában a képzésben résztvevő képes mozgósítani
természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő
problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák,
berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása
során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a
természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. A digitális
eszközök segítségével megismert környezetromboló hatások segítik abban, hogy képes legyen és
akarjon cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében, lokálisan és
globális vonatkozásokban egyaránt.
A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti
érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és
az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society
Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció
és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ
felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá
kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A Digitális Középiskolában a digitális kompetencia kialakítása nem képzési cél, hanem a
képzés-szervezés, az ismeret elsajátítás meghatározó eszköze. A digitális kompetencia
alapkészségként való kialakítása a tanulás hatékonysága mellett a közösségi színterek használatba
vételi lehetőségét biztosítja a képzésben résztvevőknek. Az IST alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált
lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás
terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell
az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST
interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.
A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a
kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex
információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata,
25
valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a
kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.
Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az
interaktív média felelősségteljes használata érdekében. Az információk értékelésének, kritikus
szemlélésének fejlesztése valamennyi tantárgy elsajátítása során kiemelt jelentőségű, a
tudományos téveszmék vizsgálhatóságát az oktatás portál segítségével elérhető sokszínű világ
teremti meg.
A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat
szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.
A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását
megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való
hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez
egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és
alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és
élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a
munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e
kompetencia elengedhetetlen eleme.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő
ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és
szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját
tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen
megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást.
A Digitális Középiskolába járók jelentős része már saját életében, kudarcokon keresztül
tapasztalta meg a tudás, az iskolai végzettség szükségességét. Az oktatási portál segítségével
elérhető ismeretek számukra a hétköznapi tanulás, az egyéni felkészülés lehetőségét teremtik
meg, a tanulási folyamat segítségével az önálló tanulás képessége is egyre hatékonyabbá válik.
A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás,
számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása,
feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia
kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás
szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös
munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén
tanács, információ és támogatás kérésére.
A pozitív attitűd tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához
elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási
lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.
Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári
kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti
elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén
hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb
társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári
kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a
demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
26
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és
mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott
meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen
a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. A
Digitális Középiskolába járók nagyon különböző szociális és állampolgári kompetenciákkal
rendelkeznek. A konzultációk által teremtett szituációk, az egyes tantárgyi tartalmak számtalan
lehetőséget teremtenek az élettapasztalatuk alapján meglévő különbségek egymástól tanulásra
történő hasznosítására.
Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a
megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető
koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és
társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás
kapcsolatának a megértése.
Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári
jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a
nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai
és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események,
valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a
társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik
az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete,
valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.
Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony
együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és
érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi
szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a
döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.
A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és
a demokrácia tiszteletét - ennek gyakorlására az iskolai szituációk számtalan lehetőséget
biztosítanak -, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában
foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a
részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a
felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és
tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó
részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a
fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a
munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó
lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a
kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt
végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági
tevékenységek során van szükség.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez
illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének
27
átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek
tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is.
Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés,
delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás,
egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.
A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és
társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt
és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos
célok vagy törekvések.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés,
illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a
tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a
zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek
kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az
európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban
elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a
népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai
országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló
igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének
a megértése.
Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások
elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő
gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása
A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai
érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a
kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való
részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.
28
Kiemelt fejlesztési feladatok
Az énkép, önismeret fejlesztését a Digitális Középiskola képzési rendszere kiemelten támogatja. A 9.
évfolyam kezdeti szakaszára, majd a következő évfolyamokon is visszatérő kompetencia szint
vizsgálata, valamint a személyes mentorok közreműködése biztosíthatja a reális énkép
kialakulását, az önismereten alapuló egyéni képzési program megvalósításának lehetőségét.
A Hon- és népismeret fejlesztésének lehetőségeit, a művészetek műveltségterület megismerésében
rejlő lehetőségeken túl, a társadalomismeret műveltségterület keretében történő kultúrtörténeti
vonatkozások bemutatása, valamint az egyes tudományterületek jeles személyiségei,
tudománytörténeti szerepük bemutatása segíti a tudományos információk élményszerű
feldolgozását.
Az Európai azonosságtudat kialakítása – egyetemes kultúra értékei iránti fogékonyság fejlesztése a
társadalom-ismeret, az ember a természetben, a Földünk–környezetünk műveltségterületekhez
tartozó ismeretek feldolgozása közvetlen lehetőséget teremt. A feldolgozás digitális technológiája
alkalmas arra, hogy az ismeretközlés megerősítéseként a műveltségterületekhez tartozó ismeretek
feldolgozásakor, mintegy illusztrációként, megerősítést nyerjenek e fejlesztési területek.
Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés és a gazdasági nevelés valamint a felnőtt lét szerepeire történő
felkészülés fejlesztésének új lehetőségét teremtette meg a NAT az életvitel és gyakorlati ismeretek
műveltségterület képzési rendszerbe való beillesztésével, hiszen a műveltségterülethez tartozó
ismeretek, a munkakultúra és a többi részterület majd mindegyike közvetlenül hatással lehet a
fejlesztési terület eredményességére. A Digitális Középiskola a „diákjogi képviselő” intézményével
még gyakorló terepe is lehet a demokratikus működéshez szükséges magatartásminták, a
konfliktuskezelés technikáinak megismertetésével.
A környezettudatosságra neveléssel összefüggő ismeretek szintetizálási feladatát a Digitális Középiskola
kerettanterve a Földünk-környezetünk műveltségterület feldolgozásánál biztosítja. A
fenntarthatóság megvalósítására gyakorlati mintát ad az iskola működésének digitális
technológiára való szervezettsége.
A fogyasztóvédelemmel összefüggő kompetenciák szintetizáló szerepét az életvitel és gyakorlati
ismeretek műveltségterület tölti be. Az egészségfejlesztéssel összefüggő kompetenciák, a Testi és lelki
egészség fejlesztésének legfontosabb színtere a mindennapi élet. Az oktatási portál lehetőséget nyújt
arra, hogy az egészséges életmódhoz tartozó ismeretek, a mindennapos testmozgáshoz szükséges
programok, hang és képanyagok, információk segítségével segítse a képzésben résztvevők otthoni
mozgását. A képzésben résztvevők életkorának megfelelő szűrőprogramokra történő felhívások
közzétételével, egészségi állapotot jelző mutatók (pulzus, vérnyomás stb.) regisztrációjával és
ezekkel kapcsolatos prevenciós programok szervezésével segíti a kerettanterv az egészség
megőrzéshez szükséges szokások kialakulását.
29
II. Oktatási rend
A képzés modul rendszerben történik.
A 9.-11. évfolyam éves tananyaga 5 modulra van osztva, a 12. évfolyam 4-re.
A 9. évfolyamon a 0. modulban a számítógépes kommunikáció tanítása és gyakoroltatása
történik, a 10-11. évfolyamon az informatika tantárgy oktatása.
A modulokban a 9.- 12. évfolyam tantárgyai szerepelnek.
A modulok beosztása:
9.-11. évfolyam
0. Modul
Informatika( 11. évf.)
Bemelegítés (9. évf.)
Informatika (10. évfolyam
I. modul
anyanyelv
angol nyelv
földünk és környezetünk
történelem
II. modul
irodalom
matematika
angol nyelv
kémia
III. modul
társadalomismeret
biológia
matematika
anyanyelv
IV. modul
történelem
irodalom
fizika
angol nyelv
V. modul
irodalom
művészeti ismeretek
matematika
angol nyelv
2-3. Modulban
Érettségi előkészítő
I. modul
anyanyelv
angol nyelv
matematika
történelem
II. modul
irodalom
matematika
angol nyelv
informatika
III. modul
angol nyelv
filozófia
irodalom
művészeti ismeretek
IV. modul
történelem
irodalom
matematika
angol nyelv
12. évfolyam
30
III. Modul órarendek
Modul órarendek az esti oktatás rendje szerint induló évfolyamoknak:
9. évfolyam
0. Modul
informatika90
I. modul
anyanyelv91
angol nyelv91
földünk és
környezetünk91
történelem91
II. modul
irodalom92
matematika92
angol nyelv92
kémia92
III. modul
matematika93
anyanyelv93
társadalomismeret93
IV. modul
töténelem94
irodalom94
fizika94
angol nyelv94
V. modul
művészeti ismeretek95
matematika95
angol nyelv95
irodalom95
0.
modul
I. modul II. modul
III.
modul
IV.
modul
V.
modul
1.
2.
1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. Össz
7
7
7
7
14
14
2 2 1
2 3 2
5
7
2 2 2
6
2 1 2
8 8 7
5
23
2
2
2
2
8
2
2
2
2
8
2
2
2
2
8
6
6
6
6
24
3
3
2
8
3
2
2
7
2
2
1
5
8
7
5
20
2
1
2
3
8
2
1
2
3
8
2
1
2
2
7
6
3
6
8
23
1
2
3
2
8
1
2
3
2
8
2
2
3
1
8
4
6
9
5
24
31
10. évfolyam
0. modul
I. modul
1. 4. 7. 1.
0. modul
informatika100
I. modul
anyanyelv101
földrajz101
történelem101
angol101
informatika
II. modul
irodalom102
matek102
kémia102
angol102
III. modul
társ ism103
matek103
biológia103
anyanyelv103
IV. modul
irodalom104
történelem104
fizika104
angol nyelv104
V. modul
irodalom105
Művtöri105
matematika105
angol nyelv105
4.
II. modul
III.
modul
IV.
modul
V.
modul
7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. Összes
3 2 2
7
7
2
3
2
3
1
3
2
3
10
9
1
3
1
3
1
9
4
9
5
9
1
28
1
3
2
2
8
2
3
2
2
9
4
8
6
7
25
1
2
2
3
8
2
2
2
2
8
2
2
2
1
7
2
2
2
1
7
6
6
6
4
22
1
2
3
2
8
1
2
3
2
8
1
1
3
3
8
3
5
9
7
24
2
2
2
2
8
2
1
2
3
8
1
1
2
2
6
5
4
6
7
22
32
11. évfolyam
0.
modul
0. Modul
informatika110
I. modul
anyanyelv111
angol nyelv111
matematika
történelem111
informatika110
II. modul
irodalom112
matematika112
angol nyelv112
III. modul
biológia113
matematika113
anyanyelv113
társadalomismeret113
IV. modul
töténelem114
irodalom114
fizika114
angol nyelv114
V. modul
művészeti ismeretek115
matematika115
angol nyelv115
irodalom115
I. modul II. modul
III.
modul
IV.
modul
V.
modul
1.
2. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. Össz
5
5
4
4
9
9
1
3
3
1
2
3
2
1
1
2
2
1
1
8 8 7
4
8
7
3
1
23
1
3
3
7
2
3
3
8
1
2
3
6
4
8
9
21
2
2
2
2
8
2
3
1
2
8
2
2
1
1
6
6
7
4
5
22
1
2
2
3
8
2
1
2
3
8
2
1
2
2
7
5
4
6
8
23
2
2
2
2
8
2
2
3
1
8
1
2
3
1
7
5
6
8
4
23
33
12. évfolyam
0. Modul
biológia120
I. modul
anyanyelv121
angol nyelv121
matematika121
történelem121
biológia120
II. modul
irodalom122
matematika122
angol nyelv122
informatika122
III. modul
angol nyelv123
filozófia123
irodalom123
matematika123
érettségi előkészítő
művészeti ismeretek123
IV. modul
történelem124
irodalom124
matematika124
angol nyelv124
0.
modul
I. modul II. modul
1.
2.
1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4.
3
3
3
3
III. modul
IV.
modul
7. 1. 4. 7. Össz
6
6
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
8 8 8
6
6
6
5
1
24
2
2
2
2
8
2
2
2
3
9
2
1
2
3
8
6
5
6
8
25
2 2
2 2
2 1
2
2
1
2
2
6
5
5
4
5
4
29
5
2 1
1
8 8 5 8
1
2
2
3
8
2
1
3
2
8
2
2
2
2
8
5
5
7
7
24
34
IV. A képzés eredményességi mutatói
A 2008/09-es tanév eredményei
9. évfolyam
Átlag: 3, 43
Javító/osztályozó vizsga: 8 fő
Az előző tanévhez képes ez lényeges csökkenést mutat. (23 fő)
10. évfolyam:
Átlag: 3, 67
Javító/osztályozó vizsga: 5 fő
11. évfolyam:
Átlag: 3, 53
Javító/osztályozó vizsga: 6 fő
12. évfolyam
Átlag: 3, 45
Érettségi eredmények:
Magyar nyelv és irodalom: 2,81
Matematika: 1,95
Történelem: 3,39
Biológia: 2,33
Ember és társadalomismeret: 5,00
Földrajz: 2,41
Informatika: 2,13
Fizika: 3,00
Művészeti ismeretek: 1,00
Kémia: 3,00
Angol nyelv: 4,00
Az elmúlt évek érettségi eredményeinek összefoglalása
2006/2007
2007/2008
2008/2009
összesen:
Érettségi
bizonyítványt
Érettségire
jelentkeztek (fő) kaptak (fő)
55
27
77
55
66
47
199
129
Érettségi
átlag
2,8
2,92
3,08
35
SAJTÓKÖZLEMÉNY
ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A DIGITÁLIS KÖZÉPISKOLA ÚJABB VÉGZŐS ÉVFOLYAMÁN
A 2007/2008. tanév befejeztével újabb évfolyam szerzett érettségi vizsgát a Digitális
Középiskola program keretében. A világújdonságnak számító levelező tagozatos gimnáziumi
képzés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a tanulók sokat tanulva, küzdve, de megfeleltek az
elvárásoknak. Az érettségi vizsgát 78-an kezdték meg, érettségi bizonyítványt 55 tanuló szerzett.
A többi tanulónak a sikertelen tantárgyi vizsgákat meg kell ismételni. Az érettségi vizsga átlaga:
2,92. A vizsgaelnökök értékelése szerint a vizsgák zökkenőmentesen, a törvényi előírásoknak
megfelelően zajlottak. Az oktatási módszer innovativitása, a tolerancia és az odafigyelés
lehetőséget és esélyt biztosít ezeknek a felnőtt tanulóknak a társadalmi felzárkózáshoz és a
sikeresebb boldoguláshoz. Az érettségizett hallgatók közül sokan tervezik egyetemi-főiskolai
tanulmányok megkezdését, valamint érettségihez kötött szakmai képzettségek megszerzését.
A Magyarországon és nemzetközileg is egyedülálló oktatási módszerrel megszerzett érettségi
bizonyítványokat 2008. június 25-26-án vehették át a végzős felnőtt hallgatók Veres Páltól, a Földes
Ferenc Gimnázium igazgatójától, Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban. A tanévzárón a roma
oktatás jelentőségére és fejlesztésre hívta fel a figyelmet a programot elindító dr. Csepeli György, a
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közpolitikai igazgatója. Kiemelték, hogy a Digitális
Középiskola program folytatására, kiterjesztésére jelentős forrásokat biztosít a Kormány az Új
Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Káli Sándor, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere
örömét fejezte ki, hogy Miskolc lehet a központja ennek az igen innovatív esélyegyenlőségi
programnak, melytől reméli, hogy tovább csökkenti az észak-magyarországi régió munkanélküliségét,
ezért maximális támogatásáról biztosította a programot.
A hallgatók a többi évfolyamon is eredményesen zárták a 2007/2008 tanévet. A négy évfolyam
tanulmányi átlaga: 3,3. A lemorzsolódás a 10., 11. és 12. évfolyamon 10% alatti, a kezdő évfolyamon
jelentősebb.. A tanulók részére ebben a tanévben is meghirdetésre került az INNOCENTER Innovációs
Központ Közhasznú Nonprofit Kft. tanulmányi versenye. A legjobb érettségi eredményt elért tanuló,
valamint az egyes évfolyamok legjobb tanulmányi eredményt elért tanulója 20-20 ezer Ft pénzjutalmat
vehetett át dr. Balla László-tól, az INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft. vezérigazgatójától.
Miskolc, 2008. július 1.
Veres Pál
Földes Ferenc Gimnázium
igazgató
36
HÁTTÉRANYAG
Digitális Középiskola bemutatása:
A Digitális Középiskola esélyegyenlőséget javító program egy 2003. szeptemberében elindult
számítógéppel támogatott levelező tagozatos gimnáziumi képzés, elsősorban hátrányos helyzetű roma
közösséghez tartozó személyek részére, amely a Földes Ferenc Gimnázium, a Miskolci Egyetem és az
INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft. konzorciumi együttműködésével, a Nemzeti Fejlesztési és
Gazdasági Minisztérium (korábban Informatikai és Hírközlési Minisztérium) támogatásával üzemel.
A Digitális Középiskola célja a hagyományos középiskolai képzésből kimaradók érettségihez
juttatása. Azok számára jött létre, akikben megvan a képesség, a fogadókészség és a szándék arra,
hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik miatt a
hagyományos struktúrában erre nem volt vagy nem lenne módjuk.
A Digitális Középiskola oktatási módszere az elearning technológiát ötvözi a távoktatás és a
gimnáziumi levelezőképzés szakmai tapasztalataival, így a világon szinte egyedülállóan valósítja meg
az oktatás, a tanulás, a tanár-diák kommunikáció és a tanügyi adminisztráció feladatait a hálózati
eszközök, a hálózati kommunikáció, az internet segítségével.
A program négy éves, érettségivel zárul, az oktatás nagy része távoktatásos, számítógéppel
támogatott, online középiskolai képzés. Az oktatáshoz szükséges digitális segédanyagot a Földes
Ferenc Gimnázium pedagógusai dolgozták ki. A középiskolai tankönyveket kiegészítő online
segédanyagok célja, hogy változatos eszközökkel, a multimédia és az interaktivitás, valamint a hálózati
kommunikáció lehetőségeit kihasználva segítsék elő az egyéni tanulást, fejlődést. A képzés
modulrendszerű, a tanév héthetes, számonkéréssel záruló modulokból áll. Az online oktatási portál
fejlesztését és üzemeltetését, a program menedzselését az INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft..
végzi.
A Digitális Középiskola minden hallgatója számára biztosítja a számítógépes hozzáférést
lakóhelyén, vagy annak közelében. A tanulás feltételeit a Kistérségi Oktatási Központok biztosítják, ahol
helyi tanárok is segítik a diákokat. A tanulók interneten tartják a kapcsolatot a tanárokkal, és
modulonként három alkalommal konzultációs és vizsgaórákon vesznek részt a Kistérségi Oktatási
Központokban.
A 2007/2008. tanév tanulmányi versenyének eredményei:





9. évfolyam:
Kőszeginé Lengyel Rita Tiszaújváros
10. évfolyam:
Munkácsi Adrienn, Miskolc
11. évfolyam:
Király Mihály Edelény, Mata Attiláné Edelény, Tóth Béla Edelény
12. évfolyam:
Veres Zsoltné, Miskolc
A legjobb eredménnyel érettségizett: Barna Ágnes Tiszaújváros, Ferkel Erzsébet Edelény
37
DIGITÁLIS KÖZÉPISKOLA
roma tagozat
A Digitális Középiskola célja a hagyományos középiskolai képzésből kimaradók érettségihez
juttatása. Azok számára jött létre, akikben megvan a képesség, a fogadókészség és a szándék
arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési
nehézségeik miatt a hagyományos struktúrában erre nem volt vagy nem lenne módjuk.
Ez az innovatív képzés Internet segítségével megvalósuló, sajátos iskolarendszerű távoktatási
modellel biztosítja hallgatóinak az oktatást.
Az idei, kísérleti tanévben 213 fő kezdte meg a tanulást a Digitális Középiskolában. Nagy
részük a különösen hátrányos helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségekben élő,
aktív közéleti vagy közösségi tevékenységet vállaló roma. Elsőként nekik lesz lehetőségük
arra, hogy ily módon szerezzék meg a továbbtanulás és az előrejutás feltételeit biztosító
érettségi bizonyítványt.
A képzés modulrendszerű, a tanév héthetes, számonkéréssel záruló szakaszokból áll. A 0.
modul a számítógép használatával, az internetes kommunikációval ismerteti meg a tanulókat,
ezáltal biztosítja, hogy képesek legyenek ebben a középiskolában tanulni.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium támogatásával
megvalósuló projektben a Földes Ferenc Gimnázium, a Miskolci Egyetem és az
INNOCENTER Innovációs Központ Kht. konzorciuma vesz részt.
A kezdeményezés a középfokú oktatásban nemzetközileg is újszerűnek számít. A digitális
távoktatással megvalósuló középiskola nem ismeretlen az angolszász világban, elsősorban az
Amerikai Egyesült Államokban. A miskolci Digitális Középiskola sajátossága a jelenléti és a
távoktatás újszerű, oktatás-módszertani szempontból is kívánatos ötvözése az elszórtan élő
diákok egységes rendszerben való összefogása érdekében. Az Internet egységes platformot
nyújt mind az oktatási tartalmak megjelenítéséhez, mind a szereplők közötti
kommunikációhoz.
Az oktatáshoz szükséges digitális segédanyagot a Földes Ferenc Gimnázium pedagógusai
dolgozták ki. A középiskolai tankönyveket és a SULINET Digitális Tudásbázis programjának
keretében kidolgozott digitális oktatási anyagokat kiegészítő online segédanyagok célja, hogy
változatos eszközökkel, a multimédia és az interaktivitás, valamint a hálózati kommunikáció
lehetőségeit kihasználva segítsék elő az egyéni tanulást, fejlődést.
A Digitális Középiskola minden hallgatója számára biztosítja a számítógépes hozzáférést
lakóhelyén, vagy annak közelében. A tanulás feltételeit a Kistérségi Oktatási Központok
biztosítják, ahol helyi tanárok is segítik a diákokat. A tanulók interneten tartják a kapcsolatot
a tanárokkal, és modulonként három alkalommal konzultációs és vizsgaórákon vesznek részt
a Kistérségi Oktatási Központokban. A feladatokat a központilag meghatározott ütemezés
szerint kell elvégezni.
A Digitális Középiskola a www.digitaliskozepiskola.hu címen érhető el.
A Digitális Középiskola a következő évben további megyékben kívánja elindítani a képzést,
amelyre jelentkezni a túloldalon lévő Jelentkezési lap kitöltésével és beküldésével lehet.
38
SAJTÓANYAG
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet több mint száz esztendeje
működik.
Létesítését már az 1843. évi börtönügyi javaslat is előirányozta. A létesítmény megvalósítása
az 1878. évi V. törvénynek, ismertebb nevén a Csemegi-Kódexnek köszönhető.
A törvény elfogadását követően jelentős börtönépítési program indult, amely az akkori
Európában általánosan elfogadott fokozatos rendszer megvalósítását tűzte ki célul. A tervezési
munkálatokkal Kiss István műépítészt bízták meg a „Miskolcon építendő m. kir. törvényszéki
fogház, vizsgálóbírósági épület és rabműhely” építésére. Az építési munkálatok 1898-ban
kezdődtek, és 1902-ben fejeződtek be a Fazekas utca 4. sz. alatti telken. A fogházban
rabműhely törvényszéki kórház és működött. A levéltári anyagok tanúsága szerint 40-50 fő
fogvatartott dolgozott a rabműhelyben. Fő termékük a fonott kosár és a bajuszpödrő dobozka
volt, amelyek iránt állítólag nagy kereslet mutatkozott. Az intézet túlélte a nagy történelmi
viharokat, de rendeltetése, szerepe nem változott.
Összesen 69 zárka szolgál a fogvatartottak elhelyezésére. Az intézet befogadó képessége 200
fő, de a tényleges fogvatartotti létszám általában 350-420 fő körül mozog. A fogvatartotti
állomány jelentős részét az előzetesen letartóztatottak teszik ki. Az elítéltek létszáma a
foglalkoztatási lehetőségekhez mérten változik, általában 80-100 főre tehető.
A Fiatalkorúak elhelyezésére szolgáló létesítmény Szirmabesenyőn található. Az intézet
története az 1980-as évekre vezethető vissza. Az akkori kormányzat döntött arról, hogy
Miskolc határában szükség van egy II. objektum kialakítására is. Az építési munkálatok 1986ban kezdődtek. Az objektum betelepítésére 1991-ben került sor. Az objektum eredendően
szigorított javító-nevelő munkát végrehajtó intézetnek készült. Ezt követően 2001-ben
jelentős átalakítások kezdődtek. A felújított részleg átadására 2002. március 27-én került
sor, ekkor nyerte el jelenlegi hivatalos nevét is: Fiatalkorúak Regionális Büntetésvégrehajtási Intézete, amelynek feladata, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eljáró
bíróságok rendelkezése alapján a fiatalkorú fogvatartott férfiak előzetes letartóztatásával
kapcsolatos büntetés-végrehajtási feladatokat ellássa. Az intézetben 44 zárka áll rendelkezésre
a fogvatartottak elhelyezésére. Befogadóképessége 115 fős, de jellemzően 130 %-os a
zsúfoltság.
A fogvatartottak részére, személyiségük, szocializáltságuk, életkori sajátosságaik figyelembe
vételével változatos programokat biztosítanak. Az intézet vezetése kiemelt figyelmet fordít az
oktatásra, szakképzésre, valamint a készségfejlesztésre, a hiányzó alapismeretek pótlására. Az
intézetben folyamatosan működik általános iskolai képzés, amely összevont osztályokban
történik. A 9. osztályban szakirányú képzés folyik fodrász és cipész szakmai orientációval.
Nagy fontosságot tulajdonítanak a fiatalok fokozott mozgás igényének kielégítésére és ennek
megfelelően alakítják a szabadidős programokat és sporttevékenységet. Az intézet korszerű
tornateremmel és salakos sportpályával rendelkezik. A fogvatartottak szabadidejük jelentős
39
részét futballozással, asztali- és lábtenisszel, valamint kosárlabdázással töltik. A nevelési,
külső és belső szakemberek igyekeznek a fogvatartottak érdeklődési körének megfelelő
szakköröket szervezni. Az Ifjúsági és Szabadidő Ház munkatársai kézműves szakköri
foglalkozásokat vezettek, amelyek elsősorban selyemfestés, üvegfestés és ajándéktárgy
készítés fortélyaira tanította meg a résztvevőket.
Az intézet együttműködési megállapodást kötött a Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti
Középiskolával, amelynek keretében bőrdíszműves és könyvkötő szakköri képzést folytatnak
az intézet lakói számára.
Az intézet adottságai miatt lehetőség nyílt a kertészeti szakkör beindítására is.
Az intézet jól felszerelt, de jelenleg még csekély, mintegy 1500 kötetes könyvtárral
rendelkezik.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (továbbiakban: IHM) jogelődje az Informatikai
Kormánybiztosság (továbbiakban: IKB) és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
(továbbiakban: BVOP) között az információs társadalom kialakításának elősegítése érdekében
a büntetésüket töltők, ezen belül kiemelten a fiatalok informatikai képzésének
megvalósítására megállapodás jött létre. A tervek között szerepelt, hogy a bv. intézetben a
digitális középiskola beindításával a fogvatartotti populáció talán legjobban képezhető
részének nyújthatna segítséget. A számítógéppel támogatott, online távoktatásos képzés során
a tanulók a hálózaton keresztül kapott feladatok megoldásával és visszaküldésével egyéni
ütemterv szerint sajátíthatják el a tananyagot, hogy ez t követően érettségi vizsgát tegyenek.
A 19 fogvatartott mellett 30-an a személyi állományból is részt vesznek a képzésben. Az
oktatás 20 állásos számítástechnikai laborban fog megvalósulni.
A büntetés-végrehajtási szakemberek megértették és felismerték a szakmai szervezetek (IHM,
IM, Miskolci Egyetem INNOCENTR kht. Földes Ferenc Gimnázium) elvárásait, törekvéseit
és már a korszerű módszereket illesztették be a fogvatartottak oktatásába, szakképzésébe. Az
információs társadalom növekvő igényei, valamint a digitális távoktatás olyan távlatokat
nyithat meg a fogvatartottak képzésében, amely hozzájárul ahhoz, hogy a felzárkóztatást
követően jobb esélyekkel illeszkedjenek vissza a civil életbe.
A kezdeményezés a középfokú oktatásban nemzetközileg is újszerűnek számít. A digitális
távoktatással megvalósuló középiskola nem ismeretlen az angolszász világban, elsősorban az
Amerikai Egyesült Állapokban van jelen.
Az oktatáshoz szükséges digitális tananyagot a Miskolci Egyetem és az INNOCENTER
Innovációs Központ közreműködésével a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanári kara írja
meg és állítja össze, amelyek kiegészítő jelleggel kapcsolódnak a már kész (megírt) és
akkreditált középiskolai tankönyvekhez.
Ez a kuriózumnak számító kezdeményezés fontos helyet foglal el a fogvatartottak jövőbeni
sikeres társadalmi reintegrációjának megvalósításában.
40