Fanchali Jób

Transcription

Fanchali Jób

Fanchali Jób-kódex
Tóth, Tünde
Földes, Zsuzsanna
Szerkesztette Tóth, TündeHorváth Viktor
(kiadói szerkesztő)
Parádi andrea
(technikai szerkesztő)
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
ìrta Tóth, Tünde, Földes, Zsuzsanna, és Tóth, Tünde
A kódex fényképhasonmásai az alábbi cìmen érhetők el: http://www.bibliopolisz.hu/fjk/facsimile
Publication date 2008. január
Szerzői jog © Budapest, 2008 Mezura – CHER – Bibliopolisz
Tartalom
1. ELŐSZÓ ......................................................................................................................................... 1
2. A KÓDEX BETŰHŰ SZÖVEGE .................................................................................................. 3
1. Vegyes feljegyzések .............................................................................................................. 3
2. [BALASSI BÁLINT 55. ÉNEKE] (Mi dolog Úristen...) ...................................................... 5
3. [BALASSI BÁLINT 43. ÉNEKE] (Te szép fülemüle...) ....................................................... 7
4. [BALASSI BÁLINT 48. ÉNEKE] (Szerelem s Júlia...) ....................................................... 8
5. [BALASSI BÁLINT 54. ÉNEKE] (Ó, magas kősziklák...) .................................................. 8
6. [BALASSI BÁLINT 58. ÉNEKE] (Ó, nagy kerek, kék ég...) ............................................. 10
7. [BALASSI BÁLINT 59. ÉNEKE] (Szerelem istene...) ....................................................... 12
8. [BALASSI BÁLINT 2. ÉNEKE] (Cupido szívemben...) .................................................... 13
9. HAJNAL (Kelj fel...) ........................................................................................................... 14
10. Nyitrai Pál éneke (Nosza Páris...) ..................................................................................... 15
11. [GÖRCSÖNI AMBRUS: MÁTYÁS KIRÁLY VISELT DOLGAIRÓL SZÓLÓ HISTÓRIA]
(Árpád vala fő...) .................................................................................................................... 16
11.1. Prima pars ............................................................................................................. 16
11.2. Secunda pars ......................................................................................................... 27
11.3. Tertia pars ............................................................................................................. 33
12. Két üres lap ....................................................................................................................... 63
13. [VARSÁNYI GYÖRGY: XERXES HISTÓRIÁJA] ........................................................ 63
14. APOLLONIUS HISTÓRIÁJA .......................................................................................... 71
15. A MIHÁLY VAJDA NÓTÁJÁRA (Bujdosván, fáradván...) ........................................... 90
16. Megcsal az Cupido... ....................................................................................................... 91
17. Megszereti szállását... ...................................................................................................... 92
18. BALASSI BÁLINT 24. ÉNEKE (Most adá virágom...) .................................................. 93
19. Egyszer vala én életemben... ............................................................................................. 94
20. Pani matka, pán otec... ...................................................................................................... 95
21. Ach, potešení mé roztomilé... ............................................................................................ 96
22. Mysel, serdce k Bohu ja mám... ........................................................................................ 97
23. Pane Bože milý... .............................................................................................................. 98
24. Mějž, ty, lítost... ................................................................................................................ 99
25. Bože, požal toho... .......................................................................................................... 101
26. VIRÁGÉNEK(Lelkem Kata...) ........................................................................................ 102
27. Darovals’ mne, Bože, tak... ............................................................................................. 103
28. Lilium, kvítí sadila... ....................................................................................................... 104
29. EURIALUS ÉS LUCRETIA HISTÓRIÁJA ................................................................... 105
29.1. Prima pars ........................................................................................................... 105
29.2. Secunda pars ....................................................................................................... 112
29.3. Tertia pars ........................................................................................................... 121
29.4. Quarta pars .......................................................................................................... 132
29.5. Quinta pars .......................................................................................................... 145
30. ÚJVÁRY MIHÁLY BÚJDOSÓVERSE ........................................................................ 152
31. [BALASSI BÁLINT NEGYVENÖTÖDIK ÉNEKÉNEK ÁTDOLGOZÁSA] .............. 153
32. [GYÖNYÖRŰSÉGE SZÍVEMNEK...] .......................................................................... 154
33. Jövel az táncban... ........................................................................................................... 155
34. PAJKOS ÉNEK (Dudó, fejír Dudó...) ............................................................................. 156
35. Sötét ködből... .................................................................................................................. 158
36. [BALASSI BÁLINT SZÉP MAGYAR KOMÉDIÁJA] ................................................. 160
36.1. Ajánlás ................................................................................................................ 160
36.2. Summa ................................................................................................................ 161
36.3. Szereplők ............................................................................................................ 163
36.4. Prológus .............................................................................................................. 163
36.5. Actus I. ............................................................................................................... 167
36.5.1. Scena I. ................................................................................................... 167
36.5.2. Scena II. ................................................................................................. 168
36.5.3. Scena III. ................................................................................................ 172
36.5.4. Scena IV. ................................................................................................ 174
iii
36.6. Actus II. ..............................................................................................................
36.6.1. Scena I. ...................................................................................................
36.6.2. Scena II. .................................................................................................
36.6.3. Scena III. ................................................................................................
36.6.4. Scena IV. ................................................................................................
36.7. Actus III. .............................................................................................................
36.7.1. Scena I. ...................................................................................................
36.7.2. Scena II. .................................................................................................
36.7.3. Scena III. ................................................................................................
36.7.4. Scena IV. ................................................................................................
36.8. Actus IV. .............................................................................................................
36.8.1. Scena I. ...................................................................................................
36.8.2. Scena II. .................................................................................................
36.8.3. Scena III. ................................................................................................
36.8.4. Scena IV. ................................................................................................
36.9. Actus V. ..............................................................................................................
36.9.1. Scena I. ...................................................................................................
36.9.2. Scena II. .................................................................................................
36.9.3. Scena III. ................................................................................................
36.9.4. Scena IV. ................................................................................................
36.9.5. Sena V. ...................................................................................................
36.10. Conclusio ..........................................................................................................
37. Vegyes feljegyzések ........................................................................................................
38. Két üres oldal ..................................................................................................................
39. Vegyes feljegyzések ........................................................................................................
3. FÜGGELÉK ...............................................................................................................................
1. Pani matka, pán otec... ......................................................................................................
2. Ach, potešení mé roztomilé... ............................................................................................
3. Mysel, serdce k Bohu ja mám... ........................................................................................
4. Pane Bože milý... ...............................................................................................................
5. Mějž, ty, lítost... .................................................................................................................
6. Bože, požal toho... .............................................................................................................
7. Darovals’ mne, Bože, tak... ...............................................................................................
8. Lilium, kvítí sadila... .........................................................................................................
iv
175
175
176
178
180
183
183
186
186
187
188
188
191
192
193
194
194
195
196
198
202
203
203
206
206
208
208
209
209
210
211
212
213
213
1. fejezet - ELŐSZÓ
Ján Mišianik éppen 50 éve, 1958 májusában fedezte fel a bécsi nemzeti könyvtárban a Fanchali Jób-kódexet.
Elképesztő gyorsasággal készült el, alig egy év alatt a kódex legfontosabb szövegeinek nyomtatott kiadása. 2
1
A kódex teljes szövege azonban most jelenik meg először egészében, 3 és most először tesszük közzé a kódex
teljes fakszimile kiadását is. Jelen változat, az editio minor az átìrást, a jegyzeteket, a szlovák szövegek új,
pontos magyar prózafordìtását tartalmazza, valamint elérhetővé tettük benne a kódex fekete-fehér
fényképhasonmását. Kiadásunk a kódex keletkezéstörténetével nem foglalkozik; Szabó András 2005-ben tartott
az MTA Irodalomtudományi Intézetében a témát forradalmi felfedezésekkel gazdagìtó előadást, s készülőben
van tanulmánya, melynek másodközlésére ìgéretet kaptunk tőle az editio maior számára.
Kiadásunk munkálatait 8 éve kezdtük meg. 2001-ben készìtette el Vágner Edina a Szép magyar komédia betűhű
átìrását; 4 munkájának legfőbb érdeme, hogy a kódex mikrofilmjéről dolgozva nem Eckhardt átìrását javìtgatta,
hanem önállóan rögzìtette a szöveget – ezt bizonyìtják átìrásának hibái is; sajnos szövege számos ponton
rosszabb, mint az Eckhardt-féle változat, ìgy végül kiadásunkban nem az ő átìrását közöljük, de munkánkhoz
felhasználtuk azt, és jelezzük, ahol Eckhardtnál jobb szöveget hoz. 2003-ban kaptuk meg az Osztrák Nemzeti
Könyvtár engedélyét a fakszimile publikálására. A szöveg sajtó alá rendezője sajnos éveken keresztül hiába
pályázott több helyen is bécsi kutatóösztöndìjra, ìgy végül 2008 januárjában a kiadó költségén tanulmányozhatta
egy rövid ideig magát az eredeti kéziratot.
Jelen kiadás egy-két ponton módosìtja a műveknek a kódexből származó eddig ismert olvasatát, a legfontosabb
talán, hogy megkérdőjelezi, hogy Balassi Komédiájában valóban szamárkát kell-e olvasnunk két helyen.
Érdekes továbbá, hogy a kódex elején és végén található vegyes feljegyzések közt idézetek találhatók Enea
Silvio Piccolomini De duobus amantibusából, ami azért is figyelemreméltó, mert a kódexben a mű magyar
széphistória-fordìtása is megtalálható.
Az átírásról
A jelenkori ceruzás bejegyzéseket, margóra tett kérdőjeleket és a szövegebe rajzolt sor- és strófahatárokat,
valamint a ceruzás aláhúzásokat az átìrásban nem tüntettük fel. Átìrásunk betűhű az alábbi megkötésekkel: a
Unicode táblában nem található meg számos olyan jel, amit a kódexben használtak, ezek többsége a latin
szövegekben gyakori rövidìtés, ligatúra – ezeket a rövidìtéseket feloldottuk, a feloldást szögletes zárójelek közt
közöljük. A szöveg az u-t általában valamilyen mellékjellel látja el, melynek funkciója az, hogy a betűt az n-től
megkülönböztesse, bár a megkülönböztető jelzés néha az n-re is fölkerül. Ez a mellékjel az ìrás duktusa szerint
hol pontszerű, hol olyan, mint egy vessző, hol pedig kis c-szerű félkörre hasonlìt, néha fordìtott c-szerű félkörre.
Ahol hosszúnak látszik az ékezet, ott hosszú ú-val ìrtuk át ezt a jelkapcsolatot, ahol pontszerű vagy félkör alakú
a jel, ott az Ủ illetve ủ jeleket használtuk, illetve ahol breve vagy inverted breve illetve vìzszintes vonal alakú,
ott a megfelelő Unicode betűket használtuk. Az u ékezetéről elmondottak érvényesek a többi, hasonló
mellékjeles betűre is, értelemszerűen a megfelelő mellékjeles betűket használva. A rövidìtésjelek a kódexben
vagy félkör (inverted breve) alakúak, s általában egy betű felett állnak, gyakran azonban két-három betű
kapcsolata fölé vannak rajzolva, illetve van, hogy az egész betűkapcsolat körbe van kanyarìtva (mint a szlovák
versek végén található Ámen-rövidìtés); az első esetben a betű rajzának megfelelő Unicode karaktert használtuk.
5
Számos betű különféle rajzolatú alakjait – ahogy az megszokott – nem különböztettük meg egymástól, pl. az e
jelölésére a kézirat használja a két ferde vonalat, a thétára vagy nem zárt o-ra emlékeztető jelet, és az e-betű
alakú e-betűt is, de néha csak egy rövid szünet vagy vonás jelzi, hogy ott van egy e. A kódexben az e és az i
ìrása néha a megtévesztésig hasonló, ìgy gyakran elég nehéz eldönteni, hogy mit olvassunk. A Komédia egyik
ilyen ominózus helye a béka~bika kérdés; a Juppiter átváltozásairól szóló részben Eckhardt „Bekaua” alakot
olvas; az ek és az ik kötése néha azonban annyira hasonló, hogy lehetetlen a kettőt megkülönböztetni, ìgy nem
kell feltétlenül a másoló tévedésére gyanakodnunk.
A kódexet Klaniczay Tibor nevezte el ìgy.
Ján MIŠIANIK, ECKHARDT Sándor, KLANICZAY Tibor, Balassi Bálint szép magyar komédiája. A Fanchali Jób-kódex magyar és
szlovák versei, Bp., Akadémiai Kiadó, 1959, (Irodalomtörténeti Füzetek, 25. szám).
3
A hátsó borìtó belső felére ìrt tollpróbákat leszámìtva, melyeknek vegyes nyelven „canis mater” a központi témája.
4
VÁGNER Edina, Balassi Bálint Szép magyar komédiájának és Christoforo Castelletti Amarillijének forráskiadása, egyetemi szakdolgozat,
ELTE BTK, Bp., 2001. (A kézirat az ELTE BTK Magyar Irodalomtudományi Intézete Toldy Ferenc Könyvtárában 3185-ös leltári szám
alatt található.)
5
Elméleti szempontból ez esetleg vitatható lenne, hiszen egy adott betű és a fölötte levő félkör alakú rövidìtésjel nem azonos a látványában
ezzel teljesen megegyező ékezetes betűvel, mely egy adott nyelv betűkészletének eleme.
1
2
1
ELŐSZÓ
A hosszú és rövid s nagybetűs (szókezdő) alakja gyakran nehezen elkülönìthető, ezért ezek átìrása néhol esetleg
következetlennek tűnhet. A nagybetűs J és I átìrása ebben a verzióban valóban következetlen: néhol csak az
áthúzott J-t vettük J-nek, az áthúzatlant pedig I-nek másutt viszont nem ezt az elvet követtük.
A kiadást a jövőben tovább kìvánjuk fejleszteni, kommentárokkal és kìsérőtanulmányokkal gazdagìtani, illetve,
ahol szükséges, az átìrást javìtani. A későbbi változatok természetesen új verziószámot kapnak.
A kódex fényképhasonmásai az alábbi cìmen érhetők el: http://www.bibliopolisz.hu/fjk/facsimile.
Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozunk Vágner Edinának, hogy az MTA Könyvtárában őrzött mikrofilmről készìtett 2001-es Szép
magyar komédia-átìrását munkánkhoz fölhasználhattuk; Tóth Csillának, hogy 2006–07-es bécsi CEEPUSösztöndìja idején volt szìves kérésünkre néhány helyet megnézni az eredetiben; Horváth Viktornak, hogy 2003as bécsi CEEPUS-ösztöndìja idején segìtséget nyújtott ahhoz, hogy a kódex fakszimiléjének publikálásához a
bécsi nemzeti könyvtár engedélyét megkaphassuk.
Földes Zsuzsanna köszönetét fejezi ki Horváth Ivánnak, hogy a kódex szlovák szövegéről a CHER-ben tartott
előadása kapcsán hasznos ötletekkel gazdagìtotta munkáját.
Jómagam pedig köszönöm édesanyámnak, hogy vállalta, hogy elkìsérjen Bécsbe és vigyázzon a kisbabámra,
amìg a könyvtárban dolgozom.
Tóth Tünde
2
2. fejezet - A KÓDEX BETŰHŰ
SZÖVEGE
1. Vegyes feljegyzések
[p. 000]
Nem kel aʒ Òreg Embereknek ollyan Könyf
Mert csak példat veßnek aʒ Jàtékra belűle1
Dominủs adiủtor meủs in eum sperabo2
Nủllús illum amat qŭi3 semper da mihi clamat etc.
Preſertim Foeminei Sexus
Psalmủs 90. Az mÿ Eßtendeinknek napiaÿ hetúen
eßtendeö aủagÿ menÿl fellieb niocʒúan eßtendeő
es azoknak ßinteìn az Janủàri[us] ßintein Niomorúsag
es faradsagh melÿ mikor elmúlik elrepeölủnk etc.
Ha4 eleſnik meleöled eʒeren, es Job keʒed feleől
tıßeʒeren mind az altal te hoʒad nem keʒelget az
veßedelem etc.
Salvus omnipoteṅs Vitulo miſerere Joannis
Quem Mors præueniens non ſinit eſse Bouem.
Meliora sủnt Vủlnera admonentis quủm oſcula
fraùdilenta Blandientis etc5
HONESTA RES EST LATA PAVPER
TAS
Non ſtilant omnes, qủas cernis ın ore nủbes
Psallite Dnỏ in Cythhara6
Quis ſex cecelatıs ſunt ſpecies ebrietatis
Primus contendit alter sua ſingula uendit
Ternus nil celat Quartus ſua crimina plurat
Quintủs luxuriat Sextus per numina jurat
[p. 001]
Antistenes Sacius eſse puto in per7
nỏs incidere quủm in adúlatores ab illi. n.
mortủúm commedúnt hi exedúnt
Spem præcio non emo
Plūtar: Par est aủdacia Victoriæ
Vủlt[us] fortủnæ variatủr imagine hūnc
Crescit decrescit in radem ſistere neſcit
Amor omnia Vincit etc.
Qui nūnqùam sentit Amoris ignem aut lapis est
A bal margón függőlegesen (alulról fölfelé) futó két sor.
Bibliai idézet, Zsolt., 17, 3.
3
Az i ékezete az ŭ ékezetével együtt van megrajzolva.
4
Ez a szó a mikrofilmen még látszik, de 2008-ban itt már lacuna (lyuk) van a lapon.
5
Bibliai idézet, Péld., 27,6.
6
A szó eleje a mikrofilmen lacunának látszik, az eredetiben viszont jól olvasható. Bibliai idézet, Zsolt. 98(97),5.
7
A lap bal szélén a római számok táblázata: M. 1000. / D. 500. / L 50 / C. 100. / XL. 40. / XC 90 / VL. 45. / V.C. 95 / I. 1. / X 10 / V. 5.
1
2
3
A KÓDEX BETŰHŰ SZÖVEGE
aut beſtia Ille vti[que] vel [per] DEORÚM medullas
nó latent lateat igneam faủillam8
Prim[us] sapientiæ grad[us] ẽ nỏ Amare Secủnd[us]
Vt sic Ames ne Palam fiat9
Deus hibes et Stủpid[us]: Nủx Aủra pūtarim Aủra
Qủæ nubit Pilio, Virgo Puella, Seṅj
Non beṅe Conủeniunt natúræ horrentia monſtra
Si củj vis igitur núbere nủbe par[us].
[p. 002]
Formosam et Castam si ủis ambire Pủellam
Aspice principio vitam Genetricis et inde
Cognoſtces natæ mores[que] vitam[que] Probabis
pia Casta ſimúl fủerit spetiosa[que] māter
Tum tibj Natúra hủiủs, socialj federe iủnge
Quid formosa tibj, si nỏ niſj Caſta placebit10
Non poſſủnt ullis iſta coire modis
Et gen[us] et formȃ regina pecủnia donat
Sít coeủnta licet Si modo dives erit
Qủam dủctủr[us] eris teneat bona qủi[que] pủella
Sit pía sit prudens, pủlchra, pudíta potens
Non mihi mille placent nỏ posco mille pủellas
Hæc mihi sola placet, diủes honeſta pia
Qíṅ Mos [es]t hodie Cras erit imagine foenj
Gloria[que] in fủnủm vita[que] fủmủs abit
Floret homo et marcet ſurgit[que] cadit[que] viciſsim
Vox hæc querit vbj est redditủr illa fúit
[p. 003]
Púer
Aúspicor ȧ lachrimis in ijsdem finio ủitam
Adolescens.
Dic ủenerandi Senex hủmanúm ủiúere qủid sit
Senex.
Principiủm ủita dolor ẽ. dolor exit[us] ingens
Et labor eſt mediủm, ủiúere si quis cupit amat11
Omnía íam fient fieri qui>ae12 poſse negabam
Et nihil ẽ de qủo non sit habenda fides
Philip[us] Mel:
Forma, Color, ủires pereủnt ceú lilia: sed mens,
Lủce DEJ fủlgens non moritủura manet.
Non repūtes Aủrủm totúm qùod splendet ut Aủrúm
„Qui nunquam sensit amoris ignem aut lapis est aut bestia: isse nanque vel per deorum medullas, non lateat, igneam favillam.” Az idézet
Aeneas Silvius Piccolomini De duobus amantibusából való, az ajánlás utolsó mondata. A latin novella magyar fordìtása, Eurialus és
Lucretia széphistóriája a kódexben is olvasható. Az idézetben meglepően sok a hiba.
9
„Primus sapientie gradus est non amare, secundus, ut sic ames, ne palam fiat.” Az idézet Aeneas Silvius Piccolomini De duobus
amantibusából való.
10
A sor egy egy Ovidius-sor parafrázisa, Amores, III, 4, 41.: „quo tibi formosam, si non nisi casta placebat?”
11
A cupit szót más, fekete szìnnel húzta át valaki, és ìrta a sor fölé az amat-ot.
12
A javìtás a fekete tintás kéztől származik.
8
4
Nec pủlchrūm pomúm quod libet ẽe bonủm
Pindarủs: Fatủm nec ignis nec mủr[us] lenet æneủs
Proditio grata sed proditor exos[us]
ferreủs eſt dủras[que] gerit sủb pectore Caủtes
qủem chelÿs et qủem non blanda púella moúet
Mos eſt vt deneget formoſa púella degentj> petentj13
qúam vis14 úoce neget vox ẽ Contraria mentj15
[p. 004]
Non repủtes Aủrủm totủm qủȯ spleniet vt Aủrủm
Nec pulcrủm pomủm qủod libet ei bonủm
Pindarủs. Fatủm nec ignis nec uiủ[us] tenet æneủs
Proditio grata ſed Proditor exosủs
Testùdo.
Grata ego sủm mủltis formosis at[que] Púellis
oblecto Jủủenes exhilaro[que] senes
Lætitiæ nủtrix, củrarủm dủlce leủamen> leủamen
Ars sủperat viros [que] præcor ủlla meas
Excítat hủmanas ad dủltia, gaùdia mentes.
Apta voluptatj, tuis tiby apta chelis16
Hej mihi gùanta củris, moles mea membra fatigat
At vitam cùpiùnt perdere fata meam
Non aqủa, non ignis tùrbæ nỏ feriủda febris
At mea conſúmít Pectora dủlcis Amor.
Quid nȏ ambitio, designat sacra profanat
vera negat, dilet iủſta, qùieta moúet
Vt[que] ủno pociủs complectar singủla verbú
Peủersas mentes ad scel[us] omne rapit
Spem præcio nỏ emo. &.
[p. 005]
Thestudo.17
Grata ego sum mủltis formosis at[que] Puellis
Oblecto Juuenes obhilaro[que] Senes18
2. [BALASSI BÁLINT 55. ÉNEKE] (Mi dolog Úristen...)19
[p.006]
A javìtás a fekete tintás kéztől származik.
A javìtás a fekete tintás kéztől származik. Eredetileg qúaeris?
15
Javìtva mens-re?
16
Az l tetején a fekete kéz vonala látszik, vsz. véletlenül húzta ide.
17
A lap szövege sötétbarna tintával.
18
A szöveg alatt nehezen kivhehető, halvány rajz.
19
RPHA-0908
13
14
5
Mÿ20 dologh Wr Isten: hogj az21 egi kegießen kiủől
ſenkj nem tettczik,22 de23 mj oka vallion, hogi tsak
Aßonion24 lölkem25 igj hall veß26 esik, eʒen kiủủl ſenkit
a leölkem nem ohait noha érte kinlodik
Nem de nem ez é az, ki megh nem kegielmez, ſemmj 27
köniergiſemre, rególtatủl fogúa artatlan28 voltomra
ủeßt vetett götrelmire, kiben hogi hatt óróll, kinoʒ
kegíetleneỏl, mert bủm eſik kedủire
Oh níaủolias lölkem, elbolondolt feiem haſzan niekeöl
mit ßolgalß, àz kj teged vtal, s hozad haraggal
el míjrt hogi attủl megh nem valß, illen kegietlennek köniùedet eitened mi haßon ha bủt talalß
Mondthatatla ßepsigh, kiben hamar leß végh, ki
ideöủel elmủlik maſnakís adatoth (gondold megh
magadoth) kik kezól talalkozik ki teged kereſsen
nem mint az kedgietlen ki veled kínnal iaczik29
Igi fedùinn Terödủin nagi kegietlensigin aldoth
ſzép Júlianak czak egi veletleneỏl hatt
mar eleöttem eòll ßemellie Cùpidonak, ki
ram
[p. 007]
ream moſolỏdủan> moſoliodủan igh ßola vìgan
nekem regj rabianak.
Tủsakodnod azon hogi az kegies Aßonÿ nalad feledủe
ledgíen, czak kar ßomot hidgied, hanem ha
lelkedis belöled ellj midgien, mert ennen kezemủel
benned meczettem fel ott kophatatlan képen
Aʒirt Abrazattia lölkedból mar ſoha mígh elß ki
nem kophatik földen ßerte ßerint czak érte
vallaß30 kint, migh raitad megh nem esik, azirt en az tanats ez hogi dolgodhoz iol laß31> iol laſs>,32 mert igi
kedùed nem telik.
Szerelem giūlaßto ßentsiges Củpido33 mond hat minth
löllíem kedủit,34 monda mindt35 holtig maragj megh
ebben igi, amint imadod kepeth rea felelek smegh
lad hogi meg hoʒa fogad noha teőle moſt elúetth
Jủlìanak dolgan niủghatatlankodúan elkeseredeth
ßiủem, uen olj batorsagotth Củpidotúl ßot
BC: cìm
BC: ez
22
A szókezdő t vonalvezetése megegyezik azzal, amit másutt T-nek vettünk.
23
BC: S de
24
A szókezdő betűt mindenütt A-val ìrtuk át.
25
BC: ez Aszoniom lelkem
26
BC: halß vesz
27
A második m-nek egy szára van csak három helyett., a szó ugyan sennẏ-ként is átìrható lenne, de annak nem sok értelme lenne. Eckhardt,
1959: semj
28
A szó artatlom-nak látszik, gyakori az an ilyen ìrása.
29
1959: iadzik
30
Az ll javìtva.
31
Törölve, a iol a sor fölé lett beszúrva.
32
Az s törölve.
33
Az ủ ékezete a C kacskaringós kezdetével van megoldva.
34
Az i pontja felette levő sor ß-ének szárában lehet, a pötty, ami látszik, az u ékezete.
35
A min-ben egy betűszárral kevesebb van
20
21
6
ủeßet niauolías feiem, kiben eö vgi fogad
hogi megh hoʒa fogad az en fene ßerelmem finis36
3. [BALASSI BÁLINT 43. ÉNEKE] (Te szép
fülemüle...)37
[p. 008]
Altera inủencio. AZ fiulemilenek szoll AZon
Notaiara &.
Te Zép feǒlemíle, Zöld agh kőziben mondel mondel enekedeth
De vißont az ellen az en veßet feiem keserủes verseket
kiket banatiaban ſzerelem langiaban Zep Jủliarủl ßerʒe38
Menibelj SZép harmat tegedet moſogat enghem penigh
keönẅ hủlas, ßőntelen nedúeſsit s banattal keserith
hogi olj kemenj mínt az vas, az en Zép Jủliam
kíteȯl Jomot varnam, hogi lenne mar Jrgalmas
Az heủ verőfinnek mi ủoltat nem érzed, mert eőlß hiủes
Arnikban, enghemet peniglen giẅt búzgo ßerelem
sẅlők fẅlȍk, langiaban, te ßabad vagi repeőlß
holl akarod ſzalß ẅlß, nem vgi mint en az vasban
Őrőmmel es Szépen tsak tauaß ideőben ßep enekeketh
mondaß, ennekem peniglen mindt Niarban smindt
télben versem oka tsak panaß, kınomot ßamlalom
Jùliat imadom, dolgom nekem mint tsak aʒ
Lengedező ßeleő hiúes tißta ideő tegedet giakorta
hẅt, enghemet ủißontagh ỏrókke39 valo40 lang olthatatlan képen fẅtt kegíetlensigíủel Jŭlia ßemiúel
nagi ßerelem vnot vntth.41
[p. 009]
Vagi te egiſſıges en penigh beteges ßerelem nila miath
enekleß vigh ßoủal nem mint en banattall. mert nemis
írzed kinnìat, az Zép Jủlianak, kinek ßep voltanak
atta megh leőlkem maghath.
Job es mindenekben keölembez en Teőlem te boldogh Allapatod eggienleök czak ebben vagiủnk mj mindt ketten
hogi enekedet mondod teis ßintein mìnt en, sfogihatatlankepen! czak arra veßted gondod &.
Jủlíat gondolủan es ßaủat halgatủan, egi kủs fủlemilinek, iủta bûs elmimben ez ednehanj versben42 rendeltetet kis ének, kiben alapattia megh tetczik
mi volta igazan eletemnek &. finis.
Az alsó sorokon sötétebb barna tintafoltok láthatók.
RPHA-1359
38
Eck., 1959: a szó végére t-t ìr, amit én az eredetiben nem látok.
39
A mikrofilmen olyan, mintha k-ból c-re lenne javìtva az első k, ám az eredetiben a betű felső része halvány, de nem látszik rajta törlés és
javìtás nyoma.
40
A szó előtt egy fölösleges vonás.
41
Az eredetiben egyértelműen látszik, hogy nem ủ, vagyis a szó nem vütt-nek, hanem unt-nak olvasandó.
42
Az r utólag beszúrva a szó fölé.
36
37
7
4. [BALASSI BÁLINT 48. ÉNEKE] (Szerelem s Júlia...)43
Hogi az Jủlianak nem az ßerelemnek
atta megh magatth &.
SZerelem s iủlia egimas mellet alúan ream
ßikraznak valla, gȍriezd mindt az ketteő, mert
mindeneke> elő nagi mindeník hatalma eggik ßep ßemiủel, masik nagi ßemiủel eriet ream Tamaßta.
Jlj ủeßedelmekben az Tsalard ßerelem ßep ßoủal
ßola nekem, ad megh mond magadoth, hatalmamotth
latod
[p. 010]
latod tsak kar hogj viß ellennem, mert kezemben
akacz, vagj vgian ít megh halß, lam rìgen
eſmerß enghem
Nem adom magamoth, neked megh hid mondok noha mindenek
kell birß, de im ez kegiesnek holtig rabia leßek, mert
te tsak mireggel irß, azoknak feire kik vadnak kezedbe
kit tsalardúl hozad hiẅß
Egi kegiesnek ledgien mindt feiem smindt leȍlkem, maga kotia
ủeteie ßep ßeme latara Czőregiek vasaba legíek kin ßenùedöie, Czak èrèm mondanj hogi magamot keötnj latam
nagi ßerelmire
Vidam Jủlianak kinek ủig ūoltanak oh hogì en az kor
hiủik, de kegíesnek tetczik, hogi keziben Jöttek
nemis tủttam hogi ílj ßȍk, az kegies ßerelmes
ki miat vagion mar raítam boczatattlan niủgh.
Jủlia keziben ßerniủ Temlecziben, feiem mikepen44
eseth, es hogí nem kőniereǒl raítam kí kí kemenj
értelmet vehet az ollian kegietlenreől kÿ
ßemeiủiel45 megh eöll az
Isten ojon min
dent &.
5. [BALASSI BÁLINT 54. ÉNEKE] (Ó, magas
kősziklák...)46
[p. 011]
RPHA-1331
Itt és még több más esetben is, az ik betűkötése az ek-ére emlékeztet.
45
Itt és számtalan más esetben az iu-kapcsolat ui-nak látszik inkább, sokszor a két betű ékezete is fel van cserélve.
46
RPHA-1119
43
44
8
Egÿ uton ÿaro ſzerzette Enek, kÿben panaſzolkodÿk47
es kerdezkedÿk magaba nÿaualias á Julia kegietlenſege felől, Mert Julÿanak neẅezthe ẅolt az
ſzerethoÿeth, noha mȧs uolt neẃe,
Melÿ kerdezkedęſÿnek, mÿndenikere ẃalazt es ertelmeth ueſzen az Erdeő hangoſsagatóul mÿndenÿk Ẅers
uegÿben mert Erdőn menẅen eneklete ezt az uton Járo.
De nem kőnnÿen erthetÿ megh az Eneketh, a kÿ nem tudgÿa mÿchoda az Ekho: Az penigh ſemmÿ nem egÿeb
hanem chák az á hangoſsagh kÿ vag’ Palotatẅl ẅagÿ
erdőtul uagÿ egieb hangos heltul ſzokot embernek rÿ
kolthaſsara wagÿ enekleſere, az Ʒoʒath utan az mondot igenek ẅegeben feleleth keppen eſnÿ.
[p. 012]
Ezt az Ekhot az regÿ bőlch Ẅers Zeőrző Deakok
tẅnder Aſzonnak hÿrdettek lennÿ, .S. Erdők kőzeőth
laknÿ ſchak akkor ſzolnÿ mÿdőn az uton iarok az
Erdőken althal menthekben enekelnek, Azért az
Eko ſemmÿ nem egÿeb ẅgian ualoban igazan, hanem
chak az Erdő hangoſsaga, ſezaz Enek ertelme.
O magas keőſzÿklak, kÿetlenben neőth fák, kÿk nagÿ
ſzerelmem tẅzéén, Igaz bÿſzonſagÿm wattok mert
kÿnaÿm tugiatok ſzinte mint en, kÿ latta uilagon
hog igÿ nÿomoriogion mas mint en ẅeſetſzegen? Ekh. EN.
Kÿ felele nekem taẅul az Erdőben lön ugian ualamÿ ſzo,
Talan egÿk tẅnder ÿar itth ualamÿert, ẅag’ ualamelÿ
Níulaſzo ha Lo nem níerÿthet, kÿ ÿth chőrőgheteth,
Leẅen Labaÿn bekoo. Ekh. Ekoo.
Eko te ſzollaſze, mond meg ha tudode kÿ ẅÿgaztalhatna
Bẅm heliet őrőmeth, halalert elethet ennekem kÿ
adhatna, De mond meg kÿ neẅe kÿt ioknak felette
Szÿuem inkab keẅanna. Ekh. Anna.
[p. 013]
Az Bÿzon meg uallom, de io ſzolgalathom, mond megh
ha kelléé uag’ nem Az en ſzep Julÿam, leſzen io hoſzam,
wag’ mind chak ilÿ kegÿetlen, hog’ regen ſzolgalom leſzené
Jutalmom kelléé ioth remenlenem. Ekh. Nem.
Kegetlenſegeÿert tẅrtem ſok kÿniaert, háth meg Istentẅl
ſem fel, Illien ſzep ſzemelben minth kedues feſzekben,
kegetlenfeg hogÿ hogÿ éél, mert mÿnth nÿelẅed beſzel,
Bűmmalen hiſzem él hog’ ilÿ igen nem kÿméél. Ekh. Eel.
O hoẅa legÿek háth, tẅruen enÿ kÿnniat, kÿuel ẅeth keőrős
keőről, nÿnts ẅth ſzerelmehez, mert már el uethet ez kegies
ſzemeÿ elől, ẅethet giőtrelemre kÿben meg őly ueghre, á
47
Ezt a verset sötétbarna tintával jegyezte be egy egészen másik kéz.
9
mint Latom hog’ giẅlől. Ekh. Őel.
No chak mutasd modgiath, mÿnth olthaſsam langÿath ſzerelmemnek, kÿ chak nő, ẅag’ hogÿ igÿ ſzeretem ſ kegelmet nem
erzem, ne talan oka nem ẅ hanem más gonoſzneő Őrdőn
geős beőẅoleő mert kegies ő ſern mÿnt keẅ. Ekh. Eő.
Hááth megÿek en ẅeſzeth kÿt ſzerelem egeth ſ kÿt már
hozza nem fogad, ſzÿnem regÿ Bűmba, mÿnt fzep uÿragh,
[p. 014]
Niàrba im latod hog’ ug’ÿ herẅad, Azert agÿ tanachoth,
ſzaniad niaẅalamoth, ha ſebemeth giógÿthad. Ekh. Had.
Waÿha el hagÿhatnám, uolna mÿ niaualÿam? de ha lőlkem mint gerÿed mÿkor fzép orczaÿat, mint pűnkősd
Rosaÿath, latom hog pÿrẅl terÿed, ha fzep uoltath
latnad, el hadnÿ nem hadnad, nézd meg chak es esmerÿed. Ekh. Meried.
Nem merhetÿ ſzÿuem, hanem ha kett kezem, uegez kÿ
eletembűl, Noo teőrrel meregel nag’ bumot űerem el,
mert kÿ estem keduebűl látom hogÿ chak giűloel,
ennekem nem eőrrűl, Sraÿtam nem is kőníorűl Ekh. Őrrűl.
O ẅaÿha orűlne, S.zerelmebe uenne, ẅezne ſzÿuem banattia, de nem azt ielenthÿ kemen tekentethÿ, S az mint
magát mutattia, hog’ ismeth ſzereſsen, nem adgia azt
Isten, Noha leőlkem imadgia. Ekh. Adgía.
Ha Isten aʒt adgia, lelkőm ẅÿſzonth áldgia, neẅet
minden időben, hiſzemis meg adgia es ſzÿeth fordetia mégh ueghre ſzerelemben, Wÿdam Julÿanak,
kÿ egÿke annak, kÿknek haſzaÿok a Men. Ekh. Amen.
[p. 015]
Megh dÿcheőẅlth48 ſzÿnbe, hog’ gerÿed ſzÿuembe kedues
Julÿa Tẅnnek, en uton mentembe, egÿ ſẅrő Erdőben,
feől ſzóual49 igÿ eneklek, werſeÿm uegÿben kerdezkedeſÿmre Ekotẅl ilÿ uálazth ẅeek.50
6. [BALASSI BÁLINT 58. ÉNEKE] (Ó, nagy kerek, kék
ég...)51
Alia.
Videns Júliam nec Oratione in sủj Amorem in flamarj poße
Az ékezet nem az o-ra hanem az e-re van kirakva, vsz. a h belógó szára miatt.
Az ſ szára alatt mintha lenne az o-nak ékezete.
50
A kéz idáig másolt.
51
RPHA-1128
48
49
10
qūestủb[us] miſer, Celủm52 Terras et Maria implet pollicens
indignabúnd[us] se núllẇum Carmen Jủliæ gratia deinceps cantatúrúm
Oh nagj kerek kek egh dicʒösegh Fenieſsigh Czillagok
palotaia, Szep ʒőldel bie bủrúlt, viragokkal úiolth io
illatto feöld taia Czodakat neủeleő galiakoth vifeleö nagj
Tenger Morotủaia.
Mi haſzon ennekem hegieken veőlgieken bủidosủa niaủolognȏ
ſzerniủ haủasokon fene Pardủcz Modra kietlenben balagnom, tőủis kózt bokorban, sok esöben hoban holtig tsak
niomorognom.
Mindennek barlangit vadak lakohelit, mi haßnom hogi bie iarȏ
emberek nem lakta feőlden ilj regúlta mi Jủtalmomot varom
ha mindenót ìget ßerelem enghemet, mindt bẃm, kìnom,
tsak karom &.
[p. 016]
Sokßor vadaſzaſſal zép Madaraßaſſal, en mindt tsak
aʒon voltam, hogj nagj ßerelmemet kj forral engemet
ßiẃủemben mindt megh oltsam, de semmit nem niertem
vele seöt veßtettem, mert inkap egtem giúltam
Mert valahủl Jarok s vallamit tsirialok, elmimben mindt
ot forogh, Jùliam zép képe, geönereő beßide, lölkem
èrte for búʒogh, valahoủa nézek vgi tetczik ßememnek hogj mìndt eleöttem mozogh.
Noha felmetelte zíủem kȍzepette: Kủpido neki kepett.
giemant zep betȍkkel maga ket keziủel, de megis
ßep ßemillith, neʒnj ell wʒ enghem noha nilủan erzem
hogi tsak vallom geötrelmith.
Mas kegiesis ßeret de en ötet nem noha kőúet nagi hiùen:
Aʒertt: mert Iñ Czodaủl nagi bőltsen tsak Jủliara épen
mínden nagj ßépsigit ez fóldre vgi ßerzet, hogi
senki zéb ne legíen &.
Oh en ream dȍhett elúeßtemre eſkeőtt igen hamis ßerelem
mijrt nem hodolhacz enghem annak kit tartaß, vtanam
ßerelmeſſen, smire kedủem ellen giủtaß ahoz enghem
az kj hogi merhetetlen
De te Tȍrùiniednek, noha tsak veßtenek ketelen kelj
engednem Siamolioll vetettill, rabiaūa eitettil.
merth
[p. 017]
mert Jủlianak enghem, ki miat hißem czoda, hogi mint ha
Jol volna, olj órómeſt viſelem
Mínt az leppentioczke gierta lang heaban, magat akarủan eötj
nem gondolủan vele, hogi az giertia langia megis igetj seőtj
ßiủemis ézkepen, Júlia ßiúiben, magát órómeſt>ll53 sűtj
Hattalmas ßemej, haragos beßidj, enghem noha veßtenek, de
52
53
Az ủm betűkapcsolat egy szárral kevesebbet tartalmaz, mint amennyi kellene.
A két l a sor fölött, a szó végén eredetileg -ſt szerepelt..
11
minden zépsiggel sminden ßerelmiủel megis inkap tetczenek
raita eſſik hall, veß, lölkem tsak az nehiz, hogi tart ßamkj vetetnek
De am akar megíen velem az ßerelem, ßabad legien mar
velem, tsak hogi aʒt engedgíe, kinom érdemiben, hogi aʒ mint
fel meczettel, Jủlia ßiúemben ßintein vgi versemben teſsek
megh zip képe &.
Hidegh liủin kiủől enghem penigh belól, Jủlia ßerelmitȯl, io hamar loủakérth iarủan érdelj feőldeth54
nem nagj faratsagh niekeól, ezt eőßủe rendeltem
teőbbj nem emlitủin Júliath imar versőll &.
Ez az Jūliarủll ßerzet enekeknek
az Vege: Kőủetkezik mas
7. [BALASSI BÁLINT 59. ÉNEKE] (Szerelem istene...)55
Sofia Neuìre &.
Sʒerelem Inẽ. Venủsnak ereie? moſt mert megh
körniủkeʒeth, elmim nagi banadban ßiủemis
vilangban
[p. 018]
Vj langban egi ßep ßẇz míatth veßet, kit elibis
lattam de rea nem giủlattam mert igi mint
moſt nem Tettczetth.
Oh veghetetlen kinn, kitt Angiali ßep ßin ủig
ßıủemre botſatot, imar orùoſagot hol lelliek
giogitot, bủm ellen ki ram Jủtot, ha ſủlios
ßerelem kinal fủítot enghem bủra ifmet forditot
Fekete giaßaban mínt ſóró arnikban liliom
vgi feirlik, ßép piros orcʒaia fekete Somanz
ban mínt Rùbínt vgi töndeklik. Sleit ỏlteʒetiben mint az Soùanj beödben. Maria kepen> vgi56 fenlik
Igazan Göregeỏl neùith kereßtsigbȯl attak ßép
ßemilire, meltan Sophia neủe, azirt mert bots57
eße58 vagion nekj mindenre, tủd fednj ßerelmit, noha igen ßereth míntſen gonoß hirire
Aldot Ven[us] Aßonj kinil nilủan vagion leȍlkem
ſủlios gíötrelme: ıo ßolgalatomérth, nagi
kin vallaſomérth giủlcz fel ezt ßerelmemre
regi ßokban vtan had elheſsek vígan
[p. 019]
A szó végén áthúzott egy betűt, talán a h-t ìrta le kétszer.
RPHA-1330
56
A szó a sor fölött beszúrva.
57
1959: bos
58
1959: weße
54
55
12
eʒʒel ímar kedủemre.
Mikor finìes Bogar ßent Iủan Haúaban iar niarnak
keʒepiben, aialủan leölkemet akkor egi zep ßöznek aldozatul keziben, ßerʒim eʒt versekben
az masfel eʒerben es az niolczủan kilencʒben &.
8. [BALASSI BÁLINT 2. ÉNEKE] (Cupido
szívemben...)59
Alia K. N.
Kủpido ſziuemben ſok teözes ßikrakkal
ßerelmeth moft vitia, elmımben mínt varban
vıgiaʒʒo viraßto herdoíat vgi mondgia
czillagom kipet velem tsak kíúantattia &.
Rola feledeken nem lehet ủig ßiủem, mert
tsak eötet ohaittia mint eseöt aßaliban megh hasodoʒot feőld eötet vgi kiủannia Töʒem enihitőíe banatom nizöíe hogi’ tsak eö mar aʒt vallia
Jmar eö érette masok ßerelme, nalam míndt semie
leötth, mert ßeme nilaúal snagi igaſsagaủal60
mint czelt enghem mar megh leötth, beúetth
ſserelmiben, kiúel mint ha enghem eö vgian
eȍdueziteth &.
Siralmas
[p. 020]
Sıralmas nagi banatth keölemben nem banthatth
mint mikor eötteth nem latom Szép kertek temlecʒnek akkoron tetczenek ủige nekȯl ſiralom, ủißont
mikor latom, vagi ſzaủat halhatom nintſen
femmj61 ſiralmom &.62
Tőreödelmes ſziủem édes leúelibeől ßintein igaʒ
vgi Indủl,63 regj betegsigbeȯl mǐnt tamadot
ember, viol Rosa ßagiatủl, vagi mint az regi
rab ßabadsagnak ereöll el ßaladủan fogságból
Insigibeől Imar mert enghemet kj veőtt eleőbj
ßerelminek, bủs64 voltat ßiủemnek legedeʒeö
ßele eluette Joo kedùínek bủ ßerzeö ßerelem, mart nem Arthat nekem, mert oltalma
feiemnek &.
Nem régen ßép Gőreőtth ßerelmeſsen köldeth
RPHA-0237
Az első a felett zöldesfekete papìrhiba, elüt a tinta szìnétől.
61
A szó előtt ujjlenyomat.
62
A strófa jó példa arra, hogy ek és ik kötése nagyon hasonló vonalvezetéssel is ìrható.
63
Nagy I és J szinte megkülönböztethetelen. Van a mai vonalvezetésűre hasonlìtó, de van áthúzott J is.
64
Egy tenyér alsó felének lenyomata látszik ezen a részen. Ha a lenyomat másolás közben került ide, akkor a másolónak elég kicsi keze
lehetett, ha ide támaszkodva ìrta a legfelső sort.
59
60
13
kj Rùbintokkal mindt rakủa egi ßep draga
Gıemant kelleö kezeparant vagion keßte
foglalủa, hoʒam ßerelmiben tekilettes ßiủeis
igi vagion kaptsolua &.
Aiandekon
[p. 021]
Aiandekon vißont kijrt hiẇ ßerelmit enis nekj
mủtattȃ,65 ßoritủa ket nekj ßerelemnek teöʒes fogoiaban mủtatta feiemetth leőlkemetth, Tellies
íletemetth Aianlottam valottam &.
Melliet ßerelmeſsen es ighen Joo neủen
teǒlem rabıateỏl elúeötth èdes hiủsigiben
mint erȯs ßekrineben bie ʒarolủan rekeßtet
nagi ígazsagaban mint ßep lagi czùhaban tiùin
keblíben eötetth &.
Táủủl vagion Azirt mar keſereösighem, geönereö en élettem, mellj ßepek Taủaßal sik
meʒeők viraggal boldogsággal Joo kedủem, aʒon
modon rakủa es nem gíoz eőrúendnj eleget
ßeretheömen & finis 7.7brıs.66 Aỏ 1608.
Alía Elegans
9. HAJNAL (Kelj fel...)67
HAINAL &.
Kelÿ fel ki ủallal te ßép leanj, fenies napnak68
ßép hainallian, ßep hainalnak harmattian
Kelÿ fel.
[p. 022]
Kelÿ fell kellÿ fellj, ßép menietske ßöki ki mint mennej
ketske, Jarolÿ vigadgi ßép heölgietske
Kellÿ fell, magad it ne feleitsed, it ſem voltal aʒt
jelentsed, Almodban leőtth magad mentsed
Kellj fell ismet maid eſtủe leßsze, vrad iſmet melled
veßen, czak vard az nap el enißen
Kellÿ fell kellj fell ne ßigienled, nem tsak raitad
Az a után rajzolt, a szó fölé kanyarodó rövidìtésjel az u fölött ér véget, és elfedi annak ékezetét.
Az ıs felett félkör alakú rövidìtésjel.
67
RMKT 17/3: 24, 35–36.
68
A verset zöldes tintával jegyezték le.
65
66
14
teőrtind hidgied, hogi melleted halt te feried
Kellj fell kj boldogh eőrőmet értel, nagi leanj
ideötteõl megh mentell, mert ma partadtủl elßektil
Kellj fell, ted fell az te kontiodatth, mar ne mondgiad
te gondodatth, Iñ. atta kiủanth Jodatth.
10. Nyitrai Pál éneke (Nosza Páris...)69
Ad notam Dismondæ
Noſsa pariʒ ued keʒedben nıladat keſd fel uelem oldaladon tegʒedet
ſsep Suʒeknek ſsauokot iraniollad Cupidonak őkeduet
megh kereßed.
Jariủnk eggiut vadaſaſnak okaert ſep ſsusek titkon ſemlelese
kerth Julianak haʒahoʒ elbe mennȇk ö erkǒlchet titkon
nekj ſemlillȇk.
[p. 023]
Tȧlam Venus megh ȇgeſtelte ſsuuit haragiānak eltorjlte erejet
konioruluin ifiakon keges liuin haragiat Julianak70 megh
emiſtuin.
Rabja ualik Julianak ili okkal ſsebesitE ſsuuemet ȯnilaual
delam immar koniorule mint rabjan ſsep Uenusnak leuelet eloluasuan.
Am tellikbe Venus te akaratod ifiakon ualo konioruleted igen
ſolla Julj Jsten Aſʒonnak mutātuan haragıat mñt ke
geſſek nek.
Jelenualo oka mert ezuala kin Julia haragia goriet
uala kit ſsok Jfiak igen megh bantak uala igen
ſoluȃ,ki ellene alhatna.
Partolaſſal eleit nem uehettiȗk ha ſepssoual haraggiat nem
eniestiuk de siőt inkab-szolgalatunk uʒennȗk nılainak
ſebeit elbe iriuk.
Ha sfol jar71 setal palotajaba kis Credulus engeſtelj bujaban
lantiat veri job kez feleol mellette melnek ßoua busſiuit
engeſtelte.
Latad Echo tekis Dido ſsebemet mellett ente erettetek senủd
mellet elſsenuedni nem uagiok melto jai ligi ımmar
Venus aniȃ giogitom.
Engedelmesſigem im mıt hoza, ßeretom melj alnȯkſaggal trefala
kiſsiuemnek uala altal latoja alnȯk Roka chalard
ſagaual chala.
[p. 024]
RMKT 17/3:25, 36–37.
A szórend cserélednő a szavak felett levő számok (2, 1) szerint.
71
A j-k fölött gyakran nincs ékezet.
69
70
15
Njaualiamot te kegetlen uer onto keserolled kenomot te Cupido
mellet el ſsenuednj nem uagiok melto jaj lig ımmar
Venus aniȃ gıogıtom.
Eretted lam ſsok haborutt ſsenuettem.72
11. [GÖRCSÖNI AMBRUS: MÁTYÁS KIRÁLY VISELT
DOLGAIRÓL SZÓLÓ HISTÓRIA] (Árpád vala fő...) 73
11.1. Prima pars
[p. 025]
PRIMA PARS
Arpad vala fú az Kapitaſagba, Mikor magÿar
zalla be az orſzágban, De Kúnd uala bȍlcz az
hadakozaſban, Kinek tanaczÿual iltek hadakban.
Meg emlitek egÿ nihan kÿralẏokat, Kik bírtak ıamborul
mi orzagunkat, Kikrul szerzettekis Szep Cronika
kat, Emlekezetre zamlàlom azokat.
Be zalla Magÿar nep Pannoniaban Nègy Szaz egÿ eſz
tendȍnek forgaſaban, Az utan hogÿ irtanak húzon
niolczban, Atÿllat valaztak az Kÿralÿſagban.
Rendit ez orzagnak Jo modon hagÿa, Mind holtaig ıamborúl Szolgalt vala, Negÿ ſzaz negÿuen ȍtben hogÿ
irnak vala, Atÿlla Scambriabã meg holt vala.
Sztan Jstuan kit Szent kẏralẏnak mondnak, Kilencz
Szaz hatuã kilenczben irnanak, Kiralÿſagra kit
meg koronazanak, Jol forgodot mint Gronikabã iriak.
[p. 026]
Seot harmincz hat eztendeot Vralkodek, Vr ſzuletiſe utã mi
kor esik, Ezer harmincz niolcz eztendȍbe telik, Nagÿ
Bodog aſzonÿ napian eltemetek.
Jsmeg irtak ezer es hatuan hatbã, Szent Lazlot emelik az
Meltoſagban, Ezer haromszaz es negÿuen ketteoben, Laios
Kÿralÿ Lȍn az kÿralÿ> orſzag fȍldiben,
Vıtezkedek ſokat uendig fȍldibẽn, Sok orzagok hailanak meg
filtekben, Ezer hàrom zaz az kilenczúenben, Halalat
ſiruan ohaitiak főldunkben,
Sigmond kyralÿt hozak Buda uarabã, Szaz es az Nÿolcz
uan hatban, Hiſpaniabã meg hala ȍ útabã, Ezer negÿ
Szaz hatuã hat eſztendǒben.
Lam, hallatok ti mind az kÿralÿokat, Orſzagunkbã nagÿ
hatalmaſsagokat, Nem czuda ha iol forgattak magokat
72
73
A 24. és a 25. lap közt egy kivágott levél nyoma.
RPHA-0101; RMKT 16/9:7, 217–301.
16
Szuletetben leltek gazdagſagokat.
Jme czudã ezen nekem nagÿ vagion, Kÿralyoknak melÿ
Cronikaiok vagÿon, Enekekben hadok iruã meg uagÿỏ
Neuek dicziretek nalunk nagÿ vagÿon &.
Tartozunk
[p. 027]
Tartozunk mi annak tȍb diczirettel, Kinek ilúnk Jsten utan
neuiuel, Diczekedunk mi io feıedelmunkel, Janos Vaida
ual fiaual, Mathaſsal.
En nem hallok olÿ Jo enek zerzȍket, Kik elú hoznak ıo
feıedelmunket, Mathias kÿralÿt regÿ ıo vezirunket,
Elfeleitiuk mi iol tet emberunket.
Rend ſzerint meg mondom ȍ eredetit, Nemzetiben fondamentỏat
kezdetit, Nagÿ Zeginſigbul fel emelkediſit, Mathias Kÿralÿnak meg mondom dolgait.
Ezer harom ſzaz kilenczuen kettöben, Ket attÿafiu Hauas el-nek földiben, Az edgik Dan, mȧſik Mırcſe vala, neuiben,
Meg haſonlottanak az ȍ fȍldekben.
Tȍrȍk Czazarhoz az Dán uaida kulde, Segitſiget Ȍcze ellen
kerete, Amurates hamar nagÿ erȍt kulde, Ocze hauas
elbul el ki rekede.
Vaida mene hamar Sigmond kÿralÿhoz, Eſedezik az kẏralÿ
tanaczihoz, Hamar Jaſon hauasel orzagahoz, Mert
Dan kȍte magat Tȍrȍk Czaſarhoz. &
[p. 028]
Seot kÿralÿ ezt czak hamar hogÿ meg halla. Mercze uaidat
eleibé hiuata, Minden dolgat kitul kÿralÿ meg tuda,
Mercſe vaÿdat kÿralÿ aiandekoza.
Derek hadat kÿralÿ el inditata, Hauas el főldibẽn nipet zallita
Tȍrȍket, olahot igen uàgata, Kis Nichapolt tȍrete
es rontata.
El indita hadat Magiar orſzagbã, Elſȍ zallása egÿ olah
falubã, Egÿ Boernak zalla Kÿralÿ hazabã, Szep leã
nÿa Boernak emberkorban.
Gonoz ne adaſsek ſeḿi zemilnek, Eiel az leant uiuek kyralyãk
Leanÿ ſirua kȍniȍrȍg az Sÿgmondnak, Nagÿ ohaituan
igÿ zol Sigmond kÿralÿnak.
El eſiſe inkab legÿen feıemnek, Hogÿ nem kuſsebſige io nemzetỉ
nek, Jsten ugÿ adgion Jot te felſigednek, Ne legÿ oka
kÿralÿ ez nagÿ uiteknek.
Reggel kÿralÿnak az azzon felele, Mikint maradhaſson az ü
fȍldiben, Mert kÿralÿtul eſet uolna terehben, Megh
kūſsebult uolna emberſigiben.
Czuda keppen
17
[p. 029]
Czuda keppen kÿralÿ meg keſerule, Viabol peczet giuroiet
ki uiue, Az leannak uiaban el be tiue, Az azzonnak
kÿralÿ im ezt felele.
Jegiul adom neked az En gyurumet, Ha uilagra hozod e
gyermekemet, Gÿermekemuel ȍzue hozd meg gyurúmet
Nagÿ Aſzon lez, hid meg az En hitemet.
Az mellett nagÿ kȍlcziget nèki ada, Ha giermeke lenne kiuel
taplalna, Nagÿ zepen az Azzont kyrali tanita, Mint
gyermekit neki Budara hozna.
Nem ſok uaruan mar ielenſsge vala, Ȍ ides ſzulei zigenlik
vala, Varandoſnak mindenek mongẏak vala, Egý ſzep
fiat az aſzonÿ hozot vala.74
De az battÿa az húganak felele, Hogy ſenkinek az tuttara
ne lenne, Mit kiuaña tule az mind meg lenne, Aſzonÿ
Battia zauan igen ȍrüle
Jol tudom az Aſzonÿ monda battianak, Szegien lezen Attiãnak
es Aniãnak, Ne uillitek Szabad akaratỏnak, De kiralÿ
nak nagÿ hatalmaſsaganak.
[p. 030]
Czak te benned Jsten utan en bizỏ, Velem el ıȍi ottis uiſelied
gondom, Mert ennekẽm Budara kel indulnỏ, Buda melÿ
feli uagıon En nem tudom.
Jegiul ada kẏralÿ nekem giurȍıet, Ha uilagra hozom ú ſzep
gẏermekit. Gẏermekiuel meg uigiem ȍ gyurȍıet,
Aſzonÿ leſzek, kyralÿ ugÿ monda hitit
Tarſul azert ierel uelem vtamban, Kyralÿfiat uigẏuk ủ udua
raban, Hogÿ ha meg ȧl kyrálÿ fogadaſaban, Réſzetlẽne
nem leſz ȍ atta ioban,
Czendeſegbẽ hainalkort ındulanak, Sietue meninek meg fara
-danak, Braſso hauaſara mikor iutanak, Egy forraſsnal
fȧradua meg ſzallanak.
Rutsaga ha tȍrtint aſzonÿfiának, Moſogattia rutſagat magzattýanak, Battia aluzik arniekabã egẏ fanak
Gÿurȍiet le tette aſzonÿ kẏralÿnak.
Ot egÿ hollo egi fa agan ul vala, Szelid ugÿ tetczik ha
tartottak volna, Gÿurȍ bȍlczȍn az ruhan fenlik
uala, Az hollo az gÿuröt el kapta vala.
Nem mulata
[p. 031]
Nem mulata, az bȍlczȍhez ment vala, Az gÿurȍt hon hatta
ot nem talala. Ki el uitte ſenkit ȍ nem lathata, Fiat
le tiui ſirua igÿ ſzol vala.
74
A kritikaiban ez után még két strófa jön.
18
Jsten bator fiã azt atta volna, Hogy uilagra ne zulettelek
uolna, Veled ȍſzue szuliſkor holtã uolna, Hogÿ nem
ilÿ zeginſigre iúttal volna.
Czorda paztor lezen kyralÿ magzattẏaban, Fiam hozalak
gonoz zerenczeben, Noha uiſzlek attẏadnak uduaraban
Ketes lezen benned edes fiaban.
Az battia fel ủgrek huga zozattiã, Vitez modra tegze vagẏon
oldalan, Ket nilat uete idegben czak giorſan, Mint ha
ellenſigel uolna uiủasban.
Meg irta az giurȍnel el úeſiſit, Hamar be futoſa, kerniul hegieket. Ha lelhetne ualami Embereket, Kik el uittik uolna
ȍ gyurȍıeket.
Ala tere huga feli egẏ vȍlgÿben, Hat egÿ hollo egẏ fanak tete
ieben, Fezket rakot fanak ſurȍſigiben, Gẏurȍ fenlik
az hollonak kȍrmiben.
[p. 032]
Fohazkodek az Menÿbelÿ Jstenhez, Hollot talalna iuthatna
gÿuruhez, Szÿue zerÿnt olah lȍve hollohoz, Sok
aghtul nil nem iutahata madarhoz.
Oldalat nil hollonak alig ire, Meg iede az hollo fel repule, Hauas
felet nagÿ kakogua el mine, Az gẏurȍt el uiue madar
kormibe.
Nınczen mar reminſige az Boernak, Hogẏ az gẏurȍt ſoha
tȍbbe lathatnak, Nagÿ ſuhaitua nez teteiere hauaſ
-nak, Eſmet zavat halla olah hollonak.
De laſd Jstennek melÿ nagÿ hatalma, Az kinek mit akar mỉd
meg adatia,75 Hollo ſzalla aſzon fanak agara, Olah Vr
Jstennek nagÿ halat ada.
Az Nilat uete be iſmet idegben, Vgẏ lȍve be az hollonak
melliben, Nil uas altal mene hollú ſziuiben, Mind
gẏuruſtul fȍldre eſek eleiben.
Mẏnd gyuruſtul az madarat fel ueve, Jstennek halat ada
ȍrȍmiben, Gẏorſan uiue huganak eleibe, Battyanak
meg kȍzȍne ȍrȍmiben.
El ınduluan.
[p. 033]
El induluã faratſagot uallanak, Egÿ eſztendȍs kora az
Jankulanak, Kit uallokon Budara ȍk hozanak, Sok
napig kÿralÿhoz nem iuthatanak.
Nagÿ ohaitua naponkent aſzonÿ vala, Battia uele gÿermek
ȍliben vala, Jḿar az ſouanÿ delis el mult vala
Mégis aſzonÿ zerenczet uar uduarban.
Tulaıdonſaga ez minden uduarnak, Ebed utã uduarbul kÿ
ozlànak. Ȍliben gẏermeket latak aſzonnak, Mongẏak
talam hozta Sigmond kyralẏnak.
75
A szó eredetileg adgia, a g felett olvasható az at javìtás.
19
Oraiat kiralÿ nem gẏakran uiti vala, Ebed utan76 pia
czan iar uala. Szaz lipiſnek az vduar hỳa vala
Ezerreis neha ra telik vala.
Ebed után kÿralÿ spacial vala, Az aſzonÿ kis gÿermekiul
ot al vala. Gÿurut az kyralÿnak mutatta vala, Czak
ȍ maga kÿralÿ uele zol vala.
Viue kÿralÿ ȍ gÿurȍıét uiaban, Zallaſokat meg kerde az
varaſban, Hagÿa mas nap hogÿ iönninek vduaraban
Francz Bannal lȍn kÿralÿ errȍl tanaczban.
[p. 034]
Oth hit alat kÿralÿ dolgat bezille, Francz Bȧn hogẏ ſenki
-nek ne ielentene, Mındeneſtul kÿralẏ czak aſzal
kȍzle, Giermeket mint tartana el uigeze,
Röuid zoval kÿralÿ mind el uigeze, Az giermeket mint tar
tana neuelné, Taplalaſat aſzonnak el uigeze, Battiat
aiandekkal haza erezte.
Jambor Francz ban hiu lȍn vra dolgabã, Giermeket tartat
tÿa Peſt uaraſabã, Júta giermek ȍt eztendeos korabã
Gÿermekerul kÿralÿ uagÿon nagÿ gondban.
Gÿermek felȍl ſzolla kÿralẏ Francz Bannak, Meg mondana
paranczolã az aſzonnak, Hogÿ ne mondana lennÿ
kyralẏenak, Francz Ban uegie giermeket ȍ maganak.
Jgen zeppen Francz Ban kezde tartany, Ban Jankulat ſoholt
nem tagitanÿ, Mÿnden ember az giermeket zerethÿ.
Kẏraly uduaraban mẏnden (Zerethÿ) dıcsiri.
Nem ſokaig Bannal gÿermek löt vala, Sıgmond kẏralÿ tule
el uette vala, Tanirarol gẏermeket tartÿa vala
Gond uiſelut giermekhez hagẏot vala.
Ember korbã
[p. 035]
Ember korbã iḿar giermek ert vala, Annia Peſt varaſaban
meg holt vala, Nagÿ Zep tiſzteſsiggel temettek vala
Jankula igen kesergette vala.
Jgen gondolkodik kÿralÿ magaban, Mint riſszeſse teheſse orsza
gabã, Egÿ ebiden kyralÿ lakodalmabã, Huniadot ada Er
delÿ orzagaban.
Leuelet, czimeretis ot ki ada, Hollot gyurȍiuel az mint meg
erte, kit czimerul nekÿ meg adot vala, Arannial
ugÿ leuelben irtak vala.
Hadai gÿakorta kẏralẏnak voltak, Huniadinak ȍ uitezſiget
lattak, vitezſegÿert vaidaſagra ualaztak, Jamborſagat
mindenek magaztallẏak.
Az zerencze forg> kerekinek forgaſa, Szerenczenek irıak
hogÿ valtozaſa, Nem egieb de Jstennek akarattÿa
Kit akar fellieb fellieb magaztallÿa.
76
A szó után a kritikaiban: vár.
20
Nam Sigmond ȍtuen egÿ eſztendeiglen, vralkodek magiar or
zag foldiben, Jrtak Ezer negÿ zaz es harmincz
hetben, Albert herczeget hagÿa ȍ heliben.
[p. 036]
Nam egÿ zep leannẏa maradot vala, Albertnek azt iegieſul hatta vala, leaný utã az-orſzágot hogÿ birná
Be hozak Albertot az kẏralÿſagban.
Jme czak ket eſztendȍt vralkodek, Az tȍrȍkȍk Tıdo reuẽ
meg ȍlek, Sigmond leannia Erſebet marada, Terhes
aſzonÿ Laſzlot kÿs fiat hoza.
Sȍt ezer neg zaz negÿuenben iranak, Az orſzagbã vrak meghaſonlanak, Sokan az aſzontul el zakadanak, Len
gẏel Lazlo herczeghez kik hailanak
Vrak partolkodaſat aſzon érte, Ȍ partiaual aſzonẏ hamar
tamada, Negÿ holnapi meg kis fia nem vala Feier
uarbã kit meg koronaſztata.
Onnet Miſegradbã hamar siete, Garai Laſzlo Ban az var
tiztibẽ, Hogy koronat aſzonÿ uigie heliben, vrak
aſzonÿ kerul uãnak hiuſıgben.
Jme melÿ nagÿ alnoksſagot aſzonÿ tȍn, Palaſtÿa vagẏon ket
fele terieduen, Hogÿ mar az koronat tenne helıben
Koronat marazta elȍkȍtȍben.
Jgen
[p. 037]
Jgen hamar vrac mind be peczetlec, Aranÿ edent meg helire
be tiuik. De az aſzonÿ párti az kik leuinek, Szep
zora oda menni nem merinek.
De lam edgik Heteni Dienes vala, Gardinal Eſztergami
Erſek vala, Garai Laſzlo Ban maſodÿk vala. Gletre
Erſekek gẏuliſbẽ mentek vala.
Ezeket az herczeg meg tartoztata, Garait Erseket el nem
boczáta, Mig nem ȍket hiuſıge ala haita, Garaẏ Ban
Misegradot meg ada.
Haddal vrac Herczeggel Jndulanak,77 Misegradbã nagÿ ȍrȍm
-mel zállánac, Az koronat kereſek nem talalak, Nagÿ
banattal Feier uarbã zallanak.
Vrak az Zent Jstuã teſtet kÿ aſák, Az feiebẽ valo koro
nat, hozak, Laſzlo kẏralÿt aſzal meg koronazak
Mint Koronas Kÿralÿt holtÿk tÿztelẏk.
Negÿ eztendȍt Laſzlo vralkothatek, Az Tȍrȍkek Varno alat
meg ȍlik, Janos uaida mellette emberkedek, Sok tȍ
-rȍk meg hala es Sebeſedek.
77
A J e-ből javìtva.
21
[p. 038]
Jambor Vaida az Kÿralẏnkc teſteirt, Viua igen es az Ke
reſztỳenſigirt, Nagÿ uer ontas lȍn ket fel kȍzȍt
azert, Nagÿ banattal uala kÿralÿ tezteierth.
Jndula be Vaÿda ô hazaıábã, Hauas al fȍldȍn hogẏ iuta
utabã, Dragul Vaidabã bẏzik barattÿabã, Kÿ
meg foga Janos Vaıdat utaban.
Àm Sokaig nem mere tartanj, Draga aiandekokkal el boczata
Gẏuleſt hirdete Magÿar orſzagbã hogÿ gẏulnenek
Peſtre, es az Rakoſra.
Derec oka ez Vala az gẏiuliſsnek, Mig ȍregſige az kẏralÿ
giermekinek, Addig birodalmat egÿ fu embernek,
Gond uiſelest bizza egÿ fủ embernek.
Ez orzagnak gond uiseloie legẏen, Albert fianak Lazlonak
hiu legÿen, Ezer negÿ ſzazbã irtak es negÿuen
ȯtben, Vaidat tegÿek Gubernator tiſztiben.
Tudgẏad mındeñel fellẏeb tıſzteſziget, Variak uala egẏnihanian az tiſztet, Szin alat feltekben iduȍzlik ȍtet
Vgẏ Vralak mjnt Jo feiedelmeket.
Forgattia
[p. 039]
Forgattia eziben Vaida fogſagat, El indita hamarſaggal nagÿ
hadar, Egettete Hauaſelnec orſzagat, Meg uere es
meg foga oth az Vaÿdat.
Jgen hamar hauas elt oth meg viue, Dragulãk fianak feiet
vitete, Az oczinec zemeit kÿ tolata, Hauas elth
Magẏar orzaghoz foglala.
Lã az Gubernator az nagẏ vrakkal, Bãnẏak giermek kẏralẏt
Koronaiokkal, Fríderik Czaſar tarttia hatalỏmal,
Oratort boczatanak aiãdekkal.
Jgen kȍniȍrgenek Nemet Czaſarnac, venne zolgalattiokat
Magiarokãk, Kÿraliokat Laſzloth ȍ ez orſzagnak
Koronaſtul kulgie meg Magiaroknak.
Oda kȍuetek hiabã iaranac, vduar nipıtul meg pirongattatanak,
vrac Gubernator melle tamadanak. Nemet orſzagbã
egetink dulanak.
Rettenetes ȍldekliſeket tinek, Karintiat Karniolat egetek,
Stýirianak naÿ rizit meg igetek, Sok fȍ fogliot
predaiokat terieztek.
[p. 040]
Vigan terinec meg nagÿ niereſeggel, Ez orſzagbã iȍuenek
nagẏ ȍrȍmẽl, Oztozanak uigã nagÿ nıereſıggel,
Nemetec bankodnak ſok kar vallaſsal.
Meg niugota vaida az magiarokat, Maſod niarbã tamazta az
vrakat, Magiaroknak fǒldi zep hatarokat, Poganiok
22
-ra indita taborokat.
Ezerben negi zaz negiuẽ hetbẽ vala, vrak vaidaual kÿ
indultak vala, Marculÿ vaida fia Jmreh vala, Sze
kelÿ Thãas, Rozgonÿ Sigmond vala.
Jeles vitez Pelſȍczÿ Jmre vala, vice uaıda Pelſȍczÿ Lazlo
vala, Francz Bã az orzagot biria vala, Piereli Bã
Horuat orzagbã vala.
Vitez Szigagÿ Mihalÿ, Banfi Jstuãnal, Loſonczi Benedek
Bamfi Jstuãnal, Szekelÿ Janos uitez Maczi Jstuã
vala, Kaniſai Lazlo, Hagÿmaſi Jstuã vala.
Szepen vaıda Gieorgÿ Deſpotnak irata, Az raczokkal zep
haddal ȍ tamadna, vele edgiut poganiokra indul
-na, Deſzpot fogada hogÿ mınd kéz hozzaia.
Dezpot
[p. 041]
Deſzpot lako helie Zenderȍ vala, Meg czala Vaida melle
nem ment vala, zep haddal Zenderȍre vaida iuta,
Egete es Deſzpot fȍldét dulata.
El be zalla foldibẽ bolgaroknak, Egete földét az Tȍrőc Czaſzar
nak, Hir lú ebben Amurateſnek, Felÿ zerenczeiet
Janos vaidanak.
Melÿ igẽ zorgalmatos orzagara, Poganÿ Czaſar főldenek
oltalmara, veres niaſat hordoztat orszagabã, vaidara
mindent hirdet ȍ hadaban.
Leon hirtelẽ poganſag tamadaſbã, Harom zaz ezernel tȍb
indulasban, Gyalog louagtul el marat az vtban, vaida
zallot Rigo’ mezeire taborban,
Abbã hire vala Tȍrȍc Czaszarãk, Rı’go mez’on nipe fekszik
vaidanac, Egẏ hainalbã zergiſeket hallanak, Azon
kezbẽ Surȍ tuzek Latanak,
Dobok78 Trombitak Sipok zengnek vala, Az poganſag ellenben,
zallot vala, Surö Satort meg eiel uontak vala, Surȍ
-sıggel mint ku fal tabor vala.
[p. 042]
Jgen keſszulnek hadak az mezȍre, Mind az ket fel nez mint
ellenſigire, Egÿ mas ellen kÿ uont fenies fegẏuerre,
zep zazlokra fegÿueres Seregekre.
Zerniu uiadal lȍn nap eſtig kȍztȍk, Estue mind ket fel
taborbã takarodék, eczaka egẏk fel ſem alu
-uek Hogẏ edgẏk fel maſiktul ne czalatnek.
Lȍnek ket felúl mas nap zenduliſbẽ, Dob Trombita, zeng-nek az Seregekben,79 Minden felul uadnak nagẏ ki
zuletben, Mind ket felul kin alnac az mezoben.
Az vaida Sereget bȍlczen meg zerze, Harmincz niolcz rend
uala vaıda Serege, Tızen harom zep zazlo keze
78
79
A D k-ból javìtva.
A ben kek-ből javìtva
23
pette, Kẏk ualanak mind vıtezek kezekben
Jeleſben az orzaģak zep zazloia, Arañyal czimerit meg irtak
vala, Nagÿ gazdagon meg araniazuã vala, Nap
finitul finlik tundȍklik vala.
Czuda nagẏ az vaidanak batorſaga, Sereg orron es Spiczen
megẏen vala, Magiarokat ſok zep zoual biztattia,
Hadnagiokat uiadalhoz tanittẏa.
Onnan.
[p. 043]
Onnan innenek harczokat adanak, Nagẏ ver ontaſok ket fel
kezt valanak, Jamborul Magiarok harczon forgodnak
Emberkednek sok tereket hulatnak,
Minden fȍld zeng nekik tetczik, algiuktủl, Dob trombitanak
nagÿ hangoſagatul, lo nieretiſtul az nep kialtaſtủl,
Sok lo meg zelhut az zenges bongaſtul.
Juta ezue ket derek had roppana, Nagÿ erős uiadalt mind ket
fel tarta. Viadalbã ſok lo es Ember hala, Erős uiadal
mind nap estig tarta.
Tagulanak uiadaltul allanak, Setit eiel uinia nẽ latanak, Ehen
zomiã faratſagot vallanak, Taborokbã el be takarodanak.
Jme melÿ nagÿ iuȍltis eiel vala Kÿ zolgaiat kÿ vrat kialtẏa
vala, Nagÿ ſok fele nieluen iuȍltnek vala, Had
uita helien zelliel boliognak vala.
Szȯrnÿu dolog az Eczaka let vala, Hol tȍrȍk, hol Ma
gẏar ugÿ boliong vala, Az eiel penig egẏ mast
tagolliak vala, Nagẏ remules mynd ket taborban vala.
[p. 044]
Alua talpon gialogok verradanak, Zőrnÿu louakon louagh
nipek valanak, Ky uont fegẏuert mynd hatokon
tartanak, Mindẽ oran czak uiadalt varanak.
Czendezſigben mind ket derek had vala, Tellies eiel egÿ
maſt mind lȍttek vala, Rettenetes algÿuk dȍrgiſek
vala, Mind ket fel ilẏ vezedelemben vala.
Magiarokat az vaida oltalmazza, Az eczaka taborth mẏnd
kerniul forga, Minden rendbelieknek zep Szot ad vala
vaida az Jstenben czak bizik vala.
Az hainal meg meg nem piroſult vala, Az hold hainal elȯt czak
fel kȍlt vala, Az uerrattat czak alig uariak vala
Mind ket felul igen rezgȍdnek vala.
Tanaczi zȯllanak Amurateſnek, Ne hidgien ma ȍ az uak
zerenczenek, De mellete io uitezek legienek, Jo
louakon mind nieregbẽ ullienek.
Ha lattiak Magiaroknak giuzedelmet, Ottã indiczak Czaſzart
ȍ felſigit, Bekiuel el uigik feıedelmeket,
Jlẏ kitſiggel uariak az ȍ igieket.
24
Jllyen
[p. 045]
Jllien ketſigbẽ Tȍrȍkek valanak, Hainalkorỏ dobok meg zol
lalanak, Ket fel tabor kȍſze mind kÿ allanak,
Kereztẏenek batorſagbã valanak.
Nagÿ fel zoual Magiaroknak ıgẏ Szola, Kegies Jsten Magiaroknak otalma, Kitul leſzen ma pogannak romlaſa
Ot kinek Jelet Vaida kÿ ada.
Rigen tegnap raitúk meg eſet volna, Ha az had niereſe ſok
ſagtol volna, Ki iſtennek vagẏỏ czak hatalmaban,
Czak az nieri ki bizik io voltaban.
Es hogẏ ha ma ennek ugẏ kel lennie, Jstentul ha maſnak ua
-gion engedue, Diadalmot aggẏon poganẏ keziben.
De mi megẏúk Jsſtennek eleiben.
Gyotrelmunk halalúk Jsten kedueirt, Legien az Iſtentul ada
-tot hitert, Magzatúnkert, hazunkert, es tarſunkert,
Ȍzuegiekert aruakert zep feldunkert.
Jeſuſt Jeſust fel zoual kialtata, Poganiok mind allat kialtãak.
Dob, Trombita, ket felul zengnek vala, Esti diheſsi
get vıtnak vala.
[p. 046]
Semmit edgẏk fel nem enged maſik felnek, Noha Magẏar keues
ellenſiginek, Batorſaggal mezȍre kẏ menenek, vak
merȍk uitezek utkȍzinek.
Hullanak ſok felul ſokan halanak, Nem enged eggik felis
az halalnak. Kezoken uitez Magiarok halanak.
Huzon negẏ ezer kereſztienek valanak.
Vala teb poganẏ harỏ ſzaz ezernel, Harmad napig lon uia
dalliok eſzſzel, Kit ember nem hallot talam czak hir
rel, Epettek Magiarok ſzerniu ehſeggel
Nagy vrak halanak kemenẏ uitokbã, Mert nem zoktak
futnẏ az uiadalbã, Mint nagẏ ar uiz poganſag Soka
-Sagaban. El burita keues Magiart viuaſban.
Gẏakrã Jo zerenczet gonoz kȍuetẏ: Zegenÿ uaıda keueſen
eſik futnẏ, Futo kereztyent az Tȍrȍk kergethÿ,
Az kıt irhet az uziſben meg ȍlẏ.
Az uzeſben kẏk el zaladnak vala, Az uad Raczok meg fogıak ȍlik vala, vaida alol farat loua el alla, Louaat,
fegẏuerit mind el hatta vala.
Ra talala.
[p. 047]
25
Ra talala ket Tȍrȍk o vtabã, Egÿ zep aranẏ kereſzt vaıda
niakabã, Fò embernek eſmerik ȍ magokbã, Az Kereſz
tet huzak uoniak nıakaban.
Oth Tȍrȍkek ketten egibe kapãak, Az Kereſztet nem engedik
egẏ maſnak, vaida ragada edgẏknek zabliaıath,
Le uaga zabliaıaual az edgẏk pogant.
Rugaſzkodek mas tȍrȍk el zalada, vaida az holt Tȍrȍk
louat ragada, Vr Jstenek errul nagÿ halat ada, Egÿ
hauaſban az vaida be zalada.
Vtabã vaida egÿ Raczra talala, Ki fủto Magẏart olẏ igen
foztýa vala, Hogÿ feier uarbã be uinnie azt mongẏa.
Nagy aiandekot azert nekÿ adna.
Meg czala, mert Zenderoben iktata, Gyorg Dezpot lata meg
fogata, Feiet vaida, Lazlỏ fian meg valta, Deſzpot
vaidat fıã el boczata.
Porul czelekedik Deſpot vaidaual, Kiert vaida uala nagÿ
haraggal, Szegeden Nemetſsig az nagẏ vrakkal,
vaidat mint Attyokat uarẏak vıgaſsaggal.
[p. 048]
Ròuıd napon Szegedben vaida zalla, Sok zep zoual ȍtet
iduezlık vala, Olẏ io zeḿel lattiak mint ha niert
volna, Mert iol tudgiak rȍuid nap meg torolna.
Jrtak ezer negẏ zaz es negÿuẽ niolczbã. Fegÿuerit ſırattÿa
uaida buuabã, Fia feie feieiert nagẏ fogſagbã, Nagÿ
haddal indula be Racz orſzagban.
Meg ıede Gyeorg Dezpot az vaıdatul. Mas felul fil ıgen
Torok Czazartul, vaida fiat meg kulde fo Raczok
tul, Dezpot kegielmet kere az vaıdatul.
Ez vaidanak uilagbã nagÿ ȍ hire, Harỏ Tőrők Czaſarral uit
meg zemben, Kit ſoha ſenkÿ nem hallotis iltiben,
zolga rend CZaſzarral uit uolna zemben.
Puztitot nagÿ ſokat Tȍrȍk foldibẽ, Tızen egẏ zer czak Tȍrȍk
kel uolt ſzembẽ, Kıket meg ıelentek uerſem Rendiben
Hogẏ zolgalattẏat uegyetek eſzetekben.
Az feier uar alat az Jſach uaẏdat, Meg uere huzon niolcz
ezer louagẏat, Erdelben zent Jmrenel Janos
vaidat, Meczet Bek igen uere az Jankulat.
Remulis
[p. 049]
Remulis nagÿ lőn az Magẏar orzagbã, Futùa zalada Giủla
feier uarbã, Feie ueziſiet nem zannẏa buabã,
veres niaſsal mindent hiuat az hadban.
Tamada vaida nagẏ hertelenſeggel, Nilczad nap meg uiùa
Mezet bekkel, nem erezte el az meg niert ſok
zepſiggel, Bek fiaſtul ot ueze ſok Torokkel.
Jrtak, ezer negẏ zaz es negẏuẽ egẏben, Amurates az Nemhet
Baſat Erdelẏben, Hagẏa uaidat meg kereſse főldibẽ,
26
Nyolczuã ezer nipet ada keziben.
Sot vaidanak ebben hire lot uala, Az uas kapubã Baſat
leſte úala, Sok Tőrők meg hala nagiot niert vala,
Futua Baſsa czak alig ȍ zalada.
Fegẏuerrel halallal Bolgar orzagot, Egete dulata Terek bir
tokat, Ra hirdete Czaſzar az ó nagÿ hadat,
Jgen meg fenıegete Caran Baſat.
Job feiednek kereſd meg az Jankulat, Meg verÿ ide fogua
hozzad az vaidat Baſa Racz orſzagbã, talala
vaidat, Meg uere meg foga az Baſat.
[p. 050]
Nem keſik Coḿaniaban be zalla, Murat Czaſzarral ot zem
ben meg uiua, Lazlo kÿral ueſze oda marada,
Onnat vaida futua alig zalada.
Jrtak, ezer negẏ zaz ez negẏué hatban, Dragul vaidat
meg foga uıadalbã, Sok Terek meg hala Dragul
hadaban, Mas vaidat tőn az hauasel orſzagaban.
Sok hadai uoltanak nagẏ úiteſsiggel Cruſzocz alat ſzẽbe
uiua Fricz Bekkel, Jsten utã iara nagy niereſiggel
Fricz Bek foglia eſik viadallal. & ý. 152
11.2. Secunda pars
De obſidione Nandor Albenſis.
Dolgat halliatok Amurates Czaſzarnak, Meg Szallaſsat veg
Nandor Feier uarnak, Jambor zolgallattiat az Janku
lanak, Siralmas halalat Janos vaidanak.
Ezer negẏ zaz irtanak ȍtuen ȍtben’, Tȍrek Czazar boſzonko
dik ziuiben, Nandor Feier uar czak haza tȍuiben
Kiben ſok fő Tőrők fogua kȍtelben
Olẏ zegyeńek.
[p. 051]
Olẏ zegÿeñek tartÿa Czazar maganak, Boſzuiat Zenuedi
ket hituã Bannak, Feier uarbol gıakorta kẏ czataznak,
czataſo barlangia Janos vaidanak.
Bizonnial magabã Czazar el-zana. Nandor Feier uarat hogÿ
meg zallana, Algiuiual azt főldre-le rontatna, Az
Banokat belȍlle ki-uonna.
Sȍt gazdagſagnak ez ȍ termiſzetÿ, Hogẏ az ziuet felſeo polcz
-ra ultetẏ, Ha valakẏ magat igen el hiſzÿ, Czalatkozuã magat eſziben uezẏ.
Jstenſige menẏben uagẏon Jstennek, Ez fȍldȍn egÿ Vr elegh
27
embereknek, Szomzedſagat nẽ akarom ſenkinek,
Jlÿ keuelẏen Szol Baſaknak Bekeknek.
Derek haddal nagÿ erőuel indúla, Louȧg gialog uızi ereıe
nagẏ vala, Sok fal terő algiuıa es Taraczkia
Barma algiuk alol el farat vala.
Jgen ſiet Czaſzar Feier uar ala, Sok algiuit Cruzocz alat
el hagia, Mert az Mura igen meg arat vala,
Nagẏ kiñal múkaúal el hoztak vala.
[p. 052]
Ot ben banok Czaſar ıȍuiſit tudgiak, Zent Antal estin
allẏat meg zaguldak, Erȍs harczok mind ket
felol ualanak, Az uitezek az varbã be allanak.
Napiã Szent Antalnak kaput tőltinek. Zazlokat torniokra
fel tetetinek, Az vitezek uartaiokra meninek
Kinek kynek hol uala hagiua helıek.
Eiel Nappal igen kezde tȍretnÿ, Baſtiait torniait foldre tȍ
-retnÿ. Az por fusti az Eget mind el fedi, Ben ualok
nem tudnak ſenkihez bÿznÿ.
Nagẏ kiſzủlettel iol lehet ben uadnak, Porok faiok ſok io
tuzes zerzamok Mındẽ zerzama elig mint uegh
haznak, De ezekel ben keueſet haznalnak.
Arra vrak kőzt nincz ſenkinek gongia. Gongiok arra bẽ
Kẏ feiet ohaſsa, Kÿralÿ el ſzőkőt Budat nitua hatta,
Fel holnapig ſenki kaput be ſem zarta.
Nagẏ remulis uala Magiar orſzagbã Jgen bodult Magÿar
Magiar orſzagbã, vrak egy varbol maſba hordo
zaſa, Az uiteſseg meg alut ez orſzagban.
De las.
[p. 053]
De las mint egẏ alombul ſerkent vala, Janos vaida meg keſe
-redet vala, Futo Szeginſiget terıty, vala, Az vrakat
hadba hirdeti vala.
Olÿ zep zoual vaida Capıstranuſnak, Kereſztes hadat kialczon
poroknak, Hogy ki melle tamadna az vaidanak
Kıntul buntul azok oldoztatnanak.
Rettenetes hideg vrakat lolẏ Nemelẏnek kezit labat kezuénÿ
tőri, Lehetetlen dolognak mindẽ vili. Feier uárat hogÿ
vaida meg Szegellie.
Az ıo keſseg vaıda melle fut vala, Kereztet az melliekre varnak
vala, Capistranus odoztỏ odoz vala, Buczut reiaiok
marokkal hanẏ vala.
Lengiel kereztes harom ſzaz ıőt uala, Feczkeſnel az vaida
taborbã zalla, Tyzan Dunã ſok haiot be hozata
Kẏkben ſúrú gıalogakat ſzallita.
Boczatkozek ala duna uizẽ taborral, vıadalhoz keſzul ſok
taraczkÿual, Szamſzerigel puſkaual zakaloſsal
Buuős haioia ſok tuzes ſzerſzãmal.
28
[p. 054]
Ebben hire vala iḿar Czaſarnak, Jȍuiſe nem meſze uizen
vaidanak, vilé hogy nem arthat uizi hadanak, Mon
-da lennÿ czak melto bolondſagnak
Nagẏ Szaguldúa Szakmanioſok iutanak, Mert ereiet latak
uiſzen kauornak, Surő kopiaıa mint riten nádnak
Czaſzar dobot uttete ü nagÿ hadanak
Szauã Dunã uizi ereie nagẏ vala, Suru Naſzad ſok Gal
-lẏa meg-indula, vıadalhoz keſzul louag, gıalogia
Az zaſzlokat ſanczokbul kẏ hozata.
Jgen erȍlnek ben Jeſust kıaltnak, veg oſtromot es halalth
raiok varnak, vaıda ıőuiſibẽ ſeḿit nẽ tudnak
Dunat naſzſzadok gallyak altal allottak.
Sőt az varbol mas uizi erőt latanak, Dúa uizen az kik elȍ
labbanak, kin uitezek czak el almelkodanak, Jeſust
kialtanak halat adanak
Porokat bẽ vıtezek nẽ kımillik, Mint ha tebbe nem kellene
ugẏ kȍltik, Mirtekinel fellieb algiut ȍk tȍltik
Földőn uizẽ az Pogant igen lȍuik.
Egibe ere
[p. 055]
Egibe ire az ket harczolo vizen, Kegietlẽ uezedelẽ lőn ket
felbẽ, Meg ſzendule ket derek had azombã, Jeſust
allat kıaltnak az ket felben.
Rettenetes uiadalok indula Nagẏ ſiuas iueoltis kialtas vala
Varbã Jeſust Kialtnak lőnek vala Tőrőknek kẏ nagÿ
remules vala.
Czaſzar gialog Janczarokat niugottya. Sok taraſzkat az partra
uoniata, Kÿ uizen Tőrőknek nagẏ karos vala, Mert az
Tőrők erő felolek vala.
Emberkednek kereztsenek vitezek, varbã terdẽ kőniőregnek ſze
giniek, Egẏ mast ket felul uagiak erőſsen lőuik. Vırrel
elegÿ az Duna taitekozik.
Sok laptat Magẏarok Tőrőkre hanianak, Tőrők Gallẏak
Naſzadok egnek gẏulnak, Tőrőkek belőle uizben vgord
-nak, Egȍ haiok nepestúl el-borủlnak.
Azt lattiak zaraſzrul hogẏ uizen ueſztẏk, Azon buſul
nak hogÿ nem zegelhetẏk Egẏ maſt neg-felul erő
ſen lőuik, Mind Menÿ es fȯld reģ dőrőg ugẏ tetczẏk
[p. 056]
Rettenenek Tőrőkők futamanak, vſző felbẽ nagẏ ſokã meg
29
halanak, Magyarok’ Jstennek halat adanak, Feier
varbã vaidaual be allanak
Ezen vaida Jstennek halat ada, Az meg rettent uitezeket byz
tattÿa, Meg filemlet Banokat batorittẏa, Koſseg hal
laſara nekyk azt mongÿa.
Mire vitezek hogẏ meg rettentetek, Vagẏ elſȍ lataſse most
Tőrők nektek, Azok ezek kyket giakrã uſztetek Niha
mi meg futamattúk elottek.
Tÿ eleb egẏ maſnak io peldat attatok, Meſzőn az halallal
nem gondoltatok, Mostã penig ties kő fal kőzt
uattok, Mi io Jstenunkben moſtis byzzatok
Viadalbã most legietek erőſsek, Sok orſzagbã el hirhet io
neuetek, Az kit leltetek el ne ueſzeſsetek Mynd
őrőkke il ıo uitez neuetek.
Regtul fogua otalmúk az Jstẽ Ha uigezte hogẏ halalt
zenuedgÿẽ, Ma uelẽ uagẏ maſsal legÿẽ ebeden
Ha meg hal Chriſtuſsal legyen vaczoran.
Czuda
[p. 057]
Czuda hallak mynd meg batorodanak. Hogẏ ſeḿıt nem engedẽ
az halalnak. Az zegenÿ kőſsegnek uartat oſztanak.
Elòttek uitezlő nipet hagianak.
Olÿ ıgen Czaſar eſzen buſult vala Eiel nappal uarat tőretẏ
uala Fala kőue o ees regẏ rakas vala, Poroz leuistul
arokbã dul vala,
Romlaſat omlaſit Czaſzar mutattÿa, Fu embereknek haraggal
azt mondgÿa Het holnapig uitatta olna Attẏa.
zegiennel alola haza ment volna.
Vallÿak ſzegÿent nagyobbat en Atyãnal, Ha eſzt uiuom touab
tizen őted napnal, Meg tőrőm meg ueſzẽ ſok algyu
ıḿal Ne uiſellyẽk agne neuet Attyãual.
Meg halla Caran Baſa feiet haita, Nagẏ ſzep ſzoual Ma
chumetnek ezt monda, Szolnek felſigednek ha meg
halgatna, Szollaſra zabadſagot neky adna.
Dıcziretes hatalma felſigednek Meg uetted fő hazakot Gő
rőgeknek Tudom termiſzetit Magyar nemzetnek
Ők fő hazat nagẏ dolog ha engednek
[p. 058]
Olÿ dolog az-kit meg eget az Kaſa Hogÿ ha lattÿa az tarlo
-iatis fuẏa, Mert Baſa, Vaida keze ſzauat tudgÿa,
Nem ȍromest Vayda elut forgana.
Meg irtak niluã kyralẏok kenuibẽ, Őreg algÿuk uoltak olÿ
nagẏ dȍrgiſben, Huſzon negẏ melẏ főldre fel nagÿ ze
gedbẽ, Eyel nappal hallottak az Meſzőben
Jme fala ſok tornia ſok bastiaia, Árokba dőlt kőuel telÿ
arokẏa, Louak teriſẽ be mehettek volna, Czak az
belul ualok engettek volna.
30
Nem epitnek ſemmit belul vıtezek, Surú Janczar puſkȧkkál
raiok lőnek, Algiu,Taraczk mia nagy ſokan Veſznek
Ku omlastul helt belul alig lőlnek
Vala tỳzen negyed napia mar ennek, Hogẏ kerkeuek uala
Czaſar Baſaknak, Estue ueg ostromot hirdet hadanak Haınal elȯt dobSZohoz tartoznanak.
Sőtet haınalkarbã dobot uttete, Az ſzantalã Poganſag
meg zendule, Taborbã nipiuel nagẏ ſzurő tuze
varbul lattyak hogy az Tőrők Keſzulne.
[p. 059]
Vaıda az vartakat kőrul forgattẏa Banoknak vitezeknek
ő azt mongẏa Az ky Jambor helẏet mindẽ meg allỳa
Kẏ kÿ hyret neuet ıol meg gondollÿa.
Az Tȍrȯkek ostromnak indulanak Az Dobok Trombitak
Algyuk harſagnak, Futua allat az poganyok kẏ
altnak Földen uizẽ nagẏ kialtaſok vadnak.
Jeſust varbeliek kialtnak vala, viadalhoz ıgen kizulẽk
vala, Az Zent attȧa terdẽ keztek al vala, Suro>
Puſka> Nagẏ ſok kȍniőrgieſekkel imad vala
Jutanak teriſhez nagẏ ſiualkodua. Rettenetes uıadalok
indula Ket fel eroſsen egy mast vagiak vala
Suru puſka lőuis czatogas vala.
Vezedelẽ ȍldeklis olẏ nagẏ vala, Ket fel lȍuiſtȍl ugẏan
omol vala, Hatul Tőrrkkeet uagıak oſtromra.
Lőuik uagiak egy mast ugẏ haitıak vala
Olẏ nagẏ ſurú az falt mind kerul hagiak, Laitoriakat
zerinkednek tamaztnak Az ſok horgot tőriſnek fel
akazttẏak, Kyn poganiok ſurú az ko falt hagiak.
[p. 060]
Doitek ala fokrul az forralt fadgiat, Gerendakat fokrul nia
kokbã hañak, Laitoriakrul hulnak Tȍrȍkek halnak
Ha egẏ le eſik kettẽ heliekbe hagnak.
Az fokon tőriſsen eroſsẽ uinak, vitezek az Sokaſaggal nem
birhatnak, Az kemenÿ hagigalaſban farattak, Tőrokek
nagÿ ſokã fokra haganak.
Nagẏ ſok helien az fokon ſinak rinak Nihol penig zegitſiget
kialtnak, Dardakkal az fokỏ egy mast tagollẏak,
Nẏakra főre egẏ mast le tazigallẏak.
Az Vaida uitezeket úgy niugottıa Giakrã pogant az Varbul
ki haıtattẏa De az Czazar meg oſtromra uagattya
Nap estig uiadal ostrỏ mind tarta.
Veczierniekor Czazar nepet haitata Mındẽ rendbelit ostrỏ
nak uagata, Egez hada mind ostrỏnak rohana.
Kegietlen halal vıadal uyula.
Az Magiarok ſokan oth meg halanak Nagẏ leuiſtul helt
rendet nem alhatnak, Az edgik vartarul meg futama
nak Az tőrőkek az varban rohananak.
31
Laptakkal
[p. 061]
Laptakkal hazakat gyuitiak igetik Az fokra zazlokat Tȍrő
kek tőnek, Az magiarok ugẏ mynt holt eleuenek
Meg bodultak futnak el uezet eſzek.
Janos vaıda biztattya az Banokat, Batorittya meg rettent Magia
rokat, vaida zauã meg eſmerek magokat, Jeſust uelek
vaida gıakrã kıaltat.
Czuda keppẽ Tőrőkre rohananak, Surő Tőrőkekbẽ ſokã leua
ganak, Holt eleuen testeken ket fel uınak. Sebtul poga
nÿok egy maſra omlanak.
Ezt latak Torőkek meg futamanak Tőriſen meg torlanak
zorulanak Szoroſagban ſokã tapottatanak, Magya
roktul ſokan le uagattatanak.
Retteneteſen tőrők mynt remult vala, Mint az futo barmot
ugy uagiak vala, Fokrul az arokban zekdeſnek
vala, Nyakra fȍre zaſzlostul hannyak vala
Tȍriſsen tőrőkeket ky uagiak vala, Ben reket tőrőket utÿk
fogdoſsak vala, Kerezteſek egy maſra haitiak vala
Hazakat koſeggel oltattyak vala.
[p. 062]
Az Sanczokra vitezek ky utenek, Kit erhetnek uzesben min
dent ȍlnek, Algyuk gıuto lıkat zeggel be uernek, Szan
czot port algıu zerzãmal egetnek.
Mẏnd estueig zorniu uiadal vala, Nillal Czaſzar mellit meg
lőttek vala, Kyn tőrőkek, inkab remultek vala, Estue
Magiarok varbã mentek vala.
Jme eiel poganÿok indulanak, Nagÿ ſok zebest haiokra be raka
nak vgy futnak ha mynd utannok uolnanak, S arnobã
Czaſarral be zaladanak.
Sok Satorokat algiukat hagẏanak, Mas nap reggel Magiarok
kẏ allanak, Nagẏ ſok draga zerzamot be hordanak
Az nagẏ niereſigen halat adanak.
Ezen Czazar Sarnobã buſakodik vala, Szegÿnt kart vaida
miat uallot vala, Merget innÿa nagÿ buaban ker
vala, Hada Czazarnak mynd el oſzlot vala.
Varat vaida eroſsen epitette, Sebeſseket nagẏ Szepen be kóttete.
Az Szanczokat be voniata tȍltette, Az ſok holt tes
-tet mynd el temette.
Jstennek
[p. 063]
32
Jstennek nagẏ hatalma mındeneken, Az kyt akar meg tarthat
mynden ellen, Hatalmat nem adgÿa ſzenky keziben
zegyennÿel zegÿnt terheltet keuellÿen,80
Czuda nagẏ betegſig vaidara zalla Az nagẏ uiuaſbã meg epe
det vala, Kyaltaſtul melle meg zarat vala, Gẏakor
uiuaſbã vere apat vala.
Teuek haiora, haza hozzak vala, Jgen nehezedek Szemlÿent
meg hala, Nagÿ ſiras ohaitas kőrule vala, Mynden
rendbelÿ nep ſir ſzokog vala.
Onnã Gyula feÿer uarbã be hozak, Aſzon tarſa ket zep fia
meg latak, ſyrnak magokat halalnak boczatak,
Egy koporſobã az testet be rakak.
Rola Jnekben tők emlekezetet, Keſerőlőm ſzanom Magyar
nemzetet Jsten adgÿon meg illÿ ıo feiedelmet, Otal
mazza nyomorultorſzagunkat,
Jrtak Ezer negẏ zaz es negẏuen hetben, Janos vaida hogẏ
meg hala Szemlenben, Ket fiarul zolank mas Kro
nikaban, Mynt zolgaltak ezekis az orſzagban. Xo 80.
11.3. Tertia pars
[p. 064]
DE REGE MATHIA.
Jme erul mynd az egeſz Kereztyenſig, Machumeten eſet zerenczet
-lenſig, Czazar nagy ereien ilÿ nagÿ kuſsebſig. Por had
miat ueretet meg ily főlſeg.
Azon Lazlo kıralÿ meg biſzakodek, Ellenſege Czaſzar hogy megh
ueretek, Janos vaida ez vilagbul ky mulik, Laſzlo kyralÿ
meg haza pironkodek.
Meg marada az vaidanak ket fia Kikre zalla az Attyoknak nagÿ
gongÿa Az orzagnak fő tyztẏ es nagy gongya, Kẏt
ſok fȍ Vr akkor zomiuhoz vala.
Las melÿ keſzolettel kiralẏ indula, Duna uizen ıȍue Budaban
zalla, Futakban egÿ gıulıst tetetet vala, Hogẏ mindent
uigezzen orſzag ıouara.
Oda vrak nemeſsek be giulenek, vaidafi Laſzloual nagẏ ſep ſeregek
vadnak vrak kőrule io vitezek, Kőuetőıe Attẏa termi
ſzetynek.
Nagẏ Jo keduel az kẏralÿ őtet viue, Attẏa Jo zolgalattẏat meg
kőſzőne, Nagẏ zep ſzoual vaida fiat ıduőzle, Jo
Attẏanal Jsten nagıobra vynne.
Gazdagſagra.81
[p. 065]
Gazdagſagra nag gongẏa vaida finak Mert Kirallẏal Feẏer
uarban zallanak Czudal kyralÿ romlaſã Feier uarnak
Te toua iar tabor helien Czazarnak.
80
81
A felette levő sorból az ÿ szára rálóg az u-ra.
A z a sor fölé beszúrva.
33
Az kẏrallẏal olÿ nagÿ uigã ilinek, Sok io hordot Szerem muſ
-tyaual tȍltinek,82 zep halakat vadat Madarat eſznek
vrak uaida fiara irigkednek.
Seot Garai Lazlo feere zolita, vaida fıanak Garai im ezt
monda, Hÿd meg fiã zolok en mynden ıodra, Las dol
godhoz uiſely gondot magadra.
Patuarban hagẏ beket gazdagſagodnak, Erd uiget halallal Vl
-drik Jspannak, Giakran rad ſzol be arul az kyralnak
Rőuid nap meg őlnek auagÿ meg fognak.
Ez oka ide iőuiſinek kẏralynak, Kyrallẏal ıȍt nemet kereſztes
hadnak, Vra nem lez te zep ueg hazaidnak, Jgẏ fizetik
zolgallattẏat Attyadnak.
Rendellyed czak iol dolgod ſzolgaidnak Ne gondolẏ fiam ſem
mit az kirallyal Ved eleit halalodnak halallal,
Melletted tamadok az Magẏarokkal.
[p. 066]
Fogad meg tanaczom nagẏ iodra leſzẽ Halla Laſzlo zomoro
dek meg ezen, Jo zolgait hagẏa legienek keſzen,
Varaſbul ıȍıenek az kapu kozben,
Jme mas nap Szent Marton napia vala Az eſzer negẏ ſzaz negÿ
uen hatbã vala, vaıdafi Vldrik Jſpanhoz ment vala
Vldrik Jſpant Laſzlo meg őlte vala
Nagẏ remules lőn Nandor Feier uarbã, Kẏrallyal az Vrak
ſzorultak vala, Nemet Magẏar egy maſra tamadaſban
vaida fianak veres tőr markaban
Ezen kẏralÿ fil uala az vrakkal, Sok io uiteſzlő nep vaida
fiaual, kapukat allattÿa io drabantiual, var piacza
rakua io ſzolgaiual.
Szok zep zoual hazbul kiralẏ zol uala, Nemetul Magiarul
kialttẏa vala, vaida fianak ebbel keggielẽ volna
Minden ember laſsodnek le ſzallana.
Meg alla vaida fia kyral ſzauanak, koz emberek altal ſokat
zollanak, Bekeſseggel mẏndenek maradnanak, Seḿy
boſzut azert Laſzlon nem alnak
Veg
[p. 067]
Veg Tȍmes Varbã az kyraly indula Mert Vaıda fıa kerette Vala
Tȍmes varatt ſzep hazat meg latnaıa Kıben Eczet
Annẏat tartattya vala.
Nem kis haza azis te felſıgednek, kÿ fo tiſzty volt Attẏamnak
hiuednek, kẏt kezekben hattal ȍ giermekinek, Meg
zolgalom kyralẏ felſıgednek.
Derek haddal kyralẏ gıorſan indula, Tȍmes varhoz hogẏ
keſzel ıutot uolna, Szep Seregek az kyralt uarıak vala
Tẏſzteſiggel kẏralt fogadak vala.
82
A felett levő ÿ szára takarja az ő ékezetét.
34
Jo tutora az Vaida fiaınak vagẏon gongẏa io Szılagÿ Mihalnak
Nagẏ zeppen zol az Vaidane Aſzonnak, Kȍnıőrőgien
fıaert az Kyralynak.
Vőue aſzonÿ melle ket zep giermeket, Az kẏralẏnak igÿ kezde
kőnıőrgiſit, Felſiged gondollya iol meg hoit hiuit, Tule
marat En uın eſzuegẏ feiemet.
Olẏ kegÿelmet varok te Felſigettul, Kegẏelmes legÿ edes fiam
uitkyrul, Valakinek ez eſet tanaczabul, Nem miuelte
tudom azt ő magatul.
[p. 068]
Legẏen mẏnt az meg holt io Attẏa, Kẏ ſok uiret Felſigedert
hullatta, Bure uapas ſeb mia mint egy roſta, Orſzagodert
halalat ȍ nem zanta,
Az en uinſıgemet kerlek tekyncz meg Es uin feiẽ magtalana ne
tegyed, Hat igÿ az Jstentis meg tekynczed, Attyadfia
halalat el feleiczed,
Tön az Kÿralÿ erre igen zep ualazt, Meg ólele aſzont es ket
magzattyat, vgẏ birhaſsa bekeuel zep orſzagat Hogÿ
ezert nem banttẏa az Vaida fıat.
Meg eſkuuek Kyralẏ Vaida fianak, Vaida fiak uizont Laſzlo
kÿralnak, Hogẏ huſiggel leznek oly attyafiak, Mynt
zÿnte, kÿk egy Attyatol ſzarmaznak.
Olẏ nagy uıgaſagok iḿaran vala, Ket Vaida fi Attẏokert
gẏazbã vala, Ket ueres barſonÿ Nẏest ſubat hozanak
Kyralẏ az Vaida fiakra adata.
Rȍuid nap kiralẏ Budabã be zalla, Vaida fiat Laſzlot nagÿ
uigã tarttÿa, Kıt az Vrak olẏ igen bañak Vala,
Gyakrã kyralẏnak rea zolnak vala.
Sőt Garaÿ
[p. 069]
Sȍt Garai Laſzlo hogẏ Jpa Vala, Vaida fiaual leannẏa iegibẽ
vala, Vaida fi Garaihoz, bizik vala, Banfi Paal
Harmad Miklos, Vaıda vala.
Jme kyralnak ezek, zolnak vala, Minduntalã kẏralt izgattiak
vala Ha kyralẏ dolgãra ra nem gondolna, Mynt az
Vldrik Jspan őis ugÿ iarna.
Oly nagÿ czudank hogẏ felſıged nem lattÿa, Feier uarbã attÿad
fia mẏnt iara, Czak neuel az felſeged kyralẏſaga,
De ennek iar az orzagnak nagÿ gogÿa.
De ſok zonak uegre kyralẏ helt ada, Meg attyafia ezibe iuta
Kit zẏuıebul kyralÿ ky uetet vala, Vrakkal tanacz
-ban uigeſzet vala.
Nam Garai ueit foga bezedre, lepiel ala uiſelẏ gondot uigekre
Oczedet hiuaſsad gẏorſan heliedbẽ, Hogẏ ne legẏen
Kẏralÿ hozzad ketſıgben.
Nem ketſiges Vaida fi Garaibã, Oczet Mattiast hiuata fel
uduarban, Jo tanaczẏ tauol zep ueg hazakban,
35
Aſzonẏ kiſseb fiat kery ſirtaban.
[p. 070]
Jol meg laſsad edes fiã mentedet, Halalkor attyatok kert En
gemet, Hogẏ ſoha edczerſmÿnd az kettȍteket
vduarbã ne boczaſsalak tyteket.
Semmẏ keppen aſzonÿ meg nẽ tarthatta, Battya zauat Mat
-tÿas inkab fogada, Nagẏ ſıetue Budara ȍ fel iuta.
Ottan battyat kyralẏ meg fogattata.
De nem tudgÿa Mattyas Battÿa fokſagat Sem Vraknak ellene
alnokſagat Kapak Mattyast egẏ hazbã őtet zarlak
Jo zolgai nagÿ banattal boliognak.
Egẏ nehanẏ Vrak uitezek valanak, Ha elegek uolnanak tamad
nanak, Meg mondỏ neueket egẏ nıhannianak, Kyk
Vaida fıakkal meg fogatanak.
Horuat kettő nekẏk neuek Pal vala, Nagy Vr mynd az kettő io
uitez vala, Bodo Gaſpar gazdag. Modrar Gyeorgẏ
vala, Jo uitez Rozgonẏ Sebestien vala.
Vıtez kaniſai Laſzlo Ban vala, vitez nemet Frolnohã heted
vala, Myndenik io vitez gazdag vr vala, Ezeket
kulőn hazbã ſzartak vala.
Nam
[p. 071]
Nam uala fokſagoknak, harmad napia, Az nap iḿar ala zal
-laſban vala, Budai tanaczyt Kyraly hıuatta vala.
Vaida fiat Laſzlot keſzekben ada,
Juta Miklos Vaıda ő zolgaiual, Laslo kezét meg kȍtőzek egy
Jstrangal, Fris palothahoz uiuek nagẏ fokſaggal,
Sok uitezek nezik nagẏ ohaitaſsal.
Jm feieket myndenik le haitottak, ſirattẏak keſzeket őſzue ku
czoltak, Terdepletek haromſzor nıakat vagak, Niaka
el nem ſzakada Vaıda fıanak.
Az főldre le dule ſokan kÿaltÿak Tőruyntelenſeg ha nyegıedzer
uagÿak, Hallottak czudaiat bizonnẏal irıak, Tudom
Sokan nemhizik meg czufollẏak.
De ime nagÿ Sebben talpara alla Hohernak ſzol nem tőruyenÿ
hogy iḿar uagia, Szegẏn botlek ő ruhaiat meg nẏoma
Magat nem birhata foldre burula,
Erőſsen az Vrak hohert nogattẏak Erie ueget gorſan kezdet
dolganak, Hoher niakat el uaga Vaida fianak, Testet
fogak bakaczynbã takarak.
[p. 072]
Tamadaſhoz ſzegyenẏ koſseg kyz vala, zantalã kapas az
36
hegÿrul fut vala, Szent Gıeorgẏ piaczara mynd
futnak vala. De zegin Vaida fia mar el kőlt vala.
Teuek testet harmyncz ket uitezekhez Kẏket ſigmond halal
lal haita kezehez, Pelda nektek Nemet Tőrők kezehez
Keues bunert hȧlaltok megẏen ueghez.
Az uen Jstuã tornianal egẏ oh hazbã, Vaida fiat Matthẏast
tarttẏak fokſagban, Tőb Vrakat czak felette mas hazbã
Vrakhoz őrzők uãnak io zandekban.
Rȍuıd zoual keztek igien zollanak, Ket ueg győlczot uennenek
be ingeknek, Gyolczon aſzỏ Eiel ky erezkedenek
Mynd ȍrzȍkkel az Vrak el zekinek.
Kẏk hazokbã melẏ gẏorſã menenek, Kyralẏ hiueiben
ſokat ȍlenek Tamadanak Szilagẏ hoz menenek
Kẏralẏra tamadanak egetenek.
Orzag zerẏnt nagẏ haddal iarnak vala, Hatalmokbã orzag
Job riſze vala, Nagÿ erȍuel Erdelẏbẽ mentek vala
Egez erdelẏſiget foglaltak vala.
Rettene meg
[p. 073]
Rettene meg kẏralẏ az Vrak dolgã Ezer negÿ ſzaz irnak
ȍtuen niolczbã, Vr napiã el ſzokek kẏralẏ haınalban,
Mattẏast vele uiue Beczben fogſagban.
Vẏ partolas tamada az orzagbã, Vaida fiakert ſzep tartoma
niokbã, Laſzlo kẏralÿ halgat Becznek varaban,
Nem mer iőnnÿ. Vrakkal ez orzagban.
Mene kÿralÿ Ceh orzagbã Pragabã, Podebradÿ Gẏőrg az
Heltartoſagbã, Myndennel bẏr kẏralẏ utã Pragaban.
Jgen fő Vr uala ez Czeh orſzagban.
Czak keueſet Pragabã kẏralẏ lakek, Halalra hertelen meg
betegedek, Veg oraia az kẏralẏnak be telek, Gẏorgẏ
feneget mẏndent hogÿ ne hirdetnek.
Eſzes Podebradi dolgabã vala, Peczetlȍ giurőıe kẏralÿ uiabã
vala, Kẏ uiue Gẏeorgÿ zorita ȍ markabã, Az ala
ira hamar be az Varaſban
Sőt az kẏralÿ Beczbul hogÿ el ment vala, Helẏ tartonak
gyurut mutatta vala, Ha mi dologrol az alat iratna
Ha iltit zeretÿ hatra ne hadgẏa.
[p. 074]
Az leuelet Helẏ tarto Beczbẽ lata, Hunẏadẏ Mattẏast
nagẏ hertelen indita, Eiel nappal Praga felý uizyk
vala, Mert az leuel paranczolattya vala
Rola gongẏa uala Podebradinak Eleiben Vaida fianak
iutanak, Fogſaga uiula Vaıda fianak, Eros fogſaga
-ban Podebradinak.
Jrtak ezer negẏ ſzaz es őtuẽ nẏolczbã Hogẏ meg hala Laſzlo
kyraly Pragabã, Eſztendőre meg hala aſzon napbon
37
Melẏ nap meg eſkut vala Tȍmes83 uarbã.
Sok zur zauar ez orſzagbã indula, Mẏndẽ kẏralÿ a kÿ
magat birhattẏa, kẏ nem dulhat magat uaraban
uonta, Somſzed hatalmaſnak adoiat adgya.
Forog dolgok Vraknak a kȍſseggel, Egẏ Zerenczeie gazdagnak
ſzegẏnniel Nem gondolnak koborlok ſeḿẏ rendel
Varast falut dulnak nagẏ egeteſsel.84
Gongẏa nagẏ lőn erre io Szilagẏnak, Szola Kaniſai Laſzlo
tarſanak, Latom ueſzedelmet zep orſzagunknak
Ez kettő kőzt Vrak maıdã el fogẏnak.
Jaıcza.
[p. 075]
Jaicza Varat im mikeppen most ueztők, Bozniaſagot czak
ſemmiuel engedők, Ha ebben megyunk el feıenkent ueſzúk
zollẏunk Vaidaneual mit uigezhetúk.
Temes Varbã Zilagẏ Erſebettel, Vrak zolnak nekẏ nagẏ tẏzteſig
gel Tudgẏa nagyſagod zolgaltunk uirunkel, Myn
denẏut zolgaltunk mi nagÿ hyſıggel.
Jo ſzagodat ſe kẏnczedet ne ſzannẏad, Byzd mẏ reank mit
miuelunk ra hadgẏad, Orzag gongyat magadban
ueſsed hãniad Fıad zabadulaſat uelunk Fogıad.
Vıue azzonẏ bezedeket io neuẽ Mit kẏuãnak engedelmes mindenben, Gazdag Zoldot kialtanak uegekben ſok uitez
ra gẏule Karan ſebeſben,
Az boſzniaſsag Tőrők elut fut vala, Jaicza uarat Tȍrők meg
uette vala, Ennek fő fő nipe Zioldra iot vala Magyar
horuat nagẏ tamadaſban vala.
Rokomaſzon Tẏſzan innit zallanak Nagẏ erȍuel az ket
Banok ualanak, Nagẏ Vrakat mellieuk hiuatanak
Orzag iauara myndenek zollanak.
[p. 076]
Egẏ nehaniat meg mondok az Vrakbã, Kẏk iãborok ualanak
az orzagban Jo Sziladi Mihaly: Batori Jstuan
Kaniſai Laſzlo Marothẏ Jstuã
Gẏörgÿ Bot Andras, es Szapolaÿ Jstuã Homonaÿ Sẏmon, Hogÿ
maſẏ Jstuã Szent Mykloſÿ Pongracz es Gelert Jstuan,
Orzag Mihalÿ es Rozgonÿ Sebestẏen.
Ember vitezlő Szekelẏ Thamas vala, Doczÿ Peter, es Czakÿ
Ferencz vala, Tórők Ambrus es Zent Vidÿ Gẏorgÿ
vala, Peczẏ es Czanadẏ ket piſpek vala.
Mẏnd egẏ tanaczỏ az Vrak ualanak, Vaıdane Azzoñak eſzek
Vduarlanak, Az kẏrallẏal ezek uiſzat uontanak
Pest uaraſabã nagẏ örőmẽl85 ſzallanak.
Az eſzer zaz őtuẽ niolczuã vala, Orzag giuliſe Pest uaraſabã
vala, Harom hitlen Vr Budabã ben vala, Miklos
Vaida Garai, Bamfi Pal vala,
Az e o-szerű.
A kritikaiban ez után van még egy strófa.
85
Kritikai: erővel.
83
84
38
Nam ezeknek Szilagẏ gleitet ada, Huſz urnak peczetẏ leuelẽ
vala, Zabad utok hit alat irua vala, Garai Lazlo
gyuleſre be ıőt vala.
[p. 077]
Nam az koſseg fel rohant azt kẏaltẏa, Legẏen Vaida fia
Mattẏas kẏrallÿa Nam Attyais iol zolgalt ez Orzag
-bã Ky ellenne zol meg hallÿon ezen oraban.
Meg rettene zyue az Garainak Miklos Herczegnek, es az
Banfy Palnak, Ha Vra leſzen Mattẏas Magẏar Orzag
-nak Meg torollẏa halalat ő battÿanak.
Az Szilagẏ meg irte felelmeket, Mattẏas kepebė nekẏk
kőte hẏtet, Hogẏ Lazloert ſenkÿ nem bantẏa őket,
Ȍkis Joua hagyak filtek feuket.
Tőnek nagẏ Zendulıt fel kialtanak, Vr Jstennek nagẏ hala
-kat adanak, Sok harangok, Dobok Trombitak, Zugnak
Algyu Taraczk Zakaloſok ropognak.
Vıgan Mattyast kẏralıoknak kialtiak Hitlen Vrak Buda
Varat meg adak, Mattẏas Kyralẏ Zamara el foglalak
Szilagit benne Gubernatorul hagẏak.
Melẏ hamar Podebradÿ hogẏ ezt halla, Meg erule raita im
ezt gondola, Egy leanyat Vaıda fıanak adna,
Leanyat egẏ Kertben kulde oktata.
[p. 078]
Az fog hazat Podebradÿ nittata, Vaidafiat nagẏ Zeppen kezẽ
foga, Deakſagbã Vaıda fia io beolcz Vala Deak nieluẽ
Gıeorgÿ Mattiaſsal zol vala.86
Sokka hantã uetettẽ az te dolgodat, Meg gondoltã giamolta
-lanſagodat, Baratỏ uolt iol eſmertem attyadat, Jgen
zanom te uenÿ ȍzuegẏ annyadat.
Jme laſsan laſsan adig bezelle, Hol leannẏa vala kerbẽ be
uiue, lean nagẏ gazdagon uala ȍltőzue, Podebradÿ
leannyat oda ınte,
Cak hamar az leanÿ attẏahoz iuta, leanẏat Vaıdafıanak
meg mutata, Vaıda fianak uele kezet fogata, Leanẏ
Kozoroiat nekẏ adata.
Rolad fiã leaniỏ ſokat zollot Nem tudỏ edes fiã mikor
lattot, Azulta zyuiben meg zomorodot, Mẏnden
embert eretted hatra hagyot.
Enreã fiã magadat hinned, Es leanyom te hozzad hıttel
uenned, Halalos fogſagodat el uethetned, Attÿad
helet attẏad lennek teneked.
Te magÿar
[p. 079]
86
A kritikaiban ez után van még egy strófa.
39
Te Magẏar Kyrallẏa lennel azt tennem, Az Vrakat kit akar
nal buntetnel, Auagÿ feiẽ kẏnczemet el ueztenem, Ha
akarnad eſzen hitemet kőtnem,
Jlÿ dolog fogolẏnak ȍ termiſzetÿ Mẏndenhez kez mẏuel feiet
Menthetÿ. Kezet ada hogẏ leannẏat el ueſzÿ, Attıaſagat
mynt Jo Vranak ueſzẏ.
Jme hamar hop Mesternek Giorgẏ ſzolla, Konẏhakon nagÿ
forgodas Zȍrgis vala, Hal uakaras hagẏma uagas
nagẏ vala, Hamar gazdag ebedet kıſzitet vala.
Tőn fogadast hıttel ő matkaıanak, Giorgẏ leannya iſmet
Vaida fıanak, Nagẏ őrőmben mynd feıenkent valanak
Fogſaga tagula Vaıda fianak.
Hamar Podebradÿ az Czeh urakkal Moruabã Straznẏczhoz
ire nagẏ haddal, Be zalla uigã az Vaıda fiaual,
Magıarok Mattıast oth irik Jpaual,
Vrak keuetſıgeket meg bezellÿk Zep edes bezeddel őt meg
iduőzlik Czehek Magyarok el kezelitenek Nagẏ
ȍroḿel Budabã be zallanak.
[p. 080]
Nagẏ zep aıandekok kȍzőt Gıorgẏ ada Tẏzen hat ezer fegyuerest
zamlala. Hat eztendeig Zolgiokat meg ada, Viuek zegit
-ſigul Budã ot hagẏa.
Gẏakran igieben Mattyas kyralynak, Ez uolt zynie egẏeb
uendeg hadanak, Ezek az kyralynak ıol zolgalanak
Ezt hittak Magyarok fekete hadnak.
Azon kezben kyralẏ lakẏk Budabã Vrak fottẏg uañak uiſza
uoniaſban, Aztalnal oſzue kapnak haragbã, Kẏknek
Karok fai az uiſza Voniaſban,
Rola kyralynak uala nagy banattya. Olaz Nemet Tőrők
hatarit dullÿa Orſzaganak uagÿon nagy haboruıa
Lengẏel Olaſz ez mynd ellenſıg Vala.
Jgen zegynẏ kyralẏ czak neuel bẏrıa Negẏ zegẏt puzta
Tarhazanak lattẏa, ſok panaz igaz kereſit ȍ meg unta
Orſzaganak uezedelmit iol lattya.
Aſztalat kyralẏnak bẏzonnyȧl iriak Sok ideig czak rouaſra
tartottak, Mezaroſnak addig pẏnzt nem adhattak
Jm maid hoznak ſokaig ıgÿ uontattak.
Meg buſula
[p. 081]
Meg buſula kẏralÿ ezeket latuã Ketſiges uegreis az Kyralẏſakbã
Ȍ feıe nem lehet Koronazaſban, Mert Korona Fryderık
Tarhazaban,
Le haitotta feiet egẏkor ſyr Vala, Vduara nÿncz igen zegẏenlẏ
Vala, Orſzag Mẏhalÿ ot ſokolkodyk vala, Mẏt ſirſz
Kẏralÿ igen kerdezẏ vala.
40
Ȍ zemeit Kẏralÿ halla meg terle, Orzag Mÿhalnak kẏralẏ ezt
felele, Bȧr az Jsten ez Vilagbul kẏ uenne, Jlẏ zegyennel
ne eltetne Budaban.
Sok hÿrt uezedelmet hallok fóldemben, Ellenſigym zaguld
nak en főldőmben, Vagẏok latod igen nagy zegynſıgben,
Czak az puſzta falt adatok keſzemben
Tőrők egẏ felul Szeremſeget dullÿa Peter gargẏat Velencze niomor
gattÿa Meg aratot buzat gallyaual horgya. Horuatoknak
az zalmaıat ſem hadgya.
Rut kuſsebſeg ennit nekem halgatnỏ, Felfeldet mẏnt Nemet ron
tya ıol tudom, Az ſok uẏ hÿrt czak meg ſem zamlal
hatỏ Az ſok panazt lattya Jsten el untam.
[p. 082]
Nem lehetcze hirtelẽ oltalỏmal, Tegẏ nagẏ gyulest hamar te
orzagodbã, Mẏnden nemzetet hiuas hamarſaggal,
Ky nem iỏne feniegezd meg botoddal87
Az orzag Mẏhalÿ felele kyralẏnak, Jo kyralẏ kerlek meg boczas
Mẏhalynak, Kẏrallya uagÿ tudod Magẏar Orſzagnak
Mẏre uallod kuldusnak te magadat.
Sommaia ez legẏen te giuliſednek, Jelenczed meg orſzagodãk,
ezeket, Jgen ueſsed nekik epeſıgedet, Ne hadgyanak
mynd ezekben tegedet.
Az gyuleſbul nemeſseket el boczaſd Az Vrakat ebedre meg
tartoztaſd, Kyralẏſagod az fozeſbẽ meg mutaſd. Az
Vrakat io boroddal itaſsad.
Legyen kapú ſok fegẏueres Czeh neped, Jo borodat az Vrakra
kőſzonnyed, Kyn mẏt Kyuanſz bor mellyet meg ıelen
czed, Myndenektul te ſoḿat nagẏot kerıed.
Bar eleőſzőr az bort reã kezennẏed, Negyuẽ ezer forintot
raitã kerıed, Az bototis bator utãnam ueſsed,
Meg buſulok meg nem igirem neked.
Engem.
[p. 083]
Engem rantas kÿ aztaltul haragbã, Hogẏ mar uitecz engem
Czonka toronbã, Meg ſarczolok az huſz ezer forintbã
Nem ſokkal tőb vagyon en tar hazamban.
Nagẏ io keduel kẏralẏ halla kezene Az uen embert nagy zepen
meg ȍlele, Soḿayat monda hogy meg teritene, Jmre
deakot kẏralẏ hozza inté,
Sẏes hamar ued orſzag registromat. Jegẏezd mẏnd kÿ belule az
Vrakat, Var megyeket es egyeb orzagẏmat, Gyuleſre fe
-ıenkent hiad aſzokat.
Ennek iriad napiat kis aſzonẏ napiat, Gyuliſnek okat meg ertẏk
mẏ legyen, Kẏ el nem ıȍñe az hitlenem legÿen. Mynden
ugẏ ıőnne nalã ſok kyncz leſzen
87
Ez és a köv. strófa fel van cserélve.
41
Nagy gyuleſnek indulattẏa ez vala, Kis aſzonÿ napiara be
gyultek vala, Szantalan nep Pest meſzeien kyn vala,
Magẏar, Horuat, Toth, Racz, Olah, Szaz88 vala.
Egẏ zeket kyralẏ hamar czinaltata, Harom lepiſe garadicza
nak vala, Peſtẏ Meÿes Templombã gÿules vala
Az ſzeket gazdagon be uontak vala.
[p. 084]
Tranczelokon az kẏralẏ altal ıȍue, Nagÿ uduara kulemb ku
lemb nep vala, Giuleſben be mene zekzbẽ ule, Nagẏ
zep zoual igẏ lőn kẏralÿ bezede.
Czendeſıegben legẏen mẏndẽ halgaſsỏ Hogẏ faraſztlak mẏndẽ
tek meg boczaſson, Jo neuen ueſzem, tulle ky it vagyon
Kÿ ıt nynczen arrais gondỏ vagyon.
Attyã zolgalattẏat hiſzẽ tuttatok, Fogſagomkor hiſzẽ azt gon
doltatok, Kyralytoknak engem kyaltottatok, Mynden
ioual kit nekemk meg halaltok.
Sok uiſza uonias regoóulta kòſztetek Mındennek ſzolkok ettől
meg ſzunnietek, Ellenſig kezibul eleb ky ueſzlek
Myndent ıgazitok oſztan keztetek.
Tuduã ſok felul tẏ nagẏ romlastokat, Ellenſegim igetik orza
gomat Meg torlom raitok nagẏ boſzuſagomot Meg
epitem ty nagẏ puztaſagtokat.
Rőuid időn hiueim meg lattyatok, Ellenſig előt maıdan
nem lappagtok Arkot hazatok kernyul bar ne ha
-niaſsatok, Hazatokbã nagẏ bekyuel nyughattok
[p. 085]
Az Vnnepet Zeker hatã uarẏatok, Futamoduã ruhȧtobbã aluztok
Jeleſben az hatarban kẏk lakoſztok, Horuath, Toth
Racz, Olah Szaſok kẏk uattok.
Czak az Jsten ne legẏen en elleñſigẽ, Niluã tudỏ hogẏ mẏn
den ellenſigem, Jsten utã ſemmy lezẽ ellenẽ, Előttetek
az en feiemet ueſzem.
Ezekrul gyorſan ugẏ gondolkodgẏatok Velẽ edgÿut mẏnden
dolgot fogıatok, Zukſıgemkor feıenkent tamadgÿatok
Velem uegre zamot ty ne adgÿatok
Sȍt ez napon en io hiueım intlek, Kıs Saniaruſagot most fel
uıgıetek, Jozagtoktủl keoltcziggel zegıllyetek. Ez
ſoḿaia gyuleſemnẽ tẏ nektek.
Azon meg Zendule myndẽ nemzetſig Meg iduőzlek és keſze
nek ezeket, Vigẏe nagẏra Jsten te felſegedet Hogẏ
kullyeb uetheſsed zep vıgeidet.
Rendel io keduel feıenkent fogadgÿuk Mynden kaput negÿ
negẏ forintra roiuk: Felſegednek hamar be zolgal
tattÿuk Magúkatis ſeḿibul meg nẽ uonſzuk.
88
A szó értelme: ’szász’.
42
[p. 086]
Jgen hamar az orſzag mynd el ozla, Meg urult erzenyek
ſietnek haza, Az kÿralis Templombul kẏ indula,
Nẏegẏuẽ Vrat ȍ ebedre hiuata,
Sok uigſaggal Vrakat kẏralẏ tarttẏa Erſekeket Puſpekeket
kẏnallya, Vagẏon pap uraknak nagẏ ueg lakaſa, Nem
tudgẏak azt hogy tarſolẏok meg bannya.
Rendel Kẏralÿ az bort kezde kőzonnÿ, Tancz eneket nem iol
kezde mondanÿ Papok nem kezdyenek uigã lakhatnÿ
Az notaiat kezdek ők neheſztelnẏ.89
Az bort az feiebẽ Mẏhalẏ meg igẏad, Negẏuẽ ezer foryntod nekem
adgẏad, Nyolczad napra Budaban azt be hozzad Ad
dig leſzen Czonka toronẏ te hazad,
Le haita feiet Orzag nagẏ buuabã, Sugua mongẏa nynczen
ő tarhazabã, Halla kyralÿ rıazta haragiaban
Hamar ueſsed niakkal conka toromban.
Jme Mẏhalẏt aſztaltul kẏ randitak Vonzak Czonka torom
ban hogy taſziczak, Hatra nez holtẏg kőnıőrőg
Kẏralẏnak, Mit athatok adok mint io fıãnak.
Czak ne
[p. 087]
Czak ne uettes engẽ czonka Torombã, Meg Sarczolok az huſz
ezer forintbã, Nẏolczad napra be hozatom Budabã
Meg hagẏ ezen nẏncz tőb en tarhazamban
Tőn kegẏelmet Kẏralÿ Mıhalẏ kertere, Orzagot ultete Jſmeg
heliere Rendel az Vrakra mynd bort kezene, Kẏn
mit kire myndenik meg igıre.
Az kẏralẏnak lőn hãar nagẏ ſỏmaıa, Szep ſzokkal Vrakãk
ezt mongẏa Meg lattyatok hogÿ nem ueztem kartiara
Hanem kőltőm orſzagtok otalmara.
Meg adom ieouendőben penzeteket, Eſzen adom iraſsom pecze
temet, Mar el boczatlak mẏnt Jo hiueimet, Jsten
tarczon meg feienkent tẏteket. H 142.
CERTAMEN REGIS IN CHOLPEN.
Nem kiſek az kẏralẏ taborbã Szalla, Nagẏ paranczolattal
mẏndent hiuat taborbã, Poorra teſzi kẏ marad hon
hazabã, Jḿar megyek Szentẽ uagẏok vtamba.
Az kẏ halla ſiet nagẏ gıorſaſaggal, Zeremſegben Kyraly utan
hadaban, Machumet meg vette Cholpent hataloḿal
Szent Demetert tőrety alguiual.
[p. 088]
Tÿſzan Dunã ſok elest uiſznek vala, ſietſiggel ő hadat uiſzẏ vala
89
A kritikaiban itt van még egy strófa.
43
Szent Demeteris iḿar el kolt vala, Czazar hada
Czolpen uaranal vala.
Vala Miklos Vaida hadbã kyrallẏal, Loſzonczẏ Benedek Zılagÿ
Mihalÿ, Kaniſai Laſzlo es Bamfi Antal, Homonnaÿ
Sẏmon Jo Palÿ Mẏhalÿ.
Somi Joſa, uitez Batorÿ Jstuã, Reglẏet es Szopolaÿ Jstuan
Brẏzlo Peter es az Hagẏmaſÿ Jstuan Szekelẏ Tamas
Vytez Marothÿ Jstuan.
Jo Both Andras es Hederuarÿ Lőryncz, Roſzgonÿ Sebestyen ės
Hampo Ferencz, Prıni Jstuã es uıtez Czakÿ Ferencz
Doczÿ Peter es vala Pekrẏ Ferencz.
Oth Garai Laſzlo, Patoczy Albert vala, Garotẏ Jstuã ės
Szekelÿ Janos vala, Tahÿ Janos es Tőrōk Jstuan vala
Az Bamfẏ Pal es Herczeg Jstuã vala,
Az Czaſarral az kyralẏ Szembẽ zalla Ezer negẏ ſzaz es
nıolczuã negyben vala, Az uiadal zent Mathe estin
vala, Harmyncz ket Vr egẏ egẏ Szaſzloual vala.
Czeh fegyueres.
[p. 089]
Czeh fegẏueres tẏzenhat ezer vala Azoknak harmyncz ket
Zazloÿak vala, Kyralye am Attyatul marat vala,
Az Tőrőket Zaſzlot eſmerỳk vala.
Nagÿ zep gialog nipe huſz eſzer vala, Ennek negẏuen ſzaſzloia
nagẏ Szep vala, Tatar paiſok uiadalhoz vala, Gıorgẏ
Deſpotis zegitſigul ıőt vala.
Jo Szilagÿ Kaniſaẏ forgodnak Mẏndent heliere ſeregbẽ alatnak
Nagẏ fel zoual Jeſust ők kialtanak, Vitez Vrak az
Kyralt kőrul fogak
Szẏualkoduã ket felul indulanak, Zantalã poganſag allat
kialtnak, Bẏſztattÿak az Vrak Zolnak kyralynak
kẏralÿ nagẏ haraggal zola Vraknak.
Nem uelteke engem Feıedelemnek, Nam ugẏ Zoltak nekem mint
egẏ giermeknek, Meg lattÿatok en maidã mit miuelek
Kik iãborok uattok azt miellıetek.
Egieledek kereztÿen had pogannẏal Mattẏas kẏralẏ Kialt
olẏ nagẏ torokkal, Vitezek legietek nagẏ batorſaggal
Mynket meg latot Jsten ma ſok ioual.
[p. 090]
Czuda hangos zoua mẏnt egẏ trombita, Az Vrakat igen nogattya vala Bator Zyue ủer ontaſra io Vala
Szerẏnÿ erős az pogant uagẏa Vala.
Az utkezet reggel kezdetet vala, Sebes poganẏ hal es hulton
hul vala, Kẏralẏ mellet Vrak forgodnak vala,
Az poganẏ had igen meg boldult vala.
Tȍrőkek ueſzenek meg fủtamanak, Machumettel ſokã elſzallada
-nak, Szep hadẏ zerſzamot mẏnd el hanyanak
Sokan foglẏa eſenek meg halanak
44
Vr Jstennek kẏralẏ nagẏ halat ada, Had uitta helt ő terden
imad vala, Melẏ Jsten hatalmaual latta vala, Jlÿ
nagÿ uilagẏ bẏrot ȍ meg uert vala.
Rakodanak meg az niert gazdagſaggal, Cholpent Zent De
metert nagẏ hatalmaual, Meg tȍre meg uiue nagẏ
uiadallal, Sok foglẏa eſek ottis gazdagſaggal.
Epẏtete az ket uarat erȍſsen Egẏ falkat oth hagya kẏralẏ
nipiben Dezpot Jstuant hagẏa erős Cholpenben
Hogẏ zolgallyon es uigiazzon az vegben.
Taboraual.
[p. 091]
Taboraual kẏralẏ haza indula Futakrol az Vrakat el boczata
Nagy zep zoual az Vrakat meg alda, Egÿſzerſmÿnd
Jstennek nagẏ halat ada,
Vduaraual, ő maga zep hadaual Kẏraly Budabã ſzalla uigaſaggal
Ez orſzagbã imadnak ohaitaſsal, Jsten kẏralt ſzereſse
tőb ſok iokkal.
Juta Poſombul Gẏeorgy prepost kẏralẏhoz Feolfőld Keonyőrőg
latna orſzagahoz, Nemet miat zegẏnẏ niomorultakhoz
Kőzel fekzik Nemet tabor poſonhoz.
Nagẏ haraggal gıeorgẏ prepostnak azt monda, Eleg eddig ſıem ha
mar poſombã, Holnap indulok leſzek enis utbã Meg kereſem
rontoim Orzagomban
Czak hamar ſiete Kẏralẏ elkeſzule, kőzel ualo Vraknak el
izene Mẏndenẏk Vr hamar melleie ıőue Pestẏ mezőn
taborba dobot uttete.
Tabora az utã nekẏ gyul Vala Rozgonẏ Sebestẏen hadnagẏa
Vala, Nemet tabor lakohoz kőzel vala, Romaẏ
Czaſzar kepe Hancz Grof vala.
[p. 092]
Vagẏon Nemet kartẏa Koczka iacaſbã Jgen laknak eſznek
iſznak haẏnalbã, Hẏues uagẏon ſokan buttak zalmabã
Vala zẏnte Szent Lukacs nap taiaban.
Sos kutÿ Gẏorgÿ elől ıarobã Vala, Ket eſzer Louagnak hadnad
gẏa Vala, Sok nyeluet Gẏorgÿ Kyralynak kuldőt
Vala, Kẏkből kẏralÿ mẏndent meg ertet vala.
Fene zoual kẏralÿ Giorgınek iſzene, Ne tartoznek ſietne menten
menne Mẏhelt iutna ottan ostromat tenne Semmit
nem mulatna ȍis ot lenne.
Elől iarot Nemet Straſa hogÿ lata, Straſa hirt tőn az tabor meg
zaidula Jlis zeker tetoua meg indula, Dobot utenek
fegẏuert zőrgetnek vala
Rıualkodek elől iaro Szagulda, Tabor kaput eroſsen meg ostrỏ
-la, Roſyth Giorgÿ poſombul hamar iuta, Mynd az
ket Gıorgÿ uadnak erős ostromban.
Veg ostromot kyralÿ igen kyaltÿa, Ȍ magais ostromon igen uj
Vala, Kegietlenul tabort kőrnyul uitattÿa Nagy
45
ſok kaput taboron kyraly nıta.
Tabora.
[p. 093]
Tabora kyralynak hamar erkezek Louag gẏalog erős ostromnak
eſek, Jgen lőnnek ket felul halnak ueſznek, Tabort
meg giutak ſok zekerek egnek.
Reggel erős ostromat kezdettek Vala, Del utã iḿaran egẏ ora Vala
Kemenẏ ostrỏ tarta ſok nep meg hala, Kẏraly hada
taborbã be rohana.
Meg bodultak Nemetek futamanak, Jgen uagyak Magyarok ſyual
kodnak Sok ezert bennek fegyuerrel uaganak, Nem ſokan
hir mondok el ſzaladanak.
Az Hancz Groffal ſok nemetet foganak, Kyraly hagẏa kȯz fog
lẏot le uagıanak, Suru kuttÿat taborban fel giutanak
Sok fő nemetet az tuzben hanẏanak.
Tud meg okat kẏraly mongẏa az Grofnak, Tuzzel fizetek en
az koborloknak, Ha igetők milto tuzben hallyanak
Ha el zalacz mond meg nemet Czaſzarnak.
Jara kyralÿ ottis nagẏ niereſiggel, Becz orzagat dula nagẏ
egeteſsel, mindent őlet nem gondol ſemmẏ rendel
Az kȍlczőnt igÿ ada kẏraly meg eſzſzel.
[p. 094]
Ada halat az Menẏbelẏ Jstennek Òrul uigad nagẏ ſzep nye
-reſigeknek, Gazdagſaga öregbul uitezẏnek, Meg tere
nek uıgã haza ıőuenek
Sok panaſz erkezek hamar eleiben, Haborodek meg buſult elme
-ıeben, Nem niughatek dezpot Jstuã Czolpenben
Szeremÿ Raczok miat uagyon ueſzelben.
Erre kyraly kőueteknek felele, Nam nem Szaradhat louamnak
ueriteke, Gialogomnak el koppot talpa bőre Lattiatok
penig ıḿar iutunk telre.
Tudom uagyok kyraly azert meg leltek, Ver hullaſom ſem erȍs
telt nem nezẽ Jndulok minden zegitſıggel leſzek
Meg oltalmazlak nẏomorult Zegynyek.
Czak hamar Budarul meg Pestre kele, Louag gÿalog hadna
gyokba be gyuite, Kez hadat ſok zep zoual elkezite
Hadanak bezedet kyraly ıgẏ kezde.
En aſzon kerlek zerelmes Vitezÿm Munkatne ſzannyatok
en io hẏueim, Edgyut uitezkedgyunk en io nemzetỷ
Tẏ leſztek uiegreis en io baratym.
Raita.
[p. 095]
46
Raita kerlek meg ne haborodgÿatok, Lattya Jsten ſzanom
mynt farattatok, Nam enis ueletek eggyut faradok,
Haſznos faratſagat meg ne unnyatok.
Olẏ io Zerenczenk uolt mẏnden igunkben Hyrunk uagẏon az főld
kerekſigiben, ket Czaſzart meg uertunk ez eſztendőben
Kẏt egy kẏralÿ ſem tehetet foldunkben.
Nemeſsek kẏk uattok mẏnd Vrra tezlek, Kẏk paraztok uattok meg
nemeſitlek. Mynden ioủaımat adom tynektek. Dobot uſse
-nek ugẏ mond eredgẏetek.
Tőn nagÿ paranczolast az nagẏ Vraknak, Hogẏ leuele latuã mynd
indullẏanak, Gıorſan ugẏ iöıenek mynt hogẏ uyanak
Jḿar megÿek Zynten utamban Vagyok.
Az Dobok trombitak meg Zendulenek, Nagẏ ſzep ſzazlokat
mynd meg ereſztenek, Sok taracz algyuukal Dunan
eueznek, Nagy faratſaggal mynd el eredenek.
Vrak hallak nagẏ gyorſan eredenek, Kyralÿ utã ſzep hadak
kal ſietnek, Bacz megybul, Szeremſigbul90 kelenek
Oth nyugalmat ada kyiralẏ nekẏek.
[p. 096]
Racz orzagra Zilagit el boczata, Tuſzel vaſsal igen meg puztetattya Egez bolgar orzagok el rablata, Zantalan
Raczot Kyraly le uagata.
Az kẏraly hadat Boſznyabã indita, Feyer uarból nagẏ al
gyut ky uonyata, Kyt Czazartul kyraly Attya
nyert vala Eròs Jaıcza uarat kyraly meg zalla.
Mynt hogẏ niarbã zep meleg udo vala, Zerenczeẏe mẏnden dolga
ban vala, Eròs iaıczàat igen lȍuety vala, Eıel nappal
lȍuis nem tagul vala.
Buſultak Tőrőkek ben nagÿ lőuistul Varat nem ohattiak ſok kẏ
dulistul Zegitſiget nem uarnak Machumettul Mert
iol tudgẏak mẏnt ıart Mattyas kẏrallÿal
Ronta falat kornyul Jaicza uaranak, Egy erős tornẏa fen
Jaicza uaranak Torniat hyak horuat nẏeluẽ Szolatḿnak
Az teteien nagẏ zep Zaſzlok lobbognak.
Olaz uala pattantiuſa kyralẏnak Meg fenite ueget erie torỏnak
Algyus halla eſsek hamar algıuknak Jgazittia al
gyukat mynd Szolatimnak
Sok algiut
[p. 097]
Sok algiut ky Sute tornẏot talala, Nagẏ riſze el dule erős
toronnak, Szaſzlok Tȍrȍkekkel kú koſzt forganak
Alſo Szeregben kitul ſokan halnak.
Jrtak eſzer neg ſzaz es őtuen niolczbã Szent Kelemen napian
90
A bul ban-ból javìtva.
47
lȍn meg Zallaſbã Tyzen harmad napig tȍre buaban,
Szent Miklos estin uala mar delkorban.
Vala Szòrnẏu töriſe az Jaiczanak Kẏraly ostromot kialtat hada
-nak Louag gÿalog keſzul derek ostromnak, Tȍrȍk Racz
ben kőſztők meg haſomlanak
Sẏualkodnak kernyul Jeſust kyaltnak, kőſztők kyralÿ myndent
nogat uinanak Sòt egẏ Zaſzlot ben tőuel fel forditanak
Varbol kyralẏnak hamar Zot adanak.
De az kyralÿ zauokat meg ſem halla Eros ostromual Var
ban rohananak Sok uitez poganÿ uiuaſban halanak.
Sokat bennek uitezek meg foganak.
Ezen kẏralÿ Jstennek halat ada, Mẏndennel terdẽ aluã
ımattata Hogẏ poganÿ bottẏat Jsten keziben atta
Kazdagſagot kyralÿ nagẏot nyert vala.
[p. 098]
Gerendakkal es nagẏ hant rakaſokkal, Jaiczat epittete
mẏnden zerzãmal Kis karaczỏ napıã az nagÿ Vrak
kal, Budaba be zalla nagẏ uigaſaggal.
Haza gazdagſaggal őltőzue vala, Mert nagẏ zepſiget hadakbã
nıert vala, Nagÿ uduara kulemb kulemb nep vala
Hadat le zallita niugottya vala.
Orul uigad nagẏ urakkal Budabã, Sok uendeg nep kezde ıőnnÿ
Vduarbã, Mẏnd ket Czazar tule retteg hazaban
Varast, Varat epitet hatarokban.
Rettenetes tel, olÿ nagẏ hȯ lőt Vala, Egẏ mast hobol zom
zedſag aſsak Vala, Zent giőrgy napig az ho mỉd
tartot Vala, Niarban nagy buſeg mındenbẽ lőt vala
Czudalkozẏk mẏnden nep zerenczeıen, Jstentul adatot nagÿ
bolczeſigin, olẏ ar uiz lót Vala Szeremſegben.
Harmad euig nagẏ ar uiz niarbã-telben.
Hazaba Szeremſeg lakyk bekeuel, Nagẏ uiztul Tőrők nem
mehet Vegekben, Vegek byznak Mattyas uitezſig
ben Mert hada kez mẏnt huzot ıy keſzeben.
[p. 099]
Jme tőruint nagẏ octauat indita, Ő magais az tőruınẏ ben űl
Vala, Hamiſnak halladek nem leſzen Vala, azt
mẏndiarast kapiak buntetyk uala.
Jgaz itiletet tetet myndennek Nynczen ủalaztaſsa òt az ze
melẏnek Nagy zep moddal myndenek meg bekelnek
Nagẏ haboruk mynd le czendeſzedinek.
Ezen czudal uilag biro ket Czazar meg uerte> Hogẏ egy iffiu
Kőzőttek eſzes kyralÿ Hogẏ elſő eſztendőben ő hadaual
Mind ket Czazart meg uerte hatalmaual.
Nagẏ io ziuel uadnak Vrak Mattyaſhoz, Kik halgatnak
mint zerelmes Attyokhoz, Mit paranczol io keduel
keſzek ahoz Ellenſig ellen orzag oltalmahoz.
Myndenben nagẏ zerenczeie az kyralynak Kazdagſaggal
baniak nilatkozanak Banıaſzak nagẏ Sok aranÿat
48
talalanak Hogẏ nẽ ideıekbẽ tőb kyralioknak.
Az bornak Buzanak beczy nẽ vala, Myndẽ fele barỏ meg
Sokaſula, Poroknakıs Sok aranẏ penzek vala, So feier
On Vaſıs Sıkeres vala
[p. 100]
Gazdagſaga nagẏ Vraknak aranẏal, Kőrnul Valo nemzet nezÿ
czudaual Szep orzagyt kyiralẏ Szerenczeieuel
Meg aldotta Jsten nepet ſok ioual.
Nagÿ Sok dolga igıe ez udȍ kőzben Jrtak eſzer negẏ ſzaz
es hatuã egẏben, Egẏ giulest tetete kyralẏ zegetben
Vy uduarban mẏndent hÿuat giulesben.
Jm az gẏules pinkezd mas napiã Vala, Szent Demeter tem
plomaban ben Vala, Kyralẏ magas zekben giulesben
Vala Ozaganak zola mynden halgatna.
Faratſagat kyky most meg boczaſsa, Giuleſunket az Vr Jsten
meg algẏa Mit uegezunk vighez uigyuk azt adẏa
Legyen menney Vrnak akarattya.
Jmmar uagyon negy eztendeie annak, Hogẏ kẏralia uagẏok
magiar orſzagbã, Nagẏ Kiſsebſeg nekem ty kyraly
toknak Hogy nem uagıok Vra Coronatoknak.
Coronamat ingyen ſem emlititek Talã Fridericuſnak engette
-tek Vagy ninczene feiedelmetek nektek Ha ſemmit
nem fog nala tẏ beſzedetek.
Orſzagomban
[p. 101]
Orſzagombã mynden nemzet keſzullyőn Szent Juan honak
mas napıan it legÿen, Jstennek hatalma pattãtiú
leſzen, Előttetek lezek Senkẏ ne fillien.
De ez akaratỏ irok Czaſzarnak, Coronamert megiek ő tár
-hazara, Tuſzel uaſsal tamadok orſzagara, Algẏut
ueſzek Kerıtet uaraſira.
Orſzag halla nagẏ Szengiſsel kialtÿa Szolgalunk felſıgedñek
byzony Lattẏa, Ha annak nem al mynt felſeged kıuan
-nÿa, Keſzek uagyúk feıenkent halny raita.
Meg alda orſzagat mind el boczata, Budabã az kyralÿ ottã
fel zalla, Fryderiknek egẏ leuelet irata, Kyraly leue
liben iruan ez vala.
Jram felſigednek zolgalathomat, Ha uezed, bȍczulẽ meltoſagodat,
Tudom Jstentul hiuatalodat, De Kar hogÿ elfeleıtetted
magadat.
Nam iol tudod Czaſarſag ủaltozaſat Nagẏ hitre ő nekÿk foga
-tataſat, oltalmazna Kereztyen orſzagokat, Toruınekbe
tarttya az Kẏrallyokat.
[p. 102]
49
Orſzagom oltalmat tuled nem-uarỏ, Oltalỏ magadnak ſem
lehetcz tudỏ, Az mennyei Czaſzar oltalmã botom
De Coronamot hogẏ tartod banom.
Seot ha kezed vagẏon en Coronãhoz, Jői kezelbẽ Coronam
orſzagahoz, Enis kőzelb megyek Czaſzarſagodhoz
Meg Lattyuk Szerencze az kynek myt hoz.
Venned orſzagỏmal Zolgalathomat, Jntelek kuld meg nekẽ en
Coronamat Mert meg kereſem erte hazadat, Meg nẽ
Lelem tôbbe Czaſzarſagodat,
O Bủdarol az toth Janos Piſpekkel, Ez leuelet Kaniſai Lazlo
-ual, El boczata òket zep tanitaſsal, Szembe lőnek
Vrak Fridericuſsal.
Gonoz neuẽ kẏraly leuelet lata, Kȍueteket igẽ meg piron
-gata, Az Coronat hogy birna nem tagada, Harag
ıabã illẏen ualazt irata.
Azt irod Zolgalz Czaſarſagomnak, Beczuletet tennel milto
ſagomnak, Rendyt menẏbul tartom hıuatalomnak
Mas felul leueledben irſz bolondnak.
Sőt
[p. 103]
Seot emlekeztecz te fogadaſomra Nem fogattã Coronat meg
adaſra, Kőteles uagẏok az te otalmadra, Nam te magad
nem keſzeritez arra.
Penig kőzőm uagyon te Coronadhoz, Jdőuel kőzelb megÿek
orſzagodhoz Nem uagẏ baratỏ hogy ıőnnel hazamhoz
Azert tőbbe miltoſagom meg ne lelyed91
Az te zolgalatod nelkul lehetek, Az Koronat meg nẽ kuldẽ
teneked, Bar hazamat ha banod meg kereſsed.
Azert tőbbe meltoſagom meg ne leld
Rakodanak Kőuetek indulanak, Mattyas kyralyhoz Budara
iutanak, Kẏraly meg erte leuelet Czaſzarnak, Hadat
hirdet paranczol orzaganak.
O Budanal Satorit fel uoniata Ket helen az dunat altal hidlata
Nagẏ ereiet uiſzen főldőn indita, Somi Joſat Kaniſait
Valaſzta.
Dulua egeſsetek elol ıarobã Reſzenig fel zagulgiatok utambã
Senkinek ne keduezzetek dolgombã, Mentẽ megẏek
utannatok taborban.
[p. 104]
Rut egetest ȍldȍklest dulast tȍnek, Sok tarhazat utokbã
fel tủernek, Varat Varast puztan ſokat lelenek,
Kẏkbul Kyraly előt mÿnd Kẏ Szekynek.
Vadnak erős uaraſok ő utabã Tartomanyok uadnak igis dulaſban
91
A következő strófa utolsó sorát másolta ide is a másoló.
50
Mattyas kyralÿ hada nagẏ gazdagſagbã, Sok fȍ fogolÿ
uagẏon ȍ taboraban
Giózne Jsten es azt meg ielenthetne Melẏ nagẏ karat felſő
nemzet zenuede, Reſzenẏ mezőn Szaſzlo tȍuet fel ute
Az Vraknak kẏralÿ hittel beſzelle.
Jnnet addẏg Zaſzlomat ky nem ueſzẽ, Mig nem ez tartomant
tuſzel el ueztem, Raita lako nipet mẏnd meg ȍletem
Coronamert megyek a hol meg lelem.
Tuttara uala ez Nemet Czaſzarnak, Vrak uaraſok Herczegek
mynd irnak, Latod nagy ueſzedelmet orſzagodnak
Coronaiat kulgyuk meg az Mattyaſnak.
Halla92 Frẏdericuſnak ſzẏue eſzen, Fogſagban fő fő nep kyralÿ
keſziben, Friderẏk Papaual ſzola kőz helÿen
Mynden iot uegezynek ottan ketten.
De Pal papa Zolla Friderıkuſnak. Jsten zerynt zollok mint io feãnak
Latod diadalmat raitad kyralnak, Ne akard uezedelmit Orzagodãk93
Ez nem
[p. 105]
Ez nem titok mert ez uilag iol tudgẏa, Tȍrők Czaſzart meg uerte
ſaniargatta, Czaſzarſagod en io fiã ne bannÿa Hans Grof
fal fȍ nipeıdet fogua tarttẏa,
Hadat tudod mostis ben orſzagodbã, Főlded uagẏon rettenetes romlas
-ban, Azert iobbe ha ide ıȍ rad hazadbã, Mit haſznal Co
-rona akkor markodban.
Oka te uagẏ minden ueſzedelemnek Nam ıamborul ſzolgal kerez
-tyeneknek, Jsten utã paiſa mẏ főldunknek Es rontoia az
duhȍs pogany nepnek.
Meg adgiatok azert ty az Coronat, Jm izenek arra birom az
kyralẏt El uıſzy főldunkből meg dȕhőt hadat, Vegezzenek
meg kuldek az Coronat.
Olẏ nagẏ tıſzteſsıggel Coronat foga Terdre eſek Szep ſzockal halat
ada, Ket Gardınalt kyk meg hozak iol tarta, Nagÿ
hadat uer ontaſtul meg laſsẏta.
Nagy ȍrőmmel Budabã be zallanak, Ezer negẏ ſzaz hatuã negẏben
iranak, Jo Mattyas kyralyunkat Koronaſzak, Sok uendeg
orſzag belyek meg aldak.
[p. 106]
Nam egẏ hire iuta hamar kyralÿnak, Tȍrők Czaſzar94 tőry falat
Jaiczanak, kyrallẏal nagy Vrak mind indulanak
Machumet halla ıouiſit Mattyaſnak.
Az Machumet olẏ igen meg bodula, Nem uara Szomzedgiat hogÿ
keſet fogıa, Satorÿt hagÿa ſzerſzamit oth hagẏa
Kikkel Jayczat kyraly meg takarita.
Jo Jstennek az kẏralẏ halat ada, ilÿ nagẏ gıőzedelẽmel iart
Az első l J-ből javìtva.
A szó vége a filmen rosszul látszik
94
A C k-ból javìtva.
92
93
51
Vala, Hire előt ılẏ nagẏ Czaſzar fut Vala, Nagy nie
reſiggel Budaban be ſzalla.
Nagẏ haragya lőn kyralynak Molduara, Jstuan uaida fart uetet
az kyiralyra Sok Tőrőkőt hoſzot Vaıda Molduara
Kyraly hamar mene Jstuã Vaidara.
Hazug alnok poganÿ az ő dolgabã, Kyraly iuta Moldủab banat
tÿabã Jıel niukſzẏk farat nıpe taborbã, Jstuã Vaida
rea rohana efelkorban.
Vagiak lőuik ſıualkodua taborat, Meg uiuak olahok raiok az
Bannẏat, Kẏraly halla ottã uttete dobiat, Nagy fel
zoual nogattya Magıarokat.
Vad.
[p. 107]
Vad oroſzlan modra riualkodanak Olahokra Magiarok rohanãak
Sok nepe hala meg Jstuan Vaidanak Nyereſiget Jsten ada
Kyralynak.
Nagẏ hire terıede mind ez Vilagbã Sok nemzetet meg gıȍzőt uia
-dalban, Podebradẏ Giorgÿ Kyralẏ Czeh orſzagban
Eretnekſig nagẏ tamada pragaban.
Gongẏa eſek Maxımus Pal papanak, Mẏnt alhatna ellene ez
Sektanak Friderikkel Mantuaban ſzallanak Ȍ dolgokrul
ıſzenenek Mattyaſnak
Verie es haicza meg czak Huztokat Giamolicza Romaẏ
Szent egẏ hazat, Ȍ feieben teſznek aczel koronat, neky
adgyuk Moruat es az Sleſiat.
Az kȍuetek Kiralyhoz iutanak, Nagẏ tiſzteſsiggel mindent
meg mondanak, Draga Szep aiandekokat adanak kyralẏ
dolgã el ,ynd czudalkozanak.
Reggel mas nap Pal Peter napia Vala, Eiel kyiralẏ hadanak
iſzent Vala, Az had koſzel Pesthez falukbã Vala
Hainalkorban Pest melle iuttek vala.
[p. 108]
Czudalak kȍuetek reggel hogy latak, Jlẏ nagẏ hadak hertelen
keſzek uadnak, Seregbẽ dobok trombitak harſognak
Duna mellet, Morua fele mozognak
Kȍuetek buczuzanak indulanak, Friderıknek es Papanak Zola
nak, Soha fȍldőn illẏen embert nem latak Maga ter
miſzetÿ mynt az Mattyaſnak.
Nagẏ rettenetes Szemellẏe uduara, Szekyben ulue kőuetſiget
halgattẏa Nagy haraggal ualaſzt ıot tőn Varaban,
Kÿraly modra mynden lőn ſzallaſunkra.
De haınalbã mas nap nagÿ dob ſzot hallank, kẏ tekyntenk hat mar
mynd keſzen uadnak, Louag gyalog nagy Seregek in
dultak, Nagy algiukat Sok taraczkoth uontanak.
Eleiben ſok fő nepek ıutanak Nagy tiſzteſıgget Kyralẏnak
teuenek kyraly uduarloi el keſzulinek Minden tarcz
nekul igıen eredenek.
52
Batorſagat Czaſzar es Papa hallak, Jsten uagyon uele rola azt
mongÿak kyraly dolgan igen czudalkozanak, Jo ua
laſzat kȍzőnek mynt fioknak
Az kyralẏ
[p. 109]
Az kẏralÿ Moruaba hamar be ſzalla, Sok uarast uarakat ȍ el
ronta, Sleſiat es az Luſaciat dulata Czeh orſzagban
az Huſztokat uagata.
Tudos bőlczeket uele uıſel uala, Kyt fegẏuerrel kẏt igirettel
hait Vala, Jo riſze Czeh orſzagnak meg holdola,
Alamoczban meg koronaztak vala,
Jgiekezek het eſztendeig Huſztokat, Podebradẏ Georgel kyralẏ
Jpaual, Edgẏut hadakozẏk az ő hadaual Janos erſek
el arula tarſaiual.
Az kẏralynak hiuei ezt meg irak, Vrak Caſmẏrt nagẏ erȍuel
be hoztak, Nẏtra uarat az ȍ keziben attak, Aſzon
uannak hogy őt meg koronaſzak
Meg buſula Czeh orſzagbul indula, Nẏtra kőrul Lengielekre
indula Kÿ nem ſzalathata az mynd meg hala,
Nytrabul Caſmẏr eiel el ſzalada.
Puſztaſagat felfőldenek igen ſzana, Szep haddal kencz tarto
Jstuant boczata, Jgen meg feniegete azt paranczola
Lengyel orſzagban boſzuiat torlana
[p. 110]
Olẏ haraggal iar ben Lengiel orſzagbã Myndent eget tȍret ȍlet
Vtabã Caſmir halla giule ſzalla taborbã, Kyt kiralnak
hamar Jstuã meg ıra.
Lengÿel Tatar Maſzur Mủſzkua Pruſz Vala Jstuan utat Cas
mir kẏraly meg alla, Kaſmir hadat mihelẏet Mattyas
meg halla, Nagy ſietue haddal utãna indula.
Olẏ hamar kyncz tartohoz kyraly iuta, Kit Lengẏel had
czak ingyen ſem uar uala, Lengielekkel az kyralÿ
zemben zalla Erős harczỏ ſok fu Lengiel meg hala.
Nagÿ ſok foglÿa eſek hamar kẏralnak, Eliſit el foga Lengiel
tabornak, Hadÿa kẏraly kőz foglÿot ne fognanak
De mÿndent iob felul orczul uagnanak.
Jegezue ők ugẏ el boczattaſsanak, Mikor mozſzdnak eſzekben
iut mozdaſok, Mattyas kẏralÿ hadat ők kőzzel lattak
Azokis hiheſsek kyk tulók hallyak.
Czuda igen Lengẏelek ueretenek Mattyas kyrallÿal zerzes
ben eſinek, Erős kőtest bikeſiegrul teuenek, Kẏt
iamborul imbe tellẏeſitinek.
Ez ket.
53
[p. 111]
E ket kẏralÿ kȍztők igazodanak Falukbã Vrak elbe ſzalla
-nak Mattẏas kẏralnak konẏhakat gẏutanak, Caſmir
kirallÿal nagẏ ıugã lakanak.
Sok hadÿ Szerſzama Mattyas kyralynak, Lengiel urak ugyã
el almelkodnak Sok ſzep arany kȍuen igen czudalnak
Aſuerủſhoz Magyarok haſonlitatnak.
Egẏ leuelet hozanak eleiben, Egẏ uẏ Varat Feier uar elleneben
Tőrők Czaſzar rakatot eroſsigben, Sabacz neue Szerem
uagẏon ueſzelben.
Taboranak ottã dobot uttete, Kaſmertul buczuzek kẏralÿ erede
Szent Simon napiara Szegedbe erre, Tyſza mellet
kÿralÿ mind ala mene.
Kyralÿ hada ueſzelben nagẏbã Vala Mert nagy erős idő raiok
tamada, Tiſza Duna uiſzek be fattak Vala Erős
hidegtul ſok ember holt vala.
Az Sabaczbã ıȍuiſit erzẏk vala, Arka telÿ uiſzel be fagÿot
Vala, Szent Andras napıã el iuta meg zalla, Ezer
negy ſzaz hetuẽ ȍtben lőt Vala.
[p. 112]
Szornẏen kezde Sabacÿ Varat lȍtetnÿ, Az algyus ritkã kezde
talalhatnÿ kyraly lata igen kezde dorgalnÿ Mi oka
hogÿ port golobist igÿ ueztÿ.
Illen alnak poganÿ az ő dolgabã, Ezer forÿnt mẏndẽ eſztendȍ
zamban Jakabnak iar Czaſzartul allatombã kyralÿ
olaſznak ſzola haragıaban.
Meg laſzd Jacab hate zanod Sabaczot En maid kette tȍretẽ
te tagodat, Az algiuba toliatlak te magadat, Meg
talalom en maid ueled Sabaczot.
Jgen meg ıede Jacab hogÿ halla, Az algıukhoz eſek ıgen ta
-lallẏa Mindenikkel Sabacz uarat talallÿa zerte
lenul falat bastiaiat rontÿa.
Rettenetes kyraly ostroma Vala, Eiel nappal hatod napig
uitattya, Kẏraly rohana be ſok Tőrők hala, Nagÿ
gazdagſagot uarbol ky hordata.
Jm niereſeg kőzt ket hordot hozanak Kẏn peczeti uala Velen
czeſeknek, Szamſzerig nillal kyk rakua Vãnak
kyraly lata ezt monda az Vraknak.
Tuggiatok
[p. 113]
Tudgiatok Velenczenek fogadaſat Hogÿ czak nekẽ tartẏa hẏủ
ıamborſagat, De nam ſemmÿ nep nem allÿa meg zauat
Ez nilaknak bẏzonÿ meg veſzem arrat.
El haniata fȍldig Sabacz rakaſat, Egettete tȍbul Sabacz től
-tiſit, Peter Gazzara indita fel nipit Hogÿ meg búnteſse
54
Velencze Varaſat.
Nagÿ hamar hyre lőn ebben uaraſnak, Rettenenek rola tanacz
kozanak, Huſzon negÿ uenÿ zemelt ualogatanak,
Kyralẏhoz Satorbã kyt boczatanak.
Termetek uinſıggel egyenlo Vala Szep feier ruhaiok Szakalok Vala
Terdre Kyraly elōt le estek uala, Jly nagy Szep kő
nıőrgeſſel95 ſzoltak Vala
Az Vr Jsten az kẏ uagion meniegben, Az uiſely Felſıgedet ıgye
-ben, Es ez fóldet atta az te keſzedbẽ, Ostora uagÿ
Jstennek bunteteſben.
Tudgyuk te felſiged ellen uetkeztunk Hordon latta nagy hadad
peczetunket, Ohaitua kőnıőrgunk ez nagy uetkúket
Meg boczaſsad uegÿed mẏ hıſegúket.
[p. 114]
Velenczenek dolgat felſiged ertÿ Tengereken ȍ eletẏt kereſÿ
Nemellönket az uẏz meſze el uerÿ Ky uıſzbẽ ueſz kit
poganÿ keſzben ueſzÿ.
Jgen kar kÿ ut felen borſt uetÿ, Ky ot megyẽ uelte az kẏ nem
tepy. Neha gazda czak maguat ſem uehetÿ Felſıgedet
tudgyuk hogy ezt iol ertÿ.
Ritkan uagẏỏ oly ember ez uilagbã, Ky Szokot Sokat adnẏ Som
-maıabã, Czak bekeuel marathatna honnyabã Jlÿ
nagẏot hoz ketelenſeg uilagban.
Ez az oka amẏ fizeteſunknek, De kőnergúk Jstenert Felſiged
-nek, Tegÿ kegielmet niomorult oſzuegẏeknek, Sze
gyn aruaknak tȍrȍdet ueneknek.
Sőt mas ellẽ otalmunknak remenlúk Jm egẏ maſson mi lehet
Soḿat Zedúk, Felſegednek azt Budara fel uiſzuk
Hẏtet huſıgunkrol uyonan teſzunk.
Eszen kyraly Szyue ıgen meg eſek, Mert nagẏ igaz mÿnt az
Venek beſzelnek, Az kyralytul lȍn nekyek kegielmek
Rȍuid Szoual lȍn illyen feleletek
[p. 115]
Teſzem az io Jstenert ezt ueletek, Jgaz legẏen minemuket felel
-tek, Szent Gyorgy napig engem Budã meg leltek
Ot en ualazt teſzek myndenrul nektek.
Vidulanak olaſzok buczuzanak Az kyrallÿal szep hadak indu
lanak, Az orſzagbã nagẏ uigã be ſzallanak, Vdő
muluã Szent gyȍrgẏ napra iutanak,
Jȍuenek Velenczſektul Budabã Egy Tȍrȍk kȍuetis iuta azonbã
Sok uendeg nep az kyraly uduarabã, Az Torȍket hiuata
be az uarban
Czuda modgẏa kȍuetſig halgataſbã Szeky magas ȍltȍzue gaz
dagſagbã, kȍuetſıget nem halgat ȍ hazabã Juta kȍuet
eleiben azonban.
Tȍrőkek mynd szep rendel meg allanak, Feıek haitua sok szep
95
A második ſ t-ből javìtva.
55
iot mutatanak, Szola az Vraknak hogẏ halgatnanak
Ȍ ne lenne oka ha romlananak.
Ottan Czahuz kȍuetſıget el kezde, Gyòzhetetlennek az Czaſzart
neueze, Czahuzt meg reuaſzta maſut kezdene, Jgazat
mongÿ mert aſzt nem izenhette.
[p. 116]96
Rendel kȍuetſiget meg azon kezde, Kyraly meg haraguek igẽ
rıaſzta, Medue modra Szeme uirben fordula, Aıakat
harapa uire czordủla.
Ezt lata az Czauz ugÿã el hala, Tòbbet az kyralynak zolnẏ
nem tuda, Nadragabul meleg ſos uiz fakada, Mas
dolgatis ȍ el boczatta Vala.
Ezt hogẏ lata kẏralÿ ȍt el czogata, Gazdaianak parlagẏ Geor
gẏőt hagya, Az zallaſon mynt egẏ fogliot tartana
Negẏ eſztendő mulua el boczatana.
De Olaſz kőuetek elȍ allanak, Draga Kristalÿ pohar szeket ho
-szanak, Nagẏ ſzep ſzokkal kẏralynak be mutatak
Kyralÿ meg ſem kȍſzene Olaſzoknak.
Jme tulők az űeget el fogak, Kyraly hagÿa hogÿ pohar zekre
raknak, Olaſzokat ebedre be hiuatak Tytkỏ kyralÿ
meg hagẏa ket ifıaknak.
Jme harmad tal etket mikor el hoznak, Pohar ſzeknel ketten
ȍſzue kapnanak, Vstők uonua egy mast arczul czap
doſnak. Pohar ſzekre dulyenek el taſziczak.
Torietekel
[p. 117]
Törıetekel Chrystalt padẏmentomon, Harmad tal etek hogy uolna
aſztalon. Jfıak ketten egy mast ragadak torkon, Pohar
ſzek zendule padymentomon.
Jme Krystaly zȍndule mẏnd el tȍrek, Az Olaſzok nagy ſỏmara
beczulek kyralẏ ſzola az czerepet97 kẏ uetnek, Tőrőt
allat czerepe ſem io ennek.
Az ſzeket kapak helÿere allatak, Szep aranÿ kupakkal gior
ſan meg rakak, keues idȍ mulua eſmeg azon ket ifiak
Meg ȍſzue ueſzenek egy mast forgattyak.
Meg az pohar ſzekre ketten dȍlenek Pohar ſzek el dule kupak
tȍrınek kẏraly szola kupak fel ſzedetnenek, Noha
tȍrȍt czerepeis ıo ennek,
Sok uigaſaggal lőn kyraly ebede, Harmad napon Olaſz kőuet
kőniorge, Maſzor ıȍıȍn kyraly nekÿ ızene. Ezzel kȍuet
Velenczeben be mene.
Tanaczokbã bolcz tanaczok> Olaſzok meg ertek, Hogÿ kÿralnak
nem kely iueg aiandek Draga arany pohar ſzeket zer
zenek, Ky melle iſmet nagy Soḿat ſzerzenek.
96
97
A bal margón függőlegesen lefelé egy mondat: NB: Az Török Tsaúz kőuetsige s Velencziſek Aiandoka, a 2. kéz ìrásával.
A z r-ből javìtva.
56
[p. 118]
Rȍuid ıdőn meg Budabã iutanak, Czug az kezek ſok ſzepſi
get hozanak, Hazol iȍttek io ualaſzal iaranak
Kyralẏ huſigıben holtig allanak.
Egẏ reſzet Czeh orſzagnak Mattyas biria, De iob reſzit Pode
bradÿ gyȍrg biria. Podebradẏ az papa meg atkoza
Hogy Vyklef Janos ſectaiat tartana.
Egẏ uitez fia Victorınủs Vala, Giorgÿ nagẏ nepel az fiat fel tamaz
-ta Azt erȍſsen neky meg paranczola, Frydericuſra
Beczet hogy meg zallna.
Nagy erȍuel Vıctorinus el iuta, Becz uaraſat az Czaſzarra meg
ſzalla, Olẏ ſzertelen Beczet tȍrette uitata, Czaſzar
rettene Mattẏaſnak irata.
Vegÿed kerlek Attyafiuſagomat, Tudỏ karat miattã Orſzagod
nak, Meg fizetem en te kyralyſagodnak, Hittel fo
gadlak en attÿamfianak.
Azon kerlek hogy most myndent el feleicz Jllyen ſzukſıgem
ben engem meg ſegÿcz Az Romaẏ Szent egy hazat
gyamolecz. Jly nıauolıambul engem ſzabadicz.
[p. 119]
Seḿıt nem mulata kyralÿ indula, Nagÿ erȍuel ſegitſigre ſiete
Victorinus halla ıgen rettene, Becz alol el ſzala
Moruaban mene.
Az kyraly el iuta Becznel meg ſzalla, Czaſzar Mattÿast oly nagÿ
uigã fogada. Harom ieles dolgot uegeſztek Vala,
Kẏrul leúel kȍztek hittel kȍlt Vala.
Ra tamadast egẏ maſra nem tennenek, Ez orſzag karaert ſzaz
ezer arany lenne, Czaſzar aſzt ket eſztendȍben letenne
Ȍtuen ezeret aſzomba le tenne.
Czaſzarnak egẏ hugat kyralynak ſzerſzek, Beatrix aſzonnial
Kyraly eſkuuek Attyafıuſagoth erȍſıttyk kȍztők. Ez
harmadẏk uegeſzes lȍn kȍzȍttȍk.
Jme Victorinus taborbã Vala, Fridericus azon igen fel Vala
Hogẏ ha Mattẏas kyraly haza indulna, Victorinus ottan
rea rohanna.
Sok ſzep ſzoual az kyralt arra bẏra Hogÿ hȧdaual menne Vıcto
rinuſra, Verÿe meg azt mennÿen be orſzagaban
Foglallÿa az kyralyſagot pragaban
[p. 120]
Sőt meg enis ueled adỏ nepemet. Vgian birıad mynt ſzinte az tie
det, Ha tőb nep kel meg tobbittlek tegedet Mert ugÿ
tartlak mynt edes gyermekemet.
57
Az kyraly nagÿ haddal ottan indula, Juta Victorınuſsal ſzembe
ſzalla, Vıctorinus igen meg rettent Vala, Erȍs helyre
magat be aſta Vala.
Batorſaga nincz ủgere gondola, Allatomba Frẏderikhez boczata
Jgen hamar bekeſeget ſzerzette Vala, Ebben az Mattyas
kyraly ſemmit tud Vala.
Az kyrallÿal Czaſzar nipe mely Vala, Czaſzar hamar uiſza
hıuatta Vala, Haragiaban haza kyraly indula Erȍs
dulast Czeh orſzagban tet vala.
Czak hamar az kȍtes koſztȍk meg bomla, Mert Friderik
ſemmynek meg nem alla, Podebradÿ Giorgÿ fiaſtul
meg hala Czeh kiralyſag az Mattyaſra marada.
Hoza Beatrix aſzſzont haza budabã Czak fortely nem eſzek
raita utabã, Mert Frẏderik meg leſete utaba.
Hogẏ ſakmant teteſsen kiraly ıouaiban.
[p. 121]
De hamar tuttara eſek kyralynak, Eleiben ſiete matkaianak,
Nem telhetek kedue Frydericuſnak, Jgẏ halala meg
io tétét kyralynak
Eſmet kőztȍk fryg leuelet ſzerzenek, Jo ideig bekeſiegben leuẽek
kyraly hadat hirdete ȍ nipınek, Hogy hazara men
-nyen az Machumetnek.
Bacz megÿeben taborbã kyralẏ ſzalla, Rettenetes nagẏ ſok hadi
ſzerſzama, Huſzar gialog es fegyueres nagẏ hada. Az
Machúet kym altal erty Vala.
Ezen Machúet igen rettent Vala, Hadaual az kyralÿ ſerembẽ
iuta, Postan az kyralynak meg irtak Vala, Hogy Fry
derÿk Czaſzar Poſont uitattya.
Las mely igen kyralÿ ezẽ buſula, Machumet kȍuete iȍttön
iȍ Vala, Frygiet io hit alat ȍ kȍuet Vala Machumettel
kyralÿ hytet tet Vala.
Lam az frigben kȍſztők ıgÿ uegezenek Jraſsanak meg hatar
-ban az uigek, Annal belleb egẏ felől ſe mennyenek
Errȍl ket fel hit leuelet ueuenek.
[p. 122]
Az uegeket mẏnd ket felul meg irak, Peczet alat azt egÿ maſ nak iktatak, Az tȍrȍkek errul halat adanak Mert
dolgokrul byzonnÿal igıen irnak. Tȍrȍkek kyraly meneſet hogẏ hallak, Mẏndẽ kynczet Czaſzar nak uyzre rakak,
Syriabã tengeren tul ſzalitak Fold nepe fut az fö nepek bodultak. Mẏhelt lata kyralÿ Czaſzar frig leuelet, Fel
emele egbẽ az ȍ ket kezet, Tudoia uagÿ Jsten latod ſzyuemet, Hogy nem ſzomiuhoſztã kereſztẏen ueret. Vala
gondỏ az hitlen poganſagra Segitſegeddel hogÿ mennek hazokra, Veget teſzek uala Czaſzarſagodban, Vagÿ ueg
leſzen uala kyralyſagomban. Neked legẏen Vr Jsten tudaſodra Foldẏ feiedelmek mynd tutto tokra, Vala hadã
kereſztyenſig iouara, Meg tereſem ma leſzen romlaſokra. Jrtak ezer negẏ ſzaz az hetuẽ hetbẽ, Segitſigre ſiet
poſoñak ıgyeben, Halla nemet tabor Varczanra Beczben Kyralẏ iuta ſzalla Nemet heliben.
[p. 123]
Czak hamar Poſonnal hidat hıdlata, Kepczent Lean uarat igen
uitata, Hamburgot lȍtete igen uitata, Az benne ualokat
mÿnd le uagata.
58
Jgen rettenenek ſok erős hazak Sokat bennek kẏralÿnak meg
adanak, Claustrỏburgon, kȍrul ſokat dulanak Egete
-nek ſok embert le uaganak,
Oly kegietlenſege uagẏon hadanak Meg ualtozot termiſzetÿ ky
-ralnak kegıeſigrul duheſigre fordultak Mert nagẏ paran
czal meg hagya nepenek.
Ne legyen ſemmy ualaſztas ſzemelẏben, Gyermekeket fel hannia
-nak az tőrben, Jffiak uenek meg hallỳanak egẏıben
Meg hal erte kẏ nem iar hiuẽ ebben.
Erős telben az uizek be allottak Puſzta Marheknal hadara
Czaſzarnak, Estue kyralÿ ſeregẏ indulanak, Virrattara
Marhek ala iutanak
Szerenczeẏe kyiralynak nagẏ lȍt Vala, Varaſbol előſzer ky men
-tek uala, Kyket kyraly utbã tapaſztalt Vala, Varas
előt mẏnd le uagatta Vala.
[p. 124]
Hagata meg kernÿul uaras kȍ falat, Mert lȍn ueſztek kik all
-nak fal alat Mynd le uagata az benne ualokat
El haniata ſok helyen uaras falat.
Jm az Duna Morua menteben ualokat, El rontata ſzep kulczos
Varaſokat, ſok helyen utabã Frideryk hadat Gia
-kran uerẏ hon erhetÿ taborat.
Jndula Stẏriabã taboraual Nemet Vyhelt uitata algiuiual Sa
niargata lȍtete ſok ostrỏmal Vyhelt meg adak kẏ
ralynak io moddal.
Nagẏ kegielmet tőn kyralẏ az Varaſsal Epẏtete tȍriſit hamar
-ſaggal, Meg takara ſok iliſsel ſzerſzãmal. Becz fele
indula kyralÿ hadaual.
Claustromburgot kẏralẏ ſzalla meg ueue Kaniſait benne
hagẏa kepeben, Vele hagẏa egẏ falkat ȍ nipiben
Duna utat ȍriſztetne hyuegben.
Vẏ Becz ala kyraly hadat ſzalẏta Ezer negẏ ſzaz hetuen
kẏlenczben uala Punköſzd hauanak huſzod napıã
Vala, Erȍs harczon ſok ket felben meg hala.
[p. 125]
Eroſsen kezde Ȍ Beczet lȍtetnÿ Sem porat goliobiſat nem
kemelÿ. Belőlis az ſok algÿukat kẏ ſzornÿ Embereknek
tetczẏk főld menÿ rengenÿ.
Nagẏ ſurú gỳalog nep mynd kerul fekſzÿ Pủſkaual ſzamſzer
igẏel Kȍ98 falat lȍnÿ, Belſȍ felis lȍuıst ugẏan ky tȍltÿ
Mynd az ket fel ſzembe egẏ mast ugẏ lȍuy.
Elȍtte ket kaput nem ſzartak uala, Algyuk torka onnat fuſtȍ
lȍg uala, Kȍzel ember rea ſem nezet Vala, Varas
kȍrul gẏakrã harczolnak Vala.
Czattogas kẏaltas lȍuis kȍztȍk nagẏ Vala, Kẏraly hada
nagẏ gẏakrã fel ul Vala, Varas harczoloit be uagıak
98
A felette levő g szára zavarta a másolót a második betű leìrásában.
59
uala, Nyukhatatlã eiel nappal ket fel Vala.
Jmmar ket eſztendȍben fordult Vala, Kyralynak Szerem
ből meg irtak Vala, Tőrők Czaſzar az frẏgiet el
bontotta, Nestert Kılliet egÿſzer ſmÿnd meg ſzalotta.
Az kőuet kyralyhoz mig oda iuta Ket ueg hazat Czaſzar
adig el ronta Ezen eroſsen kyraly meg buſula, Machu
metnek ȍ hityre irata.
[p. 126]
Meg kultẽ teneked hamis hitedet, En nem tuttã emberte
lenſigedet, kuld meg nekem iraſỏ peczetemet Oka te
uagÿ hogy meg uonſzỏ beſzedemet.
Viuek kyraly leuelet az Czaſzarnak Az Machúmet lata ira
Mattyaſnak, Kȍſzenetẏt ſzomſzed attyafianak Jllyen
ſzoual irata az kyralynak.
En nem ertẽ okat indulatodnak, Leueledben irſz te alhatat
-lannak Okat nẽ ertẽ te haragodnak Mert nẽ uitettẽ
mynt io baratỏnak.
Rendel hazaid mynd be iratanak Laſzd meg ȍket bekeuel
marattanak, De ez negẏ hazakat bele nẽ irtak
Deak bune hogy ők meg nem talaltak
Galambocz es Nester feier uar Vala, Kyket Machumet meg
utte uala, Kẏllye orſua ez negy ſzep ueg haz
Vala, Frig tȍrıst kyralynak meg kulte Vala.
Elȍ hozata az Czaſzar leuelet, kẏbul mynd meg irty maga
menteſet, Fel ſzakazta kyralÿ ȍ frig leuelet
Nem lele irua benne hazak neuit.
[p. 127]
Nagẏ haragẏa lú az Peter erſekre Hiuata gyorſã papot elei
-ben Az leuelet ada Erſek kezibẽ, Az Kÿe tegy ual
last te ebben,
Sȍt az Erſek lata nem tagadhata, kyraly elȍt czak uallat meg
uonita, kẏraly az Erſeket meg fogattata Eiel titkon
gyertiaual czepegete99
Az kynbã az Erſek ottã ky ſzute Egẏ tȍmlȍ oſzporat hogy Cza
ſzar kulte. Szerſzet dolog uolt azt azert mielte, Hogẏ
az hazakat ȍ be nem iedzette
Rauaſz pogannak ȍ alnokſagat, Szin alat lata czak ȍ barat
-ſagat, Tartoſztata czak ket ok meg az kyralt Hogẏ
ottan meg nẽ ȍle az ſzent latrot.
Gyontato Confeſsora neky Vala, Maſik pap ȍles nagẏ tilalãas
Vala, Arua uarabã ôt uitette Vala, Ȍrȍk tómlőczre
ôt uetette Vala.
Vẏ Becz dolgabã azert el iar Vala, Ȍt eſztendȍre immar
fordult Vala, Az uarast eh ſeggel meg nẽ banthata
Kyralynak czudaia ezen nagy Vala.
99
Margójegyzet: NB Peter Ersek arúltatasa
60
[p. 128]
Jme kyralÿ magabã meg eſmere Beczet czak főldÿ meg nem
uenne, Vẏzẏ ereiet igen meg biuite Dunã utat Becznek
el uiue.
Tȍn fogiatkozast ezzel az Varaſnak Beczbẽ ualok ıgẽ meg ſzo
rulanak, Sokan ehſeg miat halnẏ foganak, Vekoniodek
niakok nem harczolhatnak.
Jme Varga uarbã uy nep erkezek, Kyralynak abbolis nagẏ gỏngya
eſek Azon kyraly nepet kabdoſny kezdek, Hol eiel
hol nappal ſok harczok eſek.
Azon kyralÿ olẏ igẽ meg buſula Harcz alat Beczbeis be mẽnek
uala, Kunyu terhhel ilıst eitnek Vala Erős harczal
Varaſbã mennek Vala.
Maid fel eſztedeigis mind ıgẏ tarta, Kyraly nepenek nagẏ
Karara Vala, ſzent Juã eielere iutottak uala Kıralÿ
uarga VaraRa keſzul Vala.
Nagẏ keſzulettel az uarga uaranak, Az Beczbe ualokkal
az eielt hattak Kyraly hadara az eiel rohãnanak
Ha ueſznekis ȍk Beczben be allanak
[p. 129]
Ostromhoz kyraly estue keſzul Vala, Varga uarat eiel hogẏ meg
ostromla, Var beliekkel egý ben talala Var belieket le
uagatta Vala
Remulenek hogẏ hallak uar beliek, Jllő fillȍ zalladanak meg
uiuek Nagẏ ſok lampast az uaraſbol kẏ uynek, Mert
Magẏarok környul meg ſzȍndulenek.
Jgen keueſen az Varbã ualanak Kẏralẏ Szazlaiat ada Lőkős
palnak, Nepe elȍt fokra uıgye ostromnak, Azert nagẏot
igere kyralẏ Palnak.
Czuda ſzőrnÿu kẏaltaſsal zengiſsel, Mennek ostrỏnak ſok laitor
-iakkal. Fokra haga pal kyraly Szaſzloiaual, Terdet
palnak meg ſertek egÿ dardaual.
Jme az Magẏarok be rohananak, Erȍs uarhoz czak nagẏ kȍnnẏen
iutanak, Az ben ualok mind le uagattatanak, Var epu
-leſÿ mind el rontatanak.
Nagẏ halat ada az mennieẏ Vrnak, Jãbor kẏralẏ uitez Kalai
palnak, Turt es Varſant ada io ſzolgaianak Kẏralẏ
ſzerenczeien igen czudalnak.
NB Kalai Palnak Tùrt es Warſant
adgia witiʒsegeirth
Mathias K.100
[p. 130]
100
Más kézzel.
61
Mar hat eſztendȍ ebben forgot Vala, Beczben kȍſseg annira meg
ſzorula Ehſegtul az nep le omol hal uala, Az profont
mesteris ehezik uala.
Rynak ſyrnak mynden nepẏ uaraſbã, Nagẏ ohaitua ſzolnak az
porkolabnak Varat adgyuk az hatalmas kyralynak
Jlẏ nagẏ ſzȍrnyu ehſeggel ne hallÿanak.
Ezen ſziue porkolabnak meg eſek Lam Fryderikhezis nẽ bizhat
-nek kyralẏ taborahoz ſok Czeh erkezẏk, Kyk uioñan
Beczet meg kernyekezek.
Fokat Becznek ſurú ugÿ löuyk Vala, Senkẏ belől ky nẽ tekynthet
uala, Porkolab az Varast meg Czirkaltata, Hogÿ ha elest
benne meg talalhata.
Rendel az uarast eſkutnẏe kezdek, Kazdaganak haza heıat
meg hanÿak Semmy elest ſohol nem talalhatnak
Latak hogẏ ehel iḿar meg-halnanak.
Errol tanaczokbã ſokat ſzolanak, kegẏelemert kẏralẏhoz bocza
tanak, Kegielem lőn kẏraltul az ủaraſnak, Sem feiek
marhaiok meg nem bantatnak.
[p. 131]
Nagy uıgã kȍuetek Beczben terenek, kȍſseg elȍt dolgokrol beſzel
-lenek, kyralẏ kegielmenek mÿnd őruendenek, kapukat
mynd kerul le ereſztenek.
Az uaras zaſzloit hamar le ueuÿk Kyralẏ ſzaſzloit tȍriſre
fel ueuık Paranczolattyat kyralynak meg ertÿk Mynden
ember hazaban takarodgÿek.
Halnanak fegẏuer hazoknal az hol uolna,101 Varaſbol ky menne rendbẽ
allana,> 102 Semmẏ fegyuert ſohol ſenkẏ ne hadna, Mert az
kynel meg erthetyk meg halã, Var pıaczã mindẽ ẽber le raknia
Az fizetet nep kȍzettek kẏ uolna, Varaſbol ky menne rendben allãa
Az Grof ıȍıe ky kyralÿ taboraban, Feıe eſek az kẏ
nem iar el abban.
Tȍn zȍndulest uaras nepe hogÿ hallak Szantalã fegẏuert pi
-aczra hordanak Varas nepe hazokbã zarkozanak Ho
penzeſek uaraſbol ky allanak.
Viue az Grof Becz kulczat az kyralynak Terdre eſek kulczot
ada kyralynak Dob trombitak harſognia foganak
Kyraly zep hadai meg indulanak.
[p. 132]
Jndula Magyar Balaſz drabant haddal, Az uarast be alla ſzep
gẏalogokkal Rendel alnak uczankỏ halgataſsal, Fegyue
-res be mene az huſzarokkal.
Elȍl Szopolaÿ Jstuã urakkal, Be foga uczakat Louag gialoggal
Derek allo Szereg Somy Joſaual, Tabor kyul alnak
101
102
A szó után a sor felett egy áthúzott N: törlésjel, a következő strófa második sorát másolta ide a másoló..
A szó után a sor felett egy áthúzott N. a törlésjel vége.
62
Surȍ Szaſzlokkal.
Nagy urakkal es az uduar nepiuel, kyraly ugẏ mene be ſzep
Seregekkel Ho penzeſeg Terden alnak kyn rendel Kẏralt
uariak illyen nagy tyſzteſıggel.
Nagyon czudalkozẏk kyraly Becz dolgã, Főldy halmã ſok fegÿ
uere ſokſagan, Becznek erȍs uoltã es ſok ſzerſzaman
Kyralẏ egy> az103 uaraſban Szalla egy hazban.
Ada halat ezen az nagẏ Jstennek, Mert Segitſigiuel Vra lȍn
Becznek Szep Szeregÿ taborban ky menenek Vrak
Beczben mynd le telepedenek.
Meg ada Szabatſagat az Varaſnak, Fẏzeteȍt nep Groffal el indu
lanak, Mynd marhastul nagẏ bekeuel iaranak
Kyrallyal az Vrak104 uıgan lakanak. &. N105 95
12. Két üres lap
[p. 133]106
[p. 134]107
13. [VARSÁNYI GYÖRGY: XERXES HISTÓRIÁJA]108
[p. 135]
agÿ109 dolgok ùoltanak iḿar az uilagbã, kẏkrul emlekeznunk
szukſeg mÿ magunkbã, hogÿ peldakat uegyunk az ualtoza
sokban. Az mellyek tȍrtennek nagẏ ſok orſzagokban
Jnnet meg erthettyuk my allapatunkat, Mynt kellıen tartanunk
nagÿ bodogſagunkat, Es ha uariuk reank gonoz Szerenczẽ
-ket, Mikoron iol lattẏuk hatalmaſsagunkat,
Mennek ee az foldnek hatalmaſ Jstene, Mynden allatoknak terẽ
tő mestere, czudalatoſsagnak mynden rendelȍıe, Es az al
-latoknak hatarokat ſzerzȍıe.
Jmmar ez uilagna ideiet meg mondỏ. Es uẏ eſztendȍıet uerſek
-ben be irom, mınden embereknek peldaiul ky adỏ, hogẏ
ezekben uegÿk ez az en tanaczom.
Rendel meg erczuk mindennek ereiet. ez uilagbã Jstennek el
rendeleſit, hatalmaſsaganak czuda bolczeſeget, mert
felul haladgya embernek elmeiet
Vgÿ atta ezúkben Szent Jllyes profeta, az mynt az nagy VrJstẽ
neky meg mondotta, hat ezer eztedȍ uilag alapattẏa
es az utã tobbet ſemmit nem tartana.
[p. 136]
A szó az áthúzott egy fölé van ìrva.
A kritikaiban: Warc – vsz. sajtóhiba Wrac helyett.
105
Az anno rövidìtése.
106
Üres oldal. A lap közepén a Bécsi Nemzeti Könyvtár pecsétje.
107
Üres.
108
PRHA-1028; RMKT 16/7:78–93.
109
A kezdőbetűnek iniciálényi hely kihagyva.
103
104
63
Mikor az Vr ısten Adamot teremte, es az bodogſagbã etet helyhez
-tete, fogiatkozas nekul dolgat el rendele de parnczolattiat
eleiben uete.
Fenitiſe ez lun akorỏ Adãnak, ha bantoia leñe paranczolattıanak
ȍrȍk rabia lenne nagÿ ſzȍrnẏu halalnak, mig ez fȍl
-dȍn lenne nagÿ niomoruſagnak
Azzal ſemmit Adã attyank nem gondola az megtiltot almat ha
-mar be koppanta mellyert reya ſzalla Jstennek haragıa
mẏnden bodogſagat hamar ȍ el ronta.
Tȍkelleteſsegbẽ hogẏ meg nẽ marada, mẏnden fogiatkozast mireãk
ſsalita, ſok nyauolıaſsagot betegſiget hoza, nagy ueſze
-delmeket ſzȍrniu halalt ozta.
Jol lehet az Christus nekÿ igirtetek, az attẏa Jstentul ualtſa
-gra adatek, de az fogıatkozas el nem uitetneiek es ȍrȍk
ke keztunk meg gyukerezneẏek.
Sok ualtozaſoknak eleıt hallyatok Jstenẽk hatalmat ugÿ
meg gondollyatok, az emberek kȍzȍt nagÿ fogıatkozaſok
tȍrtẏnnek ez kȍzben nagẏ niaualıaſsagok.
[p. 137]
Meg sokaſulanak Adãnak fiaÿ, Kik nagẏ uaraſokat Kezdenek
rakatnÿ, es birodalmokat nagy gyorſsan foglalnÿ. de
gonoſsaokkal Jstent boſzontany.
Oh mely hamarſaggal uket mynd el ueſzte, az hatalmas Jsten
uyzzel mynd el uezte, Noet kegielmeſsẽ felettek uiſele
es niolczad magaual barkaban meg mente.
Reyaıok tekynte az hatalmaſ Jstẽ, hogÿ Szaporodnanak meg
alda kegieſẽ. es az fȍldnek ſzẏnyn meg alda kėgẏeſsen
Mert el nem ueſznenek tȍbbe ezen uizben.
Tekynczuk meg iḿar mint ſokaſulanak. Noe maradekÿ mynt
szaporodanak, kẏk ez uilag ſzerint mẏnd el oſzlatanak
es ſzantalã nyelvek kȍztȍk ſzarmazanak.
Az nieluek ertelme mẏ kȍztunk egẏ Vala, Es mynd egẏ mas
szauat niluã ertyk uala, akkor egẏ nagÿ tormot ők ki
szitnek uala, hol ot myndẽ nieluek el ualtozãk Vala
Las mynt buſulanak mykor egy maſ szauat, senky nem erthetÿ
egy mas akarattyat, el nem uegezhetek az Babilon tor
-nıat mert nem kertek uala Jsten akarattyat.
[p. 138]
Jnnet idestoua ők mynd el oſzlanak, ez uilag fektebẽ mynd el
budoſanak, eros uaraſokat kyk hamar rakanak, hamar
orſzagokat hozza foglalanak.
Az birodalombã ſokã hatalmaſok, Lunek ȍ koſzulek igiẽ nagÿ
kẏralyok, nagẏ gazdag Czaſzarok es erős hadnagyok
szantalã ſok nepek, redit ſzertartaſsok,
Czuda az Jstennek melſeges tanacza, az emberek kȍzȍtt ualo
itiletÿ, kÿk meg nem erthetyk teremtȍ allatẏ, Eſaıas, Zent
Pal ıgẏ adgyak ertenÿ.
Vallion ky eſmerte az ȍ akarattÿat Vagẏ kiuel kȍzlette ualaha
64
tanaczat, azuagy allatokỏ ha ualhatta karat, mellert
gyakrã totta ualakÿ tanacziat.
Nagẏ zep pelda keppẽ iriak ȍ felule, mint az fazokaſnak ſok
fele edennye, kıket mynd egy ſarbol czynal ȍ felſıge
nemellıek azokbul nagy ektelenſegre
Czak edgẏk ſem tamadot arczul ȍ reiaia, panaſzolkodaſsal utet
pirongattÿ, hogẏ illyen kiczinyen ilÿ nagiot tamazta
szebben az uagy ıobbã myre nem alkotta.
[p. 139]
Tudgya az Vr Jsten mẏndennek oraiat, es ȍ igazgattya mynden
allapattÿat. nemellyeknek nezy gonoz ſzerenczeiet, mine
muk legıenek nezy nagẏ ſok bodogſagat
Az aiandekoknak kulombſeget hallÿuk, Kiknek birodalmat
oztogat iol lattyuk, kẏket zegenſggel latogat iol tud
-gyuk, kyket nagẏ felſıggel zeret u monthattyuk.
Rola gondỏ uagyon mynt feıedelmeket, itt ele bezellyunk ſok feıe
-delmeket, kıknek eroſsìget adot ertelmeket, ezek utan
oſzton gonoſz szerenczeıeket.
Emlekezzel azert gyakorta magadbã, es seḿıt ne byzzal ha
talmaſsagodbã, Mert meg ſenkÿ nem uolt ſzeles ez ui
lagbã, Kyt bodognak mondtak mynden dolgaibã.
Gıorſã az szerencze el fordul elȍllunk mely ennek előtte fenlyk
mẏ elottúk, Mert hatalmaſsaga uagyỏ my felulunk, de
azert Jstennek kel ebbol engednunk.
Vallion ky uolt nagÿob az Xerxes kyralẏnak, ky birodalỏmal
mynden kıralyokat, Nagyob uolt azkoron mynden
czazaroknal, gazdagb retteretes myndẽ kiralyoknal
[p. 140]
Senkẏ nẽ oluaſhat anni hıstoriat, melẏbẽ talalhaſson il ha
talmas czudat, bȍlczek mynt meg irtak az nagÿ
Xerxes kyralt, ennek bodogſagat es nẏauolaſsagat.
Tekynczuk meg ezben miczoda ez uilag, es ú benne Valo zan
talã gazdagſag, myindẽ hatalmaſsag kaudagsag kiraly
-ſag, mint ſzolgal minekúk ez fele bolondſsag
Vgy meg eſmerhettiuk az Xerxes kyralyrul uehetúk ez pelda
kat hatalmaſsagarul, es az ſzerenczenek tulaıdonſaga
rul bızonioſok lezúk tuzes nilaitul.
Rettenetes uala myndẽ nepek kȍzőt, Czudalatos uala az
ȍuei kȍzőt, egy nagy hadat ſzerze őt eztendő kezet
hogy boſzuıat allya az Gȍrȍgȯk kőzőt
Felnek uala tule myndẽ fele nepek, mert nagy ſokaſagat latiak
ű nepėnek, ky nagy terhe uala fold kerekſegenek es
igıen felelmes az Gőrőg nėpėknek
Az ű ſok nepenek ſzãat hogy meg erczed, tizſzer ſzaz ezer
nek bator azt el hıdgyed, De fȍldy ereie uolt ez
cziak ugẏ uellied, ennekulis uagıỏ neky nepe hidgıed.
65
[p. 141]
Tengernek uizenis nagy hatalmaſsagat, tizzer ſzaz ezernek ìr
-ıak ű haioıat, es az ű hadanak oly nagẏ ſokaſagat,
hogy meg nẽ hullotta ſoha ſenky maſat.
Ved eſzedbẽ iḿar mındenestul foguã, főldőn uízẽ ualo nepe
nek ſoḿaıa, az mynt Herodotus konyuebẽ be irta, ȍt zaz
es huſzon nyolcz miliaſnak mongẏa.
Mındẽ milıaſnak ſoḿaıat ha meg erted, es rendenkent uket nagẏ
zepen meg ueted, myndenik ſoḿaiat tiz eſzernek leled
it niluã meg erted ha ezedben ueſzed
De harḿ ezerrel ket ſsàz huz emberrel megıs tobnek irıa enni
szamu nepnel, ky az milıaſnak ſzamanak nem fele
mert annak felette tȍb leſzen enniuel.
Azert mindenestul fogua ıgẏ ſzamlalỏ, őtuenſzer ſzaz ezer
nepnek en talalỏ, ket ſzaz nılczuã ezcr aztis el nem
hagẏỏ igaz egez ſoḿat myndennek ky adom
Tudgya Jsten zamat egieb fele nepnek, kik utaña ſzoktak
menny az seregnek, it ninczen meg ſzama aſzonÿ
embereknek, sem az gyermekeknek ſẽ hofmestereknek
[p. 142]
Mykor latta uolna nepenek ſokſagat, akara mutatnÿ nagÿ
hatalmaſsagat, hamar el indıta mynden fely hadat
hogy Gȍrog orſzagon allana boſzuiat.
Oly nagẏ keuelſıgben Xerxés kyraly uala, hogy az fenies napot
feniegety uala, az nagy ſzeles tengert meg terıti Vala
ſok magas hegieket főlre uoniat Vala.
Rontany kezdete ſok erȍſsıgeket es hiddal czıinalny ſzeles tenge
-reket, fȍldȍn uıſzen ualo az tőb ſeregeket kyk ſza
-raſznak uala ſok folio uizeket.
El uigeſzte Jsten myndennek ideiet, ebbẽ meg engedÿ myndẽnek
erkulczit, es ú rendeliel myndẽ ſzerenczeiet, uele egie
temben halalat eletit
Sokfele emberek uannak ez uilagbã, kyk fel fualkodnak
io ſzerenczekben nem akarnak ıarnÿ u hıutaliok
-bã, ezek leznek hamar nagẏ ſzegyn uallasban
Felette nagy czudak akor tertintenek kyk nagy ueſzedelmet ıelẽ
tek Xerxeſnek, de nem termiſzetÿ az uakmeroſegnek
magat meg eſmerheſse az keuelyſignek.
Oh te uak ſzerenczie mire nẽ keduezel, az Xerxeſ kyralynak kıt mỉd te
veſzerliel, Nagy ezer neppel, meg rontatal ueretel ſok ſzaz
eſzer neppel, kıt eleb uıſeltel.
[p. 143]
Rea rohananak mynt Justinus mongÿa elȍſzer hat ſzaz nem
zetetſeg uala, Leonidas kyraly Sparta nemből Vala, io
nagy oreg ember kyuel ekeſsen Vala,
Tȍrtenik uızẽnis gonoſz zerenczeıe Temiſtocles ſzalla nagy gior
66
-ſã ellene kẏben Gȍrȍgeknek uala remenſege es nagy hamar
saggal uele meg utkőze.
Veſzedelmet lata kyraly myndẽ felul, es onnet el-lepek noha meg ſze
gyenult, Mardocheust hagya otogıon kepebẽ neg ſzaz ezer
nepet uele ſegitſıgul
Nem kerule uiſzha az Czınalt hidakra, sem gazdagſagiual az
nagÿ ſok haıokra, hanẽ egy halaſznak kiczın Czionokara
ragadak egiedul es mene az partra.
Az nagẏ zeles uılag kit be nem fog uala, egẏ kyczyn Czionokon erő
-ſen fut Vala, főld kerekſeginek ky nagy kerty uala, mynt
egẏ ſzolga ſzinte ugẏ budoſik Vala,
Meg uerek hadnadgıat Mardonıust giorſã, .es le uagak nepet az Gȍ
rȍg orſzagbã, nagy ſok kazdagſagÿ eſsenek predaban, es
kyraly budoſsek uiſza Perſıaban
[p. 144]
Egẏ fu ſzolgaianak Artabanus neue, mely kyraly hazabã eyel be
siette, es mynd fiaiual ȍt hamar meg öle, illyen nıaualia
-son eletet uegeze.
Tellies ez uilagot ha mind meg kereſed, es kezdettul fogua ue
gik meg szemleled, czak heuſagot talalſz ha eſzedben
ueſzed, ſok niumoruſagot hallaz ha meg nezed.
Telegÿ bator eſzesb az bőlcz Salamỏnal, es ha lehetſegeſb erőſeb legÿ
Samſoñal ſok birodalỏmal nagyob legÿ Sandornal uegre
niomorultab lehetcz ez uilagbã
Vegyúk szep peldakat ez fele dolgokrul kiből mi ueheſsuk ſok
tanuſagokat, hogÿ meg eſmerheſsuk mi allapatunkat hal
liuk meg iḿaran Policrates cziudaiat
Regen Policrates olẏ nagẏ bodogſagbã, biria uala magat az ȍ
orſzagabã.,hogẏ gonoſz ſzerenczıe ſemmi ȍ dolgaban
nem eſhetik uala u ſemmi banatban
Meg akara kyraly egẏſzer keſerteny, az ő bodogſagat ezkeppen
probalny nagy kar uallaſaual tanulna bankodnÿ
Mert gonoſz ſzerenczie nem mer rea ionnẏ
[p. 145]
Jeles ſzep gıurőit elȍ hozuttata, mely marhaia kȍzȍt ſzep es dra
-ga uala, felette nagẏ kynczre ezt beczullik uala, ȍ maga
nal penig ıgen kedues Vala.
Nem niughatek kyraly addig ſemmi keppen, mig nem be eueze meſze
az tengerben egy giurut be uete ot egy mely ȍruenẏbẽ, kar
uallast banatot hogy latna ez keppen.
Az utã az gÿurut igen kezde bannẏ, illyen bolondſsagã igıen ſapo
lodnÿ de hatod nap muluã egy ember halaznÿ, kezde az
tengerben ſzep halakat fognÿ.
Tere meg az ember es az kyraly reſzet, eleibẽ uiue mert egy hal
ſzepſigit Latuã illetneie kyraly felſıget, gıomrabol ky metczek
kyralÿ ſzep gyurȍıet.
Annira el hiue kyralÿ ezt felőle hogẏ ſoha nem lenne gonoſz ſze
renczeie, azert iḿar kezeben az ȍ ſzep gyuruıe, es mynd
67
eltig ilne boldogul keduere.
Nem ſok idȍ muluã be eſek az tőrben es fel akaztatek ſzıdalma
zas keppen, melliet ſoha nem hit felolle iltibẽ, igy hid
gied el magad az io ſzerenczieben.
[p. 146]
Nezd meg Cirus kẏralt az nagẏ birodalmat, ki paztorſagabul
ueue fel ȍ magat, neky gazdagſagat es hatalmaſsagat
mikorỏ meg latod czudalatoſ halalat
Olẏ hatalmaſsagat az Cirus kyralynak, iḿar paranczolnÿ nagÿ
ſok orſzaganak, akar uala lenny Szeles ez uilagnak
minden fele nepnek kazdag kyralyoknak.
Scitıabã hamar nagy hadat indita, hol az iffiu Cirus es nepet le
uagata. Az kyralyne aſzony mikor ezt meg halla, nem
ſok idȍ :muluan boſzuat meg alla.
Fel keſzule hamar kiralne aſzonis, meg Scitiat birıa uala az Tıni
tes: Ciruſnak hadatis le uagata ȍıs kiben nem hagıata
ſohult czak edgıėtis.
Az feiet uiteznek mikor el uitete, egẏ nagy edenÿ uerbẽ gıorſã be
uettete, ſzidalmas beſzeddel ez keppen illete, Vırben
annit innek ne kiuanna tőbbet.
Teremteſtul fogua enni ſok ideig, ſoha ſenkẏ magat nem ohattẏa
addig ſȍt meg ez utanis mind uılag uigeig, fogiatko
zas nekul hogẏ ellen mınd eltig.
[p. 147]
Jgen ſzepen tanit minket az Vr isten, Mindenkor uigiazzunk erre
mi kegieſsen, Mert olÿ hamarſagual ualtozunk eltunkben
Mint az zep uiragot uetẏk kemenczeben.
Sok hatalmas Vrak uoltak ez uilagbã, es nagẏ feiedelmek tőreket
-tek az, birodalmok eltig hogẏ nagẏ ſokat tarczon, de
mostan azokbã nynczen ſemmy haſzon.
Jȍuen elȍ Sandor hatalmaſsagaual, mutaſsa meg magat nagy tituloſsa
-ual, ez uilagot birta las mynt haſznal azual, az uagÿ
nagẏ kynczeuel nagẏ czıalardſagaual.
Noha akkor uelte magat oly bodognak, Jupiter fianak es halha
tatlãnak, nem tuda zandekat czak egÿ zolgaıanak, kimiat
rabia lőtt nagẏ ſzorniu halalnak.
Vallÿon hol uagiỏ Creſus nagẏ kazdagſagaual es uitez Hañibal
io hadnagſagaual Scipio Romabol ſzerenczes hadaual
nagÿ Julıus Czaſzar ſok birodalmaual.
Vallion hol Pharaho, Nero, Kambiſeſel, Pirrus Agatokles kegiet
lenſigiuel, Hercules, Achilles kegietlenſegiuel ezek mynd
el ueſztek mynden erkulczıőkkel.
[p. 148]
68
Meg az nagẏ bȯlcz Cato az Aristoteles, Tales mileſius az bolcz
Demostenes Vagẏ ag doetor Galenus es az Hıpocrates ezek
mynd el multak Plinius Socrates
Mely nagẏ kyralẏok, Czaſzarok uoltanak, es ſok fele urak immar
meg holtanak, papok es puſpȍkȍk uk megis holtanak
uelek egıetemben ſok idők multanak
Azon kezbe penig ſzantalã ſok nepek, ualtozaſok tertint ſok nemzet
-ſıgeknek, nagẏ ſok orſzagoknak feıedelemſegnek, mert igÿ
uolt kedueben az nagẏ bȍlcz Jstennek.
Oh melẏ bizontalã az embernek dolga, es ȍ ſzerenczeıe minden
bodogſaga, hatalmaſsagabã meg marad nem tudgÿa, ãnal
bizontalamb halala oraia.
Batorſagozb lezen ma Mınden dolgabã, ezeſsege leſzẽ ſok la
-daıabã, holnapig l ueſzhet ű czak egÿ orabã, pıncze kin
cze lezen maſnak tarſolıaban.
Nem nezÿ azt niluã latod az ſzerencze Kyralÿ az uagẏ Czaſzar
nynczen gongẏa erre, bőlczÿ az uagy uitez ſemmÿ
keduezeſe, egy arãt myndennek leſzen ellenſege.
[p. 149]
Ot uiſelÿ ú myndent ualahul akarÿa, egẏk birodalmat mas kezeben
adgÿa, annakis torkabol giorſan ky uonittẏa. olẏ kezeben
adgya kÿ ſoha nem uarta.
Czudalatos keppen czelekedyk lattyuk. Sok feıedelmekre uet iol tud
-giuk, Orſzagot el bont mast epit iol tudgÿuk, bekeſseget eg-giut maſut uer ugy lattÿuk.
Soknak kazdagsagot ad nagÿ ſzerenczeket, kyknek bekeſeget ad
io egeſseget, egẏnek feleſeget maſnak io termetet, egẏnek bo
dogſagot egynek bólczeſeget.
Jt ſemmit nem haſznal Venſeg uagẏ iffiuſag, Kiralẏſag Czaſzar
-ſag auagÿ nagÿ papſag, erſekſeg pispekſeg es ſem uraſag
.mynd egy arant eſik raitok niomoruſag.
Az mi ſzuleteſunk czak niomoruſagbã, ez uilagbã estunk nagẏ
fogiatkozaſbã, uagẏon betekſegbẽ kenbã es ſok banatban
Vegezetre eſunk halalnak torkaban.
Semmit hat ne bizzal hatalmaſsagodbã ſe bőlczeſigedbẽ nagy kaz
dagſagodbã, mert az ſzerenczenek ha eſel markabã hıd
-gyed hogÿ meg uonſza az czủklıat nıakadban.
[p. 150]
Vaiha en birhatnek most az ſzerenczeuel, kẏ minap engemet meg
foita erȍuel, myndent el uȍn tulẽ, nagẏ kegıetlenſiggel
ſzinten azt miuele mynt ellenſegyuel.
No ſemmit en arrul nempanaſzolkodom, Mert nẽ iohet uizza
azual az en karỏ, ſót az Vr ıstennek magamat aianlom
de meg ieles dolgot hallaſz im meg mondom.
Tudgyad mely nagẏ bȍlczon Isten el uegeſzte, ez uilág ideiet zepẽ
el rendelte, negẏ Monarchiara ezt lennÿ ſzerzette, mint
69
Daniel altal nekunk ielentette.
Ot iḿár azoknak harma regen el mult, Vilag rizenekis ot ıdeie
el mult, ezuel egıetembẽ ſok io ſzepſeg el mult, ıḿar
az itelet igen hamar el iut
Mostan uagyunk ıḿar hatodyk időbẽ, az Monarkianak negıedik
reſzebẽ, iḿar ennel tobbet nem erúnk eltunkben, mert
uilag uıgezik hidgied nagẏ ſzertelen.
Nezd meg leg elȍſzer ez uilag ideit, az ky el mult, benne minden
eſztendeiet, ȍt ezer őt zazat talalsz hatuã edgiet, negÿ
ſzaz hȧrmyncznal ne uarÿ mar tebbet
Jol lehet azt ſoha ſenkÿ nẽ tuthattya, Hoẏ mikorỏ legyẽ az itilet napia
Mert az attya Jstẽ czak maganak hatta, De ſok ielensiget ne
kunk tudnunk hatta.
[p. 151]
Ez uailag ideiet ſzepen meg halliatok, es mennẏ eztendȍ immar ıol
tudgiatok, menný el mult benne meg tanulhattiatak, az kẏ
kȍuetkezyk aztis meg hallyatok.
Lehetetlẽ azert hogÿ be tellieſedgyek, negẏ ſzaz harmyncz kylencz
eſztendȍ be tellyek, ebbȍl Christus zauat myndenek meg
erczek, Mert my ſok bununkert meg reuidultettenk.
Ez utolſo ıdȍ latuã allapattyat, benne ualo nepnek az u gonoſsagat
Vegyunk iol eſzunkben mynden alnakſagat, kyk hamar el
hozzak az itilet napiat.
Cialard, irigſeg, föſuenſeg keuielſeg, rut fertelmes ſzitkok gilkoſsag
reſzegſeg, buıa paraznaſsag uagyon nagy giulöſeg, boſzu
allas preda nagẏ ſok ektelenſeg
Tekyncz meg most kerlek mÿndẽ fele nepet, rokonſag attiafi attia
fiat kerget, az attẏa az fiat, fia attÿat kerget, ſok dulas
uier ontas meg holt az Szeretet.
Oh meny nemzetſeg most egÿ maſra tamad, orzagokkal mỉt
haborog tudgẏad ehſeg nagẏ dőghalal egÿ czudak
laſsad, ezek az itelet napıa előtt ıarnak laſsad.
[p. 152]
Rauaſsag hamiſsag alnak baratſag mẏndennel, melÿ rut eſ fertel
-meſb myndẽ elleſegnel, hazug bezedekuel ragados
enıȍuel, de baſiliſcuſnak nagÿob ű mergenel.
Veled gıakran beſzel es aıanlia magat, haija ıo baratỏ. ugẏ adgya
poharat, ugıã lantol ỉha latod terd haitaſsat, ha igen
eſzes uagẏ kerd elȍ forintiat.
Atkozot fȍſuenſeg kynel nyncz baratſag, nyinczẽ beczuletbẽ igaz attia
fiſag, es nem ferhet hozzad ſemmÿ irgalmaſsag, tauul le
gyen tuled az ȍrȍk bodogſsag.
Legyen erre gondúk mẏnd mẏ iletunkbẽ, hamar meg ıobtczuk
czıelekedetunket az mynt meg bantottuk edes Jstenunket
iḿar engeztellyuk edes Jstenunket.
Ez mẏ eſztendȍnknek nagẏ niomoruſagat, meg hallad myndẽbẽ
nagẏ fogiatkozaſat, ez uilag idejet myndẽ allapatiat
immar az Jstennek uariuk uegſő napiat.
70
Varſanÿ Gȍrgÿ ſzerze ezt banattiabã, Karuallaſa utã ű nagẏ ba
nattyabã, noha meg niomorult gonoſz zerenczieÿen, azert
igen byzẏk felſeges kyralyban.
Ezer eſztendőben őt ſzaz hatuã egẏbẽ, Meggies Varoſabã ira ezt
verſekben, Hogÿ myndẽ embernek adgyỏ peldat ebben
Kıbul diczirteſsek az felſeges Jsten. &. 95 Jer: Gal:
14. APOLLONIUS HISTÓRIÁJA110
[p. 153] 111
SZEP CHRONICA
MİKEPEN AZ APOLONIVS NEVES KİRALJ
egi Meſenek megh feitiſiÿrth bủidoswán az Tenge
ren mindeneket elủeßtet, es ủigre halaß ûhaban
Alteſtrates kiralj ẅdúaraban, mene melÿnek leania
az zep Lúcina aſzonÿ az kiraljfit megh ßeretủìn
hoʒa mene Es mekepen az Apoloniủs az kiralisagra
haza menủin az Tengeren feleſegit es leanijat elủeßtj
es mekepen eȍket sok eßtendeö mủlủan meghtalalta
es nagj112 ǒrǒmmel es bekeſeggel orßagaban bie ủeủe
Az113 ſzent Jras mongia hogÿ ſzoros ủt vagion
az örök boldogsagra, es ßomorủságok altal
ßokot mennj az> ember az ủigȧſagra, erröl egi
zep peldát mondok enis nektek halgaſsatok iol rea
Antiochùs kiralÿ ủralkodik valla nagi Antiochiaban
kinek zep leania annal teöb ſem valla elado emberkorba
sok ủitėz ủrfiak hercʒegek akiralıt érte ßolgaliak vala
De az Jstentelen kiralỳ kinek adgia, meg aỳon gondolkogik
ektelen
[p 154]
éktelen kiủanſagh zep leannia feleöl ziủiben geökereʒÿk geötreödik magaba langal ſʒerelmebe elmeiÿben bủskodik
Vegre megh geöʒetik mert egi reitek haʒba leaniaủal
ủitkeʒik kinek ſiraſara, nagÿ iaigataſara
egi ủen aſzonÿ bie lipek, Mitt iaigatcz aſzoniom
nekj mongia valla, bantasod kiteŏl eſik
Oh en edesſ daÿkam mít ne Sÿriak ùgi mond Attiam
mikeppen veßte, aʒt alitom vala hogi giarlo
voltomnak eö volna ereöſseghe, de ſzeöʒeſigemnek
draga ủiragiaba kegietleneöl megh töre.
Ninc mitt tenned ủgÿ mond az ủin aſzonÿ menden attiad
PRHA-0043;RMKT 16/4: 69–93.
Ezen az oldalon új kéz veszi át a másolást.
112
A j e-ből rajzolva.
113
Az A iniciálénak hely hagyva.
110
111
71
hatalmaſsagha, kinek nagi ereÿe ſok ſzomßed földeket
menap megh holdoltatta ílj ereös Attianak egi
genge leanʒo ellene mít alhatna.
Eleg nagÿ latorsagh, teöle kijrt leſzen Jſtentöl-beőntetiſse, de melto banatiat nagÿ keſereöſigit felſiged megh enhicze az megh leött gonoßnak nincz
iob orủoſsagha, mint az elfeleitiſe
De a gonoz Attia örủendez magaba mint ha iol
volna dolga
[p 155]
volna dolga, ſemmÿ ſzomoruſagh ninch gondolatiaban vagiỏ
nagj ủig lakaſsa. chak aʒon forgattia elmeÿt mint toȗab
eʒ dolgot ben tarhaſsa
Ezokáert Vrak napröl napra teöbben aʒ Leant114 kerÿtK>k115 valla Mert
annak ʒepsigit, teokelleteſségit meſze elhalliak vala, de
mit vele Attia otben chelekednÿk az kün nagi titok valla
Latta nem niủghatnek az sok kireök miat rola Meset
formalla, Leant annak adna azt hirdettj valla, aʒki aʒt
meg odhatna.116 Sok ủitieʒ Vr fiak117 akireſre eʒel eö
felindítot valla.
A ki a Mesere nem felelhet walla feit vetettj valla.
az lean kiriſteöl eʒʒel akireöket retentj valla, mert ez
valla nekj minden gondolattia, mint maganak tarthaſsa.118
Egi Apoloniủs neủeö feö kiralj fi erkeʒek Tÿriabeöl
kj nagi bator ziủel be meniủen az Meset kerdj valla
kiraliteöl, Monda nekj kiralj ha megh nem talalod nem felße az halaltủl
Mondmegh chak ȧz Meſet gondom leſzen vgimond nekem az
értelmire, keủeſet tekintek varos kapủianal felfeögeßtet
feÿekre, Jm meg mondom vgimond kiralj hallgas rea aʒ en
nehez Meſemre.
A gonozsagh
[p 156]
A gonozsag ủiſelÿ beönben geönerkedủin Annÿaj húſal lakom
kereſem battiamat az en Añam ferÿet, eſ ſohút nem talalom
megh hallad az Meſet, azirt enis teöled az értelmit meg ủarom
Felele az Jffiủ nem hazủdal benne hogÿ az gonozsag ủiſelj
mert tekench magadra es aʒt megh mủtattia az mẏket chele
keddel, Aʒ Annaÿ húsiſ a tenen leaniod, kıt fertelmeseöl eßel
Az kẏralj eʒt halủȃ raita megh ijede, monda nagÿ haragıaban
taủủl vagÿ goromba roß vakmereö Jffiủ az Mese megh
odasba, de az en ſʒemeim kedủeʒnek teneked eregi gior
A két szó a sor fölé van beszúrva, helyét a szövegben a teöbben után tett csillag jelöli.
Az ÿ után a tévedésből leìrt t-t K-val javìtotta a amásoló, majd áthúzta, és az áthúzás után ìrt egy k-t.
116
A szó utolsó betűjének fülfelé kunkorìtott szára helyettesìti a pontot.
117
Az i a-ból javìtva.
118
A második t pótlólag beszúrva a sor fölé.
114
115
72
san hazadban,
Harmincz napot hagÿok hogÿ te gondolkogial az
Mesenek értelmin, hogi ha megh talalod az leant
elủihed éſmet hoʒȃ megh teȯủin, deha megh nem
leled, feiedet ủitettem ſzinte hazadra keöldủin
Haború elméủel az Jffiủ mıngiaraſt haÿoira erede
Sīet hazaiaban, de Antiochẅſ is tıtkon vtana ereßte
Parancholuăn neked vgimond Taliarche, az Jffiat
elủeßeſsed
Mert az en Meſemnek értelmit megh lelte kit
zủủem ßerìnt banok Es ha erette Jeö, nem leßen
mitt tennem Leanj níékeöl maradok, teneked peneglen ha Jo hirrel Jeöß megh sok pinßt io ßagot adok
siet taliarch[us]
[p 157]
Siet Taliarchús sok kinchel haíoủal Fegÿuerrel az Tengerȇ
de Apoloniủſ mar othon keönủeit olủaſsa nagÿ ereöſsen ha
megh talaltae az kiralý Meſeit ŭagi penig rola megen.
Megh talaltam ŭgímond de nem tủdom megiek elkelj miatta
ủeßnem, mert ủgian ijol érʒem hogÿ ủtanam ereßt kiủel
megh eöleteſsen hatalmasb nalammal ninchen mit meủeljnem
bủidoſoủa kelÿ lennem.
Nagÿ ereöſ galiakatth az Tengerre mindgiart ẃonatta
keſzitette temerdekj kinchet es ßazeʒőr kebel bủʒat rea
tetette amelle sok rúhat, minden fele marhatt ſzerßamot
sokat ßerʒe
Keủeſed magaủal harom ora korban eÿel az ủíʒre mene
ekeſ beßidekkel bủcſúʒik haʒatúl, ha ſoha megh nem
Jeönne nagi ſzokogaſokkal ſÿralmas Jaj ßokkall igj
ủtana erede.
Mas napra ủiradúa mind az egiz ủaros úala nagi bodủlaʒbȃ
mert hoủa leȍtt legen Jambor feiedelmek, ſenkj nem
tủgya valla, mínden ủıgaſagot mınden múlatſagoth megh
tiltottanak valla.
Sakban ŏlteezinek hamủazaak feieketh, kiraliokat gia
ſzolliak, mert hogi eömaganak legen elmenìſe ſoha megh
ſem gondoltaak, de hogi ellenſigre ereíet keßiche magogban Alitottak,
Jm taliarchủſis
[p 158]
Jm Taliarchủsis nagÿ ủizi ereöủel nem ſokara el Jútta
a Varasba menne lattia minden hellek, hat be ẅadnak
ʒarolủa, nagi ßomorủſagan Varasbelj nipnek chúdalkoʒik magabann
Okat egÿ emberteöl chak titkon kérdeʒÿ mj legen
ez dolognak valla vgi mond egj jo jambor feiedelme
73
Kirallia az Varosnak eʒ eÿel aʒelment nem tủggiủk
mellj felj es aʒon Sÿrankoʒnak.
Taliarchủs halla, lön nagÿ úigasagban tére mingiaraſt ủißaa Kÿraljnak megh monda hogi Apoloni[us]
bủidoſnj eſset volna, nem tủggiak melj felj ßantalan
búʒaùal kinchel elfogot volna
Antiochủs halla, ki nitot pechetes leủelet elkeöldeʒj
hogi Apoloniủſt vallakj megh eőlnj nagi beö jútalmat
vennj ha kj megh fognais ſok eʒer Aranion rabủl
kÿralj megh vennÿ
Minden felj sokan baratj keʒeölis iffiat kereſnj keʒdìk
mert az Jủtalomnak erröl valla ßeúek Vrfi megh
ủtaltek, keủis ember marad tekelleteſegben az kit er
az Aiandek
Hegien, ủeölgen, ủiʒen, feölden mind egi Arant ù>adaßak
az Vrfiat, de ſohủlt nem lelejk, ủigre Antiochús
keßetette galiakatth, hogí eöʒʒe kergeſse a
derek
[p 159]
a derek tengeren talam keʒben akathatth
Jme azonkeʒben Apoloniủsis Tarsis Varoſba Jútta, kit
az Tenger parton Sietalnẏ egi ember Elinat[us] megh latta
oia magat kerj, mert Antiochủsnak vólna nagi haragiaba
Seött Aianndekotis nagiot igirt ủgimond aki teged megh őlhet
eſ moſtis mindeneöt megh ijo baratidis ſzelliel kereſnek teged
az nagÿ igiretek mind ellensiegidé tȍttek aʒokat neked
Ez ſzókkal elmenne onnait Elinat[us] az kiralẏi bankodik
setal az ủìʒ parton tekentel ala s fel giakortan fohaßkodik
latti hogÿ egi ember siet Arczủl rea chak hamar elirkeʒik
Strangủllio neủe köſzenne az Vrnak Allapatiat kerdeʒj
mert termetireölis es tekintetiról feö embernek ételj
megh beßilj nekj mi okon kelletet eſ honnat elbủdoſnj
Seött edes baratom az tj Varoſtokban akarom ủgí mond
laktom, nem neʒhettek arra hogÿ Tÿrủsban nekem
volna nagÿ kiraljsaghom ti tarsotok leßek talam
kȍʒetektō>k bekeſegben lakhatom
Strangủlio monda ủram te felsìged ennekem megh
bochaſson, de kiſseb ez varos hogÿ nem felſegedet hogi
nem felſegedet> kedủe ßerint tarthaſsa, Mas az, hogi
az ßŭkſigh rettenetes ehsegh, naponkent ßorongattia.
Felele
[p 160]
Felele az Vrfi halat az Jſtennek hat tü bator agiatok
Antiochủs eleött hogi fủtaſsom tỏrtint ennekem tủ
hoʒattok, mert bủʒam sok vagion nem draganis
74
chak119 tủ bee fogadgiatoke
Monda Strangủlio nem nem chak keſzek leßủnk120 tegedet bee fogadnẏ, de ha megh ſegiteß, feienkint
mellieted keßek leßủnk121 megh halnj. ketten beme
ninek ot Apolloniủs eképen keʒde ßolnj
Tarsisban lakozo nepek megh halliatok, kik moſt
igen eheßtek, en Apoloniủs Tÿrủſnak kirallia
titeket megh ſegillek. Mert nilủan elhittem hogÿ
ÿo tetelemreöl tijſ megh emlekeßtek
Adok bủʒat nektek ßaz eʒer köbelliel, chak
niolc 8 pınʒen köblet, megh kößenik nekj aian
lak magokatth mingiart meghadak aʒ pinßt, de
Apoloniủs aʒtis meghadata iſmet ủißaa nekiek
Az Varos örölủin illien Jo ủendegnek egi oßlopot
őlette, kit emlekeʒetre az varosſ piachan nekj
felemeltette, Neủet a kiralinak es Jo tetemenÿt
rea felmeczetette.
Mÿkoron az Kiralj ot nem igen sokat batron
mūlatot
[p 161]
mủlatot volna, Strangủlio Inte toủab ha lehetne ot
Immar nemủlatna, mert Antiochủsnak ennj ideö allatt
Immar hireŭủel vólna.
Elindủla aʒírt Tÿrenủm Tengeren Pentapolis uãroſba
mind az egiß Tarsis nagi hala adaſsal keſìri az Galiaba
búhzúʒigh mindentȯl nagi keſereöſiggel> könúeʒiſekkel
ŭadnak nagÿ ſzokogasban
Harom napot eijet hogi az ſzel ſʒolgaluãn Jmar
mentenek volna ſzertelen nagi ſzelúeß nagi hertelen
ſeggel a ủiʒen tamat valla aʒ eſö az eghet az napot
az ủillam ßemek elöl elfoga.
Kezde az Gallıakatt az ſzel haijtogatnj nagÿ habokkal chapdoſnj, Vegre elrontanj, az eggik darabian
keʒde Kÿralj keủßnj, ßolgaj elúeßtek chak eömagat
pủßtan egi hab a partra vette
Az tenger mingiaraſt hogi Apoloniủst ki ủet chendeſsedek, Merö ủiz rȗhaija nem tủd hoủa lennj magaba reminkedÿk, hertelen elötte egi nagi erös pisgas halaß chak megh alapek
Sÿrankoʒủa kerj az Apoloniủs hogi könÿỏrủlien
raita, mert ninchen marhaja, kinche, es ßolgaÿ
az ủizben
[p 162]
A szó előtt kimaradt az „adom”
Az u fordìtva, n-szerű.
121
Az u fordìtva, n-szerű.
119
120
75
az ủìʒben veßtek volna, latod en magamis mint ßalattam vgimond chak egi eömegbe gatiaba
Ha velem ijolnem técſz, megh chak ennem vallot sem tȗdom
honneit vegiek, maga Kiralj fiủ volnek Tÿriaba
aʒirt enis elhigied, de Im az ßerenche latod mint
megh chủfolt, nem tủdom hoủa legiek
Köniereöle raita az halaß, hazahoz ủeúe, es enie
adȧ, ket kenteſe valla, eggiket meg hagia, maſikat nekj ada, varos köʒel vala, oda igaʒitta tanachaủal oktata
Menÿ be az varosba nekj mongia valla, talalß
ot enned vallot, Attiſtrateſ Kiralÿ lakik it eʒ
helibe, keres teis ßolgalatot, Nefeleichel engem
ha jól leßen dolgod, egiebet nem kiủannok
Megh keößenj nekj tanachat az Wrfj az Warosba
bie Jủtta, gondolkodik aʒon magat kiheʒ adgia, kj
keönierölne raita, Latta tehat am egi meʒitelen germek az vczaba fútoſna
Olaial az feit mind bíe kepeölette, es ereȍſsen
kialtia. halliatok megh vgimond ßolgak s Jeóủenenek, mert kiralj kialtattia, kj aʒt kiủannia hogi
megh moſothaſsek, menủen az Lapta haʒba,
Kiralÿis
[p 163]
Kÿraliis ot leſzen, egiz ẇdủaraủal míndenre gongdáa
leßen, az Jeöủeŭeneknek az feöredeö vtan eligh
ételek leßen, Halla eʒt az Vrfj hoʒʒa vetkeʒeödik
menne a Lapta ßinben
Jt olÿ ſzokaſ walla, hogÿ a ki haſznoſsan feőrednj
akar valla, magat legh eleößer a Lapta Jatekon az
megh Jʒaʒtia valla, es annakủtana ßepen veritiket
le moſogattia valla,
Elirkeʒik Kiralj Trancelokon altal az laptat chapnj keʒdj Apoloniủsis magat eleö vettj Kÿralinak ùißaa122
vetj, magat uiſeleſit latủan giorsoſagat Kÿralj igen
kedủelj
Kÿralj kadba eöle de Apoloniủſ rủhaiat rea ủeủe
aʒ haʒbeöl kj menne kiralj egi Jnasnak hagia megh
teritenj az feöredö vtan mert volna eönekj vele
keūiſ beßẏdÿ
Nem sok üdeö mủlúa Kÿralj ủißaa menne az Tÿrủſtis
elủiủek paranchola kiralj hogÿ le ẇet keßtetnek, mas
rủhaba eȯlteʒnik vgi Aranias Barſonẏ ólteʒeö rủhaủal megh aíandekoßtatek
Az etket elfogaak Kÿralj chak maganak egi ſzecʒelben
[p 164]
122
Esetleg ùißan?
76
cʒelben eölj valla, ſʒemit felemelủin Apoloniủsnak
moſdanek mondia valla, azmi ßaúok volna, aʒt
hadnak maßorra, ottan ebid ủtanra
Ednehanÿ úrakkal a Hopmester taủủl Kiraliteöl
le eőltetj, Ot mindenek eßnek chak Apolloniủs
feit lefeögeßtete, Kiralj gazdagsagaath, Aranj eʒúſt
mủủt ßemlelj nagj keönnieʒúȇ
Mondanak netaland Kiralj gazdagsagat ez az
ember Jriglj Monda Kiralj inkap hiſzem hogÿ
nagÿ kara fogot eßibe Jeőtnj, mert chak termeteıs niekj megh mùtattia hogÿ nem kechin
rendbelj
Mondom azirt Jfiú neked monda123 Kiralj ủelùnk ŭigan lakozal
megh athat megh neked Jñ mindeneketh aki feiet
fellet all en hoʒamis penigh minden ßúksigedben
bator biʒủaſt folomÿall.
Ezenben bie iủta az Kiralÿ Leania neủe Lủcina
valla, Tizennegi eßtendeös az Attia vendegit
rendel chokollia valla, Attiahoʒ megh tirủin
az Apoloniủſt kerdj kichoda volna.
Monda Kiralj niekj egiebet leanom en feleöle
nem tủdok
[p 165]
nem tủdok, Hanem az mint latam halaß rúhaiarúl
ßelủeßteöl haniatatot, Kerdeʒd meg te Jobban, tủdom
mj eleöttủnk eö ſemmit megh nem tagad
Termetihez kepeſt a Leanj az Jfiat keʒdj aʒirt
kirdeʒnj, Ki eleö beßilủin minden bủidoſasath keʒde
ıgen keönủeʒnj az Leanj zep ßokkal edes beßidekkel
batiat eníhetenÿ
Mienk ủagÿ Jmmaron Jfíủ Apolonj Semnit te ne
bankogial, chak az hogÿ Atiamteöl Leanj mongia
valla, megh aiandekoßtaſsal, Nam az moſasbais
teöb zolgaj felleőtth nekj kedủeſt ʒolgaltal
Megh keßenj nekj zepen az Kiraljfj minden io akaratiat, Paranczola Kiralj hogi zep Lŭcinanak hoʒnak
bie az Virginat kinek ủereſeủel zepen ủigaʒtalna
az Attia lakodalmatth
Miniaÿan dichirik az K. Leaniat, hogi beölch a
Mủsicaba chap Apoloniủs a teöb ủendegek keöʒt
Semmit rea nem ßola, Kirdj okat K. aủagi túdatlannak netaland alitanaa
Felele az Vrfi Jgaʒan meghmondom Felsiged megh
bochaſsa, mert az Leanẏ aßonj chak tanolnj keʒte de megh
megh ſem tanolta, adaſsa keʒemben nekem az Virginat
es felſiged megh lattia
123
Beszúrva a sor fölé.
77
[p 166]
Nagÿ geönereösíges ekes zep Notakot az Jffiủ
vernj keʒdj, melliet chodal valla mind K. mindt
penigh az egiß aßtal ńepe az leanj nem túggia
megien őrőmiben, nem göz bie telnj vala
Szemit az Vrfiteöl elnem ủeſzj valla, giors kezeit
chzodallia, es tekintetihôʒ ekeſ termetihőʒ mindt
az Notakat ßabnaa, Atiat aʒonkerj ellene ne legen
mert megh aiandekoʒna
Tiz ezer araniat es hủs ezer Tallert elseöben
nekj ada sok draga rủhaúal es egi Pohar ßekkel
az Aiandekot tolda, hủß ßolgatis ada tẏʒ
ßolgalo leant es az vendigh eloßla
Apoloniủsís Kiraliteöl bủchút úeőn elakara
menie, de az Leanj kirj az Attiat maraßa, chak
ma elne ereße mert ben a Varbais niủgalmas
ßalaſsa nekj rendelủe lenne
Azon eijel penigh dús ßerelme miat az Leanj
nem alhatek, chak Apoloniüs forga elmeiben
ezzaka mind kinlodek, reggel Atiat kerj hogi
mind tanetủal Vrfiủal megh ßegeödnek
Keủiſ ideö mủlủa nem nagj faratsaggal
az Lanj
[p 167]
az Leanj megh tanola, de ßerelme miat Apoloniủsnak
egiſsighe megh bomla, chak ferteng Agiaban nem tủd
hoúa lennj neheʒeöl naprủl napra
doctorok Jeöủinek az Púlſủſt megh lattaak
hat ninczhen semmj dolga, chak ßerelem miat
mongiak az Atianak az leanj hogı bủs volna, kiben
ellentarto Kiraliis ne volna124 lenne, mert dolgha
feleö volna
Harom ieleſ firfj Kiralj nembeöl ủalok Leant
kiretik valla, de mínt ez ideig semmj io valaßok
Kiraliteöl nem leöt valaa chak moſtansagh iſmet
ủgian eʒen dolgot ßorgalmaßtattiak valla
Kiralj megh eöʒenj hogi eö Sennj valaßt moſtanis
nem athatna, mert tanủlsagh miat az Leanj halalra
elbetegedet volna, ketſegh ha lehetne ez vilagra
teöbbej nekj megh fordủlaſa
Mind az altal ủgimond hogÿ ne Jtillietek ŭgimond
keủilsegnek feleölem az tj neŭeteket es gazdagsagtokat adgiatok irủa nekem Leaniomnak keöldem az
valaß mj125 leßen en nektek megh jelentem
Apoloniủsteöl az Jraſt az K. Leanianak bie keöldj
Leanj
124
125
A következő sorból került ode.
Az uẏ es a mj ìrása ugyanúgy néz ki.
78
[p 168]
Leanj elolủaſaa es az Kiraljfinak akaratiat megh
értj, Monda meſterinek ha mas lenne ferijem te
kiủủeöled bannadé
Nem banam aſzoniom ẁgi mond az Kiraljfi mert
en melto nem vagiok, de akar kj vegien teged
feleſigeöl Nagıot aủal haßnalok, mert az is
ủtanad nagÿ io vram leßen, enís kedủeſ ßolgatok
Felele az Leanj bizonj haſzeretnel nem hiſzem
hogÿ nem bannad, de te ez czedủlat azmint nekem hoßtad Iſmet Atiamnak Adgiad az migh
megh olủaſsa azt te mind megh ủarÿad es az
valaßt megh hoʒʒad
Megh olủasaa K. az Leanj iraſaat, melibenIrủa ez valla az tengerj habteöl haniatattot legen életemnek heö tarſa. Mellik keʒeöletek Kiralfiak vgimond Kiralj az kj ez uoln126
En ủagiok az ủgimond, monda a nagiobik mert
chak keúeſse mủlek, hogi az Habokmiat minden
haÿoimmal a Tengerbe nem ủeßek, Seöt niege
haÿonak moſtis oda vagion chak keteöủel ßaladek&
[p 169]
Az masik felele mit haʒủcz ha ſoha teőbjſer tengert
sem lattal, seöt megh haʒadblủis keöniủ megh ßamlalnj
a mennjßer kjmaßtal, iob volna halgatnod hogÿ nem
Kiralj eleőtth ily hazủgsagot ßolal
Az leủelet Kiralÿ az Meſternek ada talam iobban
értenj, megh értj az Jffiủ hogi az Leanj inkap az
teöbinel ßeretnj, de ſemmit nem ßola chak elpirosſodék a kiraleis ủeßteglj
Kÿralÿ hogj megh érte Leania ſzerelme hoủa ủolna keduele, az Kÿraljfiakat reminſigh ủalaßall
megh hazokhöß ereßte, Titkon chak egiedeöl
es az meſteriủel Leaniahoz bie mene
Kerde ha ſzeretj Meſterit Leania mert eö igen
akarÿa Szerelmeket irtùin Meniekeʒeöt nekik K.
friſet chinala, Aranníal eʒeöſtel minden gaʒdagsaggal
Leaniat haʒaſita
Aſzſʒonÿ hogi ủiselnj ielensighe úala atioknal laknak valla, minden mủlatsagot Apoloniủsis mint Kiralj
ŭgÿ eöz valla, mindennap ŭadaßnj aŭagi Madaraßnj
eggiủt kÿ iarnak valla
Egÿczer
126
Javìtva uona-ból.
79
[p 170]
Egÿczer az Kiralifi chak masodmagaŭal a parton sietal walla, Jŭta egi fris haÿo kit Apoloniủs elein
eſmir valla, Kerdj ha Tÿrủsbúl Jeönne, onnait
Jeöủủnk, az Haíos mongia valla
Hallotad e ŭgimond egi Apoloniủs neủeö feiedelmeketh, iol hallotam monda, es ha megh talalnam
mondanek nagÿ örőmet, mert mind Leanioſtól
Antiochús K. menekeö miat elủeßet
A Corona Penigh Apoloniủsnak es az Orßag tartatek
kit moſt minden fele orßagra mindeneöt kereſtetik
bodogh az az ember akj rea talal, mert nagi úrra tetetik
Amikor127 haza Jeöz keres megh chak engem az úrfi
mongia valla, mert engemet hÿnak Apoloniủsnak
kj laktam Tÿriaba, megh aiandekoʒlak akkor oßtan
Jobban mikor leßek haʒaamban
Be mene megh monda zep Feleſiginek hogÿ nekj
elkelj mennj, de mijrt hogi neheßkes illien meßj
vtra nem merj vele ủinnj Aſzonj hogi eʒt halla
keʒde ighen Sÿrnj ekkepen Sapolodnÿ
Ha masút ủolnakis megh kellene Jeöned latủan
aʒt mint moſt ủagiok, de enis elmigek úagẏ
[p 171]
élek vagÿ halok teöled elnem maradok, megh eskeöttem
veled, emeßenek eggiủt mind ketten meg az habok
Ha moſt engem it hacz soha en ùtanam teőbbj
ide nem Jeöhecz, mert az orßagh megh tart es ilÿ
meße feöldre Semmikepen nem ereßt, nem mindenkor
leßen a Tengeris czendes hogÿ te ide eủezhecz
Nem neʒhetek arra hogÿ nehezkes ủagiok, mert
en teged ßeretlek, hogi ha megh halokis eʒen en halalom leßen vgi tetczik keönieb, Aʒirt ſemmikepen128
en elnem maradok, hanem ủeled elmegiek
Kergiủk megh Atiadat az Vrfj aʒt mongia laſsủk mj
akarattia, megh kirdik a Kÿralıt, leania beßidit
megh irtj helin hagia, Noha teöb nalanal magʒattia
nem valla ſem fia ſem leannia
Keſzủllinek giorsan 32 Galliaúal sok Arannial ezúſtel
draga Sok rủhakkal minden fele Jokkal, ßantalan ſok
éleſſel Egi napot varanak kj ʒep tißta lenne mıngiart Jndủlnanak
Nem sokara az is nap fennieſégeben az eghre feliöt129 valla
kiralj kekeſiri Leaniat es veÿt zepen az Tenger Partra
Sÿrủa Apolgattia mint keteöt egi Arant igÿ teölek elủalt valla
Ednehanÿ nap mủluã Jme nagj az Tengeren nagi hab
Az ek és az ik kötésének hasonlósága ebben a szóban is megfigyelhető.
Az ek és az ik kötésének hasonlósága ebben a szóban is megfigyelhető.
129
Az ö előtt eredetileg e, de a sor felett javìtva i-re.
127
128
80
ßelúeß
[p 172]
ſzelủez tamada, kin az terhes aſzonÿ igen elremöle
tellieſiggel elhala, ot al Ligozides regj ÿo deakia130
de ßaủat nem halhattia
Ezkepen egi leant ez ủilagra hoza de eömaga elhala, nem túggiak meggienek, orankent az habis mert
neủekedík valla, sìrnak es Jajgatnak minden rendbieliek ủadnak Jñ markaba
Seöt Apoloniủs rủhaÿat magarủl mind le ßagatta
valla, nagi keſereöſeggel a teſtre búrủlúan
ủgi remenkedik valla, nem tủggia hon kerÿen
kiteöl ſegitſiget, mert az habhozis kapna
Szerelmes Lùciam, úrfi mongía ủalla mit mongiak
mar Atiadnak, hogi chak éledelủl hoàtalak ủot
ide az Tengerj halaknak, mert ủagi mind elúeßủnk
ủagi halua tegedet it elnem hordoßhatúnk
De az kormaniosis ereöſsen kialtia hogi a teſtet
ki ủetnek mert a rettenetes nagi tengerj ßelủeß
mind inkap neủekednik, egi holt haßontalan
teſtirt nem kellene, magokat ủeßteneek
Nem leön mit mıủelni Apoloniủsnak Koporsot
chinaltatta kit feniủ ủiaßall temerdeken beleöl
mind bie eöttette valla, Egi reß tablachkara
mind az egiß dolgot zepen meghirta valla
Kiralj
[p 173]
Kiralj rủhakban az teſtiet felßerzik a koporsoban teủek
az Tablat feihőz a labahoʒ penig eʒer Araniat teönek
nagi sirủa ſzokogủa az koborsot fogak es az Tengerbe vetik
Az Leankat zepen Annia zerelmeierth az daikaủal tartattiȧ, hogi Altisratesnek zep Lủcina helÿen
Tharſiat biemủtaſsa, mert igen felủala Lŭcinaėrt
eſnik a kiralj haragiaba
Az hab akoporsot harmadnap kj úetj Ephesủs ủarosa
nal mikor Cerimones doctor kủn sietalna az ỏ tanitủaniủal, fogak a koporsot, es hazahoz ủiủik131 adoctornak
nagi moddall,
Felnita az doctor latta tehat benne egi kiralÿ leanía fekßik ßepen feleöteʒủe. Piros orczalattia, ủelık
hogi chak, aloßik, minden ßepſigh benne, megh nem
veßet ßene, a doctor czủdalkoʒik
Egi tablachat latta feie allat lenÿ, azt zep laſsan
kj ủonnÿa es az raita valo iraſt elolúaſa, az mint el130
131
Dajkája helyett.
A szó előtt áthúzás.
81
olúaſhattaa, kit Apoloniủs keſerẇes igikkel ekkepen
bie irt valla
Nagÿ kesereösiget hagiot ez teſt nekem es
az eö ſʒeõleinek
[p 174]
Kÿ nagi faidalomúal ßeölŭin egi leaniat ủege leőn életinek, ha kj rea talalß, legi otalmaʒoÿa, kêrlek, tißteſiginek
Aʒ eötßaz Aranìerth, temesdbie az feöldbe, keölch rea
az eötßazat, chendes ùig elmiủel, ủgi ủarhaſsad read
Jñ irgalmaſsagat, ùgi legen nekedis, kj bie rakÿa ßiepen az feőldbe tagaidath
Elakara mingiart a doctor temetnÿ a teſtet tiſzteſsiggel, de egi tanítủania kj eöríʒj valla, megh eſmeri
hogi megh elÿ, felgiogita mingiart meſtere lattara
nagi beölch meſterſigekkel
Megh kerdziek teöle ki nemʒette volna, dolga
mint teörtint volna, kit hogÿ megh értenik bie kiſerek ʒepen diana Templomaba, megh ideö Jartaban
Apoloniủsra talam rea talalna
Eö penigh Jmmaron nagÿ ſzomorủsagban Tarsisba
Jŭtot valla, es Strangủlionak Regi gazdaianak
haʒaba ßálott valla, minden ßerencheit mínden bủidoſaſit, nekj megh monta valla
Aʒirt édes gazdam az Wr mongia walla, nekem
elkelj ſietnem, mert engemet varnak Jmar regteōl
fogúa, nem túggiak hoúa leöttem, Tarsiat it hagiom mind daikaſtủl neked, ủelem elnem ủihettem
Philomaciaúal
[p 175]
Philomaciaủal az te leanioddal kírlek tarchad es neủellied, eligh kinchet hagiok, kiủel felekeſìched, egienes
erkeölchre ßorgalmatoſaggal, kérlek hogi eggiengeſsed
En penigh mind addig mígh fernek nem adom meg nem borotủalkoʒom, ủgi segillíen Iñ, es io vton enghem, mindeneöt
ủgi hordoʒʒon, tijs híủek legetek, kit az en lölkemis néktek megh halalhãſon
Ez ſzo ủtan éſmet, hoioira mingıȧrt Apoloni[us] ßala, kikket
sok éleſsel, sok teõʒes ßerßammal ỏ megh rakatot valla, sok ủitez hadnagiok ieles keʒeö nepek ötet keöủetik valla
Mind Antiochiat mind penig Tiriat, mingiaiaſt elfoglala, mint
az ket ủaroſnak kiralianak magat ot megh koronaßtata, az Tartomanitis mind hozaia haita, partosít leuágata
Tarsiat ezkeözbe Philomaciaúal azgazda tanétattia
mert eöt eßtendeÿe mar ßeöletiſinek, regen bie kereölt vala
kilencz eßtendeöre igen beölch leöt valla, az philoshophiaba
Egíkor Ligozides az Leanÿ daikaÿa, tehat megakar halnj
kj legen az Attia Annia, es haʒaÿa az Tarſiat kirdeʒi, haʒam-
82
nak ez ûaraſt, Strangủliot vgimond tūdóm Atiamnak lennÿ
dionisiades penigh az en Aniam, Nenem Philomacia, en ennil
egiebet az te kirdiſedre, nem tủdom mondania, Nagiot fohaz
kodek adaíka magaba, keʒde ígen Sirnia
Vaÿnem ủgi goromba, Tarsianak monda, mert chak gazdaid eʒek, mert Apoloniủ az Atiadnak neúe, ki Tÿrúsba
eủeʒet, Aniadnak Lŭcina nagi K. Leania, Atiad is K. nemʒet
Ellened
[p 176]
Ellened a gazdak az en holtam ŭtan ezokaért ha ủetnek
menÿ fel a Piarchra mert ot az Atiadnak neủe> egi
oßlopot emeltek, fogd megh aʒt, es mond eʒt, a leania
ủagiok kenek eʒt emeltetek
Aʒ ủaras mingiaraſt mitt Atiad vele teött, rola meghemlekeʒik. Semmj niaúolliadat, niomorủsagodat, higied elnem ßenủedik, de Strangủliois Apoloniŭsért neked
ſokkal tartoʒik
Ez ſzok keöʒet lelkit daika kj bochatta, Leanj sirattia
valla nagi friſſen mindennap> Teſtit harmadnapig a
feöld ßinìn tarta, mig koporsot rakatta, aʒútan Pompaúal
eltemette valla eßtendeigh giaßola
Eßtendeö eltelủin gazdag rúhaiba iſmet ỏlteʒik
valla, nagi friſſen mindennap mint K. Leania az
Scholaba ÿar valla, a Koporsohozis mindennapon
egicʒer ſirnj elmígen valla
Jſzoniủ Jaj ßoủal, Atíat Aníat Leanj ot mindennap
kialtia, ſem ennÿ ſem Jnia nem kelj nekj ſokßor keſerủes banattiaba, mert eßibe veötte hogi Strangùliois nekj hamis gaʒdaÿa
dioniſiadeſ ſeőt mikoron egiczer a Scholaba
kereſne es Tarſía mellet Philomaciatis az
eö Leaniat vinne, hogi amaßt dichirnik eʒt
penigh
[p 177]
penigh alaznak nagi neheʒ neủen veủe
Gondola magaban, Jmar elmúlt annak tiʒennegÿ eßtendeÿe
hogi Apoloniủs it hagiủan Tarſiat Tÿríaban eủeʒe
nem Jeö teőbbj ide, az daikais megh holt kiteŏl
tủdník felnie
Megh eȍlettem inkap ſok draga gazdagsagh marad en ream
rola, kiủel leaniomat ßepen felepitem ki beöntetne megh
rola, de mi modon legen, no eßemben júta, nam vott nagi
keöniủ mogdia
Jme egi falủbủl iủta bie hoʒaÿa egi ỏróg ßeleŏ kapas
aúal megh ßerʒeödik igen nagi neheʒen leön Keőʒtek az
tokmalas, iambor ember leủen nem kelj valla nekj az
83
artatlan vir ontas
De nem leön mítt tennj rea igirj magat, chak hogi irche
a mogiat, megh mủtatta nekj Dioniſiades a daika koporsoiat, holot ßep Tarſıa ſirủa híủia valla akkoris
Attiat, Aniat,
Mas napot ủaranak es az Parazt ember magat otben megh uỏnnia, be Jeöủe Tarſia ßokot ÿdeibe
haÿat az ember kapa, es az feöldhöʒ ſủita, hogi aʒon
oltalnal ötet felmeßarolna
Könőregh
[p 178]
Köniőregh Tharſia, Vram mit ủitettem úalaha te ellened?
aʒt sem tủdom kj vagi, ſoha nem iſmertem ſemmj nemʒetſigedet, Köniörủlj megh raítam Vram ne úeßes el ilj
beöntelen enghemet.
Theophíl[us] monda, mert az valla neủe, ŭgi ủagion te nem
ŭittil, de az Attiat nadgiot, hogi tegedit hadgiot
ſok kinchel eőlteʒettel, mert aʒirt eollek megh,
aủagi ha it hagiot, hogi ninch valaki veled
Felele az Leanj Vram ha beöntelen ennekem megh
kelj halnom chak eʒt engedgied megh, hogi az Jſteneknek en Sìrủa megh gionhaſsam, megh engedj
niekj lean tirdre eſsik, Imatkoʒik chak laſsan
De Jme hertelen az Tenger Partíarủl harom tolùaj
megh latta, oda fủtamanak eſʒíbe ſem ủiủj, az ember,
ſiủalkodủa, megh fogak aleant, a Tengerre ủiủik az
ember elßalada,
Dioniſideſ kerdj Theophilủſt eliarte ez dologba
en elijartam vgimond, de az Varas eleőtt kirlek
eőlteʒùnk giaßban Sirÿunk giaßba, Sirỳúnk es
ha kierdik, mongiủk aʒt hogi megholt az ʒep leany Tarſia
Strangủllio halla, chak elalmelkodek ez dolgon
eömagaba, mert hire ſem valla az feleſiginek
ílÿ
[p 179]
ilÿ alnok tanachaaba; mit miuieltel vgimond hitúan aßonj
allat, az Kiralj leanianak
Tủdode az Varaſt minemeó ehſegbeöl Attja kißabadita, maga ßủksegiủel ſemmit nem gondola, mindent
minekeönk ada te tủod Vr Iñ ſemmj rißem ninchen
Tharſia halalaba
Viủik az Tolủaiok zep Leant Tharſiat Mȧchilena
varoſba, az teöb rabok keőʒet leteūek eȍtetis, es bochattaak araba, egi keriteö meſter ereöſsen kerengi, hogi
meghủedgie bordelba
84
De Athanagoras az Varosnak Vra, ekes termetit
latúan, ßemermeteſsigit lefeögeßtet feit, ßep orczaiat chudalủan, megh akara vennj ßaz Aranion kérj
nem vehettj dragaban
A keriteö giorſan kiet ßázat igire chak eöüeÿe
teheſse, Athanagorasiſ ennek boßúÿara harom ßaʒra
felméne, egimaſra mind addigh felúerek az Arat hogi
eʒerre rea menne
No nem ủeſzekedem az bordelj Meſterrel Athanagoras mongia, meghengedem vennj, es oßtan mikoron
bìe ủißj az bordeliban, leghelſeö en leßek, akj
hoʒa megek, megh rontom ùiragiaba
[p 180]
Aʒ Bordelj meſterrel elkelletik mennj zepleanj
Tharſianak, kj egi ùndok kepet bordeliban tart
valla, neủeʒủen Priapủsnak, aʒt Imadgiak valla
térdekre le eſùin az ßegin Rab Leàniok
Bordelj meſter mondgia, Jmadgiad eʒ kepet, eſsil
terdre eleötte Hogi lehet az vgimond ha ſoha
nem lattam illen ektelenſiget, megh kelj lennj
vgimond az Meſter, mert dragan vöttelek meg teged
Monda az Leanʒo, meghis úram kérlek, ne úeßes
el enghemet, ne ferteßteſsem megh az kep Jmȧdaſsal
azen ßeöʒeſiegemet, kÿrt mind őrőkj iot mondok útanad
es dichirlek tegedet
Felele az meſter tủdode hogÿ nalam nem fog Semmj
keönergis, mint az Hohernalis nem haßnal embernek
tùdod Semnj fiʒetis, aʒírt ne keönieregh se neſirankoʒʒal, mert haʒna ígen keöủis
Mind azaltal hagia hogi az Vicemeſter zepen
feleölteʒtetnj, felibe megh irna hogi fel girat adna
akj elõbe erne, aʒủtan az keöſsigh chak egi egi
pinʒeris ßabadon ferteßtetnj
Bieủiủik egihazba nagÿ Trombita ßoủal, dobßoual
a Tharſiat
[p 181]
a Tharſiat, ot Athanagoras de egi Patiolattal biefette
az Orczaÿat bie mėne elſeöbe hogi megh ferteßteſse
az ßep Leanj Tharſiat
Tharſia mingiaraſt Labaihoz eſủen kérlek Vram
thegedet, ne kiſebichedmegh vgimond ilj meltatlan
az en ßeőʒeſegemet, K. Leannia vagiok noha az
ßerenche ebbe hoʒta igiemett
Ezt Athanagoras halủan elpirúla, Orczaýat
elforditta, Megh kerdeʒj Jobban es mindt megh
beßilj Alapatiat Tharſia, Hủß Araniat adúan
az eö viragÿaban aʒ ßep leant megh hadgia
85
Teöbbet adtam ùgimond hoginem azmitt read az bordelj meſter vetet, amit nekem mondal, mond azoknakis
chak akik hoʒad bie Jeȍnnek, es tißtan meghmaracz
eʒen ßeȍzeſigben neked igen felelek
Jgi Athanagoras az Aiton kj menne, Mas erkezik
heliebe, az dolgot annakis mikint az elſeönek rendel mind megh beßilj Hetủen ket Aranniat az Leannak ada, es eleöle kj menne
Ezt Athanagoras moſologÿa valla, de semmit
nem ßol valla, vißha mennek valla beö pinßt adủan
nekj
[p 182]
nekj, de kj nagi keón hủlatua, kit az it kủn allok egimaſra
tekíntủin elalmelkodnak valla
Masnap az Meſternek Leanÿ az pinßt ủiủj, ihon
ủgimond az ado, Felele az Meſter aʒt igen akarom
hogi vagi ilÿ adakoʒo, Euủtanis hagiom hogi az
pinß giủteſben, ne legi hatrab marado
De hamar megh halla hogi miegh ßeȍzesighe hellin
az Tharſianak, meg hadgia tarſanak hogi
felfelj vinnj, erne ủigit mar Annak, elủiủj az
leant kerdj ha vgi volna, az mint mongiak tarſanak
Felele az Leanj migh Isten akarÿa en mind
addigh ßeöʒ léßek, Mond az Vice meſter mond
megh tehat az pinßt tegnap honneit ßerʒetted
Sìraſomêrt attak ertùen nÿaủoliamath vgimond
megh keſereőlik
De kérlek tegedis keöniereőlj megh raitam, ne ronch
megh ủÿragomban, felele nem tủdom meggiek, mert
ßertelen feöſúenj ez az en Vram, ha mj hea léßen
a felủetet ßarcznak, fogia kernj en raitam
Monda az Leanzo, azt en ream ủeßem, hogi az
Suḿa132 megh léßen, Vgi kj a Piarczra ot ennekěm
maidan
[p 183]
Jndủl io kereſetem, mert io deak vagiok eʒennel mindenreöl diſpủtalok ékeſsen,
Ki ủiủik azirt az Leant az Piaczra,133 kezde dispủtalnia, Hon tanolta legen az nagi beölchen ßolaſt az kỏſsig
vgi chủdallia, fùtnak minden feleől chủdaiara nekj ſim>
ſuḿatis adnak valla
Eʒ ideö Jartaban Jmar az tiʒen negi eßtendeö
elteőlt valla, hogi Apoloniủs dolgot hon ủigeʒủin
Tharſisba Jủtot valla, Reghi gaʒdaiahoz a Stran132
133
A betűk szára szerint inkább Suñna lenne.
A c r-nek indult.
86
gủliohoʒ Kÿralj Jſmet bie ßalla,
Eliede mingiart Strangủlio raita monda felesiginek, Am Apoloniủs it vagion kit mondal te rigen
elủeßetnek, mít feleliủnk134 nékj ha Tharsíat kerdj
ÿaj mj ßegín feiủnknek
Giazban eőltezinek nagi hirtelensiggel Jelentik
banatiokath, bie Jủta kiralijs es kerdeʒj teőlek
hoủa tȍttik Tharſiat, sok ideÿt mondnak, hogi eötet
giaßoliủk keſeregiủk halalat
Mert soha nem tủggiúk michoda niaủolìa ßalla
hertelen rea, egi hietık fekhetik chak beteg aggiaba
.nagi hertelen elhalla, seőt emlekeʒetre az Varoſis
nekj
[p 184]
niekj ßep keöủet faragtatta
Aʒt ot kún megh lathad a Tengernek Partian hollot
eltemettúk, minden ekeſsiget amj rea felfirt rea
raktủk takartủk, az mi hatra marad aʒt tefelſigednek, mind épen megh tartottủk
Sir Apoloni[us] az hazbeöl kj menne, monda hiủ ßolgainak, rakÿatok haiokat mert ſemmj ideÿe ninch
it mủlataſomnak, addigh en megh latom ßomorủ
haìlekat ßerelmes Tharſiamnak
Nezủen a koporsot elfakada Sìrủa tere az
hajokfelj Szerelmes Tharſajm> tarſaím ßolgaınak monda, ủeſsetek az Tengerbe, mít kinlodom
toúab, mert nÿlủan nem elek ennj keſereöſigben
Elodak az haÿot alola ủiʒben all, de feleölis
eȍteʒik, mert ủrokhoʒ kepeſt mega riủißekıs
ſʒep Tharsiat kesergik, ereöſ zokogaſsal sȯró
kőnieziſsel a Haiot nedủeſsitik
Akarnanak ủißa mennj Thÿriaba de nagi ßelủeß
nem hadgia, mert Machilenaba az habtùl úerete
hollot valla Tharſia, az Kormanios Meſter nagÿ
ỏrỏmre nekjk mindgiart ielt adot valla
Az haÿofenekin Apoloni[us] sir kerdj mi dologh úolna
az egiß
[p 185]
az egiß varoſnak nagi óróme napa mondgiak hogi
ez nap volna, senkinek bankodnj de ủigan lakoʒnj
mindennek ßủkſigh volna
Nadgiot fohaßkodek magaban az K. monda bator
vgi legien, a koniha meſternek megh hadgia mindennek öis beöủen föʒeſsen, de ſemmj ỏrỏmet az nap
134
Jegyzetekbe: gyakori az ékezetcsere az i-n van az u ékezete,
87
eömaganak ſenkj megh ne Jelenchen.
Seöt chak feleÿeis senkit ne bochaſson az örzeönek
meg hadgia, mert mingiaraſt nekj mindt az ket labanak ßarait meghrontatna ónekj nem volna Semmj ủi
gaſagha mert oda ʒep Tharſia76
Vadnak ủíg lakasban az Varàsbeliek nagi ételben Jtalban, Vegre kj Jeöñinek mindt az Tenger
partra az Bortúl ʒaioſodúan, kj kj haijot néʒel, hol elindithaſsa az lakoʒaſt ủiobban
Jm Athanagoras latúan az Kiralinak zep Aranias
haijoiat, de nem tủdúan kie hogÿ eö Arra medgien ủÿaiủal ủgi135 mutogat, felhiủak az Vrat az K. ßolgaÿ elinditak az lakaſt
Kirdÿ kie legen az zep Cÿfras haÿo, hon laknanak
eömagok, mert ſenkìt keʒeőlek eö nem eſmìrhetne, kichoda
volna Vrok megh mondak nekie hogi Apoloniủs volna
az eö Kÿraliok
Eömagais
[p 186]
Eőmagais mondnak ez haioban úagion de chak sÿr es
bankodik, mert zep Feleſige Leania megh holtak
azmiolta bủioſik, sȍt az banat miat ő magatis
feltiúk hogi halala tȍrtinnik
Vigh Athanagoras megh kerdj Kiraljnak neủit, es
hoʒʒa menne, kerj ne bankodnek hanem maganakis
egi kiczíniet kedúeʒne Ennek Jnnek vele, talam
ennj banat Vtan íủtna óróme
Megh ſem halla zaủat, sŏt megh hozaÿais nehezen
bochatatta, Athanagorasis egi Leanérth keőlde, kiúel
ùigaßtaltatna, ez valla Tharſia Apoloniúſnak egietlen egi Leania
Az Bordelj Meſternek ßaz Araniat keȍlde, chak
hogi hoʒa ereße, mert ỏ latta valla, melj hathato
volna, az Tharsia beßide, de megh ſem gondolta
hogi Attiaủal leant, igien ßembe keriche
Lėanÿ elirkeʒik, keri az Haioban Kiralihoz ala mene
ekes beßidiủel nagi ßomorủſaghat forditana
ỏrỏmre, Leanj ala mene, egi ßaủan ſem teröle
Apoloniủsnak a niakan chigethe> Tharſia
chigede es vgi kirj, mủllianakel Kiralj hogi
ha lehetſiges
[p 187]
ha lehetſigeſ felſegédnek banattj, ha bıʒủaſt ßolhatok az en beőlcheſegem felſeged megh éſmerj
Haragiaban K. Leanihoʒ leggiente, mert masnak
135
A szó a sor fölé beszúrva.
88
velj valla, mint bordeliba lakta> lakot ỏ Tharsiat
chak vgi bechủllj valla, mert nem tủggia valla hogi
ßinte az volna az ỏ edes Leania
Leanj sirủa mondgia chùdalom en K. az the kemenj
zủiedet az en ßeöleimis Kiralj nembeöl valok
veled en beßilhetnik Alteſrates K Leania volt
Aniam Lùcinanak neủeßtik
Hogi Apoloniủs halla raita kapa hat te ủolnal
Tharſia, Vgi neủeʒnek vgimond, felủgrik az Agibeöl
Leaniat apolgattia, ßantalan ßolgaít nagi ủigh
ỏrỏmibe mind eößủe kialtoʒa
Athanagorasis a nagÿ ủigasagra gÿorſan ala
fủtamek, Czủdallia mi dologh Reminſeghe kủủl mert
ez ủigaſagh eſsik, Athanagorasnak mind az egíß dolgot
rendßerínt megh beßillek
De Athanagoras mindgiart terdre eſsik es azon
kerj Kÿralit, hogi ne adna maſnak hanem inkap nekj
zep
[p 188]
zep Leanníat Tharsiat, mert ỏ oltalmaßta hogi el
nem veßtette ßeöʒeſige ùiragjat
Kÿralj megh igire de az Bordelj Meſtert ha eőis
keʒbe adna, rettenetes kÿnra am mingart az latrot Kÿralj keʒiben ada, az Varaſt peniglen ßaʒ
eʒer Arannial Kÿralj Aiandekoʒaa
Athanagorasnak az Leant úgian ot Kÿralj> az
Varoſban megh ada, de mind az Veiủel Tharſis
Varoſ altal Tÿriaba indủla, Jntetek almaba forditana vtat Ephesủs ủaroſara
Diana aſsonnak ot ủagion ÿol tūdod Kÿralj gazdag
temploma, Jllik hogi felſeged ennj bủidoſaſat
nekj eleö ßamlallia, Minden ßerencheit, minden
allapatiat ot nekie Aianlia
Elterìtj ùtat azirt Ephesủsra ủeli ùej s Leania
az Templomban mene nagi fen ßoủal elő bủidoſaſat ßamlallia Ot all ßep Lủcina az ßokat halgattia
gondolkodik magaba,
Toủab nem alhattaa, hat te ủolnal ùgimond
o K. az en vram, mert Lủcina neùem Altiſtrates
K. penig az edes Atiam, hala az Jſtennek.
reminsighem
[p 189]
remìnſighem kiủủl hogi latlak édes vram
Tetczek egi Alombủl ủalo serkenisnek az Apoloniủſnak Elfogia magaban nagi ßerelme miat
czúg niakan Lủcinanak, Sìrnak nem keölemben
89
ha egimaſtủl eſmet elủalnj akarnanak
Ephesủsbủl azirt K. elindủla nagi Antiochiaba, ot viobban magat s az ʒep feleſigit K.
coronaßtatta, ủigre mindeneſteöl nagi órómmel rakủa
bie ßala Tÿriaba
Ot ſem sokat lakek Athanagorasnak ada mert
az orßagot ỏmaga Tharsisba Jöủin megh kereſj
gazdaÿat Strangủliot, mind feleſegeſteöl rettenettes kinnal megh eölette az latrot
Onnat eleredủen iỏủe az Jpahoz Pentapolis
varoſba, kit aʒt tủdgia valla Jdeiehỏʒ kepeſt
hogi régen megh holt volna, de lam megh elÿ valla
es nagi ỏrómebe chak hogi megh nem holt valla,
Nem ủalla magʒattiȧ teöb zep Lủcinanal
kire az orßag maradna, Apoloniỏsnak hadgia
eʒokaért Aʒtis teſtamentomba, vdgian ot
létebe
[p 190]
letebe, Apoloniủsnak Altiſrates meg halla
Kÿralj a halaßtis am megh kereſtetj kj ennj
adot valla, es kj tanachabȯl az varoſba
meniỏin Kÿralihoʒ Jủtot valla, megh aiandekoʒa minden nemʒetiủel, nagi Vra tötte valla
Niolczủan eßtendeigh elt Apoloniús aʒútan
Lủcinaủal sok fia Leannia marattak vtana
tellies birodalommal, hogiha eʒ dologba
ſemmj nem volt, kerlek, meg erd egi nem tùdomal
Az kj ez eneket rendelj ủerſekben ighen
biʒik Jſtenben, mint Apolonıủs K. az Tengeren bủidoſủan elmeÿeben, az eòʒer
eöt ßaʒnak, es az niolczủan niolcznak
ketſeges elejben
Amen.
finis per me Joannem Job de
fanchalj Aỏ 1603. die vere
13.8bris estue gierta vilagnal &.
15. A MIHÁLY VAJDA NÓTÁJÁRA (Bujdosván,
fáradván...)136
[p 191]
Az Mÿhalj Waida Notaiara
Bủidoſúan faraduan, zerelmem kepen>137
136
137
RMKT 17/3:16, 23–24.
A javìtások a fekete kéztől származnak.
90
Elmimben megh ủiult> ugj ujol138 ßerelmem ßinnie
Mint zarủas fiatủl alnak ʒerelmem> hagiatik mezze139
Olÿ neheʒ hogi teőlem taủoʒek meße> elvalt ʒerelme140
Az kitt nekem adot ßintein141 olÿ kedủes
Mìnt giemant Rủbintal eßủen melj ékes
friſſen vettet adgia nalam ßerelmes
Zerelmes ʒep chokÿa orczamom édes
Mert lattia hogi magat igi bie mủtatta
zerelmes ßaủaủal nekem valotta
Kezit nekem niủtúan hittel fogatta
Holtig ʒerelmiben éltem oltotta
Jlÿ hiūſeggel veöttem teȯle ezeket
Mint ora forgaſa melj ſórȯn pecʒent
Jlj ßeöntelen Jaigat érte ßerelmem
Halaltis keß vadgiok érte ßenủednem
Nem choda hogi tengek banadban élek
Mert en ʒerelmemteỏl meße teúelgek
mint
[p. 192]
Mint madar tarſ nekeỏl óʒủegen élek
Mikor ßerelmemmel nem beßilhetek
Tùdom hogj röủid nap ùigan repeölek
kedùes Violammal edgiủt oröllek
zerelmes ʒep orczajat titkon chokolok
Keserùes142 panaßal nekie ßolok
Ket zep feir galamb ʒerelmek chokjá
Enghem felgerießtet azeö peldaiok
Liliom ʒepſegek kedủes Jllattiok
Minden zeȍz keöueſſe Ilj fris formaat
Aiandekon Jmar en bús ziủmnek
Versben nem Jelentem ʒegin feiemet
Keserủes lelkemnek bủʒgo ʒerelmit
Holtig rabbủl attam tellies eltemet.
J.J.DF.143 finijt> 6 Martÿ 20 1604:
16. Megcsal az Cupido... 144
Alia optima&. & & &145
Megh chal az Củpido enghem az Arủlo ʒerelemre haÿto
aʒ teőrben ßalito, mindenre hailando enghem megh
Beszúrva a sor fölé.
A sor fölé beszúrva.
140
141
Az e fölött egy áthúzott ékezet.
142
A sor margójegyzettel kezdődik.
143
A DF egyben.
144
RPHA-;0860; RMKT 17/3:4, 13–15.
145
Innen fekete tintával.
138
139
91
mordalo kedgietlen Arủlo.
Eö Mirges
[p. 193]
Eö mirges146 nilaủal azen úig zủiemet ighen sebeſitj arra
felgerießtj erreit elủiủj vagioc geȍtrelemben tagaim
ketilben
Sziuem zepsigire mint Andgial kepire egikoron talalek
de eleŏlem elmủlik niekien ígi ßolik ziủem nagi
ỏrỏmem hogi read talalek
Egiſsigel ziủem ziủem edes lölkem tekincz ream ziủem
kegies ʒiep ʒerelmem en edes ʒereteőm az ʒiep
Cipros fahoz hasonlo vig ʒiủem
Nesies enteölem ad keʒedet nekem ereöllien ủig ʒiủem
oh en ủig ʒerelmem edes geönereösighem es ʒiep piros
roſam Allando Violam
Ziep piros orczaiủ, fekete ʒemeölkedeö kegies tekinteteö
tekilletes ßaŭủ es ʒiep feir ßeneö, oh ßiep abraʒatủ
kegies Io erkeőlchú
Banatim ủig ʒiuem teȯlem147 eltaủozık tagam ßakatkoʒÿk
ottan en ʒiúemben eles teőr fủtamek, kj miat148 életem
megh röiủditettik
Ha Jstent ßeretted értem eʒ dologban Jarÿ hiủen ʒerelmem
ßolgalatom neked aianlom eʒekerth, ha lehet ủig ʒiúem
tarch megh életemet
Az ki ez eneketh
[p. 194]
Az kj ez éneket rendelj versekben az ezer eőt ßazban
az eö nagi bủủaban aʒ kilencʒúen egiben neủit
nem jelentj verſeknek feiben finis149
17. Megszereti szállását... 150
Megh szerettj ßalaſat, hegıeknek151 veölgeknek
allaſſat, follio vʒeknec152 ʒủgaſſat, az madaraknak ßiepen ßolaſſat
A szó fölé valaki egy e-t ìrt.
Az m d-ből javìtva.
148
Az i pontja a felette levő ß szárában van.
149
A belső margón jelenkori ceruzás megjegyzés: 1591.
150
RMKT 17/3:17, 24–25.
151
Az ı a sor fölé beszúrva.
152
A v és a ʒ közt hiányzik egy i.
146
147
92
Nömes ủadac tű kik ủattoc ủagion153 erdeŏben lakastoc
ßiep madar ßokat hallottoc154 de az ßiep ßoủal
ſemmit ſem gondoltoc
Sziep zemeimnec ŭilaga ifıùsagomnac tarsosagha
banatimnac ủigaſſaga, ßerenchemnek ſoc Iora forgaſa
Moſt jeöủe hoʒam egi köúet, kj ollian úot mint eúet, ßaiaba
hoʒa egi keöuet, aʒal mủtatta nekem nagi orőmet
Az keö ollian ủalla mint ikra, úgi finlic ủalla mint ßikra
bie kebelembe bochattam, ßiúemnec ßerelmit ottan felgerießtj
Las en moſt melliet felettem, keöuetet megh sem kirdettem
hogi hol talalnam az vúlgiet155 kiben megh fognam ʒerelmes hölgemet
Kj bủủs ziủem ủigaʒtalaluán, banatimat eltaủoßtatnà, melÿ
heöldgiel en edgiủt laknam, es holtomig étet elsem hadnam
Kezeidet adgiad keʒemben, felủißlec hedgien eölemben
takargatlac lepedeőmben es elnıugotlac hegien ölemben
Oh ủig ủiraom
[p. 195]
Oh ủig ủiragom Viola ziủemnek Vilagha Sophia, mindenkor
teged ʒeretlec, es en magamnac teged vetelec
Aʒte derekat ziep keskenj ziep magas az te homlokad orczad
mint ʒiep roſa piros aʒʒal ighen ʒiep az te niaias voltod
18. BALASSI BÁLINT 24. ÉNEKE (Most adá virágom...)
156
ALIA &. &.
Most ada ủiraghom nekem bokretaiat magahoz hasonlo
ighen ʒiep ủiragiat kiben violaiat keötette Roſaiat
vgi tetczik hogi értem abbúl akaratiat
Viola ziep ʒine mùtattia hiủſigit rosa piros volta
hoʒam nagi ʒerelmit, feir rosa penigh tiʒta életit
néße mínt mủlattia beolchen ʒerelmit
De latom hogi ezec nem chac aʒt ielentic, hanem ủeßont
enis olj ledgiek aʒt kirj, heö, tiʒta, ʒerelmes, legien ʒiủem
intj, aʒ mint hogi eö magat mondgia hoʒam lennj
Azirt ez bokretat enedes ʒerelmem megh ſzolgalom segiſsigedirt viſelem mit parancholß vele nekem mint iol értem
hidgied te hellieted nem kelj maſ ennekem
De te nekeöúeſsed ez bŭkreta dolgat, ki noha mȯſt olj ʒiep
de eſtủire elhirúad, ủíragia157 mind elhủl chak aʒ teöủe
marad ligj allando hoʒam mekint en tehoʒʒad
Bontast158 mi köʒetủnc valo keteleʒiſnec senkj ne ßerezheſsen
A szó közepét paca takarja. Az u ékezete az a fölött van.
A szó közepét paca takarja.
155
Az i pontja a felette levő vesszőbe került.
156
RPHA-1008
157
A g d-ből javìtva.
158
Az st a szó fölé van beszúrva.
153
154
93
mert bania Az Isten az kj fogadaſat megh ßegj sbeöntetj
az kj heaba veßj ßent neùit
[p. 196]
-------------Eʒör eöt ßaz az hetúen 8 eßtendeőben159 egi ßerelmes
hellien hogi volnic reöitekben az ada viragiat
akkor en keʒemben kit Istenteōl kirek giakor keönergisben
-------------
19. Egyszer vala én életemben...
Alia optima
Egiczer valla en életemben soc ßereteőm en ßerelmemben, kikkel életemben éltem ereőltem igiemben
Az egiknec neủe Margita kj magahoz vtat megh nita
megh haragita, bủſita chak megh sem tagita
Masodicnac neủe Jllona, fogad Isten hoʒa io vona leőn
ʒene bona, ot iol Iara ʒegin katona
Harmadicnac neủe Katúsa gienge feir ziep Sima húsa
bator megh ne fủſsa, aʒ kinec ot leßen Jủſsa
Nedgiedicnec neủe Barballia, rißeges annac az bordaja
nem Io az haia vagion nekj maſ felteö marhaia
Ötedicnec neủe Ersebet, ot latnal ziep eleúen kepet
chokolnj ʒiepet, kj megh ßerelemben nem lipet
Hatodicnac neủe Anna az maganal iobat mít athatna
ßabadon hadna ha kj mit teöle kiủanna
Hetedicnec neủe Kriſtina kinec giakran haiol az
Ina eömaga hina, firfiủủal örömeſt vina
Nıolczadicnac neủe uala Sara, azt ne ùidgÿk bȧtor az
vaſara
[p. 197]
vaſara, talalt az tarſara, mint az Tot az io vaias kasara
Kilenczedicnec neủe Sủsanna tetczic egi elseöben megh honnıa
ligi chac vtana aʒủtan eö maga kınalna
Tızedicnec neủe Jủlia, Nemet lean Bechben lakaſa chac
ßonac alna, Bechben nala ha kj megh ßalna
Tıʒenedgiedicnec neủe Sophia, kj az Jffiakot hoʒaia hiÿa
ighen sia ria, mert nem akar edgıedeől halnia
Tiʒenketeödicnec neủe neủe160 Dorka, ennec vagion ziep keskenj
dereka, bar megh ne vtallia ha valakj hoʒa kapcholhattia
Haida haida tj io menechkek ier úgordgiủnc meniej kechkek
159
160
A d fölött papìrhiba.
Szóismétlés.
94
gienge heölgecʒkek, jora161 menendeö ßeöʒechkek
Jobban jobban162 eleöl vgordgiủnc163 az vtolian chac hoppot
mondgíunc164 ſemit ſe bankodgıúnc165 eÿelis edgìủt forgodgíủnc166
Eʒ ủerseket az kj ßerzette ßaŭaúal ha kit megh sirtette
hogiha nem teőrhette legen ageb leania erette finis
20. Pani matka, pán otec...167
Alia
Panj Matka pan Otecʒ na tom ſú ſe ʒneſlj abich paſla Coʒlatka jat ge ſſetrit nechcʒj.
Koʒlatko miwa roſkj a rado tergawa, nahúrú ſpına nủoſkj nd>
ʒ drúhim wʒdj pohrawa
Pas ge cʒerko ma mila len preſ toto leto, Wſak ſủ pėkna, ſpanila
ano mj gích lito
koʒlatko
[p. 198]
kozlatko pokud ſkacʒe168 acʒ wleʒe nahúrú, teſko ſlıſſet kdÿſ placʒe
tlúka na komorủ
Pas ge aſſ bj okrotlo nebủde nadlủʒe, an gủſſ ſkoro odroſtlo, porúʒilo
núcʒe
Jak ge ſmủtna mam paſtj, an trawicʒkj nenj, damlimú geſtj chraſtj
tủ dicʒkj ſe ʒmenj
Popòſt ge do ʒohratkj a hledai ho pilne, bủde brʒicʒko hlatki
wernẏ neomilne
Milegſſj mne ʒahratka, ſſtepkj a korenj neſſlj fſſecʒka koʒlatka
ÿ ʒgegioh dworenim
Neʒdrahag ſe cʒerko ma, cʒin tak ÿakſſt roſkaʒj cʒo nam
wıleʒj doma, wem ge na ſwú ſtraʒj
Pohriʒe mj korenj w meg peknej ʒahradcʒe ſſtepkj ſnad
ÿ warenj, nechcʒi ho nakratcʒe
Proſim te giſſ cʒerko ma Ale peknú, recʒj, at tú nehradne
doma wem ge na ſwú pecʒj
Popaſú ho ʒa tiden yak mi ſe podarj poʒenú ge kaʒdj den
bủde cʒim dal ſtarj
hlidala ſem kozlatka, tam mecʒj horamj kdeſſ bıla paſtwa
ſlatka trgalj rohamj
Cʒoſſ mam pocʒinat ßobe, neſſtaſtna dewecʒka a ÿa169 pridu
k ſirote ſmủtna neboſſıcʒka
Ʒe ſem kdj to kozlatko, pústila wʒahratkú. ʒdalo ſe neboA j-n nincs pont.
A j-n nincs pont.
163
Az u fordìtott, n-szerű.
164
165
166
167
FJK 1959, 154–158.
168
A ʒ felett egy félkör (letter ezh with inverted breve).
169
Az y ékezete: ˇ
161
162
95
ʒatko, giſſ ho mam pamatkú
dcʒerko
[p. 199]
dcʒerko procʒ tak narikaſſ cʒoſ prihnala domú a pocʒem
ſobe ſtiſkaſſ ſlibila ſi komú
Jakſſ ſem mela ſlıbitj170 kdiſſ tam nebil ʒadnj, mam cʒo ſem chtela
mitj ach kdeſſ ge bil ſtraʒnj
Powecʒiſſ mj dcʒerko ma cʒoſe tj pak ſtalo nicʒ to ſſkodj nemame
ʒe koʒlatko ſpalo
Wſſak ſem matko prawila kdiſſ ſme bılj w laʒnj, ʒe ſem wenek
ſtratila, giſſ koʒlatko blaʒnj
Nedbag na to cʒerko ma doſt ſe ſtalo w nocʒj a mnoha koʒlatka
ma múſſ ßobe ſpomocʒi
Aen.171
21. Ach, potešení mé roztomilé... 172
Alia
Ach poteſſenj me roſtomile tis moga fſſecʒka ʒde kratochwile beſ tebe mủſim bit lıtot mj teho ʒe ſe mam ſ tebú
ma mjla roʒlúcʒit
Daremne geſtit me milowanj natebe cʒaſte me ſpomìnanj, ſerdcʒe
ma gedine, milowal ſem te werne Wprimne nade fſſecʒkj gine
Aniſſ ſem na to neúmel ſpomnitj at bich takú odplātủ wʒitj ʒa me milowanj, mủſim ʒnaſſetj mnohe nereſtj, ʒaloſtne tȗʒenj
Mile to ʒnaſſem a ſ tim ſe teſſim, ʒet weßel búdú ʒarmútkú ʒbudú
poteſſ mne pan búch ſam, at ſem ſe toho ſmútnj nenaʒdal, bich mel bit oklaman
Raʒieibich173 ſ tebú me mjle ſerdcʒe ʒrownal174 w miloſtj wúprimne fordeʒe> laſcʒe
racʒ datj pan búoch ſam, bich od tobe bil ma naimılenſſj
wprime mílowan
[p. 200]
Anot mne ſmủtne me ſerdcʒe bolj ſwoy newidim kolj czo ſobe ricʒi
mam, litot mj toho ʒet ſe mam ſ tebú ma mila roʒlúcʒit
Netrapiſſ wicʒe ſmủtneho ſerdcʒe, múſim do hrobú pro tobe brſcʒe, poteſſ
mne ſmútneho, neb te milȗgi tot mủg pan boch wj, ſerdcʒe wprimneho
Twe lıcʒko kraſne bìle rúmene, ranilo geſtit ſerdcʒe mi ſmútne miloſtj úkrútnú
gine opúſtim ſ nj ſe poteſſim ʒ anicʒkú mú mjlú
Horke neſſteſtj ÿak ſe mnú walcʒiſſ ʒ mú nejmilenſſj ſerdcʒe me lúcʒiſſ
A j-n nincs pont.
A szó felett rövidìtésjel.
172
FJK 1959, 160–164.
173
Nehezen értelmezhető hely, Radſei bich v. Raz bich esetleg?
174
Én ʒrewnal-nak inkább látnám.
170
171
96
cʒim ſe poteſſit mam, fſak tȧk kcʒeſſ mitj me mile ſerdcʒe beſ tebe miſım175 bit
Ale giſſ to ʒnam ʒe tj mne nechcʒeſſ tim driwe ti mne ſweta pomúoʒeſſ, cʒoſſ
tenủ ricʒj mam, litot mj teho ma naimilenſſj ʒete oʒelet176 mam
Ʒadan177 od boha at mne nemine kteraſuch ʒena mne ſe doſtane, me ſerdcʒe
gedine, mocʒ dam nech mj pak toho kdo keʒe neprege, ia na to malo dbam
Pan boch te ʒehnaj ſerdcʒe me mile, ti ſi ma fſſecʒka ʒde kratochwìle
dewecʒko ma gedina kdiſſ mj te buoch da abj bila moga Anicʒko178 premila
giſſ ga precʒ pugdủ acʒ nerad múſim panu bohú te ſmủtnú porúcʒim
dait pan buch dobrú nocʒ ÿa pak ſwe ſerdcʒe ſmútne trủchliwe porủcʒim tobe wmocʒ
Tủto piſnicʒkú kratcʒe ʒawiram geſſte gi gednú dobrú nocʒ dawam
ʒehnaj te milj búoch kdiſſ pak ginacʒe bitj nemủoʒe ʒwolim
ſobe ginú Anicʒkú premılu Aen.179
22. Mysel, serdce k Bohu ja mám... 180
Seqủitur Alia
Mißel ſerdcʒe k bohú ja mam we dne w nocʒj k nemú wolam búoch
pomoʒ nam, bi ſerdecʒne a ſpolecʒne Wſwornoſtj wlaſcʒe
ſpogilj ſerdcʒe ſtan ſe kratcʒe
Nadarmo g[es]t181 milowanj kdiſſ buóch neda poʒehnanj g[es]t
daremnj
[p. 201]
g[es]t daremnj, kdiſſ da miloſt, radú pomocʒ me predſewʒetj ſerdcʒe
obratj neb ma tȗ mocʒ
Pripủſt k ſerdcʒj proſim tobe, werim ʒetj mne primeſſ ßobe, neb kiʒj
tobe, do mej ſmertj milowatj, wire kreſtanſkej w laſcʒe malʒenſkej
prebiwatj
Serdcʒe we mne g[es]t ſtrapene, teſſkú boleſtj nemohủ ʒneſtj kdiſſ
ſpomenem, na twe lıcʒko cʒerne ocʒko hned geſt ʒdra wejſſj ma
najmilenſſj me serdecʒko.
Jak ja ſmútnj weßel bit mam, na ſwem ſerdcʒj ʒarmủtkú doſtj trapenj mam, trủchlĩn ſmủten tim ſem weßel, ʒe to> buóch to mracʒno
obratj wjaſno182 welmj kraſno
Rada ʒenſka ʒradna ʒawiſt mecʒj dwema g[es]t nenawiſt, tim ſem ia
giſt, A fſſak to bủoch má w ſwej mocʒj protoſſ opacʒj ßobe
roſpacʒj w ſwogem ſerdcʒj
Amen winſſúgit ma mila dobrú nocʒ pan buóch racʒ datj a wtwrditj
tobe pomocʒ, nehrej ſ ſteſtim ʒa to proſim bj nedobrala neb neprebrala
neʒelela
kdo geſt tủto piſen ʒloʒil paniam pannam werne ſlúʒil, cʒiſtotne
Elìrás muſim helyett.
A ʒ tetején félkör.
177
A ʒ tetején félkör.
178
Anicʒka helyett.
179
180
FJK 1959, 164–168.
181
A gt+félkör alakú rövidìtésjel formát mindenütt g[es]t-ként oldottuk fel..
182
A j-n nincs pont.
175
176
97
ʒil, milowaný panien panij ku pocʒtiwoſtj ſpiwa w ʒaloſtj
w roʒehnanj
Boʒe183 bủd mne miloſtiwj vſliſſ tento mủg hlaſ ninj ʒaloſtiwj
abj doſtal ßobe ʒiſkal, tủ naimilenſſj peknú Katủſſj
kú ßobaſſj Aen.184
23. Pane Bože milý... 185
[p. 202]
PAne boʒe milj,186 tobet ſe ʒalúgj, 187 neb ſem ʒarmúecʒenj188 pro teſſke
nowinj189 to fſſe pro recʒj lidſke, 190 ſokj ſſpehine ʒenſke191 cʒini ſe zagiſte
Dewecʒko ma mila poteſſenj meho192 racʒ obweßelitj ſerdecʒka ſmutneho193
neb te werne milủgj194 cʒeſt wirủ ʒakaʒủgj,195 wicʒ neſſ ſe ſameho
Ÿakſſ Orfeg Tarſu milowal naramne mel welikú laſkú Hector
k ſwej Hellenne, Pirȃ Gweſſkardús Teſbe, takʒe ſ nj leʒi w hrobe
tak ÿa kcʒi pro tobe
Ano Lucretia Ven[us] vſſlechhtìla wmiloſti g[es]t ſtala werna Antifora
tak tj kemne ſtala búd ſerdcʒe ſweho mne neſpúſt deúciʒko
má mila
Cʒoſſ tej ſem nadege fſſak nepochibủgj na ſlủʒbú mne prineſſ
ſerdecʒko me mile, nebt kcʒi werne ſlủʒitj do mej a do twej
ſmertj tebe milowatj
Litagicʒ ſe tocʒim cʒo ptacʒik herdlicʒka, kteraſſto kdiſſ
ſtratj mileho ſamecʒka, wʒdicʒkj pri cʒeſte ßeda ſweho
mìleho hleda, tak ÿa teʒ ma196 mıla
Strela Kủpidowa ta mne poſtrelila Amor dite ſlepe ſerdcʒe
me ranilo neb ſem proteſcʒe ranen, ſmrtj, cʒekam cʒo
jelen,197 kdj ma bit poſtrelen
Kwitkủ mủg ſpanilj, fikủ oſladilj, lıcʒko twe cʒerwene, perj
kolorowe, ocʒi twe ßokolowe, telo Alabaſtrowe, ſerdcʒe
Jaſpidonowe
Spomeniſſ giſſ na mne dieủcʒicʒko ma mila, pan bủoch mj
toho daj abi ſi ma bila, bich te werne milowal, k ginim
ſe neủtekal, w cʒiſtote ʒeterwal,
ÿak
[p. 203]
A ʒ fölött félkör.
185
FJK, 1959, 168–172.
186
A szó után vonás.
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
A j-n nincs pont.
183
184
98
Jak Jozef Tobias terwalj w cʒiſtote pan bủoch mj toho
daj, w miſlj a wgednote, bieh ſe ia teſſ tak chowal, tela nepoſſkwrnowal, wūlj neſprʒnowal
Laſkú manʒelſkú w tom abich ʒachowal, mú milú dieúcʒicʒkú
pak werne milowal, ſteſtj> w ſteſtj w nủcʒi, w chủdobe, ſſetricʒ iako ſam ßobe Amen degſſ to boʒe198
24. Mějž, ty, lítost... 199
Alia cantio
Megſſ tÿ litoſt ma najmÿlſſÿ nad serdcʒe moge nebo ſem ÿa
we fſſerú powolnj tobe, ʒdrawj ſj memú ranila ſſkodila>
miloſtis mne ranila ʒdrawj ſi memú, ſſkodila, mne ſj ʒarmútila
A, wſſak ja mam mủg nanilſſj ſtraʒnich nad ßebủ, kterj mj nepregi mlủwitj ſ tebủ, bi to pan búch racʒil datj, bich mohla ſ tebú
mlúwitj ſerdcʒe poteſſitj
Wſſak gineho mȗg naimilſſj, mne wʒdj ſſikúgj, bich ho wʒala
ʒa pana mj wolegÿ, bohate mne darúgi wirủ laſkú ſlibúgi
mne ſe ʒakaʒúgi
Proto na te mȗgnaimilſſj neʒapomenú vtocʒiſte nemam ßadnemú
ginemú, wʒdj lihage wſtawage wʒdicʒkj na te ſpominage ſerdecʒko me mile
Nedbag tj nicʒ ma naimilſj naʒboʒj geho, waʒiſſ ßobe wicʒe
ſerdcʒe vprimneho, kdo ſe ſtatkúm dawagi, wire w laſcʒe nebiwagj
bicha honiwagj
Nechteg toho mȗg naimilſſj nicʒ litowatj wſſak pro tobe mam
ʒarmŭtkủw doſtj, teſſkoſtj teſſ ʒaloſtj, mam priliſſne dúhj doſtj
chcʒem
[p. 204]
chcʒem wicʒej terpetj &
Nebo w ſteſtij mȗg negmilſſj ßobe ʒakladam, kdiſſ ia tobe mema ocʒmi
vhlidam, an lıcʒko twe cʒerwene, rủcʒe nohi nad ſnech bile
s poteſſenj me
Vſſak ja otom, má200 naimilſſj dobrú ʒnamoſt mam ʒe vtobe
vſtawicʒne ßokj mam, ano na miſlj ʒwarúgi, chticʒ abi naſ
roʒlúcʒilj, wſſemú naſ obcʒủgj
Vßilủgit, mȗg naimelſſj bit naſ ʒwadilj, me ſmútne ſerdcʒe
ſ tobú roʒlúcʒilj, nedbagſſ na to nikolj neʒwedủ po ſweg
wúlj bı nas roʒlúcʒilj
Nepoſlủchag, ma naimilſſa newernich lidj neb onj naſ ſpolủ
roʒlúcʒitj chtegj vhlidagi ʒe201 dwúch milieh, ano miloſt welika
v nich tȯ w pametj magj
A ʒ felett félkör.
FJK 1959, 172–180.
200
A szó után egy átfirkált ß?
201
198
199
99
Bich ja mela mȗg naimilſſj matkú roʒhnewat, precʒe ja
te mȗg naimilſſj bȗdú milowat, milowat te milowat
prſten ʒlatj dawat, mile te obgimat
Giſſ ja ſe mam mȗg naimilſſj ʒitra wdawatj, nemileho trupa
ßobe pogimatj, milowatj bủdú tobe, me ſerdecʒko premile
wʒdicʒkj kaʒdej chwile
Giſſ mi cʒiniſſ ma neimilſſj ʒármủtkúw mnoho, kdiſſ
ſj mi oʒnamila wʒdawanj tweho, kam ſe mam ſmŭtnj pôdetj
o, ſmertj racʒ prigitj a mne ʒahladitj
Neplacʒiſſ neʒel mȗg naimilſſj meho wʒdawanj, ſſak ÿa
wʒdj twe ſerdecʒko twa werna panj, neſſ bich te opuſtila
radnej bich vmrela, prote bich ʒiwủot dala
Na ʒnamenj mȗgnaimilſſj tej wernej laſkj, kterú ſem ia
mela
[p. 205]
mela ktobe po fſſecʒkj cʒaſj, prſtenkem te darủgj mnoheho ʒdrawj
ſlibŭgj wſſakſ hoden wídim gÿ
Geſſte ktomủ mȗg naimilſſj tobe darủgẏ, tento winek ʒelenj nahlawủ wſtawŭgj :|: mnoheho ʒdrawj ſlıbùgj wʒdj tobe milủgj
Bich ſe mohla mȗg neimilſſj ktobe ʒachowat, do mej naidelſſej
ſmrtj tobe milowat, mílowatj tobe bȗdú wʒdıcʒkj take kaʒdej
chwile serdecʒko mo mile
Bủch te ʒehnej ma naimilſſj ʒa takú laſkú kohoſſ ßobe ʒwolila
megſſ laſkú k nemú kam ſi ſwa ſlowa podala ktere ſj ke mne mluwila
kdiſſ ſe mnú ßedela
Bủd bohủ ʒel mȗg neimilſſj meho wʒdawanj, ʒe202 ia tobe mam ʒbawena bitj ninj ktereſſto ſerdcʒe me na kaʒdú chwili miluge afſſak
oſſemetne
Bilſ na mem ſerdcʒj mȗg nejmilſſj me vteſſenj, politủgteſſ werne
panenkj ÿ pannj, ſkúßilat ſem ſkúßila, cʒemủ ſem newerila
boʒe bich vmrela,
A kdiſſ na mne pohledj prebiſtre ocʒj twe, tŭ wʒdi ſe obweßelj
ſmŭtne ſerdcʒe twe, ſpomen na mne ſmŭtnj den a ja na te kaʒdj
den ſpominatj mȗſim
A kdiſſ ſme ſe ſpolú rozlúcʒıtj203 melj ʒaloſtiwim placʒom ſme k ſobe
mlowilj, o neſſteſtj neſſteſtj. prneſloſ me k ʒaloſtj pro ʒradne bohatſtwj
Bủch te ʒehnej ma neimilenſſj poteſſenj me, neb ſi tj fſſecʒka
w ſwete ma kratochwile, twa kraſa cʒtnoſt, ſpaniloſt, cʒini mj
welıkú ʒaloſt, roſpalủgicʒ mıloſt
[p. 206]
Obeimiſſ mne ma neimilſſj ʒa to te proſim, ʒe204 mj dobreho
winſſủgeſſ temủ ÿa werim, nadpoſledj tobe ʒehnam
milegſſj mile neʒadan205 v tebe poʒnawam
A j-n nincs pont.
204
Letter ezh with inverted breve.
205
A szóvégi n elìrás m helyett.
202
203
100
Porủcʒim te ma neimilegſſj, Panủ bohủ ſwemủ a ſebe smútneho ſerdecʒkủ twemú ſ tim te ʒehnej pan buch
ſam, toho tobe wʒdj ʒadam kdj na te ſpomìnam Aen206
25. Bože, požal toho... 207
Alia cantio
Bóʒe poʒal toho ſmủtkú ʒaloſtneho, cʒo ʒlobiwj lide vcʒinili ſu mne, beʒe fſſej pricʒenj mej, ʒarmútılj ſedcʒe208 me
miloſt ſủ ʒrúſſilj
Ach nemȗoſſ teſſie bit ÿako kdj dwa rownj w miloſtj ſe
roſpalj ßobe ſủ vprimnj, a ʒlj nenawiſtnj lid, magicʒi
k nim nenawiſt, chte gi to ʒrủſſitj
Rowne ſe tak dege, iako kde ſe dúſſe od tela precʒ delj; hled
iak ſerdcʒe bolj, politủj boʒe teho, ʒeſ tak mislú lechkeho namlowit ſi ſe dal
Ne proto ſem tobe ʒe trogeho ʒelj, wenecʒek mùg dala, bich
ſe ʒarmȗtila, neſſ abich pewna bila, teho cʒo ſwa mlủwila ginacʒ mi ſe dege
Radek geden ʒelj tot g[es]t bil mȗg mìlj, drủhj radek ʒa tim
hled na mne okem ſwim, tretj cʒo ſem ſklamana, neʒapominag na mne darmo ſem vfala
Acz g[es]t209 to winna ma ʒe210 ſem neȗmela, ptacʒka chiteneho warovatj geho, ale mam w tom nadegi ʒe f ſiʒlach
mich vſterne ginacʒ ho ʒachowam
[p. 207]
Rada tj ia gemú klietkú ʒe ʒlata vpletiem, ʒ wúnneho
cʒitronú loʒȗ mú priſtrogim, ſtúol ſtolıcʒi ſ cʒiprìßú, ʒ hrebıcʒkoú a ʒ múſſkatú, pekne mú priprawim
Pokrm twủog ma bitj len same Confectj, Mandlj a hroʒenkj
figj, teſſ Cibebj, napog twúog Mủſſkatıle prủniol ÿ kireole
tj prewelmj chútne
Bủdem geho kúpat w úotecʒkach prewúnnich, ʒ rúʒe211 a
ʒ lilie, ſ fialkj, salwie, ſanma hlawıcʒkủ ʒmijem, ſpikinardem Olegem prewúnnim namaʒem212
A kdiſſ ho okúpem do bielich rúk weʒmem, do loʒe213
kmentowej poloʒim uſtlanej, bủdem pekne ſpiewatj hiſtoriju
Hellemẏ cʒo Paris milowal
Tủt bủde twa roſkoſſ take kratochwile, cʒo ʒdawna ʒadalo twe ſerdcʒe preſmútne ; prilet nemeſſkeg ptacʒkủ, pokad
baboȗ nebudủ, miloſtj vʒiwag
A szó fölött rövidìtésjel; Amen.
FJK 1959, 180–184.
208
Az e és a d közt hiányzik egy r.
209
A rövidìtésjelet a felette levő p szára takarja.
210
211
212
213
206
207
101
Bohu tie porủcʒim winſſugémt dobrú nocʒ, Abj ten
ptacʒicʒek priletel w mogú mocʒ, bich ho ßobe ʒiſkala
teho cʒo ſem ʒadala Amen ſ nim ſpiwala
26. VIRÁGÉNEK(Lelkem Kata...)214
VIRAGH ÉNEC &
Leölkeöm katta ʒerelmes Lőlkem ziủem katta, tủdod az vr Jsten
megh parancholta hogi egimaſt ßereſsủc aʒt hatta, aʒirt
ha Jstenủnc aʒt parancholta
Lölkem katta megh lasd iol ziủem katta, hogi az vr Jñ ßt215
akarattia, megh teſſic raitad io volta ßereſsed, aʒkj
magat neked Atta.
[p. 208]
Leölkem katta gondold aʒt ha ziủem katta cʒiudalatos mindenben megh probalta Sʒíuet ßiủith altal latta aʒkj magat
ßolgadnac biʒonj monta
Leölkeöm katta, igi liūin ßiủem katta hogi ßiued ßiủith
igi megh probalta, tahat ßiúeth kichoda altatta, hogi ilj
hamar hoʒa megh Valtoʒtatta
Leölkeöm katta mitt chelekeßel ziủem katha, vallion ez valtoʒaſt kj gondolhatta, ßerenchetlenſeghem ha hoʒta
ſoha ʒiúem eʒt nem Vadoltha
Leölkeöm katha vgi liủin ziủem katta, mondgiad leölkem
Leolkeöd mar megh vnta, mert leolkeöd aʒt megtalalta
ʒiủed kit kiủant regúlta
Leölkeöm katta cʒak eßedben ßiúem katta Júſſak néha
néha, bator ne giakortaa Tủdod mint ohaitotta ʒiúem
ßiủed kiet keziben tartotta
Leölkeöm katta búcʒȗ216 ez ßiuem katta, hoʒad ʒiủem ſenkj nem
valtoztatta de gȯgj ßiủed allaſſat latta es maſérth
ʒiüed eőtet megh útalta
Leölkeöm katta aʒt mondom ʒiủem katta Jsten annac beöntetiſit mondotta ſeöt vdgian megh atkozta Joerth gonoßt
kj ad megh ủtalta
Leölkeöm katta, Aʒirt Imar ʒiȗem katta, keſerủes ʒiúem
teöled igi bucʒußtatta, hogi aʒ the ßiủed mi uólta
ledgien biekeſigbe feleölem hogj vgi kìúanta
Leölkeöm katta legi egiſegben mar ʒiuem katta
enteölem
[p. 209]
RMKT 17/3:19.
A szó felett rövidìtésjel (inverted breve)
216
A rövidìtésjegy a c-től az u-ig ìvel.
214
215
102
enteölem biekeſſigh tıʒteſſigh neked Io katta Isten elteſse
Io es ßiep katha amigh elß vigan elÿ vıragßal ßıep katha
Leölkeöm katta elmedgiec mar ziủem katha ßiuemmec eleȯmben veött meßi Vta az ßegin geolıcʒe peldaja eletinec vige
fanac aßủ Aga
Leölkeom katta ſemmj óròmem mar ʒiủem katha, amj eleb
ʒiủemeth megh ùigaʒtalta most aʒ megh utalta Ne atkoʒlac
atolac in kap mert Isten akartha
Leölkeöm katta panaßomat mar ʒiủem katta, elủigeʒem merth
halaadatlan volta kathanac erre Indita egi kis niaúaliamban hogi ilj hamar megh útalta
Leölkeöm katha, katha leölkeöm ʒiep katha, kara, katha
kara leölkem katha, leölkem Kata ʒıep kata, katta kara ßiủem
katta, kiet ʒemem vilaga vala az katta
Leölkeöm katta, te uigh katta, ſokaig elj ʒiủem katha
ʒiúembem fel iroth ßiep Neủed ßıep katha, katha kattha
mert az kattha, katta kara neủit ßiúembem holtig ot hatta
Leölkeöm katta azen ziủem igi Siratta, teged ʒiủem katta,
eʒ verſekben nagi ſiralmath eretted erched io katta, noha
neủit eltitkolta eſmered iol bator neủith megh ne irta finis
27. Darovals’ mne, Bože, tak...217
[p. 210]
Darowalß mne boʒe218 tak obweßel ſe ßokol ptak, ʒe219 ſem
ſe mohol oʒnamit naprủcʒe, teſſicʒe twe ÿ me ſmútne
ſerdcʒe, giſte prủdcʒe tweho ſerdcʒe ranen ſem preteſcʒe
ſtrela beʒj ſerdcʒe horj ſpatriủſſe twe licʒe
Aÿa giſtotne ſama kerwj ſem naſicʒena Pelikana ptaka litoſtiweho, welmj mi ſe oʒnamila wſſeho kủdj
chodim na te miſlim me premíle ſerdcʒe, Kúpidowoú
giſte ſtreloủ ranen ſem preteſcʒe
Nad to ſpanila Labủd odegmaſſ mj fſſecʒkú chút, w ſwete
nenj ʒadneho lekare bi mj dodal tak chủtneho
lektware, na ſlúncʒj ʒar ſpatriủſſj twú twar
me premíle ſerdcʒe kủpıdoủoú giſte ſtreloú
ranen gſem preteſcʒe
Ja praủdú ricʒj mohú, tagitj to nemohú, milùgi tebe
iako ſama ßobe p. b wie nailepſſie ſerdcʒe me tagno
kdo naſ lủcʒj neroʒlúcʒj kterj na mne ſocʒj, ke mne
precʒe ʒdreſne prúdcʒe me premile ſerdcʒe
Elj boʒe vſliſſ hlaſ, ʒaloſtiwj tento cʒaſ wbitmaſtj
pritomen bủd dag mj pomocʒ, ſerdcʒe me podawam
ja gegi teſſ w mocʒ, bich owotcʒe roſkwiſt widel me
premile ſerdcʒe neb ſi> opatrj ſam neb ſi tj pan tej
peknej ſſtepnicʒe
Leủendủlo220 prewùnna, roʒmarinủ ſe rowna, deg boʒe
bich ho ia teſſ docʒekala, docʒekaủſſe telo ſwe
FJK 1959, 186–188.
Letter ezh with inverted breve
219
220
Az o elìrás a helyett.
217
218
103
[p. 211]
ſ nim obkladala, Allabaſtrem peknim flaiſtrem wúnnim
mageranem, fủndamentem ʒaloʒila giste ſerdcʒe AMEN.
28. Lilium, kvítí sadila... 221
ALIA &.
Liliủm kwitj ßadìla wſſtepnicʒi ſe prochacʒela, Magowj
weßelj cʒas, deúcʒicʒka cʒtna welmj kraſna, wſliſſalt
ſem gegẏ hlas
Ÿak mi ſe neiperw ʒgewila, ÿhned me serdcʒe Ranila
gegj bleſk mne ʒachwatil, te boleſtj kraſnej cʒtnoſtj
naramne ſem ſe podiwil
Drahim rúchem ſúcʒ odena, ſ praweg biloſtj cʒerwena
welmi ſe iaſtne ſtwel> ſtkwela, vteſſenj ten cʒas letnj
winek rúʒowi222 wila
Mÿloſtj ſem k nj naklonen strelú ohniwú proſtrelen,
ſtidliwe ſem na nj ʒhledel, vſſlechtilȧ welmj mila
me ſmutne ſerdcʒe ÿala hned
Ÿ pristủpil ʒ ochotnoſtj obiaúſſj gi ʒ ủcʒtiwosſtj, hned
ſwūog rúʒowẏ winek, ʒ hlawj ſnala, a mne dala, k tomú
teſſ ʒlatj perſtenek
Lȧſkủ od nj iak ſem poʒnal, prawicʒe ſweg ſem gi poddal
ſerdcʒe we mne ſpleßalo, ach dewecʒko me ſerdecʒko
giſſ mam radoſtj nemalo
Lidske cʒtnoſtj ʒachowawaſſ w ſluʒbach mne wʒdj
wolneho maſſ, pro te ſem ʒiú milen, drahi kwitkú
mủg pribitkú dal bich w ſercʒe wilitj kreȗ
[p. 212]
Eÿ laſkủ k tobe ʒgewủgj, w bohú mem kladú nadegj, ʒe mj223
te racʒi datj, ʒ wủle geho pana meho, mủʒem224 boch
da ſwoge bitj
O drakſſie dieủcʒicʒka neſſ ʒlato, tebủ g[es]t225 me ſerdcʒe
ÿato, k tobe ma laſka prawa, nemeni ſe w ʒadnem cʒaſe
deg boʒe at wʒdj ʒủſtawa
Eÿ teſſkot geſt pretrchnủtj ʒwazek vprimneg miloſtj, git
geſt kaʒdj vcʒaſten, o miloſtj w meg mladoſtj tebu ſem
ÿa teſſ podweden
FJK 1959, 188–194.
223
224
225
Rövidìtésjel: inverted breve
221
222
104
Ÿak ſem pak kolj podweden a tủ miloſtj ſem ʒweden
boʒe mủg tj mne napraú, mú newinnoſt ʒgeú vprimnoſt
me ſmủtne ſerdcʒe vʒdraú
Eÿ rmútil ſem ſe ſa ſmúten, nemohù bit poteſſen
ej ſliſſicʒe gegi hlaſủ tú me ſerdcʒe welmj berſcʒe
prigalo poteſſenj ʒaſe
Láſkú dieúcʒicʒka neʒmenúg a ʒlim lidem ſe neʒgewuj
wim ʒe mame lite ßokj ʒide ʒloſtnj ʒli faleſſni
roʒlủcʒủgit mílownikj AMEN
29. EURIALUS ÉS LUCRETIA HISTÓRIÁJA226
IGEN ZIEP HISTORIA SIGMOND227 CHASZARNAC ideiben leőtth dologh Az nömes
Kiet zemelreöl Eủrialuſreől es Lucretiarủl, es azocnac egimashoʒ walo
[p. 213]
zerelmekreől, Lucretianac halalaról Eúrialủshoʒ valo zerelminec miattha minth leőtth halala
29.1. Prima pars
PRIMA PARS
Soc Ereőſ ferfiac beolchec es kirallioc ßerelem miat
veßtec, Jffiac zep leanoc mergeſ nilaÿ miath meghemiʒtettenec Orßagoc pủßtultac, Varosoc esVarac mindt
feőldic leö törettec
Parisnac öröme Priam[us] Kiralinac birodalmat elủeßtj
Troiat elteöretj, Hectort leúagata, Kiralitis megheőletj
Illen228 orßaganac mınden tartomanìt ellenſig keʒben eitj
Egi Poganj Aßoniẏs Szamſonnac elmijt ollj igen meghúakita
aʒeö monthatatlan ereiet elủiủj s ßemit ki tollatatta eömagatis vigre poganiokkal eße az feöld ala bủrita
Szent Daủidnac fia beőlch Salomon K. Jstenil kedủes vala
de Fharaho K. leania ßerelme miat balủinat Imada, mindenfele renden az Vac ßerelemnec vagion Jllen hatalma
Sokàkrúl ßolhatnec kinec peldaiokrủl lehetne teöb beßidem
de moſt kiủaltkepen kiet Ifiủ ßemilnec ßerenchiet éneklem
kikben mírges voltat igen megh mủtatta az kegıetlen ßerelem
Eggic Eúrialȗs masic Lùcretia mind az ketteő ʒiep úalla
teőrhetetlenkepen egimaſ ßerelmire felgeriettenec valla, kinec
RPHA-1249; RMKT 16/9:11, 403–461.
A D talán T-nek indult.
228
RMKT: Ilion.
226
227
105
sebes teöʒe miàt ŭigeʒetre az eggic megh holt valla
[p. 214]
Aʒirt most ỏth reſzre beʒedemet roloc, es az eneket oßtom, az
elseö reßibe az ỏ ßerelmecnec indủlatiat megh mondom, aʒủtan
egimaſnac kölet leúelec mas rißeben megh irom
Soc szerencheiekreöl es nagi zerelmekreól kiet rißiben
eneklec, Vtolso reßeben zórniủ halalarùl az Aßonnac
beßellec, ha rea halgattoc ßerelem hatalmat ebeöl meghirthetitec
Mikoron eleößer Senas varoſaban Sigmond chaßar ment
valla, draga keßeölettel es nagi tıʒteſeggel őtet fogattac
valla, Sz. Martha Temploma mellet egi Palotat nekj keßetetec ủala
Czeremoniacnak ủigeziſe útan az Templombúl ki lipic
Mentiben niegi Aßonj egimashoʒ haſonloc eleötte
megh alapec, Aʒocnac ʒiepſigit chaßar mikor latta
loủarủl le ủgordÿc
Eö ideie ßerint iollehet az chaßar immar ifiú nem valla
de az bủiaſagra termeßetj ßerint giorß es hailando
valla, az ziep aßoniockal valo niaiaſagban ǒ giȯnerkedic valla,
Aſzonioc köziben magat elegitủin fordủla ßolgaihoz
kerdj hogi ha lattac valaha éltekben haſonlot Aßoniochoʒ Megh halattac vgimond aʒ emberj kepet hasonloc Angialokhoʒ
Aſzonioc eʒt latúan ſzömeket az feöldre leghottan lefeogeßtic, ßemirmeteſsiggel az ö ʒiepſegeket inkap
meghekeſitic
[p. 215]
megh ekeſitic, Eö tekintetekkel Sigmond Chaßar ßiủit ighen
megh ſebeſittic.
Thermettel orczaŭval rủhaúal eʒek kóʒt Lủcretia zeb walla
kj megh hủß eßtendeőt eö ideie ßerint megh nem haladot
valla kj miat nemʒette229 Menelaūs niekj meltatlan Ura valla
Ennec at teöbinil Allapatia magasb haia biủſegeſb> valla
Araniban köúekben annac eőteʒiſe zep Arani ßini valla
zep magas homloka ſemmj ſzemergiſsel nem rủtitattot valla
Szemöldeke níekj ekes230 modra hailot, fekette ßeme valla
orra ßiep edgienes tellies roſa ßìneö piros orchaia valla
clariſ ßineö Aiaka feier apro foga zep kichin ßaia valla.
Eörủendetes ßaùa ekeſsen ßolaſa tıʒteſegeſ triefaia, Mindeneknil kedủes Jffiaknal ßerelmeſb soknal eö niaiaſagha
nem filinc ſem miriß de nagimertekleteſ mınden maga tartaſa
Aranÿ göng es ezőſt zep draga keöúekkel rủhaiat ekeſitic
chaßar ủdủaranal nagi soc feö emberec chac ötet emlegetic. Vala
hoủa tereöl mindenecnec ßemec ó rea forditattic
Vdȗar nepe keöʒj egi ʒiep Jfiủ legin franceabúl Jeōt valla
229
230
RMKT: Camillák nemzete.
RMKT: kézíj
106
Eủrial[us] neủe, gaʒdag nemʒetſeghe, de köʒep ember valla
harmincz kiet eßtendeös ßiep ekeſsen iaro tellies orczaiủ valla
Maga ùiſeliſe edgienleö erkeölche chaßarnal igen kedủes
Szolgakkal ßerßammal, Arannial231 rȗhakkal aʒeö ßalasa tellies
[p. 216]
De ʒerelem ellen aʒʒal es nem lehet erös es geöʒedelmes
Nem soc Ideö mủlūan latūan ezec egimast felette megh
kedủelic, Iol lehet ſem eddi ſem maſic ßerelmit egimasnac nem ielenic, de aʒ felgeriedet teöʒet ſokaiglan
eőc elnem fedeʒhetic
Egimaſsal sokaig beßeddel ßolaſval eóʒúe nem ferkeʒtenec
mert mind nemʒetſeggel nielủil es ßolaſſal, egimaſtúl
keölembeʒtec, chac tekintiſekkel es aʒ ö ßemekkel
egimaſſal beßiltenec
Megh sebeseölt zủvel felgeriet elmiủel Lūcretia bủskodic
Hazas voltaát Lattia, Urat nem ßeretj, ßeöntelen gondolkodic, sem eÿel ſem nappal az ßerelem miiat elmeẏo
nem niủghatic
Semmÿ geönereöſegh ninchen en Uramban ô magaban
aʒt mondgia Geöleölſegeſ ʒaủa soc eölelgetiſi, kedủetlen chokolaſſa, Jeöủeủenÿ Jfiủnac chac tekintiſeis
nalam feleöl haladgia
Az felgeriet langot olch megh moſt elmidben232 ha lehet
Lủcretìa, Vaiha az lehetne bıʒonj az en ßiúem
nem Uolna bủſkodaſba, de ßokatlan ereö akaratom
ellen elmimet haborgattia
Tủdom mi volna Job de moſt az gonoʒbat, kelÿ ennekem
keöúetnem, Jeöủeủenÿ emberrel oh en búſúlt
[p. 217]
ziwem, mj keöʒem vagıon nekem? kÿrt hogj idegen
orßagbelj agira geriedeʒ az en leőlkeőm
Nem de nem athaté ugían eʒen feőldis ki kedủemben
leheſſen, hogi ha az en ʒiúem moſtanj Uramtủl jllen
ighen idegen, de kepe termete zep Eủrıalùsnac ßeöntelen ủl ßủủemben
Kıt nem indithatna Jffiủ zep orczaÿa ủiteʒi Allapattia
kj az en ʒiủemet biʒonj keletinel fellieb altalhatotta?
Maid ketſegben eſem eȯis ha ßerelmit en hoʒam nem mủtattia
Nem túdok mit tennem? Elarúlhatomé az en tiʒtaſagomat? Vallamelj idegen firfıra biʒamé titkomat es magamat? Ki ha megh ún enghem mas leant ßeretmegh elhadgia
en Agiomatt
De nem azt mủtattia ékes abraʒattia Vigh es Nömes erkeőlche
Vallamj chalardſag kit kellene felnem hogi ó benne lehetne
Ottan megh eſkúttem hogi en ßerelmemet ſoha elne feleiche
Nem felec biʒonial minden kiſedelmet maid ki ủetec
231
232
RMKT: lovakkal
RMKT: magadban.
107
ziủemból, Az en Zíepsigemet mert ö is ßerettj latom
tekintetibeól, Vagi ít marad Velem, Vagi úele elủißen
eſmerem erkỏlchebeől
Vallion elhagìame feriemet Aniamat? Az en kedủes haʒamat
ne engedie Isten hogi en chelekedgiem illien nagi gonoßsagot? De kegietlen Aniam giakortaa megh bantia aʒ en
ùigaſſagomath
Férfiniekeöl
[p. 218]
Ferfiniekeől penigh örömeſben lennik, hogi nem Urammal
elnec! Haʒam ot lehetne hol Eúrialủſſal kedủem ßerint
elhetnéc! De vißontagh hüttem, es en nemʒetſegem
nagi kiſebſegbe eſnek.
Mitt arthat ennekem kit ingien sem halloc az
kôſsignekc beßide? Az kji hitit neủit fölette eöriʒj
ninch semmj meröſsigi! Nem uÿonnan tőrtint
es nem chak en raitam İlj dolognak keʒdete
Sziep Illonat Paris akarattia niekeől elnem ủihette
volna, Medeat az Jason Colcos ßigetibeöl kï nem
hoʒhatta wolna, Az sokaſag kőʒet ha enis ủitkeʒem
ſenkj nem chủdalhattia.
Az kepen sokaig az zep Lúcretia magaban tủsakodek
de az ʒerelemteõl minden okoſſaga úigre megh úaketatek
Eủrialủsnakis haſsonlatos langal elmeÿe geőtretetic
Chaſzar Udủaranak melette ziep haʒa Lủcretianac Vala
Mas feleỏl melette chak koʒel hoʒaia Eúrial[us] ßalaſſa
ùdủarban mentiben aßont az ablakrúl mindennap
íol lathattia
Naponkent ziep keöúet233 pej loúan haz eleótt, ónen
magat hantattia Az chaßar eleőtis giakortaa
ßemeit ablak felj fordittia, kıbeől ßerelmeket óma
gais chaßar eßeben vötte wala
Az kik eʒt
[p. 219]
Az kik eʒt mondam ßoktak ninch azokban hamiſsagh, Hogi
az ßeginiec köʒt alachon haʒokban lakhatık az tiʒtaſagh
draga palotakban ßemirmeteſſiget nem tarthat aʒ gaʒdagſag
Valakj mindenkor kedủe ßerint lakic ßỏntelen ßomiúhoʒik
Jelen voltat megh ún megh tiltot dolgokra giakortaa234 igiekeʒik mert az io lakaſtủl az gonoß kiủanſagh inkap
felgerießtettic
Jgiekezik vala ziủibeöl kj ủetnj zerelmit Lủcretia
haʒban rekeʒkedủin mar az Cupidonac teöʒit megholtia
valla, de mihelt megh latza Jffiat, az megh allút lang
233
234
Sic!
Vagy giakortan?
108
iſmet fel lobanna
Giakran gondolkodik kinek nagi ʒerelmit, batran meghielenthetnj. Mert az titkon válo tőʒ az ô elmeÿt sokkal inkap eghetne, Vra ßolgaj kóʒt egi vin ember valla, kenek
Sosias neúe
Nemet nemzetsigbeöl igen Jambor es heő ßolga Sosias vala
Ennec illen modon titkat Lúcretia megh ielentette valla
Mikor nagi Sereggel aʒ eö haʒa mellett Chaßar bie megen valla
Tekínched Soſia melj igen ziep Jffiac az chaßar kereöl
vannak mindt eʒ ủilagh ßerint eʒekhőʒ haſonlok biʒonj
nem talaltatnac, Rủhakkal, ßerßammal, Termettel, Sziepsiggel mındent feleỏl haladnak
Vaiha
[p. 220]
Vaiha az Vr Isten Urat ezek keʒeől nekem engedet volna
kiknec ßeepſegeket, ha moſtan nem latnam ſoha nem hittem
wolna, de mond megh ennekem ha melj eʒek keʒeöl
eſmeretedben volna,
Sokat ezec keʒeöl eſmerek Aßoniȏ az ʒolga azt felele
Az franciabelj Eúrialủſt iss meg kerdj hogi ha
eſmerné, Sosias aʒt monda az ó Aßonianak hogi
aʒtis iol eſmernj
Szola Lủcretia tùdom Jamborsagod hogi nem mondod ſenkinek, megh vallom teneked felgeriedet töʒit
eheʒ nagi ßerelmemnek, Jelench megh önekj kerlek
hoʒa valo akaratiat ʒiuemnec,
Felele az ßolga mit haloc tetőled gonoßsagh az Aßoniȏ
nem hogi megh miủelnim de megh elmembeis bıʒonj
en nem bochattom, Aʒ en Vìnſegemre hidgied en
Uramatt ſoha elnem Arȗlom
Jnkap eʒen kirlek tekinch megh nemʒetted göʒd megh
te ßerelmedet, moſt megh igen könien az ủionnan
Jndúlt túʒet meghenhitened, kj hogiha felgeried
ſemmj orủoſaggal eleit nem veheted
Az ßeretet sokka titkon nem maradhat ónenmaga kiteried235
ha Vrad meghtủdgia gondold megh erkeőlchit mit cheleßik veled, monda Lùcretia hallgas en Urammal ziúemet ne ießed.
Ki halaltủl
[p. 221]
Ki halaltủl nem felj megh hidgied Sosia nem rettegh
maſ dologtủl, wallamit en ream hoʒand az ßerenche
elkelj ßenủednem attủl, de megh nem ßeönhettem
igaʒan megh vallom az en kíủanſagomtủl
235
Másból javìtva.
109
Felele Sosias mit ủeßted magadot ßigeneted nemʒetted
chak teniked leßen te nemʒetid keʒeöl paraʒna aßonÿ
neủed, gondolatod penigh sok eőrʒeő ʒemelý köʒte talam ủighöʒ ſem vißed
Melleted ủin Aniad feried es leanid ßőntelen veled
vannak, Vrad haʒanipe es Jambor ßolgaj ſoha elnem
taủoʒnak, ha eʒek halgatnak a keöfalok236 read es aʒ
Aitok kealtnakk
Ha senkj teneked eőrʒeőd nem volnais lattia Jsten dolgodat, Eö elnem ßenúedj ha te megh nem ßönel gonoß
gondolatidat, gondold megh Uradat ne rủtich magadoth
tartch megh tiʒtaſagodoth
Aſzonÿ ezt felele azt igazan mondod ſzerelmes Atiamfia
de aʒ Uralkodo megh deöhet ßerelem ßìủemet haborgattia
Tủdúan az gonoßra akaratom ellen, hanniat homloc indittia
Nagi sokat magamban rúla gondolkottam ellene Tủsakodtam
de nem vott mit tennem feiemet Imaron alaia hodoltattam
kerlek ne hagi enghem legi ſegítſegemben237 aʒ mit moſt
read bıʒtam
Nadgiot
[p. 222]
Nadgiot fohazkodek Sosias eʒt halúan. Monda Lucretianak, Azen gondban farat ủen feìemirt ßoloc, mint
biʒott Aßonianac238 Neủeßesd hiredet enÿhich megh
elmidet tarch megủ neủiet Uradnac
Monda megh fogadom ßodat nem hadgiom el meg ßemermeteſſigem Megh geöʒem halallal az en ßerelmemet
hogi ha elnem vitettem,239 Vaſsal ủagi mereggel tiʒtaſagomat en talam megh eöriʒhetem240
Ighen megh íede Sosias eʒt halủan monda hogi nem
ßenủedem,,241 Szola Lủcretia ha en vegeʒtem te
megh nem tilthacz enghem, Erre ſok feö aßonj
emberek peldaia int es veʒirel enghem
Latủan eʒt az ʒolga, semmit aßonianal, hogi beßide
nem fogna, Monda, Eletire hogi nem mint hitire
mar nagiob gongia volna Fogada hogi mennil hamarab talalna Eúrialúſnac ßolna
Eʒel felgeriedet elmeijt Aßonnac io Reminſighre
inche:242 Az ö fogadaſat chak ßoúal igirj, de bie
nem tellieſitj. Hogi hallogataſſal aßonnac ßerelmit ỏ megh kiſebitené
Nagi sok ideiglen Aßonianak zíủiet Remìnsìgel taplala
de hogi haʒủgſagban Jmar nem maradna az
Jffiủhoʒ indúla, oh melj ighen ßeret egi Aßonj
teged monda
Kerdeʒkedi-
RMKT: kövek is.
RMKT: segítség ebben.
238
RMKT: asszonyomnak.
239
RMKT: rejthetem.
240
A tem szóvég mintha ttem-nek indult volna.
241
Két vessző van.
242
RMKT: vive.
236
237
110
[p. 223]
Kirdeʒkedſire tóbbet annal niekj Sosias nem felele
Eúrialủs ȏtet honneit Ieȏt es kj vott Ingen ſem eſmerhete Hogi ziep Lūcretia keỏlte volna hoʒa aʒt
ỏ ſoha nem vele,
de az zerelemnek kemenj níla ziùiet altal hatotta wala
ſeḿi niŭgodalma ſem eijel ſem nappal nekj243 nem lehet valla
titkon valo langtủl aʒó ßiùe belȏl megh emißtetic valla
Regi ereőßigit íol tùdủan feölette ígen chủdallıa walla> magat
Szidalmaʒa ʒiùit hogi elhatta wolna elibj okoſſagat Mert
az ßerelemnec írʒj ȏ magaban göʒhetetlen hatalmat
Eʒt mondgia magaban moſt túdom mj lıgen az ßerelemnec
töʒe, Kibben nagi röttegis nagi soc gondolkodas rōủid
annac örȏme. Nem tủſakothatom, mint eßemben vettem
ſemikepen ellene
Illic enhoʒamis az mitól magokat kíralíoc ſem ohattac
sem Beólch Alexander sem aʒ erȯſ Samson elnem taúoʒhattac. Sòth amaʒ ighen Bőlch Ariſtoteleſtis ßentnec it
nem talaltaac
Hercủleſrȏl mondgiac hogi kardiat ėlủetủen gủſalliat
vŏt keʒeben, Hogi ßereteöinec ilj engedelemmel lehetne
io kedủiben Soha244 ónalanal ereȯſb viteʒ nem volt aʒ
feold kerekſigiben
Termeßettȏl
[p. 224]
Termiſzetòl vagion hintetùin ſzíủủnkben az ſzerelemnek magủa Vadak es madarak fene Oroſlanok
vannak birodalmaban! Tengerbelj halak, uıʒben
ſem lehetnek miatta batorſagban
Aʒ Jffiakot biria veneknek megh alȗt ziùeket felemelj. Mindeneket megh göʒ es ßokatlan tȏʒʒel
aʒ ßiueket245 ſegitj246 Hat mit ereökedem termißetem247
ellen moſt enis igiekeʒnj
Ezeknec útana embert keres
ȗala, ki altal elúigeʒe, Jesủs
egi barattia efìle dolognac
choda okos mestere. Egi aßont
fogada, kitōl Eủrial[us] ıllen
leủelet
kulde248
A szórendet a szavak felett számok jelzik.
RMKT: Noha.
245
RMKT: szüzeket.
246
RMKT: égeti.
247
Az m jobb szára pókhálóvékony.
248
A strófa a jobb margóra van beszúrva.
243
244
111
29.2. Secunda pars
SECVNDA PARS
Argúmentúm:
Non potúere diủ Vallidủm cohibere fủrorem
Prodidit in censas charta manúsqʒ faces
Köſzenetem vtan Iraſomban neked egiſseget
kiúanok, Hogi ha en magamnac aʒ the ìo kedủedben egißſiget talaloc, Mert mindt egeßſeget
s míndt io Remenſiget en chak tetöled varok
En magamnal imar Lủcretia teged sokkal inkap ßeretlek
velem temagadis eßedben vehetted, melj igen kedúeltelek
megh ßerʒet249 ʒiúemnek sok fohaʒkodaſj bıʒonſagi lehetnek
Tūdom temagadis giakortaa íol lattad az en abraʒatomat
netalam ßantalis latủan ßemeımbeől sok keónihúla
taſimat, kerlek ủed io neúen ha megh nìtom neked
moſt aʒen titkaimat
Aʒte
[p. 225]
Az the nagi ʒiepsïeged kedủes ekeſsiged mar megh foghot enghemet
moſt veßem eßemben ßerelem ereit hogi lattalak tegedeth
de250 az Cupidonak birodalma ala hodoltattal enghemet
Sokat ereőlkettem megh ủallom teneked hogi eʒt elkerőlhetnem
te251 nagi ßiepsigedteöl, ekes termetedteöl igen meg göʒetettem
mar te rabȏd vagiok finies ʒemeidteöl mert en megköteʒtettem
Nem lehetek imar soha en magamnak tỏbbj birodalmaban
Etelem Jtalom es gondolkodaſom vagion te hatalmodban
mind eiel mind nappal téged kiủanlak varlak en Agìamban
Te magad tarhacz megh chak te ūeßthecz elis: Valaʒd el
moſt edgekit Tegi vallaʒt ennekem leủeledból hogi
en irtheſsem megh elmidet, Beßidelis ne legi moſtan
keölemb252 hoʒam, mint lattam ʒemeidet
Nem nagi dologh hidgied oh zep Lủcretia töled aʒ mit
kiủanok Eleg leßen nekem ha ednehanj igit en teúeled
ßolhatok aʒ en leủelemben teöled ennil teőbbet biʒonj
en nem kiủanok
Eʒt ha megh engedet boldogſagban elek, ha megh tartod
elủeßec, Jmar hiúſegedre biʒtam en maghamat, kit
felette ßerettec legi io egisigben oh en edes leölkeöm
talam veled lehetek
Pechet
[p. 226]
RMKT: megsértett.
RMKT: te.
251
RMKT: de.
252
RMKT: keményb.
249
250
112
Pechet allatt gíǒrſan leủelet uen Aßonj Lùcretianak ùiùj
Aʒ önen haʒaban, ßerenche vgi hoʒa chak ónen magat
lelj, kitȯl hoʒta wolna kiủanſagat annak höſigit
megh ielentj
Gonoß hire neúe az egiß Varoſban aʒ Vin Aßonnac ủala
hogi eʒt kötikj hoʒa igen nagi ßegennec az Lủcretia
tarta Michoda tegedet hoʒot en haʒamhoʒ gonoß
aßonj aʒt monda
Tißteſsiges ʒemilt alnok beßideddel hogi merß megh kiſir
getnj, Nỏmeſ aßonnÿoknak hogi mered adgiokot te
megh ßigienitenj, Jffiaktủl leủelet ủndok aßonj ember
hogi merß nekem mùtatnj
Ha tißteſsigemet es Jffiủsagomat moſt megh nem tekintenim
leȗelet ſenkinek ſoha nem hordoʒnal, veled aʒt chelekednim, Menniel aʒìrt mindgiart leűeledel edgiủt
gonoß aßonj enteőlem
Aủagi ad keʒemben had igeſsem mind el alnok iratoſidat
temagad siesel migh Uram megh nem latt ne eöſse
megh hatadat, tőbj soha nelaſd alnok aßonjember,
aʒen Abraʒatomat
Az leủelet kapa ßagatta tapoda, az hamủba bie vettj
kiri az ủin Aßonj tȗduan Aßonioknak erkölchit igi
felele Megh bochaſd aßoniom nalad kedủeſnek eʒt
aʒ en ʒiủem vilte
Ha aʒt nem
[p. 227]
Ha azt nem engedet kitol hoʒad Jeöttem hogi iſmegh ahoʒ
teriek, Szodat megh fogadom de megh laſd hogi kiteöl enghem hoʒad keóltenek, giorſan vißaa tere es io reminſiget
ven az Jffíú leginnek
Monda ùitíeʒ Jffiủ legi nagi ùigaſagban ighen ßeret teged
latom ſokkal inkap hogi nem mint te ötet kedủelj ʒıepſigedet
ighen chokolgatta ßiepen megh olủaſaa moſt aʒ te leủeledet
Nem leỏn óregsige253 hogi valaßt tehetne mindgiart kiủansagodra, de elnem mūlattia röủidnap valaßtot io leßen254
Jraſodra, Ven Aßonj ki Ieőủe ſoha teőbbj rea az Iffiủ
nem talala
Az elßakadoʒot Papiroſt aʒủtan Lủcretia felßedj, Mindenik
darabíat leủelinek iſmegint helire heliheßtettj: Eʒerßer
olủaſa ighen chokolgattaa ladaiaban bie tieùj
Leủilnek hol edgic hol maſik egeie ßiủit ighen fủrdallia
Vegeʒj magaban hogi eö akaratiat az Jffiúnac meghirna
Eʒen igikkel irt leúelet Vitieʒnek köwettúl ködt Valla
Lúcretia Eúrialo.
Had el ne reminlied az mit megh nem nierhecz Eủriale
ʒiủedben Leùillel keőuettel ne ſırch megh enghemett
io hiremben neủemben, hidgied hogi nem talalß
aʒok kóʒt enghemet kiket gondolß ʒiúedben255
RMKT: üressége.
RMKT: ő teszen.
255
RMKT: elmédben.
253
254
113
Nem nágiok
[p. 228]
Nem ùagiok bizonnial Jffiủ Eúriale kinek moſtan alitaß
hogi keriteŏ Aßont tiʒteſıgem ellen en haʒomhoʒ bochat
taß! En életem tiʒta keres mas ßeretót mert enghem megh nem chalhacz
Edgiebekkel vgi élÿ az mint neked tetczik de en
teölem elßōnÿl. Semmit ne kerÿ teőlem leúeleid altal
illien ủakmereöſıggel, Tủdom hogi meltatlan ember
vagi en hoʒam aʒirt legi egiſſıggel
Jol lehet kemìnnek tetczek ez é leủil Jffiủ Eủrialủsnak Mert keölembeʒ valla ßaúaual mindenben
aʒ elkódet Aßonnak, Mindt aʒ altal arra ủtat nita
nekj irhatnanak egimaſnak
Hún az kőủetnekis kit ziep Lủcretia hoʒaia ködet
valla, de ighen bủſkodik hogi aʒ Olaß níelúen
míegh ßolnj nem tủd valla, Az ßeretet ebben
ighen giorſaa tiủj, mert hamar megh tanŭla
Eúrialȗs Lủcretiæ!
Nekj megh felele énte arra ötet rea ne haragủdnik
mert Jeöủeủenj liủin nem túttam kj legien kitől
leùelet köldik Tiʒteſſıgeſ dologh kereſő ßerelem
oka hogi neked Jrik
Biʒoniara tủdom oh zep Lủcretia ʒemirmetes ủol
todot
[p. 229]
todat, Nem moſtan halottam kit inkap ßerettem aʒ the
tiʒtaſſagodat, Hidgied Lủcretia hogi enis gȍlȍlek ßemtelen Aßoníokatt
Fellieb valo Joßag ʒemirmeteſıegnil ninch aßaniallatban
mert az ziep abraʒat elùeßendỏ Joßag es vagion elmủlaſban, kihőʒ hanem Jarủl aʒ ßemirmeteſſigh ninchen dichiret abban
Aʒírt ßerettelek es aʒirt dichirlek256 mindeneknel főlette
olj dolgot nem kìrek kj miat keöſebúlj io hiredbe neủedbe, de mit Jraſombủl elmid megh nem irthet beßidem megh ielenche
Az leủilel edgiủt draga Aiandekot Lủcretianak kűlte
kirj ne múlatna hanem leủelire mindgiaraſt valaßt
tenne, nem ſok idö mủlȗan az zep Lủcretia niekj
igien felele
Lȗcretia Eúrialo:
Elủȫ257 leúeledet nem panaſzolkodom mar az the kóủetedröl
256
257
RMKT: tiszteltelek
A nazálisjel vìszintes vonala az ú és az ő ékezete alatt húzódik.
114
sót258 nagira bechölem aʒ mit nekem irtal hoʒam nagi
ßerelmedreől, Mert ſokkan ßerettek heaban enghemet, peldat
úehecz aʒokrù
Hogi beßilhes velem en tölem nem lehet söt údgian nem akarȏ
ha fechke nem lehecz edgeedòl en tȯled nilùan nem talaltatom
hogiha
[p. 230]
Hogÿha akarnamis örʒököl es magas haʒaktủl megh tiltatom
Aiandekit vöttem mert az ö ʒiep miủec enghem gönerketetnek
ım egi göröt költem érettek hogi nalam heaba ne legienek
aʒ Aiandekoknal nem keủeſebet Ir Iñ legen veled
Eủrial[us] Lủcretiæ
Böủeb zoủal erre ủalazt Eủrial[us] tón zep Lủcretianak
nagi órómem vagion hogi viget vetettil panaßolkodaſodnak, de hogi ßerelmemet keủiſre bechöled eʒ oka
banatomnak
Tủdom hogi nagi sokkan teged ßerettenek de mint en igi
nem Jgtek, Talan te nem hißed mert latom helie ninch
te nalad beßedemnek, ha veled ßolhatnek biʒoníara
nalad vtalatos nem lenik
Vaiha ideiglen fechkije lehetnik aʒ mint te magad
iród, Jol lehet bolhaủa őrőmeſben lenik netenid bie
ablakod. Eʒt en nem vgi banom hogi nem ßolhacʒ
velem mint aʒt hogi nem akarod
Semmit en egiebet hanem te elmidnek io akaratiat
veßem, ha lehetne tȏled mijrt Lūcretia hogi nem
ßollanal velem, kinil iob akarod eʒ vilagon ninchen
mijrt ủtalß megh enghem
Ha azt parancholod hogi aʒ töʒre menìek abbanis en
engedec, Legien akaratod ha modod nem lehet hogi
en teủeled legiek, AƷ alkalmatlanſagh ha chak
al ellenùnk, abban enis engedek
Valtozasd
[p. 231]
Valtoʒtasd meg ebben kérlek Lūcretia aʒ te akaratodat
heaban valonak aʒ hol mondod lennj aʒen faratſagomat
nem illik tehoʒad ilj nagi kegietlenſegh meg hidgied aʒen ßomat
Legi ſzelideb hoʒam ha éltem akarod moſtan te ʒeretődhőʒ
Mert ha vgi beßileß akaratom nieköl ember öldekleö
leßes, hogi nem maſ fegiủernel, kemenj beßededdel te
kỏniebben megh eőlhecz
Semmit en tetöled teőbbet nem kiủanok hanem hogi enghem
ßeres, ebben nem talalhacʒ semminemȏ okot kit en elennem vethes, Attúl nem tiltanak kik őrʒenek tiged hogi enghe-
258
RMKT: nem.
115
met ne ßeres
Boldognac alitom magam ha aʒt mondod hogi te ßerecz
enghemet, Akarom hogi vötted el aiandekimat es nem
ßegted kedúemet, netalam aʒokis eßedben iủtatnac valamikor enghemet
Jol lehet nem nadgiok voltanak de talam ezek sokkal
köſebbek, kikket eʒ leủillel edgiủt en teneked mostan úionnan keöldek, chak te ßereteödirt eʒeket ne ủtalj röủidnap
teőbbet keödek
Az melj Aranj göröt ennekem köldettil úiombúl kj nem eſik
hellietted en tölem minden nap chokokkal aʒ megh nedủeſitettik, Legi egiſigben mar, Jgi aʒ en ʒiúemıs töled vigaßtaltattik
giakortaa
[p. 232]
Giakortaa egimaſnak Jllien leủeleket irogattanak valla
Vigre Lūcretia aʒ ö nagi ßerelmit megh ıelentette valla
kirȯl egi leúelet eʒen ertelemre Eurialúſnak Jra
Lủcretía Eúrialo
Őrömeſt akarnek viteʒ Eúriale en teneked engednj, Aʒ en
ßerelmemben aʒ mint tölem kired teged rißeſſj tennj
mert te Nemeſſiged es ekes erkeőlched tölem aʒt
megh érdemlj
Jghen tetczik nekem az the nagi ʒipſeged es ekes259 tekintettid, de nem leßen Jomra ha enis köúetem aʒ the
nagi ʒerelmedet, Eſmirem magamat nem tarthat ßerelmem nagi mertekleteſſigith
Tudom hogi ſokaig te it ez Varoſban aʒ mint hallom
nem leßes, Ha iatekban eſſủnc hoùa legiec oßtan
mikoron elmenendeß, elnem marathatnek aʒt alitom
penigh hogi veled elnem vißeß
Sokaknac peldaj rettentnek enghemet aʒ the nagi ʒerelmedtől
kic elhagiattanak ʒerelem ideien idegen emberekteől
de aʒ teőbj kóʒt kiủaltkepen aʒmint halottam eʒek feleől
Mikoron az Jaſon Colcoſ ßigetiben az nagi sarkant megh
őlj? Es aʒ Aranj giapiat ö ven Attiahoʒ Görög orßag
ban ủiúé Medeat megh chala kinek ſegitſegit akorj
dolgaban kérj
Megh öletet volna Cretaban These[us] az nagi Mino
taùrúſtúl
[p. 233]
minotaúrủſtủl, hogi ha Ariadne tanachaủal meghnem
ßabadùlt volna attủl, kit edgiedöl hadgia egi pùßta ßigedben elhoʒủan ö Attiatủl
259
RMKT: kegyes.
116
Jghen megh chalattek dido Æenastủl aʒ önnen ủendigitöl
mikor bie fogada vgi mint fủtot embert Troīa veßedelmeből
mindt okot s mindt fegiủert halalra talala az idegen embertöl
Keölſeö ßerelmekben nagi ſoc ủeßedelmet giakran halottam lennj, Aʒirt ſemmikepen Alnok ßerenchire nem merem
feiem vetnj, ßarnias aʒ ßerelem idgiủt veled edgiut elkeʒd
tölem röpőlnj
Nektek firfiaknak aʒ ʒerelem ellen ereőſb elmitek ủagion
Aſʒnÿ allatoknak ßerelemnec chellia halalban vötủe vagion, nem chak ßeretetnek260 ök, hanem döheskednek mindenel
nilủan vagion
Ha tarsat nem talal ninchen rŏttenetesb aʒ mũ ßeretesủnknel
mert ha felgeriedủnk, hirőnc hatra vetủen nem gondolủnk ſemmiuel, ninch maſ orủoſſsagủnk hanem chak hogi
legủnk aʒ mj ßeretöinkel
Aʒ mj taủủl tölủnk aʒt mj sokkal inkap nagiob bủʒgosagal
kíủaniủk, chak eleg leheſſen mj bủiaſagúnknak halalúnkat
ſem ßaníủk aʒ mj eletönket es aʒ mj hǒitủnketh chak
ſemminek alitiúk
Nömes zemielÿ hazas es gaʒdag Aßonÿ vagiok iob
aʒirt
[p. 234]
aʒirt moſt ennekem aʒ the ßerelmedet kj nem alhatatos en
ßiúembỏl kj vetnem, Ne legiec Sophonnac es Philiſnek
tarſa moſt miegh elkereölhettem
Kerlek aʒìrt teged ſzönil megh ne kiủand hoʒad en ʒerelmemet
Olch megh magadbais hogi ha teöled lehet aʒ felgeriedet
töʒet, Ferfj vagi es nagiob eröſſeged vagion ßerelem
megh nem geőʒhet
Ha ſzeretcz enghemet mijrt igiekeʒel az en ủeßedelmemre
aʒ io akarattal aʒ the kiủanſagod, nilúan nem firhet
ößủe te Aiandekidirt egi draga kereʒtet keöltem
legi egiſigben
Vıʒtegh nem lehette Vítieʒ Eủrial[us] hogi aʒ leúelet latta
mert aʒ Vionnan irt beßid aʒ eö ßiủit felgerießtette
valla, Aʒirt illien> Jllien ʒoủal zep Lủcretianak
mas leúelet irt Valla
Eủrial[us] Lủcretiæ
Oh en edes leȯlkeöm te zip Lủcretia legi nagi io egiſigben kj keȗis mireggel ủigaʒtalaſt keöttil ennekem leúeledben Melj mirget mindgiaraſt elủeßteß261 aʒt
úelem ha lehecz velem ßemben
AƷ thenen göröddel megh pechilt leúelet> mikor keʒemheʒ Jútta sokßor megh olúaſam es megh chokolgatā
de maſra inteß abba, hogi nem mint en hoʒam valo
ßerelmednek kiủanſagha mủtattia
Aʒon kerß
[p. 235]
260
261
RMKT: szeretnek.
RMKT: elveszesz.
117
Aʒon kirß enghemet, hogi ne ßereſellek mert artok aʒʒal neked Jdegen firfinak hajlando ßerelmit mert te nem keöủetheted, Megh chalt aßonioknak pieldaitul irod hogi te magadot filted
Olj ighen ziep moddal es draga Jgikkel Jrasod ekeſited
hogi aʒokal inkap aʒen ʒerelmemet te read felgerießted, Elmidnek nagi voltat chủdaltatod inkap hogi nem elfeleitetted
Vallion kj geölőlnj zeretōiet latȗan> aʒirt hogi bolcheſſigit
latna, kit ha lagitanj ʒerelmem akartad ne mủtogattal volna
Te tủdomaniodat es Beölcheſegedet titkolnod kellet Volna
Jllen Jrasoddal nilȗan megh nem olthad az en ʒiủemnek
töʒit, mert mikor olủaſom aʒ the leúelednek chủdalom ekeſsigit, inkap felgeriedek hogi te ʒiepſegednek latom nagi bólcheſiget
Sziepſig es beölcheſsigh io erkőlch ekeſsigh szeretetnek
tegedet, Mondgiad aʒ köủeknek hogi valtoʒtaſſagh megh aʒ
ö termißeteket, fordich megh vıʒeknek follìaſìt vgi enis
elfeleıtlek tegedeth
Mikor az fenies nap eö keletj felj az egen ủißaa fordủl
mikoron aʒ hedgiek hootủl őreghednek aʒ erdök aʒ Vadaktúl
aʒen ʒerelmemis elidegenedik az ʒep Lủcretiatủl
Az mint te alitod higied nem olj köniú dologh az firfiaknal
az felgerjet langot hogi ök megh olthatnak hamarab az aßoniok
aßonioknal
[p. 236]
aßonioknal, Seöt némeliec mondgiak hogi ebben ereösbek
leanniok aʒ Jffiaknal.
De nem tủſakodom mostan sokat errȍl terek en beßedemre
ßŭkſigh hogi felelek aʒthe leúelednek mindenik chikellire
kiủaltkepen aʒhol ſok peldakot hoʒȗvan ßolß aʒ Jöủeủenekre
Edgienlö ùetek aʒ mind az ferfiakban mind aʒ Aßonj nepekben
aʒ mit eleö hanial nagi fris beßidekkel te ekes leúeledben
ſokan Aßonioktúl ferfiak köʒölis megh chalattak ögekben
Priamȗsnak fıat Troil[us] herczeget az Criseis meg chala
Iffiủ delphibủſt Paris vtan aʒ ʒiep Jlona elarúla
az ördönges Circe aʒö ßeretöit barmokaa valtoʒtata
Meltatlan dologh eʒ ha keȗeſnec ủitkit mindenekben alitiak
eʒec peldaiabủl az Ieöủủineket ha mint chalardnak
mondgiak, menj aßonÿallat vagion eʒ Vilagon
gölöſigben hoʒhattiak
Jllik hogi azokrủl pìeldat ùegiủnk aʒ kik megh nem
chalatkoʒtanak mint Antoniủſsal az zep Cleopatra
ủıgik megh marattanak, nem ßủkſigh hogi teőbben
aʒok kȯʒöl moſtan eleö ßamlaltaſſanak
Értem hogi Olủastad aʒ beölch Oúìdiús kenùiben az
Verſeketh kibeöl megh értheted aʒ görög Jffiaknak
idegen ʒerelmeketh, elhattak érette ßeles orßagokot, haʒokot, nemʒetteket
Eʒen kerlek teged Lölkeőm Lủcretia hogi ne gondold
[p. 237]
118
dold aʒokot, aʒkiknek éktelen dolgok elenʒene aʒmj gondolatủnkat, kik ighen keủeſſen talaltatnak ha megh ßamlalodis aʒokat
Nem aʒirt köủvetlek hogi teőled elủaliam hanem hogi ßereſselek Eltemben naladnal eʒ vilagon teőbbet ſoha ne
eſmerheſſek, Jeöủeúennec ne mongi mert aʒ akaratom hogi it ŭalo leheſſek
Ot lehet en haʒam valahol te leßeß ßerelmem Lúcretia
hogiha ideíglen eltaùoʒandomis ſietủe Iöủek haʒa
dolgaimat ʒiepen hogi elrendelheſsem megek német orßagban
Tủdom hogi talalok alkalmatoſsagot it megh maradasomban
sok dolgaj vannak elmúlhatatlanok Chaßarnak eʒ orßagban, Aʒoknak gondgiokat felúeßem magamra maradok
eʒ Varoſban
Ha penigh igi nem fog köủetſıgben Jöủek ide Hetrủriaban262
auagi a chaßarnak Heltartoia leßek ebben aʒ Tartomaniban Hißem hogi megh nierem mert en kedúes
vagiok chaßarnak vdúaraban
Semmit ne felj aʒirt en geönereöſighem ziȗem es Reminsighem, mint en leölkem niekeöl biʒonj nalad nìekeöl nem
lehet aʒ en éltem, könieröl en raitam mert mikepen
az hoo naptúl megh emißtettem
Tekinch megh mủnkamat, es ßöntelen valo nagi saniarù
sagomath
[p. 238]
sagomath, Ves veget Imaron te ſok kinʒaſidban halaʒd
elhalalomat, Mind eijel mind nappal sok eſedeʒìſemet
tủdod vigiaʒaſimat
Latod abraʒatom nagi ʒerelem miat melj ighen meg hirŭadot, alig tarthattia mar leőlkeömet en teſtem, anira
megh faradot, Szöleid, germekid megh őltem ủolnais
igi alhatnad boßủdot
Ha te idgien beöntecz engem ßereteödet Vallion smit
miúelß aʒʒal ki raitad boßút tỏt aủagi aki neked
volt vallamiben karal, biʒonj eheʒ kepeſt elßenủethetetlen haragod leßen aʒʒal,
Oh en egiſsigem oh en ủigaʒtalom Aßoniȏ Lủcretia
ủigi bie te kedủedben hogi aʒ en leölkeömet263
aʒ kin ne ſanìargaſſa, ha ßerecʒ enghemet
gıòrſan írd megh nekem eʒ ʒiúem akarattia
Szabad leßen nekem imar aʒt mondanom hogi en te
ßolgad vagiok, lam aʒ Jambor es hiủ ßolgakat
ßerettik Chaßarok es kiralliok, Soha mindenfele
rendet feleỏl halad aʒoknak meltoſagok
Legi io egiſigben es io ßerencheben oh en geŏnereö
ſighem, te ùagi Reminſighem felelmem ßerelmem
eʒ vilagban életem, Legi io kedủel hoʒam es
io akarattal, chak igi tarthacz megh enghem
262
263
Az a után valamitlyen betűt törölt, talán n-t vagy s-t.
RMKT: szívemet.
119
Mint az
[p. 239]
Mint az beleöl romlot toronj kıuủl latủa göʒhetetlennek
tetcʒik deha nagi koſokkal tördelnj keʒdík íghen hamar
megh terik, Aʒonkepen Aßonj Jffiú beßiditeöl naponként
geöʒetettık
Szorgalmatoſsagat eö ʒeretöìnek hogi iol eßiben ủiủj
nedgied leủeliben eltitkolt ßerelmit nilủabban meghielentj
Illien leủeleủel Eủrialús ßiủit ßertelen felgerießtj
Lủcretia Eúrialo
Jmmar biʒoniara teőbbj te ellened en nem tủſakothatom
te nagi ʒiepſegedet en nagi ßerelmemben reßetlene nem
hadgiom megh geöʒettil Imaron en ereös elmimet neked
megh hodoltattom
Oh, en ʒegin feiem hogi elüeőm teteöled eleőßer leủeledet
eʒ leön oka nilủan nagi veßedelmemre vetettem életemet
hogi ha az te heöted es okos tanachod megh nem ſegit engemet264
Tarch megh Eủriale aʒ the fogadasod kit leúeledben
irtal, ha ßerelem ala tủdatlanſagh miat mar enghemet
haitottal ha elhadnal biʒonj mınden Arùloknel felliebb
gonoßb Arủlo volnal
Kȏniủ megh chalnotoc az zegin edgii> egigijugíủ aßonÿ
alatokat Szegenb annal nektek megh nem tartanotok aʒ tj
fogadaſtokat, Aʒirt ha nem leßeß Allando Jelench megh
aʒthe
[p. 240]
aʒthe akaratodot
Helin miegh az dologh megh valtoʒtathattiủc aʒmj kíùansagunkot, aʒ mit megh kelj banink igen otalmaʒʒúk
moſt megh attủl magúnkat, Veget megh kelj neʒnūnk265
hogi felbe ne hadgíủk elkeʒdett tanachúnkot266
Aſzonj ember ùagiok267 en keúeſſet268 tủdok tennemagad iol
latod, ream eſ magadra hogi ha firfiủ vagi legen neked nagi gondot, Jmar tied leßec hogi ha
fogadaſod es hötedet megh tartod
Eʒt ha nem múủelnim hiủſıgedbe hogi ha moſtan
kietſeges volnik, de biʒom tebenned hogi órőkj
batran neủed allat elhetek, Jsten legen veled
en geőnereöſighem Veʒire életemnek
A szó a sor fölé van beszúrva.
Az u n alakú.
266
RMKT: dolgunkat.
267
A k s-ből javìtva.
268
Nem különböztettem meg a az ékezetes v-t az ú-tól sehol.
264
265
120
29.3. Tertia pars
TERTJA PARS
Argúmentúm
qúam vir qúam mater, qủam Janủa firma tenebat
Artib[us] eſt tandem foemina victa ſủis
Ennekủtanais nagi sok leúeleket egimaſnak köldeʒinek, mindt eggik mindt maſik olj nagj bủʒgoſagal
egimaſnak felelenek Mindt aʒ keteönek mar chak
aʒ kiủanſagok, hogi edgiủt leheſſenek
Fölette neheʒnek es lehetetlennek ez dologh tetczik
tetcʒik valla
[p. 241]
tetcʒik walla, mert ſoha ſe kiủủl ſe beleöl edgiedeöl
Lủcretia nem valla, Vra menelaùs ſok ßemekre ȍtet
eörʒenj bıʒta walla.
Aʒ olaßok kőʒet igen elteriedet ūietek eʒ mindeneknil
hogi feleſegeket ſokkal inkap eőrʒik Arannales eʒeöſtil
eßekben nem veßik hogi nagiob bolondſagh ſemmj
nem lehet enniel.
Az megh tiltot dolgot az Aßonj emberek sokkal inkap
kiủaniak, Aʒ mit akarß baniak aʒ mit te nem akarß
ủißontag aʒt kiủanniak269
Mint aʒ Vereöfenien melj könien egi sereg bolhat
megh öriʒhetnj: Szıntein ollian keönnien akarattia
níekeöl270 aßont megh otalmaʒnj chak heaba eörʒik
aʒkj önenmagha nem akar tißta lennj
Szelidithetetlen mindennek megh hidgÿk Vad aʒ
Aßonÿ allat, kit ſemmj eöriʒet ſem penigh ereöſſigh
soha nem ʒabolaʒhat, Mert ö aʒ öröket> örʒöket
ſokkal inkap eörʒj, olj ighen okos allat
Oth egi Jffiủ legin Attiafia walla, az zep Lủcretianak
kitöl leủeleket giakortaa271 köld vala batran Eủrialúsnak
mert ʒerelmit annak megh mondotta Valla mint heö
Attiafianak
Ennek lakohelie
[p. 242]
Ennek lakohillie Lūcretia Annia hazahoʒ kỏʒel vala
Itt a másoló kihagyott egy sort.
Az n u alakú.
271
Esetleg: giakotan?
269
270
121
oda Lūcretia Annia latogatnj gıakortaa megen vala
Aʒirt ilj ủigeʒiſt ök egyenleö kepen aʒal tötenek vala
Míkoron Aʒ Annia ʒiep Lủcretianak Sztegihaʒban272
menne eö kamoraiaban Eủrialủſt Jffiủ aʒkoron
rekeʒtene Anniat mint ha latnj Lủcretia menne Eủrialủſſal lenne
Ket napot hadgianak kik eßtendeönilis hoßabaknak
tetcʒenek, de it aʒ ßerenche semit nem ßolgala
aʒ ö ùigeʒeſeknek, mert megh irtj Aßonj Iffiat ki
rekeʒtj. napìan aʒ Vegeʒeſnek
Nagi ßomoríſagos köủetſeget Iffiủ ủin az Eủrialùsnak latȗan Lủcretia hogi kj nilatkoʒot alnokſaga
dolgoknak, Monda hogi olj Utat kereſek nem
alhat Aniam ellene Annak
Egi Pandal[us] neùủ sogora ferienek ot az Varaſban
valla, Ennekis titkait aʒ ʒiep Lủcretia megh ielentette valla, Mert aʒ felgeriet lang aʒ ö elmieben megh nem niúghatik valla
Aʒt öʒenj titkon eő ʒereteöienek hogi eʒel baratkoʒnik, mert eʒ io erkeőlchủ es aʒ eö dolgaban hiū
embernek latatnek, Eʒ altal önekik ʒemben letelekben mod es ủt talaltatnek
De nem tetczik vala aʒ Eủrialủsnak hogi titkat
arra
[p. 243]
arra biʒna Menelaūs körȍl ßöntelen forganj kit ʒemeiúel
latna, mert ígen fel walla netalam Vallamj chalard
ſagh abba Volna
Tanachkoʒas kőʒben Eủrial[us] arra Chaßartủl Valaßtattek, Koronaʒatiarủl vegeʒne Papaủal Romaban bie
keöldetik. Melj keövūetſigh niekık zep Lủcretiaúal igen
nehiʒnek tetcʒik
De nem leön mit tennj mert raita Chaßarnak kemenÿ
parancholattia, kiet egiß holnapigh chaßar dolga
iaérth ö Romaban mūlatta, adig Lủcretia Siralmas
rùhaban ſötit haʒban eőlt valla,
Mindennek chủdallíak de nem tủdgiak okat ö ßomorùſaganak, soha vigaſagat nem lattiac önekj mint
egi eoʒủegi Aßonnac, Vgi tetcʒik önekik mint ha
fogiatkoʒaſſa volna fenies napnak
Aʒ eö haʒanipe latủan eʒt hogi fekßik ßöntelen eö
adgiaban, Betegnek alitiak mert ſoha eʒ eleőtt nem
vott ilj nagi banadban, nagi ſok orủoſſagot kirelnek
önekj vannak nagi búſkodaſban
Senkj neủetſigit eönekj nem latta, sem Adgiabŭl
felkeȍltit, Miglen Eùrialús eleiben hala Sigmond
chaßar menetit, mint egi melj Alombúl ottan felſerkene
hogi hala jöúetelit
Lewetj
272
Az Szt fölött félkör alakú rövidìtésjel.
122
[p. 244]
Leủetj magarūl Aßonj gıaʒ rủhaiat ékeſsen fel
eőlteʒik, haʒanak ablakit mindt megh nitogatta ßiủí
ben megh valtoʒek, kit hogi latta chaßar Eủriale
monda netagad aʒ mit latek
Senkj Lùcretiat te taủủl litedben itkín ſoha nem latta
de hogi te megh Ieöttil, lattíủc Jmar felkelle Piros
hainal chilagha, mint hogi aʒ hủrủtnak igi aʒ ßerelemnek ninch ſemj titok haʒa,
Trefalß te en ủelem Chaßar aʒ mint ßoktad Eủrial[us]
aʒt mondgia, nem tủdom mj legen Aʒmiröl nekem
ßolß Chaßar eleöt aʒt mondgia, Aʒ the loủaìd
nak nieritiſek inkap ỏ tet felinditotta
Eʒeket megh mondùan Titkon Lủcretiat aʒirt ó
tekintelj es elfeletkeʒủin aʒ eö ʒíep ʒemilit273 neha
rea feögeʒtj, Jeöuetile vtan chak aʒ intiſekkel
leön elſeö keßenetj
Enehanj nap mủlùan Niſủſnak nagi gondgia Eù
rialủſra walla, Piacʒot megh niʒj melj Menelaủsnak chak haʒa megeőt walla, Honnit ablakara
ʒiep Lủcretianak tekintet lehet walla,
Kủfart Aiandokkal ot megh engeßtủin monda Eủrialủſnak, Aʒ ablakrủl ʒinit mindennap lathatod
te ßereteö matkadnak Valla egi ßúkſígh helj
chak harom ỏlnire elleniben Ablaknak
Innen
[p. 245]
Innen Eủrial[us] sok ideigh nìʒe sokaig uárakaʒek ha
tórtinet ßerint aßonj Arra Jeönne kiben megh
nem chalattek Nem sok ideö múlủan ielen aʒ ablakrúl Lủcretia latatek
Ket fele tekinte monda mit chinalß it ʒerelmem Lủcretia
hoủa míg maragi megh oh en kiet ʒememnek ekeſ ủilagoſsagha Tekinch íde ream oh en ſegitſigem leölkeömnek ŭigaſsagha
Vagiok Eurial[us] neʒ megh ʒemeliemet aʒ te ßereteỏ
matkad, Monda Lùcretia Te ủagi ʒerelmem ủaiha latnad
ßiủemet Moſt ßolhatok veled de megh ŏlelnelek ha feiedet haitanad
Eúrial[us] monda nem neheʒ dolog eʒ maidan megh chelekßem, Aitodat ʒarold bie migh en aʒ laitoriat aʒ
ablakra felteßem, zerelmủnk órómit sokaa halogattiúk
aʒ mit eßemben veßem
Ha éltem akarod monda ne mield aʒt mert aʒ nem ionkra vagion Jnneit iob kiʒ feleól tüdod hogi ennekem
273
RMKT: szemeit.
123
gonoß ßomßedom vagion, Sòt az kủfarnakis biʒoniara
nalam keủes hitele vagion
Jnnen beßilhetủnk de mas ủtat arra kelj minekȗnk
kereſnúnk
[p. 246]
kereſnŭnk Eúrial[us] monda halalom aʒ varas> latas274 es aʒ mj
beßiliſủnk hogi ha kiet keʒönkel ʒiúem Lúcretìa
öʒúe nem ölelkeʒủnk
Sok beßilis ūtan nad ßalon egimasnak aiandekot
adanak nem teőbb aiandeka leön Eúrialùſnak
mint aʒ ö matkaianak, Elnem titkolhattak de
hire leön ebben am az Ven Soſiaſnak
Monda ủen Sosias chak heaban alok ßeretőknek elene
elủeß az Aßoniom haʒa megh ßegenól ha gondot
nem viſelek, Aʒ kiet gonoß keʒeöl iobb aʒ köſsebikit
ha valaßtom niekiek
Aſzoniom ßerelme hogi ha titkon liend ſemmit nem art
eőnekj latom hogi megh ủakúlt ſem hirit ſem neùit
mar megh nem tekinthetj, Jo hirit megh tartom
ßemirmeteſsigit ha megh nem öriʒhetj
Nem akarom haʒa hogi megh ßigenölien sem hogi
megh őllie magat, mùnkamot nem ßanom elmegiek
megh tủdom tŏle aʒ eö ßandokat, Migh lehette tȍ
lem ellene alottam hogi elhagiatnam dolgat
Latom semmikepen hogi az gonoßsagot elnem taủoʒtathatom hogi aʒ titkon ligen Imaron ennekem chak
arra kelj gondolnom, Aʒ titkon lȯtt dologh megh
nem leöt dologtủl nem kŏlembeʒ alitom
közenſiges275
[p. 247]
kóʒenſıges ùitek mínden emberekben az faitalan bủıaſagh
ſenkj nínchen ollian ember eʒ vilagon kit nem bant aʒ
kíủanſagh, Aʒ kj okoſſaggal chelekeßik annal vagion moſt
aʒ tiʒtaſſagh
Eʒeket megh mondúan Latta Lủcretiat hogi Agiashaʒbủl
Jeönne, Semmit nem mủlatta Aßonianak ottan ỏ eleiben
mene, Eő tỏle megh kirdj mijrt hogi ʒerelmit mar vele nem koʒlene276
Eủrialủſt nilủan te ighen ßeretted aßonianak aʒt mongia
tŏlem eltitkolod de megh laſd kinek higj dolgodot ne biʒd
maſra, Mert elſeö beolcheſſigh ne ßeres: Maſodic hogi aʒ ne
legen tủdȗa
Magad kȯủetniekeól elnem ŭigeʒheted te igiekeʒetedeth
tủdom sok idŏtól fogúa megh tanủltad hoʒad en höſigemet
Az ö második pontja a ʒ kezdete.
276
Az utolsó betű j-ből javìtva.
274
275
124
Parancholj Aßoniom érted ßerenchere vetem aʒen feiemet
Nagi gondom Vot nekem hogi aʒ te ßerelmed kj ne nilatkoʒtaſsek: Te megh ne bönteſsil aʒ te firied penigh kiſebſegben
ne eſsek. Minden nemʒetſiged es aʒte Ven Aniad megh ne
ßigienőlteſſik
Monda Lủcretia: biʒoni igaʒ aʒ mit mondaß nekem Sosia, mindenkor nagi hittem biʒodalmom vagion aʒ te Jamborſagodba
de reſt es ellenʒỏ vallal elib nekem aʒen kiủanſagomban
Moſtan hogi te magad aianlod magadot nem felek chalardſagtúl
hogi edgiủt leheſſek aʒ en ßeretómmel varom Jambor
sagodtúl
[p. 248]
sagodtủl, Jol tủdod megh giủlat ßerelemnek langiat nem
valhatom megh atủl
Keried Eủrialủst277 nekem meg kelj halnom mert nem túdok
mit tenem, biʒonj nagi bolondſagh hogiha tủſakodol
ebben megìſ ellenem, Eggiủt ha lehetnek talam oʒtan
mertekleteſb lenne ßerelmem
Menniel aʒirt gíorſan ʒiep Eúrialủshoʒ Atiamfıa Sosia
mủtas vtat nekj mikıppen leheſſsen kònnien hoʒam
iủtaſſa, Nedgied napot varion es akkoron leßen iob
alkalmatoſſagha
Az paraʒtſsag kŏʒȯl búʒat hoʒnak aʒkor Vramnak ŭdŭaraba aʒkoron bie Jeȍhet hogi ha ölteʒendik ßegin
ember rúhaban garadichon horgion aʒkor eöis
búʒat Vramnak tarhaʒaba
Tủdod elſeő aito garadich meleől nilik az en Agiashaʒamban, Aʒ napon ot leßek mond megh eőniekie
aʒ belſeö kamoraban, Thöbitól elúalik chak eömaga lidgien ủgi Iủſſon bie haʒomban
Jol lehet eʒ dologh az Ven Soſiasnak igen nehiʒnek tetcʒik
de nagiob dologtủl felủin ö ellene ſemmit nem tủſakodek Eő magat talala aßonnia tanacha nekj
megh ielentettik
Halủan Eủrialȗs ủgi mint keöniủ dolgot aʒt ỏ ſeminek
vele, zep Lủcretianak paranchollatiahoʒ önen
magat
[p. 249]
magat keßitj, de aʒ nedgied napj varas kiſedelmit
hoßủ idönek vele,
Oh te balgatak ßíủủ megh setetőlt lilek es úakmereő okoſsag
oh te retentetlen elme ßeretökben mijrt vagi olj nagi
vakſagh hogi chak ígen kichin dolognak tenalad tetcʒik
eʒ nagi gonoßſagh
277
RMKT: gerjed Eurialus.
125
Milehet olj ighen magas Alachonnak kit te nem alitanal
mj lehet olj igen bie ʒarlot kit nitủa lenie nem mondanal, mi lehet olj igen veßedelmes aʒmit kȯniúnek nem
tartanal
Chak heaba töled aʒ hazas firfiak feleſegeket eőrʒìk
tórủin es felelem aʒ ßemirmeteſſik raítad nem vralkodik
ellened nem alhat ſenkj aʒ mủnkais, neked iateknak tetcʒik
Minden allatoknak megh ßeliditȍie ßerelem melj éktelen
feö gaʒdagh es kedúes, Jffiủ bôlch es okos, firfiat mire
vißen hogi barſon rȗhaiat leúetúen magara darocʒot
ßokot vedgien
Ki ennekeleőtte nagi geöneröſigben felneúekedet valla
hogi terhet Vallain hordoʒon ʒerelem moſt kinßeritj arra
Aʒ Piachon alúan mint egi tereh hordoʒo önőn magat
arúllia
Oh melj hȍhetetlen choda dologh vott eʒ hogi illen
nagi firfiat aʒ paraßtſagh köʒet kelj kereſnj moſtis
kj tanachaủal
[p. 250]
ki tanachaủal tarchat Aʒ ʒeles vilagon mar nagiob
valtoʒaſt en nem tủdom kj halhat
Ez ủot aʒ miről ßolt aʒ Bőlch Oiid> Oủidiủs valtoʒaſrủl
írt kỏnúbe hol aʒ embereket kóúeknek barmoknak
valtoʒtattia kepeben Circe ßeretóit fene bestiakka teßj
termeßetekben
Mert olj oktalanúl aʒ ʒerelem tőʒe aʒ emberben geriedeʒ
hogi eßit elhagían oktalan allattúl chak keueſſet kőlembeʒ Megh vakủlt elmeje megh kemenủlt ʒiùe haſonlo aʒ köủekhőʒ
Eúrial[us] lattaa felteczet Az hajnal kit chak alig
var valla, Aʒ Alaủalo niep koʒe elegÿủlủe boldognak mongia Matkaía haʒanal sakokban aʒ bủʒat
nagi ßiủe ßerinth horgia
De alaiötiben aʒ garadichokon tŏbbitòl elmarada
ȧgiaſhaʒ Aitaíat megh nita mikepen Soſias hatta
walla, biemenủen edgieȯl aʒ ʒiep Lùcretiat haʒban talalta walla
Közeleb íarùlúan hoʒaja ʒiep ßoủal278 öniekie kößene
legi io egiſegben Leölkem Lucretìa eletem Remınſigem
moſt hogi te magadat talaltalak vagion ʒiủemnek
nagi öröme
Aʒ mit rigteöl fogúan kiủantam te tőled imar moſtan
megh niertem ſemmj kóʒbe vetiſ ſem penig fal
ninchen
[p. 251]
278
Az u t-ből javìtva.
126
ninchen kóʒötted es kōʒettem Moſt bıʒonj ßabadon aʒ en
ßeretőmet chokolom eſ ölelem
Eủrialūſt latủan az ziep Lūcertia ígen elalmilkodek
íol lehet az Tanach Jffiủnac ötōle ßolga altal adatek
nem hihietj valla leleknek alittia olj igen chodalkoʒik
Aʒ ölelgetiſen es chokolgataſson de ủegre megh esmere
monda te vagi é it oh en ʒiủem lelökem ifiủ ʒiep
Eūriale hoʒaja ßoritta ʒıep feir orczaiat aʒ
pıroſſsagh bie telj
Moſt279 latom biʒonnial monda vagion hoʒam teneked
nagi ʒerelmet, hogi ílj veßedelmes dologra érettem
te feiedet vettetted, meg hidgied hogi enis ſoha nem
kereſek mas ßeretōd helleted
Vidgie az Vr Jsten nagi io ſzerenchiủel ủighöʒ mj
ßerelmúnket, leölkeömet Eröủel attanak firiemnek
elhadgiom aʒiert éretted eőtet
Szùksig aʒirt moſtan oh en ủig ʒerelmem es en geöneösighem, hogi ủesd le eʒ vndok rūhat kit vöttil moſt te
read en erettem, Aʒ te ʒiepſegedet engegi hogi lathaſsam, mủtasd megh magad nekem
Leủetúen
[p. 252]
Leūetủen az Vndok rūhakat magarủl fenlik zep
rủhaiaban, az beßiliſ köʒben fủtamek Sosias meg
ala aʒ Aitoban monda magatokat oiatok im hol
Jó Menelaúſ aʒ haʒban
Lūcretía monda ūagion egi röütek helj it aʒ en
Agiam allat, aʒ kikben tartanj aʒen Vram ßokta minden draga marhaiat, Kirȯl írtam neked, abban
moſtan menibie Vram ot megh nem lathat
Jol eßedben úedgied igen megh öriʒʒed magadat moʒdūlastủl, nem tủda mit tennj aʒt kelle mivelnj aʒ
mit hala aßontủl, Megh nita aʒ aitot Lủcretia
hogi ßot hala aʒó Vratủl
Menelaủs ketten bie mene Bertúſsal leueleket
kereſnek, kikre mongiak Valla hogi ßủkſige volna varoſbelj köſsignek Soholt nem talalak Menelaủſ ottan monda feleſigenek
Jol eſzemben nem Jeőtt de talam bie teöttem az rőitek
ben aʒokot, otis megh kereſsem280 meniel Lủcretia hoʒ
eleößer vilagot ighen megh rötenne mihellien meg
halla Eủrialủs eʒ ßokat
Mar gölölj Vala aʒ zep Lủcretiat igi bủskodic
magaban
279
280
Az ſ o-ból javìtva.
Az r a szó fölé beszúrva.
127
[p. 253]
magaban. Oh gonoß ßerenche mijrt hoʒal enghem illien
nagi bolondſagban, Bủiaſagom miat imhol kelj akadnom
moſt nekem aʒ haloban
Elūeßtem hiremet neŭemet Chaßarnal ūalo kedủeſsigemet
abbanis kietſegem vagion hogi megh tarcham it aʒen
életemet, Oh minden bolondok koʒt en bolondab mint
veßtemel feiemet
Akaratom ßerìnt eitem en281 magamat ez nagi úeßedelemben, ha ilj dragan agiak beʒeg köủis ỏrőm vagion aʒ
ßerelemben, Rüủid gönereöſſigh nagi hoʒʒú banatok rekeʒtetetnek ebben,
Vaiha meniorßagért kellene ßenủednem ez nagi nimorūſagot, aʒ ōrōke valo órómiert vennem fel eʒ nagi Saniarủſagot, Kire kichin föſthőʒ haſonlo ỏrómért moſt
vetettem magamat,
Ihol imar pielda es ßidalom vagiok mindeneknek
elötte Sigen Vallaſ niekȯl nem lehet feiemnek innen
menekediſe, mert ha kj mehetnek senkinek ʒerelme tobbe
nem rekeßtene
Vigÿ kj en Istenem Jffiủsagomnak moſt ne niʒd tủdatlansagat Tarch megh Vram enghem hogi te felſigednek
engeßtelliem haragiat, Mar eßemben vöttem hogi
nem kellet
[p. 254]
nem kellet Volna ßeretnem Lủcretiat
Nem ʒeretet biʒonj hanem mint egi ʒarủaſt halora
haitott enghem, Tủttam chalardſagat aßonjembereknek megis elnem kereőlim. Eleőtt aʒen napom nınch
teöbb ſegitſigem naladnal en Jſtenem
Sziep Lủcretiais olj ighen ßertelen eʒen meg retent
Valla, Hogi nem mint ömagat ßeretöit ſokkal
ínkabban feltj Valla, de nagi giorſoſaggal orủósagot
iſmet eʒelen talalt Valla,
Monda imhol ùagion Vram az ablakon egi kichin
Jskatủla, ha iol emlekeʒnim ennekem vgi tetczik
hogi oda tetted Volna, Erette fủtamek akarattia
ßerint ala eitette Valla,
Monda hamar Vram mert nem akaratommal ablakrúl
ala eitim Fủſsatok érette kart addig ne Valliúnk
en Jnneit feleöl nıʒem, gìorſan mind aʒ ketten ala
fủtamanak hogi ſemmj elneúeßen
Ebỏl minden ember eßiben Vehetj Aßonj embernek
dolgat, melj ighen konien ỏ mikor akaria megh ia
cʒotattia Urat, ki aßonj embertöl ſoha nem chalattot
ßentnek mondhattia magat
Retribủabelj modra magas Valla haʒa Menelaūs
281
Az e fölött nem ékezet van, hanem a toll megkarcolta a papìrt.
128
nak
[p. 255]
nak, nagi sok garadichok kiken ök fel iarnak raíta chinalủa vadnak Migh oda Jarnak mas hellet adanak addigh
Eủrialúſnak
Mindent felßedinek ủißontag aʒ haʒban mindketten feliủtanak de hogi chak edgietis az iſkatủlaban ök megh nem
talalanak, Röitekben kereſik ot giorſan megh lelik
oßtan kj indủlanak
Sziep Lủcretiais az aítot megh nitúan monda Eurialủſnak, Jer kj mar en leölkeöm ßerelmem Sủmaia
kj vagi ủigaſagomnak Jöùelkj kùt feie gönereöſigemnek minden niaiaſagomnak
#Semmit ne felj Jmar mert ßabad meʒeie vagion
vígaſagủnknak. Moſtan hellie vagion ŏlelgetiſinknek
es chokolgataſinknak. Aʒ hiv ʒeretöket nem hadgia az
Isten kedủeʒ níaiaſagioknak
Jöūel ʒiep Rosa ßal Jeöủel ʒiep Liliom moſt aʒen
kebelemben, mít allaß en vagiok aʒ te Lủcretiad mijrt282
vagi rettegiſben, Mijrt ketelkedel en hoʒam: hogi mıngiart
nem Jeöß aʒen őlemben
Alig ủethete kj megh retent ʒiủìből Eủrial[us] felelmet, igen
ólelgetj es megh chokolgata mingiaraſt ßeretöìt Monda
hogi melto vagi kijrt en felvegiem az felelemnek terhit
Kar Volna
[p. 256]
Kar ủolna ha íngien adnanak ilj igen edeſ gönerȯseget
kar volna vennie nagi faratſag nielkeöl ıllien ôleleſeket
Eʒeßer megh halnek ha feltamothatnek ėrted adnam
leölkeömet
Oh en io ßerenchem es en boldogsagom vallion teged latlaké Aủagì talam alom mủlando iatekia
ßemeimet fokta bie Vallíon keʒeimben oh en edeſ
leölkeöm keʒeidet latomé> tartomé
Akkor Lủcretia zep rancz niekeöl valo ủekonj rúhaban Valla, kibeöl tagainak ʒiep ékes termettek
ighen megh tetcʒik walla, Niaka feirſige ßemeinek
fenie vgian Víllagnak valla,
Eörủendetes ʒeūe ʒiep ủig tekintette píros feier
orcʒaia, ekes neȕetiſe es nagi mértekletes aʒ
ö moſiolodaſa, ʒíep keſkenj dereka, tellies aʒ ö
mellie es ekes Alapattia
Jffiủ Eúrial[us] ſemikepen magat megh nem tartoʒtathatta Felelemit feleitủen miertekleteſsiget aʒkoron
282
Az r a sor fölé beszúrva.
129
hatra hagia, Aʒ mi ßerelmủnknek moſt ủegiủk
geömelchit Lủcretianak monda
Jffiủnak elößer mint ha tȗsakodnek ellene Lúcretia
monda
[p. 257]
monda hogi hitire es tiʒteſigire nekj nagi gongıa
volna, beßidnil chokoknal ölelgetiſeknil ö teöbbet
nem kiủanna
Eủrial[us] ßola nem túdod mit mondaß ßerelmem Lủcretia
ha nem tūdgia ſenkj hogi mí ketten vagiủnk Eʒtis megh
nem tūthattia, Ha valakj tủdgia bolond ember leßen
eʒtis ha nem alittia
Enekủl hirönket ha megh keösebitıúk tủdatlansagh mi
tölủnk, Ez az ßerelemnek gömölche ki nekȍl biʒonnial
nem lehetőnk Job inkap megh halnom hogi nem mint
e haʒbūl aniekeöl mi kimenúnk
283
Monda Lủcretía gonozsagh eʒ teöled Eủrialús felele
gonoʒſagh aʒ el úőt Jokkal hanem élnil mikor teöled
lehetne, Nagi ſok kiủanſagom mủnkam s faratſagom
hat chak heaba lenne284
Nem ŭgi lön eʒeknek dolgok mint Thamarnak Hamonnal tőrtint Valla hogi az elſeö dologh aʒö ßerelmekben
úeget úetetet volna, hanem ſokkal nagiob langot elebenìel bennek gerieʒtet valla
[p. 258]
De eßekben Iủtta nem lenne Jaúara hogi ha sokaa ot
lenne, egi keủeſet eủek iùek matkaiaủal aʒútan elkj
menne gonoßt eö feleőle aʒ paraßt rúhaban akor
ſenkj nem vele
Olj igen chủdallia valla magat azkor Eủrial[us] ủtaban
vallion mire velne Chaßar ha igi latna, mongia
valla magaban, Biʒonj chak neúetſigh chủfsag
es ßidalom lennék en aʒ Vdȗarban
Tủdom hogi ennekem ſoha mind adighis biekeſſiget
nem hadna, Miert vöttem volna ream paraßt
rúhat mig tőlem megh nem tủdna, de maſra mondanam mer tủdom kedủiben nekijs Lủcretia
Rủhaiat le ủetủen az kík ónekie hiẇ baratj úala
nak, Megh beßilj nekik hoʒaia ßerelmit aʒ ʒep
Lủcretianak melj nagì felelemben eleößer aʒutan
nagi ỏròmben Voltanak
283
284
Üresen hagyott hely.
Itt egy strófa kimaradt az RMKT-hoz képest.
130
Aʒtis mondgia Valla beʒeg nagi bolondsag vot baratim enteőlem hogi ilj ßerenchere egi Aßonj keʒebe
biʒtam Vot aʒen feiem, Maga aʒen Atìam kis
germek koromban nem igi tanıta enghem
Az Aßoninıpeket hailando kegietlen Vadanak mon
gia valla, de aʒ koron niluan Atiam tanìtaſaat
elfeleitettem valla, mikor Vallaimat aʒ Nagi ʒak
[p. 259]
bủʒaủal en megh terheltem Valla
Melj rủt éktelensigh es melj nagi kiſsebsigh en raitam eſset
volna, ha valakj enghem aʒ búʒa hordaſban megh eſmerhetet volna, Aủagi Menelaùs aʒ kereſkediſben ha ream
talalt volna
Nagÿ kemenÿ tőrủinek ủagion it azoknak az kik paraʒnalkodnak. de feleſegekert annal ſokkal nagiobb haragiok
ferfiaknak, Eggik vereſseggel maſik fegiuerrelis ellenekal aʒoknak
De ha Menelaủs ßintein megh engette Volnais életemet
nemde megh keteʒủìn nem kủdet volnaé az chaßarnak engemet
melj nagi kacʒagaſſal es nagì kialtaſſal foktak volna enghemet
Bezek nagi bolondsagh volt akkor en bennem ha moſtan
megh gondolom, Melj ſok veßedelem allot feiem fellet, hogiha
eleö ßamlalom, kikbỏl Lủcretia altal lőtt ennekem biʒonj
ßabadủlaſom
Oh te bőlch es Nómes hiú Aßoniallat mit nem biʒhatnek
read? Hogiha eʒer feiem volnaìs ennekem mijrt nem biʒhatnam read, Latom hiủſegedet nem olj alhatatlan mikepen
az ingỏ Nad
Tủcz te ßeretnijs aʒ te ßeretödet megis túdod eörʒenj? Mert
ki tủdod volna ilj hirtelenſeggel ilj io útat gondolnj
Melliel kereſöket aʒ röitek helekröl eltủdna forditanj
The neked Aianlom az en életemet az kit te megh tartottal
nem tủlaidonítom bıʒonj en magamnak hogi elek eʒ vılagban
Nem
[p. 260]
Na>285 Nem286 kemellıem töled hidgied Lúcretia aʒmit enekem atal
Oh draga elmeiö kegies tekintető gönerösiges nielủủȍ
oh ßiep feir tagȗ tellies abraʒatủ, niaias ekes beßidő
vallion smikor leßen veled mūlataſom Igaʒ es hiủ ʒeretȯ
Sziep aiakaidat ủig ʒerelmem úallion mikor chokolgathatom
ßiep ekeſſen ßolo rebegỏ nielủedet mikor halgathatom
kiet feier melliedet vallion ʒiủem leőlkem mikor tapogathatom
Biʒonj kichin dologh baratom Achates aʒmit te taủủl
lattal, Menil keʒelb leend annal ßebnek tetcʒik eʒ aßonj
abraʒattal, En aʒ Libiaj kíralnì aßontis ʒebnek
nem mondom Annal
285
286
Törölve.
A szó előtt van valami másik szó, paca alatt.
131
Nem chủdalom en azt ha Kandalis kiralj az ỏ ziep
feleſigit, Aʒ ö hiủ tarſanak akarta mùtatnj latna tellies
ỏrómit Enis nagi òròmeſt megh mủtatnam neked Lucretianak teſtit
Megh nem beßilhetem en kölemben neked az ö chủda ʒepſigit
te ſem ertheted megh aʒ ö ʒerelminek mondhatatlan ōrőmet
tủdom hogi nem banod megh nem beßılhetem ennek göneröſiget
Jgi beßilgetinek Eủrialủſs ketten Tarſaủal Achateſsel
Lủcretia dolgat nem merj kőʒlenj ígÿ aʒỏ feleiủel. Egiebeknek nem hìen Soſiaſt ßegenlj bantanj beßidiủel
29.4. Quarta pars
QVARTA PARS
Argủmentủm.
[p. 261]
Alter Amans Pacorȗs erat qủem foemina spreủủt
Eủrialo gratủm præbŭit ipsa Thorủm
Egÿ Pacorủs Neủő tiztes legenÿ Panoniabủl walla
olj ighen felette az zep Lủcretiat eʒis ßeretj walla
de Eủrialủſſal aʒ ßerenche nekj nem egiarant ßolgala
Mijrt hogi ziep Valla gondola hogi ŏtet Lucretia ßeretne
mert ūig tekínteti es níaias beßide niekj aʒt Ielenteni
Aʒírt aʒt gondola magaban az Jffiủ hogi aʒt megh kiſirtene
Beölchen chelekedík leủelet fölette ủıkonj hartiara Ira
ighen bie köteʒj hogi megh ne tecʒenik egi bokor ủiolaba
ziep Lủcretianak niùta mikor mene leanìủal Templomba
Nem ủeủe el teöle ủiragot az Aßonj ö magat megh ßégenlj
Aʒ ven Aßonj énti hogi tŏle elúennj aʒ nem nagi dolgot
tenne, elủiủi de eggik leanianak ada, tök hogi taủủl mene
Aʒonkőʒben elỏ vallamj tanúlo deakok érkeʒinek! Viragot
elkirik Leanioktủl keönnien kit tölek megh nierenek, leúelet
megh lattak kit aʒ Virag kóʒj bie köteʒủe lelenek
Nagi kedủekben elib deakok vallanak feölette aßonioknak
de hogi az chaßarnak Udȗara ßienaſban lón megh útaltatanak
Az fegiủerʒergiſben töb gönerōſiget aʒủtan talalanak
Inneit sok gölölſség, harag es Jrìgségh köʒettek tamad Valla
aʒ Viteʒlö nepnek mékint arthatnanak ök kereſkednek valla
Az Violanakis
[p. 262]
aʒ Violanakis alnokſagat aʒirt megh ielentettik Valla
Hogi azt megh olủaſaak ſemmit nem kiſinek ủiủek Menelaúsnak
132
Eö haʒahoʒ menủen feddiſſel ßitokkal ßola Lủcretianak
Vegre megh engedj hogi megh irtj ßaúat Jambor úen Aßonianak
Soha nem törhetj hamar az Jffiủra panaſla az chaßarnak
Jffiủ megh eſkeöủik hogi ſoha nem ßolna teöbßer Lủcretianak
de hötet megh ßege mert ö mas leúelet íra iſmet aßoninak
Farsangnak elein telnek köʒepiben ez dolog tőrtint ủala
mikoron aʒ Varas ßöntelen Jatekban es ùigaſagban
volna, aßonìok ủcʒakra ifiak ablakokra hot hagigalnak Vala
Gondola Pacor[us] alkalmatoſsagha hogi az koron io Volna
Chủda bȯlcheſſeggel aʒ megh irt leúelet ủiaßban bie takara
hogi megh kiſirtenj ha Lủcretianak ßerelme volna hoʒa
Aztis okoſsaggal hoban bie chinala ablakon bie hagita
töʒheʒ keʒel eſsik aʒ hoo es az Viaʒ leủilröl elolủada, Menela[us]
latta leúelet olúaſaa feleſigit dorgalaa
Ebbỏl megh irthetj nilúan minden ember ßerenchinek ereit
kj mikor akaria ſokaig mủtattıa nemelnek kedủeſsigit
nemelinek Vißontag ſemmj okoſsaggal nem hagia elómentit
Aʒt mongiak nagi sokan hogi az zerenche nem arthat az bölch
embernek, kit megh kelj engednem aʒoknak kiknek olj nagi imar
bölcheſſigek hogi chak igaz okos es bőlch eröſigbe ủagion
gȍneröſigek
Eßesnek, gazdagnak ſzeginnek, betegnek, ninch ſemmj kölemb
sigek, eʒek aʒ Phalaris reʒ bikaiabanis bodog
ſagban
[p. 263]
ſagban élhetnek, kik köʒöl chak igen keủeſek alitom eʒ Vilagban lehetnek
Jgaz dolog aʒirt: minden embereknek köʒenſeges életek, kedùeziſe niekȯl igen ßökelkedik nilúan az ßerenchinek, kiket akar
le niom es aʒ kiket akar teöle fel emeltetnek
Pachorúsnak dolgat ígen bőlch tanachnak vallion kj nem
mondana, kj ʒiep ủiragokban leúelet aʒútan hoban takarta
ủalla, de az vak ßerenche beölch okoſſaganak elene alot valla
Ezt halủan Pacor[us] hogi ỏ alnoksaga kj nilatkoʒot volna
elßökik nem mere tőbbj megh maradnj chaßarnak vdủaraba
nem eſik karara aʒ Eȗrialūſnak Jffiủnak elfủtaſa
Nem heaban zoktak köʒ pìelda beßidben magiarok aʒt mondanj
hogi aʒ melj kó varat ſenkj nem oſtromol köniủ aʒt megh tartanj
kinek287 ßeretöie nínchen köniủ annak tiʒtaſagot tartanj
Vala egi kis ßoros ủcza Lùcretianak agias haʒa mellet
honnan aʒ kìet falon ßinten aʒ ablakra akar kijs fel mehet
de nappal nem mere aʒt megkiſertenj mert aʒ chak eiel lehet
Törtinnik aʒomban kele falủiaban mennj Menelaủsnak
kiủel iſmet alkolmatoſſagot ada Jffiủ Eủrialủsnak Eiel éſtaloba
mene tanachabủl ö az Ven Soſiaſnak
Szienaban röıtezủe igen varia valla hogi Sosias íelt tenne
dromo neúủ ßolga Iöúe hogi loúaknak iaßolban ßienat
úetne, chak egi kis hia lőn Jffiủ Eủrialủſt villaủal
megh nem ére
287
A kezdőbetű másból javìtva.
133
Hertelen
[p. 264]
Hertelen Sosias latúan megh fủtamek monda ßolga
tarſanak had nekem eʒ mũnkat menibe ủiſeld gongiat
te aʒmj Vachoranknak, Moſtan kelj iol laknúnk mert
tủdod erkőlchit aʒmj föſủin Vrủnknak
Míkor ithon ùagíon íol tùdod mint kimelj tŏlúnk ő
mindeneket aßoniúnk io kedủủ moſtan fóʒet niekủnk
ö ßiep draga etkeket meniel aʒert giorſan mig
enis bie megiek kiſzichel mindeneket
Monda dromo mindgiart elmegiek mert arra ủagion
nekem nagi gondom Vramnak aßtalat hogi nem
mint loủait órómeſben vakarom, bator ſoha tőbbj
onnan megh ne Jöien Jstentōl aʒt kiủanom
Felele Sosias hogi eʒt halom töled dichirem en dolgodat
enis megh ủaltoʒtattam volna mar régen eʒt az
föſùin Vramat de Aßoniom enghem regúelj etkekel
gíakortaa tartoʒtattot
Moſtan ithon ninchen egíủnk ígíủnk semit eʒ eiel
ne alủgiủnk Migh ö haʒa nē Iö addig erölhetủnk
nagi ủigan lakoʒhatủnk Egi egiß holnapıg nem
talal ö Annit aʒ menit moſt megh ißủnk
Dromo hazban mene Eúrial[us] latủan az Szienabúl
felkele, Soſiaſt dichirj ßorgalmatoſſagat önekj
megh keßen
[p. 265]
megh kößené gíorſan aʒ kiet falon ʒiep Lúcretianak
agias haʒaban mene
Latuan Lủcretia ottan megh őlelj zépen megh chokolgata
Ven[us] dolga vtan borral ʒiep etkekkel Eủrialủſt iol
tarta, keùeſet mủlatta mert aʒ Menelaủſ aʒomban
haʒa Iútta
Hirt tỏn Ven Sosias Aſzonj az étkeket aʒtaltủl
mınd elraka, Rettene az Jffiủ nem tủd mít tennie
elfủtnj akar vala, de mogíat talalak Vra eleiben
kj mene Lủcretia
Oh en edes Vram mar aʒt Velem Valla hogi te Paraßtaa
löttil hogi enni ídeígh akaratom nielkòl te az falủba
keſil ketelkedem hoʒad netalam vallamj leant ot meg ßerettil
Tŭdom ferfiaknak ö feleſegekhőʒ valo hủtlenſegeketh
maſủt ne halj hogi ha eʒ kietſigtȯl akarß megh
öriʒnj enghemet; en mind étlen itlan varlak egiel velem
im hoʒatok étkeket
De az Menelaủs kiủủl az falủban Jmar úachoralt
valla, Aʒirt agias haʒban vgi mint faradt ember
ö ígen ſiet valla, hogi megh kiſelhetne vıßontag
önekj monda ziep Lúcretia
134
Dosalía neủő falủbủl Jobagiȏk ma borokat hoʒanak
Eröſsen
[p. 266]
ereöſsen dichirik de aʒok enteȍlem megh nem koſtoltatanak Jerủnk aʒ pincʒieben kȯſtollìúk megh
öket ha ioknak talaltatnak
Job keʒiủel giertat bal keʒiủel penigh ủranak keʒit
foga, Aʒ alſo pincʒieben ketten egimaſ mellet igi
meninek ök ala, gondola hogi elment Imar
Eúrial[us] Vrat iſmet felhoʒa
Mas napra kelinek aʒt hißem hogi Vra hoʒa kietſeges Valla, mert aʒ Vcza288 feleöl köfallal ablakot
bie chinaltatta walla, aʒ kúfar haʒatis elúonata
honnan egimaſnak ßolnak Valla
Latủan az ſzereteȯk ezen mind az ketten igen elbúsúlanak, Nem feleitettikel aʒö ʒerelmeket ſokat gondolkodanak, Eßiben Pandal[us] felȯl valo tanach
iùta Eùrialúſnak
Hinnj Pandalûsnak semmikepen elib Eủrial[us] nem mere
de hogi latta Volna ʒiep Lúcretiàúal kölemben
nem lehetne. Vtolſo kietſeges orúoſagot aʒkor
mint bőlch orủos vgi iủiủ
Gíorſan ßalaſsara Pandalūst hiúatta, melette le
óltetj, Ketten maradának mert ßolgait onan
feienkint mínt kj kőldj, kirj hogi az mijrt
hiùatta ſenkinek aʒt megh ne Jelentenj
Hogi
[p. 267]
Hogi teneked erröl ßolliak mongia nekj giakortaa
elùigeʒtem de megh nem lehetet mert te hiủſegedet
enire nem eſmertem Moſt imar megh mondom mert
sok baratimtủl Jamborſagod értettem
Jol tùdod mi legíen az emberek köʒet az ßerelem hatalma
nem tủdom vetekteöl vagi penigh erötul vagion-é birodalma, Ninch olj eròſ ember kinak ʒiủe vagion hogi
vele nem volt gongia
Mindeneknil ßenteb aʒó ideieben az daủíd K. walla
öfia Salomon mindeneknil bőlcheb Samſon eröſeb
valla de aʒírt eggikis ßerelem tôʒitȯl magat megh
nem ohatta
Fel giùlat elminek gonoʒ ßerelemnek eʒ penigh termißetj hogi mikor tilalma vagíon ſokkal nagiob akor
geriedeʒiſe Semmj orủoſſaga ninch teöb hanem mikor
vele ʒiep ßereteőie
288
A z ʒ-ből vagy t-ből javìtva.
135
Voltanak regenten aʒ mi idönkbenis ferfıak es Aßoniok kiknek ßerelmeknek megh tiltaſa miat teȍrtit
ßerniủ halalok, Vißontag aʒ edgiủt valo letel vtan
elmult nagi buʒgoſagok
Ninch iobb az embernek mint ideie koran engednj
ʒerelemnek. Eltörik haioia valakj ellene veʒirrel289
[p. 268]
es eúeʒik290 ſokkal batorſagosb ha mingiart mentiben
bochattia aʒ ßeleknek
Ezt azirt beßilem hogi nagi zerelmemet teneked megh
ielenchem kiben ha akarod lehet töled nekem igen
nagi ſegítſigem, aʒmj haßon innen köủetkeʒek
eʒtis teneked megh beßilem
Nem tŭdom mi dologh ighen megh ßerettem en az zep
Lủcretiat kiben ninchen ùítkem mert ßerenche
biria embernek akaratiat, kinek birodalma vagion
mindeneken kık laknak291 aʒ eg ȧllat
Aʒt alitom ủalla en az it lakoʒo Aßoni alatok felel
hogi elmiekbenis aʒt viſelnek aʒmj tetczenik
ö ßemekbeỏl, de mínt ha etetó volna ö ßemekben
vgi chalattam megh etōl
Elhittem valla en biʒonial292 hogi ßeret enghemet Lủcretia. Mikoron
ö kegies ʒemeíùel giakran engem tekintel valla
Vißontagh hogi ötet ßeretnim ʒiepſige ara keßerit ủala
De eſzemben ủiùim hogi en az haloban heaban rekeßtetem
aʒủtan hogi öis enghemet ßereſſen mindt aʒon igie
keßtem, nagi ſok íraſommal es könergiſimmel
aʒtis Imar megh niertem
Felgíủladt az Aßonj en penigh geriedek mind az
ketten elúeßönk Aʒ mj eletủnknek hoʒabitaſa
ra orủoſagot nem lelúnk, hogi ha te minekúnk
aʒmj ße
[p. 269]
aʒmj ßerelmủnkben nem leßeß ſegítſegúnk
Vra mind ő ủőczeủel nem kölemben örʒik mındenkor Lúcretiat mínt az eröſ Sarkanj Colcos ßıgetiben örʒj az
Aranj giapiat Es aʒ harom feö Cerberủs ßöntelen őrʒj
pokol kapŭiat
Sok idötöl fogủan eſmerem en Jmar az thi hazatoknépet, Nemeſsek gaʒdagok vattok iol halottam en eʒ thi
hireteket, de bar Lủcretiat ne lathattam volna aʒ thi
nemʒetſegteket
De úallion ki lehet ellene alhato az gonoß ßerenchenek
RMKT: evez.
RMKT: az habos vizeknek.
291
RMKT: vannak.
292
289
290
136
kj nem valaßtasbúl hanem tőrtinedból ada aʒ ßerelemnek mındt ketten götrődúnk eſ alatta vagiúnk az gonoß>
minden veßedelemnek
Jol lehet megh eddig igen elröıtettủk aʒmj nagi ßerelmúnket de ha eʒútanis elnem fedeʒhettiủc elủeßtiủc
mi fejünket, ha te megh nem tartod eßeſ tanachoddal
moſt aʒmj eletönketh
Talam megh lehetne tölem hogi magamban aʒt en megh
enhitenim thi nemʒetſegteknek hireirt neủeirt biʒonẏ
megis múủelnim hogi ha haßnotokra es tiʒteſigtekre
valonak en aʒt velnim
de Lủcretianak megh döhet ʒerelmit immaron íol eſmerem, Vagi magat megh ỏlnj ha Jneit elmennek vagi
megh kereſne
[p. 270]
vagi megh kereſne enghem, aʒ tj haʒatokat es nemʒetſigteket
ígi megh kiſebitenim
Ez ūott az en dolgom kit te hiủſegednek akartam megh
ielentenj, Moſt kereſsủnk ủtat kiủel eʒ gonoßat
tủggiủk eltaúoßtatnj Erre ſegitſeget tenaladnal töbet
nem túdúnk kıt kereſnj
Magamat en neked aianlom igirem293 atiamfia Pandale Engedj ßerelmúnknek ne legen enilis inkap felgeriediʒiſe
ha eggiủt lehetúnk netalam megh ßönek nem leßen
nagi ereie
Tudod minden rißit es minden Jarasat Menelaủs haʒanak
tủdod aʒtis mikor valahoủa leßen ùta önen maganak
tủdod mikor ủihecz bie kamoraiaban engem Lủcretianak
Menelaủs őche choda ʒorgalmatos őrzőie az Aßonnak
minden beßidire es tekintiſire ủigiaʒ Lủcretianak
minden neúetiſit es fohaʒkodaſat megh niʒj kire úannak
Ha lehetne töled, nilúan megh kellene az embert iaczotatnúnk mikor Menelaủs taúủl leßen aʒkor egimaſsal
tanachkoʒúnk, Aʒtis eliktaſsad mindt aʒ teöb őrʒökel
hogi ne legen bantaſúnk
Tủdom hogi teneked hiſzen Menelaủs eſ ßodat
megh fogaggia talam Jsten adgia hogi Lùcretiatis
te keʒedben aianlia, kit hogi ha megh mıẁel te altalad
lehet
[p. 271]
lehet vtủnknak ßabadſagha
Sok io köủetkeʒik ebbỏl kit megh irthet az te beőlch okoſsagod, mert aʒ tji haʒatok tißteſſigit eʒʒel te Iobban megh
tarthatod, aʒ mj ßerelmúnket te elfedeʒheted Lủcretiat
megh tartod
293
Az r utólag beszúrva a sor fölé.
137
Ha egi eiel nekem titkon engedtettik nem art Menelaủsnak
de eʒ megh nem líùin vtannam Iöủiſe ha leßen aʒ Aßonnak
mindennek megh tủggiak es nagi keſebſigi leßen tj
haʒatoknak
Gondolodé melj nagi neủetſíge leßen ȍ raíta aʒ koſsegnek
aʒ egiß Varoſnak ßigenire eſsik nem chak aʒ egi
nemʒetnek, latod nem eſik iol dolgủnk ha elene tủſa
kodol te ennek
de talam mondanad hogi megh halion inkap fegiuerrel vagi
mireggel, de Jai bıʒonj annak kj megh fertőßtetj keʒit
az ember ủirel es aʒ kichin ủitket Jstennek ellene
bőntetj nagi úetekkel,
Nem io aʒ gonoßat megh őrőgbıtenj iob meg kőnebitenj
aʒ kiet gonoß köʒet ßủkſig aʒ köſsebet mindenkor
valaßtanj, mint hogi az iok köʒöt az nagi iob iot ßoktak
mindenkoron dichirnj
Nekónk minden ủtủnk Valahoúa terȍnk mindenöt
úeßedelmes, eʒ, aʒ kit mủtatok talam te altalad nem leßen
veßedelmeſ
[p. 272]
veßedelmıs, kiúel mind úirednek mind penigh ennekem nem
keủes haßnot teßeß
Jghen megh búsúltam hogi latom götrödnj az Aßont en miattȃ
hogi nem mint tegedet ủntatnalak inkap gölölſigit kiủannam, de teóle nem lehet en ſem hagihatom el Jmar
arra Jủtottam
Semmj reminsigúnk biʒoniara ninchen minekủnk eletúnkben
hogi ha aʒ mj haionk fogiatkoʒaſt talal aʒ te meſtersigedben es nem ủiſeltetik az the bőlch gondoddal
elmìdben chendeſigben
Most aʒirth segitch megh minket io híriben tarch megh
nemʒetſegedet, io teteminidért hogi halaadatlannak
nȇ alitaß enghemet, Aʒon igiekeʒem hogi nagi feöemberré
teheſselek tegedet
Túdod hogi en kedủes ủagiok az Chaßarnal neked
mindent nierhetek, moſt penigh eſkößem es aʒ en
hötemre neked fogadaſt téßek, hogi tennen magadnak
es nemʒetſigednek feő Jſpanſagod nierek
Az mj zerelmủnket, magủnkat hirőnket en teneked aianlom
te nemʒetſigednek neüit tizteſſigit, aʒ te hötedre
bıʒom, te tarhacz minket meg chak te úeßthecʒelis
magủnkat read hagiúk
Mosolodek
[p. 273]
Moſoliodek eʒen hogi hala Pandal[us] egi keủeſset hallgata
monda hogi értettem de biʒonj akarnam ha eʒ nem
tȍrtínt volna, Nektek engednem kelj hogi ha mar aʒ dolog
138
köʒtettek Iöt aniba
Tủdom nemʒetesigem hogi ha nem engedek eſik nagi ʒidalomban, feíenkínt míatta leßúnk nagi ßigenben es
nagi botrankoʒaſban, latom hogi geriedeʒ es ömaganakis ninchen birodalmaban
Hogí ha nem talalom eleit megh őlj nagi bủſủltaban
magat, aủagi az Ablakrủl az ßerelem miat ala hagitia
magat, Latom hogi nem niʒj sem hirit sem neùit sem aʒ ő
Jambor Vrat
Sokat ő ellene ʒoltam ʒidalmaßtam lagitanj akartam
mindeneket ủtal éretted ő nekj ſemmit nem haʒnalhattam
te ủagi elmeiben teged kiủan gondol, kin ígen chủdalkoʒtam
Gíakortaa enghemet hozaía ßolitȗan Eúrialủsnak mondot
mint ha nem ȏ úolna aʒ ʒerelem miat anira megh ủaltoʒot
kinil tiʒtabb, okoſb aßonialatot egiʒ Varos nem tartot
Oh melj choda dologh hogi az zerelemnek ủagion ilj nagi
ereie, es aʒ embereknek ő termißetekben illien erős tőrúénie
kinek orùoſaggal ßùkſeg volna hogiha moſt alhatnank elene
Mondom
[p. 274]
Mondom en magamis hogi mas ủtat ebbe biʒonj nem talalhatúnk
hanem aʒ kit tenen magad moſt mủtattal abban kelj mar eliarnủnk, en erette leßek neked hirj teßem chak hogi időt talaliủnk
Nem illik en hoʒam töled eʒ dologban>ért294 hogi valamit kiủanek
chak hogi e file hirt es reank Iöúendő neúet eltaúoßtatnek, Eủrilaủ[us] monda bón volna ha eʒirt Ioủal neked nem lenik
Az mint megh igirtem az feö Jspansagot hidgied neked megh
ßerʒem chak hogi elne ủeſſed eʒt aʒ meltoſagot, töled ha
en megh nierem, Felele Pandal[us] chak eböl ne ledgien
eredetj nem vettem
Ha ream neʒendó ßabadon akarom hogi ennekem adaſek
de Jllen ok allat, nem akarom ſenkj nekem köteleʒteſsik
hogi ha tödet> hired295 nielkeöl eʒ megh lehet valla órómeſt
aʒon valek
Elmegiek mar töled azt mongia Pandal[us] legi nagi io egisigben: Teis aʒonkepen Eủrial[us] monda legi nagi io
egiſigben de ha ʒiủet atlal hogi edgiủt leheſſúnk
legi érte mindenkepen
Elúalek Pandal[us] Jffiủtủl es eʒen fölette örúendeʒtek
eleößer hogi illien ieles feö emberrel ö meg esmer
kethetik, maſodcʒor reminlj hogi az Tartomaniban
feö Jspaña296 tetetnek
Chuda
[p. 275]
Az ért a sor fölé beszúrva.
296
Az s után először t-t kezdett ìrni.
294
295
139
Chiủda kiủansagha az megh igirt tißtre az Pandalúsnak
valla, Jol lehet beßiddel mint ha nem kellene aʒt ielengetj valla, Aßonialathoʒ haſonlo erkeőlche öniekj
ebben valla,
Oh melj chủdalatos es megh mìerhetetlen az Istennek
tanacha, hogi ö eʒ ủilagot ioknak gonoßoknak egiarat
oßtogattia meltatlanoknakis aʒ meltoſagokra vtokat
megh nitotta
Sok rend es garadich tùdgia minden ember ủagíon az
nemeſſigben, de ighen keủeſet talalß kj eʒekben igaʒan
iủtot volna, hogi ha iol megh haniod veted eredetit
eʒeknek míndenekben
Minden orßagogban aʒokot alittiak moſt igaʒ nemeſeknek
az kik ßabadſaggal es gaʒdagſagokkal feletib biủelködnek
ſoha az gaʒdagſag ritkan Jar melette aʒ Jambor viteʒſegnek
Koborlas Uſora, es az Arủltatas ſokat Nemeſitet megh
sokat hiʒelkedis haʒủgſag ủit eleö ſokat ủndok fősúenſegh
nemellet öldekles es feleſigenek ủitke gaʒdagitot megh
Jghen ritkan ủagion az kj igazſaggal geöiteſsen gaz
dagsagot aʒt tartiak hogi aʒkj minden feöủet kaßal aʒ
rakhat nagi aßtagot Akar honnan legen nem kirdik hol
vötte chak hogi legen nagi Sakod
Az gonoßủl
[p. 276]
Az gonoſzūl gȍitet gazdagsagh iủtalma hidgied aʒ hamisagnak kj aʒ mas úilagon ſúlioſagos terhe leßen az gonoßoknak, Aʒírt chak aʒt tartom nemeſnek ủalakj megủtaloia anak
Nem bechölem biʒonj az draga rủhakat es az nagi Palotakat
falủkat loủakat draga ßerßamokkal kißitet vachorakot, mert eʒekben ſokßor latam vralkodnj valamj297
bolondokot
Tủdatlansag aʒírt az kj mind eʒekbe úelj a Nemeſsiget
mert ha ígi Volna ez minden fele ủitek tehetne
nemeſeket, az mj Pandalùſùnk chak keritiſiủel
talala Nemeſsiget
Nem sok ideö mủlủan eſsik haborủsag kiủủl ot az
falùban mert Menelaủsnak Jobadgiat megh ölik aʒ
őnen falủiaban, ßủksiegh leön kj mennj hogi ö tőrúin
ßerint veget tehetne abban
Monda Lủcretia tủdod édes Vram, hogi te nehez ember
ủagi, te neheʒ iggeteö loủaidon ne menÿ mert moſtis
beteges vagi kér es keȍchen egi poroßkat talam
könnieb hogi illien erötelen vagÿ
Tùdakoʒnj keʒde halủan Menela[us] holot talalhatnanak
feleli Pandal[us] hallom hogi io vagion Jffiủ Eúrialủsſnak, hogi ha parancholod en magam elmegiek
mind ha kirnim magamnak
Monda
297
A j-n nincs pont.
140
[p. 277]
Monda Menela[us] akarom ha elmegi: Pandal[us] mentem menne
Eủrial[us] könien loūat niekj ada, magaban eʒt felele
te aʒ en loủamon en feleſigeden ögetek Menelae
Azt ùigezik köʒtek eíel eöt ora kor Eủrial[us] ot lenne
es rea halgatna mikoron aʒ haʒban Pandal[us] éneklene
Menela[us] loủon elmene az eis hamar elköʒelithe
Aſzoni Adgias haʒban Eủríal[us] kiủủl az íelt chak
alig úaria de nem halhat ſemmit aʒ ora peniglen
Jmaron elmūlt vala, Achates aʒt mondgia hogi megh chủfoltattot kiủel ot ketten valla
de neheznek tetczik az Sok Varas ủtan hogi heaban
elmenne, hol egi hol mas okat aʒ kiſedelemnek forgattia
ö ßiủiben, de hogi Menela[us] öúche ielen valla Pandal[us]
nem énekle
Semmìt nem alủſzik Menela[us] őche chalardsagtủl ighen felj
Pandal[us] eönekj monda nem alủßúnké mind eʒ egeß éiel
biʒonj en alhatnam mert aʒ mìnt aranʒom vagion Imaron
eÿfel
Chủdalkoʒom raitad hogi Jffiủ korodban ủen termißeted vagion kik viratta felj alhatnek,298 mert ßaraʒ
niaúollia raitok vagion, nem tủdom mit ủigiaʒ ierủnkel
mert biʒonj imar ideie vagion
Monda
[p. 278]
Monda hogi meniủnk el bator de elößer megh laſsúk az
Aitokot Jarủlủan aʒokhoʒ mind aʒ reteʒegben vetj
nagi lakatokot, valla egi nagi vaſis kiúel bieʒarlanj
ßoktak az kapủkat
Keri hogi Pandal[us] Vaſsat felemelnj eöniekj segitene
mert olj Súlios valla hogi aʒt kiet emberis
neheʒen felemelnj. halủan Eȗrial[us] mar hogi biemehetne
lehetelennek vìle,
Felele Pandal[us] az Jffiủ leginnek kiteól felß moſt olj ighen
minem megh oſtromliak aʒ haʒat hogi ʒarod az aitokat ßertelen, hißen aʒirt lakủnk az Varosban hogi
it leheſſūnk biekeſegben
Meße ủadnak tölūnk kikkel hadakoʒủnk az Florenciaiak
hogi ha lopotúl felß aʒok ellen aìtok iol bieʒarolúa
vannak hogi ha ellenſigtól eʒ egi haʒban teged
kőnien megh talalhatnak
Faínak en Valaím biʒonj en aʒ terhet moſtan nem emelhetem Törödetis vagiok tereh ùiſelíſre örömet nem
nem299 eſmerem, emeld fel ủagi hadel, mert biʒonj
nem lehet moſt aʒ en ſegitſighem
298
299
Tollhiba alhatnak helyett.
Szóismétlés.
141
No am iarion mondja menela[us] eöche bator imar elmenìúnk
Achateſnek ßola Eurial[us] hogi miegh egi oraig it
lenne
[p. 279]
legúnk300 Talam aʒon kőʒben Valakj megh nittia bator
oßtan elmeniủnk
Melette megh ủnta Valla mar Achates Eủrial[us] ủaraſat
atkoʒʒa magaban hogi miatta kellet megh ßakaßtanj
almat Oßtan nem kiſınek egi kis haſadekon megh latak
Lủcretiat
Jffiủ oda menne monda: Egiſsiggel leölkem zep Lủcretia
halủan eʒt az Aßonj ighen megh rettenne akara elfútnia
de batorſagot vőn az felj indủla kerdj kichoda Volna
Felele az Jffiủ en ủagiok ʒerelmem az the Eủrialűsod
nisd megh en órómem teged regen varlak vagion eifiel
latod ßaŭat megh eſmerj de migh megh nem lattaa nem
nita megh aʒ Aitot
Nagi mủnkaúal oßtan az nagi lakatokat reteʒekbeöl
leßedj, de hogi az nagi tamaß vaſsakot aitorúl ó elnem
emelhete chak kiet lab niomnera kietfelj az aitot
neheʒen feßithete
Ighen megh ßoritúan magat Eúrial[us] az aiton bie ßalada
baratiat Achateſt kérj hogi Eſtraſat onnan kiủúl
alana Lủcretiat kapa ßiepen megh ölele ighen megh
chokolgattaa
Azkor Lủcretía ö keʒej köʒet nagi hertelen elhala
Nem túdom
[p. 280]
nem tủdom őrőmtől aủagj felelemteỏl de ßinie megh
herủada Rettene az Jffiủ nem tủd mit tennie, okath
nem talalhattia
Monda ömagaban ha ötet igi hadgiom halalra melto leßek
ha vele maradok enis biʒoniara ȏ miatta elủeßek
nem tủdok mit tennem biʒonj minden feleől ủeßedelemben leßek
Oh te boldogtalan zerelem menj méʒ kiet anni míregh
benned melj sok veßedelmes hal301 arnekaban forgottam en éretted chak eʒ Vala hea hogi ủgian
keʒemben ßeretömet megh olied
Míert hogi engemet ö eleötte régen inkap te megh
nem eőltel miert hogì az fene Siủo oroßlannok
keʒiben nem vötettel miert te kegietlen hogi
ennekem inkap mínt eönekj kedủeʒtel
Szerelem megh gȯʒe, halalat nem niʒủen az Aßonial marada
300
301
A szó lennik-ből javìtva.
Tollhiba halál helyett.
142
aʒ megh nemúlt teſtet adgröl felemelúin ʒepen chokolgata, Sok kóniủhủlataſſal es fohaʒkodaſſal
önekie eʒt monda
Oh en ủig zerelmem leölkem Lủcretia, hol moſtan
aʒ the eßed, hol ủannad feöleik302 és ủig tekintető
zep fekete kiet ßemed, Mÿrt nem neʒ ream
nem halaß, nem felelß, mikoron ßolok neked
Mosologial ream mint aʒ eleöt ßoktal en úagiok te
elöted
[p. 281]
eleöted, Te Euríalủſod vagiok kj> keʒeimjel303 kj eölelgetlek teged oh
en ʒiủem leölkem elßé úagì halủa forgatlak moſt tegedet
Miert nem mondottad hogi megh eölìem magam, halnj, ha
megh akartal, ha ßolnj nem akarß maidan altal eöttem
oldalommat aʒ kardal hogi edgiủt vedgie leölkúnket
az teſtbeöl moſt aʒ kegietlen halal
Oh en ủig életem en geönereöſsighem es kedủes reminſighem
tellies niủgodalmom, igi úeßé imar el the ūeled aʒen
feiem, Melegh aʒ te teſted lelket írʒek, benned nem haltal miegh aʒt hißem
Emeld fel zemeid es ekes feiedet életemnek ủiragha
mijrt nem ßolß nekem igi fogacz vot é bie aʒ te
adgias haʒadban, eʒ volt é az óröm ea aʒ niủgodalom
kire enghem hiß walla
Kelifel kerlek teged oh en niủgodalmom tekinch Eủrialủſra Eủrial[us] vagiok hogi nem tekinteß ım>mar aʒ the
ùigaſagodra, aʒonkòʒben nagi sok köniủhúlatasokkat
hủlatta homlokara
Mint ha rosa ủiʒel megh öteʒtik wolna az Aſzonj fel
ſerkene, vgi mint neheʒ alombúl ochódot ember ßemeit
felemelj Latúan ßeretöit monda: holot valek ʒerelmem
Eủriale
Mijrt nem engedid hogi en ez ủilagbủl moſt kj múlhatok
valla
[p. 282]
walla, Aʒ the keʒeidben nagiob boldogſaggal moſt megh
halhatok walla, Jgi ligen kiủanom mig tölem elúalol
leölkeömnek kj múlaſsa
Ezeket megh mondủan az agira mınd ketten eggiủt índūlanak hollot egiß eìel ủgi kiet ßeretók egimaſsal
mủlatanak mint az Troia belj haiokban Pariſsal
Jllona ủigadanak
Marsnak es Venủsnak nem ūot illien kedủes agiok egimasnak mongiak Szep ekes beßeddel mongia Lủcretia
302
303
Tollhiba vannak füleid helyett.
A szó a sor fölé van beszúrva, a j-n nincs pont.
143
iffiủ Eủrialúsnak Te ủagi Hanimades te ủagi
Hippolit[us] nekem Lủcretianak
Eủríal[us] mongia nem ŭot Polixena biʒonnial zeb naladnal eleöttem volnais biʒonj inkap ßeretnelek te
ged Venủſnal, noha ziepſigirȯl nagi sok dichirete
ủagion az Poetaknal
Neha ziep orczaiat neha zep zemeit ighen dichiri
walla, neha feier teſtit hol nem latta wolna eö tekintelj walla. Biʒonj ʒebnek latom hogi nem mint en
úeltem magaban mongia Valla
Jlliennek latta uot Acteon dianat kủtfón az förediſben
Semmj tag it ninchen kit nem dichirhetnil ez Aßonnak teſtiben, mi lehet ʒep feierb ember304 ez aßonnal
feöldnek kerekſigiben
Megh
[p. 283]
Megh menekettúnk mar az úeßedelemtől oh en ziúem
ʒerelme, mi lehet olj dologh kit èrted en leölkeőm örömeſt
nem ßenủedne Oh te ʒiep ekes melÿ es en ßeretömnek
kiet ʒiep feier chechÿ
Tikteket tartlaké Vallìon ti Vattoké maſt aʒen keʒeimben
ti ʒep Sima katok,305 io illattủ tagok ti ủattoké ölemben
kiß wolnek megh halnom hogi nem kedúem ßegnek illien
nagi őrőmemben
The ủagi é melettem zerelmem ủagi alom iaczotat moſt enghemet
ıgaʒ geöneröſegh Jgaʒ geönereöſigh306 vagion é ʒiúemben
kj ủigaʒtal enghemet biʒonj vgi aletom nem chak aʒ Alom
fogta megh en elmimet
Oh geönerösıges chokok meʒel follio édes eölelgetiſek
oh melj íghen boldogh es melj örủendetes niaiaſagban
moſt élek, ſenkit ßerenchesbnek magamnal nem mondok
ha giakortaa igi lehet307
Oh iregi echaka giorsasagos orak mijrt hogi igi ſiettek
Mijrt őrőmȗnket Valamj keủeſj hogi megh nem kiſlelıtek
Aggiatok olj hoʒʒú eiet mint Alchmenanak regenten engetettek
Soha röủideb ej l nem tetczet ennekem ennel az echakanal
Jol lehet en ſokßor voltam daciaban es az Briranủſoknal
mongiak hogi aʒ eiel sokal röủideb volna hogi nem mint it
aʒoknal
Jgi
[p. 284]
Jgi beßílgetinek Jffiủ Eủrial[us] az zep Lủcretiaủal
RMKT: ennél.
Tollhiba karok helyett.
306
Ismétlés.
307
RMKT: élek.
304
305
144
es igi mủlatanak ölelgetiſekkel es giakor chokolaſſal Eößủe ßoritkoʒủan ük nagi kedủek ßerint
íaczodoʒnak egi maſſal
Megh nem allủt wala az ʒerelem bennek ủtana eʒ dolog
nak elnem farat wala regi nagi ereie aʒ ö kıủanſagoknak. De mint az Antæús földböl feltamodúan
inkap megh ủiủlanak
Az eiel el mủlatủan hainalban kelenek egimaſtúl el
ủalanak, de naponkent örʒök Lủcretia ellen igen
ſokaſodanak, kik míat ſokaig egi maſſal aʒ útan
ök nem ủigadhatanak
Erőſ az zerelem mindeneket megh gőʒ ellene ſenki nem
all, nem lehet olj erős ki altal maganak bólchen
ủtat nem talal, Aʒirt eʒủtanis ſokßor edgiút
leönek ennek ereie altal
29.5. Quinta pars
QVJNTA PARS.
Argúmentủm
Postqủam nủlla datủr coèủndi copia nủptam
Deſerit Eủrial[us], conditủr illa rogo.
Eủgeniủs Papa Romaj chaßarral aʒ kor megbikilt
wala
[p. 285]
walla, Eủrialủſnakis chaßarral Romaban keßőlnıe
kelj walla, Jol lehet titkollia mindt aʒ altal aßonj eʒt
megh értette walla,
Mert vallion mi lehet olj ighen nagi titkon, kit aʒ ßerelem nem érth, kj lehet olj okos hogi kj megh chalhaſſa
aʒ ủnnỏn ßereteỏit, Aʒírt Lùcretia halúan megh rettene
keölde Illen leủelit
Haragŭdnam read hogi ha az en leölkeőm te read haraghhatnek hogi te akaratod Utra keßöliſed tölem eltitkoltatek de hogì teged inkap en magamnal ßeretlek
felnem Jnditattatek
Miert hogi ennekem ủitieʒ Eủriale eʒt megh nem
Jelentetted Chaßar hogi elkeßól kiủel tenekedis
tủdom hogi elkelj menned hoủa legiek en el? kinek
hacz enghemet hogÿ nem ủißes el veled
Mit tegiek niaúolias ha az en ʒerelmem te308 töled elhagiattik
kiben niủgoßik megh en elbúſúlt ßiúem ha teöled
eltaúoʒik ket napot nem élek te ȅretted309 leölkeöm teſtem308
309
A sor fölé pótlólag beszúrva.
A kezdőbetű ékezete jobbra dől.
145
beől elkj mŭlik
Könereölj en raitam keöniủhủlatasimban megh aʒot
leúelemérth aʒ the Jobb keʒedìrt es nekem adatot tellies
igaʒ
[p. 286]
igaʒ hötedérth ha teöled wallamit érdemlettem ßanÿ
megh engemet mind eʒekérth
Nem kerlek en arra hogi it maragi velem de hogi elủigi
enghemet elnem marathatok semmikipen töled iol
tủdod ʒerelmemet, nem neheʒ dologh eʒ, erch megh
tanachomat, ebben io modod lehet
Tetettem magamban mint ha Szentegihaʒban meniek en
eſtủe felj chak maſod magammal Ven Aßonnial leßek
vgi indủlok a felj kủldel kiet ủagi harom ßolgadot
akkoron teis ßent egihaʒ felj
Nem nagi mủnka leßen nem alok ellenek, ragattas el
enghemet, Ne alich magadban hogi ilj éktelenſigh nem
életne tegedet, nam aʒ Priamúsnak fiais igi talalt
maganak feleſiget
Eʒel boßŭſagot hidgied en Uramnak igen nagiot nem
teßeß, bıʒonj aʒ halalis elủalaßt öteőle hogi
ha te elnem ủißeß, kiủel temagadnak banatot
ennekem nagi gialaʒatot teßeß> ßerʒeß
De ne legi kegietlen hoʒam letre, ale310 hogi ha ßerecʒ
enghemet, ne hagi aʒ halalban kj magamnal
inkap ßeretlek en tegedet kire Eủrial[us] zep
Lủcretianak keölde illen leúelet
Eủrial[us]
[p. 287]
Eúrialús Lủcretiæ,
Ez ūolt oka hogi en vtamat titkoltam Lủcretia the teöled
Jdönek eleötte hogÿ hogi311 tennen magadot fölette ne göteried
Tủdom erkőlchedót hogi te az banatot, soha megh nem tőrheted
Ne úeld azt magadban hogi elmenien Chaſzar tőbbé mar ide
nem tér Ha zintein hazankban megenis erre kelj iủnÿ
mas utra nem tér, Ha masra megenis higied hogi zeretőd hozzad éſmet erre tér
Ne engedgie Jsten nekem hogi meheſsek soha az en hazamban hanem mínt Vlißes teủelgeő budoſo legiek
mind ez ủilagban, Hogi ha nem Jőȗendek ủiſzontagh
te hozzad Senasnak varoſaban
Semmit ne felj aʒirt ne had el magadat Vÿúl megh te
erödben, Ne geterd teſtedet uigaztald312 ziúedet a>elÿ addig
Javìtva, talán Lucretiát kezdett ìrni.
Szóismétlés.
312
A szó elején paca.
310
311
146
nagi örőmben, Az ragadas felŏl nem haznos te néked
az mit irz leủeledben
Gondolodé hogi ha lehetne ennekem nagiob gönereöſighem
mint hogi ha tegedet zőntelen ủtamban ủiselhetnelek
ủelem, de tizteſigủnkre nem kíủansagúnkra kelÿ gondolnom ennekem
Nem
[p. 288]
Nem érdemlj tölem höted es hiủſiged hogi aʒt múủelliem ủeled
kj miat ßigeniőlj es megh köſebellien io hired es io
neủed Tartoʒom en aʒʒal hogi ío tanach ado legiek
mindenben neked
Tủdod nagi nemʒet ủagi mindenek bechölik az te Nemeſsigedeth, ſziepnek ßemirmeſnek minden nemʒet keöʒet
mongiak aʒ the neủedet, Nem chak olaß orßagh
de mindt Német, Magiar, halotta te hiredet
Ȅrted313 hatra ủetnim hidgied Lùcretia az en tiʒteſıgemet
de ha elragadlak melj nagi ßidalomúal ilettem nem
ʒetedet, minden eſmereöid es baratid kőʒet meghrútitlak tegedet,
Aniad te miatad eſnek törhetetlen, keſerő nagi banadban
aʒ the gonoß híred elteried hertelen mindt eʒ egiß
orßagban, kik teged éſmernek gondold megh mit mondnak
felöled aʒ Varoſban
Jhon Lùcretia kit Brūtủs tarsanal tiʒtabnak alitottúk
Aʒ görök Vliſes feleſeginelis ßemirmeteſbnek mon
tủk, egi paraʒna embert köúet moſt illen hirt ö felöle
halotúnk
Nem Jllic hogi legen Lūcretía neúe hanem inkap
Media kj haʒat elhagiủan Atiat elarúlúan
Jason vtan indúla Oh melj keſeröſig hogi ha eʒt
halanam
[p. 289]
halanam aʒ en ʒiủemben volna
Megh az mi zerelmùnk titkon vagion nalẃnk moſt mindenek
dichirnek az elragadaſnak vtana hertelen haborodnanak
eʒek, menj dichiretet moſt vagion tiʒ Annj ßidalmad köẁetkeʒnik
No hadiarion hirőnk: gondold megh ha ủeled kedúem ßerinth
elhetnék en Chaßar ßolgaia liủin karom nielköl töle elnem
mehetnek, mert ö tőt gaʒdaga ö teőt hatalmaſſa ellene
nem véthetnek
Hogi ha elhadnamiſ nem tarthatnalak ùgi tegedet kedủed314
ʒerinth Vdủart ha kőủetnem semmj niủgodalmủnk nem
lenne kedùủnk ßerinth mert edgiủt az Chaßar nem múlat
313
314
Az E ékezete jobbra dől.
Javìtva kdnek-ből; az e tkp. hiányzik.
147
chak heliröl helire ıarúnk naponként
Ha mint egi kőʒ Aſzont taborrúl taborra tegedet hordoʒnalak melj nagi ßidalomúal ủeled egietemben enghemet chủfolnanak, kerlek aʒirt teged hagibekét a file tủdatlan gondolatnak
Gondold megh hiredet tarch megh tiʒteſsiget Jambor nemʒetſigednek te magadnak kedúeʒ inkap hogi nem mint
aʒ megh dŏhet ʒerelmnek hogi ha eʒt miüeled teöb geönereőſighe leßen nagi őrőmŭnknek
Mas ßereteỏd talam hogi ötet kőúetned teghed arra intene
iőüendőt nem niʒủin chak búìaſagaban hogi teủeled
elhetne, de ígaʒ ßeretȯd nem Volna hiredre ki gondot
nem viſelne
En aʒmit
[p. 290]
En aʒmit teneked haßnodra alitok aʒt igaʒan megh mondom, Maragi megh it moſtan Varÿ örömmel enghem
chak eʒ aʒ en tanachom, Menel hamarab lehet hogi
en megh terheſsek arra leßen nagi gondom
Vadnak az Chaßarnak it Etrủriaban nagi ſok fele dolgaj
en aʒoknak gongiat magamra felùeßem Chaßaris
megh engedj, Veled karod niekől hogi sokaa elheſsek
elmím ígÿekeʒethj
Jlj io egiſegben es ßeres enghemet en Leölkőm Lủcretia
Szíủed ʒerelmemet benned valo langnal kiſebnek ne
alicha, Akaratom ellen migeken el en315 moſtan minden
ember íol lattia
Megh níúgoŭek eʒen megh bùſủlt elmeie az zep Lủcretianak ßaủat megh fogadna chak megh ne chalatnek
íra Eủrialủſnak nem ſok idö mủlủan Chaßarral aʒ
Jffiủ Romaban Indủlanak
Aʒonkőʒben Jffiú Romaban mủlatúan hideg lelesben eſek
Betegſegh ßerelem tőʒe míat ßegin egi arant eghetettik aʒ megh erötlenölt teſtet kiet niaủollia
haßontalana teúek
Mar kietſsiges walla minden embereknil Eủrial[us]
élete, chak aʒ orúoſoktúl keſleltetik valla testeben
[p. 291]
ben aʒ ö leőlke, Chaßar mint egi fiat naponkent meghlatnj
es ủigaʒtalnj Iüúe
Sok orúosagokkal ßőntelen az Chaßar ötet orủoſoltattia
de Lủcretianak leủelenil ſemmj tőbbet nem haßnalhatta
kiből ßeretóit egiſegben lennj akkor értette valla
Aʒ megh könebitj Vallamj rißiben Jffiủnak niaủolaiat
315
148
Agiarùl fel kelle mert vallamenire megh eröſitj labat
es megh ekeſitj ủítieʒkedíſiủl chaßar koronaʒatiat
Koronaʒat ùtan Romabùl az Chaßar jöủe Petrúſiúmban
de hogi miegh ereie íol megh nem Ieött vala eö marada Romaban Onnan elindủlúan chak ùíkonj eröủel
Iöủe Senaſ varoſban
Latta egi nehani ßor az zep Lủcretiat de vele nem ßolhata
aʒert leùeleket giakortaa egimaſnak írogadtanak valla
Aʒ elragadaſrùl nagi ſokat egimaſnak titkon tractaltak Valla
De harmadnap mủlủan latta Eẇrial[us] nem lehet ùig dolgaban Aſzonnak Jzene hogi nem marathatna Imaron
aʒ Varoſban Előbj órómmel lönik mindt aʒ ketten ſokal
nagiob banadban
Jo loùa hatan mar Jffiủ Eủrial[us] Vchan forgodik valla
ighen nagi ʒomorủ ʒiúel Lủcretia ablakrủl niʒj valla
keſereö ſiraſa kőnj hủlataſokkal egimaſra neʒnek valla
Egienlö
[p. 292]
Egienleö faidalom mindt aʒ ketteő leőlkit felette geötrj
walla, kik aʒ ö ßiủeknek ßakadaſaath Jmar magogkban
érʒik walla, mint lelek aʒ testeől olj neheʒen eők
egimastủl elủalnak valla
Melj ighen Jſzoniủ faidalom halalban legien, az kj nem
tủggia ket egimaſ ßeretök kiet egimaſ ßeretök316
elủalaſat hogiha ßiủeben megh gondollia eßibe
ben317 vehetj Iol lehet aʒ teſtnek nagiob kiniat lathatti
Götrödik az Lilek elhagiȗan az teſtet vgi mint ö ʒereteőit
Lilektỏl eltaủoʒȗan aʒ testis elhagia kenniat erʒekenſigit318 chak eggík ßenủedj aʒ maſik nem erʒj
oßtan aʒ kinnak terhit
De mikor kiet Lelek egiben foglaltattot ʒerelemnek altala
ſokkal veßedelmeſb hogíha megh gondolod aʒoknak
elủalaſat, Az írʒikenſegnek mert mindT aʒ ketőben
egI arant bırodalma
Bőlch Ariſtotelles319 az ket baratſagos firfiakrúl aʒt
mongia hogi noha kiet teſtek vagion de kìet
teſtben mar chak egi lelek Volna, aʒirt eʒekrőliſ
minden ember nílúan vgian eʒt alithattia
Ebböl köủetkeʒik hogi nem az kiet Líelek taúoʒikel
egimaſtúl hanem aʒ egi lelek kj kettöben ủala
mettetik el egimastủl Egi elme es egi ʒiú kj
kietőbbe Valla, ʒakadael egimaſtủl
Minden
[p. 293]
Istmétlés (dittográfia).
Dittográfia.
318
A szó után valamit átfirkált, talán egy es-t.
319
RMKT: Aristophanes.
316
317
149
Minden érzekensigh tőlek eltaủoʒik eröſsen sirnak
Valla, aʒö orczaiokban aʒ nagi banat miat ver nem
maradot walla, Ha kònj hủlataſsok nem lattattot volna
holtnak mondhatnak Valla,
Vallion s ki irhatna es ki mondhatna megh az ỏ nagi
banatiokat, kj gondolhatna megh aʒ ö tȯrhetetlen nagi
ßomorùſagokoth, hanem ha hoʒaiok, mondom haſonloknak, Aʒ Regi Aſzoniokat
Az Pentesilaȗs320 míkor Görögekkel ment Vala Troia ala
feleſege latủan zep Laodamia ottan földre bủrúla
ver hertelen valo banat mia aʒ ö orcʒaiaban nem Valla
Mikoron megh érté hadban elößeris hogi Vra megh holt
Volna, Jghen megh búſủla es megh keſeredik Pariſt atkoʒa
Valla, nem sok ủdó mủlúan keſeröſegiben halala tőrtint Vala
Poeniciabeli Dido Eneastúl mikoron elhagiattek. Aʒő
nagi ʒerelme felgeriet leőlkiben ſoha megh nem niủgoúek
aʒ önnön keʒiủel Æneas töriúel ßiủe altal Veretik
Jffiủ Eủrialȗs hogi ʒemej eleől önekj eltaùoʒek
földre le búrúla az zep Lủcretiat Leanníok fel emelik
ỏ aggias haʒaban hogi leőlket vehetne aʒoktủl
bie ủitettik.
Nagi sok ủdö mủlủan felserkentủen éſmet eſziben magat
ủiủj, minden ekeſſegit le ủetj ʒiuibȯl erömit kirekeßtj
Mindt
[p. 294]
mindt halalaiglan chak polgarj modra valo kedment ủíſele
Senki neủetiſit se trefa beßidit azùtan nem halotta semmj
enekleſsel ſem penigh örömmel magat nem vıgaʒtalta
miglen aʒ ßöntelen Valo banat miat eſek nagi niaủaliaba
De mijrt hogi ziủe tȍle es elmeie Jmaron taủủl úala, ủigaʒtalaſt nekj ßomßegi baratj mar nem athatnak Vala
Aʒ ö keſeredet Ania köʒi kőʒeth321 leőlkit ö kj bochatta
Az Eủrialủsis hogi zeretöienek elmene ſzine eleől, senkj
nem halotta mentiben beßidit, ö nekj ſemmj feleől
de chak gondolkodik ʒiep Lủcretiahoʒ valo tiriſe felól
Hogi onnan el Jöúe Jffiủ az Chaßarhoʒ mene Petrủsiủmban
es onnan chaßarral az ferraríaban es Jöúe Mantủaba, tőb feö Varoſokban es Baſileaban ủigre magiar orßagban322
De mig elheteis ſoha niủgodalma nem lón Lủcretianak
hanem minden eiel almaban kőúetj ủtat Eủrialúsnak, mikippen az Jffiú mindenűth köúetj útat Sigmond
chaßarnak
Halúan Eúrila[us] Aſzonnak halalat igen meghaborodek,
Felette keſerúes banattal mingiaraſt giaʒ rủhaban
öteʒik. Soha ſemmj dologh ủigaʒtalaſara nekj nem
talaltaték
Nem sok ùdỏ mủlủan egi ziep leant Chaßar ȍnekj ßerʒet
RMKT: Protesilaos
A th egy karakterként van megrajzolva.
322
A toldalék a sor fölé beszúrva – ennek nem akart új sort kezdeni a strófa végén a másoló.
320
321
150
Vala
[p. 295]
valla, Herczegh nemʒetſegból, ki tißta bőlch okos es jo
erkölchẅ walla, kíùel holtaiglan Jffiú Eủrial[us] kedủe ßerint élt walla,
Senkj haʒủgsagnak ủalakj olủaſſa ez dolgot ne alicha
Eʒek peldaiabúl aʒkj íol megh értj nilủan megh tanủlhattia
hogi aʒ ßerelmenek mereggel megh tőlt poharat meg ne igia
Az ragalmaʒo ßo taùủl legien Jnnied es aʒ gonoß irigeeg nem aʒoknak irtam kikben vralkodik aʒ balgatak
keủilſegh, es aʒ kiket ebeöl regien kj faraßtot aʒ reſt
es tủnía venſegh
Jffíak en feleím Jffíaknak haßnokérth eʒeket eőßúő
ßettem, kik ủtan ballagnj mindenkoron ßokot aʒ kegietlen ßerelem, hogí ettủl megh tủdgíak magokat öriʒnj
chak eʒ igiekeʒettem
Képet abraʒatiat maga ủiſeliſit termetetis megh irom
mirȯl íſmerik megh hogi elkerölheſſik Jffıaknak megh mútattom, mert chak ỏ reak ủagion kiủaltkepen eʒ énekben
nagi gondom,
Germek az zerelem meʒitelen iriak, ninch ó neki zakala, ßeme
úak ỏ nekj haílando keʒj vagion nala kiet ßarnia, tegʒiben oldalan ſok mirges nilaj keʒiben egō faklia
Jriak
[p. 296]
Irÿak germek képpen mert az kj beőlch okos eʒt elkerölhetj chak aʒ germekekheʒ haſonlo emberek Vannak
birodalmaban, kiknek ſemmj eßek ſemmj okoſſagok ninch
aʒokat oſtromlia
Mezítelen iriak mert az zeretökben ninchen ßemirmeteſsig
Vaknak aʒirt iriak mert megh nem lathattia michoda
aʒ ßemir,eteſsegh ıo chölekedötkóʒt es aʒ teúelgis
köʒt nìnch ỏ nala keùilſsigh.323
Aủagi hogi azt ủile324 hogi chelekedetj mindentôl titkon
úannak, Eßiben nem veßj mindennek ßemej hogi ô
rea vigaʒnak, ſem Jstent ſem tôrúint nem néʒj
únnỏn magat adga az búiaſagnak.
Vadnak sok nÿlaj mert sok embereknek altal leủj ʒiủeket
ßarniaj aʒt íríak hogi chak ìdeſtoúa viſelj ô mindeneket
igen alhatatlan gíakorta elúeßtj aʒ regi őſúenieket
Job keʒiben faklia mert birodalmaban akiknek holdủlaſa ſebeſ egö langủal aʒoknak ßiủőköth ßủntelen
ſaniargattia, teſteket rủtittia ùegre leölkeketìs az
pokolban taßittia
Sem eijel sem nappal soha nem niúgoßik mindenkor
323
324
Tollhiba különbség helyett.
Az i e-ből javìtva.
151
olalkodik mindeneket meg gőz ſokakot megh kiſirt
aʒokon ủralkodik az kiknek ßiủeknek keſedelemit ủethet
es megh gökereʒhetik
Elſö
[p. 297]
Elſö Jndùlatiat ha eſzedben ủeßed kônien aʒt megh olthatod
de eröt ha veßen mikint aʒ Alo fat neheʒ kißakaßtanod: Kit
veßö koraban kj vonhattal Volna, ủigre ki ſem aſhatod
Gölölj az mủnkat fölette ßeretj ô az hiủolkodokat: Hogiha
eßed vagion eggík fegiủered aʒ had el aʒ tủniaſagot; Mindenkoron okot talalj ö ellene kiben foglald magadat325
Biʒoníal íol tùdom hogi nem múnkalkoßnak nagi sok fele
emberek íeleſben kik laknak varakban kaſtiliokban
es vrak vtan Jarnak hanem chak magokat attak aʒ
Bachủsnak Bachủdủtan Venủsnak
Mindenfele ủitek eleößer ßarmazik biʒonj chak rißegſigból es annakủtana aʒ nagi ſok hiủolkodaſbủl
kiket hogi elhagina megh göʒhetö mindent ßorgal
matoſſagaủal
Vege mar eʒ legen az en Jrasomnak aʒ ßerelem dolgarúl
aʒ kj töbet akar rola tủdakoʒnj érche az Jraſokbúl
vtolſo tanachom hogi aʒ kitỏl lehet megj oia magat attúl.326
Mikoron irnanak maſfeleʒer ủtan hetvenhet eßtendeőben,
Aeneaſ ſÿlviủſ iraſabol ßerʒek eʒ eneket verſekben,
Bodrog viʒe mellett, Patak varoſaban, aʒ úr gomboſ kerteben.
Finis Adeſt operis mercedem Rede327 Laboris
finijt J.J. DF die 12 xbris Aỏ 1604
Eſtủe ßombaton 9ora kort ßintein
Dnủs328 adiủtor meủs in eủm Sperabo [et] Salủủs ero &.329
30. ÚJVÁRY MIHÁLY BÚJDOSÓVERSE 330
[p. 298]
MAR elieőt en Vtam elkelj mar Jndúlnom oh
en ủig ʒerelmmem teȍled elkelj Valnom mashoúa bùidoſnom geötrelmet ʒiủemben érted ſokat latnom
Isten ledgien ủeled tarchon egiſigben es enghemet
viſelj mindenkor, ʒiúedben emlekezetedben holtig elſe feleich te io ủig kedủedben
Chendes níủgodalma marad en ʒiủemnek, mar ủigaſsagh semmj nem kelleß kedúemnek331 mert en eletemnek chak
A kövewtkező két strófa nem került bele az RMKT főszövegébe.
Az RMKT főszövegében olvasható kolofón itt nem szerepel.
327
1959: Redi
328
A szó fölött félkör alakú rövidìtésjel.
329
Ez a sor utólagos: halványabb szìnnel és kisebb betűvel.
330
RPHA-0854, az RPHA szerint a 218. lapon kezdődik, az adatrögzìtő elnézte a számot a mikrofilmen.; RMKT 17/3:6, 16–17.
331
325
326
152
edgiedeöl Valla öröme eʒeknek
Hoủa ledgíek Imar en nagi banatímban és
jdegen feölden valo bủidoſtamban,332 mert ßiúem
nagi buban mar megh emißtetik rủlad valo gondban,
Jủta ŭigaſsagom ottan ſiralmamra,333 mihelt edgiùt
litùnk eſik elủalaſra, teöled taùoʒaſra kimiat
életem mar adom halalra
Jartomban keőltemben aʒte Aiandiekot hidgied
megh ủiselem ʒiuem adomaniod mert eʒ akaratod aʒmellet keßenem ti334 hiủ ʒolgalatod
Velem
[p. 299]
Velem valo te sok io títemeniderth mit adhaſsac
ʒiủem aʒthe hiủsſgedérth igaʒ ßerelmederth335 holtig ʒolgalatom aianlom ezekérth
Az Vr Isten minket gonoʒ hirteöl neúteöl mindenkor eöriʒʒen aʒ ſok iridgiekteöl, ragalmazo
nielűteȯl teis ʒiùem eȍriʒd magad mindt ezekteöl
Rủlamis ßöntelen legi emlikezedben kiríed az
Vr Istent te keöniergisedben hogi io egiſigben
tarchon megh ſokáíg veled edgıetemben
Jmar az Istennek Aianlak tegedet es mindt
eiel nappal kèrem ße336 felsigit, mínket ßereteöket
Ieöuendeöre hoʒon megh eßue beneȍnkhet
Ezer eȍt ßaʒ vtan 93ban egi ßomorú ifiủ
ßerʒj eʒt banadban, nagi keſereöſigben ʒiep
ßereteöíteöl taủủl bủidoſtaban337
31. [BALASSI BÁLINT NEGYVENÖTÖDIK ÉNEKÉNEK
ÁTDOLGOZÁSA]338
[p. 300]
Rementelen keppen minap teortenetbeöl,
egÿ seteth barlangban talalek tiʒtorra,
siűalkoduan ÿeoűe egj ember eleomben,
Monda mit kereß it, s. mondek ßeornÿẅ halalt,
Jsmét monda mit sirʒ; mondam halal kenijat,
mint elʒ esmet mondek mint eletiteol valth,
Zẅleimett kerde kichodak volnanak,
Serelem Siralom hoʒot eʒ uilagra,
RMKT: buidostomban.
RMKT: siralmomra – bár o-nak tűnek, de ha az, akkor a második m-nek egyel több szára van.
334
RMKT: te.
335
Pótlólag beszúrva a sor alá.
336
337
A vers alatt ceruzás bejegyzés:1593
338
RPHA-0726
332
333
153
Daÿkamotis mondam hogj ohaitas volna;339
Ruhamotis kerde hogj miben eolteoʒnem,
vaÿut taghÿaimat hogj miuel fedeʒnem,
Aʒ Zenÿuedest tÿűrest mondam hogj uiselnem,
Lako helemetis teolem eo megh kerde,
Gondual tele Celam mutatam .s. meg neʒe,
Eledelemetÿs kerde ha kenÿere;
Eoreoke igj elʒe, s mondam hogj eoreoke,340
okat banatidnak meg tudnÿa ÿoe,
mondam hogj ßereteom miat kesergetnem,
Aʒtis kerde teolem hogj kichoda uolna,
Venust es Chupidott341 mondam hogj gúlaʒtana,
keseore meg mondã neűe Jffis uolna,
Kerde aʒtis teolem Jffis hol lakoʒnek,
mondam nem lakoʒnek de kesergetetnek,
Enis eo miatta geotrelemben űolnek;
[p. 301]
Kerde hogj ha feoldön aʒuagj viʒen volna,
mondam hogj aʒ kiheʒ aʒ eleot biʒot űolna,342
mostan mint egj preda zinten olÿan uolna,
sZanom keserẅleom aʒtis mongia uala;
Jffissem zepsege ottan keornjeol fogha;
mint menibelÿ Angial nekem tecʒik,
Feÿer karÿaiual engem eolel uala,
Ekes ßep Zauaual meg uigaʒtal uala,
Elÿ elÿ vigh ßerelmem nekem mongía uala,
Elnek ha elhetnek ßerelmes Jffiſsem,
Atkoʒott iregiek mert el veʒtnek engem,
mint aʒ Aspis kigiok olẏanok ellenem,
Oh en veʒett fejem keseredett lelkem,
nagẏ keſerẅ kenra ÿtott aʒ en igiem,
el tÿwreom eʒekett ereted ßerelmem,
Oh en nagi ßepseges ßerelmes Jffiſsem
eʒ nehanj versekett te neked ereztem,
iteld meg magadban ha uagiỏ geÿotrelmẽ
finis
32. [GYÖNYÖRŰSÉGE SZÍVEMNEK...]343
[p. 302]
ALJA
Geönerosige ziủemnek megh ủiủlt mar ủegh kedúemnek
A v rajza két vonalból, ìgy w-nek tűnhet.
A vonalvezetés miatt úgy tűnhet, mintha az első o-n szarv (breve) lenne, de valójában ékezetlen.
341
A d másból javìtva.
342
A két ékezet elég távol van egymástól, de a kéz ìrására ez jellemző; v.ö. az alatte levő sorban az ÿ-nal.
343
RMKT 17/3:21, 31–32.
339
340
154
geöneröſege leőlkemnek zabadúlas leöt feìemnek344
Mint zarúas az Orozlantúl menekedtem fogáidtòl az kedgietlennek zaíatủl, zabadúltam zerelmìtól :|: deóß
Sebe, merge, es eö töʒe, halalra kinzerit Valla, Vén[us]
Aniam hogi megh ßana, Sidotủl hogi megh ellenʒe :|: deőß
Ænéaſé mar az Dido, az Pariſé mar Hellena, légen
Pelda zep Gismonda, Jgaz ủalla eö zerelme :|: deöß
Nem Töreöm az Hellenaért Troÿa falat zepsìgéért, az
zep Pariſnak heleirt, nem ùißek haiot zerelmeirt :|:345
Chủdalatos melÿ nagi kenniat úiſelte eö nagi igaiat, de
trefalta banatimat ſziủemnek zomorủſagat :|: deöß
Imar az mezökis niʒnek zabad feiemnek erölnek, ùÿob
enekkel Töndekelnek louam hatarúl hallatík :|: ????
Az sok panaßj heaban múlianak bator Semiben Siralmas verſeim korban, nem voltam heö zolgaladban :|:
Lantok es az zep hegedeȍk ßollianak ủigan úirginak
enghem elteteön Mủſikak göneröſeg mar veletek
Minden ideöben nagi ủigan nem banom bar gönerkegik
zerelmeſſem nagi ỏrómben elietek Ioo egiſegben
deȯßth
Finÿt die 1. 9bris Aỏ 1606.
33. Jövel az táncban...346
[p. 303]
Alia &.
Jöủel az Tanczban en ủelem en zép Tarſom, kiủel
kiủantam ſokßor tanczolaſom, bar> hogi347 leheſſen te veled en ßolaſſom kedúem ßerint valo
niaiaſaghom, bar Aniad minket megh laſson
bar Apad lason níaiaſſon tsak zerelmùnk Ioo
vton jarhaſſon.348
Jffiakat az Tancztủl Ageb az az kj tiltia aủagi
az Tancʒot gonoßnak alittia gazda haʒat
Tancz porral rutittia de leania ſaríat megh
púlhittia, haʒtủl leaniat ùadittia, mert haʒoſagra
indittia, niertes gaʒda vj ßokaſt indittia
Ez farsangban no mínden ùigadgion gazda leanj
az Tancʒban faragion az Ioo borral gaʒda
zep ßot adgion az gaʒda Aßonj etkekkel forgodgíon, ha Jfiủ am bar Tancʒollion, ha kofa
ahoʒ ne ßollion, veʒtig ollien helin nemorogion
Ninch mit miủelnủnk télben mi ủigadgıūnk Ioo
loủaínkom maíd niarban Iargalliủnk Jſtenŭnknek
orßagnak ʒolgallíủnk ez orßagért vagi elíủnk
vagi halıủnk, maíid egi egí kardot ragadgíủnk ellenſegủnkre tamadgíủnk, ellenſegủnkel holtig
viaſkodgıunk &.
Jel van a szó fölött, és utána is.
Jel.
346
RMKT 17/3:22, 32–33.
347
A h A-ból javìtva.
348
A j-n nincs pont.
344
345
155
[p. 304]
Az gazdaert349 maid mezỏn zolgalíủnk, Leaniaért Jfiak
Straſat allíủnk, zep Tanczaert ſik meʒon Jargalıunk
zep adgiaert ʒöd paſiton halíủnk kedủeket eʒzel talaliủk értek mezóre ha ßalủnk Ioo
hirt neúet tiʒteſſiget vallủnk
Az megh mondot jot350 ha chelekedủnk telben gaʒ
dankhoʒ iſmet vißaa tirủnk jok351 aʒ gaʒ
dak hiszem jol352 eſmeriủk, ha ßolgaltủnk tölek
jot reminliủnk, tölek egi egi leant kiriủnk
megh adgiak attủl ne felliunk, Ageb volna ki tiltana teölủnk &.
Gazda leaniat maid firheʒ kelj kernj föúe
ſem sötủe nem Joo353 hủſat ennj gazda ne
tartſa maganak megh ennj megh ủiß ha sokat keʒd othon lennj, hagia ollianhoʒ elmenẏ
ki job354 haßnat tuggia vennj ki tanitſa eʒ
vilagot elnÿ
Haida hop haida hop haida haida zep Kata karianal fogủa ket keʒem azkj forgatta
kar hogi az Joo teltoúa bennel nem tarta
kijrt en velem hogi toủab nem tancʒolhatta, hadgiarion aʒ hủl elhatta, ot
[p. 305]
kezdgíe maßor azt hatta, legen az Iñ teveled
eddig Joo katta finis [Per]me akarkj hanem
hißed vakar kj &.
34. PAJKOS ÉNEK (Dudó, fejír Dudó...)355
PAJKOS ÉNEK.356
Dủdo feir dủdo maid megh irík az zab, ha az zab
megh irík kecʒer adok ened.
Ohaj nekem neủem bủidoſo katona, mert hol kit
talaltam biʒonial megh foktȃ.
Noha tolủaj votam vgian Jambor votam, kitȯl
A szó először gazdag-nak indult, abból javìtva.
A j-n nincs pont.
351
A j-n nincs pont.
352
A j-n nincs pont.
353
A j-n nincs pont.
354
A j-n nincs pont.
355
FJK 1959, 197–201.
356
Az É-n két hosszú ékezet (hungarumlaut) van, a K felső szára dìszìtett.
349
350
156
mit elủöttem ſoha megh nem Attȃ.
Kít regủel megh vertem eſtủe eltemettem, kit
eſtủe megh vertem az regủelt nem érte
Eſtủire ha Jủttam tsak ßalaſt kereſtem, loủamnak abrakot pinʒ feiben kirtem
Maga erßinniemben tsak egi pınzem ſem vȯtt
megis gaʒda kirj tölem abrak arat
Gazdanak megh mondom hogi egi pinzem
ſintſen, megís gazda kirj tȯlem abrak arat
Nem engedj vala gazda abrak arat ötet
eleö fogam s ùgian Jol megh verim
Loúamra fordúlık mínd abrak araúal, Saio
ßt357 Peterj giorſan358 el liptetik
[p. 306]
Ott régi gazdamhoʒ hamar elbeßalek aʒtalahoʒ
ölek egi eneket kezdik359
Az zegin Aniadot Saio ßt360 Peternil vgi vetik az
vizben vdgian megh lotſanna,
Vdgian Jol eſmirem hogi hamar megh halok
mert valahủl Jarok mindenót tantorgok
De hol elindủla 7. kalaủʒ legin az elöttek Jaro
az Joo Mehes Andras
Az maſiknak neủe alj megh it az útat, harmadiknak neủe ßeddel veddel teöle
Nedgiediknek neủe takaríts mind hoʒad eȍte-361
diknek neúe tedle mert nem tied
Hatodíknak neúe Jertek touáb inniet, hetediknek
neúe az hủſon fintorgo
Nem kelj nekj Tủro tsak kelj nekj fúro, mert aʒ
óróg leanj gủnar niakat kíúan362
Adgi el apa adgi el keủil katonának mert ha
te el nem acz bıʒonìal megh banod
Felrủgom partamot az Hadnagìal halok eÿel
ȗele halok regúel ho pinßt varok
Tarſaim Jok votak fara fel hagtattak alattam le
úagtak stsak nem nìakam ßakat
Banod bíro banod hogi leanioddal halok regủel inkap
banod ha fazekat tòrȏk
[p. 307]
Teperedet gaʒda níomorodot gaʒda kıkeletre kelȗin
teged es ßolgallion
En elhaʒa megek aʒ en Aßoniomhoz363 az en aßoA betűkapcsolat felett rövidìtésjel: szent.
A szó vége vagy om vagy an, de nem lehet on. V.ö.: a következő lapon a tantorgok szóval.
359
A strófában az ek és az ik kötése különbözik, de nem minden kéznél és nem minden esetben jellemző ez a különbségtétel.
360
A betűkapcsolat felett rövidìtésjel.
361
Az e után paca, az elválasztójel talán benne volt.
362
Az n fölött paca.
363
Az m-nek mintha egyel több szára lenne, de itt vsz. csak megremegett a másoló keze.
357
358
157
niomhoʒ dragfj Gaſparneheʒ
Eȍ enghemet iartat kek karaſíaban kek karaſíaban Gallos gíoch gatiaban
Aʒ leg Jobbík koncʒot Tanerara teßj vigik
az kochiſnak nem ehetem az köúir hủßt
Az leg Jobbik pohart aʒtis megh tòtj vígíek
az kochíſnak nem jhatom az edes bort
Eʒ eneket ßerʒik egí omlot pınczeben egí regi
píncʒenek ßıntein364 aʒ lukaban finís.
per me akar kj hanem hißed
vakar kj. Aen365
xxxxxxx szent peterj biro>366
35. Sötét ködből...367
Szőtet këodbủlj allégh tißtủlt valla zép Hainal, kis kertemben hogi setalek farat sok gondúal, hat bie fedet zép
viragim vyúltanak hoúal, egi zép Madar raitok jarkal
geőnge labaủal &.
Nem lathattam Jool zemÿlit az ködes derbúlÿ, noha valtigh
ighen nizim, hiẅ tißta ziẅbỏl, Feȍlemile de gondolom
tolla zenebỏl
[p. 308]
tolla zénébeöl, kit sokat hit migh vallot kìnt zìúem teözibeől
Egÿ keủeſsi ketsıgeſſj tarta elmimbem, de hogj az keöd feltiʒtủla neʒem meliben, megh eſmirim hat vgìan eö setal
kertemben, mondek all, el, Semmit se fel vagi zerelmemben
Mert régen vart s éretted Jart Jool tủdod ziủem, en zìúemnek:feiedelme vagÿ ſ vÿúlt ßenem, nints kiúőled teőb órómem
vagÿ segedelmem, eltem leőlkem zép zerelmem eggietlen eggiem
Néked ſzolgalt s hozot homalÿt zép zaủat nekj, jnditottak zerelmedre versed énekj, te eggetted s gerießtetted vagi sʒẅúőltnekj
nints kìúőled es ellened ßerelme senkj
Felellj hozza tehat noßa s ne bants teőb bủìủal, mert zépsìgem
érted mirgem, lam sem elÿ sem hall, eÿel nappal tsak
geőtreődik, erreted kint vall, s ha ßerelmed nem jelented ves
ßerniủ kinnal
Orủoſloia giogitoíja bıʒonj tsak te vagÿ, halhatatlan nagi
zerelme hozad kj melj nagj, mar kegelmet, ſ heö zerelmet
nekj melto, adgj ßintein veßnj es silednj nekj hogi ne hagÿ
Responsio. &.
İm hallom ſzod, mond de kinod mj en nem hißem, Alnoksagat
tsalardsagat elmidnek niʒem, lepre tsalnal es elkapnal
Az i szára nem látszik, de a pontból következik az ottléte.
A betősor rövidìtésjelként körberajzolva.
366
A sor vastagon átsatìrozva, az áthúzás alatt, az x-ekkel jelölt részben egy név olvasható, (talán Vaſtich?) a kéz megadta a szentpéteri bìró
nevét, majd nagy munkát fektetett bele, hogy eltüntesse, talán mert rájött, hogy a vers nem róla szól.
367
RMKT 17/3:14, 20-22.
364
365
158
Jghen jool érzem, de megh vnnal s megh vtalnal
ighen> eßemben veßem
[p. 309]
Mert ez dolgok kin hatalmok kis Củpidonak, hogi Alnokok
es tsalardok zep zoủal ßolnak, de ẏaj nekik kik elhißik
mitt ßajal mondnak, ziúek taủủl mert van Attủl cʒak latorkodnak
Alnok hìja> heÿa taủủl latủan horgot sìűoltj, okos Roka
Tört Talalúan farkat peőrdittj,368 maſok karan jool tanúlủaa
kj magat filtj Magiar mongía keöz peldaban feit nem sirtj
Megint mondek zerelmemnek ne ßolÿ Jstenérth, Jmmar hallȏ.
mÿ Jủtalmom ennj mủnkamérth, hogi tsak tsúfnak es
Jateknak Tartaß enghemet, enghem gìúlőlß Teöb
kìnal eȯlß mas jdegenérér>th369
Sziúem allo alnok halo nints beßidemben mert valban ſ bıʒoniaban fűlek zìúedben, Mars, Apollo, vizet
Gaʒlo Nereủủs kebeliben, adom feiem hogi ha ziúem gjőlól fißkiben
Veled égek>370 élek s érted egek, vagiok veßilben, lancʒon
tartaß kÿnoß foitaß ßép zemiliedben, vagỳ vilagos egeö fakliam tẅʒes ziẅemben,371 en joo kedúem
te vagÿ éltem nagj zerelmemben,
Mindt az Altal mire kint vall errettem372 zíủed,373 nemis múttad cziganſagot374 feir zep ßined, ím megh latom es megh varom
tȯẇab te ßined, ha igi els feőls es megh nem heőlß
leßek ßerelmed.
[p. 310]
Mondék aldot sok jot adot édes Madarkam ủlj keblemben
en eleőmben en édes Matkam ßiúem Leőlkem, hiẃ zerelmem
leßen kalitkam, kiben holtig éltem fottig tartlak Rosatskam
Az nem lehet mond rủtt Telet mj en nem ßoktam, tsak
zép Niarra vj harmatra ßomot megh hattam, de
kedúemet s ßerelmemet it maraßtottam es edgiedeòl
neked ziẃbeől magamat adtam
Ez ßot mondủan nagj375 cʒattagủan teölem repeőlle, kék
egi Ala ſúgar ßarnia hegien terőle vtan valo sok neʒtemben keőnúem perdeőle, es vtana fohaʒkodúan
ßìẁem elheőle
Eʒ eneket az versekben ßerzik Pragaban Niuʒo foßto
Telben Niarban Nemet haʒaban ßerelminek eö kedúeÿrt
es ßepsigeirth vdeö múlúan holta vtan emlekezeterrth
Eʒztendeönek forgaſaban mikor Jrnãnak eʒer hat ßaz
es haromnak ẃ elmủltaban Jủliủſnak holnapìaban
Az ő utólag beszúrva a sor fölé, az első t is pótlólagos.
Dittológia, a második ér két függőleges vonallal át van húzva.
370
A g-t javìtotta l-re, aztán áthúzta.
371
A w v-ből javìtva.
372
373
A d m-ből javìtva.
374
375
A szó vége javìtva.
368
369
159
tıʒedik napian eʒt megh Jrủan fohaʒkodủan elrepeỏlt onnȃ.
Jrtam, Szth.376 Andras napian Aȏ. 1607.
J.J.D.F.377
36. [BALASSI BÁLINT SZÉP MAGYAR KOMÉDIÁJA]378
36.1. Ajánlás
[p. 311]
Az Erdelẏ Nagÿsagos es Nemes Aszoníoknak mint ió379 akaro Aszoninak holtigh
ủalo zolgalattiat aianlia
Egẏnìhanì ok kìszerìt rea, hogẏ ktȇknek380 aianlam eʒ
Commediat, Egẏk eʒ: hogÿ magamnakis kedủet talalnik
ŭele, mas megh eʒ hogẏ latom, hogÿ mind odben Erdelben
s mind ittkin Magẏar Orszaghban, aʒ ủers381 szörzest igen
eleö ủettek, es köz dologais töttek, kit nem gondoliak382 akar
mi heiaủal esék czak eȯ nekik tesek es aʒ ủersek feieben nehesenek383 ki az hasonlo bötȯk.384
Akaram385 azert ez Commedia szerzest ủi forma gianat elö
ủenni, hogẏ ha aʒ otben ủalo Ifıak az ideki ualokot, az
ủers szersesben nem czak köuettik,386 hanem sokal inkab
megis elöczottek, eben se maradnanak ell az ide ủaloktủl,
sȯtt indolnanak el útannak, egỷ en reszemre penigh eʒt sem
banom, ha aztis mint az ủers szerzest el ủeszik, tölem meg is
lehet penigh az ollẏ elmeiȯ fris İfiaktủl387 kıknek nem cʒak aʒ
bōlcz tudomanj, hanem aʒ kgtek388 szepsıgeis serkengeti, ủiab, ủiab,
dolgokra es ſzerelmes talalmaniakra elmeieket nekem enni
sok kölemb, kölemb, fele karokot ủalot szegin leginek igaʒ389
elegh czak el kezdenijs, az mint egıebek oztan fogiatkoʒas
nekủl
[p. 312]
nekül ủeghez ủinni390 es megh ékesıteni. Bıʒoniara meniuel en tölem
A szó fölött félkör alakú rövidìtésjel.
Az utolsó két betű együtt rajzolva.
378
Modern kiadása: Eckhardt, 1959.
379
A ó ékezete majdnem a következő szó a-ja felett van.
380
Az e fölött rövidìtésjel: ‘kegyelmeteknek’.
381
Az s javìtva valamiből, a v bal szára fölött a mikrofilmen fekete pötty.
382
Nem ’gondoltak’, hanem ’gondoljak’!
383
Az m első szára hiányzik, ìgy n-nel kezdődik a szó?
384
A második ö-nek csak egy pontja látszik.
385
A bekezdés szövege mellett a belső margón mintha egy groteszk ceruzás fejrajz látszana igen halványan.
386
Nem: ’követték’, hanem: ’követtìk’.
387
Az i pontja az a fölött van.
388
A szó felett vonás: rövidìtésjel: ’kegyelmetek’.
389
A szó igen-ből van javìtva.
390
Mintha mindkét pont a második i-re lenne kitéve.
376
377
160
ekesb igekkell lehetet ollianal czınaltam eʒ Commediat, kit kedteknek391
ıo szöbȯl kiuanok es aianlok mint az kegtekheʒ392 ủálo ió akarato
mnak öroke ủalo Zolgalatıatt:
Vegie ktekis393 ıo neủen es niomorủlt ſʒolgalo gianat fogadgia be kgtek394
hazaban, szolgaltaſon kgtek395 ủele mindenkoron, de fökìpen akor
mikor az Vilag biro ſzerelemnek giöʒhettetlen nagÿ hatalmat
erzitek magatokon:
Ha ez elsöben szerzet Szolgalo Leaniom kedủes lezen kegteknel,
egiert az en Zolgalatomertth, röủid nap mas zolgalotıs szerzek
kegteknek,396 ki nem czak ekes enekelis, es ủalami dolgok aʒ en
szerelemben397 megh törtinek mind azokroll irtt szerelmes leuelekel gıoniörkedheti ti kegıelmeteketh.
Jsten eltese kedtẽket,398 es agdion olẏ kedủes szerelmest kinek ủgẏ
örölhessen kedtek399 mint az fulemilek aʒ taủaßi idönek kıknek
günörü eneklesekel kikeletkor minden hegyek wölgiek, berkek
szelliel mïndenött zöngenek:
kedteknek400 migh el örömest zolgal
Julia Rabıa N N401
Ereőſs teȍkeleteſ Aßonÿ allatot, Szèles ez Vilagon, ha402
talahacʒ hatot, kÿ aʒ termeſzetén tarhatna lakatot,
kinek oſstablajan kocʒka hogÿ nem Vetne Vakot.
36.2. Summa
[p. 313]
Ez Comẽdia, mi röll wagion,
annak az Summaia
Ez Comnedia403 chak arrol wagion, minth ſzereted Candia szigetiben, egẏ Tyrsis, neweo404 Iffjủolegen405 egẏ Angÿalmìa> Angelica
neweo szep leant, melẏ wẏßontth igen teőkelettesen, szeretette az Ifiat; Meghteczik penig, mert mideon, mas legines
Monthan neweo föl gerıődet uolna, az Angelica szerelmire es
semmikepen,406 magahoz nem chalhatna Tyrsistőll Angelicat illȇ
alnoksagot miuelt, hogẏ olẏ italt407 ada Angelicanak megh innia kẏ
miȧt408 halalra uallek, kit midőn Tyrsis megh ìrtet uolna,409 latwan
hogẏ Angelica, immar uoniogna, azt hiue hogi soha megh nem gẏoA teknek fölött rövidìtésjel.
A tekhez fölött rövidìtésjel.
393
A teki fölött rövidìtésjel.
394
A tek fölött rövidìtésjel.
395
A gtek fölött rövidìtésjel, a g későbbi javìtás, rálóg az alatta levő sorra.
396
A ne fölött rövidìtésjel.
397
Sic!
398
A második e fölött rövidìtésjel.
399
A t felső szárra rövidìtésjellé kanyarìtva.
400
A második k szára köré rövidìtésjel kanyarìtva.
401
Ettől a sortól vastagabb tintával. Másik kéz.
402
A három sor más kéztől, fekete tintával.
403
Az mm szára kevesebb eggyel.
404
A második betű nem é, többször előfordul az e-nek ez az ìrásmódja a szövegben.
405
A j az ủ bal szárából javìtva.
406
Az e felett látszó folt a túloldalról üt át.
407
Az i pontja az a fölött van.
408
Fölösleges pötty.
409
Az n másból javìtva.
391
392
161
gőlna, ha nem ugian megh halna ßegen. Jngjen sem warhata410
azerth411 hogẏ az lelek, kẏ mulẏk belőle, ha nem minth412 remintelen
el keseredet413 ember, mingjart el ßekek es az őrdekre buidosek
attia hazatől, chak hogy penigh, ínkab megh ne talalhatna
senkẏ, newetis el ualtoztatta, es Tyrsis heliet, Credulusnak
neuesze magat, melẏ dolgot halwan Monthan slatwan immar
hogj Tyrsistől el waltoztatta wolna Angelicat, menten az Angelica attiahoz megien s fől fogattattia az uen iamboral, hogj ha
ő megh giogethattia, nekẏ agẏa Angelicat, nem kesik azert, hanȇ
hamar megh gẏogita Monthan Angelicat, de azert ugian megh
chalatkozot az alnok lator remensegeben, mert megh gẏogiulwȃ414
Angelica, hogi megh erte Monthannak alnaksagat,415 es az eo szerelmes
Tyrsisse el buidoſaſat416 őıs menten el szőkik, chak hogi senkẏ
megh nem tudhasa howa leőtt,417 shogẏ hamareb megh talalhasa Thjrsiſt
Angelica helit Julianak neweze őis magat; Mar tiz eʒtendeje
mulik wala, az Tẏrsis es Angelica418 buidosasanak melẏ ideő
közben419
[p. 314]
Kȯʒben czak hirt sem kaphatanak, egẏikìs aʒ masik felōl420 egẏ
mak szemetís. Mar Tirsis kit mınden ember Credủlủsnak
hiủ ủala ell ronczosodot oll zakadoʒot ủala, s. az Angelikais
kẏ Julıanak neủeʒte ủala magatt el nȯtt smegh allapadot uala.
Hogẏ egẏcʒer tertenet sʒerìnt, cʒak ſʒerenchere lata Credủlús,
de nem öſmere az idöben Juliat, hogy ualami patakbȃ horgaʒna, kinek nagẏ szepsegen el almelkodek, czudaluan mel igen
hasomlo ủolna aʒ ö regẏ Angelıkajahoʒ. Aʒert nem ösmerheti uala megh Credủlús Jủliat egikert, hogẏ midon azt hẏzẏ minemeó halando fellen az elöet tiz eztendeöwel, hatta uolt hogẏ
soha megh nem giogult, hanem ugian akor megh-holt az szep Angelica, Masser im ezert nem esmerhette megh, hogẏ tẏz eztendeo ell421
forgasaban, noha nem rutult, hanem ſzeöpult de azert ugian megh
ualtozot es meg tőlt uala Angelica. Harmadikert hogı Julianak hiia uala minden, senki nem tudgia uala mas neuet, meli neẅ igen kilembez uala az Angelica newtöl, mínd azon ősmeretlen uoltabanis azert nem turheti niauolias,422 hanȇ fel giulad Julia szerelmere, meli eö
nagi szerelmet megh ielente, biztaban egi hitues Attiafianak Syluanusnak egiszalat sem tartuan Syluanus Arulatasatol,423 de Syluanus
mihelt megh lata ottan el hagiuan az eő regi szerellmeset Galatheat,
ki mind424 adgikis, megh Syluanus Juliahoz nem hailot, czak kegietlenkedet Sẏluanuson, es megh uetuen az Credulus attíafıủsagot Juliara
A szó után folt a filmen.
A z másból javìtva.
412
A szó utólag beszúrva a nem re fölé.
413
Az s fölött paca?
414
Az i pontja az u fölött van.
415
Az ak javìtva másból?
416
A második ſ t-ből javìtva.
417
Az ő e-ből javìtva.
418
Az i pontja nagyon magasan van.
419
Az ö ë-nek látszik.
420
Az l szára az o ékezetéből indul.
421
A második l a filmen inkább t-nek látszik.
422
Az s bal felső szárán levő vonal miatt ʒ-nek tűnhet.
423
Az at d-ből vagy k-ból javìtva.
424
Balra hajló ágú d-ből t-re, majd jobbra hajló ágú d-re javìtva.
410
411
162
geried, igh azertt, midőn Credulus, niluan, simãr az dologhnak ket eʒtendeie uala, Julia penigh nem gondola egikellis hogi im Credulust
nem esmerheti uala, az masiknakis szereteőitt tudgia uala lenni, főekepȇ
penigh hogi hìtti fogadasa tartia uala, hogi soha senkit egiebet teleʒ
iletiben nem szeretne. Kerde Credulus esziben ueuen az Sẏluanuſ Juhasza szauabul, Sẏluanusnak Juliahoz ualo szerelmet aletuan szegin
niauolas, hogi Sẏluanus uolna az Julia, szeretőie, hogi eo miata nȇ
nerhetne
[p. 315]
nerhetne ő Juliat, őſzue uez Sẏluanusal s Juliaualis szemben leszen, kinek
kőniereőgis erősen, de Julia megh sem esmerhetuen Credulust, Tyrsisnek
lenni, nem haiol hozaia, eſ425 őkott uettbele hogi eo regen mas legin szerelmeseʒ426 kőttete magat, annak mind holtigh tekiletes es igaz akar lenni
melẏ szolt Credulus Sẏluanusra ert, sannal inkab el busul raita; Buaban
penigh mínd rementelen ember hogi szinten megh akaria ölni magat,
rea talal esmet Julia, ott szoual beszeluȇ egi masal, megh esmeruen
egi mast, egi mashoz hazasolanak Sẏluanus is megh bekilik Galatheaual,
selueszi, uagion az dologh beszelesben, egi nihan trefais, kit azert
egielettetunk ez Commediaban hogi migh az halgatok az Comnedia
ueget-ennek427 adgik ne szomorkodnanak szanuan az egi mastokott, hanȇ
neuetnenek is őerolnenekis halvan az trefakoth.
Ez az Commedia Summaia
36.3. Szereplők
Ez Commediaban szolo beszőleo szemileknek neuek.
Prologus. Fyrfi az Commedia szerʒeo szoloia
Credulus, kinek igazan Tẏrsis uolna neue. firfiu.428
Julia, Credulusnak szeretőie. kinek igazan Angelica neue. Azzon
Licida. Credulusnak baratia fẏrfẏ.
Brẏszeida Julianak io baratẏa, Credulusnak Juliaual szolgaloia Aßon.
Sẏluanus, Credulusnak hitues attiafia firfi.
Galathea Sẏluanusnak szereteőie Aßon.
Dienes, Sẏluanusnak Juhaßa. Paraßtember.429
Echo, Túnderaßon.
36.4. Prológus
Az ſ z-ből javìtva.
Az utolsó betű laza vonalvezetés miatt s-nek tűnik. Párszor előfordul.
427
A bal margón kérdőjel, az ennek adgik aláhúzva.
428
A Credulus, Sẏluanus, Galathea, Dienes, Echo szavak elé, valamint a prológus első bekezdése elé pontok kerültek, mintha valaki
megszámolta volna ezeket.
429
Az ßt ſt-ből javìtva.
425
426
163
Prologús
Ha mindenkor czak aʒ erös tell Uralkodnek ez Vilagon s koroskint
minden idöben cʒak az nagẏ ho es jegg ell uolna aʒ földbe borulna
aʒ.
[p. 316]
az főuek s az fak hogẏ mutathatnak az eo szep wiragokot, s hogi adhatnanak
io giumelcheket, ezen kepen, ha ualami mulatsagh es uigasagh megh nem kő
niebitene azt az nagẏ terhet es gondot, melẏ az emberekre szalot, hogj tartana sokaigh az emberi alat. Annak okaert enis midőn nagẏ buſulasbȃ
uonek, hogi azban, az kiben minden reminsìgemet Jſten uthan uetettȇ
wala, megh chalatkoʒwan akaram ez Commedíaban, nıerhetetlȇ
iom uthan, ualami bumot eluennȇ, uagi inkab ualamenire, megh
enihetenem, azertis penígh hogi megh teczeneíek, hogi nem chak
fedjwere430 io sziuel, ha nem egiebreis míndenert io elmiuel szerette
uolna Jñ az mi nemzetsigunket, chak hogj nem tudom michoda
bolond szokas, es por szemirmesigh bant benűnket, hogj azt chak
mi ßegienliuk, az miuel egieb nemzet dichekedik es tyʒtelkedik
ugj mind> Diaksagal io nẏeluel s elmiuel, suers szerzesell, melẏ
dolkok Jſtennek fȯe aiandekẏ, az emberekben. Ha regen Ciceronnak Romaban, s Demostenesnek Athenasban, nagj tiʒtesiget szerzet
az io hir neẅ,431 ha Virgiliusnak, Homerusnak io hirt newet szerzetek az szep wersek azon kẏpen ha Sandornak s Juliusnak az io tudomȃ
s bőlchesigh nem chak haßnalt, de tẏʒtesigire esset, mi mert pirolúk
megh raita. Michoda lehet ektelemb bolontſagh, mint432 aʒt szegiȇleni, az miuel ember, nem chak iob egieb alatoknal, hanȇ az mibeol
ember az Jñ esmeretit, saz Öduesigre ualo utat igazan megh tanola, (kik az Biblianak segez Doctoroknak irasinak oluasasabol lehetnek) kiuel ember egesigetis oltalmazhattía, betegsegetis giogithattja, snegh433 arrulis az beolch emberek szoktanak irnia, s regulakott szabni, mind most smind ez eleot, kieből ember peldat stanulsagot uehet, minth mehesen eleo, s mınth uehesen io neuet, sminth
nierhesen io newet s io hirt, s nagj tekintetet maganak ez uilagon. Ha attíank Matias kiralnak, Karolẏ Chasarnak nem
uolt karara, sőt nagi haznara az Diaksagh, Astrologia azon
kepen, Ha Cortes Ferdinandusnak ki ieles wers szerzeo uolt
(az
[p. 317]
(az ki iob resze az egez Jndiat, kinek noua terra newe, megh
holdoltata Carolj Chaszarnak) nem hozot szedent, sem kart
az Diaksagh, mi ıdőnkben Swendi Lazarnak, ha nem artot
A d g-ből javìtva.
A szó vége másból javìtva.
432
A t d-ből javìtva.
433
A második betű m lenne, de egyel kevesebb szára van?
430
431
164
sőt haznalt az Pfilosophia, Geometria, mí mert irtezunk, ugj az
io s bőlch tudomantöl, ha latiuk hogj az kinek az Iſten az bator
sziu melle az io tudomantis atta, annak nem tompetia, hanem igȇ
megh iobetia szablaia shir> elet434 wele: tudom ḿit itt mondnak az szapora sziuek ellenem, tudni illik hogj nem szerelȇ dolgarul hanȇ
masrul kellet uolna elmelkednȇ, mert ezekel chak botrankozasat
chinalok, az Jfiu s feier cheled kőzet, kiknek aztfelelem hogj
Hiſtoriat nem irhatam, mert egik az uagion ki iria masik az
penik hogi talam ennekem arra nem uolna anni miuoltomis,
szent irast sem, mert arrulis mint kett435 feleol eleget irtanak
sirnakis hanem olliat kellet eleo hoznom, ki az minth elseobenis
megh mondam, az szomoroknakis őremet s uigh keduet hoʒna.
Botrankozast az nem hoz senkinek, mert tizteseges szerelem uagiȏ
benne, olẏ kegik kẏ szabad nem kőteoles szemelek kőzőt forogh,
sem egieb wegre, hanem hazasagra. oztan menni Olaz Franzus
Nemet uagion, ki az fele dolgokrul szerez uagj uerset uagi Coḿediat,
kit nem botrankosasnak hanem szep talalmanik>nak dichirnek,
egieb nemzetek.
Ha enis azert az magíar neluet ezel akartam megh gazdaģitanj
hogi megh ősmeriek mindenek hogj magíar neluenis megh lehetne
ez az mi egieb neluen megh lehet, es io akaratert nem irdemlȇ
hogi botrankoszanak hi ianak az emberek. Mertt az mi az szerelmet
ileti azt magiar orßagban ìmmar regen annira feluettek, ugj el
tanultak, s ugj kőuetek mind titkon s mınd niluan, mindenek
hogj sem az Olazok nagiob okosagal sem Spaníolok nagiob buszgosagal
nȇ
[p. 318]
nem köủetthetik. Tủdok egy nihanj peldat Magyar Orzagban
kiknek ủasarra nem iủttot szerelmek, kıkröll ha gıalazattiok ne
köl emlekeʒhetnem megh bizonitanam, hogj mostan időben nincz
semmi nemzet, ki töbet szenủegien s mi ellien s nagiobat ki sze
rezen szeretöieierth mint aʒ Magiar nemʒeth. Mert tủdok
ollianokoth kik hazas tarsok elötth sem tagadtak szerelmeketh
sött megh mondotak hogi ök tekintetnelkül ßerettnek mellj
tekintesnekủl walo ſʒerelmeketh midon hazas Tarsok kerdene
tölė mi ủolna: Azt feleltek hogj semni nem egieb, ha nem
ök sem az Istent sem az lelkeketh, sem gjermekeket sem ileteketh ſem tiztesıgeket sem nemzeteket, sem hirt, sem Emberth
nem tekinthetnek aʒ eö ſʒerelmegben, hanem mind eʒeketh
hatra hagjủan aʒ eö ſzeretöıököth kell ſzeretníek, megis
halni pedigh ki keʒ lett ủolna szeretöiöert, tủdok minth ferfiat s mind Aſʒont, úgy penigh hogẏ ingien nem mas míath
hanem maga keze miath, sem egiebertth hanem czak aʒ ſze
relemnek szeretöieheʒ ủalo megh bìzonietaserth kéllìet
ủolna lelkeknek ez ủliagböl karhazatal ki mủlniok, ha aʒ
Iñ megh nem ota s tartota ủolna öketh czủda kipen:
Azert bar ugian ualami megh tiltot szerelem forognaís
eʒ Commedıaban, nem esnek sem peldaiara sem botrankoz
tatasara eʒ egicʒalnìerais aʒ magiar nemzetnek: Merth
Peter Pap is megh ırtha aʒ kìsertetekrủll irtth könủiben eʒ
434
435
Az első t o-ból javìtva.
165
elȯtth egnihannj436 eʒtendöủel, míntth meröllt el aʒ Magiar nemzeth aʒ ſʒerelemben. Jollehetth czak keủesett
irtth
[p. 319]
irtth megh benne, ahoz kepesth aʒ ṁìth aʒ dologh eö magaban fogh.
Az pedıgh aʒ jeles dologh, hogẏ noha minden ember magaban
ſʒerelmeskedıgh, uagj iol, uagj gonaßủl, de aʒert mindenígh
szıgìenli s tagagẏa, hogj ėȯ nem tủdgia mitt eſsıgh s mi allat
aʒ szerelem, bar iol szereſsenis, kinek ìm megh irom hogj eſmerie
ha nem tudgia az jambor. Az szerelem azertt semmi nem
egieb, ha nem egy ìgen nagẏ kiuansagh melliel ıgıekezủnk nem
cʒak szemilliet, ha nem minden io kedúetth is megh nìerni annak
aʒ kinek mindenek felet zolgalni, engedni s. kedueskedni igiekezúk.
Mellj indủlat aʒ ifiủ embernek gıakorta sok ioknak oka, mert
ha reßeges ell hagẏa aʒ reßegsıgett, cʒak aʒert hogj aʒ ıozansagal
ìnkab kedủet lehetne szerelmenek, s.tiztesiges ủolta miat, giủlesigben ne eſsék nala. Ha gond ủiselettlen s túnnia ottan tiztȃ
ıar, frìſsen ßepen s míndenre gond ủissell, hogj megh nem iegieʒe
s giūlele aʒ ſʒeretȯie. Ha ūndok s moczkoson ủiseli magath
ha penigh tompa elmiiü ottan elmelkedik mint ıarion, smint
szolljon szep uerseket szerezen, kiủel maganak ſʒeretöienel
kedủett lehessen. Az felekent penigh mi teßi batorra, midon
czak egẏ szemben letelertth uagy egẏ taūol ủalo beßılgeteserthıs.
ollj uezedelemre szerencʒere erezti magat, ki iletiben s tiztesigiben iar. Ha azert illen aʒ io ſʒerelem hogj eröseket batoreth, bolondokoth eszesett. resteket megh giorsetth, reſʒeget
megh ıozanith, miert alazủk szidalmazủk szegint, en bizon
nem ủgy an sött köuettem mind holtigh mint io oskola Mesteremeth sengedek neki nem gondoluan ſemit aʒ tudatlan kösignek
szapora
[p. 320]
szapora ſzöuek all .s. ragalmazoknak beſʒidekel.437 Hogẏ penigh ez dolgot
ủettem elȯmben s màst nem oka eʒ hogÿ aʒ en ūighetetlen nagj sʒerelmemnek438 ủalami peldaiat akartam megis eʒ Comediaban megh mu
tatni,439 annak aʒ kinek newenek emlekeʒetire aʒ igaʒ ßerelmem
ben nagẏ alazatosan engedellmesen, megh haioll mindenkor440 az
en terdem:
Vegie aʒert io newen tőlem regi niomorȗlt rabiatủl eʒ
kis aìandekomotth, s ha aʒ Iñ aʒt hata hogi aldoʒek regen aʒ
en lölkemmell egetúen niaủalìast aʒ eö regi ſʒerelminek
töʒiben Boldogicʒon441 ìmmar megh ủalaha aʒ ıgaʒ lelkem aldo
A g ÿ-ból javìtva.
Az e után először rövid s-t (vagy s-nek látszó ʒ-t?) ìrt, azt javìtotta hosszú s-re.
438
Az m utólag beszúrva a szó fölé.
439
Az a fölött nem ékezet, hanem a fölötte levő sorban tett javìtás jele.
440
Az r után egészen a z-ig paca.
441
A c előtt e-nek és i-nek is olvasható a betű, Eckhardt, 1959 i-nek veszi.
436
437
166
zattıaertth enni sok kin ủallasom útan be ủiúen szegin feie
meth az ö ködủiben, s nagy szerellmiben,442 hogy eñi sokéreſsellj
mı at ne eſsem remintelensigben, hanem gíủchosegh gianant
reſzesölhesik443 aʒ eő ío kedủekre,444 kit iltessen Iñ boldogoll
kiuanta iauaiban sok eʒtendėiglen. Amen:
36.5. Actus I.
36.5.1. Scena I.
Actús. I scena: IInqùa animís angor eorùm qủi perditò amant Ex
prìmitủr, quibủs nec dies nox qúieti e[ss]e445 potest
Credủlús szoll ömagaban aʒ Hainalnak.
Oh en úeszet feiem megiek immar hamegh piros Haì
nalis öreghbeti gerieʒti aʒ en keseredet sziuemben fel
gıủlt buzgo nagẏ szerelmemnek tùzetth, midon regell446 aʒ
embereketth dologra s aʒ barmokot mủnkara, s egieb
fele allatokotis s niaiakotth az legellö heliekre szillìell
feköủe
[p. 321]
feköue heliekböl föll ſerkent s föll indìth: .Oh szep hainall.
neked ſzolok, mert the uagẏ oka aʒ en faidalmimnak, Ime cʒak alligh
setetölnek ủala tegnap aʒ odok, hogi ismigh aʒ te uìlagosetö piros
finiedetth. kiủanom ủala latni de nem tủdok mítt tenni, mert magȃ
sem tùdom mit kiuanniak, aʒ napot’ aủagẏ etszakatth, aʒ mint aʒ
szerelem aʒ en bumot öreghbeti s eniheti: Mert eiell (aʒ mikor
mar nem latom aʒ en kegẏetlen tundor Aſʒoniomnak fene abraʒatiat)
ìgaz hogẏ nem alhatom akor, cʒak niughatatlankodom, de mind enni
niughatatlansagombanis ūgian biʒom aʒert hogj holda kelủe megh lathatom aʒ eö aldot szemielejnek447 diczösiges fenìeth, sött remilemìs
hogẏ talam ímmar megh elegedủen aʒ en koniủhủllatasímall,448 kegíesenis fordìtia boldogìtot szemeìtth ream. Eʒ illen biʒodalmomban leuen penigh, eiell aʒonban regell midön te is mith
el erkezell aʒ Cʒılagokot449 laſsan laſsan ell emißtủen hogj aʒ
ıgétt aʒ setettsıgnek homaliabol megh tiztetöd, alìgh úarom
hogẏ laſsan aʒ ſʒep, de ìgen uád Juliat, aʒ en sziuembelj eleủen
tủʒnek kegıetlen giutoiat, de latuan akoris czak szokasa ßerinth neki hozam kedủetlen ủoltat; s haragall ream fordúlt
A második l javìtva e-ből.
Az ſz ſt-ből javìtva.
444
A szó vége ben-ből javìtva.
445
A szó felett félkör alakú rövidìtésjel.
446
A szó regll-ből javìtva.
447
Az ej ek-ből javìtva.
448
A szó vége ban-ból, vagy Eckhardt, 1959 szerint bul-ból javìtva.
449
Az i mintha a-ból lenne javìtva, szó elején a vastag i gyakori, de szóközben nem.
442
443
167
szemeìt450 nem tùdok mit tenni, hanem cʒak ßillìel bủidosom451
siruán s fohaʒkoduan, mert hogẏ niluan lattia hogẏ noha
elege epedek s kesergek ìrete, de mìnden kípen megh cʒalatkoʒom napal abban aʒ mit eiell felöle remıllek. Nints
aʒert ımmar ſemmi reminſıgem kiủel czak tengethesem
shìtegesemis keseredet lelkemet söt búm kȍnìebsígire
cʒak hıʒekeldni, sem tudok ımmar semminemö gondolatal
magamnak en ßegin niaualìas; mer latom hogj minden
biʒodalmom czak heıaban ủalo , s az en ueghıtetlen ſʒerel
memnek snincz orủosaga, sohonnan senkìtủl semmi iot
nem._
[p. 322]
nem tudok uarnom, semmi segıtsigeth: Oh keserủes gonoʒ ſʒerencʒe
oh dichȯölt szepsıgh, dohölt kegıetlensigh, mell ıgen nagj ßerencʒetlen.s.igen keseredet te mìattad az en szarandokarua ìletem
ki remintelen ueszelìre iutott ıgıem, oda uagion ímmar
minden erömem kedủem, oh atkoʒot szerelem szerelem.
36.5.2. Scena II.
Actủs I scena II
Inqủa Argumentủm sıue Materia Comediæ proponitur
Credủlủs szȯll egẏ Barattiaủal
Licinasall:452
Lıcida. Mi dolog tars Credủlús hogj ìten keröll mind aʒ te
siralmidal zengınek szillel aʒ uadon Erdok.
Credulus: Hagẏ beket Inȇrt453 kirlek ha Iñ aʒ te maiorsagodot
minden egj haborủtủl megh otalmaʒta s. feiedeth
sem latta, semmi bủủall .banattal,454 kirlek ne indìcʒ fell
aʒ en regi köserösıgemeth, ne ker455 aʒ en siralomnak
okath mert aʒall czaknitott aʒ en keserösıgemnek regi
sebeıtth:
Licida: Sött annal inkap mond megh tars, mert tủdot hogj en
hißek embernek banatia bızot baratiủal ủalo beſʒılgeteʒt
Credủlủs. Ne hid aʒt tars, mert nincʒ ani kalaſs ß, Istủan,>
s Iủan haủabȃ sem ſzent Mihali haủabȃ anni ßolo szem
ȧmeniſʒer456 kölemben tapaʒtaltam aʒt en megh emagìamon, de
ha ugian megh akarod erteni aʒ en regi keserủes siralmim
nak okatth megh mondom, aʒ menire siralmimtủl s fohaʒkodasimtöll lehet. oh, oh, oh, oh, oh.
Lıcida Ne sẏr hatt el im mar, beßeld megh aʒ miertth illien
A szó talán szemielit-ből javìtva.
A szó vége snom-ból javìtva.
452
A másoló elrontotta a Licida-t, Licina-t ìrt, majd egy a-t, amit s-re javìtott. Az eredetiben a betűn nem látszik szár, nem volt d.
453
A rövidìtésjel a toldalék fölé van rajzolva.
454
Az n i-ből javìtva.
455
A második betű javìtva, fölötte az ékezet csillag alakú. Eckhardt, 1959 szerint kor-ból javìtva kir-re, de ez nem magyarázza az ékezet
alakját. Vsz. kir-ből javìtott a másoló ker-re (’kérj’), ekkor húzta át az ékezetet, ami csillag alakúvá vált.
456
Esetleg a’meniſʒer?
450
451
168
ıgen keseregs, kẏ tủdgia talam enis haſʒnalhatok
szolgalhatok
[p. 323]
szolgalhatok eʒ moſtani niaủȯlȧiadban.
Credúlủs. Eʒt érched elöſʒer hogj Candia aʒ en haʒam, Credủlủs
sem igaʒ neủem, noha itt aʒ körníekben mínd eʒ ủilag annak hiú .s.tartt
engemeth.
Lıcıda: Hat miczoda szerenchetlensìgh uzöt ki tigedet edes hazadböl s. micʒoda kegìetlen cʒìlagh keßeretett Credủlủs neủere tìgedet
Credủlủs. Gìermek koromban mikoron ủolnek tizen harmad fell
eʒtendòs, aʒ minemö úarasban laktam ottan kőzell egẏ kies ủolgıben,
egieb giermek tarsaiḿal gíakran mủlatam gíermek ìatekban,
vgian aʒon Varosbủl aban aʒ völgjben sok leani gjermekekis,
ssoktanak ủala egy ben giủlni, aʒ iatek kedúertth s. mủlatsagerth.
ki koszorủt köttet. s. ki tanczolt, s kj jacʒot,457 ki ủerseth ėnekleth.
Egykor aʒert mìnden egynihaniat kölelön aʒ töbitủl úersent
enekelni latnígh, latègh egy ſʒözet kezettek, ki mind ſʒepsigell
s mínd giủnërösigell, ıllendö maga ủiselisell, ıdesígell, kedủesigell aʒ töbith nagẏall megh hallataủolna, nem tudȃ ha
termiszetimböl löne, ūagẏ aʒ ßerelemtủl (mert gıermėk
ſʒiủiben rítkan ſʒokot aʒ ſʒerelem ủralkodni) de nem törhetem
ha nem mingìarth aʒ sʒep Angelıkahoʒ menik, s beßilleni kezdek
ủele, s trefalni hol ßoủal s holl egẏeṕ kipen, uigezetre úersent
akarik ūele ìnekelni, ìllien okal hogẏ ủalamelíkúnk ioban
inekelne, anak ana aʒ masikủnk mìnden ủersert egy, egẏ,
erȯkötth,458 ıgy hol eö czokolt engemet s. holl en öttet, nekem
mìnd egy ủolt akar ủeztetem s akar níertem, mert ani karom
ủolt aʒ nieresbenis mint az ūeztesben.
Lıcída Oh boldogh s. igen ſʒerenczes Ember, ki minden
kiuansagodban anni io tetëlett aʒ ſʒerelemnek hozad:
Credủlủs
[p. 324]
Credủlùs. Sȯtt Boldogtalan szerencʒ ȏiȯnek mondgy inkab mert
keủes ıdeígh tarta aʒ aʒ öruendetes allapatt459 kozöttunk, mert aʒ en
gonoz ſʒerenczemnek atkozot czillaga, aʒ en öruendetes ídȍmnek gíủnerȍ
fenìet, hamar az nagẏ bủủall. s úeletlen ueszellìel mínt egy sȍrȍ
köddel ủgẏ ell terete, oh h>460 mellj igen kezel ıar az banat, mindenkor
aʒ ủigasaghoz, de hogẏ szerenchetlensıgemet megh erched, egeʒ eʒten
deigh tartot ủala immar aʒ aldot szerelem en közettem es Angelıca
közȍth, melj ıdeigh senkí nem íregdkedet reank. senkí sem ıgiekeʒet egẏmastủl el zakaztani benúnketh, hanem ủígre ùgyan aʒ
en kiptelen szepsigh kẏ engemet Rabba tȍtt ủala, mas leginekís
A ʒ másból javìtva.
Eckhardt, 1959: Hiberókötth – sh. „Hib. erókötth” helyett.
459
A szó vége át van firkálva, a javìtást a sor fölé szúrta be a másoló, dt-ből tt-re javìtott.
460
Lehet, hogy nem h.
457
458
169
eſʒet ùèzti. Mellj legin mídon en tōlem Angelícat semi kípen
magahoz nem haithatna (mert ıgen ìgaʒan ßeretet ủala engem
Angelıca) giủlesíghben es aʒ arolo aʒ Angelica hoz, íol lehet
aʒt ertete hogẏ inkab szeretne míntt aʒ elotth – Irıgelủen aʒert
es ſʒomiúhoʒuan aʒ atkozot aʒ en jömoth kiūel erömomben
mar bekeủel egeʒ eʒtendöt töltettem üala, s egy nap midon
Angelica faradủa s. ízadủa haza menne, s egy szep tìzta
forras mellet ẅlủìn innia akarna, adigh hazùdoza aʒ
arolo keröle, hogẏ mirges ítalt ada szegìnnek megh ìnnìa.
Lıcida. Ah nagẏ kegẏetlensígh, oh hıtetlen gȯnoʒ461 ember, hogj
úehėtetet illen rettenetes ūitket lelkere, de mint ıara oʒtan
aʒ ital ủtan ſʒegin Angelica.
Credủlủs. Minth mihelt aʒ dolgot megh hallam ottan haza
fủtamam, s latủan, hogẏ egyedōll ủestengh ott aʒ fȍlden
s aʒ egh462 fele felöl emelúen kegìes szemeit s. kezeíth fulodozủa
kialta az mìnth lehete neùemeth, mihelt penigh463 intek ottan ſʒe
gin ream emelúın kegies ſʒemeíth, aʒ mínt lehete, monda
ıgen lasan hogỳ ẽmagamís464 czak aligh irthetem ùala
(mond)
[p. 325]
(s mond) en ıdes nagy iom en ìmmar elhadlak, mert aʒ en ſʒerniủ
halalomnak oka czak aʒ iregh Monthan ö ada alnoksagal mergett
megh ınnom: eʒt halủan el keseredem .es mínt remintelen eſʒeueßet ember nagj
bumbȃ az eördȯre fủtigh s bủıdosni ìndolek:
Licida. Laddè hogẏ uigreis aʒ szerelemnek czak kin bẅ s keserusigh gemëlcze:
Credủlủs. Hogẏ penigh az ßegin üön attiam hirenekül ùalo eliȯtomath ne aletana465 arra hogẏ ủagj uad szagatot ủolna ell, uagj466
menj ötët uolna megh, annak ínkab ne kesergene sʒegin ūȯn attiam
raitam, egy attıamfıanak mindeneket megh ielentek. Azủlta penígh
mìolta Angelica eʒ vilagbủl kimủlt, aʒ olta iḿar tiſʒer rekeʒtette
be erös fagial aʒ ſʒep forasokoth aʒ erös tell, s az io niar is
megh anizor szabaditota megh folìasokoth, de mind enni ıdeìghis
megh czak ember íarta osủint sem latam, ha nem czak ítt bủidostam
szìllel aʒ ördeken mínd enni niaúalias íletemben is penígh, noha
mar tìz eʒtendeie aʒ mint mondam, hogẏ it bolgok, niomorgogh,
sem aʒ rút hauasokon ủalo keserủes bủidoſas, sem edes hazamtol
úalo meſʒe taùozas, sem ehsigh sem szomiusagh, sem ho, sem
hìdegh, sem esö nem feleithete el ūelem aʒ en ſʒerelmes egẏetlen
egy lelkömeth.
Lıcida: Bizon ha sem az niaúalas eletth, sem aʒ meße
taúozas nem olthata sött megh sem lagethata benned aʒ te
nagỳ búʒgo467 szerelmedet enni sok eztendöknek, meghis
megh kellet ẇolna enìhittenj,468 mert tủdo dologh hogj az
eztendők megh az köủet ùasatis elfogÿattıak:
A szó utólag beszúrva a sor fölé.
A szó vége másból javìtva, talán f-ből.
463
A szó fölött két pont van, vsz. in-ből javìtott ni-re.
464
A szó vége aìs-ból javìtva.
465
Az et olvasata it is lehet.
466
A j-n nincs pont.
467
A ʒ vonalvezetése s-re hasonlìt.
468
A szó végén javìtás.
461
462
170
Credủlủs_
[p. 326]
Credủlủs. oh azok sem egẏ cʒalnierais sot469 egẏ makſʒèmnire 470
sem mostòlhatak471 ki az Angelíca abrazatiat. Ö maga az ßerelem önen472 ket473 keziủell, lelkemnek köllȇ köʒepete, me
czete ủala bennem, igẏ aʒert ıḿar minden aʒ ıdönek hoßủ
ủoltanal sem uarnam semmi köníebsigemet, czak azon ıarok
ủala hogẏ az Angelicahoz, ủalamenire hazonìlo474 kegiest talal
hatnek: Egẏkor azert sok hiaban keresesem útan latek
egẏ ủiz parton egj ìgen szep aſʒont, hogẏ az tudatlan halakot
hórogra czalogatna, kinek kegÿes szemillìe anìra hasan
loãk teczek az szegen Angelicahoz, hogẏ ha biʒonniall
nem tūdtam ủolna, ſʒegennek475 aʒ atkozot mìregh miat ủalo
ſzörniủ halalat, szaßor megh mertem ủolna raita esködnj, hogj
úgyan476 aʒ aʒ Angelica:
Licida: Ennekem ūgẏ tecʒigh hogẏ aʒ ollj szerelmes embernek kj taủol ủagion szerelmesiböll, nem kettes köníebsìgere
esigh, ha masat lat szeretȯjehez hasonlo kıpet úagẏ termetet.
Credủlủs. Jngien iol megh semeneʒhettem aʒ eö szep ủilagos
kodo ſʒemeith, hogẏ mingẏart erzem ereiben sziuemnek
hattni az szerelemnek titkos langìath:
Licida. Mint ıartal oztan ủele ſʒolalt nekj.
Credủlủs. Talam tiſʒer tatottam fell az ſʒamoth
hogj megh íelenczȇ neki ſʒerelmemeth es477 mındenſʒer
ualami felelem retente ell. kiben ủgj an el hültem,
czak olljan ủoltam mint aʒ nema czak egitlen egẏ egẏ>478 szot
nem tủdigh479 neki mondani ủgỳ megh tartoßtatta valamj480 aʒ niel
ủemet481 Az Aſʒoni latủan hogj czak rea Amodȃ482 ùala
nagj
[p. 327]
nagẏ szemiermetesen elpirolla, s az ueszötis aʒ kìuell horgas ủala
ell eitủin, le hȧitta feiet, s nagẏ halgatủa egy sörö bokorban
ballaga, s elreitezik eleöttem:
Licida: Kẏ hamar elment ủolth
A bal margón ceruzás kérdőjel.
A filmen makßeőnire-nek látszik, eredetileg talán mal sʒè?nire (az è utánkövetkező betűt nem tudom a javìtás alatt kivenni), ebből a
fekete kéz javìtotta makſʒèmnire alakra.
471
Az m k-ból javìtva.
472
A szó örizen-ből javìtva. A fekete kéz javìtása.
473
A fekete kéz a z/L alakú t-t egyértelműsìti t-re.
474
A ní m-ből javìtva.
475
Az ſʒ cʒ-ből javìtva.
476
477
A szó eö-ből javìtva. A fekete kéz javìtása.
478
A rész egil enẏtj egẏ-ből javìtva. A fekete kéz javìtása.
479
Az i-re a pontot a fekete kéz teszi ki.
480
A feket kéz javìtása tartoz taualamitủl-ből.
481
A szó ủan-ból javìtva.
482
Az eredeti barna kéz javìtása almoik-ból.
469
470
171
Credủlủs Az napsagtủll fogủa, noha mar ketczer hozta
elö az jó niar az eö gẏủmelczet aʒ483 telis aniſʒor foʒtota megh
az föủeket aʒ ſʒep uiragoktủll, nem hogj eö en raitȃ könierúlne
nem hogj siralim mia esnekj, de megh inkap keminöl ellenȇ
s kegýetlenkedik raitam. Ez azert oka attiȃfia az en Ba-484
natimnak es siralmimnak anakis hogj onan enel toủab nȇ
búdastam,485 hanem ítúeletek az ördöben maratam. Bìzony
hogẏ azt hìtem, hogẏ ha szinte az en esedesesem, s könìörgeſem megh nem lag’ıiethatnais hozam az Jūlia kemen ſziueth.
(mert Julia neủe az ūiz parton latam ſʒep Aſsonak)486 talam
Briseìda az eö hìẇ tarsa,487 kẏ egẏ ìgen tủdos, okos, aſʒon allath.
ủagẏ szep szoủaủall ủagj bolcz tủdomaniaủall. megh engeʒtelhetneje az eö kemen szöủinek gyöʒhettetlen ereiet hozam,
De aʒ mint latam czak heaban faradủnk mint kettenis aban
mert nem lattom, hogj semmi kelne dolgunkban:
Licida Hadgıarjon tars ne esel ketsigben. s. neis bủsūl
feleteb az te ſʒep szörelmesednek kemen termiſʒetin mi lehet
keminib az marủan könell, s mi lehet üiſʒont lagyab az üiznel
megis lade hogẏ ủgyan ủigreis megh likaztia a kemin
maruan488 köuet. aʒ lagj ủiznek gjakorta ủalo czepegese
bizal czak az ſʒerelemben s köneörögj nekj, rea felelek
ủgẏ megh taneth minth jarÿ erete s. minemeö mestersigell
ūerd megh.
[p. 328]
ủerd megh aʒ halott ủtanna hogj ha egikbȇ nemis, de az masìkbȃ
negh kel esni, oʒtan ha ugẏan semmi egẏeb neked nem haſʒnalhatnaìſ
czak az idöis lehetetlen hogj ualamel kesöre megh nem engeʒtelne
hozad eöttet, hallotam hogẏ idöuel489 ebnek foga kopık, decʒegh lonakis hata túrosodik. Enis penigh ualamiben haſʒnal
hatok parancʒollj490 es eromeſt zolgalok, el megẏek ualamı
nadat ſzedek az hazheiara, hogẏ aʒ esö ream ne czepegien
36.5.3. Scena III.
Actủs I Scena. III.
ſuspicio inijcitủr ex Pastoris sermone Credủlı de amore ìn Juliam Sılūani.
Dıenes aʒ ſiluanủs Jủhaſza ſʒol Credủlủsal
Dienes. Besticié lam úgyan ío az sokueſʒel feiemre nìnt
az sok legẏ az júngatara, ollj nap nìnts hogj uagj juhaimìth
ūagẏ keczkemet el ne lopnak.
A ʒ s-ből javìtva.
A B ſʒ-ből javìtva.
485
Az ú uì-ból javìtva.
486
A szó Aß-szal indult, majd javìtotta.
487
Az s t-ből javìtva.
488
Az n a-ból javìtva.
489
Az idö ủö-ből javìtva. A fekete kéz javìtása.
490
A j-n nincs pont.
483
484
172
Credủlus: Ahon io Dienes aʒ tartom>491 juhaſʒa>492 maid megh
kerdem ha lattae493 ma aʒ en ſzerelmes Juliamoth, hallade
Dıenes lattad e ma ủalaholl:
Diėnes. Vıgıen ell; czak nem mondam, mi, hagý beket
gondom uagıon most egẏ keczkemet lopak ell azt kel megh
kereſnem:
Credủlủs. Alj mondok latādé úalaholl.
Dìenes. Latam czak nem mondam mith
Credúlủs.494 Mi lehetth eſzed üeßteö
Dienes. Hagẏ beket ne szoll. aʒ Iñertt
Credủlủs. Mi dologh czak ket ſzora. hallad
Jambor
[p. 329]
jambor uagẏ495 Dìenes?
Dienes: Lam szinte mint egẏ dönge bogar ủgẏ bủsitaʒ! Mẏ kel?
Credủlủs. Mond megh ha lattade ủalaholl az en Tùnder Aßoniomoth az kj az en ſziủemet el lopta:
Díenes: Ha eſzemben ūehettem uolna mikor aʒ ſzıuedet el
lopta, egẏ kis darabatt meghis elkırtem úolna benne aʒ boglocz
kamnak mert maid negyed napia hogẏ semit nem ött ſʒegin
hiſʒem bolondſagot beſʒıltetek, ti kık ígẏ szeretkeztek:496 Bolond
ha ſziủed nem uolna úalìons szolhatnale ug> ủagẏ egẏ kūkủkoth
vaý loptak ūolna ell ủgẏ az en keczkemeth aʒ mintth az te ſʒiủedeth tölem, nem kellene moſt semmi faradnom:
Credūlủs. No ageb no! mond megh latad ė aʒ en kegiesemeth?
mond megh!
Dıenes: Mond megh te is hat ha latadè aʒ en keczkemetth.
Credủlủs. Las agebet aʒ zödagon, mond megh ha latadè
aʒ en ủìragomoth:
Dienes: Hogẏ tùdom miczoda aʒ te ūiragod, ha megh
neūeʒed, latod hogẏ rakủa aʒ meʒö aʒ sok szep uiragh ſzalal,
s neūesd megh mellik aʒ mert em propheta nem ủagẏok:
Credủlủs: Megh ſem tūdodé ky neủe en aʒt hitem hogj aʒ
meniſʒer ſzolotam Vradal felöle, hogỳ bar megh497 ne neủezemis
túdod mìt akarok:
Dienes. Nema Gıermeknek annia sem erthi ßaủat, en ſem
erthetem mondatlan, the mit akarʒ, ha nem tủdom mikor
reʒett.
[p. 330]
reʒet mủtacz ream köszöned aʒkor.
Eckhardt, 1959: tarsom, de egyértelműen t-nek látszik az eredetiben.
Az áthúzás a fekete kéztől származik.
493
A fekete kéz beìrja a második a-t, de mintha eredetileg is ott lenne.
494
A d javìtva.
495
A kezdőbetű egyértelműen n-nek látszik és nem u-nak. Párszor előfordul ilyesmi a kódexben.
496
A második e-t i-ből javìtja a kéz.
497
491
492
173
Credủlủs. Jủlia aʒ aʒ kitt kirdek.
Dienes: Ho, ho, ho. nem ủeʒett ủolna neked megh el aʒ
ſzemed fenie498 szep sìmaczka am aʒ köúerke pirosoczka io
ủʒecʒke mint egy niủl czımerecʒke ollj feier mint aʒ en ìngem
karacʒon napian, aʒ melle mint egẏ gyömbelö retkecʒke
aʒ orczaja mint egj parlagi499 rosa, aʒ ajaka mint egj kis
megh erth czereſsnie, ollj500 fejer aʒ foga mint egj lizt langh,
aʒ orra ủikon hoſzủczka mınt egj ủikon hamzot salata torsacz
ka, ıo szago penigh mint az en cicʒkemnek aʒ kemencʒebȇ
de hallad en aʒ tanaczom501 legẏ anekül, mert bızonÿ egjben
horgiủk aʒ gubath.
Credủlủs. Miertth mi gondot ủagyon neked rea:
Dıenes: Az hogẏ Siluanủs szeretöıe.
Credủlủs. Mellık Sıluanủs ė aʒ Vradeė.
Dıenes. Az tott beʒek
Credulủs. Ne jaczall.
Dıenes. Ki ủagẏ szegin mindenkor egẏut ủatok
aʒ gaʒdamal mind eltigh egy’ mas niakan czủgotok, mint
aʒ harangh aʒ en bakom nìakan, s megh ſem tủdod.502
Credủlủs. Lehetetlen dologh hogj az kẏ ennekem illen
megh hit megh probalt baratom, minden titkomnak
tủdoia, hogj aʒ ennekem illj hamiſsat tenne.
Dienes. Azt nem tudom mind ủattok hamisoke ủagj ıgaʒok, de eʒt503 iol tủdom hogj Sìlủanủs ìnkab ſzereti Juliat
[p. 331]
mìnt aʒ heia, aʒ tik fìat. No maradgj504 ell ennekem az kecʒket kellj505
megh keresnem merth ſzolgalatomban tudgjak hamegh nem lölem:
Credủlủs. Allj mondok, ủarr ides batiam czak egẏ keủesse;
hallad Dıenes Dienes, el megẏek czak kar: oh keserūes alhatatlan
ſzerencʒe, miczoda ủi bủt foralß ìsmet feiemre, kellj hinni
ủalion, hogẏ Silủanủs ıllıen nagẏ arultatastt mi ellien
ủalaha raitam, aʒ kÿ ủgẏ tecʒet hogẏ megh aʒ kett ßemenelıs
ſʒerett ínkab ủala engemetth, ennis mindennemö titkomot
megh íelentettem ö neki, rea biztam s rea tamaʒkotam, s rea
hattam magamoth. Nem tudom mith hidgẏek, de migh be
setetedik, uigire megẏek s ki ủeſzem ketsigemeth belöle,
s ha ugyan igaʒ leſʒen aʒ jủhaz ſʒaủa, megh lattia, hıtemre
hogẏ ugẏ allom megh boſʒủmot aʒ mint ollian arủlo erdemlj.
36.5.4. Scena IV.
Actủs I scena. 4.
Silủanủs Amore Júliæ ìncensủs partim CarAz utolsó betű i-ből javìtva.
A fekete kéz javìtja az l-t r-ből.
500
A j-n nem látszik pont.
501
502
Az utolsó betű m-ből javìtva.
503
A ʒ javìtva.
504
505
498
499
174
mine partim ſolủta oratione deflet et
absentiam et Credulıttȇm506 Juliæ
Sıluanủs ſzol ö magaban neʒuen ſʒellìėl Julìatth.
Sıluanủs. Czak egy osủınien sem tủdom aʒ en ſʒerelmes ſʒep Jủlıamnak kısded niomath eỳ ioll iúta eſʒemben neha
amaʒ ủölgien latam hogy holl lepell holj kelepczeủell
madaraʒdogalth maid507 aʒ fele ballagok, s niugoduan
aʒ io szago föuekben megis enekgeldegelek, s ùgẏ mủlatom ell adigh aʒ ídött migh ủalahol megh lathattom it
az tenger.
[p. 332]
az tenger szakadek milleth. .Oh nagẏ kerek kek egẏ di
cʒöſsigh fenıeſsigh cʒillagok Palotoia, szep zöldel be borủlt
uıragokal uıok ıo ıllato fóld taia, gallıakot ủiselȍ, czudakot
neuelö nagi508 tenger morotūaia.
36.6. Actus II.
36.6.1. Scena I.
ACTVS 2. SCENA. I.509
Julia magaban ſzol elmelkeduen regẏ ſzerelmeröl
Julia. Nem hyßem, hogi eghalat főld kereksigeben, aßonẏ alat
ennalamnal niaualiasb szelenchetlemb, ez uilagon lehesen senkj
En az en attiam hazatöl, az hol nagi gazdagon, nagi kiniemre510 keduemre fol nütem s neuelkettem uala, holot szep lagi puha agion haltam, most meſze ki budosuan, az ketlemben elek s giaszotth uiselek
agak keöze földen, kőuen hol heuerek, bizoni hogi minden hittem
ez uolt, hogi nem sokara ueget erne az en keserues buidosasomban
az neúemnek511 salapatomnak, el ualtozasa, hamarebis megh talalȏ igy512
az en lőlkemtöl szakad Tyrsisemet, de igen megh chala az remensigh
mert latom hogi megh sem elegedet megh az gonoz ßerenche, az en
keserő bummal. Och reghj atkozot s igen gonoz ßerenche, mert adad
hogi ha illien hamar akaral tőle megh foztani. Och kegietlen iſten
telen iregisigh, ha immar minden iomtől megh foztotal, foztotal uona
megh iletemtőlis, hogi ha az en szerelmes Týrsisem, meregh mia aljtott513
engem megh holtnak lennj, s azon ualo buaban atta bủidosasra magat, attad uolna hitt uolna bizon dolgot, s holtam uolna megh ugian
ualoban, hogi ok neköl ne buidosnek miatam niomorulton ez uilagh
Az em felett látható a rövidìtésjel.
A fekete kéz javìt, vsz. mind-ből.
508
A kéz e-ről a-ra javìtott.
509
Innen más kéz másol egy darabig.
510
A fekete kéz javìt a szó végén n-ről m-re.
511
A fekete kéz teszi ki az ékezetet.
512
A kéz h-ról y-ra javìt.
513
A fekete kéz javìtja atelet-ből.
506
507
175
Kereksegeben szelliell szegin niauolas
36.6.2. Scena II.
Actus 2. Scena 2.
Brizeida s Julia szol egi masal.
Brıszeida, Isten agion ionapot Julia, megh hozad iuuek Ju>
Julia, Valami nagi gondod uagıon moſt, ne banchon Iſtenert kirlek
[p. 333]
Briszeida. Neße mit beßeli, azt ſem tugia mi szom uagiȏ uele.
Julia Talam tudom, fogagiuk ismet az Credulus szerelmirol akarsz s
egieb hủ szokasot szerent trecʒelni uelem, s előtem.
Brıszėda Rea talalad de chak egi kichin dolgon esedezigh szegen, kit
ha megh nȇ engedcʒ embernek sem tartlak ha nem kőnek ez utan, chak
azon kőnőregh, ueßed, hogi előtem bezelhesen uagi ket szot ueled.
Julia, Jai io brißejda mit bezelß lam az eleottis, soksßor megh mondotam, hogi mind ketten chak heiaban halaztok, a feleol mast kereshettek. kẏrlek iſtenert mond megh neki, uesze masban remenseget,
mert eleob el futt az Oroßlanj514 az Szaruas eleot, mint515 en el ualtoztaſȃ
az en tőkelet516 s el uegezet tiʒta ßandekomot.
Brızėda. Ki kemeni uagi bar chak ezered resſet erredetid>517 az faidolomnak kiked eo ßenued ereted niaualias bizonj megh ßeledőlnel s iobban
beßelnel, ha chak azt sem akarod szeginnek megh engedni, Neme
Julia Lam mondom hogi nem, nem, nem megh sem irtede.
Brìzeda, Vaj eʒtelen, leßen megh oli üdeo hogi ez mostani dolgodot
bizoni megh banod, olikor mikor nem tehetz rȯla akor forditanad
megh őremest, az szokot ha lehetne de kőső leß akar, ilien szep
s illien neuezetes, s illiȇ ieles legen ßered518 tegedet, Kinek sohol itt
az körnőghben nintſen masa, s megh sem kelli neked. Nem ollian am
az, mind ne meli teies szaiok, kiknek, mind hogi serte snintſ az orʒaiokon, azon kepen okosagh s nintſen fele> feiekben, halod meli hailandok
s mind niargalnak, smind ualtoznak tetoua az szerelemben, akor meli
szepechkek tekintetere519 is, de oli kőnien520 mosdulnak mind az aszu
leuel, akar mi kis szélelőtis.521 talam azt hißed hogj rutt uele hogi
illien szakalos, hiſzem522 aʒal szep az firfi. Mitt er aʒ fa zőld leuel nekől?
s az Lois minemeó az Serin neköl? az madarak tollokal, s Juhok giapiakal, ekesek, s az leginekis az szakalal, ad szepseget, tekentetet es
bechőleted.
Julia. s No megiunk neki ha szakalos? Meczek a ßakalal agsagaual,
s nemzetsegeuel, s akar okosagaual, ha semit nȇ gondolok ő magaual.
A szó kezdőbetűjét a fekete kéz is megrajzolta.
A t d-ből javìtva.
516
A t után és az s elé valaki ceruzával beìrt egy e-t.
517
Először beìrt egy d-t majd függőlegessel áthúzta.
518
Az ß-t s-ből javìtotta.
519
Az n javìtva, tekiletel-nek kezdte ìrni.
520
A másoló kőno-nek kezdte ìrni.
521
Az ő bal ékezete az l szárában. A szót a fekete kéz javìtotta, talán szelóes-ből.
522
A szó hizem-ből javìtva.
514
515
176
[p. 334]
Brisıa. Ha mind eʒekel nem gondolsz, gondol gazdagsagaual. Nintſs
itt sohul nalanal marhasb ember, s ha azal nem gondolsz, ottan chak
az tudomaniaual gondol, Hißem tudot minemeo bőltſ, hogi chak
eneketis kűlemb kűlemb fele szep notakra mond, az Erdőkis523 ugian
zőngőnek az madarak repősnek bele, sőt megh az szep uadakis ëorőlnek
őrőmekben, de megh Echois noha tunderaſzon,524 megh felel neha Uerseire, mikor ualamirol525 ßol neki, s eʒt nem szereted am te Neszhetcʒe: talam azt akarnad hogi fel akasztana magat ereted.
Julia Attöl nem keli felteni, nem uezti el magat nem hirtelenkedik uele
bar ne felcʒ nem oli bercʒe.
Brizeıda. Miben tecʒik megh inkab az halando termeſßed,526 az kegiesik, s nemes
erkőltcʒ, mind ha azt ſzereti ember az kit tiſztesegere szered felete bizol
io leaniom szepseged hez ifiusagad hoz. nem tudode hogẏ szepsegh, keues
ideigh tart, ifi> s ıgen mulando romlando, ioßagh az emberben, ſzol> soli
kit az üdeois, nem chak az beteksegh, uagi gonduiseletlensegh uehet el
embertől, ne kettelkegiel azert ha ßinte oli feier uagis mind az ho solj
piros mindtaz Rosa, mert tudod527 aʒ ho is hamar eloluad, s aʒ Rosakis
hamar el hulanak.
Julia Chak heiaban heiaban haniot az Borsod az528 falra, chak heiaban hegedőlz az malomban, mert nȇ szeretem sem most sem ez utan, hizem erted
immar.
Brızeıda. Nem tudom mi uagj, ez harom keʒől; kegietlene uagi Iſtentelȇ
uagi talam az ſzegien től retegsz, s abban nem merß szerelemben elnj,
annak mogiat leliuk. Ez ſzeles uilagh tudgia hogi megh az Menibeli Jupiteris forgot ſzerelemben. Szereteoie kedueert, neha Bikaủa529 s neha
Aranẏ eſsőue530 s neha emez amaʒa tẇnt
Julia Oh lam ugian megh keseretell, te az szerelmedt beszeled531 nekem en penigh tudom regen mi űző, mert sok ideie, immar hogi sok keserues nilaid hordozom sziuemben, regen esmerem immar sulios uoltad az adkozotnak, most sem egiebert lakom az Erdőben,532 hanȇ hogi hiuen es
igazan, szeretek sfogadasomban tekeletesen, megh halok533 megh elek.
Brıseida Nem ertesze uerem mitt beßelesz, szol niluan edesem.
[p. 335]
Julia Hagiarion ne keseredʒ, ennelis inkab, maſsor oztan megh mondȏ.
Briseida. Ertem szauabol hogi iol esmeri az szerelmed, noha azt tettetj
mind ha nem esmerne, ha azert nȇ kedueled, Credulust hogi Juhaz 534 ember
az semmj, mert Appollo is őrzed barmod ſzerelmeert535 Adonis536 azon
Az E-t e-ből javìtották barna tintával.
A z elé az ſ-t utólag szúrta be.
525
Az o u-ból javìtva.
526
A szó eleje termen-ből javìtva.
527
A szó végén a d t-ből van javìtva.
528
A z-t s-ből javìtja.
529
Eckhardt, 1959: Bekaua – a kérdéses helyen azonban az e i-nek is olvasható. Az e-nek és az i-nek is van olyan ìrásmódja, ami ebben a
helyzetben szerepelhet, és a kettő a megtévesztésig hasonlìt egymásra. A jegyzetekben is felhìvtuk a figyelmet erre.
530
A fekete kéz itt Aranẏ eʒőue-ből Aranẏủeſʒőue-t ìr, vagyis aranyesőből aranyvesszőt csinál, a korábbi a helyes alak.
531
A d s-ből javìtva. (Logikusabb lenne egy eredeti t.)
532
Az E ő-ből javìtva.
533
A h-t a fekete kéz áthúzta.
534
A z ʒ-ből javìtva.
535
Az ſ s-ből javìtva.
536
Először Azonis-t (’Asszony is’-t) kezdett ìrni, ezért a d z-ből javìtva.
523
524
177
kepen, de aʒert sokszor fekőt őlieben Venusnak, ha sziegienled aʒt
gondolod, hogi talam uegereis ſzemedre537 uetne s aʒt mondana, hogj
te magadnakis uolt kedued aʒ eo ſzerelmehez, az ſemnẏ bar engedeo538 legien az hogi ream őmmagam elhittetȇ uele hogi immar te ıngien sȇ
tudtad, ha nem en chaltalagh megh, s eois őreouel539 uett rea s megh őmagais
aʒt fogia mondani, hogi egjıgő menẏechke leuen, nem alhattal elenne
az eo hatalmanakis, s az en chalarsagomnakis.
Julia De chak kar hogi ſzolaz mert bizon semmj nem kelẏ benne, ſzintȇ
el kesem miatad, elmegiek, mirtinamhoz amaz540 domb meget uar hogi egiut
madaraſsunk.
Briseida Eregj eregi nem hadlak migh megh eʒen, mert az sok uagasal
dölle541 az nagj fa,542 ennel kemenebetis engeʒteltem en megh, had543 chak
el nem, megi megh, megh latt kegíetlenke, ha talam nȇ tudom mind544
kerőlnelis.545
36.6.3. Scena III.
Actús 2 SCENA 3:546
Siluanusall. az regi szeretöie Galatea ſzol.
Sıluanủs. Oh sıralmas nap hogẏ sohol nem talalhatok aʒ em547 edes
szerelmes548 Júliamoth..549
Galatea: Egesíggell lōlkem Sılủanùs.
Sìluanủs. Ineȓt kirlek, hagẏ beket, tarcʒ dolgot nem kellìesʒ.550
Galatea: Volt aʒ idoie hogẏ kölliettim, nem ủſʒ ủala ıgh el akor, iol
[lát]om,551 hogy’ immar ell ủittetel elöled, maga egẏsʒer aʒ en kezeimeth
mondot uala gieönierösìges oknek, ho hoʒ, feier Lilìomhoʒ, alabaſʒtrom
hoʒ, aʒokhoʒ haſsonlitod552 ủala: aʒ en ſʒemeimet penigh aʒ te magad
ſʒemed.
[p. 336]
ſzemed uilaganak neủezet ủala, kikkel bar kedủetlen, úagy nem
akarattomal tekintettemis read:553 Boldognak mondotad magadot
ūtannam. Ha penígh czak hozad szoltamis fel ėöſʒtendöben554 egjßer555
nem tủttal erömedben mitth ennj. Seòtth egyszer ùalami hitủan
Mintha itt is ʒ-nek indult volna a z.
539
Az o u-ból javìtva.
540
A z r-ből javìtva.
541
Az ékezetet a fekete kéz tette ki.
542
A szó fölött nincs ékezet, csak papìrt ért a tolla.
543
A d alsó félkörét később rajzolta be a kéz.
544
A mind mitt-ből javìtva.
545
A második l-t pótlólag ìrta be a kéz.
546
Innen a korábbi kéz folytatja a másolást.
547
Az m n-ből javìtva.
548
A z e-ből javìtva.
549
A második pont nem lehet az alatta levő sor ı-jének ékezete, mert attól túl távol van.
550
Az íe ú-ból javìtva. A ʒ fölé az s pótlólag beszúrva.
551
A szó elejét a feket kéz pacája takarja. Eckhardt, 1959 tudom-ra javìt, de a paca alól kilógó szárak inkább látom-ra utalnak.
552
A d t-ből javìtva.
553
Az a d-ből javìtva.
554
Az első ö két ponta túl közel esett egymáshoz, ezért a másoló mégegyet betett.
555
A j-n nincs pont.
537
538
178
gombos teömetis kaptad ủala ell kiủel aʒ fatıölt egiengetem aʒ
feiemen, aʒ jute eſʒedben. minth ſʒereted? Mintth böczölled?556
ugẏ tartottad minth egẏ ſʒẅ faias ellen ủalo erekliet. Ha
azert akkor557 olly igen ſʒerettel s mindenem . ollẏ igen tecʒet, moſt
miert giẅleölz ollẏ igen? miert röſʒ ell? mi okaert fủcz ȇ tölem?558
mierth nem ſʒolz ủelem? .Vallion nem azon haÿ, keʒ, aủagẏ ſzaje
eʒ moſtis, aʒ mint aʒ eleȍtt ủolth?
Sÿlủanús. Aʒt nem tagadom: De akaratia egẏkwnknek ſem az most
az kẏ akkor ủolt jutė eſʒedbȇ, hogẏ az baranẏfi sem oÿa ioban na
gat az farkastủl mint te onod uala akor magadot en teölem: akkor
(mondek) mikor az edes ſzerelmesemet erted el hagjủan, inkab ſzeretlek uala tiged, mint az girlicze aʒ eö egjetlen egẏ tarsath. Enis
aʒerth mostan inkab giẅleöllek mint aʒ kigio az paẅat. Ha te akor
mosoligottall559 aʒ en siralmímen,560 melto hogẏ enis ūigadgìak s ne
ūeſsek moſt az tieden: Aʒ mikor en akartam, te akkor nem
akartad. Viſzont aʒert enis nem akarom ìmmar moſt, aʒ mikor
te akarnad, cʒak ennek okaerth hogẏ ūalamith kiuȃtȃ ſzeretem,
aʒt moſt mind giẅlelėm s. ủtalom:
Galathea: Tugya aʒ Igaʒ Iñ, hogẏ akkor sem gìẅloltelek en tigedeth>
ha ſʒinten ualami ủegìnnek mủtatamis magamod hozad, aʒt aʒ
emberek nielūetủl ualo feltembenis miủeltem: fökıpen aʒert
hogẏ aʒ teökelletesìget s teöredelmeſsígeth akartam benned
keresni, s oſztan hogẏ keủes keöſerö ủtan job ẅzeöủen esnek
aʒ ſzerelemnek edes giẇmelcze. Ah Sẏluanủs Sýluanủs
ki miltan ủiseled aʒ neủed, tủdni illık aʒ ủad embe neủeth561
mert
[p. 337]
mert nem czak ſzodrủl s dolgaidröl,562 hanem neuedreölis, megh teczìkaʒ
te nagẏ termizettednek kegıetlen uolta; Tudom ioll tủdom, hogẏ
Jūlıara ủeszet eßed: ki igaz hogj nalamnal ıffiab, de hozad bizon
sem hiủeb sem teökileteöb, s. ha ſʒinten ollj ıffiủ nem ủagyokis
mìnth eö, de rủtabnak ùgjan nem tartom azert magamot nalanal
énìs. Aʒ mi penigh ïgaſsagot, hìủſsıgetth. s. teökiletesiget illeti
arra ſem eö nalanal, ſem maſnal ſenkinel ez ủilagon alab ủalonak
magamot nem tartom. Seött ha ualami dicziretitth ủagẏ iủtalmatt erdemel ez ủilagon emberek keözet, aʒ tiſʒta s teökiletes
jamborsagh, en uagyok aʒ kẏ bator ſʒiuell merek aʒal kirkedni,
hogẏ egẏ aloth eʒ feöldkereksigiben ſenki nincz, ki annak jutalmat
s haznat ìgazaban .s. meltaban megh erdemli nalamnal.
Sẏlủánủs. El563 megyek eleöle, mert aʒ nap eſtigh sem hagj beketh!
Galathea. Jủs fús. neſʒe mint megẏen aʒ kegẏetlen: Oh en
keserủes szerenczem mellj saniarū kipen giötrez engem hogẏ aʒt
kỏlė köuetnem, aʒ utan kel faradnȏ keduem ellenis aʒ kj elfủtt
elȯttem, oh te hamis ſzerelem, miert eröltetcz annak szerelmere
aʒkj ıllien ìgen giủleli szegin feiemeth, Moſtan úeſʒem eszebem
hogy’ igaʒ ủolt az mit ecʒer beſzel úala ennekem, Briseida, aʒ
Az akkor akor-ból javìtva.
558
Az ö-re kétszer is kitette a két pontot.
559
Az első o e-ből, a harmadik a-ból javìtva.
560
A szó siralmemen-ből javìtva.
561
A h ʒ-ből javìtva.
562
Az ö-n három pont van.
563
Az E l-ből javìtva.
556
557
179
ſzerelemnek ìgen tūdos Doctora, hogẏ aʒ kẏt ember mereßnek ſʒorgalmatosnak ủell aʒ ſzerelemben, arra igaʒ hogẏ ritkan köllj
czak io szeḿelis tekinteni, hogẏ ne hagẏon ember bızodalmath
magan ẃenni,564 ne alıcʒa embert köʒ marhaua, hanem szajan
kell ūiſeldegelni565 io remınſigell, ủgy hogẏ aʒ kedủetlen tekintetes kegielem gianȃt esek neki, de aʒert ember oʒtan
ha megh tapaztalia tekelleteſsigetth s nilủan lattia hogj nincʒ
mit felni töle .s. miert ketelkedni hoza, aʒkor oztȃ io kedủeth
múttasd
[p. 338]
mutasd, hoza neki hogẏ az reminsegh ki ne ẅʒe aʒ ſzerelmet sziueböl, mert igen ritkan szokott az ſzerelemnek uìonnan giủlt tủze ot
sokaigh egni. hol remınsiget nem raknak rea, s bizodalommall nem
gıereztik. Oh ủaiha fogattam ủolna –566 nem kegyetenketem ủolna
azkor elene, aʒ mikor sok probalas ủtan nagj szantalȃ dologban
megh bızonittotta ủala tekíletes szerelmet hozam, most bezegh
nem nielnek enni keserȍ sok bútt:
36.6.4. Scena IV.
Actủs 2 Scena 4.
Brıseida szoll Credủlusall
Briseida. Am lasd am ha íllien roʒ Ember hazugsagahoʒ
kepest kelli ketsıget s gıanosagot feiedre ueñed, czudalom
eſʒes ember leủin: hogj eʒ fele bolondsagot hiſʒes egẏ czep iga
ſagh ṅi[n]cʒ567 aban, hamareb laknak aʒ halak aʒ ſʒaraʒ homokon mint
aʒ Sẏluanủs feleöll en eʒt ell higẏem:
Credủlủs. Hat immar mi haznert monta Dìenes ennekȇ olljan
egyıegyö paraʒt ember ủalủan, ha igaʒ nem ủolna. Hoho moſt
uiſʒem eſʒemben mìert sietal ūolt gjakorta alas fel Sẏlủanus
Uram aʒ Jūlìa haza elötth:
Brìseıda: Egẏeb szukseghe eʒt nem ủoltè ſʒabad aʒon elö menj
Credủlủs. Mi ſzöksıgh ủolt úalion, ſʒìnten ollian gjakorta balla
gni alla s fell, uai hogẏ nem tūdod, hogẏ aʒ horgon ūagion aʒ eledel; kere aʒ halakot czalogattìak.
Briseida. Ot uagyon az icze, czak nem mondam mj. felsi
ges Iñ, ualion ſzerettete ủalaha ủalakj, hogy maſtủl nem feltette
ủolna szerelmeset, s kẏ ủgẏan ne ketelkedet s gıanakodot úolna
ſzerelmesehez soha:
Credủlủs
[p. 339]
Mintha menni-ből lenne javìtva.
A szó ūiſelgelelni-ből javìtva.
566
Az eredetiben itt két vonás van, ami a filmen s-nek is tűnhet.
567
A cʒ fölött rövidìtésjel.
564
565
180
Credủlủs. Oknekủl bıʒon ıgen bolondsagh az kj gjanokodik de aʒ mìnek
ember bıʒonios ıelet latia, analis nagjob bolȯndsagh ha megh sem ủeßi eʒiben.
Brıseıda: Vallıon melligh ielben esmered hogj ſʒerelmedben elarủlt Sylủanûs.
Credulủs. Mıhoda nagẏob iell köllj anal, ha latom hogẏ Jủlia, ha
czak rea tekintekis ottan le haitia feiet el foldolủan568 tölem menten
megẏen elölem, kiczoda ollj ủak, aʒ kj okat annak eſʒiben ne ūegye.
Briseida. Niaualias ki almos serkeni fel szegenj s teröld megh
szemedeth neʒhecʒe miủel almodnak, neha ö magokban aʒ ſzerelmesigh: Hallad ủram fia czak moſt keʒdette illj kömen lennẏ Jủlia
hozad, tekıntete inkab ủalaha iol szeḿel read, ủallion holl treczell
shol neẅetkezet, kȇdtek569 egẏmasal, s ki latta hogẏ Sẏluanủsall niaiaskodot ủolna, ladde balgatok mint uagion:
Credủlủs: Ne hagyaron, aʒ nap elnem megien s. el nem niủgßik
adıgh, hanem nilủan uegire megẏek, ủalamint s ủalo hogẏ iarok mertth
az minemö nagý bûsủlas lelkemre szallot, á’mint lehettetlen dologh
hogẏ czak egy tsep570 niugodalmamis leheſsen ủaloban megh nem irtem
az dolgott mint ủagyon:
Brìseida. Oh dủhos gıanasagh, mell igen el follia embernek
sziủeth, aʒ te halalos mìrgeth, im mellj hamar be tölted keserö miregell
az ollj ſziủeket, az kıket az ſzerelem, giủnerösiggell s edesegell taplal,
De te Credủlủs ennekem aʒ ủtan beket hagy, ne kunioral ủtanam
s ne tủdakoʒall tölem, ha Jủlia enheszike hozad ŭagj nȇ, se ne sủplical
aʒon, hogẏ öttet hozad, haiczom, ha nem hogj mas hoʒ, mert aʒert ol’>
hogj ilj hamiſsat hiſʒel571 felöle, mert ha eʒ ủtan melleted ſʒolok bar:
Credủlủs
[p. 340]
Credủlủs. Latode ſzep dologh Iſnemȓe572 mondom, megh eö harag
ſzigh, hogẏ karoman törödöm seminek tartod te aʒt hogj ıllen nagẏ
ſzerelmes, mitöll, sött az eltötö, lelkemtȯll foʒtiak megh ſʒegin feiemeth.
Briseida: Jnert573 ne bolondoskogıal. s. ūesd kj ſʒiủedböl eʒ okne
kủl ualo hamis gıanosagoth, s hıgy megh engemis ủalaha uagy egj
dologban, mert en tūdom mìtt beßıllek s fogati574 szōtt575 koniėregh576 Jủ
lianak, ne gondoll uele, ha ſʒınte harugosom tökintis read. Nem
latode aʒ tulokis mit miủel, mìkor megh szélidìtygh,577 mint rủgh
kapal öklel, de aʒert ugyan nem sokara megh ſʒeledül s ủiseli
az ıgat. Aʒ regi fenniủ fais elegh kemin, de aʒert sok ủa
gassall ủgyan ledül sött megh az erös köſʒiklakonis megh tecʒik
neholl aʒ hangẏa niomis, à holl ſok hangỳak iarnak koníorủgj
czak gıakran fohaʒkogyal, sirūan elötte, tudȏ hogẏ nȇ artaʒ ủele.
Credūlủs. Veſʒek s te nem akarʒė hat az ūtan melletem ßolni,
nem elege, hogẏ el arủla Sẏlủanús, hogy te is el alaʒ melölem
Aʒ mi az neki ualo köniergeſt illeti, aʒt en nem tủdom, de mond
A második l r-ből javìtva.
A rövidìtésjel a dtek fölött húzódik.
570
A szót ßep-ből javìtotta a fekete kéz.
571
Az l s-ből (esetleg ʒ-ből?) javìtva.
572
A szó javìtva, eredetileg h-val indult.
573
A szó felett nincs rövidìtésjel.
574
Az i a sor fölé beszúrva.
575
A ʒ-t l-ből javìtotta a fekete kéz.
576
A k-t s k-ból javìtotta a fekete kéz.
577
A szót szelleszigh-ből javìtotta a fekete kéz.
568
569
181
megh ha ugyan nem akarſʒe eʒ utan ſʒolgalom lenni elötte.
Brıseıda. Ne aggja Iñ hogẏ en megh ſzunìem ủala, ha
te neked ſzolgalni sȯtt ıo lelki esmeretem ſʒerint mondhatȏ,
hogẏ soholl senki snincz iob akarod neked ennalamnal, s
ha aʒ ördö ſʒolhatna, aʒal biʒonittanȃ hogj ſʒantalanſʒor
ſzollotam melleted Jủlıanak, de hogẏ aʒt hagẏom hogj ma
gad ſzoll s. konierogh neki, aʒt czak aʒertth mondom, mert
nekem ủgỳ teczik, hogj foganatosb sokal akarmellı
aſʒonnakis aʒ szerelminek maga szaua mint iʒengetese
s aʒ iras
[p. 341]
s az iras, de sem aʒ köủet sem aʒ leuel578 nem jelenth alazatoſsagot,
ſem boczatt sziủe ſʒerint ollj fohaʒkodoſokat, ſem ollj keserủes
kȯnıueket579 nem hulat, mint aʒ ſzokot, ſzereti öt elȯtt halatnj
aʒ kj aʒ leweleth ủagẏ aʒ köuetett köldette ki, mikor ſzeretoieủel beſʒel, ugẏ teczik hogẏ mìndent aʒ mitt szoll Cupìdo ủagẏ
Venus ömaga sūgna föleben:
Credūlủs. Megh lehett hogẏ talam fog úalami ủegre ha nem
mıngiartis embernek bủʒgo köniergese, aʒ ollìan Aßoñál aʒ
kinek dıczösıges sziníe aʒ emberi kepet megh nem580 hallodta,
ūagẏ aʒ kj czak ollj,581 ha ıgen szepis mınt eʒ uılago kiūalt ſʒepek
keʒöll egjk:582 . . De nem nagẏ lehet ith aʒ dologh. Laddé
minemeök ennek az ſʒemei, s miủel ßep akar melẏ Túnder
Aſzonnalis mideön tetoua kegieſsen dủjteögetėti,> mellj nagy
ſzereleḿell ſzıkraʒnak ſʒelliell.: kıkkel niha mikor akaratıaual uìgan tekint ream, tủdod mint aʒ hoo aʒ Veröfenben
ūgẏ oluagyok el aʒ eȯ ſʒerelmiben.Mi kıppen hogy aʒ
leppentieöczke aʒ giertia langhoʒ ūalo erömiben, aʒ gıertia
langban akatua ẅtj magat, enis erömeſt fẇtem aʒ eȯ
kedủerth nagẏ ſzerelemben lölkemeth. De úıßont ha
keduetlen tekint ream, mint aʒ balủan, czak el nem eſem mint
remintelen ember ietemben, czak el halok s el hẇleök eleötte,583
ki miat minden ſzinìem ottan el ualtoʒık. Neha mint egy Nema
czak ſzolni ſem tudok, s. anira uagiokımmar hogj ha aʒ üeghettetlȇ584
keseröſıgböl ualami io teteleddel ki nem menteʒ, mait iletemnekís
uege leſʒen, tẁled fẅgh aʒert ides Aſʒoniom aʒ en ıletemnek
mínden reminſıge:
Brıseıda.
[p. 342]
Briseida Ne keseregh, Im fogadom hogẏ ismeth ſʒemben meAz u w-ből van javìtva.
Az u n-nek látszik.
580
Az n m-ből javìtva.
581
A j-n nincs pont.
582
A j-n nincs pont.
583
A két t fölött vonás.
584
A ttet te-ből javìtva.
578
579
182
giek ủele: De ha ualahogy eʒenben Jủlia aʒ te ſʒerelmes elen
siged read talal; ha ſʒinten megh nem rerszis ủelė ūini de el
ne fủs elöle, ha nem ủess ellent nekj, ha ủagni nem merszis hozza
ne fellj ſeḿıt, ha ſzinten haraggall leöıs, read ſzemibeöl aʒ
ſzerelemnek tẅʒes nilaủal, mert giakorta eleöll jaroja aʒ
ıgaʒ ſzerelemnek az köminsigh s aʒ ellenkedes.
Credủlús. Aʒt miủelem aʒ mit mondasz585 im ìde kell egj bara
tomhoz mennem. Isten hozad; Aẏanlom zolgalathomoth s aʒ
en elethemetis.
Brıseıda. Nem kell annak ayanlas, az kıteöl ßorgalma
tos gond ủiſzeles úagyon, Eregỳ, ủisellien Isten s aʒ ſʒerelem
jo ſzerencheūell.
36.7. Actus III.
36.7.1. Scena I.
ACTVS. III. SCENA PRIMA586
Credủlủs. Aholl587 latom tauủl, hogẏ aʒ agag keöʒeöth.
egẏ igen ſep kegies jeödeögel,588 ugy teczik aʒ mínt aʒ ke
pireöll, esmerem hogẏ Julia, ha aʒ ſzemem megh nem cʒall,
kẏ Julianal egiebet ſem tủd neʒni. Eö bıʒon eö, oh
boldogh uiragoczkak, kik uiselitek az eö aldot labaczka
inak niomdokat, ủgyan irillem hogẏ labaiual ìllet
benneteket moſth. Moſt ídeje immar aʒ en niaualiam
beſʒileſenek es gyȍgietaſomnak: No hoʒza had en
nielūem s ſzol nekj es kegỳelmet kerủin nierẏ ſegedelmet
teölt. Mith filz hıſzem lam eö maga aʒ ſzerelem
batorith .s. tanit, mith keölleßek ſzolnod. Oh te
felsiges.
[p. 343]
felsiges szep Venủs Aſʒon agẏ kerlek ollj ereöth s ollj hatalmath moſt ennekem regj keserủes ſzolgadnak hogj geörjeſʒthessȇ
feöll ennek ſziueben ſıralmas keöniergesemmel aʒ kegẏesigeth
s. kegÿelmessıgeth.
Szep ủiragok keöʒt jaro ſzep ủiragh Isten teölcze be mındȇ
kıuansagodoth.
Júlia Aʒ gondom moſt hogẏ ủeled treczellìek?
Credủlủs: Ha ūalaha czak egẏ mak ßemmre megh eſtel
ủalakj keȯnıergessen. Allj aʒ eleö Jstenert ne ſies ılljen
igen el teölem, irʒeddė hogẏ aʒ uereöfenith mellj hìủen
ſẅth moſtan. Nìncʒ ſemmi lad ſem madar ki moſth aʒ
arnikon nem niügodnek, ủagẏ cʒủrge pataknall aʒ
joſʒago fẅuekben, ūagẏ ʒeöld agak keöʒeth fan aʒ hẅ-
A szó vége mintha javìtva lenne.
Az I-n van pont.
587
A szó előtt tintanyom.
588
A j-n nincs pont.
585
586
183
ủesben. Alẏ kirek egý keủesse .s. ne tilcz el siralmas589
ſzemeimeth, aʒ te regen kiủanth ßep ſzemeidnek neʒeseteöll.
ủed hozad aʒ en esedeʒesemeth. s engengied halgatnom
aʒ te ſzodnak gieönieörẅ edes beſzideth. Nem úetek
bizoni köniergesemmel ſemmith te ellened, es maid ủgjan590
el mehecz oſztan, merth megh igen feön aʒ nap.
Júlia. Mond el hatth gyorſan Verſed, ím megh halgatom
de mı haſznod benne, ha tủdod hogj cʒak kar hogẏ beſʒelz
Credủlủs. Tủdod ſʒerelmes edes egẏetlen egy leölkem
hogẏ aʒủlta immar ketczer rúhaʒta ʒeóldben az
kedues taúaß az ſʒeles feöldet megh adúan aʒ föueknekís
az ſʒep.
[p. 344]
aʒ ſzep ùiragokath, az faknakis kölemb kẅleömb, fele szep
gyẅmeölczeökėth, aʒ miulta ſzerelmedre feöl geöreſedủın
ſzep ſzemeidnek menneẏ ủilagosagaủal ſʒiủemed ideſem
el tolủajlotad, aʒủlta magad nagẏ591 bizonſagom, hogj mínd czak
az uttanad ủalo, keserủes kialtasìmmal ʒeöngeötek aʒ ủadon
erdök keößeth,592 houa toủab, mind cʒak kegyetlenkettel raitam.
Julia. Aʒ mikor aʒ Emberek aʒ Jủhokoth az Farkaſra
bizak, s aʒ mikor ſ aʒ fẅlemìlek aʒ Tengerben ſzollanak
akor leſʒek enis kegies s. ſʒerelmes hozad:
Credủlủs. kẏ hınne feölsıges Iñ hogẏ íllien: nagẏ Isten
telensigh. Angyalj ſʒepsighben effele kegıesnek szıūıben
illien nagẏ Istentelensegh, es ßerniủ kegẏettlensigh ủralkodnik? Talam im eʒ repedeʒet keȯßiklaktủl ßöletel?
ủȧgẏ Cartago hatariban, Oroſʒlantejet ittall! Vagẏ aʒ
Armeneẏ Pardủßok Cʒeöcʒeit ſʒoptat; Aʒ minemeö
kegjetlen ủagý? Aʒ ſʒep Dìana aʒ Vadaſʒaſnak593 Iń
Aſʒonia, gjakran elhatta mulatſagat, s fegyelmeteſſen
halgata aʒ en Verſeimnek Siralmat, seött megh aʒ
ėördeögh, Hedgyek, Veölgyek, Berkek, tenekis hal
ủan, aʒ en keſerủes enekjmeth, melletem keöſerủeſen
megh zeòngettek. Czak the egýegýủl ſʒep Jủlia
hogẏ Iſtentelen kıpen .nem könierủlʒ rajtam: Seötth
latom, hogj ſʒınten ủgỳ ílʒ kinnoḿall,594 s.595 könhủlataſim596mal, mind egj kedủes eledelel.
Julìa.
[p. 345]
Az s d-ből javìtva.
A j-n nincs pont.
591
Az n u alakú.
592
Az ß másból javìtva.
593
Az ſ ʒ-ből javìtva.
594
A m felett vìzszintes vonal a nazálisjel.
595
596
A t ſ-ből javìtva.
589
590
184
Júlia. Tiſʒtes kis eledel bator: nem ŭeſzedé eßedbȇ
ßegenj, hogj ìnkab idegenith eʒ mind idesiteʒ magadhoʒ
effelủl engem, ha niluan lattod. hogẏ ſeḿıt nem haſznalʒ
en nalam aʒ ſok siraſſoddal. Merth ſirʒ mìndủntalan597
elöttem? Minth úetcz ekedell? Mínt giẇtred magadot
Credủlủs Ketelen uagẏok úele, mert az nagẏ ſzerelem
es aʒ te ſʒepsıgetủl megh birth eſʒem s fel geöriedet kiuȃſa
gom, eröltett rea. Szolnom kell aʒert s. sìrnom, nem
halgathatok akaratom ellenis, aʒert aʒ ſʒerelmet szıdgjak
bennem, kegẏetlen s ne engemet: jol lehett en ſem keptelen
ſem tìzteletlen, sem lehetettlen dolgot nem kiủanok, ha nem
czak aʒon keöniergek, hogj ne legẏen ellened, ha nȇ legẏen
ſzabad batran ſzep ſzemeidre neznem.
Jủlia: Bìzonj ſzanȏ veſʒed nìâủalıadoth. s banom
hogý aʒ igaʒ ſzerelem miath, valacz anni ſok bẅtt,598 s banȏ
aʒis ſziủm ſzerint, hogẏha akarnȃıs nȇ ſegithetlek s nȇ
kónìebithetlek ſemmiủell, aʒert laſsad, mert engemeth
czak hìaban. igyekeʒel hoʒad haitani.
Credủlủs. Ha ȧʒ Iñ mint az Menneý s földj ſzepsigeket epen. s gÿöczöſıges kipen teremtötte, nem
tudodė, hogj ollj ſzinten aʒ ſzepsigh s aʒ kegẏeſıgh
nelkủl, mint aʒ ıo kútt aʒ forras nelkủl, s mint az ſʒep
fìatal.
[p. 346]
fiattal, ʒeöld ágh gyẇmelcz nelkủl? Ha aʒt tartot hogy
nem írdemlem az te ſzerelmedet, am bar ne ſzeres engem
czak enged aʒt hogj en ſzereſelegh tìgedet, s ha ſzınten nȇ
kedủelet s nem beczöletthis, meghis czak ne utal tellesi
gėll aʒ en ſzerelmemet: s ha ſzerelmeſet nȇ lehettekis
legẏen ottan czak rabot megh illek.
Jủlia. Nem kell ſem ſzerelmet ſem ſzolgalatot ſe rabsa
gott, akar ki ſzeretöie, szolgaìa rabìa legỳ, czak nekȇ
hagẏ beket en el megyek.
Credủlủs. Ne sies en ides fönies Napȏ, mert ha
te elmed, en maid ugẏ maradok aʒ köſeröſıgben, mind
aʒ seteöttighben. Ur Iń mìtt ủittetem ollj nagẏod
ellened, hogẏ hozam nem engeʒtelled? Oh ſzerelem ſze
relem, mikor ſzektem megh az te teörủınedet, hogj ellenem
ìgẏ köminetett, lam ſenkit nem gıẁleölel en nalamnal in
kab ez vılagon, de mìth panaſzolkodom, hıabȃ, ha
mint czak Sẏluanus ennek aʒ oka. Haladatlan teköle
tlen roʒ ember, te tẇled reminlettem ſegitsıgıt, tetẃled
ủartam minden jot, Neked jelentettem megh minden ſze
relmes kiuanſagimoth, ıgaʒnak alituan tiged arủlo
s neʒhecʒe mint al> arūlʒ el, de bar remintelenủl
halẏak
597
598
A w u-ból javìtva.
185
[p. 347]
hallýak megh, ha magam ket keziủel nȇ alom boſzumoth
megh raitad.
36.7.2. Scena II.
ACTVS III SCENA Secủnda.
Sẏluanủs inekelue beſʒil aʒ Tunder
Aſʒonnial Echoual.599
Sẏluanủs. Nappal uagjon aʒ fileken, niulaknak aʒ
Agarak, viſlak600 miatt bantaſok s. ãʒ halaknakis Napal
ủetėk megh az halokot, s horgot, s aʒ Szanto baro mís
akor ủiſelj aʒ ìgath, de eyelre kelủe midön aʒ fönies
holt fel terieʒti uilagat, mínt niūlak, Halak, barmok
bekiủel niugoʒnak, czak egẏegiwl nekem, hogy ſem
ejell, ſem nappal nincz ſemmi niugodalmȏ, mert mind
eẏel nappal czak az ſzerelem töziben igegh, de maẏd
ez kőßalnak panaſzolkodom enekemmell.
Oh magas kőſʒiklak, ki etlemböll nötth fak
kit nagý ſzerelmem tẅʒen ıgaʒ bıʒonſagim vattok, mert
kinaìm tudgẏatok ſzınten mint en. [etc.]
36.7.3. Scena III.
ACTVS. III SCENA Tertia
Briseıda ſzoll Sẏluanùſsall.
Brıseıda. Az mìnt Júlıatúl irtem nȇ oknelkủl pa.
naſzolkodot aʒert az ſzegin Credủlủs, mertaʒt mongẏa
Julìa.
[p. 348]
Julia hogẏ ugẏ jar utanna Sylủanus, es ollj ſzakadatlan töle,
mint az galamb edes feleiteöl.
Sÿluanus. Ihon jẇ Briſeida jḿar nem kirdeʒkedhetem teö
beth Echotöl magam felủl
Briseida. Ihon ủagẏon aʒ arölo Sÿluanùs. Ezt kelle Cre
dủlủsal miūelned. Soha nem hittem hogẏ illen hamis legẏ nekẏ601
Sẏluanủs. Sem Uẏa ſem gallera eb ủegye magara kirlek
Az u n-szerű.
Az l z-ből javìtva.
601
Az ẏ j-ből javìtva.
599
600
186
ha lehett ne korpaʒ ío aſʒoníom, merth nem alhattia az fejȇ
az hiẅ lủgott, de mi bolondſagoth hiſʒen Credulủs is el feleölem
Briseida. Im holl megh tagadıa. Mitth tagadod hamegh aʒ
agagh, fak keöuekis tudgyak minden alnoksagıdoth ha
maſson czeleketted uolna ſoha nem bannam, ſem czủdalnam
ſeotth mentenelek, mertt ennis tuttam iffiủ koromban mi
czoda az ſzerelem, kj ſemmi nem egẏeb, ha nem egÿ ŭak cʒa
lard gẏermek, de Credủlủſt el arolnod biʒoni nagẏ bẅn602
nagẏ ßegìn, bıʒzon igen banom magaderthis.
Sẏlủanủs: Brıseida megh boczas: En Credủluſt el nem
arultam, s te ugẏan arủltatasnak neueʒted dolgomoth bi
ʒonítom aʒ eördekkell kik aʒ en tudomani tetelemeth
halliatok hogẏ nem en ủitkem.
Brıseida. Nincz s nemis lehett ſemmí ıgaʒ ment
sighed magatủlis megh kelliene pirủlnod, Julıat ſzere
tedben mert nem czak egẏ fele aroltatasd miủelß603 am
aʒʒal, hanem ketfeleth egẏ ſʒerſmind: mert aʒ te igaz ba
ratodnak Credulủſnak arūloja uagj, s aʒ Galateanakıs604
aʒon kepen:605
[p. 349]
aʒon kipen kinek uidam ſʒemeit jute eʒedben hogẏ egẏßer aʒ magad
ſzemeiủelis ìnkab ßereted úala: Eʒè aʒ ıgaſsagh Eʒé aʒ teökelle
teſsigh. Ha egẏet nem niʒnik talam eʒʒemnell.
Sẏlủanủs. Aʒ minth latom megh aʒ feöủek s ủiragokis kẏ kialtıak az en nagẏ ſʒerelmemeth. Latom bıʒon en magamis, hogẏ eʒ
ſʒerelemmell en ollj nagıoth uitek hogẏ melto kiki giwleöliëön
erte. Vallom s nem tagadom en magamis, de te ſʒerelem magadra
hagẏon, hogẏ nem en ūitkem, hanem tìed, mert aʒ minemèo haloth
ennek eleötte aʒ Galatea abraʒattiara ennekem ủental ủolt, ủgian
aʒont ủontad moſt Julíat ßemeliere: De ennek feö oka aʒert
cʒak az Galatea tẅrhettetlensige, kj miat mideön remintelensigbȇ
eſtem uolna, s minth egẏ haba ủgẏ jarnek aʒ meʒeön ßeliel, akarȃ
aʒ Júlia ſʒepsigiủel aʒ Galatea miath ủalo bủmoth el nernem,
ủgẏ mint ſʒeggel ßegeth, de igÿs chak niaủalìara jủtottam
noha bủ eleȯtt futottam.
36.7.4. Scena IV.
ACTVS. III SCENA QVARTA
Dienes szoll Galateaủal!
Galathea. Hala Istennek hogẏ megÿs kóníeb, hogẏ neha en
túlem fủt de aʒert ủgẏan nem ủtal!
Dıenes. Egeſsìggel Viragom? aʒt halom hogẏ edesb aʒ
A b ó-szerű, vsz. vmi hajszál vagy hasonló került a toll alá.
Az ß e-ből javìtva.
604
A G g-ből javìtva.
605
A lap bal alsó részén ujjlenyomat.
602
603
187
ſʒad aʒ lagẏ saẏtnal.
Galathea: Erthetlen lam ollian ủagy’ mint aʒ Vrad!
Dienes - Ha. ha, minth haragßigh: lam mondom hogy’
nem miuelem egỳ keörȍdeȍth, hanem tıʒeth cʒak paran
czollj. megh alkoſzủnk mj edes uirem:
Galathea.
[p. 350]
Galathea. kẏ treffas ím Vram minth ha him Varro tarſam ủolna
Dıenes. Czi, czý, cʒẏ ki keöủer, ủaẏ ha megh foghatnam!
Galathea: Kiủel beſʒìlez?
Dienes. Egẏ Tengelìczel cʒj, cʒẏ cʒj.606 Neſʒe minth jeö aʒ
ſzomra, ha lepem ủolna maid megh foghatnam:
Galathea: Megh aʒ ebeth, hagẏ beket annak Ihon laddè aʒ
ſzep ìngeth? neked adom en eʒt, ha ìm eʒ kosarka Epperìeth
el ủethetned en teölem607 az Vraddal bızonj cʒak eʒennel ſʒet
tem en magam ketth keʒiủell.
Dienes. De ide adode aʒ íngeth?
Galathea. oda!
Dıenes. Talam czak Treffalʒ?
Galatea. Nem treffalok biʒonj608
Dıenes: Megh merße raítta eskẅnny?
Galath. Megh akar ſzaſzor!609
Dıenes. Hogj nekem adoth aʒ íngeth ha el ùeszj Sylủa
nủs teöled aʒ Eperìeth?
Galathea: Neked adom lam mondom hitemre.
Dıenes: Ad ıde az eperieth s ted ell aʒ ìngeth had
allion keſʒen!
Galathea. Bathor ủalamellj oraban kered oda adom
ottan cʒak ủegẏe el Sẏluanủs aʒ Eperieth:
36.8. Actus IV.
36.8.1. Scena I.
ACTVS IIII SCENA PRIMA.
Credủlủs Beszẏl Sẏlủanủſsal!
Credủlús
[p. 351]
A j-n nincs pont.
A t k-ból javìtva.
608
A j-n nincs pont.
609
A második ſz ſ-se utólagos.
606
607
188
Credŭlủs. Czak kar nem meſterkedhettel úgẏ Sẏlủanủs hogẏ
dolgodot el fedeʒheted ủolna eleöttem. Nincʒ ollj úekonj ſodroth
fonal, ki ualo, ha aʒ ủereöfönre ne kellien, titok ſnincʒ ollian, kj
ủalaha ki ne jelennien.
Sẏluanủs. Mi dologh talam bort ital? mith garaʒdolkodol610 en ủelem?
Credủlủs Nem cʒak garaʒdolkodom aʒ the hittetlen ūoltoderth
hanem ugyan eſʒue horgẏủk ma aʒ marhath.
Sylủanủs. Valamerth? Vallion mi hamiſsad ủolth, ủalaha en
teölem jambor, hogẏ igẏ partolkodol?
Credulủs. Mi hamiſsan?611 megh aʒt kirdeth! the hozad en ủgẏ
biztam minth magamhoz s a’hoz kepest tanaczotis kerdettem töled
mínth megh hitt baratomtủl, dıczirủin holl ſʒemeth kell keʒeth, holl
ſzauath, holl homlokath Julianak elötted, aʒt alitủan hogẏ orūos
lannall>612 ínkab hogÿ ſem el arủlnal niaủaliamban s ha tekintem
hatt nem baratom, hanem halalos elensigem úoltal ennekem, mert
ſok eʒtendeigh ūalo ßolgalathomnak minden bereth erdemeth
elủeʒtetted teölem: hogẏ miuelhetnek illyen arủltataſt raítad
Tudom hogẏ engemeth illien jo tarsodoth s baratodot arúlsz
ūele, engem mondok kinek mindenkoron ajanlotad ſzolgalatodoth! Eʒe aʒ igaʒ baratsagh s tekilletes ìamborsagh:
Syluanủs: Hallìad im megh mondom azūtan tegy magad
itelettet benne ha erdemleke beczöletet ūagẏ nem: Egẏkor Dametaủal ballagunk ủala aʒ Olaifa ūȯlgìȯn, s egẏ dombnak aʒ ar
níkaban talalank egẏmas mellet fekủnni Juliat Mìrthinaủal.613
hogẏ ot niugodnanak aʒ joſzago föuekben aʒ ıo madaraſzas ủtan.
uala ūalami eledelis mellet, mıhelt megh latak bennủnket Mjrthina ottan fel kelle s nagẏ embersıggel kezde itelel es
italal.
[p. 352]
italal kinalni bennủnket, s mÿs mellejek ẅleőnk s hogẏ ött
ennenk sinnank immar, teörtenek hogý az beszid kȯʒben Julia
czak teörtinet ſzerínth fordota ream szemeit. s ennis penigh
titkon eszemben ủettem ūala aʒ eö tekintetit, io ıdö mủlủan
ſzomorủan föll emeltem uala szömöldökömeth nagẏ ßo
moruan reaja tekintek úgẏ hogẏ egẏ mas tekintetủnk. egyben
talalanak s ugyan ott mıngẏart aʒ ſzerelem (kinek aʒ eȯ ße
meliet lesben allata ủala ellenem) egy niaủal gẏogithatata
lan ſebet eite szıuemen: Czak esek en raıtam hogj ottan el
ủeſʒe eszem, s ell halek s ell nemölek>614 halalos ueretek úte kj
homlokomon, ki miat cʒak ell halok s ell nemölek, s mint aʒ lean.
gẏermek almaban megh retenúen, s fȯlserkenủin ieteben
ıdes anniat kíaltia
Credủlủs. Mìertth nem tekintetel masoủa, míert níʒtel
rea, mit amottal czủdaìöll az ö mennej abrazattìara.
Sẏluanủs Bizon egẏnihanßor akartam s ıgẏekeʒtem, de
soha eröủell sem fordıthatam ell ſzememet rola mert aʒ eö
hitetlen ſzep ủolta akaratom ellenis maga czūdajara hủza
ủala sziủemeth.
A ʒ pótlólag.
Az n m-ből.
612
A második l-en áthúzás.
613
Az M m-ből javìtva.
614
Az alatta levő sorban az s után következő szöveget kezdte másolni e sor s-je után.
610
611
189
Credủlủs. Nem aʒ nem, nem aʒ eö ſzepsige hanem aʒ magad
tekeletlensige s hitetlensige ennek aʒ oka, tūdod hogj nem cze
lekedtem en aʒt te ùeled, mìkor Galateaban egʒ ủala:
Sylủanủs. Bizoníara ha aʒ ßerelem rabia ủagẏ, aʒmint hogj tagȁdhatatlan dologh615 hogj aʒ uagj tehat tủdnod
köllj haſzontalan ö elötte mind aʒ el fủtas s mìnd az el rőıtő
res s mind penigh aʒ ellenkeʒes, mert eö mind lönj616 s mind
ropolnj, s mínd gyutani iol tùd, s ha ſzinte neha ūalamellj
embernek az sziủe kemin ùolta miat nilủan nem arthatìs
ugjan.
[p. 353]
ùgyan nem mert ember aʒert azal, mertt kinek sziủet nilaủal
megh nem hajtia, aʒt turellgiutia s ủgẏ megh lagiettia, s ott megh aʒ
giủto tủzetis ha megh akarna oltanj617 ủalakj, az tizta ſzemermeteſsígnek nedủesıgiủell ủgẏ sem fogh semit. Mert aʒ
hoủa ember laban ìgıekezigh, oda hamareb el erkezik szarnìon,
s eleött ủiszen, mert repőlủi megẏen:
Credủlủs. Semmi mentsigh eʒ czak aroltatasodnak s tökiletlen
hamis uoltodnak úndogsagat (kiben ellenem fertetel) forgatad
uolnais ſzemed elött szabadon, mert ember lehettel ủolna, aʒ ßere
lemnek nilaitủl, szarníatoll, langyatöll:
Sylủanủs. Nam mondom hogj nem en ủitkem, ha nem aʒ ße
releme kit magadis íol tủcz hogj ủak, s aztis ủakka teßi aʒ ki
nek sziuȇ föll giörieʒti, hogẏ aʒ ủitket sem esmeri, s az baratsagott sem tekinti, s az attiafıủsagat sem böczöllj.
Credủlùs. Az mint latom nem czak mertesiggell, ha nem
ugyan eröủelis akarod tennem magadot ıgazetanj, no am
legien hellie mentsıgednek, noha nem ıgaʒ, s am bator legien
ugy hogẏ az ſzerelemnek eröltetesiböl szereted te Jủliat,
en ellenem semit nem ủeteß,618 de itt mind mondaʒ arra, hogj
nem elegetel aʒal hogẏ ßeretni merted Juliat, ha nem añak
fellette en tölem el akartad ùeztenj, hogj eñalam nekủl
czak egẏegẏủl örūendeʒheſʒ nekıe, kiủel aʒ elteteö lelkemtöl
akaratal engemet megh foʒtanj. Nem hamiſsagė eʒ, nem
gonoſage, aʒ mell gonoſagod naprol napra mind adígh
örȯghbell migh megh nem ßẇnnìell tẅlé:
Syluanus
[p. 354]
Syluanủs. Biʒonſagom aʒ menj es az föld, hogẏ aʒ elöttis
ſzantalanſʒor [pro]baltam s moſtıs míndennap aʒon ùagẏok hogj kj
ūesȇ sziuemböl, de nem enged aʒ ſʒerelem sòtt akaratom ellen
tartoztat engem. Ha nem könıergiủnk mint ketten nekj hogj illıen
A szó vége másból javìtva.
A j-n nincs pont.
617
A j-n nincs pont.
618
Az ủet javìtva ủít-ből
615
616
190
milto kiuansagủnknak ne legíen ellene, hanem oczamegh aʒ
rútt tùʒett bennem .s. menczekj te elötedis artatlan feiemet
Iñ hoʒad:
Credủlủs: Oh arolo ſʒerelem mire jutatal engemetth,
oh hogj banom hogẏ megh nem kirdem Sẏluanủſt ha ßaniae
ötteth619 Julía, ha örömeſt halliat mikor szoll, ủagy penigh
czak öủelejs igh banigh mínt ßınte en ủelem, hogy migh
eröll gıötrelmemȇ. De ihon szìnte aʒ kegıetlen Julia
mint beßill Briſeidaủal maid fel fele ùonßom maga
moth. s megh hallom ha engem szania ínkab uagẏ Sẏlủanúſt:
36.8.2. Scena II.
ACTVS IIII SCENA. II.
Brìseida ſʒoll Jủliaual Credủlủs egẏ
Bokor mellet halgattía
Briseida: Nagẏ ok adgẏa tennȇ, hogj ísmegh megh
[pro]baliam michoda akaratal ủagj aʒ ßegín Credủlủshoʒ.
Julia. Nekemis, nagẏ ok adgẏa hogy rėgen se haliam
ſzodot: – Brıseıda: Aʒt akarode hogj mind holtigh czak bủban, szomorủsagban ủisellie iletett s mind enko
ron czak keserö kȯniueketh sullaſon620 niàủalías, szand
megh ſzeginth te ủad allat .s. terẏ hoza mar ủalaha eczer.
Cred:
[p. 355]
Credulủs: Ha ſokat kesell az en elettem ſegedelmenel;
en keủeseth kesem az ủeſʒedelemủel.
Brıseida. Aʒ heủeölth megh ſʒomiủhoʒoth, utonjaronak ſem
edeseb aʒ tiſzta forras ủiʒ: s az aratoknak sem kedủesb aʒ
arniek s hẅủes ſzelleö, ſem aʒ nìaj621 nakaʒ ʒeöld pasit fẅ
hegie, kith aʒ reggellj pìros haÿnal gienge harmattal be
hinteget, mínth Credủlủsnak az te ſzemeid tekenteti.
Jūlia. Aʒ Dẅheös Fȧrkasis nem nagẏob ellensige aʒ
Jủhoknak es barmoknak, s aʒ keö eſsö ſem nagyob aʒ eretlen
gìẇmölcznek s aʒ ßaraʒ der ſem aʒ ủẏ plantaknak, mint nekȇ
ſzerelme Credủlusnak.
Briseida. Hadell aʒ kegẏetlensiget s tekincʒ kegìelmeſȇ
mondogh ſʒeginre: Megh lasd ne haragecʒ magadra aʒ ſʒerelmet, mert túdod nem fogh ſemmi Poenıtentia Cupìdonal. ủalion
nem eösmeredè az ėo nẏllanak hegẏes úoltath?
Júlia. Haragūdgiek bar leòje ßìnten anni nìlat ream
menit akar, mith arthat, annal teöbet aʒmit eʒ ídeigh
arthoth. De622 talam aʒt akarnad hogẏ neked jelenteñem
en aʒt megh, aʒ kit eʒ ıdeigh ſoha ſenkinek nem mondottam?
Az ö-n négy pont van kettő helyett.
A szó kezdőbetűje valószìnűleh egy lazán ìrt h.
621
A j-n nincs pont.
622
A D t-ből javìtva.
619
620
191
de ne ủard! mert minth hogy’ ekkoraigh, ſenkinek ſem jelentettem eʒ ủtan ſem ſenkinek migh illegh, hanem ezt biʒonnial
el hıdgyed aʒert bator felölem, hogẏ en eʒủtan ſoha ſenki ße
relmeheʒ magam nem keöttem, mert ſok eſztendeje ủagion
mar, aʒ miulta egẏ İffiủ Vítez ſzerelmeben attam maga
moth úalhattatlan kipen, kiteől ſoha elnem ßakadok:
Actús:
36.8.3. Scena III.
[p. 356]
ACTVS 4 scena 3.
Dıenes szol Sẏluanủssall:
Dıenes. Vedel Vram Vegie el ủrasagodd, ha egieb ert nėmis,
ottan czak aʒerth. had legıen enim aʒ himes ìngh kith Galathea igert.
Sẏluanủs: Nem cʒủda hogẏ oktalan ủoltodra igẏ bisìtacʒ
hagẏ beketh. menj inkab az Juhokhoz, mert ủalami farkas
ordítasd hallok623 mind aʒ ueölgien
Dienes: Patúar marja mind farkast, medủet, Rokat,
maid elmegẏek, czak ủed el aʒ Eperíeth, ne ueszen ell
aʒ himes íngh tủlem:
Sẏluanủs. Nem veſʒem nem, hallode?
Dienes: Mierth, ha lã kẏ io? Ottan cʒak egẏ ßemet
egiel benne!
Syluanủs. Eregẏ ūesz el eleölem:
Dienes. Mierth nem koſtolod megh? talam az hiſʒed
hogẏ ualamith adnak megh enned? im en is eſʒem:
Sẏluanủs. Ad aʒ Szamarodnak!
Dıenes. Miertth adnam? magadis megh ehetned:
aʒert ha eſʒed uolna! miért624 adnam aʒ Szamar nak!625
Nem tủdode hogẏ nem io ßamarnak Eperý:
Sẏluanủs. Kỳ bolond ſzegin!
Dıenes: Nemond aʒt Vram! Nem bolond aʒ Szamarka626
Lattodè hogẏ mind ủiʒet, fat eö hord ſʒegin az konhahoʒ
Sẏluanủs. Mondom en mind ủagỳon, aʒ kỳ miuöl tar-627
solkodık
[p. 357]
ſolkodik ollıana leſzen: ha ſʒamarall ſzamarra! ıḿar eö
mìnd el peöngetne aʒ agneö ßöth! Had ell .s. eregy aʒ Jủhoʒ
Az utolsó előtti betű a filmen (a lapon lévő foltok miatt) e-nek tűnik, de az eredetiben egyértelműen o.
Az ékezeteket más szìnnel tették ki.
625
A szó többszörös javìtás nyomait viseli: Szamara > Szamarko > Szamar nak, a ka-nak látszó részt törlésjel fedi.
626
A szó Szamarha-ból javìtva. Elképzelhető, hogy a Szamar után a Lattod-ot kezdte ìrni, és a forrásban mindkét helyen ’szamár’ és nem
’szamárka’ szerepelt.
627
A tar bar-ból javìtva.
623
624
192
Dienes. Vedel hat aʒ Eperieth!
Syluań. Mitt bủsitasz? hagẏ beket ủakary ell!
Dıenes: Miertth nem ủeſʒedel? mit art? miert ủagẏ illien kegietlen
Syluanủs. Nem uagiok ollian kegietlen, mìnth Galathea erdemlene, kierth egeʒ eʒtendeigh sinek rinek köniergek nekẏ,
ūgẏ hogẏ megh aʒ madarakis, ủgẏ teczett628 keserẅltenek, kiert
czak ſʒemet sem ủettete ream, ſʒomoth iʒenetimeth, cʒak
hallanj ſem akarta, lewelemet ſem oluasta, aẏandekẏmoth
penigh, nem hogẏ eluitte ủolna, de ìngyen ſem illete. Aʒert
ſenkire ne ủessen ha ollian magoth arath, aʒ minemeöis
uetteth. Had czak had: jol lehet haüalaha megh föʒetem
aʒ keölczeönt, talam nem leʒ ıllìen kegietlen hoʒzam. De
itt mith ẇarsz te? hogẏ nem migẏ el? hogẏ nem lacz aʒ Jủhokhoz.
Megh lasd hogẏ im eſtủere kelue aʒ, koſarba rekeſʒted eöketth;629
egy heja ſe legien, merth bıʒon el hid te adod630 megh aʒ arath.
hallode!. nilủan ßolok ertede?
Dıenes: Vagion heja czak nem mondam, aʒ egẏk koss ßar
ủanak, im minth ủeßti el teölem aʒ himes ingeth, cʒak ủeßi
ủala el aʒ Eperiet, olliá tartom ủala, minth ha raitam ủolt
ủolna immar:
36.8.4. Scena IV.
ACTVS 4 scena 4.
Credủlủs minth remintelen el bủsủlth ember
magaban ſʒoll egıegiẇll megh akarủan bủ>
būaban631 magath eölni:
[p. 358]
Credủlủs. Mi ſzủksegh ennekem (tủdúan hogẏ Jủlìa mast
ſzereth) touab eʒ ủilaghban ủajudnom? czak mint egẏ kaba eszeủeſzetth ember le czủgot föuel aʒ emberek keöʒet szellell bolognȏ?
mi jot kel ủarnom ha fẅliủell halom ömaga Jủlia mit beßẏl632
az ſzerencʒit szigẏame, ha latom hogẏ nem aʒ ủetke, ha nem Sẏluanủse, hogẏ hoủa föneb s kegietlenb Jủlia hoʒam: No hagdiarion
sem aʒ ſzerelem sem hoſzủ idö orủosolhatia633 megh aʒ en lölkem
faidalmat, orosolia aʒ halal, ki minden nemö bủban s ni aủalia
ban hamar ủiget szokot ernj. megiek, Imez köszikla
rủl szakaſʒame le niakamotth, ha aʒt mielem czak fotonkint
szakadozik aʒ en testem, ſenki nem fogia tủdni hoủa lettem
el ſzekteme ủagẏ miben ủeʒtem, biʒon ſenkj hirt nem tủd monda
nj, halalomrül:! Nem aʒ tehat, hanem aʒt miủelem: oh te
magas fak kik sokſʒor hallotatok aʒ en keſerủes sıraſìmoth
kiken aʒ en gilkosom Jủlia, czak mosolìogoth, ti legìetek moſtanis
aʒ en testamentủmoſim, s ti tegìetek biʒonsagod mìnd ö elötte
A szó vége javìtva; Eckhardt, 1959 kj-nek olvassa.
A szó eökeöth-ből javìtva.
630
Az utolsó betű t-ből javìtva.
631
Először két pontott tett az u-ra, majd összekötötte.
632
Az ß ʒ-ből javìtva.
633
Az ủ a sor fölé beszúrva.
628
629
193
s mind mas eleöth aʒ en szörniủ halalomrül, mellj634 halalomnak keserủes okat im felis iecʒem egẏ fiatalra, hogj menel
nagẏob idöre. nỏ anal inkab ki terıeße magam aʒ ieczete
metth, mellj ieczesrủl ủegẏen ki ki peldat, minth ẅʒe aʒ ßerelmeth s maſtis tanìczon rea. Oh Iñtelen s igen kemenj
ſzep Jủlia, kj mindetık fene s nema löll hozam, im megh halok
imar eʒ utan busit az en siralmas kialtasom tegedet, Tala[n]
ualaha ezủtan, ha jo ſzerenczere rea talaß, aʒ miatad ủeszet
testemre latúan szörniủ halalomoth sokatis gondolkodủan ma
gadban, kezdeſʒ akor megh esni, s emlekezeterth talam ủalami
czontom darabiatis kezedben ủeſzed; sött talam czokodot sem
tìltod.
[p. 359]
tiltod akor megh. kitt eltemben megh tagadtal tölem, ha penigh
Iñ aʒt akarta hogẏ úgẏan eʒ gonoʒ ſzerencʒe miath eʒ holtom
ủtan ủalo jo setelliek raitam, s holt testemre se talali, hanȇ
ủalamelj ember asta sir, ủagẏ ủalami, vȧd gÿomra legìen aʒ en kȯ
porsom megis talal ủalaha rea talalʒ aʒ jeczesre, kıtt aʒ fiatalra
meczek fell, s megh ertủin aboll, hogẏ te miatad kegietlen attam
aʒ halalra magamath, s talam megh ßanʒ s könủeʒủe fohaʒkodoll
(noha keserö) ủtanam heaba akor. Teis penigh hitetlen Sẏlủanủs, engemeth el arolt hamis barathom, elegedgıel megh
imar aʒ en Jủliamủall: Oh ủeßet s niomorủlt fejem bezegh
igen megh cʒalatkoʒam: Oh ßep Jủliam immar nem hallja
tok aʒ szegin Credulusnak szozattiat sem aʒ eö keserủes eneket. De mit beſʒelek heaban niaủalias, ha czak aʒ hegẏek,
üölgẏek halgattiak szomotth no had mesem fell eleößer okat
halalomnak aʒ fiatalra s’ az ủtan had mūliak kẏ ez úilagböll:
Credulus buban iteʒ nagi puztaban aʒert őle megh magat
Hogi Sẏluanus töle kit soha nem uele el chalta ſzep Juliat
Kiert mint ez eleott mostis ezen helien nem ſzanta ő halalat.
36.9. Actus V.
36.9.1. Scena I.
ACTVS V SCENA I.
Syluanus ſzol Creduluſal megh ragaduan az kest, kezeben hogi
megh ne őlẏe magat
Syluanus. Mi dologh, mit czinalſz ereszt, az kest, bochaſd mondok,
Felſeges Inert,635 kelie miuelned? hogi nem tekentet az lőlködet
miert miueled azt,
Credulus, Az te hűtetlen uoltodert, ereſzt, hagi beket, bochaſd az kest
had erie niauolamnak ueget,
Syluanus: Azt bizon nem soha chak kar.
634
635
A j-n nincs pont.
Az n-ről hiányzik a rövidìtésjel.
194
Credulus. Mi keozet hozam, miert nem hadcz megh halnom, hiſzem
nekedis iob leſzen, ha chak egiedul s mas tars nekul ereolſz.636
[p. 360]
az Julia ſʒerelminek:
Sẏlúanus: Ma ủson megh inkab aʒ menj engemetth minth aʒ
soha legẏen tied aʒ ſzep Jủlia czak egiegöll te magadís erdemled öttet, soha czak rea ſem tekìntek eʒ útan aʒ fejebȇ, ha eʒ
ideígh aʒ mi baratsagúnk ellen637 arolȯſȯll638 gönörkottem ellened aʒ ö
szipsıgiben, megh boczas aʒ Iñertth kirlek mert banȏ, aʒ ủtan nem
ís miuelem:
Credủlủs Ho, ho, ho, keseö ìmar sủttủe, aʒ elött kellet ủolna
jomra gondolnod, erezd aʒ kest s tarcz dolgodoth.
Sẏluanủs. Nem adom hıttemre czak kar, hanem inkab könörgȯk aʒ
Julıa szemeczkejenek lebbigö feniejertth, sötth az eö ſʒerelmere
keszeretlek, hogẏ boczasd aʒ keſt, latod hogẏ aʒ nekölis kitekerem
kezedböll, ha megh sertlekis. Vallion ha ìtt halủa latna Jủlia,
mítt gondolna bizonj czak neúetne halalodon: s bolondnak mondana erettė: Nem tủdode hogẏ eʒ ủilagon ſemmi nincz nagẏob örȍnek s gionȏ rusegek aʒ szep aſzonioknak s Leanioknak, mìnt ha
azokot latiak halnj ủeßni aʒ kik szerelmekre föll göriednek
Credủlủs. Tehat aʒ niakamnak ủege ʒakatatis írìgdled arolo.
No hagiarìon tủdom hogẏ ủalaha ell taủoʒol tölem, aʒ koris
elegh idö, s mondom leʒen dolgombȃ639
Syluanủs: Jer oda inkab hozam talam ki megìen aʒ Iñtelen
szandek sziuedböll ugianis eszes ember aʒ kj gonoʒ ſzandekiat iora
forditia:
36.9.2. Scena II.
ACTVS 5 SCENA. 2.
Jủlia szoll magaban latuan az Credủlủs nagẏ
keset
[p. 361]
keset, kiủel magat mégh akarta ölni s az fiatalonis
az jeczeſt el oluasuan kit Credủlủs fel meczeth:
Julıa: Mıczoda nagẏ kes amaʒ aʒ kẏt aholl aʒ famellet latok, miczoda ieczes ímeʒ fìatalon, ualion kj jeczettere, Credủlủs bủabȃ
itt az pủztaban, aʒertt ölle megh magat! Hazùcz benne hìtúan Ember
A lap bal alsó részén ujjlenyomat látszik.
638
A szó arioio-ból javìtva Eckhardt, 1959: arolo joll. Vágner Edina, 2001 javìtása.
639
636
637
195
hogy en ủölnìk oka I[ste]ntelen640 halalodnak. s abanjs hogj en Sjluanủſt
szeretem. De erre teged czakaʒ magad hamis gianoſaga s tekìle
tlen ketelkedeö ủolta s bolondſaga ủith. Bızonſagom aʒ ſʒerelem
hogẏ nem Sẏluanust, hanem Tırsiſt ohaitom aʒ en fohaʒkodasìmbȃ
kiheʒ megh gıermekkoromban föll görìettem. Tìrsist kereſem sok
eʒtendetöl fogua, Tırsis czak egẏedül, aʒ en ſʒerelmes lelkem,
kin soha senkıt el nem czerellek s kinek neuet szerelmet soha
ſemmi idö ell nem feleiteti ủelem. De kiczoda aʒ kj eʒ jeczeſt
el olúaſsnan aʒt ne alìcza hogẏ igaz aʒmit ream ìrtth, s ell ne
hìdgie aʒ hamiſsagot felölem, maid mind eʒ egeʒ uilagnal teki-641
letlen neúem kell. s leſʒen, ha nem had metieliem, ki inkab eʒ
fiatal heìabȯl hogẏ senki megh ne olủaſshaſsa, hogẏ ne ſzallìon
artatlan uoltomra öröke ủalo szìdalom fejemre. De aʒoll
ủalami por ìo az bokrok kȯʒött, ha ủalahogẏ ìtt kap hagẏ metelge
tek, maid megh akaria tủdni mitt miủelek, mert eʒ fele ertetlen
porok mìndennek úegere akarnak mennj, s ha cʒak rea tekintekis,
mind mind eʒ egeʒ tartomanj, rakúa leßen ủele, job te hatt
hogẏ had menniert fell fele, migh el halad eʒen:
36.9.3. Scena III.
ACTỦS V. SCENA III.
Dıenes magaban szoll:
Dienes.
[p. 362]
Dıenes. Ninczen ani haj ſʒal az Vramon aʒ meni ſʒitkot at
kor ſʒolok aʒ roſʒ beſtìere, ha aʒ himes inget elủeʒti tölem, nȃ soha nȇ
eshetik ſʒiue ſʒerinth. Immoſt szinten ủgj uagion dolgom mınt aʒ ebnek, kinek
torkon642 akadot aʒ cſʒont el sem melheti643 s kj ſem ủetheti, Valamit hagiot últ Ga
latea hogẏ Vramnak megh mongiam s aʒ mÿ úalazt tiſʒen rea, hogj aʒtis megh
mongiam nekj s ìm ſzinte oda megiek moſt aʒ Ingerth, tudom hogj menten
megh kerdj, ha megh montame aʒ köuethsígíth, s Vramis hogẏ mit ßolot rea
s aʒ a beſtieſigh, hogẏ megh nem tūdom mondanẏ,644 mert job reſʒe mìnd kj czủʒot
az fejemböl, maga migh ìde jủttem, mìnd aʒt beßiletem magambȃ, hogẏ el ne
felejczem, oh hogẏ nem iủtth eſʒemben oda leßen aʒ Ingh.
Dienes szoll Sẏlủanủssall,
Dıenes: Aholl io Sỳlủan[us] az, Gaʒdam, jo ſʒerencʒeủel Vram, szìnte te
kelleʒ wala: .Sÿluanủs: Midologh talȃ ualami kar eſet aʒ
Juhokban: Dıenes: Aʒ à kar, igen talalad ūalami kapoßtacʒ
kaertth menten ủala az kertben hogẏ ūaczorara megh fözem: hallam hogj
Galathea monda Friskanak, hogy ott az soủinheʒ tamaʒkoduȃ beſʒelnek
ủala egẏmaſsall: .Sẏluanus: Talam Brıſeidanak inkab,
A félkör alakú rövidìtésjel a t-re van kitéve.
Az i e-ből javìtva.
642
A második o a-ból javìtva.
643
Az m n-ből javìtva.
644
Az n jobb szára és az y bal szára ugyanaz. A hosszú m-ek (mm) esetében is hasonló a helyzet.
640
641
196
Dienes: Aʒt, aʒt: Sylủanủs. Mìtt monda neký.
Dıenes: Eregẏ (mond) edes ūirem keresd megh aʒ legínt, mert
en eʒ ủtan ſenkj ủtan nem jarok töbeth.
Sẏluanus: Nem neūeʒei megh aʒ legìnth!
Dıenes: Megh de nem jủt eſʒemben, bestie kj czủdas neủe úagjon
Sẏlủanủs. Talam Bereczk? Dienes. Nem aʒ!
Syluanủs! Damoth. Dienes Aʒ Ordogoth Damar
Sẏluanus: Talam Celſủs
Dıenes: megh ſem az magaſsab annalis;
Sẏlúanús
[p. 363]
Sÿlúañ. Monalcha: Dienes: Analis nagẏob.
Sẏluan: Hat Corídon: Dıenes: Az ſem!
Sẏluan! Talam Alphesibeo mert nalanal teȯbet nem tùdok aʒ
kẏ olljas ūolna! Dıenes: Aʒ, aʒ aʒ, Alphesibolo.645
Syluanủs. Mit monda Briſeidanak hogẏ annak aʒ legiñek mongjon
Dıenes: Mond megh az Alphesibeonak hogẏ jȯjon el im em646 it megh varȏ.
uegie647 el iḿar haſʒnat aʒ regj ſʒerelemnek!
Sẏluanủs. Elmene Briseìda megh mondanj aʒ legẏnek?648
Dıenes. El mìngẏart minth nìakaszakatabȃ elfủta aʒonban hatra
fordola Galateà hogj engem megh lata, mond a, mond megh ugy mìnd Uradnak
hogy ha ſʒinten ertetlenis, ùgyan nem leſʒek aʒert ủìlaga ủeʒtet, úgyan
leßen aʒert ſʒep ſzeretöm kj ne czak eö kerese magat, hanem ö kónioregìon
utanam: Nem kötóm ne felìen eʒ útan aʒ Jambor nìakara magamot
mert latom hogẏ úgẏ fútt elöttem, mind egẏ peſtis elötth; adigh be nem
setetedigh, migh en egẏ ſʒep ıffiủ leginek ölöbe leſʒek kẏ megh fogia
bóczolenni, nem ugy mint eö aʒ en szepsìgemeth:
Sylủanủs: Alphesıbeo, megh czallia bıʒon aʒ reminsigh aʒ
jamborth, mert migh en ilek, bıʒonj abban semi nȇ kel soha, sem eö
sem mas nem hogẏ ferje, de megh ſzeretöıe sem leſzen senkẏ Ga
lateanak ennalamnal, Mert ha ſʒìnten az reminſıgh arra ủittis hogẏ
Juliahoʒ hajolliak, aʒ en keſerö nagẏ faìdalomnak köniȯbsìgheierth,
kinek czak az Galathea terhettetlen hozam ủalo kegyetlensige ủolt oka
ugyan nem giủleltem azert en anni el hagıaſombanis Galatheat soha
sot ſʒerettem aʒkoris, szeretem eʒủtanıs, migh aʒ lėlek649 bennem marad
Moſt penìgh anal inkab hogẏ Jủliat Credủlủſnak engetem
kinek.
[p. 364]
kinek igaz baratsaganak ne engedgìe650 Iñ hogẏ soha eʒ ủtan ủeczek
sem hogẏ arologia legiek, cʒak engemet illet aʒert egıedöll Galathea
A b p-ből javìtva.
Az e i-ből javìtva.
647
A g mintha ʒ-ből lenne javìtva.
648
Az ẏ in-ből javìtva.
649
Az e i-ből javìtva.
650
A d m-ből javìtva.
645
646
197
senkìt nem egiebet de iar651 aʒ fele ha ủalahogẏ el hoʒta adìgh Brıseida Alfelsibeott ö kemȇt , rea felelek, hogẏ az kủrủa annia cecibȯl szopot, teis,
keserö meregell for az torkara:
Dıenes. Jere im megh mủtatom holl latam Galatheat, oztan aʒ Jủhoʒ megiek mert
estủe uagion immar bekellj rekeʒtenȇ ökett, oh652 ßep ìngem himes ingem
maid kezemben leſʒeʒ.
36.9.4. Scena IV.
ACTVS. V. SCENA IV.
Jủlia ßoll Credủlussall!
Jủlia: Ellhallad aʒ por, iḿar senkj nem latt, hanem maid enis kj metelem
eʒ hamis ìraſt aʒ fìatalboll!
Credủlủs. Penigh elszakadhattek aʒ hittetlen Sẏluanústủl, ne iḿar, nincʒ
kẏ megh tìlthason aʒen ilethemnek ủeſzedelmett ell uigeʒesetöll, nem neheʒ
megh halnom, de aʒ neheʒ hogẏ halalom orajan nincʒ jelen aʒ en Iñ Aſʒoniom
s nem nìʒj mint ölöm megh magam ömìatta, fogadiủk ö aʒ kj ama fa mellet
all, ö hitemre, oh aldot nap kin kedủem ſʒerint ủigeʒem ell iletemeth.
Jủlia. Aʒt rea felelek senkj elnem olủaſsa enis ủgẏ kẏ metielem!
Credủlus. Aʒ mit anak az jeczeſnek kelliet ủolna mondani aʒt aʒ the
magad nielủe mondhattia megh az ủtan.
Julia: Ime lam elſʒ megh, uagy653 moſt tamattal fell?
Credulủs: Talam banod hogẏ elek, ne bankogyal ezenel tiſʒek rola!
Jủlia: Hogẏ elß nem banom, de aʒt hogy gonoʒ hiremben akarß eitenj
aʒt bızon banom, igaze az hogẏ az fiatalan aʒt mecʒed fell, hogẏ Sẏluanus szerelmeben attam magamot, miczoda biʒonsagod úagyon arröll, ha
tudgja az Iñ hogy senkj nem mondhattia ìgaʒan, hogj ſoha czak reaís
tekıntetem ùolna.
Credulủs. Az gonoſak ủakıtot ủolt megh s magam ſem ủettem
eſʒemben
[p. 365]
eſʒemben mítt jrtam, ne ſíes aʒ Iñert kirlek tedell aʒ keſt czak egẏertt köniergök.
Julìa. Mẏ kellẏ mond megh gẏorſan!
Credūlủs. Ha aʒte kegıetlensiged654 s aʒ en gonoß ßerencʒem ìgh hozta, hogẏ
aʒen regi Szolgalathom ne legıen köllìemeties elötted, eleggediel megh egẏ halalo
mal s nehagj minden nap eʒerſʒer halalt koſtollnom, eʒ eles kesedet ẅsd
aʒ en melemben s ủed kẏ ſziủemet, kẏ tìged igazan ſʒerettet, s boczasd kj
aʒ ſok keserösighböll mind egẏ mel tȯmloczboll az faidalmas lölkemeth.
Nem uittkezel ſeḿit uele, Mert ha ủalakj ſzerelmes Ember ủalaha kedủe ſʒerint
uegezte elletit eʒ uilagban, en leʒek aʒ maſigh, ha aʒ en edes ſʒerelmese keʒe
miatt leʒen ítt ell esesem, melj nem halal, hanem ùẏ eleth gjanant esik ennekem, miert hogẏ aʒt mongẏak jo annak aʒ halall aʒ kj bủnak eri ủiget azzall.
Julia: Iñ öriz ủesd kj eʒ rettenetes dolgot sziuedböll, mi aʒ en hitemre
úgyan megh ſzanam, bıʒonj aʒ mint aʒ elötis megh montam, ha segethettelek>
Az a e-ből javìtva.
Az oh öſ-ből javìtva.
653
Az u n alakú.
654
651
652
198
tnelek örömeſt segetenelek. de nem zeghetm megh hıttemet, bızonsagom
az Iñ es aʒ ſzerelem.
Credủlus: Atkozot legíen az szerelem, az is az kj hiſʒen nekj, oh
kedūes sebem helìe, oh en edes ìelem, kiresokat nizek nap estigh aʒ ſʒegin Angelica emlekezetire:
Júlia Veszek! mith beszilsz? Angelicat emlegecze!
Credủl: Mellj neheʒ moſt, hogy akkor megh nem holtam, aʒ mìkor egy
kẏgyio eʒ sebet raitam ejtette ủala: Oh en edes Angelicam aʒ te
magad keʒiủel gjogjtall megh akkor, mellj jo tetelel. czak eʒ moſtani
ủeſʒeljre jútatal, mert ha akkor megh hattal ủolna halnom, moſt
eʒ nagÿ bútth nem ſzenúednem, ſeőtth aʒ te aldoth eöledben multȃ
ủolna kẏ eʒ ủilagböl:
Jủlia: Ha ủalaha ualamiben655 ennekem kedủemet ìgiekeʒted
teöltennj, biʒonìcʒ megh eʒʒell, hogẏ mond megh kìczoda aʒ aʒ Angelica, aʒ kẏtt emlegecʒ?656
Credulús.
[p. 366]
Credủlủs. Ha lehet, had ne ủÿeczã megh lelkem aʒ en regi niaūoliamot
Júlia: De mond megh feöleötte657 igen kìrlek:
Credủlủs. Ha elethemet the ìreted fogıatom megh, miert titkolnȃ
azt elȍted? Az Angelica egẏ igen ſʒep leanj ủala, kinek ſʒerelmire
Candíaban (kẏ mind ketteönknek hazaja ủala) feöl geöriettem
ủala.
Jủlia. S eö az Angelica szeretette teged?
Credủlủs. Igenis: Seótth talam inkab eö:
Julia. Hath nem czūda hogẏ gıeöteȍr aʒ ſʒerelem s enni kj
ủansagodban, nem ad jo ſʒerenczeth! mert aʒ kẏ ìgazan ſzeret
egẏeth ſzereth!658
Credủlủs: Merth megh holtam: Vaÿha elne, nem úolnek
eʒ ủeszeliben! Mert bizon te read ſem egieberth geȍriet
feöl aʒ en lelkem, hanem hogẏ czùda hasonlo uagẏ659 hozza.
Jủlia. Bizonj elegh kégíetlen halal ủolt, hogẏ ẏgÿ fosztot
megh egẏ maſtol benneteket, de mit tehecʒ rola? túrni kell,
merth aʒ halal ſenkìnek nem kedueʒ:
Credủlủs. Aʒ halal nem ſzinten ollẏ keserủes mìnth aʒ halalnak oka s mondgia, kiroll könniù hulatas nelkủl nem emlekeʒ
hettem soha!
Julia: S mi modon holt megh!
Credulus. Egẏ tarsom basoltaban.660 hogẏ hoza nȇ akart
hajolni merget adot szegìnnek megh innia, aʒ mitt magatủll
ertem hogẏ ölemben ūoniogh wala:
Jủlia. Kẏ ủolt aʒ tarsodnak newe?
Credủlủs
A g l-szerű betűből javìtva.
657
A második ö a-ból javìtva.
658
Ezt a mondatot a kódex hátuljára, a 377. lapra is bemásolták.
659
Az u n alakú.
660
Ettől a szótól barnább a tinta, eddig aranysárgás barna.
655
656
199
[p. 367]
Credủlủs. Monthan ha igazan iútth eſʒenben.661
Julia: Mitt hallogh Monthant emlegecz? ueſzek almomban!
ủagẏ ımeteẅ hallom eʒt! Neked kedigh ki newed ủgẏan? Creduluse ígaz neủed:
Credủlủs Öly megh ìnkab ne kerdezkedgiel toủab,
Júlia. Mond megh czak ha uagıone mas newed, aʒ utan parȃczollj
s aʒt miuelem aʒ mìt mondaʒ.
Credủlủs. Nem Credủlus hanem Tirsis aʒ en Newem!
Jūlia. Tarcz segellj; Tirsis neked newed, fogh, fogh, maid el esem!
Credủlus. Júlia, Julia, oh atkozot ſzerencze, ell aiủlae wagẏ
ủgyan megh hala, im mint feieredik hidegedik.
bizon megh holt, mert semit nem pih, oh retenetes törtenet mi midón
en kerem azon hogẏ aʒ eö keʒe miath halliȧk megh ö hal megh
aʒ en kezemben. Ezé aʒ dologh atkozot ſzerelem, igh adodè kezȇbȇ
aʒ en szerelmesemetth mi ıott uarhasak ımmar töled, ha megh
ölted öttet, az fejeben bar megh se attad ủolna: Deha eletȇ
ben nem engeted megh, czokolgatnom megh hálủais megh czokolȏ
magam ajakamuall, ſzedem ell aʒ eö edes ajakirủl aʒ herủat
pıros rosat.
Jủlia. Tirsise neked newed?
Credulủs. Valami Vẏ örem ocʒottata fel teged.
Julia. sem nem egìeb, hanem aʒte ſʒerelmes czokod en edes
Tirsissem, terete ismegh eletre aʒ halalbủl:
Credulủs. Engemet hiſʒete moſt Tırsısednek, kit czak
immetis662 ủgẏ gẅleß uala mint az ſzörniủ halalt, s moſt edesnek
mondot aʒ en czokomot, maga iminth cʒak aʒ tekintetemis
ellened uala: Vallion mitủl lagiủlt megh illìen hirtelen az te
kemin
[p. 368]
kemin sziủed? en hiszem hogẏ czak ủalami ủÿ cʒalardsaga eʒ
aʒ ſʒerelemnek. De mond megh ha Istent ſʒereted, mi ūaltoʒtatot illien
hamar tiged! s mi fordittota kegìetlesıgedet ıo keduere s kegìelmire
Julia: Migh the Credủlủs ủoltal s en Jủlia, addıgh kegıetlen
s kedủetlen uoltam hozad: De mihelt teis Thirſısse lettel s enis
Angelıcaua ottan kegies ſzerelmes lettem hozad.
Credủlủs. Igaʒ bizon edes leölkem hogẏ mind keppel s mind
termettel igen haſonlo ủagẏ Angelìcahoz, de hogẏ ugýan eó
ủolnal aʒ hihetetlen dologh, mert aʒ magam keth ßememmel663
latam megh ennek elötte hogẏ ſʒinten megh hal ủala:
Julia. Hıſʒem en montam ủala aʒt the neked, mert enmagamis aʒt tủttȃ
hogẏ miregh ủolt az ital, az kytt Montan adott ủala megh ìnnom: oh en
hamis beſʒidem, mellj nagẏ bủtt s nagẏ kart ſʒerʒet ủolt mìnt kettúknek.
Nem miregh ūolt, nem az az I[ste]nert,664 ha nem czak ủalami ollj ithal, ký utan
ember egẏ nap eſtìgh mìnd alủth:
Az első n fölött pont, talán azt jelzi, hogy m kellett volna.
Az imm-nek csak öt szára van.
663
Javìtva kethesemi-ből.
664
A rövidìtésjel félköre a ner fölött.
661
662
200
Credulủs. Nem tủdom mitth hıgẏek, mert lehettetlen665 dolognak te
czik hogẏ illj hamar kegielmiben ủett ủolna az ſzerelem, s hogj
ıllien nagý jomra tartoth uolna megh engem az666 ıdeìgh.
Julia: Vr Iñ miczoda bizonsagal mủtatthaſsam en megh neked az igaʒat
s mikipen hitetheſsem el ueled? hala Istennek eſʒemben jủtta!
Latode eʒ Ủnicornis ſʒarủa hegẏt, kẏtt ıllien modȏ araníban foglalủan, magad attal ủala Othon Candiaban, hogj aʒ te emlekeʒete
dre niakamon ủiselìem: Nesze! eöſmerede? mẏ kel ennel na
gẏob biʒonsagh? En ủagẏok az te Angelicad, en ùagiok az kẏth te
megh holtnak hìttel lenni:
Credủlủs? Immar nilủan latom oh, oh oh:
[p. 369]
Julia Mierth ſìrz ides Tirsissem? talam telliesıggel el feletkeʒtel
rolam az the Angelıcadrol? Aʒt banod hogj ísmet megh talaltalak? Ugẏe?
ſzoll leölkem?
Credulủs Eöreömemben nem szolhatok ủala: Nem feletkeʒtem el667 megh rolad!
en edes Angelicam, nem lehetne aʒ ſoha, mert kjczoda aʒ kẏ elfeleitheſse
az eö elteteö lelkett edes Angelicam? Oh ket ſzemem ủilaga, nem tet soha
enni gonoʒt ūelem aʒ ſʒerencze, aʒ mennj jot moſt ủelem teſʒen! Hat ủgyan
te ủagẏ az en edes Angelicam? mi noha latlak, hallak, de aligh hiſʒem megh
magam ſzemejmnekis, fẅleimnek is:
Jủlia. En szinten azon kippen en edes Thirſìsom, mìert hogẏ tıʒenket
eʒtendeigh ủalo keresesimben, sohủl ſemmi hirt nem halotam feleòled. s
immar moſt ủeletlen kippen illien hamar egẏben hoza Iñ benönketth.
noha latlak de aligh hiſʒek enmagamnakÿs: Jol eöſmerem az ſep helitt,
az kirūl emlekeʒel, mikor amaz arniekon egìẇtt alủszủnk ủala s en megh
ualami föủel giogıetalak megh!
Credúlủs: Oh aldot ſzerenche! oh boldogh s eörủendetes nap kj eʒ
ẅdötth attad668 ernem. De miczoda gonoz gondolat ủolt aʒ ȧ Monthȃ
tol. hogy tìged el alủson!
Júlia: Erch megh! aʒ utan hogẏ am aʒ feöldre eſem, nȇ czak te ha
nem egìebis minden. aʒt hitte hogẏ megh holtam, Latủan669 aʒt670 Montan,
menten671 Aʒ Attiamhoʒ iủttoth. s mondota nekẏ hogẏ eö ủalami fẅủell
feöl tủd tamaʒtani engem, ha megh eleủenednem, nekẏ adgion aʒ Attiȃ
hazas tarſủl. Attiam mìntth keserủes ember nekj igert mingẏarth.
s Montanis ottan megh orủoslot engem: De megh czalta aʒ latroth
aʒ reminsıgh, Mertt mihelt megh ertem eʒ czalardsagath hogy mìnd
ủagẏon az dologh, azonnal el szökem, s aʒ ủlta czak tiged kereslek
eördekröl eördekre en edes Thirsisem:
[p. 370]
Credủlủs. Mierth ẇaltoʒtattad megh neūedet? hol laktal enni sok eʒtȇdeigh
Jủlia. Hat the ides leölkem míerth nem neúeʒted magad Thirſisnek ha
Az a e-ből javìtva.
667
668
669
670
Eckhardt, 1959: ezt.
671
665
666
201
nem Credủlủsnak:? Credulús: Aʒert hogẏ hazankba[n] ſenkj
ſemmi hirtth ne kaphatna feleölem! Julıa. Enis ſzinten aʒ erth!
De minth eltel teis aʒ ulta, hogẏ onnan hazủl el jeöttel?
Credủlủs Menniủnk aʒ en ſʒalaſomra, s oth besʒeliẇk egẏ ma
ſnak, mìnden niaủoliaìnkoth, kireöl eöremmel emlekezhettúnk
immar moſt hala Istennek. De ủalion ki jeö taủol ahon?
mint ha Sẏlủanủs ủolna Galatheataủal, neſʒe mitth beſʒilnek s
neủettnek, en hìszem megh keöniėröltek egẏ maſon. Jer úonniủk
fel fele egẏ keủeſe magủnkoth, halliủk mit beſʒilnek!
36.9.5. Sena V.
ACTUS V SCENA V.
Sẏluanủs, Credulủs, Galathea, Jūlia.
Syluanus. Bocʒasd megh leölkem, hogy aʒt tetettem mint ha mas hogy eʒt
ſʒeretem ủolna ínkab naladnal, s nıencʒen eleöted. aʒ nagy boſʒủsagh, kj aʒ te
regi kemin uoltodbủl ßallot uala ſziủemre mellj kegietlensiggel remintelẽsıgbȇ
eytetell uala feleöled, hogẏ aʒt hittem, hogj soha ủeſʒeʒ be ſʒerelmedbȇ. Tied
mínd leölkem s mind ſziủem, eszem, fejem, gondolatom, mindenem, eʒ útan
ſem ſzepsìgh ſem egieb ſemi el nem ſzakazthath teöled engem!
Galathea: Inkab the boczas ennekem, ha mìngıart aʒ mellj nap engem ſzeretnj
keʒtell, nem beöczwltem az te ſʒerelmedet, aʒmit erdemleted ūolna tẅlem!
Sylủanủs. Isten hozot minden jowal edes Tarſom Credulủs, lam egiủt latlak Ju
liaủal, Talam az ſʒerelem eö maga ſzerzet eſʒúe benneteket!
Credúlủs. Az beʒegh: s eʒ ủtan halalnal egjeb ſem ualaʒthat672 el beñunket egẏ
maſtủl: Sẏluan[us]: Hala az Vr Iſteñek nem tūdok mit tennem erömemben
Im minketis egẏẅủe keȯte az ſʒerelem feöl bomolhatatlan kötelesiggel
mellj këtelesigunk igaz hogj aʒ elötth megh tagủlt ủolt de azert fel nȇ
bomloth, fel ſem ſzakadot ſoha az czomoja!
Jủlia
[p. 371]
Julia Lam mondam en aʒ eleötis hogj nem tarthat az harag673 sokaígh keözëtettek;
mert azok az kik bizoniaban s ualoban ſzeretik egẏ maſt, ha ủalami tiſʒtesigben jaro dologban
nem ūeʒnek eöszủe, ſem mìerth egiebìerth ủgẏ megh nem haraghatnak hogj ısmigh megh ne
bekellienek. Mertt aỳ elſeö ſzerelem aỳ, az ky embernek ſziủet egeti, s feöỳi, noha
maſodikis nem bẅủiti aỳerth!
Credủlủs. Oh aldot ủr Isten, kẏ minẏajủnkhoʒ674 illen kegielmes ủagẏ:
eʒ eleött ítt aʒ hegẏeken ủeölgieken mínd cʒak sìtam vìtam, de legien
hala Istennek eʒ utan kialtok ſʒollok s newettek!
Dienes keözikben szoll!
Dienes. Isten agẏon io eſtūelith uram jo hẃr mondok: eʒ eſtủe ellek675 egýk
A h a sor fölé van beszúrva.
674
Az ẏ j-ből javìtva.
675
A kezdőbetű a-ból javìtva.
672
673
202
jủh ketteöth, ollj nagy mínd kėtteö,676 hogẏ ha ſʒarủok ủolna míndeniket eggj
egẏ koſnak allıtanad! Sẏlủan[us]: Legıen tied Attıamfia Dıenes!
Dıenes: Isten adgẏon ſzaʒ annit kegielmednek erete!
Galathea: Im en is megh adom aʒ Ingeth:
Dıenes Haja, haja, ſeöle hißem ioll íartam ma!
Syluanủs. Jer aʒ en ſʒalaſomra! Credulủs: Jere!
Jủlia. teıs, egıút egíẇk megh az ủoczorat:
Credulủs. Had677 mennıúnk inkab haza! Sylú. Nem mẽtek hittemre!
Credulủs. Bar úgẏ legien aʒ minth parancholod!
Syluañus. Eredgy eleöl Dienes eölıük megh aʒ borjniủt, kj ma egẏ hete hogy leth:
kiſʒicz io uocʒorath: Dıenes: Ihon megıek: Keſʒe minth mint ìmmaris az nìalà
mìnth ha hangjak jarnanak aʒ ſʒamban, hogy aʒ jo lakaſt erʒem: Elủetem, eördegh
uigdie el az ſẇlt repath: Sylủan: Hoſʒa aʒ keʒed Galathea fogh keʒen
Juliat teis Credủlủs s meñiủnk ủgy ùigan aʒ ſzalaſra:
36.10. Conclusio
conclủsio.
Dıenes szol aʒ Comedia halgatoknak!
Dıenes: Hallıatok io Vraım, eörömeſt678 voczorara hinalak tıteketis, ha aʒ
vaczoralo haʒ igen kiczin nem ủolna, de nem fertek be, mert ıgen ſʒoros:
Tiỳs penigh ſzep Aßoniok, it bar aʒ Bokrok keözt ne uarakoʒatok aʒ Vocʒorara merth egẏẇt eſtủere kelùe megh ragad benneteket, ủalami
ket Labủ farkass uadgj medẃe: Finis:
[p. 372]
Vxorem dủxi, libertatem perdidj679
Caſtıtas periclitatủr in delitÿs> delitijs
Hủmilitas in diủitijs680
Pietas in Negotijs
Veritas in mủltj loqủio
Charitas in hoc nequam Secủlo.681
O miſeras hominum sortes sủprema[que] fata
quȧm vario flủxủ Tempora củncta flùủnt
Ni DEUS exalto terræ modo temperet axem
Omnia (ceủ) subito, maxima Troia x ủent
Vủlt[us] fortunæ ủariatúr imaginæ Lúnæ
Creſcit, decrescit in eadem682 ſistere neſcit
Plủta[x]: Par eſt Aủdacía Victoriæ.
Az ė i-ből javìtva.
678
Az ſ t-ből javìtva.
679
Innen zöldes szìnű tintával.
680
A t e-ből javìtva.
681
Szt. Bernát-idézet, mely átalakìtott formában emlémáskönyvekben is szerepel, S. Bernardi Claraevallensis Opera omnia, 1197B, De
convers. ad cler., num. 37 , http://www.binetti.ru/bernardus/87.shtml
682
Az ismert mondásban eodem szerepel.
676
677
203
Non dủcenda est úxor, quia si dúces deformem erit pæna, 683
si formoſam erit Commủnis etc.
Olla caủe stilantia foemineám[que]684 cohortem
qủæ Tacito vúltủ, mủrmủrat685 ante686 Virủm
Jsocrates. Neminj celeriter fias Amic[us] et qúando put[us] es vide vt maneas
[p. 373]
Omnes sūnt diủites qui coelo et Terra frủj poſsúnt
Sủa agere, et neminem præse687 contemnere, ſủmma es[t] Sapientia
Suj củiq[ue] mores fingunt fortúna.
Amicùm proba Probatủm Ama.
Optimæ considerata saepe peſsime cadúnt
Ante fủit ủitủl[us], qủi fert modo cornủa Taủr[us]
Qủid non facit Aủaritia
Qùo qủis eſt Mȧıor magis [est] placabilis iræ.
Et facilıs mot[us] mens Generoſa capit688
Amantùm vita Sủaủiſsima
Omnia fert Ætas689
Post fata qủies
Sapiens dominabitur Aſtris
qủo Mínor Intellect[us] eo Maíor [est] fortủna
Papæ Laủdatores deủoratores díis
Nủnqủam deſint vırtủtj Liủor
Ex Commủnj priủatúm facere Semper
Diſcordiarủm Caủſa est et fủit
Omnis mủtatio Pericúloſa
[p. 374]
Data Magno aestimas accepta Parủs.
Melior Tủtior[que] [est] Certa Pax quȃ sperata Vıctoria
GENEROSVS EXCRUMENA etc.
Loqủente aủro nihìl polit qủæris oratio
Pecủniæ obediủnt omnia
Nủmm[us] vbj loqủitúr Barthol[us] ipse tacet> tacet
qủis damnet ſủa vota libenter
Facilis præceptio, difficilis obſerủatio
qủod incorde sobrij ido> id in ore Ebrij
D. Bernhard: Multj qủerủnt scientia paủci conscientia
Cicero. Sủủm củiq[ue] pủlchrùm [est]. Et tủa te, me delectat mea
Cede cedem non decet củmủlare.
Ingratis serủire ne ſas.
Fer firme, facilis, fiet, fortủna, ferendo.
Mediocra Meliora
Vsz. poena (’nyomorúság, baj, büntetés’) a helyes alak.
Az a-t a fekete kéz ìrja be.
685
Az rm a fekete kéztől származik.
686
A szót a fekete kéz ìrja be.
687
Talán posse helyett.
688
„Quo quisque est maior, magis est placabilis irae, / et faciles motus mens generosa capit.” Ovidius, tristia, III,5,31–32.
689
Vergilius, Eclogae, IX, 51.
683
684
204
Ne eſto Nimirủm Sapiens
Trahit sủa quem[que] Volúptas
Maiores Maiora sonent
Frủstra habet qủj non vtitúr
Nủlla [est] diliberatío de re inpoſsibilj
[p. 375]
Semper Aủarủs æget etc.690
Vbi Amici ibi Opes.691
Trita via omniủm Tủtiſsima.
Foemina nihil pestilentiủs.
Nủllủm gaủdiủm: dolore Caret.
Magnatủm gracia fallit.
Semper Aủar[us] Æget etc.
Finis viſcerẇnt actiones.
Qủid .a. qủeso, múlier, nisi iủủentủtis expillatrix:
ủirorủm rapina: senủm Mors: patrimonij
deủoratrix: honoris pernicies: pabủlủm Diabolj
Ianủa Mortis, infernj sủplementủm etc.692
Indomitủm est Animal Múlier, núllis [que] frenis
retinendúm etc.693
SENEM EST CORRIGERE DVRVM
Amoris imperiủm
Longi lủct[us], breúes risus, parủa gaủdia, magnj Metủs,
semp[er] moritúr, et nủnqủam mortủủs eſt qủi Amat.694
[p. 376]
Amori Accedủnt hæc ủitia etc.
Inſomina, ærúmna, error, et Terror et fủga.
ineptia stủltitıáq[ue] a deo, et Temeritas.
Incogitantia excor es inmodeſtia.
Petúlantia, củpiditas [et] Maleủolentia.
In heret etiam aủiditas, defidia, inủdia,
Inopia, contúmelia et dispendủủm etc.
O insensatúm695 pectủs Amantis o mentem Cecam o Animủm aủdacem, cor[que] intrepidủm, qùíd eſt tam
magnúm qủod tibj nỏ parủùm es[se] ùideatúr! qủid
tam Ardủủm qūod planủm nȏ ęstimes? qủid tȃ
claủsủm qủod tibi nȏ sit apertủm, tủ omne discrimen parủj facis, tủ nihil difficile censes
inanis est apủd te ȏıs củstodia marítorủm:
nũllæ te leges tenent, nủllj met[us], nủllj pủdori
obnoxiủs es, omnis labor, tibi eſt lúd[us], tibj nihil
Horatius, Epist., I, 2, 56.
Plautus, Truculentus, 858; Quintilianus, Inst. 5, 11, 41.
692
„Quid est, oro, mulier nisi iuventutis expilatrix, virorum rapina, senum mors, patrimonii devoratrix, honoris pernicies, pabulum diaboli,
ianua mortis, inferni supplementum?” idézet Aeneas Silvius Piccolomini Remedium amorisából.
693
Idézet Aeneas Silvius Piccolomini De duobus amantibusából. A mondat más változata a szerző Chrysis c. komédiájában is szerepel.
694
Idézet Aeneas Silvius Piccolomini De duobus amantibusából.
695
Az első n felett pont, a s a sor fölé beszúrva.
690
691
205
obstat ủnqúam696 &.
O Devs omnipotens vitủlo miſerere Simonj
qủem Mors præủeniens non ſinit esse boủem &.
[p. 377]
Hiw ßerelem ßìẅ ßerelem.
Aʒ kÿ Igazan ßereth, egíet ßereth.
Az kÿ igazan ßereth neheʒen feleith.
Aʒ irigÿsegh ßintein ollian ellenſighe
az Igaz ßerelemnek, mínt az ßaraʒ
dér, aʒ vÿonnan ủiragʒoth faknak &.
J J DF. Mppa. die 20. 2bủs A. 1608
Auro quìd melius Jaspıs? Quid Jaspide Virtus? Quid Virtute 697
Deus? Quid Deitate nıhıl?
Jaspide quid peius Tigrÿs? Qủid Tigrÿde Demȏ? Quid
Demone Mulıer? Quid Muliere nihil. & &698
38. Két üres oldal
[p. 378]
[üres lap]
[p. 379]
[üres lap]
[p. 380] 699
??????????????????????????????????????????????????????????
??????????????????????????????????????????????????????????
??????????????????????????????????????????????????????????
??????????????????????????????????????????????????????????700
Non mihi mille placẽnt701 non poſco mille puellas
Hæc mihi ſola placet vivis honeſta pıa
Bolond aʒ aʒki aʒ Sʒépet nem ſʒereti
Aʒki indul ſʒerelemben okoſsan jarjon
Hogy aʒ Miʒnek ßine allat Mérget nenyallyon
In his omnibus
Ez a bekezdés Aenea Silvius Piccolomini De duobus amantibus Eurialo et Lucretia c. 1444-es latin novellájából való. A novella korabeli
magyar fordìtása a kódex 212–297. lapjain is olvasható széphistória.
697
Ettől a sortól barna tintával.
698
A több változatban is ismert középkori proverbium nőellenes változata.
699
A mikrofilmen ez a lap túl sötét.
700
Négy kihúzott sor, ami az eredetiben sem olvasható.
701
Ovidius, Amores I, 3, 14.
696
206
Quid agis prudenter age et reſpice finem
Principis mmensas702 non poſsȗt dicere laudes
Ipse Pater natum Pallas et ipsa ſitit.
702
A szó elején hiányzik az i.
207
3. fejezet - FÜGGELÉK
1. Pani matka, pán otec...
Anyámasszony, apámuram, abban egyeztek meg, hogy őrizzek kiskecskéket (gidákat/gödölyéket)
– nem akarom őrizni őket!
A kiskecskének szarva van, szeret öklelőzni, a lábát felnyújtja, és a másikkal folyvást játszódik.
Legeltesd őket, édes lányom, csak ezen a nyáron, hiszen szépek, kecsesek – de szánom őket.
A kiskecske szökdel, amìg fel nem mászik, nehéz meghallani [vagy: hallgatni], mikor sìr,
dörömböl a kamrán.
Legeltesd, mìg megszelìdül – nem tarthat sokáig –, hisz már majdnem felnőtt, véget vetett a
szükségnek (nincs már vele gond (?))
Hogy legeltessem őket, én bánatos, ha nincsen füvecske, ha száraz gallyal etetem, mindig
megváltozik.
Ereszd be a kiskertbe, és vigyázd / ügyelj rá szorgosan, hamarosan kezes lesz, kétségkìvül
hűséges.
Kedvesebb nekem a kiskert, az oltványok és a fűszerek minden kiskecskénél az udvarlásukkal
együtt!
Ne vonakodj, lányom, tégy úgy, ahogy parancsolom, őrködj rajta, ami otthon, nálunk kel ki /
amire otthon tehetünk szert!
Megrágja a fűszereimet szép kis kertecskémben, az oltványaimat, tán még a főznivalót is –
egyszóval nem akarom!
Immár kérlek, lányom – de szép szóval –, ne sorvadozzon itt otthon, vedd a gondodba!
Ellegeltetem egy hétig, hogyha sikerül – kihajtom mindennap, egyre öregebb lesz…
Őriztem a kiskecskéket amott, a hegyek közt – ahol édes volt a pázsit, öklelőztek a szarvukkal.
Mihez kezdjek én, boldogtalan leányka, egy árvához [vagy: árvaságra] jutok, én bús,
szerencsétlen!
Hogy azt a kiskecskét, ha csak egyszer is, a kertecskémbe engedtem! Szánni valónak látszott –
immár csak emlékem van tőle.
Lányom, mért sìrsz-rìsz oly nagyon, mért futottál [vagy: mit kergettél] haza? És min gyötröd
magad, kinek ìgérkeztél?
Hogy ìgérkezhettem volna, mikor egy sem (férfi) volt ott! Megvan, amit akartam. Ó, hol volt az
őriző [vagy: őrangyal]!?
Mondd hát el, lányom, mi történt veled azután, nincs semmi kárunkra, hogy aludt a kiskecske.
Hiszen megmondtam, anyám, mikor a fürdőben voltunk, hogy elvesztettem a koszorúm –
mulatozik már a kiskecske.
208
FÜGGELÉK
Ne törődj vele, lányom, elég, ami az éjszaka történt, és sok kiskecske van a férfi segìtségére
[vagy: lehet a segìtségére; vagy: tudhat segìteni magán].
2. Ach, potešení mé roztomilé...
ALIA
Ó én kedves örömem, te vagy itt minden mulatságom, nélküled kell lennem, sajnálom, hogy
tőled (nő), én kedvesem, el kell válnom.
Hasztalan az én szerelmem, rád való gyakori emlékezésem, én egyetlen szìvem, szerettelek (férfi)
hìven, őszintén, bárki másnál (nőnél) jobban.
Eszembe sem jutott volna, hogy ez lesz a fizetségem, szerelmemért sok aljasságot kell
elviselnem, fájdalmas vágyakozást.
Szìvesen eltűröm, és azzal vigasztalódom, hogy vidám leszek, megszabadulok a bánattól, te adj
vigaszt, Uram Istenem, hiszen én, bánatos nem sejtettem, hogy megcsalattathatnék.
[bizonytalan olvasat: ???; vagy: egyszer; vagy: inkább] eggyé válnék veled, én édes szìvem,
szeretetben, őszinte szerelemben, Uram Istenem, kegyeskedj megadni, hogy te, legkedvesebbem (nő), igaz
szerelemmel légy hozzám.
Igencsak fáj az én szomorú szìvem, nem látom magam körül a [valószìnű szöveghiány] ...-mat,
mit mondhatnék magamnak, fájlalom, hogy tőled, kedvesem (nő), el kell búcsúznom.
Ne gyötörd tovább szomorú szìvemet, hamarosan sìrba kell szállnom miattad, vigasztalj meg
engem, bánatost (férfi), mert Isten is tudja, hogy szeretlek téged igaz szìvemből.
A te szépséges, fehér-piros orcád sebezte meg szomorú szìvemet kegyetlen szerelemmel…
Másokat (nőket) elhagyok, vele (nővel) vigasztalódom, az én kedves Aničkámmal.
Keserű balsors, hogy háborúzol velem, a legkedvesebbemmel (nő) áltatod szìvem, mivel
vigasztalódjam, hiszen, édes szìvem, ha úgy akarod, nélküled kell lennem.
De már tudom, hogy nem akarsz engem, ezzel is segìted e világból hamar elmúlásom, mit
mondjak erre, fájlalom, hogy én legkedvesebbem (nő), hogy el kell téged siratnom.
Arra kérem Istent, ne kerüljön el aki asszony nekem jut, az ő hatalmába ajánlom egyetlen
szìvemet, aztán, ha ki akarja, ne kìvánja ezt nekem [vagy: legyen rosszakaróm], mit sem törődöm vele.
Isten áldjon, én édes szìvem, te vagy itt minden mulatságom, én egyetlen leánykám, ha Isten
nekem ad, hogy az enyém légy, legkedvesebb Aničkám.
Én már elmegyek, ha nem szìvesen is, de kénytelen vagyok, téged, a bánatost (nő) Istennek
ajánllak, adjon Isten jó éjszakát, én meg hatalmadba ajánlom bánatos, szomorú szìvemet.
Ezt a kis éneket röviden lezárom, neki (nőnek) még egyszer jó éjt kìvánok, áldjon meg a Jóisten,
s ha másként nem lehet, választok magamnak más kedves Aničkát.
3. Mysel, serdce k Bohu ja mám...
209
FÜGGELÉK
SEQUITUR ALIA
Elmém, szìvem Istenhez fordul, éjjel-nappal hozzá kiáltok. Istenem segìts, hogy teljes szìvvel és
közösen, egyetértésben és szerelemben egyesìtsük szìvünket, legyen meg mihamarabb!
Mi haszna a szerelemnek, hiábavaló, ha nincs rajta Isten áldása, ha ő kegyelmet ad, tanácsot,
segìtséget, eltökéltségem szìvemet visszafordìtja, mert van hozzá hatalma.
Engedj a szìvedhez, kérlek, hiszem, hogy befogadsz, mert halálomig téged akarlak szeretni,
keresztény hitben, hitvesi szeretetben veled lakozni.
Szìvem ott belül el van gyötörve, a nehéz fájdalom elviselhetetlen, ha orcádra, fekete szemedre
gondolok, én legkedvesebbem (nő), legott meggyógyul az én szìvem.
Miként legyek én, bús (férfi) vidám, szìvemen sok a bánat, a gyötrelem, bánkódom búsan, csak
az vidámìt, hogy Isten a borút szépséges derűre fordìtja.
Asszonyi tanács álnok irigység, kettejük (nők) között gyűlölség van, biztos vagyok benne. De
mindez Isten hatalmában van, ezért meghányja-veti, fontolóra veszi szìvében.
Ámen, kedvesem (nő), jó éjszakát kìvánok, Isten segìtsen meg, és erősìtse meg segedelmét; ezért
kérlek, ne játssz a szerencsével, hogy rajta ne vessz, vagy pórul ne járj, és meg ne bánd.
Aki ezt az éneket szerzette, hölgyeknek, szüzeknek hìven szolgált volt, tisztán élt szeretve,
hajadonok hölgyek tisztességére, bánatában dalol búcsúzóban.
Istenem, légy hozzám kegyelmes, halld meg most panaszos hangomat, hogy megkapjam,
elnyerjem a legkedvesebbet, a szép Katušát esküvőre. Ámen.
4. Pane Bože milý...
[PANE BOŢE MILÝ...]
Én édes Istenem, neked panaszkodom, mert bánatos vagyok, a lesújtó hìrek miatt; mindezt az
emberek szóbeszéde okozza, irigyeim teszik bizonyára, a leskelő asszonyok.
Én kedves leánykám, én vigaszom, kegyeskedj felvidìtani szomorú szìvemet, mert magamnál is
jobban, hűséggel szeretlek, becsületem, hitem is feláldozom érted.
Ahogy Orpheus Tarsát [ismeretlen név; esetleg: társát] igen nagyon szerette, s nagy szerelmet
érzett Hector az ő Helénája iránt, Pyramus, Gisquardus, Thisbe szintén a sìrban fekszik vele (nő), én is ekként
kìvánkozom hozzád.
Amiképpen Lucretia és a nemes Venus állhatatos a szerelmében, s a hűséges Antifora, te is, én
kedves leánykám, olyan állandó légy hozzám, szìvemet el ne hagyd.
Ez a reménységem, én édes szìvem, és bizony nem kétlem, hogy szolgálatodba fogadsz, mert
hìven akarlak szolgálni, halálomig s halálodig téged szeretni.
Repdesve keringek, mint a gerlice (tojó), aki ha elveszti szeretett hìm párját, folyvást az út szélén
ül, s kedvesét (férfi) keresi, én szintúgy, kedvesem (nő).
Cupido nyila, az talált el engem, Ámor, a vak gyermek sebezte meg szìvem, mert igen súlyos
sebesülés ért, várom a halált, akár a szarvas, mikor lelövik.
210
FÜGGELÉK
Szépséges virágom, édességes fügém, piros a te orcád, korall a te ajakad, szemed, akár a
sólyomé, tested alabástrom, és jáspis a szìved.
Emlékezz reám, kedves leánykám, adja Isten, hogy az enyém legyél, hogy hìven szeresselek,
másokhoz ne fussak, tisztaságomban kitartsak.
Miként József és Tóbiás tisztességben kitartott, add meg, Uram Isten, hogy gondolatban és
egyességben én is ìgy viseljem magam, testemen ne ejtsek foltot, akaratomat be ne szennyezzem.
A hitvesi szeretetet ebben megtartsam, s az én kedves leánykámat hűen szeressem, boldogságban,
szükségben, ìnségben, megkìmélve, mint magamat, ámen, add meg, Istenem!
5. Mějž, ty, lítost...
ALIA CANTIO
Könyörülj, én legkedvesebbikem (nő) szìvemen, mert én neked mindenben engedelmeskedem,
szerelmeddel megsebeztél, egészségemnek ártottál, megszomorìtottál.
Csakhogy reám, én legkedvesebbikem (férfi), őrzők vigyáznak, és nem akarják, hogy veled
beszéljek, bár megadná a Jóisten, hogy beszélhessek veled, hogy megvigasztalhassam szìvedet [vagy: szìvemet].
Hiszen, én legkedvesebbem (férfi), egyre mást kommendálnak nekem, hogy fogadjam uramul,
azt kìvánják, gazdagon megajándékoznak, hitet, szerelmet ìgérnek, magukat ajánlják.
Ezért, én legkedvesebbem (férfi), nem felejtelek el téged, senki másnak nem adok menedéket,
fektemben, keltemben mindig rád emlékezem, én édes szìvem.
Semmit se adj, én legkedvesebbem (nő), a javaira (férfiéra), többre becsüld az őszinte szìvet, akik
birtokért adják oda magukat, nem szoktak hitben, szerelemben élni, kergetik a bikát [szólás; = késő bánat].
Én legkedvesebbem (férfi), mit se sajnálkozz, hiszen épp eleget bánkódom miattad, nehézségem,
keservem, [értelmezhetetlen szó] túlontúl sok is van, többet akarok szenvedni.
Mert, legkedvesebbem (férfi), sokra tartom a boldogságot, ha szememet reád vetem, piros
orcádra, hónál fehérebb kezedre, lábadra, ó én örömem!
Hiszen, én legkedvesebbikem (nő), igen jól tudom, hogy nálad folyvást sok vetélytársam van,
hogy elmédet felkavarják, mindenbe beleszólnak el akarván bennünket választani egymástól.
Azon vannak, én legkedvesebbem (férfi), hogy összeveszejtsenek, bánatos szìvemet tőled
elválasszák, ne törődj vele semmiképp, nem viszik véghez, amit akarnak, hogy egymástól elszakìtsanak.
Ne hallgass, legkedvesebbem (nő), hazug emberekre, mert ők el akarnak bennünket választani,
kilesik, hogy két szerelmesben milyen nagy a szerelem, ezt eszükben tartják.
Ha anyámat, én legkedvesebbem (férfi), megharagìtom is, akkor is szeretni foglak én
legkedvesebbem (férfi), szeretni téged, szeretni, neked aranygyűrűt adni, téged szeretve ölelni.
Már nekem, én legkedvesebbem (férfi) holnap férjhez kell mennem, szeretetlen tuskót magamhoz
vonni... Szeretni téged foglak, én szerelmetes szìvem, mindig minden időben!
Már énnekem, én legkedvesebbem (nő), igen sok bánatot okoztál, mikor tudattad velem
férjhezmeneteledet, hova legyek, én bánatos, ó, halál, végy magadhoz, és pusztìts el engem.
211
FÜGGELÉK
Ne sìrj, ne bánkódj, én legkedvesebbem (férfi) férjhezmenetelem miatt, hiszen én mindig a te
szìvecskéd, a te hű úrnőd (leszek), inkább meghalnék, mintsem elhagynálak, életemet adnám érted.
Hű szerelmem jeléül, én legkedvesebbem (férfi), amivel minden időben szerettelek, egy gyűrűvel
ajándékozlak meg, sok egészséget/üdvöt (?) ìgérek, hiszen látom, méltó vagy rá.
Ehhez még, én legkedvesebbem (férfi) neked adom ezt a zöld koszorút, a fejedre teszem,
[feltehető szövegromlás: egy sor hiányzik, illetve az előző versszak egy sorának ismétlése] sok egészséget/üdvöt
(?) ìgérek, mindig téged szeretlek.
Bárcsak, én legkedvesebbem (férfi), mindig kedvedben járhatnék, mindhalálig téged
szerethetnélek, téged foglak szeretni mindig, minden időben, én édes szìvem.
Isten áldjon, én legkedvesebbem (nő) az ilyen szerelemért, szeresd azt, akit választottál, akinek
adtad szavadat, amellyel hozzám szóltál, mikor együtt ültél velem.
Sajnálom, én legkedvesebbem (férfi), férjhezmenetelemet, hogy most meg kell tőled fosztatnom,
akit szìvem minden percben szeret, csakhogy ravaszul/lopva.
Szìvem vigasza voltál, én legkedvesebbem (férfi), szánd meg a hű hajadonokat és szüzeket,
megtapasztaltam, megtapasztaltam, amit nem hittem. Istenem, bár meghalnék!
Valahányszor rám tekint a te mindennél élesebb pillantásod, mindig felvidul a te szomorú szìved,
emlékezz rám a szomorú napon, és nekem mindennap emlékeznem kell rád.
S amikor el kellett búcsúznunk egymástól, keserves sìrással szóltunk egymáshoz… Ó balsors,
balsors, bánatra juttattál a csalárd gazdagság miatt.
Isten áldjon, én legkedvesebbem (nő), én vigaszom, mert a világon te vagy minden mulatságom,
a te szépséged, erényed, kecsességed nagy fájdalmat okoz, felszìtva szerelmemet.
Ölelj hát meg, én legkedvesebbem (nő), arra kérlek, hiszem, hogy nekem jót kìvánsz, utoljára
megáldalak, kedvesebb kedvest nem kìvánok, benned ismerem meg.
Én legkedvesebbem (nő), Istenemnek ajánllak, bánatos magamat a szìvecskédnek, ezzel áldjon
meg maga a Jóisten, magamnak mindig ezt kìvánom, ha rád gondolok.
6. Bože, požal toho...
ALIA CANTIO
Istenem, szánd meg keserves bánatom, amit gonosz emberek okoztak, minden ok nélkül
elbúsìtották szìvemet, véget vetettek szerelmemnek.
Ó, nem lehet semmi nehezebb, mint mikor két egymáshoz illő szerelemre gyullad, egymáshoz
őszinte, és a gonosz, gyűlölködő nép, őket gyűlölve, végét akarja nekik vetni.
Olyan ez, mint ha a lélek a testtől elválik; nézd, hogy fáj a szìv! Szánd meg, Istenem azt (férfit),
aki oly könnyelmű elmével hagyta magát rábeszélni!
Nem azért adtam neked a koszorúmat háromféle fűből, hogy elszomorodjam, hanem hogy erősen
megtartsam, azt, amit mondtam. Más történik velem.
Az egyik sor zöldet, hogy kedvesem (férfi) voltál, mögötte a másikat, hogy szemedet vesd rám, a
harmadikat, hogy csalódtam, ne felejts el engem! Hasztalan reméltem.
212
FÜGGELÉK
Ámbár az én (nő) vétkem, hogy nem tudtam megőrizni a megfogott madarat, de reménykedem,
hogy megreked hurkomban, és másképp tartom meg.
Örömest fonok neki (férfinak) aranyból kalitkát, illatos citromból vetek neki fekhelyet, asztalt,
széket készìtek szépen ciprusból, szegfűszegből és muskátdióból/szerecsendióból.
Az ételed majd csak csemege (konfekt) lesz, mandula, mazsola, füge, aszú szőlő, italod
muskotály, pruniol (aszaltszilvalé-must) és kireole [ismeretlen szó], igen ìzletes számodra.
Illatos vizekben fogom őt (férfi) füröszteni, rózsából és liliomból, ibolyából, zsályából, magam
mosom meg a fejét, és megkenem illatos mazsolaolajjal/rózsaolajjal/szőlőmagolajjal.
És ha megfürdettem, fehér karomba veszem, megvetett patyolatágyamba fektetem, eléneklem
szépen Heléna történetét, akit Paris szeretett.
Ez lesz a gyönyörűséged, meg a mulatságod, amire rég áhìtozott búbánatos szìved; ne késlekedj,
repülj ide, madárkám, élvezd a szerelmet, mìg vénasszony nem leszek!
Istennek ajánllak, kìvánok jó éjszakát, hogy az a madárka szálljon hatalmamba, hogy magamnak
megnyerjem azt, amit (akit – férfi) kìvántam, s vele (férfi) énekeljem: ámen!
7. Darovals’ mne, Bože, tak...
[DAROVALS’ MNE BOŢE...]
Nekem ajándékoztad, Istenem, hát vidulj, sólyommadár, hogy hirtelen megismerhettelek
megörvendeztetve szomorú szìvedet és szìvemet; szìved által bizonnyal hirtelen súlyosan megsebeztettem
(férfi); fut a nyìl, ég a szìv, megpillantván a te orcád.
És én (nő) bizonyosan elteltem a pelikán, e szánakozó madár vérével, igen jól megismertem
mindent [vagy: megvilágosodott számomra minden]. Amerre járok, rád gondolok, én szerelmetes szìvem,
bizonyára Cupido nyila sebzett meg engem (férfit) oly igen [a következő versszak ismétlődése miatt feltehetőleg
szövegromlás, hiszen itt a férfi beszél, mìg a strófa elején a nő].
Ráadásul, kecses hattyú, elveszed minden kedvemet, nincs a világnak olyan orvosa, aki ilyen ìzes
főzetet tudna nekem adni. A napfényben arcodat meglátva, én szerelmetes szìvem, bizonyára Cupido nyila
sebzett meg engem (férfit) oly igen.
Megmondhatom az igazat, nem tudom eltitkolni, szeretlek, mint tenmagamat; Isten a legjobb
tudója szìvem titkának, aki el akar választani, el nem választ, aki rágalmaz/féltékenykedik, az taszìtja hevesen
hozzám az én szerelmetes szìvemet.
Ej, Istenem, halld meg szomorú hangomat ebben a [értelmezhetetlen szó] időben, légy jelen,
segìts meg, szìvemet én is átnyújtom az ő (nő) hatalmába, hogy a gyümölcsét kivirulni lássam. Az én
szerelmetes szìvemet te magad (férfi) vedd gondodba, mert te vagy annak a szép gyümölcsöskertnek az ura!
Az illatos levendula felér a rozmaringgal [vagy: Illatos levendula! Felérsz a rozmaringgal];
Istenem, add, hogy én is (nő) kivárjam őt (férfi), és kivárván testemet vele takarjam, alabástrommal, szép
flastrommal, majoránnával, biztos fundamentumra helyezzem szìvemet, ámen.
8. Lilium, kvítí sadila...
213
FÜGGELÉK
ALIA
Liliomvirágot ültetett (nő), járta a gyümölcsöskertet vidám májusi időben
egy igen szép, erényes leányka, meghallottam (férfi) a hangját.
Ahogy először megláttam, legott megsebezte szìvem, megragadott a fénye; e fájdalmon, szép
erényén, igen elcsodálkoztam.
Drága köntöst viselt, igaz fehérségtől (tisztaságtól) piruló, igen fényesen tündökölt, s e boldogìtó,
nyári időben rózsakoszorút font.
Szerelemmel vagyok iránta (férfi), tüzes nyìllal általjárva, szégyenlősen néztem reá (nő): nemes
lelkű, igen kedves, rabul ejtette menten szomorú szìvemet.
Hozzáléptem készségesen, átölelvén tisztelettel, rózsakoszorúját nyomban fejéről levette, nekem
adta, s hozzá még egy aranygyűrűt.
Mihelyt megismertem szerelmét, odanyújtottam jobbomat, szìvem repesett, ó leánykám, én
szìvecském, örömöm immár nem kevés.
Megtartod az emberi erényeket, mindig kész vagyok szolgálatodra, érted élek, szeretve, édes
virágom, én hajlékom, kiontatnám szìvem vérét (érted).
Ej, szerelmet érzek irántad, Istenembe vetem reményemet, hogy kegyesen nekem ad, Uramnak
akaratából, adja Isten, hogy egymáséi lehessünk.
Ó, aranynál drágább leányka, rabul ejtetted szìvemet, irántad való igaz szerelmem meg nem
változik, semmilyen időben (sohasem); Istenem, add, hogy mindig megmaradjon!
Ej nehéz elszakìtani az igaz szerelem kötelékét, hiszen mindenki része. Ó, szerelem,
ifjúságomban engem is rászedtél! Bármennyire megcsalattattam is, és e szerelem által rászedettem, Istenem, te
igazìts helyre, tárd fel ártatlanságomat, őszinteségemet, gyógyìtsd meg szomorú szìvemet!
Ej, búsultam, szomorúan [vagy: én (férfi) bánatos], nem lelhettem vigaszt, hanem az ő (nő)
hangját hallván, szìvem igen hamar újra megvigasztalódott.
Szerelmedet, leánykám, meg ne változtasd, s a gonosz embereknek ne tárd fel magadat; tudom,
ádáz irigyeink vannak, gonosz emberek, rosszak, hamisak, elválasztják a szerelmeseket. Ámen.
214

Fanchali Jób

Transcription

Similar documents

Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár V. kötet 2. rész (hívogató — hűvös)

Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 3. rész (gabó

USB 2.0 audio/video grabber

Magyar Kivandorlas Latin-Amerikaba az elso vilaghaboru elott

Magyar zsidó lexikon

A MAGYARSÁG VIRÁGAI