(PDF, 20B)

MÚLTÚNK
ÉS MENÜNK
Fejezetek a Csemadok
Dunaszerdahelyijárás
alapszervezeteinek
életéből
As 1989-aa saztendB - a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturá,1a JsBvatsége, a Csemadok megalakulásának 40. évfordulója - kallS
lódot la lehet Beéget kínál as emlékezéere, a négy évtized alatt megtatt út méltatására ás a munkánk hatékonyságát fokozó tanulság levonáaára.
1949* Báróim 5-án alakult mag a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­
túrsgyaafllet a. Cjupán agy év talt al az 1948-as februári gySzelera
után, amikor a oaahszlovák munkásosztály - Csehszlovákia Kommunista
Fártja vezetésével - kasába vatta sorsának irányítását# s alig pár
hónap as tJj Szó 1948. daoambar 15-i megjelenésétől.
As dj 3só 1949. nárciua 5-án - a Csemadok alakuló közgyűlését
kOszBntve - Fellegi latrán tollából a következőket írta: "...összeJAttak az - újarcú magyarok
hogy életre hívják a Csemadokot. Nem
ú«r BltBtték magukra est az új arcukat, mint ahogy az ünneplőt szo­
kás, JeléntBe alkalomra, hogy utána megint levessék. Régóta viselt
ás megviselt arcukat Őrizték meg makacsul olyannak, amilyennek megmin­
tésta a két háború kBzfltti kiaabbségi sorsban, majd a tornyosuló
faalasta viharfelhBk láttán mind harsányabban zeng0 amberségidézO
ssózatf • • vox humana - . Az alárendelt kisebbségben is humánus kflldatéat vállaló, új keletű magyar etnikum erkSlcsl tSkéjét tette zá­
logba, útravalóul a Csemadoknak az új életbe, a régi - újarcú magya­
rok - élosapata. Az újjsfllOttnak ni ne 3 múltja. Mégis úgy éreztem - és
ma még inkább érsam - , hogy akkor, már gazdag múlttal, mintegy ldflaabban a jaját keresztlevelénél Jött világra a Csemadok, hogy elsO
lépéaéval újra esataaorba álljon a február utáni megújhodás, az embaraégaaabb demokrácia szolgálatában."
As alakuló kOzgyflléaen megjelent mintegy 300 kflldflttnek Csehszlo­
vákia Kommunista Pártja küldöttsége nevében Major István tObbek kOzfltt
a kOvetkezflket mondottat "Nehéz feladat elBtt állunk, kedves barátaim.
Nea laas kSnnytt kigyomlálni az emberek agyából az évszázadokon át beléjflk palántáit aaradl világszemlélet osOkevényeit. Nem lasz kflnnyfl
megküzdeni a múlt gyakran viaazatérB politikai és szellemi kísértése­
ivel... la asért vagyunk itt, mi régi és új harcosai az új világrend­
nek, hogy aegkflzdjfink velük és legyBzzflk Okét... az új szocialista
gondolkodásmódnak legyünk as úttBaOl Csehszlovákia magyar nyelvű dol­
gosól kBsStt. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének
tehát nem lehet az a célja, hogy válogatás nélkül terjessze és pro­
pagálja mindazt, amit valaha magyar nyelven megírtak. ... Csak a po­
zitív, a népeket összefogó, a dolgozók nemzetközi szolidaritását hir­
dető kultúrtermékek találhatnak meleg otthonra a Csemadokban... Legyen
tehát ez a kultúregyesÖlet a magyar és a szlovák dolgozók közötti
testvéri megértés és szolidaritás melegágyat"
Lőrincz Gyula az alakuló közgyűlésen megválasztott első orszá­
gos elnök a következőkben fogalmazta meg a Csemadok küldetését:
"A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesflletének egyik fö fela­
data lesz, hogy megszűntesse a magyar és a szlovák nép, valamint az
itt élő más nemzetiségek egymástól való egészségtelen elszigeteltsé­
gét, különélését. Hogy megteremtse a harmonikus együttélést minden
téren - kultúrában, munkában, újjáépítésben, iparban, mezőgazdaság­
ban egyaránt.,• Meg kell ismerkednünk a népi demokrácia szociális,
kulturális vívmányaival, berendezésével..• Ezért létre kell hoznunk
a vidéki szervezeteket mindazon a helyeken, ahol a magyar dolgozók
élnek."
Az alakuló közgyűlés irányelvei alapján 1949 márciusát kővetően
országszerte alakulnak a Csemadok szervezetei falun és városon egya­
ránt. A Dunaszerdahelyi járásban is sorra jönnek létre a Csemadokszervezetek, szinte minden településen. A Csemadok a kezdet kezdetétől
azon munkálkodott, hogy népszerűsítse a párt irányvonalát, segítse a
szocialista építést, emelje a csehszlovákiai magyar dolgozok művelt­
ségi szintjét, és szervezze a tartalmában szocialista és formájában
nemzeti kultúra kibontakoztatását.
A jubileumi 40. évforduló kapcsán jóleső érzéssel tudatosítjuk,
hogy a Csemadok a Dunaszerdahelyi járásban küldetését mindig becsü­
lettel teljesítette, és minden tekintetben megfelelt az elvárásoknak.
Mint a Nemzeti Pront társadalmi tömegszervezete a kulturális munka
színvonalának emeléae mellett aktívan bekapcsolódott és bekapcsolodlk a társadalom minden területén mutatkozó problémák megoldásába.
Részt vállal a múlt értékeinek feltárásában, megmentésében, valamint
a haladó hagyományok ápolásában ée közkinccsé tételében is.
Járásunk Jelenleg - kulturális szövetségünk megalakulásának
40. évében - 70 alapszervezetben összesen 14.557 Csemadok-tagot tar
tünk nyilván.
A négy évtized alatt megtett út és az eddig végzett becsületes
munka iránti tisztelgés céljából adja ki járási bizottságunk ezt a
Csemadok-munkáról rövid áttekintést nyújtó kiadványt. Aszal a meg-
gyBzSdáaael, hogy as elért eredmények a Jovflben mtfg odaadóbb áe k8▼etkezeteaebb munkára aarkontenak mindannyiunkat.
Mag
Gyula
> i k e
ix alapszervezet 1951-ban alakult, elsV alnlka Szabó András
▼alt. As alnlkl tisztséget a tarábbl években Lakataa Sándor én Hagy
Béla tfltltte be. A 105 tagú alapszervezetet Razgyel Júlia pedagó­
gus vezeti.
▲ színjátszó oaapert 1952-ben alakult, és 1963-1* aflkldftt
Nagy Béla vezetésével. A táaocsepert 1958-ban BÍdlané Magyarles Éva
vezetésével alakult. A színjátszó esepertet 1968-ban Pesfal Gizella
tanítón! újjászervezte* 1974-tfi Pongrácz Dénes igazgató-tanító ve­
zette a csoportot. évente rendeznek nétaestet. Békén Is hagyeaánya
van a dlrejárásnak, évente rendezik ezt a tavaszváró és télflzl szekáat. A Caeaadek Jelesebb rendezvényeit anyagilag la táaegatJa a
Csehszlovák-IDK Barátság Egységes Plldmflves-szlvetkezet.
A korszert aSvelBdési bál ebben az évben slkészfil. Az elaúlt
években flképpen isaeretterjeszt# elfadásokat és író-olvasó találko­
zókat szerveztek. Az alapazervezot vendége volt: Marozell Béla nép­
rajzkutató, Kovács László tanár, Ordódy Katalin, Levicsek Béla és
aásek. Az alapssarveset vezetőségét és a helyi aépkfnyvtárat as
együttgondolkodás vezérli. Hazgyel Júlia elnlk, múltkutató pedagógus
kiegészítette az alapszervezet krónikáját, 1984-tfl folyásátosan ve­
zeti. Az elaúlt két-hárea évben húsznál tfbb rendezvényük volt. Cso­
portos színházlátogatást szerveznek. Shuszter Őva, az alapszervezet
tagja 1978-ban a "Tavaszi szél...” erazáges népdalverseny helyezett­
je volt* A falu aagyar nemzetiségű lakosságának 29,2 százaléka a
Csenadaknak tagja.
B a k a
Az alapszsrvezet 1949. október 15-én alakult. A szervezet elsf
elnlke Seaegyl Láazló volt. Lukács taílla 1961-ben vette át a aa
290 tagat ssáaláls alapazervezot lrányítáaát. Huszonnyolc éve elnfke as alapazervazetneki Tisztsiet és ellsaerés IlletiI Két évtizeden
keresztCL tagja volt a Csendek járáal bizattaága válásztaányának,
tfbb alat ti* évig veit tagja a jb elnlkségének.
A színjátszó ossport 1951-ben alakult, aftvéazetl vezetfje
Kováéa Zeltáa veit. Tfbb baautatójuk volt, a legnagyobb alkart as
alábbi azínafvek hozták: Cigány, Húsa év utáa, Karikagyűrű, Sárga
-
5
-
oalká, Tlapirea ráta a, Keldúakaland, a Taeeká 6a még aaraIhatmán tefáM*
A e l t w u m l n r <a a bábeaepert Máeaárea M it Ttiitéaiwl ■«kldltt. A azínjátazá oaapert 1962-ben újjáalakult lartalee Katállá
pada|«cu rezetfaárai, áa egyike ralt járáaunk legjebb oeepertjárnak.
Tánoeeepertet la razatatt* Aa ánekltoaepert 1970-ban alakult Ráca
Klára roia^áaárel. Aa utábbl tíz árben árenta átrejáráat raadaaaak.
Aa alapaierretet retetVaágábaa áa a tagaág kárában /a már ealítattakaa kívül/ areáaányea azerrezf-iráayltá auakát végzett:
Pataal Jánea, tagj a i1na Quattár, Karáaa Gyula, lágell Sáadar, Márj
Zeltán, Jaadura Iáin, Knlaaár Ilena, Tárák fereao, Zaenlye Ért,
dr. Seaaita Jaal áa aág aakan aáaak.
Aa elnúlt kát-hárea árban iameretterjeeztá alfadáaakat atarrattak áa Irá-elvaeá találkezákat raaáattak pl.t Marczell Bála a Caalláklz hledeleavllágár ál, Karács Láazlá Brdályrll tartatt aláadáat.
íráink klzfll randágfl látták: Sebea Láazlát, Káoa Jázaefet, láth
Láazlát, Máeaárea Káralyt áa aáaakat. A Caaaadak alapatarratatának
▼atat(aága áa a helyi aápkfoyrtár tfbb klzafrelidáel rendetráayt
azerres együtt. A falu aafyar neazetiaágá lakaasáfának 25,4 azázaláka Caaaadak tag.
! i j í al u
Az alapazerretet 1950 nárciszában alakult, elnákaak láaeth
írpádet válaaztetták. 0t kivette Caáka Pereac áa ügráczkyná Len­
gyel Mária* lejfalu 1977-til Seaarja táraklzaáge,' de ánállé 251 ta­
gú Caaaadak - alapaaerresettk van, ládla Ferenc Dyugalaazett lakaié­
igazgmtá alaik reaetáaárel.
A Caaaadak karftletl blzettaága elafkaágáaak tagja veit Caáka
Settér, áa 1953-tál lédla fareao. A veit aaaarjal Járáéban a Caemadak jb elalke ralt Caáka féreme A 951 - 1954/* aajd ládla íerenc
A 955 - 1960 /• Színjátatá eaepertjuk 1950-ban alakult, áa 1960-ig
minden árban bemutattak egy azlaaSret, ládla Pereao rezetáeárel.
A hatvanaa árakban ralt lreánlal étlapaduk la* A ayelcraa&a árak ola­
ján alakult a oltaraoaepart Záld Antal rezetáeárel, áa az áneklleaepart Tágtaná 3tliter Margit TezetáaáTel. Klállitáat rendeztek Skrlbn
Bál tanár kápeibU. Minden árban kfszlntlk a falu ldla pelgáralt
áa a Caaaadak áráeaea áa alapítá tagjait. A faluban hagyeaáaya van
a dfrajáráanak, 195O-tfi aindea árben negreadezik a látrányea dlre-
járást, aaalyat aagtaklatattak u t m hasai ia kffLffldl náprajsasok
a budapaati áa a assskrai náprajsl laté latbfl. ii alapssorrosotot
Boglátogatta Llrlaoi Gyula, Siabá Bossl, Paths Károly, Ordéry Kata­
lin, Oyuroaé Iatráa, Qsda Marika, Dálaaky Jaal, Zalláa Praháaska
látván, Patrik Jassaf ia aakaa aáaok. A település fssslakosságáaak
33,8 ssásaláka tagja a Ceeaadekaak.
C i a l l í k l i o a l t l r t f k
ii alapasarrosot 1950 taraasáa alakalt, ólat alolka Veráb Mihály
▼alt. Aa alaúlt oaaknea negyren ér alatt aa alalklk gyakraa váltatták
egyaáat> Kállay laldiisár, Jaakerioa Aatal, SitraaaTaiky Btel, Kara
Sándar, Beth Jáaaa, Báneth IatTáa áa lalla Kálaáa tlltltta ba as alnfki tlestságot. Pfuadtaar Jesaef pedagógus 1985-ban vatta át a 200
tagú alapaiarraiat rezetását, A Caaaadak járási bisettaága rálaaitmányábaa JaakaTioa Aatal kápTisslts ai alapssorresotet ia a ktroyail
falvak Coeaadek-tsgaágát A950 - 1965-ben/. Pfuadtaar Jessef 1987
áta tagja a Járáal blsettságaak.
Ai ftTeass árak elejáa JaakaTioa Aatal TaiatáaáTal ssíajátsss
oaapart áa áaakkar alakult, aal a hatrenoa Irakban falbaalatt. A hat▼anai árak elejáa terábbi színjátszó oaapart alakult Kuki Jaal Talá­
tásával.
Megalakuláaátél 1970-1* raadasaraa ezerrezl-iráayítő auakát rágxatt a Casaadek alapazerrozetábea lalla Brzsábet, Duaak Margit áa
Bara Jáaaa.
A Caaaadak ostttirtlki alapaiarraiata a hetreaes érák alal felábaa hulláarflgybe kardit, törékenységük riaasaeaett. A talpraállítáa
sak geadet akaiatt a járáal blsottaágaak, ai elalkaég tagjai tfbb alkalsaaal tárgyaltak a falu resetf tlsstségrlsolflrel ás aa alaplskala
pedagógusaival.
Az utóbbi kát-hárao évben Pfuadtaar JÓssof pedagógus rosetésárel
újjászervezték a vaiatfaágat, keidatát ratta a raadasaraa naka. ka­
nak blsaayltáka, hagy as elaúlt kát áTbea tisaalt rendezréayfk Talt,
áveate aagrandazik a Csaaadak-bált. Irakat ás elladókat fogadtak*
VendégOk Talt Tfssár irpád, Za. lágy Lajaa, Batta Oyfrgy, Máoa JÓssof,
Dómján Zoltán, Dr. Bauar Qyfsf a tudeaáayek doktora a Csshsslarák
Tudaaáayaa Akad<■la tagja, Dr. Pfsplki Hagy Páter agyataal taaár. Bgylk legsikeresebb kfzaflrelfdásl roadosTáayfk Tolt Koráos Lássló tar*
nár /Caollóklzosfltlrtfk asfllftta/ alladáaa Csallóklsosttfrtfk tfrtá-
-
7
-
netérfl. A falu magyar neazetlaégfi U k t M á j á n k 12,8
Cseaadeknak tagja.
azázaléka *
I l m i j i r
As alapssarvezet 1950-ben alakult, elaf elnike Kasa Sánder vált.
Aa alafkl tisztséget betiltatta mégi Héry Teremő, Héasth Jezaef, Kalua Vilmes, Pflllp István, Muzslay Jánaa éa Szénáéi Zeltán. A 140 ta­
gú alapssarvezet elnfke Héaeth Erzsébet. Az alapsserveset eredményes
■unkát végsett. A cseperteknak aakat segített rettdezlként Herváth
M l , Caehy Ferenc és lath Jánes, lera Őrá kereegráfus, Kevaslch Ja~
sssf karnagy, ralaaint szervezőként és irányítíkémt Héaeth Erzsébet.
As alapasarrasat megalakulását ktratt években azínjátsse oeepert alakult. Az énekkar 1959-ben alakult. A hatvanas érek elején
lera £ra vezetésével asínven&laa ifjúsági tánoosepertjuk Telt. Héaeth Imre 1970-ben a "Tavaazi ssél..." arazáges népdalTarseny gylsteae lett. Szamaránssky Edit 1979-tll alnden évben képviselte a fa­
lut és járásunkat a Lubechnán /FenyVhásán/ aegrendezett ersságes sza­
vaiéversenyen, és minden évben győztesként tért haza.
Héaeth Erzsébet alnlk vszetéaével 1985-ben énekllosepert ala­
kult. felléptek > Olgyán, lejfaluban, Vikin, Hagyabeaybaa és Csákány­
ban. A helyi egységes fUdaflves-szIvetkezettll tfbb elkel— al béraentve kaptak autébusst. Pelel-Caallakisben hagyeoánya van a dCrejá­
rásnak. 8 télbúosuztaté éa tavaazváré fal hagyeaányt 1984-ben felújítatták, 40-50-en lltlztek jelmezes lltlzékbe. A tellfesztással
kaposelates hngyeaányfrsl rendezvényt 1988-ban szervezték aeg elei
isbsa. As elmúlt két évben azáaea laaeretterjeaztl elladáat rendez­
tek, vendégük veit: Dr. Pflsplkl Hagy Pétar egyeteal tanár, dr. Fethy
Jáiias állaterves, dr. lauer Oylsl a tudemányek dektera, a Caehazlevák
Tudeaányes Akadémia tagja, dr. Ozegány Katalin ervesnl, Keváos Láaslé tanár éa dr. Mlaányl erves. A faluban híres népisenekar aflkldlk,
klzremftkfdésével évente nétaeatat rendesnek. A Cseaadek-tagek la bekapeselédtak az "Iaaerjflk aeg egymást" faluvetélkedVbe. A falu magyar
nemzetiségű lakesságának 42,1 százaléka Caeaadek tag.
O i i l l i r t i r á i j
As tltfiiirTiMt 1949-ben a l a k u l t , elal tlúk* Mm í J m i * {
▼•lt. Rajta kiTtl as elnlkl tlastséget betlltltté nég Aadloa lajti, Katona llklás, Kaváos ^atráa és Iaatáiy Aurél* As alapazervalatnak 170 tagja Tan, elaeka Ssabá Kral. Az alapaiarvezetbaa 6b a
vesetlaégbaa aktív auakát végsett t lartalaa Resália, Király látván.
Vadap Zoltán, Mrkaa Irén, Kabuasek Rudolf, Kabuazak Jaláa éa Ssabáalhály Andráa*
A asíajátsse aaafart 1952-ban alakult, aftvéaietl vasatija lar­
talaa Rozália is Haad Jassaf ralt* As alapaservesataak asgyasarft
vegyeekáruea ralt, caak aajaálnl lahat, hagy n hatvanas érek végén
nagastnt* A kárua karnagya Kabussak Rudolf ralt* A faluban tlbb allraloanal volt kárustalálkasá, ahal ssíspadra álltak járáaunk lagjabb
vagyaakaral pl*: a nagynegyeri, a aaaarjal, n b l s l , a dláspataayl
éa tavábbl káruaak* As alapiskolában gyarnakkar nflkldlk Kabussak Ru­
dolf yadagágua-kamagy vasatéaéval. 1967-ban n gyeraektánaeaepert
felújította rasdasaras aflkSdéaét. lartalaa Basálla taaítáal évtlsadakkal asalltt vasatatt gyemoktánc csoportot.
As alaúlt kát évbaa hat rendezvényük vált* Vendégül látták
dr. Ptaplkl lágy Pétar agyataal tanárt és Ildik ZalgneSd lsaarattár­
jáéit! alladáaát hallgatták aag* frá-elvaaá találkozás találkastak:
latta Oylrggyel, Máoa Jássaffal áa larak Láazlával.
A falu aagyar nemzetiaégt lakeaeágának 16,2 asásaléka tagja a Caenadakaak.
P a t a a
As alapazervezet 1949-ban alakult, lágy lánder alnlklt tavábbl
alnlklk kivették: Czuczar Pareno, Hllgya Izabella ás Sínen Irén*
A 87 tagú alapezervezet ólaiké lágy Háadar* lírá ülkláa oaaknaa agy
évtlsadea keresztül képvlaelte as alapasarrasatat a Caaaadak járási
blzettaága válaeztaányábaa. A aár Jelzetteken kívül as alapasarvasat
és a vezetlaég nunkájában aaknt aagítatt aég Caloaal Gyula éa Ssabá
Láazlá. Veit aslajátasá oaapertjuk, Caloaal Gyula vesetéaével 1962-ban
a Járáal veraaoyan helyeséat értek al* A Caaaadak aservasésébaa éven­
te egy-két alkalommal meglátogatják a Matass alladáaát* As alaúlt két
évben lt rendezvényük veit. A falu aagyar nanaetlaégfl lakaaaágánnk
-
9
-
10,4 azázaléka tagja a Csemadeknak.
B a g y p a k a
Az alapszervezet 1949-ben alakult, Andrássy Jánea elnlk veze­
tésével. Andrássy Jánea huszőnlt évig veit a szervezet elnike.
A 142 tagú alapszervezetet Pőraők László elnlk Irányítja. Az alapazervezet munkáját aegítette: Lelkea Láazlé, Kecais Sánder, Sárkfzl Dezal, íbrahám Erzsébet, Jurányi Ferenc és Karasz Lúcla. Andráaay
Sánder vezetéaével mflkődőtt azínjátazé csepert és évente rendeztek
két-hárem ismeretterjeszti elladáat éa író-olvasó találkozót.
1987-ben megrendezték a dlrejárást. A falu magyar nemzetiségi lakos­
ságának 35,7 százaléka a Csemadeknak tagja.
K i r á l y f i a k a r c a a
A (7 tagú alapszervezetet Hartmann Ferenc igazgató-tanító
Irányítja. Az alapszervezetben elnlki tiaztaéget tUtltt be Vámea
Lajea, Bllca Mária, Fehér Nándor, Gréf Uagda, Iván Tivadar éa
Ventazemfl Mária. A nyolcvanas évek elsl felében Gréf Magda képvi­
selte az alapszervezetet a Csemadek Járási bizottsága választmányá­
ban. Az Itvenes-batvanaa években elismerésre méltó munkát végzett
a Csemadekban Ambrevica Katalin taníténl éa Varga Déneané. A hetve­
nes évek végén veit énekllcsepertJuk. Gőros Teréz vezetéaével
1987-ben irodalmi klr alakult. Az efaz időszakonként Jegyelővétel
formájában anyagilag támogatja a szervezetet. Keazeli Ferencet
íré-elvaaé találkozón fogadták. Megazervezték a vásárúti és a vámos­
falusi azínjátazék fellépését, éa találkoztak a Mateaz művészeivel
la. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 22,3 százaléka tagja a
Csemadeknak.
-
10
-
l l f t l l l
Az alapszervezet 1952. május 12-én alakult, elsl elnflke Kelker
Benedek Telt. 6t további It elnlk kivette: Kázmér Benedek, Ollári
Bála, Blgi Tiber ás Calcsay Lajos. A 102 tagú alapazervezetet
Caicaay Mária elnlk vezeti. Csicsay ^ajes igazgató-tanító kát évti­
zede a Csemadok járási bizottsága választmányában képviseli az alap­
szervezetet és a klrnyezl falvak Csemadek-tagságát.
Az alapazervezot megalakulását kiveti kát évtizedben a Csemadok
munkáját segítette Blgi Ferenc, Takács István áa Zsigárcaik Erzsé­
bet. Kosár Etel a hetvenes években mint szervezi-irányító tevékeny­
kedett. Az alakulástól kezdldlen a Csemadok éa a klzmfivelldás fárad­
hatatlan és ki nem égett lámpása Calcsay Lajos és Caicaay Szidónia.
Az Itvenes években Takács Irén vezetésével színjátszó csoport mflkSdltt. A hatvanas években Caicaay Lajos újjászervezte a színjátszó
csoportot és 1970-ig eredményes munkát végeztek. Csicsay Mária veze­
tésével 1972-ben irodalmi színpad alakult. Alkalomszerűen még ma is
színpadra lépnek. A helyi nemzeti bizottság és az egységes flldműves-szlvetkezet az erkllcsi támogatáson kívül anyagi támogatást ia
ad a szervezetnek. Évente klszlntik a nyugdíjasokat áa a Csemadok
alapító tagjait. Szívesen emlékeznek vissza Kovács László "Erdélyi
utazások" című ismeretterjeszti előadására. Tlbb alkalommal fogad­
ták a Matesz mflvészeit is. A falu magyar nemzetiségű lakosságának
28,8 százaléka a Csemadoknak tagja.
N a g y a b e n y
Az alapszervozet 1950. május 12-én alakult Kovács József elnlk
vezetésével. Az elmúlt évtizedekben elnlki tisztséget tSltltt be:
Vrba Teréz, Posa Mária, Hodoaay Károly áa Morva József.
A 140 tagú alapszervezetet Kázmár Zsigmond elnlk irányítja. Edmár
Mária tanácselnlk tagjo a Csemadok járási bizottsága választmányá­
nak, Kázmér Zsigmond a járási bizottság ellenlrzl ás revíziós bi­
zottságának tagja.
Jelenleg három csoportjuk mflkldlk: Kiso Katalin vezetésével
énekllcsopert, Csánó Vilmos irányításával oiteraegyűttes, éa Merve
József művészeti vezeti irányításával színjátszó oaoport. Az ell-
11
-
-
zl évtizedekben volt tánccaepertJuk Keváoa Irén vezetésével. ÉneklIcsoportjuk éTente szerepel a járási bemutatín, gyakran kapnak meghí­
vást a szomszédos falvakba. Tavaly a Járási versenyben a második he­
lyen végeztek.
A nyolcvanas évek második felében tlbb író-elvaaó találkozót
szerveztek, ahel megjelent: Mács József, Zalabai Zaigmend, Batta
Gylrgy, Sebes láazló, Suba Gyula és Grendel Lajes.
Nagy klzlnségsIkeré veit a Botcsinálta dokter című azínmfl bemu­
tatásának.
Nagyabeny elválaszthatatlan Bihari Jánes nevétII, éa az évente
megrendezett Biharl-Onnepaégtll. A Blharl-flnnepaég rendezije a Caemadek Járási bizettaága, a járáai népművelési klzpent és a Csemadok
alapszervezete. A tavalyi flnnepség veit az egyik legsikeresebb, csak­
nem kétezren vettek részt rajta. A BiharI-flnnepséget megellz* napok­
ban kulturális hetet szerveznek, amelyen neves mavészek, caoportek
és zenekarek vesznek részt. Tavaly elafl alkalommal megrendezték a
"Prímásak versenyét". A Csemadeknak meghatározó szerepe van a falu
kl&mflvelldésében. A helyi nemzeti bizottság mindennemű támogatást
mega* a Csemadeknak. A falu magyar nemzetiségtl lakosságának 11,5
százaléka tagja a Csemadeknak.
K u l o s á r k a r c s a
Az alapszervezet 1965-ben alakult. Blnlknek Kulcsár Lászlót
választották. Jelenleg Puha Júlia elnlk irányítja a 47 tagú alapszervezet munkáját. A vezetIségben rendszeres munkát végez még
Bartal Jánes, Kulcsár István és Kulcsár Dániel. Csoportjuk nincsen.
Imerettzrjesztl elladásokat ás író-elvasó találkozókat szerveztek.
As elmúlt kát évben hat rendezvényük veit. A falu magyar nemzetisé­
gi lakosságának 38,3 százaléka tagja a Coemadoknak.
B a c s f a
Az alapssarvezet 1957-ben alakult, elel slnlke Bittere Jánes
▼élt. Aa alspessrveset elnike veit még Sármány Teréz, Keváos íve,
Vrfhlioh Anna áa Lengyel Hi t . A 75 tagú alepsservezet elnike ma
Jáveroslk Irán. A sáv nevezetteken kivfl az átlagnál tlbbet tettek
• OM M l e k f e t leváee József le Pék igét a. Az alakulást kiveti év­
-
12
-
bán veit színjátszó csoportjuk Mészáros Aranka tanítani vezatéaé▼al.
Társrendezői az évente megrendezett fl9aapl éa gyermeknapi ün­
nepségnek. Évente randaznak klránduláat. Az alaúlt két évben rendaztak elladáat as ifjúságvédelemrll, egéazaégúgyl elladáat, kézlmunka-tanfolyasat éa cukráaztanfolyamét. Járásunkban éa
hatá­
rain kívül la ismert a Vénuaz zenekar Méry Lajos rezetéaével.
A falu magyar nemzetiségű lakaaaágának 17,4 százaléka tagja a Caeaadoknak.
E k a c a
Az alapazervezet 1949 novemberében alakult, elnlknak Baka
Dezalt választatták. Slnflke volt még Kacz Gáspár, 8111a László éa
Kucaera Lószlő. A 357 tagú alapazervezet alnlke Lukovics Tlbar pe­
dagógus. Lukovlcs kultúrtára évtizedek óta tagja a Csemadok járáal
bizottsága választmányának. Az alakulást kiveti két évtizedben a
szervezet csoportjaiban eredményes munkát végzett Hagy Károly éa
Nagy Vince, a hetvenes és nyolcvanas években Kiaa Valéria, id. Ke­
lemen Lajos éa Varga Hária. Nagy Károly vezetésével 1950-ben
színjátszó csoport alakult, és két évtizeden keresztül számoa szín­
müvet vittek színpadra. A hetvenea évek elején két művészeti caeport alakult: Varga Frigyes vezetésével a olteraegyüttea éa Lukavica Tlbar Irányításával az énekllcsepert. Járáal éa körzeti ren­
dezvényen több alkalommal azólóénekeaként azerepelt Kelemen Lajaa.
Az éneklőcsoport kétezer kerona anyagi támogatást kapott az egyaégea
földmüvea-szüvetkezettll. Szervezetük tagsága részére elladáat tar*
tott dr. Bauar Győzi, a tudományok doktora, a Csehszlovák Tudományos
Akadémia tagja. író-olvasó találkozón réazt vett: Bereozk JÓzaef,
Dénes Gyflrgy és Lovlcsek Béla. Marczell Béla néprajzkutató elladáat
tartott 8zűkebb hazánk a Caallóklz szokásvilágáról éa a népi hiedel­
mekről. Szervezetünk tagjai bekapcsolódtak a múlt évben falunkban
rendezett "lamerjük meg ogymáat” című vetélkedőbe. A falu magyar
nemzetiségű lakoaaágának 22 százaléka tagja a Csemadoknak.
-
13
-
N á d i a d
Az alapszervezet 1950 márciusában alakult, alnlknek Lelkes
Imrát választatták, kz eln8kl tisztséget betlltltte még Méry Zaltán,
Csapiár Katalin, Csáfalvay Lipét, Méhes Zoltán, Zsemlye Mária, Bona
Éva, Mészáros Erika és Vajas Jánas.
A 64 tagú alapszervezet elnlke Gróf Ilona.
Az Itvenes években eredményes munkát végzett a színjátszó cso­
port Méry Zoltán vezetésével. A Zsemlye házaspár 1977-ben énekllcsoportot alakított. Az egységes flldműves-szlvetkezettll háromezer
korona támogatást kaptak. A nyolcvanas évek második felében vendégegyütteseket fogadtak pl: a Csalié Népművészeti Együttest, a Nagyabonyl színjátszókat és a Matesz művészeit. Tlbb klltl és író ta­
lálkozott a falu olvasni szereti Csemadek-tagjalval pl: Keszell
Perenc, Gágyor József, Zalabal Zsigmond, Duba Gyula, Lavlcsek Béla,
Dávid Teréz és Máca József. A falu magyar nemzetiségű lakosságának
12,2 százaléka tagja a Csemadoknak.
S o l y m o s k a r c s a
Az alapszervezet 1985. november 25-án alakult Glrcs Márta
elnlk vezetésével. A 41 tagú alapszervezet elnfike Obrecz Pál.
Az alapszervezetben nagy-nagy Igyekezettel dolgozik Glrcs Mária,
Soóky Gabriella, ifj. Glrcs Rudolf és lfj. Obrecz Pál.
Az elmúlt két évben négy rendezvényük volt. A szomszédos fal­
vakban mflkldl Caemadak-csöpörtok meglátogathatnák a solymaakarcsala­
kat és bérmentve műsort biztosíthatnának az induló és utat keresi
fiatal szervezetnek. A falu magyar nemzetiségS lakosságának 41,8
százaléka a Csemadok tagja.
S i k i b
14
-
ta j r
As alapszervezet 1949 szeptemberébe* alakult, elnflknek Zlld
Ernlt választották. Elnlk volt még Gyurkovica Károly* jelenleg a
113 tagú alapszervezet elnlke Klempa latrán. A vezetlségben rend­
szeres munkát végzett Tóth Mária, Végh László, Ulklőa látván, Gyur­
kovica Adolf, TÓbl Láazlé, Klempa Bála és Zlld Ernl.
Az alakuláat kiveti években volt színjátszó csoportjuk, Zlld
Ernl vezetésével mflkldtek. Klsa Mónika vezetésével 1988-ban tánccseport alakult, és Beiké Gábor vezetésével citeracsoport. A nőtakedvellk kirét 1986-ban hozták létre.
Május kilencedikén tábortűznél szerveztek műsort. Megemlékez­
tek a nlnapról és a nyugdíjasok részére műsort bizteaítottak. Sikabony Dunaazerdahely városrésze. A magyar nemzetiségű lakosságá­
nak 9,1 százaléka tagja a Caemadoknak.
S fl 1 j
Az alapszervezet 1974. február 25-én alakult, az elsl elnlk
Horváth Gyula volt. Az 58 tagú alapszervezetet Kiss Gabriella elnoknl irányítja. Az alapszervezet vezetlségében rendszeres munkát vé­
gez Both József éa Vajas Antónia. Az utóbbi hét-nyolc évben rendez­
tek ifjúsági bált, íré-elvaaó találkozót Máos Józseffel és Rácz
Olivérrel. Rendeztek kézimunka-kiállítást éa vendégül látták a felbári ifjúsági irodalmi színpadot a Hej, Dunáról fúj a szél című
elladással. Az utóbbi két évben négy rendezvényt szerveztek.
A hatvanas éa hetvenes években sokrétű klzművelfdési rendezvényt
szervezett a faluban Kiss József igazgató-taníto. A falu magyar nem­
zetiségű lakosságának 14,5 százaléka a Csemadok tagja.
A l a é j á n y o k
Az alapszervezet 1950. február 15-én alakult, elnlknok Bugár
Józsefet választottét. Ebben a kis létszámú alapszervozotbon gyakran
váltották egymást az elnfkl tisztségben. Volt elnlke Farkas Ferenc,
Kovács Jeni, Mlkéczl Imre, Hegedűs Júlia, Deák Ernl, Polflldi Rozé-
-
15
-
lia és Pongrácz Gertrúd. A 48 tagú alapszervezet elnike Árva Erika.
Az Itvenes évek elején Méry László tagja veit a Csemadok Központi
Bizottságának.
Az Ötvenes és hatvanas években volt színjátszó csoportjuk Kiss
Imre pedagógus vezetésével. Pelsl-Csallóklz használati és néprajzi
tárgyaiból 1980-ban sikeres kiállítást rendeztek. Ismeretterjeszti
előadáson fogadták dr. Püspöki Nagy Pétert és dr. Bordácsot. Szín­
házlátogatást szerveztek Győrbe és fogadták a Csemadok jokai alap­
szervezetének színjátszó csoportját. Az írok közöl beszélgetésen vett
részt Zalabai Zsigmond, Ordódy Katalin, Duba Gyula, Tóth Elemér és
Mács József. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 20,2 százaléka
tagja a Caemadoknak.
M e d v e
Az alapszervezet 1949-ben alakult, elnöknek Németh Rudolfot
választották. A kivetkező években az elnlki tisztséget betlltltte
még Németh Rudolf, Jankó Alajos, HSlgye Elemér, Németh László és
Harmati Imre. A 96 tagú alapszervezetet Horváth Lívla elnlk irányít­
ja. Horváth Lívia óvón! 1987-tll tagja a Csemadok járási bizottsá­
gának és a Csemadok Klzponti Bizottságának is. Az Itvenes években a
már jelzetteken kívül sokrétű munkát végzett Hllgye Etel. Az alaku­
lást kiveti években volt színjátszó csoportjuk.
Ismeretterjeszti előadást tartott Bldlk Zsigmond "Színes világegyetem" címen. Pogadták a Matesz művészeit. Író-olvasó találkozón
vett rését Ordódy Katalin és Lovicsek Béla.
Az elmúlt kát évben vendégül látták a Csemadok vásárúti szín­
játszóit, a nagyszarvai bábcsoportot, a vámosfalusi színjátszókat
és az alistáli Cslpcslrip csoportot. A falu magyar nemzetidégfl la­
kosságának 15*8 százaléka tagja a Csemadeknak.
C s e n k e
Az alapszervezet 1951-ben alakult, az elsl elnök BÓdis József
volt. Elnöki tisztséget Vaas Perenc, Ptlssi Jánes és Pélinger Lajos
tlltltt be. A 151 tagú alapszervezetet dr. Kvarda József elnlk irá­
nyítja. A Csemadok járáai bizottsága elnökségében Vass Perenc és
dr. Kvarda József képviselte az alapszervezetet és Pelsl-Csallóklz
-
16
-
falvait. Vasa Ferenc tagja veit a Csemadok Központi Bizottságának,
dr. Kvarda József 1982-től tagja a Caenadek KB-nek. Az alapazervezet
vezetőségében eredményes aumkát végzett: Keváca Péter, Farkas Péter,
Tóth Zsuzsanna, Mlkóczi Vendel, lg. Nagy Péter és Bartalea László.
Az 1950-ben alakult színjátszó csoportét Bodis József és Kovács
Péter vezette. A gyermektánc-csoport 1988-ban alakult. A fúvószenekar
1957-ben alakult Kovács Péter vezetésével. Az elmúlt tíz évben a he­
lyi egységes földműves-szövetkezet 10 ezer korona értékben vásárolt
hangszereket. Ismeretterjeaztl előadásokat szerveznek. Pl: dr. Bauer
Győző a tudományok doktora a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagja,
dr. GyBrgy István kandidátus, Demján Zoltán, Kovács László, dr. Fethy
János éa dr. Püspöki Nagy Péter egyetemi tanár tartott előadást Csőn­
kén. író-olvaaó találkozó volt: Maca Józseffel, Ordódy Katalinnal,
dr. Gyimesi Györggyel és Zs.Nagy Lajossal. A falu magyar nemzetisé­
gű lakosságának 23,2 százaléka tagja a Caemadoknak.
L ú o •
Az alapszervezet 1950 februárjában alakult. A szervezet első
elnöke Neillnger Dániel volt, őt uórecz Ferenc követte. A 107 tagú
alapszervezet elnöke Balogh István. Az alapszervezetet és a környe­
ző falvak Csemadok szervezeteit id. Habáa Ottó igazgató-tanító kép­
viselte a járási választmányban. A hetvenes évek végén férfi éa nil
éneklöcaspert alakult Habán Ottó vezetésével. Az utóbbi öt-hat év­
ben eredményesen képviseli a falut a női énekllcsepert, Járásunk
minden rangos rendezvényén szerepelnek. A közművelődési műsorokat
és az ismeretterjesztői elSadáaokat a helyi művelődési központtal
együtt szervezik. Van citeracaoportjuk, irodalmi körűk és a fiatalok
részére tánctanfolyamot szerveztek. Az éneklőcsoport szerepelt a Tava­
szi szél... népdalverseny konSletl döntőjében. A Lúcsl Egységes Föld­
műves-szövetkezet erkölcsileg és anyagilag támogatja a szervezetet,
a kelléktár kibővítésére 3 500 koronát folyósított. Már tíz éve éven­
te megrendezik a nótaestot. Beszélgetést szerveztek írókkal pl: Duba
Gyulával, Ordódy Katalinnak és Lovicsek Bélával*
Id. Habán Ottó nyugalmazott iskolaigazgató továbbra la lelkes
szervezője és irányítója a közművelődési műsoroknak és a női éneklőcsoportnak. A helyi nemzeti bizottság sokoldalú erkölcsi éa anyagi
támogatásban részesíti a Csemadok csoportjait.
-
17
-
A múlt év decemberében Lúcaen rendezték meg as Ismerjük meg
egymást /Lúos, Caallókfzcsűtlrtlk éa Illéahása/ vetélkedőjét. Luca
éa Illéahása Caemadek-tagjai és oaepertjai ia felléptek a műsorban.
A falu magyar nemzetiségű lakosságának 17,8 százaléka tagja a Caemadeknak.
K i r á l y f i a k a r c a a
Az alapszervezet 1950-ben alakult, Szerdahelyi Jeni elnlk vezetésérel. A kfvetkezl években-évtizedekben az elnlki tisztaéget betfltftte még Kása Pál éa Hajdú László. A 152 tagú alapazervezot el­
nlke GÓdány Slemér. Caemez Erzsébet képviseli az alapazervezetet éa
a környezi falvak Csemadek szervezeteit a járási választmányban.
A vesetfaégben éa az alapazervezot oaeportjalban fáradhatatlanul dol­
gozott Hagy Viola, Sajdík Irma, Hajdú Gizella, id. Hajdú Láazló éa
id. Koaa Fái.
Hagy Viola pedagógus vezotéaévol 1969-tfl mflkldik irodalmi azínpad, irodalmi kfr éa gyermektáneoaeport. A asínjátazo caoport 1966-ig
műkfdltt. A Hajdú-házaspár vezotéaévol 1972-ben eaztrádcsoport ala­
kult. Az alapazervezot képviaolteti magát a Duna Menti Tavaaz orazáges seregszemlén, 1988-ban Horváth Laura elal helyezett lett a verséa prózamondók veraenyében. A nyolcvanas években anyagi támogatáat
kaptak az efas-tfl. író-olvasó találkozón megjelent: Hács JÓzaef,
Duba Gyula, Dénea Gyfrgy, Zalabai Zaigmead éa még néhányan. Egy-egy
találkozón 100-110 klnyvet adnak el. Járt náluk Bugár Imre olimpiai
bajnok, Béroa Ferenc énekművéas, Juhász Jácint, Zenthe Ferenc éa még
néhány neves személyiség. Tfbb alkalommal fogadják a Mateaz kamara­
csoportját. Eredményes éa aekrétű tevékenységűkért elismeri oklevelet
kaptak a kerületi éa a járási nemzeti bizottság tanáoaától. Az elmúlt
két évben 60 rendezvényük volt, néhány klzmflvelldési műsorban tárarendeztk voltak. Az alapszervezet vozetfsége, a helyi népklnyvtár és a
művelődési otthon együtt gondolva és egy cél érdekében szervezi éa
rendezi a klzmflvelödési rendezvényeket. A falu magyar nemzetiségű
lakosságának 22,3 százaléka tagja a Csemadoknak.
-
18
-
G • m b a
Az alapazervezet 1952 szeptemberében alakult. Elnöknek Kllllnger
József pedagógust választották. Az elnöki tisztséget betöltötte még
Olgyai Lajos, Lejner Sánder és Horváth Perenc. Az utóbbi években
Szlanyina László elnök Irányítja a 115 tagú alapszervezetet. Az öt­
venes években sok segítséget nyújtott Kllllnger Mária, Kulcsár Irén
és Lengyel Valéria. Az alapszervezetben megalakulásától a hetvenes
évek végéig sokrétű munkát végzett Bartal Imre, Varga Tibor, Marlcs
Frigyes, Csefcy Pereac. Hárem évtizeden keresztül segítette az alap­
szervezet munkáját Csehy Eleonóra, Uikóczy Mihály és Horony Jenő.
Kllllnger Mária és Kllllnger József vezetésével 1953-1960-ban
színjátszó csoport működött, az ötvenes évek első felében vezeté­
sűkkel tánccsoportjuk is"volt. A hatvanas években Pongrácz Dénes
igazgató-tanító vezette a színjátszó csoportot. A hatvanas évek vé­
gén 81aa1»i László vezetésével éneklöcsopert működött. A hetvenes
években Slanina László clteraegyűttest alapított. Jelenleg csoportjuk
nem működik.
Évente megrendezik a dörejárást. A nyolcvanas évek első felében
évente honismereti kirándulást szerveznek pl. Brűnnbe, a Balatonhoz,
és Budapesten Is voltak. Ismeretterjesztő előadásokat szerveznek.
Előadást tartott dr. Bauer Győző a tudományok doktora, Marczell Bé­
la és mások. Könyv- és képkiállítást is rendeztek. A dőrejárást meg­
tekintetek neves néprajzkutatók, a készült fényképfelvételekből a
Szlovák Tudományos Akadémia Lengyelországban kiállítást rendezett.
Az alapszervezet színjátszó csoportja tizennégy színművet mutatott
be pl: Csikós, Duda Gyuri, Katica, Betyár Bandi, Beleaaóra, Mátyás
király lustája ás még néhányat. A falu magyar nemzetiségű lakosságá­
nak 28,8 százaléka tagja a Csemadoknak.
P a d á n y
Az alapszervezetnek 100 tagja van. Bartales Irpád as elnök.
Az alakulást követő években az elnöke volti Bodó Irpád ás Csóka
István. Az alapszervezet vezetőségében dolgozott Lázok Éra, Hudlos
Terézia, Szakács Miklós, Bodó Irpád, Kiss Perenc és Lánárth Miklós*
Jelenleg nem működik művészeti csoportjuk. A Csallóközi Kulturális
-
19
-
Napok alkalmával vendégagyait teát fogadtak. író-olvasó találkozón fo­
gadták TÓtb SÍemért, Marczell Bála néprajzkutató pedig előadást tar­
tott • Csallóköz hiedelemvilágáról. ás elmúlt években Petflfi-eetet
rendeztek. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 11,1 százaléka
tagja a Csemadeknak.
S s a p
As alapezerveset 1953 februárjában alakult, elnöknek Lőrincz
Gábert választották. Az elneki tisztséget betSltötte még Bozaaky
László és Miklós Imre. A 122 tagú alapszervezet elneke Sárkősy
Lajos. Járáal választmányban az alapszsrvezetet képviselte Ambrua
JÓzaef és Varga Ferenc. A vezetőségben eredményes munkát végzett:
Köpliager Lajos, Varga István, Szegi Zoltán, Miklós Anna, Gaál Mó­
ric és Vörös Piroska. As ötvenes években volt ifjúsági és felnStt
színjátaaó csoportjuk Miklós Imre és Köplinger Lajos vezetékével.
A hetvenes években e9Ztrádosopert és irodalmi kör működött a falu­
ban. Jelenleg állandó Jelleggel nem mflkfidik művészeti csoportjuk.
A nyolcvanas években közművelődési rendezvényeket szerveztek,
pl. képkiállítást rendeztek Almáasy Hobert featömuvész alkotáaaiból,
azovjet grafikákból, és amatőr festők képeiből rendeztek tárlatot,
író-olvaaó találkozón volt a faluban Levlcsek Béla, Ordódy Katalin
éa Pábry látván, évente rendeznek kenyvkiállítást. A falu magyar
nemzetiségű lakosságának 20,5 azázaléka a Caemadek tagja.
V á a á r ú t
As alapsservezet 1949 aseptemberében alakult, elaO elnike Madaráaz Béla. Ot követte Görög Tibor, Kálmán látván éa Szatmári Zoltán.
A 270 tagú alapjzerveset elnöki tisztségét Földes Lajos tölti be.
A Caeaadok jb választmányának tagja volt Madarász Béla éa Bíró Ilona.
Földes Lajea 1987-óta tagja a Jb-nek. Az elmúlt évtizedekben a veze­
tőségben éa a tagság körében eredményes munkát végzett; Tóth Lajos,
Nyeeó Térés, Oraveoz Magda éa Földes József. A színjátszó csoport
legrégibb tagja Keváos Hermina éa Fapp Gabriella. Száaea színdara­
bot rendesett Ssabó Zita, Varga Béla éa Szaka Gésa. A színjátszó
csoport 1950-ben alakult. Esstrádoaeportjuk 1962 óta működik. As
énekli o^oport 1984-ben alakult. Bencse JÓzaef vesetésével tánccsoport
-
20
-
la mflkddltt. Híres nspzenekaruk volt, ennek bizonyítéka, hegy
1955-ben a Strakonicén rendezett országos versenyen a Vontszemű Pál
vezette zenekar végzett az elsl helyen. Az efsz a színjátszó éa az
éneklV csoport kelléktárának blvítésére 9 000 koronát folyósított
az elmúlt négy évben.
Csemadek-rendezvényen előadást tartott Lacza Tihamér, Dr. Pflspikl Nagy Péter egyetemi tanár, éa író-olvasó találkozón bemutatko­
zott Zalabai Zalgmond, Koncsol László, Ozavald Árpád, Ordódy Katalin,
Lovlcsek Béla éa sokan mások. Az utóbbi két évben 26 rendezvényük
volt, kJIztük a legsikeresebb a "Cigány" éa "Dankó Pista" bemutató.
A falu magyar nemzetiségű lakosságának 13,3 százaléka tagja a Cseraadoknak. A faluban van mflvelldésl ház.
I l l é a h á z a
Az alapszervezet 1951 májusában alakult, Holocsy Sándort válasz­
tották elnöknek. Az elmúlt csaknem negyven évben az elnöki tisztséget
betSltVtte még: Kolláth Antal, Hldeghéthy Béla, Sill Mihály és Far­
kas József. A tisztújító gyűlésen 1988-ban Péter Györgyit választot­
ták elnöknek. Taglétszámuk 305.
A Csemadok járási bizottsága választmányának tagja volt Sill
Vinoe /1962-1970/, Nagy Ilona /1970-1983/ és 1983-tól Egyenes Gáspár
tanácselnök képviseli az alapszervezet tagságát a jb-ben. Az alapszer­
vezetben éa egyben a falu kfzmflvelfldésében sokrétű munkát végzett
Elek János, Horony Andráa, Szabó Pál, Oros Lajoané, Michálik Teréz,
Bors Éva, Nagy Ferenc, Farkaa József, Egyenes Gáspár, Mikécz látván,
Bankó József, Ravasz László és Holocsy László.
A színjátszó csoport 1951-ben alakult Elek János és Horony And­
rás vezetésével. Szabó Pál pedagógus szakmai irányításával 1958-ban
zenekart alakítottak. Ebben az időben a pedagógusok aktívan kapcso­
lódtak be a falu klzmuvelfc'désébe és a Csemadok munkájába. A színját­
szó csoport a hatvanas években ia mükSdltt, volt irodalmi azínpaduk,
veramondó kSrflk, éa Bora Éva vezetésével gyermek- éa ifjúaágl tánccsoport alakult 1965-ben. A hetvenes évek klzepén Szabó Pál karnagy
vezetésével vegyeskórua alakult. Később a kórusból néhányan kiváltak
így éneklocaoportként mükffdott tovább. A citerazenekar 1976-ban ala­
kult, részt vettek az Éraekújvárott rendezett országos versenyen is.
A vegyeskar egyike volt járásunk legjobb csoportjának, a járási ver­
senyen 1975-ben a második helyen végeztek. Az elmúlt években több
-
21
-
alkalommal felmerült, hogy Szabó Pál éa Bora Éva pedagógusokat egyéb
megbízatásokból mentesíteni kellene, éa szakmai ismeretüket jobban
felhaaználni a zene éa a néptánc területén.
Egyenes Gáspár küldöttként vett részt 1987-ben a Csemadok orszá­
gos közgyűlésén, felszólalt a vitában ia.
Az utóbbi két-három évben író-olvasó találkozót és ismeretterjejztS előadásokat szerveztek pl: Dr. Püspöki Nagy Péter, Dómján Zol­
tán, Uáca József, Keazeli Ferenc, Za.Nagy Lajos éa Bereck József
járt náluk. A Caemadok-tagok éa a pedagógusok pl: Bors Éva és Both
Jánosné színvonalas műsort biztosítottak az "Ismerjük meg egymást”
faluk közötti vetélkedőre. Az alapazervezet tagsága a helyi temeti
gondozását vállalta és évente több óra társadalmi munkát végeztek.
Évente két-három alkalommal megtekintik a Mátedz előadását, éa tör­
ténelmi-honismereti kirándulást szerveznek a tagságnak éa a falu
lakoaságának. A Csemadok-krónikát folyamatosan vezetik. A falu magyar
nemzetiségű lakoaságának 32,6 százaléka tagja a Caemadoknak.
V á r k o n y
Az alapazervezet 1962-ben alakult, elad elnöke Végh Béla volt.
A Csemadok alapszervezetének elnöki tisztségét betlltltte még Végh
Béla, BekS Mária, Méhes Pál, Cséfalvay Sándor,éa Végh Ödön. A járá­
si bizottság tagja Bek8 Mária és dr. Domsitz Jen8. Jelenleg 410
tagjuk van, az alapszervezet eln8ke Fekete János mérnök. A már emlí­
tetteken kívül az alapszervezetben sokrétű munkát végzett Bedécsné
Mackó Júlia éa Hamar Borbála.
A várkonyl alapazervezet elválaszthatatlan Bekö Máriától, a
mindenki által ismert éa tlaztolt Mariska nénltll. Évekig dolgozott
a Csemadok járási bizottságán, szervezte és irányította a Csemadok
művészeti csoportjait. Az Orlkifjú Mariska néni így emlékezik a
Csemadok megalakulására: "..... Fél Miklós a Csemadok jb titkára
1 9 6 2 -ben több alkalommal meglátogatta a helyi nemzeti bizottság
vezeti tisztségviselőit, hogy a csaknem szinaagyar faluban megala­
kítsa a Csemadok alapszervezetet. Felkeresett engem is. 1962 októ­
ber 26-ra negyven embert hívtam meg az alakuló gyűlésre. Tizenhe­
ten jlttek el. Alapító tagok voltak: Baranyai József, Nagy Jeni,
Sánta Margit, Cslrgo Margit, Nagy Fekete Béla, Soóky G. Margit,
Végh Béla, Maczkó Júlia, Horváth István, Végh Rozália, Cslrgl Er-
-
22
-
zaébet, Végh Ódon, Uher Mária, Véghné H. Mária, Juhász József, Ha­
mar Borbála éa Bekl Mária, Bekil Mária nem egymuszakea népművelő volt,
nem napi nyolc órában volt LÁMPÁS. lamerték lt Felaő-Csallóklzben
éa a Cailizközben la. Vezetett tánccseportot, irodalmi színpadot,
rendezett színdarabot éa esztráduflsort.
Az alakulást kiveti évben mutatták be Konya J. "Senki fia" éa
Ságodi József "Lakásszentell” című darabját. A bemutatót kflvetSen
a nézOk kSzfll többen felkiáltottak: "Ilyen a faluban még nem volt!"
Lelkes Erzsébet vezetésével tánccsoport alakult, felléptek Kolozanémán, a Bihari János-flnnepségen és járásunk több községében.
1964-ben mutatták be az "Egérút" című vígjátékot. Még ebben az évben
két eaztrádmflaorral kedveskedtek a lakosságnak, éa két alkalommal
nótaestet rendeztek. Az alapiskola szülői munkaközösségével együtt
közmflvelödési előadásokat szerveztek pl. Dr. Mozai Ferenccel, dr.
Buga Lászlóval, és Nagyszalontárol meghívták a múzeum igazgatóját,
aki Arany Jánosról tartott előadást.
1965-ben mutatták be a "Zsuzsi" című darabot. Mariska néni
mondja: ”... Zsuzsi az egyik jelenetben háloingben az ágyba dobta
magát, és a rozoga ágy leszakadt. Nem tudott kiszabadulni, és hal­
kan kérte, hogy húzzák Össze a fuggOHyt, mert a rozoga ágy deszkái
közé szorult. Ezen a közönség jót kacagott. Viszont másnap caalodottan távozott a közönség, mert akkorra megerősítették az ágyat
ás a Zsuzsi alatt nem szakadt le."
Színjátszóink számos meghívásnak tettek eleget, járáaunk több
falujában 8zerepeltek, járáai és kerületi veraenyen vettek részt.
A hatvanas évek közepén tVbb alkalommal rendeztek a szabadban Caemadok-napet, amelyen 2 000 - 2 500-an jelentek meg. Csoportjaink
Öregbítették alapszervezetflnk éa a falu jó hírnevét, éa a falu veze­
tő tisztségviaelOi is fölfigyeltek a Csemadekra.
Az irodalmi színpad 1970-ben érte el a osúoaet. Tfbb irodalmi
Összeállítást mutattak be, pl: "Az ember megmarad", "FOlazállott a
páva", "Űt a forradalomhoz", "Csak egy darab ég", "CsallokOz" és
"Petőfi Sándor".
A színjátszók és az irodalmi színpad tagjai rendszeres anyagi
támogatást kaptak a jnb művelődési osztályától. A vegyeskar 1971-ben
alakult Pálinkás Gyula karnagy vezetésével. A negyvenöt tagú vegyeakar 1974-ben azéteaett. 1974-ben vendégSl látták Emil Bole8lav LukáSot és Dénea György költőt. Ebben az évben a környező falvak mű­
vészeti csoportjai mutatkoztak be Várkonyban.
-
23
-
Csaknem minden évben rendeztek tanfolyamét, pl: a caipkeverl,
a szabászat és varrás, a hímzés és a hínestojás-készíti tanfolyam
iránt volt a legnagyobb érdeklődés.
A hetvenes évek végén szavalóversenyt hirdettek, tizenhét hely­
beli fiatal versenyzett, Skker megalakult a 12 tagú férfi és a tizen­
egy tagú nSi éneklöcsopert. Béres Ferenc Liszt-díjas énekművész 1980
novemberében szerepelt Várkonyban. Az Illytfa Gyula járási szavmleversenyt 1982-ben rendezték meg falunkban. Ebben az évben a Cseaadok kirándulást szervezett Egerbe. Gárdonyi "A bor" című színművét
1984-ben vitték a színpadra. 1985-ben ott voltak a felújított budapes­
ti Operaház megnyitóján.
A hazai magyar költök és írók /négy-it kivétellel/ mindannyian
voltak író-olvadó találkozón Várkonyban. Minden alkalommal 100 da­
rab könyvet adtak el. Csaknem minden évben rendeznek notaestet.
Klimits Lajes "Névtelen levél" címfl darabját 1986-ban mutatták
be. 1987-ben a Szlovák Filharmónia előadásán vettünk részt Pozsony­
ban. Az Ifjú Szívek kamaracsöpörtja is fellépett falunkban. Tavaly
a "Futótűz" című darabot mutattuk be.
Sokrétű munkát csak közösen lehet végezni. Köszönetét mondunk
a Cséfalvay házaspárnak, Végh Ödönnek, Lelkes Erzsébetnek, Sooky
Annának, Gútay Gertrúdnak, Méhes Györgynek, Majoranek Lászlónak,
Horváth Máriának és további elkötelezett Csemadok-tagoknak. Rendsze­
res támogatást kaptunk és kapunk Dr. Domsitz Jenőtől.
A Csemadok alapjzervezet színjátszói 1962-től huszonkét /!/
•eínmflvet vittek színpadra! Bekő Mária a Csemadok-aranyérem megérde­
melt tulajdonosa. Panaszkodik, hogy ereje fogytán van. Számomra az
egyik legnagyobb elismerés az veit - mondja BekS Mária - amikor az
egyik bemutató után a főbejáratnál beszélgető asszonyok megállítot­
tak és közölték "... tuded arról beszélőnk, hogy milyen jó volt a
műsor. Te olyan voltál mint a Por Klári a Ki mit tud-ban".
A falu magyar nemzetidégű lakosságának 17,2 százaléka tagja a
Csemadoknak.
N a g y s
z a r v a
Az alapszervezet 1950 augusztusában alakult, első elnöke Horváth
László volt. Az ötvenes évek második felétől az elnöki tisztséget Hideghéthy Antal, Borbély Margit, Ferenci Árpád, Szabó Ferenc, Szabó
Ferencné, Vízváry József, Lencsés Ferenc és Horváth Géza töltötte be.
-
24
-
Az alapszervezetnek 257 tagja van, 1988-tól Csépi Mihály elnök
irányítja a szervezet sokrétű munkáját. A Csemadok jb-ben az alapjzervezetet Borbély Margit, Presinszky Lajos, Pálffy Edit ás 1987-től
Csépi Zsuzsanna képviselte. A már említetteken kívül az alapszerve­
zetben sokrétű munkát végzett Nagy Mihály, Kmeczkó Mihály és Nagy
Aranka. A nyolcvanas évek elejétől minden Caemadok-rendezvényről
fényképdokumentáciot vezetnek, a rangoj rendezvényekről diafilm-ősazeállítást kéjzítenek, amelyet a Csemadok évzárón mutatnak be.
A Csemadok 1965-ben kezdeményezte a szabadtéri színpad megépítését,
amit 1966-ban a hnb közreműködésével, Czére József és Presinszky LaJea iskolaigazgató vezetésével a Csemadok-tagaág birtokba vett.
A színjátszó csoport 1950-ben alakult, Nagy Mihály, Horváth László,
Nagy Aranka és Borbély Margit vezetőiével a hatvanas évek közepéig
működött. Az éneklflcaoport Presinszky Lajosné vezetésével 1964-ben
alakult, majd 1980-ban újjászerveződött Horváth Gézáné vezetésével.
Az éneklő csoport részt vett a Tavaszi szél népdalversenyen is.
A hatvanas évek közepén több irodalmi estet szerveztek pl. Petőfi-est, Arany Jáaos-emlékműsor, stb. Ezekben az években eaztrádcaoport is működött.
A nyolcvanas évektSl ismét hallat magáról a szervezet, ebben
aagy érdeme van a Csépi házaspárnak. Csépi Zsuzsanna vezetésével
1983-tol működik a "Csibészek" gyermekbáb-oooport, ozámos rangos
járási és országos rendezvényen eredményesen szerepelnek. A már em­
lített házaspár vezetésével 1987-ben színjátszó csoport, és 1988-ban
citerasenekar és népdalkőr alakult. A dőrejárást 1985-től minden évben
megrendezik. A helyi nemzeti bizottság és a Csemadok alapszervezete,
együtt szorgalmazza a közművelődés korszerű formáit. Az alapszerve­
zet kapcsolata a SZISZ alapszervezettel és a helyi művelődési köz­
ponttal példamutat• lehet mások számára is. Csoportos kirándulást
szerveztek Zselízre, és Budapestre. Az utóbbi két évben tíz rangos
Csemadok rendezvényük volt. Járt náluk Mács József, Gaál Sándor,
Lovicsek Béla, Bödők Zsigmond, Vajkai Nagy Miklós és sokan mások.
A falu magyar nemzetiségű lakosságának 31,2 százaléka tagja a Csoma­
goknak.
V á m o s f a l u
Az alapazervezot 1952-ben alakult, Csörgei látván vezotéaévol.
Az elnöki tisztséget betöltötte még Menyhárt Lajos, Puss Gyula,
Csibrányi Irán és Oláh Ödön. A 325 tagot számláló alapjzervezetet
Pűzék Lőrinc* vezeti. Oláh Ödön több mint egy évtizede tagja a Cso­
rnádok jb-nek.
Az elmúlt évtizodekbon a szervezetben sokréttt irányító és szer­
vező munkát végzett /a már említetteken kívül/ Zalka Jenő, id. Hor­
váth Erzsébet, Kis* Izabella és Horváth Sándor. A színjátszó csoport
1932-ben alakult Calrgoi István vezetésével. Oláh 0d8n vezetésével
1962-tfl minden évben színre visznek egy színdarabot. Az esztrádcsoport 1966-ban, az éneklőcsoport 1982-ben alakult Oláh OdOn pedagógus
és tanácstitkár vezetésével. A citerazenekar 1980-ban alakult Hor­
váth Sándor és Matejka István vezetésével.
A színjátszók több alkalommal szerepeltek a Jókai Napokon,
1978-ban elismeri oklevelet kaptak, éa Oláh Ödön kapta a legjobb férfialakítás díját. A színjétazok 1976, 1977-ben é3 1978-ban kerületi
versenyen vettek részt, éa mindhárom alkalommal a három díj egyikét
hozták el. Járási versenyen 1962-től vesznek részt, öt alkalommal
végeztek az elaö helyen, Ct második és négy harmadik díjat kaptak.
Oláh Ódon mint rendező öt alkalommal kapott elismert oklevelet,
üineklöc söpörtjuk a Tavaszi szél népdalvoraenyen a kerületi dőntH
résztvevője volt, éa az ezflstaávoa minősítést kapta.
A nyolcvanas években az efsz-töl, a hnb-tfl és a jnb-től a kel­
léktár kiegészítésére és hangszerek vásárlására 50 000 korona támo­
gatást kaptak.
A színjátszó csoport bemutatóját minden évben nagy várakozás
előzi meg. A csoport újjáalakulása 20. évfordulóján 1982-ben a falu
apraja-nagyja részese akart lenni az ünnepi megemlékezésnek. író-ol­
vasó találkozón vendégül látták Mács Józsefet, Lovicaek Bélát, Ordódy Katalint, Rácz Olivért és másokat.
PBzék Lőrinc megkapta a Csemadok Központi Bizottsága elnokeége
Csemadok-érom arany fokozatát. A falu magyar nemzetiségű lakosságának
33,1 százaléka tagja a Csemadoknak.
-
26
-
111
Az alapazervezet 1949-ben alakult, elnöknek Glatz Andert vá­
lasztatták. Az elmúlt negyven év alatt az elnökök gyakran váltat­
ták egymást. Getlieb Ervin, Tóth Sándor, Vida Árpád, Bokvls András,
Csiosai Imre és Szatmáry Zeltán töltötte be az elnöki tisztséget.
Az alapazervezetnek 504 tagja van. Horváth Mária elnök vezetésével
az alapszervezet eredményes munkát végez. Miklós Ferenc 1963-tól
tagja a Csemadok jb-nek és egy évtizede a járási bizottság elnöksé­
gének. Nagy Elvira 1986-tól tagja a Csemadok Központi Bizottságá­
nak.
Az ötvenes évek elején színjátszó csoport alakult, mint rende­
zi eredményea munkát végzett Bódé Béla, Varga Mihály, Csicsai Imre,
Horváth Endréné és Gajdos István. A vegyeskar karnagya Horváth Endréné. Az alapszervezetben sokrétű szervező-irányító munkát végez
Darnay Zeltán és Jandura Borbála.
A vegyeskérus 1965-ben alakult. A nyolcvanas évek elején beszün­
tette működését, éa 1983-tól mint éneklecsopert működik Horváth End­
réné pedagógua vezetésével. A Csemadok jb éa a helyi tiaztségviselök
több alkalommal tartottak megbeszélést tánccsoport alakítás ügyében.
Mayer József művészeti vezető áldozatkész vezetéaével 1987-ben tánc­
csoport alakult. A csoportnak rendszeres segítséget nyújt a Csalié
Népművészeti Együttes művészeti tanácsa. A tánccsoport a TOZIKE
nevet vette fel. Az ötvenes és a hatvanas években Amrus Ottília és
Jandura Borbála vezetésével volt tánccseportjuk. A citerazenekar
vezetője Gróf Imre volt.
A azínjátazék 1973-ban meghívást kaptak a Jókai Napokra, a ve­
gyeskar 1970-ben ezüst koszorút kapott. Az alapszervezet csoportjai
időszakonként anyagi támogatást kap a helyi nemzeti bizottságtól.
Jelentősebb anyagi támogatást 1988-ban kaptak a járási nemzeti bi­
zottság művelődési oaztályátél, a járási népművelési központtól,
a helyi művelődési központtól éa a helyi nemzeti bizottságtel, a
tánccsoport kelléktárának bővítésére. A nyolcvanas évek második fe­
lében író-olvasó találkozón vendégül látták: Ordódy Katalint, Mács
JÓzaefet, Lovicsek Bélát, Kulcsár Ferencet, Cssntss Vilmost és Méazáros Károlyt. Közművelődési előadást tartséfc: Dr. Bauer Győző a
tudományok doktora, a tudományos akadémia tagja, Demján Zoltán,
Kovács László és dr. Püspöki Nagy Péter egyetemi tanár. Rendezvényi­
-
27
-
kön fellépett Kövesd! Szabó Mária ia.
BVs él Nagymaros település baráti azerzSdést köt8tt, éa éven­
te caerelátogatáson mutatkoznak be a mílvéazeti csoportok ia. A hő­
siek 1968-ban azerepeltek Nagymaroson és felléptek Pázmándfaluban
ia.
Járásunk Caemadok-tagsága tudatában Bős más oknál fogva ia
rögződött: a Csemadok jb évente itt rendezi meg járási szabadté­
ri ünnepségét, hazírJc falvai közöl ebben a faluban él a legnagyobb
azáraban magyar nemzetiségű lakos /1980-as népszámlálás adatai szerint
4 500 /, és itt épül a Böa-Nagymaros Vízlépcsőrendszer köz­
pontja.
Az alapjzervezet társrendezője a parkban megrendezett járási
Osemadok-flnnepségnek. A magyar nemzetiségű lakosság 12,2 százaléka
tagja a Caemadoknak.
T á r n o k
A 73 tagú alapjzervezet 1949-ben alakult, első elnSke Szitás
Imre volt. Az elnöki tiiztaéget a további években Horváth Kálmán,
Szitás Dénes, Szitás Zoltán tSltötte be.
Jelenleg az alapazervezetet Ferenczy Alajos irányítja.
A színjátszóé söpört 1949-ben alakult Szitás Imre vezetésével. A
csoportot 1966-ban Porupazky Éva tanítónő újjászervezte. Az elmúlt
negyven év alatt a település közművelődéséért a legtöbbet Szitás
Imre, Horváth Kálmán, Ferenczy Béla, Ruatály Antal, Gaál József,
Jankó Gyula, Szitáa Aladár, Ferenczy Teréz, Matus Gergely, Hegyi
Ferenc, Porupszky Éva tett.
A Csemadok alapjzervezet az elmúlt időszakban évente megszer­
vezi a hagyományos dőrejáráat. Az alapszervezet vendége volt: Gál
Jándor író, dr. Bauer Győző a tudományok doktora és Kovács László
tanár.
A falu magyar nemzetiségű lakosságának 14,4 százaléka tagja a Csemadoknax.
-
28
-
B p • r j • ■
Az alapazervezet 1949-ben alakult Czajlik Perenc elnlk vezeté­
sével, aki 1967-ig irányította a szervezetet. 1967-tll Nagy Perenc
igazgato-taníto a 167 tagú azervezet elnike.
Az elmúlt években Czajlik Perenc volt tagja a Csemadok Járási
bizottsága válásztmányának, jelenleg Handák Margit a járási bizott­
ság ellenflrzS ás revíziós bizottságának tagja.
A azínjátszócaoport 1949-ben alakult Velner Tibor vezetéaével.
A hatvanas években Nagy Ferenc tanító irányítása alatt dolgozott.
A csoport három alkalommal szerepelt a Jókai Napokon, legnagyobb
sikerét 1981. májusában érte el, amikor Romanovics Lívia rendezésé­
ben a "Dulazka asszony erkfllcae" című színművel elnyerte a 18. Jó­
kai Napok nagydíját.
Az 1966-ban alakult bábcaoport Vígh Katalin és Tóth Erzsébet
irányításával 1979-ig járásunk egyik legsikeresebb bábcsoportja
volt, amit bizonyít az a tény, hogy három egymást követi évben
A977-79/ a Duna Menti Tavasz gyermekfesztivál győztese volt.
Az eperjesiek eredményesen képviselték járásunkat a szlovák
bábcsoportek kerületi és országos versenyén is.
1967-ben alakult meg Jaráblk Imre és Nagy Perenc vezetéaével az
alapjzervezet énekkara. Az énekkar a hatvanas és a hetvenes években
rendszeresen részt vett a járási éa a kerületi énekkari találkozó­
kon, versenyeken. Jelenleg két caoportjuk működik, az énekllcaaport
és a gyermek clteraegyűttea. Az elmúlt negyven év alatt a már meg­
nevezetteken kívül az átalgnál többet tettek a Caemadokért: Fodor
György, Balogh János, Mandák ^argit, Volner Zsuzsanna, MÓrocz Fe­
renc, Csizmarik Balázs, Gáspár Veronika. A falu magyar nemzetiségű
lakosságának 10,7 százaléka Csemadok tag.
F e 1 b á r
Az alapszervezet 1951. november 25-én alakult, alsl elnSke Rajj
Ferenc volt. Az elnlki tisztséget a további években Gútay Erzaébet
és Lelkes Ilona tlltltte be. A 188 tagú szervezetet jelenleg üigal
Sándor irányítja. A színjátszócsoport 1953-ban alakult Kisa Ernfl éa
Rajj Ferenc vezetésével, a csoportot 1960-ban Rajj Ferenc újjáazar-
-
29
-
vezte.
Jelenleg két csoportjuk működik, az 1974-ben alakult Irodalmi
csoport Caölle Ilona vezetésivel, éa az 1983-ban alakult éneklöcsoport, amelyet Fekete Imréné irányít. Az elmúlt években ismeretter­
jesztő előadásokat szerveztek, vendégük volt többek kőzftt: Bugár
Imre diszkoszvető, Dr. Fóti János. Az alapszervezet vezetősége éven­
te két alkalommal, Budapestre éa Győrbe színházlátogatást szervez
tagsága részére. A település lakossága közösen szórakozik a Csemadok
által szervezett évi négy zenés táncmulatságon.
Az elmúlt négy évtizedben a szervezet vezetőségében eredményes
munkát végzett az említetteken kívül: Gútay Erzsébet, Szöcs Gábor,
Fekete Imre, Fekete Imréné, Németh Lóránt, Valasek Béla.
A Csemadok KB Elnöksége Szőcs Gábornak és Lelkes Ilonának
Szövetségünk legmagasabb kitüntetését, a Csemadok érem aranyfokoza­
tát adományozta hosszúéves sikeres munkájukért.
A falu magyar nemzetiségű lakosságának 28,9 százaléka tagja a
Csemadoknak.
Lég
A Csemadok szervezete Légen 1950. május 30-án alakult, a tagok
Varga ^éter elnök vezetésével dolgoztak. Varga kultúrtársat követő­
en az elnöki tisztséget betöltötte: Varga Féter, Molnár Mihály, Né­
meth £va, Nagy János, Kovács Rudolf és Huszár László. Jelenleg
a 225 tagú alapszervezet elnöke Szalay Márta. Egy évtizeden keresz­
tül volt az alapszervezet titkára, és "örökmozgó" ügyintézője Mészá­
ros Gyula.
A színjátszó csoport 1951-ben alakult, Czére Győző vezetésével.
A tánccsoport 1951-ben alakult, Czéro Júlia irányította munkáját..
Az ötvenes és a hatvanas években a Csemadok művészeti csoportjaiban
sokrétű munkát végeztek a pedagógusok, pl: Nagy János igazgató, Si­
mon Edit, Csóka Eduard, Fehér Imre és mások. A színjátszó csoport
legnagyobb sikere a Mágnás Miska és a Szabin nők elrablása volt.
Az előadást hússzor vitték színre. Akkor - az ötvenes években traktor húzta, ponyvával letakart pótkoosin mentek a szomszéd fal­
vakba a színjátszók, mint a hajdani vándorszínészek. A kellékek egy
részét maguk készítették, vagy a kölcsönzőhöz fordultak. Mivel a
színjátszók kelléktárának biztosítása jelentős anyagi eszközöket igé­
nyel, s ebből nem volt elegend8, ezért néhány éven keresztül a kosz-
-
30
-
tűmre kevésbé igényes kabaréval próbálkoztak. A színjátszó csoport
és a kabaré legaktívabb szereplői: Kiss Dezső, Simon Edit, Lengyel
Mária, Karácsony István, Mészáros Gyula és Szalay Ilona voltak.
A tánccsoport legeredményesebb tagja volt: M&ndalik Rozália, Mészá­
ros Olga, Nagy Imre éa Beronszky Károly.
Légen híres népi zenekara volt Kiss Bélának. Amikor Kiss Béla
muzsikált a Csemadok-bálon, akkor a nyolcadik faluból is megjelen­
tek a legények. Ok zenóltek a zenés darabok bemutatóin is. Az ötve­
nes-hatvanas években évente rendeztek notaestet, ezt a hagyományt
újították fel a nyolcvanas években. Egy-egy nótaestre minden jegy
elkelt. Volt amikor másnap az előadást meg kellett ismételni. Dicsé­
ret illeti a következő énekeseket: Nagy Imrét, Csölle Imrét, Szeiff
Mártát, Csölle Dezsőt, Varga Imrét és Tekauer Erzsébetet.
A helyi egységes földműves-szövetkezet a hatvanas évek közepé­
től anyagiakkal is segítette a mflvészeti csoportokat. Ennek köszönhetö
a kelléktár felújítása és feltöltése, az 1963-ban Fehér Imre peda­
gógus vezetésével alakult fúvószenekar hangazereinek megvásárlása.
A csoportok szállítását ia ingyenesen biztosította a szövetkezet.
Ezért köszönetét mondunk az efsz akkori elnökeiaelc, Mihalik István­
nak és Karácsony Istvánnak.
A hetvenes évek közepén Szitási Ferenc tanító vezetésével iro­
dalmi színpad alakult a faluban, amely bemutatkozott a járási ver­
senyen. 1975-ben az első helyen végzett ezen a seregszemlén. A het­
venes években Péterfy GySrgy irányította a színjátszó csoportot. A
nyolcvanas években újjászervezett együttes évente egy-egy színmü­
vet vagy kabarét mutat be. Gyakran kap meghívást, járásunk számos
falujában bemutatkoztak már színjátszói. Az utóbbi években a legna­
gyobb sikert a Csizmás Kandúr és a Bumeráng bemutatója aratta.
Az irodalmat kedvelő Csemadok-tagokkal beszélgetett! Dénes György,
Koncaol László; találkoztak a Hét szerkesztőivel is. Nagy visszhang­
ja volt Béres Ferenc és Virt István műsorának. A szervezet csopor­
tos látogatást szervezett Zselízre, a dal- és tánoünnepélyre, vala­
mint a Zselízi Szabadtéri Színház előadására.
A helyi egységes földműves-szövetkezet anyagi támogatásban
részesíti a Nemzeti Front szervezeteit, így a Csemadok mflvészeti
csoportjait is. Az efsz üzemelteti a művelődési házat, fizeti a kar­
bantartót és a takarítónőt.
A szervezetnek jelenleg három állandó csoportja működik: a ze­
nekar Sípos Károly vezetésével; az irodalmi színpad Szalay Márta irá-
-
31
-
nyitásával; a színjátszó csoport Szalay M. és Morovik fiva vezetésé­
vel. A művelődéül otthon és a Csemadok közti kapcsolat példaszerű.
A faluban élő magyar nemzetiségűek 13,1 százaléka van szervezve a
Csemadokban.
D e r c s i k a
Az alapszervezet 1960. március 5-én alakult, elnöknek Mészáros
Imrét választották. Az elnöki tisztséget később Kulcsár Lajos töltöt­
te be.
Jelenleg a 140 tagú alapszervezet elnöke Kulcsár Magdaléna. Mészáros
Imre tanácselnök tagja a Csemadok járási bizottsága választmányának.
Az alakulást kővető két-három évben rendezőként működött a szervezet­
ben Szabó Béla és Mészáros Géza. Mészáros Elemér és Kulcsár Lajos
a hatvanas és a hetvenes években szervező-irányító munkát végeztek.
Az utóbbi hét-nyolc évben eredményes munkát végez Tengeri Márta.
A faluban 195C-ben alakult színjátszó csoport, Szabó Béla és Mészá­
ros Géza vezetésével. Ez a társulat a Csemadok szervezet megalakulá­
sát követő évben csatlakozott a tagokhoz. A színjátszók a hetvenes
években is hallattak magukról. Művészeti vezetőjük Kulcsár Lajos pe­
dagógus volt. Számos színművet vittek színpadra otthon és a szomszé­
dos falvakban is. Például a Falurosszát, a Sári bírót, A bort, a
Betyár kendőjét, a Veszedelem a házban című darabot és még néhányat.
A fal* lakossága ma is szeretettel emlékszik vissza egy-egy szereplő­
re: Hicner Qníliára, Labancz Lászlóra, Katona Lajosra, Katona Lörincre, Mészáros Gézára, Kulcsár Lajosra, Mészáros Elemérre és Katona
Dánielre. Ok többek közt a Maharadzsa, a Figaró házassága és az éne­
kes madár című darabban arattak nagy sikert. A színjátszó csoport
tagjai egy-egy esztrádműsort is betanultak. Az utóbbi két évben 12
rendezvényük volt, rendszeresen látogatják a .Matesz előadásait. A fa­
lu lakosainak és a tagságnak ismeretterjesztő előadást tartott Marczell
Béla, Kovács László és dr. Bordás Sándor. író-olvaso találkozót Mács
Józseffel, Ordódy Katalinnak és Lovlcsek Bélával szervezett a Csema­
dok.
Nagy közönségsikere volt a Petöfi-estnek és a Csemadok-bálnak, vala­
mint a könyvkiállításnak. A helyi nemzeti bizottság sokoldalúan tá­
mogatja a szervezetet. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 33,5
százaléka van szervezve a Csemadokban.
Állatai
Az alapszervezet 1949-ben alakult, első elnöke Szabó Láasló
volt. Később az elnöki tisztséget Hromada József, Kovács Tibor, An­
gyal látván, Bartaloa látván, Szikhart Zsuzsanna éa Lengyel Zsuzsan­
na töltötték be. Jelenleg a jól működő 400 tagú alapazervezet elnö­
ke Bartalos Erzsébet.
Szikhart Zsuzsanna két évtizede, Bartaloa Erzaébet 1985-től
tagja a Csemadok járási bizottsága válaaztmányának. 1980-tól Szik­
hart Zsuzsanna tagja a járási elnökségnek. A Csemadok jb ellenőrző
és revíziós bizottságának tagja volt Varga Márta.
Az alakulást követő években a Csemadok vezetőségében éa a művészeti
csoportokban eredményed munkát végzett Földes Ferenc, Écsi Ilona és
Kiss András. Domonkos Erzsébet 1964-től szervező-irányító munkát vé­
gez. Varga Márta és Ollári Irma a hetvenes évek közepétől tölti be
a "mindenesn feladatkört.
Az alapszervezet megalakulását követő hónapban Écsiné és Szikhartné vezetésével színjátszó csoport alakult. Papp Erzsébet és
Szikhart Zs. irányításával 1958-ban alakult a táncegyüttes.
1973-ban megalakult az alapszervezet vegyeskara. Teleky Miklós és
Jarábik Imre vezetésével eredményes munkát végzett,a hetvenes évek
közepén járásunk élvonalába tartozott az énekkar. Szikhart Zsuzsanna
mflvéa-zeti vezető irányításával 1973-tól eredményesen dolgozik a
CSIRI-BIRI csoport. A CSIRI-BIRI 1986-ban a Jókai Napok első, 1985bon a második helyezettje lett. A színjátszók 1962-ben a járási ver­
senyben az első helyen, a kerületi versenyben a második helyen végez­
tek.
Az alistáli szervezet egyike azon alapszervezetéknek, ahol jelenleg
is három-négy csoport működik. Eredményesen szerepel a kisszínpad;
Lengyel Zsuzaanna és Szikhart Zsuzsanna szakmai irányításával dolgo­
zik a népdalkör és a híradóskör.
A helyi nemzeti bizottaág, az egységes földműves-szövetkezet és a
Nemzeti Front választmánya elismerően nyilatkozik a szervezet és a
művészeti csoportok munkájáról. Az afsz csaknem 20 ezer korona támo­
gatást adott a szervezetnek illetve a csoportoknak. Az alapszervezet
tagjai évente többszáz órát dolgoznak társadalmi munkában, ezzel is
hozzájárulva a NF választási programjának teljesítéséhez. A Csemadok-tagok kezdeményezésével alakult meg a múltfeltáró csoport, és
-
33
-
jött létre az Alistáli Tájház.
A hasai magyar toliforgatók csaknem mindegyike volt Allstálon
író-olvasó találkozón. A Magyar Népköztársaságból a művelődési klub
vendége volt: Czine Mihály, Dinnyés József, Cseh Gusztáv, Tordai
Pe-enc, Kátay Zoltán, Nagy Bandó András ás mások. Ismeretterjesztö
előadást tartott: dr. FÓthy János, Kovács László, B0d0k Zsigmond.
A művészek közöl fellépett a faluban Boráros Imre ás Kövesdi Szabó
Marika.
Az alapszervezet tagjai minden ávben részt vesznek a nyelvi vetélke­
dőn. Szerveznek énekkari találkozót, képzőművészeti kiállíttást.
Megrendezték a "Nagyanyáink ládáiból" című kiállíttást, előadást Er­
délyről, békeflnnepélyt. Nincs a járásban még egy alapszervezetűnk,
amelyiknek a csoportja hét /!/ alkalommal vett részt a Duna Menti
Tavasz-on. A CSIRI-BIRI ott volt! Az elmúlt két évben 65 /!/ fellé­
pése volt a csoportnak.
Bartalos Erzsébet elnök, és Szikhart Zsuzsanna "mindenes" veze­
tésével az alapszervezet sokrétfl közművelődési munkát végez. A tag­
ság, a falu lakossága és a falu vezetői elismeréssel és megbecslés­
sel szólnak munkájukról. Szikhart Zsuzsannától - "a Zsuzsától" - sok
népművelő kért tanácsot a múltban és ma is. Kívánjuk, hogy így le­
gyen a jövőben is. A faluban éli magyar nemzetiségetek 20,1 százaléka
van szervezve a Csemadokban.
C s i l i
z n y á r a d
Az alapszervezet 1949. szeptember 16-án alakult, alaő elnöke
Bertalan lőre volt. Bertalan kultúrtársat további elnökök követték:
Bábics Tibor, Miklós József, Nagy Lajos, Miklós István, Hölgye Má­
tyás, Miklós Erzsébet, 7arga Olivér. Miklós Gábor mérnök és Végh
István.
A 125 tagú alapszervezet elnöke jelenleg Miklós Dénes mérnök. A Caemadok járási bizottsága választmányában évekig dolgozott Miklós Gá­
bor, 1986-tól Miklós Dénes képviseli ezen a fórumon a szervezetet.
Az ötvenes években aktív munkát végzett a vezetőségben Calesal
Gyula, Miklós Gáspár, Czakó Gyula ás Miklós Dezső. Az alapszervexet
színjátszó csoportja 1950-ben alakult. Csákó Gyula, Szabó Brigitta
és László Edit pedagógusok vezetésával. öt-hat színmflvet vittek szín­
padira. A hatvanas években Slaon Barnabás és Miklós Gáspár vesetta *
-
34 -
színjátszókat, nagy közönségsikere Tolt a Szegény gazdagok, a Li­
liom*i és a Kőszívű ember fial bemutatójának. Ebben az időszakban
több mflsoros estet la rendezett a társulat. A hetvenes években Varga
Olivér és Miklós Gáber vezetésével a Majomszeretet címfl darabot vit­
ték színre. A színjátszó csoport tagjai dolgoztak az esztrádcsoportban is. A nyáradi színjátszó csoport 1965-ig a járás egyik legszín­
vonalasabb együttese volt, egy-egy színművet 10-15 alkalommal mu­
tattak be.
A nyolcvanas évek a szervezeti életben a pangás évelt jelentet­
ték. Az utóbbi két évben ismét magukra találtak a tagok. IsmeretterjesztS előadást szerveztek dr. Buga Lászlóval; író-olvasó találkozót
Mács Józseffel és Ozsvald Árpáddal. A Hét szerkesztőivel beszélge­
tést szerveztek. A Matesz két előadásán vettek részt. Az utóbbi két
évben hat rendezvénye volt a szervezetnek. A falu magyar nemzetisé­
gű lakosságának 19,4 százaléka van szervezve a Csemadokban.
K l s u d v a r n o k
Az alapszervezet az ötvenes évek elején alakult. Az elnöki
tisztséget többek közt László Pál, Almássy Frigyes, Baranyai József,
Marczell Ilona, Marczell József és Marczell Dániel töltötték be.
Jelenleg a 80 tagú alapszervezet elnöke Kiss István.
A hetvenes évek végéig Marczell Béla, az ismert néprajzkutató
képviselte az alapszervezet tagságát a Csemadok járási bizottsága
választmányában. Az ötvenes években sokoldalú munkát végzett Renczés
Károly és Renczés Károlyné. A hatvanas években a szervezet vezetősé­
gében aktívan dolgozott Almássy Frigyes és Andrejkevics Anna.
A színjátszó csoport 1955-ben alakult a Renczés házaspár vezetésé­
vel. A hatvanas években a színjátszók művészeti vezetője Almássy
Frigyes volt.
Az alapszervezet egyik "mindenese" Orbán Gyula Igazgató-tanító.
A hetvenes évek végén az 0 vezetésével éneklőcsoport és táncegyüt­
tes alakult. A nyolcvanas évek elején az éneklöcseport és a tánco­
sok elismerő oklevelet kaptak a jnb-tól, 1988-ban pedig László Mlklósné kapott elismerő oklevelet.
A helyi efsz anyagilag támogatja a két csoportot. Bartók és Kodály
emlékére 1981-ben és 1982-ben emlékmflsort szerveztek. Fogadták a
vásárúti színjátszókat, ismeretterjesztő előadást tartott a faluban
Kovács ^szló és Marczell Béla. író-olvasó találkozón beszélgethet­
35 tek a Csemadok-tagok Ordódy Katalinnal, Mikola Anikóval és Lovicsek
Bélával. Az elmúlt két évben nyolc rendezvénye volt a szervezetnek.
A falu magyar nemzetiségű lakosságának 10 százaléka van szervezve
a Csemadokban.
N a g y m e g y e r
Nagymegyeren 1949. április 5-én alakult meg a Csemadok alapszer­
vezete. A járási pártbizottság képviselőjének, Nagy Lászlónak veze­
tésével létrehozott szervező bizottság hívta Bssze az alakúié gyű­
lést, a régi mozi helyiségében. A szervezet elsfl elnflke Dosztál Fe­
renc lett. Az alapító tagok kflzStt voltak a nagymegyeri munkásmozga­
lom ismert vezetli: Buzgó Kálmán, Buzgó Vince, Árvái József, Nagy
Béláné, Varga Imre. A sservezet kialakulását segítette még: Kosa Te­
réz, Farkas József, Paxlán Mihály, Zakál Lajos, Hegyi Mihály, Schnell
János, ld. Hencz Pál.
Kosa Teri néni, aki már elmúlt 80 éves, így emlékezik ma az elsS
feladatokra:
"Bizony a kezdet nem volt klnnyfl. Agltációs kettOsOk járták a várost,
hogy tagságot toborozzanak, fin Nagy Bélánéval jártam. Mindenkinek t0vir01 hegyire el kellett magyarázni, mit akarunk, ml Is lesz tulajdon­
képpen az a Csemadok. Sok helyen kételkedve fogadtak, gyakran el is
utasítottak bennünket. Azért a kivetkező házba mégiscsak bemerész­
kedtünk. Ahhoz, hogy 0sszel megindulhasson a magyar tanítási nyelvű
oktatás az iskolákban, megfelelő létszámú diákság kellett. Ezért di­
ákokat is toboroztunk. Végigjártuk azokat a családokat, ahol Iskola­
köteles gyerekek voltak, a meggyőztök a szfllOket, írassák ka gyermegyermekelket a magyar iskolába.”
Az alapító tagok által meggyújtott fáklyát mindig volt kinek
tovább adni. Dosztál Ferenc eln0k0t k0vet0en Buzgó Kálmán, Pazián
Mihály, Schnell János, ifj. Árvái József, Tarcsi Imre, Teleky Miklós
A 962-66/, Pajor Antal A967-69/, Gerháth Sándor A970-76/, Varga
László A977-1986/ vette át a szervezet irányítását.
Az alapszervezet jelenlegi eln0ke Udvarhelyi Plreska pedagógus.
Az elmúlt négy évtized alatt jelentősen megnőtt az alapsservezet taglétszáma. Míg a magalakulást k0vet0 1950-es évben 120 tagot
tartottak nyilván, ma a nagymegyeri szervezet 1*285 tagjával járá­
sunk legnagyobb taglétszámú szervezete.
- 36 A kisváros Csemadok-tagjai között mindig akadnak olyanok, akik
az egykori elnökök mellett a "mindenes szerepét" felvállalva állandó
mozgatoi voltak a tevékenységnek. Közéjük tartozott: Beke Ferenc, Bugár István, Kosa Teréz, Morva Pál, Nagy Albert, Teleky Miklós, id.
Hencz Pál, Kulcsár Rezső, Németh Imre, Udvarhelyi Piroska és még so­
kan mások. A Csemadok felsőbb szerveiben aktív munkát vállalt: Tarcsi Imre, Tánczos Tibor, Teleky Miklós, Bugár István. Jelenleg Mor­
va Pál, Udvarhelyi Piroska, Gaál Sándor mérnök és Varga László kép­
viseli a nagymegyerieket a Csemadok járási illetve központi szervei­
ben.
A nagymegyeri alapszervezet négy évtizedes történetét négy fej­
lődési szakaszra oszthatjuk:
I. fe.ilödésl időszak A949-1963/
A Csemadok megalakulása a városban kedvező feltételeket terem­
tett a negyvenes évek végén kibontakozo színjátszó mozgalomnak.
Az első színmű nA fonóban szól a nóta" bemutatását követően 13 év alattll színmüvet mutattak be 1962-ig a nagymegyeri színjátszók. Kö­
zülük a legnagyobb sikert a hatvanas évek elején bemutatott operet­
tek, köztük a Szabad szél, a Nem vagyunk angyalok, a Bástyasétány 77,
és a Marica grófnő aratta. A siker f* kovácsai a csoport rendezői:
id: Hencz Pál, Schnell János, Kulcsár Rezső, Luka Ernő és Németh Im­
re voltak.
A színjátszó csoport zenekarát Orvos János és Aradszky György, tánckarát Pálmainé C?iba Rozália vezette.
A rendezők, vezetők elképzeléseit lelkes és tehetséges szereplőgárda
valósította meg. A jellemzett időszak legismertett szereplői közé tar­
tozott: Grellneth Károly, Beke Ferenc, Vízváry Lajos és Szeder Irma.
A Csemadok munkájához kapcsolódik az 1952-ben felújított énekka­
ri mozgalom is a városban. A vegyeskar tevékenységét kezdetben id.
Hencz Pál irányítja, majd 1955-től vezetését Kulcsár Rezső veszi át.
A nagymegyeriek az ötvenes évek második felében rendszeres résztvevői
kerületi és országos kulturális fesztiváljainknak Zselízen és Rozs­
nyón.
II. fejlődési időszak /1964-1975/
A hatvanas években kiépülő állami népművelési hálózat sok terü­
leten átvette a Csemadok szerepét.
A Csemadok tevékenységében háttérbe szorul a színjátszó mozgalom
/a csoport szétesik/ és megerősödik az énekkar. 1963 őszétől Ág Ti­
bor veszi át a nagymegyeri kórus vezetését.
A magasfokó szakmai irányítás eredményeként • kórus ismertté teszi
-
37
-
a Csemadok vároai szervezetét- és magit a várost is - hazai és kül­
földi viszonylatban egyaránt.
Az 1964-67-es években a nagymegyeri kórus rendszeres meghívást ka­
pott a Csemadok KB által szervezett országos rendezvényekre /Zselízre, Komáromba, Gombaszögre/, és gyakran szerepelt a szomszédos Ma­
gyar Népköztársaságban is. A kórue három alkalommal A969, 1972,
1975/ szerepelt a csehszlovákiai magyar énekkarok országos döntő­
jében, a galántai Kodály Napokon.
A 40 fős kórus legrégebbi tagjai közé tartozik: Horváth Ferenc, aki
a hatvanas években 5 családtagjával egytltt szerepelt az énekkarban;
Jankó Gyula, Jankó Imre, Lajtos Kálmán, Petzke Mária.
Mária néni, aki ma már betöltötte 75 életévét, még mindig tagja az
énekkarnak. A zene, a közls éneklés szeretetáről így vall:
"A kOzös éneklés Öröme minden búmat-bajómat elfeledteti velem. Hány­
szor elszántam magam, hogy átadom a stafétabotot a fiataloknak, és
leköszönök. De nem lehet. Szeretek énekelni, a amit szeretettel csi­
nál az ember, azt nem lehet csak úgy, komolyabb ok nélkül abbahagy­
ni."
A hatvanas évek az irodalmi, színpadi mozgalom kialakulásának
ével, ^agymegyeren. A Gytlre Lajos vezetésevei létrehozott irodalmi
színpad 1964-ben sikerrel szerepelt a Jókai Napokon is. A csoport
tagjai közöl Domonkos Tivadar és Udvarhelyi Piroska a vers- és pró­
zamondók országos dontojében értek el kiemelkedő sikereket. A hetve­
nes évek k8zepéig aktív munkát végzO irodalmi színpad irányítását
később Pálmai Géza és Udvarhelyi Piroska vette át.
A Csemadok-tagok: Gyüre Lajos, Zirig Árpád, Pálmai Géza, Teleky Miklós, Szeder Irma voltak a fO szervezői 1966-ban a Nagymegyer
várossá nyilvánításának 500. évfordulója alkalmából szervezett helytörténeti kiállításnak. Gyflre Lajos közel két évtized távlatából
la pontosén emlékezik még a részletekre:
"Felejthetetlen számomra a város 500 éves fennállása tiszteletére
rendezett kiállítás. Megszervezésébe úgyszólván az egész város be­
kapcsolódott. Felkutatták a padlásokat, régi almáriumokat, és meg­
telt a kultúrház emeleti terme seregélyek ellen használt mozsár­
ágyúval, régi szőttesekkel, pénzérmékkel, a Pozsony-Komárom kőzOtt
közlekedő postakocsi menetrendjével, Nagy Rátz József kOzségi jegy­
ző 1864-bőlszármazó naplójával."
A Jellemzett Időszak kiemelkedő eseményének számított Nagymegyeren 1974-ben a Csemadok megalakulásának 25. évfordulója alkalmá-
-
38
-
bol szervezett ünnepi műsor bemutatása. A zsúfolásig megtelt művelő­
dési házban iámét színpadra léptek a 60-as években aktív munkát vál­
laló Csemadok-tagok.
III. fejl8dési időszak A975-1981/
A hetvenes évek második felében hanyatlik az Öntevékeny művé­
szeti mozgalom a városban: a vegyeskar belső válsága, az irodalmi
színpadi pozgalom megszűnése Jelei ezt. Átmeneti jellegű csak az
újonnan kialakított citerazenekar tevékenysége is.
Az alapszervezet vezetősége az adott helyzetben a szervezeti
élet és a művelődési munka területére helyezi át a tevékenység súly­
pontját.
A művelődési rendezvények számának fokozatos növekedése lehetővé
tette, hogy 1978-ban megalakuljon a Steiner Oáber Művelődési Klub.
A klub első elnöke Keszegh Irtván tanár, majd rövid időn belül Né­
meth Tibor veszi át a klub irányítását.
A járásunkban, sőt országos viszonylatban is ismert klub sike­
rének titka a rendszeres munkában rejlik. Annak ellenére, hogy az
elmúlt 11 év alatt a művelődési klub csak rövid ideig rendelkezett
saját helyiséggel, a vezetői megszakítás nélkül tudták biztosítani
a rendszeres munkát. 1978 óta a klub 126 rendezvényt szervezett
több mint 10.000 érdeklődő részére.
Az elmúlt 11 év legemlékezetesebb rendezvényei közé tartozott a ta­
lálkozás Sinkovits Imrével, Bánffy Györggyel, Gyönyör Józseffel,
Jancsó Adriennel, íg Tiborral, Szvorák Katalinnal, Bródy Jánossal,
Püspöki Nagy Péterrel, Sunyovszky Szilviával. A klub krónikája őrzi
a vendégek benyomásairól szolo bejegyzéseket, az "üzeneteket",
íme egy példa:
"Nagy-nagy örömmel láttam: Nagymegyer csakugyan híres hely!
Kedves diákok, okos felnőttek társaságában lehettem. Kívánok kedvet
s szép tavaszt." /Czine Mihály/
A jellemzett időszak további sikeres vállalkozása volt az
1977-es évzáró tagsági gyűlés határozatának megvalósítása: a népraj­
zi tájház kialakítása.
1978-ban kezdődött el a városban a régi használati tárgyak gyűjtése.
A munka nagy részét a legfiatalabb Csemadok-tagok, a gimnázium tanu­
lói: Nagy Erzsébet, Petöcz László, Nagy László, Kovács Zoltán, Klíner Éva, Nagy Ildikó, MÓrocz Iván, Fitos László végezték, Varga Lász­
ló tanár vezetésével. Az eredményes gyűjtőmunka lehetővé tette, hogy
1980-ban a ®yör-S«pron Megyei HNF és a Dunaszerdahelyi NF JB közös
-
39
-
szervezésében Nagymegyeren szervezett néprajzi tábor tagjai, magyar­
országi szakemberek irányítása mellett elkezdjék a városi nemzeti
bizottság által erre a célra megvásárolt épület berendezését.
A Bíró Ibolya néprajzos. Csere Judit muzeológus, valamint Szabó Jó­
zsef, Bedécs Gyula, Jászberényi Perencné és Varga László által ve­
zetett tábor tagjai eredményes munkát végeztek.
1980 őszén már csak az utolsó simításokat kellett elvégezni ahhoz,
hogy 1980. december 1-jén megnyíljék a tájház.
IV. fejlődési szakasz /1981- /
A nyolcvanas évek elején megerősödött a szervezeti élet, jelen­
tős mértékben erősödött a Csemadok tekintélye a városban. A taglét­
szám elérte az 1.000 főt, a rendezvények jelentős tömegeket mozgat­
tak meg.
1984-ben, a Csemadok megalakulásának 35. évfordulóján szervezett
ttnnepi műsorra közel 700-an voltak kíváncsiak. Az érdeklődők egy ré­
sze kénytelen volt a művelődési ház nyitott ajtajából végignézni a
kétórás kultúrműsort.
A szervezeti élet megerősödése is lehetővé tette a hetvenes években visszaesett művészeti munka fellendülését. 1981-ben, közel
18 éves szünet után felújították a színjátszó csoport munkáját. Az
első bemutatott színmű, a Kismadár sikere, amelyet Konrád József
vendégrendező irányítása alatt tanult be a fiatal szereplőgárda,
ösztönzést adott a további munkára.
Az elmúlt 7 év alatt négy újabb színművet mutattak be a nagymegyeri
színjátszók Bodnár Gyula vezetésével. A csoport, amely felvette a
Poloska Színház nevet, négy alkalommal szerepelt a csehszlovákiai
magyar színjátszók országos versenyén, a komáromi Jókai Napokon.
Két alkalommal nyerte el a fesztivál f8díját, és minden egyes fel­
lépésén kivívta a szakemberek és a közönség elismerését.
A színjátszó csoport tagjai közül Varga Tibor nevével találkoz­
hatunk leggyakrabban. A csoport szereplőjeként és versmondoként is
az országos seregszemle többszöri győztese. Alakításait szakmai kö­
rökben is rendkívül pozitívan értékelték. Mellette Bugár Éva, Vízváry Teréz, Görföl Attila nyújtották a legjobb teljesítményt.
A színjátszás mellett ismét fellendül az énekkari mozgalom is.
1982-ben ünnepelte a vegyeskar megalakulásának 90. évfordulóját.
Az ünnepi rendezvény alkalmából felvette a kórus a jeles magyarorszá­
gi zeneszerző, Bárdos Lajos nevét. 1984-ben az énekkart a Csemadok
KB aranyplakettjével tüntették ki, az SZSZK Kulturális Minisztériuma
-
40
-
30.000 koronát biztosított a kultúrcsoport sikeres munkájához.
A művelődési munka új formái érvényesülnek a szervezet tevé­
kenységében. A fiatalok megnye*ése érdekében szervezték meg az ifjú­
sági klubot, amelyet Nagy Viola vezetett; beindították a filmklub
tevékenységét, Janiga Éva vezetésével.
A Csemadok sokrétű és eredményes munkáját jelentős mértékben
segíti a művelődési ház, a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola
és a közgazdasági szakkflzépiskola. A szervezet jelentős anyagi tá­
mogatást kapott a helyi efsz-töl, az Agrokomplex n. vállalattól.
Nagymegyeren a magyar nemzetiségű lakosság 19,6 százaléka tag­
ja a Csemadok alapazervezetének.
S o m o r j a
Az alapszervezet 1949. április 3-án alakult. Díszelnoknek
Balassa Mihályt, elnöknek Patócs Gábort választották, aki alapító
tagja volt Csehszlovákia Kommunista Pártja somorjai alapszerveze­
tének.
Az eltelt csaknem 40 esztendő alatt az elnSki poszton Bodo József,
Ferenci Lajos, Maszár Terézia, Horváth Zoltán, Kosa Margit és Szllvássy József váltották egymást. 1989 januárjától az 1183 tagú alapszervezet elnöke Domsitz Károly mérnök.
A város magyar nemzetiségű lakosságának 16,8 százaléka tagja a Csemadoknak.
A Csemadok Központi Bizottságában, valamint a járási bizottság­
ban mindig volt képviselő Somorjáról. A jb választmányának tagja
volt: Kovács Mihály, Ferenci Lajos, Kosa Margit, Presinazky Lajos
1964-től az elnSkség tagja. Az elözö évtizedben a KB tagja volt
Gyökeres Márta és Kosa Margit. Jelenleg Végh László, Presinszky La­
jos, Bárdos Gábor a tagjai, valamint Szilvássy József, aki tagja az
elnökségnek is.
Az alakulást követi hetekben a város magyar nemzetiségű dolgo­
zói és az értelmiségi réteg /pl.: a Sípos testvérek, Cséfalvay Ka­
talin, Konrád József, Horváth Imre/, a Csemadok köré csoportosulva
kezdte meg az értékmentő munkát.
Mint a legtöbb helyen, úgy a somorjai alapszervezetben is első­
nek a színjátszás vonzotta és tomflrítette a műkedvelőket. A város
-
41
-
lakossága még na la szívásán emlékezik vissza A bor, a Koldus ki­
rályné, a Dody, a Szabad szél, a Fehérvári huszárok, az Obsitos, a
GOI baba, a Nászutazás, a VOrOs csillag és a Mágnás Miska bemutató­
jára. A színjátszó csoportnak Ónálló zenekara is volt. Ebbel a mű­
kedvelő társaságból került az Ötvenes évek elején a Matesz-hoz
Konrád József, Sípos JenO és Sípos Ernő, a Kassai Színházhoz Cséfalvay Katalin és késObb Mlskovlcs László a Pozsonyi ŐJ Színpadhoz.
A területi átszervezést kOvetOen - Somorja 1960-tól nem járási
székhely - a szervezet sokrétű tevékenysége hullámvölgybe kerfllt*
A művészeti csoportok rendszertelenül mflkOdtek, majd szétestek. Illet­
ve bizonyos átszervezés után más fenntartójuk lett. Csaknem egy évti­
zedes megtorpanás kSvetkezett, mígnem a hetvenes évek elején Kosa
Margit elnflk vezetésével olyan emberek kerflltek a vezetSségbe, akik
kltünO azervezOkéazségükkel, céltudatos, kOvetkezetes munkájukkal,
fáradságot nem Ismerve magukkal ragadták a tagságot. Bzek közt vol­
tak: Orosz Tibor, a helyi gimnázium igazgatója, Pokstaller László
fogtechnikus, Presinszky Lajos és mások. Az eredmény csakhamar rnegmtatkozott. A hetvenes évek kOzepén a vezetőség tovább fiatalodott.
Ekkor kapcsolódtak be a munkába: Zalabai Zsigmond, Blazsek Valéria,
GyOkeres Márta, Galambos Ella, ürge Mária, Valacsay látván, Végh
László, Méry Ferenc és Szilvássy József.
A nyolcvanas évek elején Szilvássy József lett a szervezet elnö­
ke, és további tehetséges emberek kapcsolódtak be a művészeti cso­
portok és a vezetőség munkájába. Pl: Bauer GyOző, Domsitz Károly,
Pogány Erzsébet, FÓthy János, Bárdos Gábor és mások.
Szilvássy József igényes és kOvetkezetes elnök volt. A vezető­
ségen belül bevezette a munkamegosztást, és határozott fellépáaeel
képviselte a szervezetet a városi nemzeti bizotteág választmányában,
és a Csemadok KOzponti Bizottságában is.
A szervezetnek 1972-ben 606, 1974-ben 763 és 1985-ben ezer tag­
ja volt.
Az élén 29 tagú vezetOség áll, mely havonta egyszer találkozik*
Két elnSkhelyettese van: dr. FÓthy János és Presinszky Lajos. Az elflzO a Csemadok-rendezvényekért felelOs, az utóbbi a művészeti csopor­
tok scervezS-lrányító feladatait látja el*
A művészeti csoportok munkáját a művészeti tanács irányítja*
A szervezet 1972-tSl minden évben megrendezi a szüreti ünnepsé­
get, társrendezők bevonásával. Bzek: A Kék Duna Efas, a városi műve­
lődési kOzpont, a kertészkedOk szervezete és • Önkéntes tűzoltók
-
42
-
helyi szervezete. Az utóbbi két-három évben öt-hatezren tekintik meg
a jól szervezett, tartalmas ás színvonalas műsort. 1986-tól az ün­
nepség délelőttjén a városban a néptánc- és népzenei csoportok
Bt-hat lovasfogaton vonulnak fel - így jelzik a lakosságnak, hogy
délután a Poaléban ünnepély lesz.
A szervezet egyűttmflkSdik a Nemzeti Front szervezeteivel, és
közös rendezvényei vannak a Somorjal Városi Honismereti Házzal is.
évente 15-20 rangos, az egész várost mozgósító rendezvényt szervez­
nek.
A magyar tanítási nyelvű gimnázium igazgatóságával és tanári
karával is jó a szervezet kapcsolata. A magyar tanítási nyelv8 alaplskola pedagógusainak Jelentős része vállal munkát a szervezet­
ben. Az utóbbi két évben az alapiskola igazgatóságával is jo a kap­
csolatuk. A művészeti népiskola igazgatósága és a pedagógusok egy
része segíti az alapszervezet művészeti csoportjainak a munkáját.
A városi művelődési központ és a Csemadok szervezetének egymás­
ra utaltsága nyilvánvaló. A tagság bekapcsolódik a Nemzeti Front vá­
lasztási programjának teljesítésébe, főleg a kSzmflvelBdést elősegí­
tő akciókba. A csúcsmunkák idején segítenek a helyi efsz-nek. 1976-tól
évente megkoszorúzzák a Pipagyújtó néven Ismert 1846-as emlékművet,
és gondozzák a körülötte levfl ligetet.
A "Szórakozva művelődni!" jelszó jegyében alakult meg 1974-ben
a művelődési klub. Vezetésével Galambos Ella és Preslnszky Lajos
voltak megbízva. Jelenleg a klubot, melynek évente hét-nyolo rendez­
vénye van, Végh László és Horváth Rozália vezeti. Megalakulásától nap­
jainkig csaknem hetven vendége veit a klubnak.Többek közt: Balogh
Edgár, Vitray Tamás, Mészöly Kálmán, Mezei György, Szepessy GySrgy,
Vitai Ildikó, Sinkovlts Imre, Gombos Kati, Pálffy József, László
Gyula, Lörincz Gyula, Sldó Zoltán, Pűspöki-Nagy Péter, Bauer Győzi,
Németh Jenő, a Matesz művészei és sokan mások. Egy-egy klubesten
30-50-en jelennek meg, de volt olyan rendezvény is, amelyen 200-250-en
vettek részt.
A szervezet 1974-ben honismereti szakkört hozott létre Preslurzky
tejes vezetésével. Amikor a vnb tanácsa elfogadta az elSterjesztett
gyűjtési és múzeumalapítási beadványt, és a szakkör tagjai gyűjteni
kezdték a városra és kBrnyékére vonatkozó és Jellemzi dokumentumokat,
használati tárgyakat és néprajzi anyagot. A szakkör által Irányított
gyűjtés, az épület helyreállítáaa és a tárgyak tisztítása a város lakosságának - elsősorban a Csemadok tagjainak - ötezer óra munkáját
-
43
-
tükrözik. A tizenhárom helyiségből álló Városi Honismereti Ház csak­
nem ezer négyzetméteren mutatja be a Táros és a környező falvak nép­
rajzi anyagát. A Csemadok tagjai továbbra is sajátjuknak érzik a
"tájházat". A Csallóközi Múzeum Igazgatósága és szakdolgozói anya­
gilag és szakmailag is segítik a honismereti ház értékmentő és múltfeltáró munkáját.
A hatvanas évek második felében alakult az lrodalomnépszerflsítő
osoport Kotiers Mária, Jávorka Lászlóné és Pokstaller Lászlóné peda­
gógusok vezetésével. Fő céljuk az író-olvaso találkozók és irodalmi
vitaestek rendezése volt. A hatvanas évek végén sikeresen működött
a szavalókórus is.
A szervezet ÜZENET irodalmi színpada 1973-ban alakult, Szilvássy
József és Zalabai Zaigmond vezetésével. Az alapító-szervező tagok kö­
zött voltaki Oroas Tibor, Méry Ferenc,Pakstaller Sva, Blazsek Valé­
ria, Horváth István, Szűcs Adrianna és Presinszky Lajos. A kővetke­
ző évadvan már a magyar gimnázium tanulói alkották a csoport gerincét. Az Szenet 1979-ig a hazai magyar élvonalba tartozott, négy al­
kalommal szerepeltek a Jókai Napokon. Két alkalommal a második helyen
végeztek, és egyszer a legjobb rendezés díját kapták. Az utolso évad­
ban Kovács Lajos vezette a csoportot. Az irodalmi színpad társulatá­
ban 50-60 fiatal fordult meg. Legsikeresebb bemutatóik a Rege a tűz­
ről és a Jácintról, az Örökség és a Hej, Dunáról fúj a szél című
összeállítás voltak. Évente nyolc-tíz bemutatót tartott az irodalmi
színpad járásunk városaiban és falvaiban. őt alkalommal jártak kül­
földön, nevűk a szomszédos járás falvaiban is ismert volt. Csak saj­
nálni tudjuk, hogy ez a mflfaj az utóbbi években hanyatlásnak Indult.
Jelenleg irodalmi összeállításokkal Kovács Lássló, a gimnázium taná­
ra foglalkozik. A múlt évben két alkalommal léptek fel diákjai Csemadok-wndezvényen a váróéban.
Somorján az éneklésnek, a dal szeretetének múltja van. Regéczi
Aladár karnagy vezetésével 1933-ben alakult a városban vegyeskar.
Est a közösségi munkát a háború szakította félbe.
A régi dalosokban tovább élt a dal szeretete. Az egyűtténeklés
vágya hajtotta őket, amikor a Csemadok megalakulását kővető hónapok­
ban újjáalakult a kórus, mely az ötvenes évek közepén elhallgatott,
majd újra éledt.
A hatvanas években ismét voltak sikertelen próbálkozások a kórus
újjáscervezéféré. Ágh József vezetésével 1970-ben időnként egy-egy
kultúrpolitikai rendezvényre készülve találkoztak a dalosok. A szép,
-
44
-
daloa hagyomány folytatására az Is kötelezte a szervezetet, hogy
Németh-áamorínaky látván zeneszerző városunk szülötte.
A vegyeskar 1972 márciusában alakult újjá. Pokstaller László
karnagy szakmai hozzáértéssel ás nagyszerfl szervezS készséggel kö­
zösséggé formálta a dalosokat. A kórusban képviselve van minden kor­
osztály, továbbá a munkások, a szövetkezeti dolgozók és az értelmi­
ségiek nagy csoportja. A vegyeskar magvát a pedagógusok képezik;
az Otven tagú közösség csaknem kétharmada ektató-nevelő munkát végez.
A kórus fenntartója a Csemadok városi szervezete és a Somorjai Váro­
si Művelődési KSzpont. A vegyeskar rendszeres anyagi támogatást kap
a járási nemzeti bizottságtól, az utóbbi öt-hat évben pedig a Kék
Duna Efsz-töl is. Dél-Szlovákiában szinte egyedülálló az az évi
30-40 ezer korona támogatás, amit a kórus közvetlen vagy közvetve
kap a szövetkezettől. Pokstaller László karnagy 1985-ben "A kultúra
érdemes dolgozója" kitüntetést kapta a művelődésügyi minisztertől.
A vegyeskar bemutatkozó fellépése 1973 Júniusában volt, Somorján.
Az első járáson kívüli fellépésükre Érsekújvárótt került sor. Kül­
földön először 1975-ben Sárisápon lépett fel a kórus, ahol a népek
közötti barátság jeléül a HÍD nevet vette fel, hiszen a híd összeköt
- ez esetben népeket és kultúrákat.
A kórus évente 10-12 hangversenyt ad. Több alkalommal részesült
abban a megtiszteltetésben, hogy Vasa Lajoe - neves zeneszerző vezé­
nyelte. Űjjáalakuláauk óta csaknem 150 fellépésük volt, amiről hü
képet ad a vegyeskar krónikája. A jelentősebb külföldi szereplések
közül néhány: Sopron, Pertöd, Jánossomorja, Nagykanizsa, Hévíz, Keszt­
hely, Győr, Debrecen, Székesfehérvár és Budapest nevéhez fűződik.
Rendszeres résztvevője a kórus a Kodály Napoknak. Több alkalom­
mal érdemelték ki az aranykeazerút. A járási szervektől és a Caemadok Központi Bizottságától több alkalommal kaptak elismerő oklevelet.
Évente két alkalommal - tavasszal és ősszel - rangos hazai és külföl­
di kórusok bevonásával hangversenyt rendeznek. A Híd Vegyeskar elnö­
ke Nagy Péter.
A hazai magyar kórusmozgalom történetében egyedülálló éa követés­
re érdemes rendezvény volt az "Első Csallóközi KÓruatábor", 1988-ban
Somorján. A tábor megrendezésének gondolatával a somorjaiak fordultak
a járáai nemzeti bizottság illetékes osztályához, és az egyhetes ren­
dezvény társrendezői voltak. A találkozón 180 dalos vett részt.
A városban hagyománya van a néptáncnak. A szervezet tánccsoportja
az ötvenes évek elején alakult, és a Csallóközi Dal- áa Táncegyüttes
-
45
-
néven vált Ismertté. A csoport művészeti vezetőjének tisztét Striezsenyeo Rudolf töltötte be. Az ötvenes évek közepétől az együttesnek
két fenntartója volt: A Csemadok somorjai és a pozsonypflspöki alap­
szervezete. A mai Csallóközi Dal- és Táncegyüttes Jogutódja a volt
somorjai éa pozsonypflspöki együttesnek.
A városnak a hatvanas években nem volt felnőtt együttese, csak
a magyar tanítási nyelvű alapiskolában működött egy gyermekcsoport,
Czingel Mária vezetésével. A hetvenes évek közepén Czingel Mária ve­
zetésével megalakult a Csemadok ifjúsági tánccsoportja. A Csallo
Népművészeti Együttes 1977-ben alakult Czingel László és Valaosay
István vezetésével. Az együttes második fenntartója a Somorjai Vá­
rosi Művelődési Központ. Az alakulást kővető őt éven keresztül a
művészeti tanács elnSke - s egyben a szervezési-irányítási kérdések
"mindenese" - Presinszky Lajos volt.
Az együttes zenekarát Orge Mária vezeti nagy szakértelemmel. A tánokar éa a zenekar pótolhatatlan segítséget kapott lg Tibortol. A ta­
gok ma is tisztelettel és szeretettel gondolnak Tibor "bácsira".
Az alakulást követő három-négy évben a Csaliónak Szilváaay Anna veze­
tésével volt éneklöcsöpörtJa is. A táncegyüttes első bemutatkozása
1978. április 19-én volt Somorján. A járás határain kívül első alka­
lommal Breclavban léptek színpadra * somorjai táncosok 1979 február­
jában. Az első külföldi fellépésük Kapuvárott volt, 1979 nyarán.
Az együttes minden évben meghívást kap Zselízre és Gombaszőgre.
Az utóbbi három-négy évben évente szerspel MyJaván. Kerületűnk szá­
mos városában és falujában felléptek. Jelent8sebb hazai fellépésűk
volt Svidníkben és Sas. Teőínben. Több alkalommal szerepeltek a Ma­
gyar Népköztársaságban, és 1988-ban Jugoszláviában képviselték szer­
vezetünket és városunkat.
A Csalló 1980-ban C - minősítést, ezt kSvetöen két alkalommal
B - minősítést kapott, évente 30-33 alkalommal lép színpadra az együt­
tes. Alakulásától napjainkig mintegy 130 fiatal váltakozott soraiban.
A szlovák és a hazai magyar szakemberek elismerően nyilatkoznak az
sgyüttesröl, mely számos országos és körzeti-területi rendezvényről
hoz haza díjat. Valacsay István érdeme, hogy az együttea igazi kö­
zösséggé formálódott.
A Csalló jelentős anyagi támogatást kapott a művelődésügyi mi­
ni jztériumt ól, a Csemadok Központi Bizottságától, a járási nemzeti
bizottság elnökétől, a jnb művelődési szakosztályától és a Kék Duna
Efsz-töl. Az ez év januárjában megkötött szerződés értelmében a Kék
46
Duna Efsz évente 100 ezer korona támogatást ad az együttesnek. Ez
egyedülálló Dél-Szlovákiában, és követésre méltó kezdeményezés. Az
utóbbi két-három évben a Mezőgazdasági Építővállalat hármas számú
részlege is segíti az együttest, előnyős feltételek mellett biztosít­
va az együttes szállítását.
A Csemadok somorjai szervezete 1978-ban határozta el, hogy gyer­
mektáncegyüttest alakít. A határozatot kővetSen alakult meg a Csali
- gyermekcsoport. Az első két-három évben a csoport művészeti vezető­
je volt: Bors Éva, Horváth Judit, ifj. Kaluz Katalin és Czingelné
Miklós Zsuzsanna. A szervezési teendőket Kovács Gizella és Presinszky
Gizella pedagógusok végezték. A nyolcvanas évek elején Valacsay
Franciska vette át a csoportot.
A Csalinak 130 tagja van. Három csoportban dolgoznak a gyerekek:
a kezdSkében, a Kis- és a Nagy-Csaliban. A Valacsay házaspár és Mayer
József töltik be a művészeti vezető tisztét. A csoport fenntartója a
Csemadok alapszervezete és a Városi Pionír- és Ifjúsági Ház. Az el­
múlt években a gyermekcsoportok jelentős anyagi támogatást kaptak a
járási nemzeti bizottság oktatási és művelődési szakosztályától és a
Kék Duna Bfsz-től. Az együttes számos rangos hazai rendezvényen sze­
repelt. Évente meghívást kap Zselízre és Gombaszőgre. Felléptek
Vychodnán, éa 1987-ben a Preáovon rendezett országos verseny győzte­
sei voltak. Több alkalommal szerepeltek kfllfSldőn. Évente 13-15 fel­
lépésűk van. Az együttest önálló gyermekzenekar kidéri, melynek veze­
tői ürge Mária és Csady Gita.
Somorján ma a zene és a néptánc összefonodott Pokstaller László,
Valacsay Franciska, Valacsay István, ürge Mária, Csady Gita és Mayer
József nevével. Ok és a többi lelkes szervező-irányító tudják, hogy
az a nép, amely veszni hagyja emlékeit, az saját sírját ássa meg.
Az elmúlt negyven év alatt sokrétű munkát végzett a Csemadok
somorjai szervezete. Tisztelettel gondolunk mindazokra, akik ott áll­
tak bölcsőjénél: Somorjai Józsefre, Molnár Károlyra, Méry Lajosra,
Kosa Zoltánra, Balhéim Máriára, Hegedűs Lászlóra, Kelemen Imrére,
Vízy Lászlóra és másokra. A szervezetnek sokoldalú segítséget nyújtott
az ötvenes évek végén a Csemadok jb akkori titkára Fél Miklós.
Ml, fiatalabbak, nem lehettünk ott a nagy mű megalkotásánál.
De ígérjük, hogy az alapító tagoktól kapott fáklyát keményen fogjuk a
kezűnkben. A Csemadok "nagy öregjeitől" hallott Tamási Áron - mondat
vezérel minket: "Csak egy szülőföld van és sok kötelesség!"
D u n a s z e r d a h e l y
A hontalanság keserű árai után az 1948-ban felszabadult gondolat
hamarosan szárnyat bontott a köztársaság népeinek - így az Itt élO
magyarságnak - a nyelvén la. Újra hangosak lettek az iskolák; zengett,
szállt a büszke ének PetOfl és Arany nyelvén a szelíd caallókOzi ró­
nán.
1949 áprilisában Dunaszerdahelyan is megalakult a Csemadok. A
város társadalma szinte egy lélekként munkálkodott azon, hogy megin­
duljon a magyar élet. A szervezet megalakításán tflbbek k8z9tt Mondok
Gábor, Potách Zoltán, Ludik József, TOlgyessy Lajos, Riedl Sándor és
Stelner Vilmos fáradoztak, és mint az induló egyesület elsO vezérka­
ra - igen nagy lelkesedéssel láttak munkához.
A feléledő magyar társadalmi és kulturális élet elsOsorban a
színjátszásban találta meg azt a formát, amelyben a magyar szót a
tOmegek hangjává tehette. így a dunaszerdahelyi színjátszók elsO
fellépése, a nagyon várt bemutatkozás igen nagy siker volt. Zsúfolá­
sig megtelt a hajdani Kázmér-szálló, a mai Aranykalász nagyterme, a
a furfangos parasztgyerek, a Lúdas Matyi történetének, a magának
igazságot szerzO kisembernek tapsolt a közönség. A Lúdas Matyit ha­
marosan Gárdonyi Géza A bor című népszínműve követte. Az elsO sikerek
további munkára 0szt0n0zték a lelkes gárdát, s a nagy kedvvel, Öröm­
mel végzett, sokszor bizony fárasztó munka a műkedvelő színjátszásban
igen gazdag termést hozott.
Gárdonyi után Móricz Zsigmond is szót kért a dunaszerdahelyi
Cseraadokban. A nagy átéléssel, igazi rutinnal bemutatott Móricz drá­
ma - a Nem élhetek muzsikaszó nélkül - szereplői kitettek magukért.
Büszkén mondhatták, hogy valóban jó munkát végeztek.
Az Indulás elsO évai bizonyították, hogy a szerdahelyi táraaság
életrevaló, dolgozni tudó szervezet, s ha jó az irányítás, a vezetés,
a siker sem maradt el. S itt a siker nem jelent Öncélú tetszelgést,
hiA képzelgést, hanem a tanítás BrOmét is. A rendezik: Stelner Vil­
mos, Riedl Sándor, Kubik GyOrgy, Brunner Tibor, Molnár János, Ceéfalvayné Sándor Erzsébet a tudásuk legjavát nyújtották, s szíwellélekkel dolgoztak egy-egy előadás betanításán, előkészítésén. El­
mondható, hogy az elsO tíz esztendő küzdelmes, fárasztó és sok-sok
kitartást, türelmet, bizalmat igénylO munkája nem volt hiábavaló.
Cslky Gergely Nagymamája, a 33 elOadást megért Lámpafény című darab.
-
48
-
a Koratavasz, a Bolondos vasárnap, az Amerika hangja vagy az Irány
Caracas ennek bizonyítékai*
Nemcsak a színjátszók dolgoztak lelkesen. A Csemadok bekapcso­
lódott minden más fontos társadalmi munkába la. Kulturális előadáso­
kat rendezett a mezőgazdasági munkások részére aratás és más mezögazdasági munkák idején. Szép magyar beszédre, nyelvűnk tisztaságá­
nak a védelmére buzdította, oktatta a város és a környék lakosságát
a Csemadok-félórák megvalósításával. Tarka esteket, esztrádmflsorokat
szervezett, s megemlékezett a leglfjabbakról is a Csim-bumm-clrkusz
a Csemadokban című igen kedvelt rendezvényével. Hirdette és vallotta:
a kultúra mindenkié, s ezt az elvet minden megnyilatkozásában érvé­
nyesítette.
"Csak a dal szép, csak a dal örök" - hirdette Gárdonyi. Ezt s
nja nyelvén így mondhatnók: dalolva szép az élet. A dal, elsősorban
a népdal szépségeiben rejlő igazságot, erőt fölismerték a Csemadok
berkeiben is, így születtek meg a kűlönbözö nótás-dalos rendezvények,
népdalestek, zenei összejövetelek.
Gárdonyi Géza a néppel foglalkozó, a nép nevelésén fáradozo pe­
dagógusokat a nemzet napszámosainak nevezte. Ennek a nevelő-tanító
munkának fáradhatatlan, önzetlen magszálottJai a kultúra önkéntes
munkásai is, akik sokszor a semmiből teremtették elő az eredményes
munkájukhoz szükséges feltételeket.
A szervezet második tíz esztendejében tovább virágzott a szín­
ház, s olyan darabok kerültek színre mint a Lidércfény* a Debrece­
ni lunátikus, a Balatoni csetepaté, a Gyökerek a viharban, a Kötél­
tánc. Nagy siker volt a Viruló asszonyok, a Felnőnek a gyerekek,
Az igazság házhoz jön, a Veszedelmes életkor, a Vadócok és a Fogad
háromtól ötig című darabok. Az új szakácsnőt a nagy oktoberi szo­
cialista forradalom 50. évfordulója tiszteletére rendezték. Ebben
az időben került színre az üvegfigurák című darab Orsolya Erzsinek,
a budapesti Nemzeti Színház művésznőjének vendégszereplésével. A
kosúti véres ejeményeket idézte a Piros szegfű című dráma.
Nagy siker volt a Lev Tolsztoj regényéből, az Anna Karenlnábol
készült dráma előadása is. Akik ezt a darabot látták, sokáig nem
felejtették el a nagyszerű előadást.
Ezek voltak a drámák, de kik voltak a szereplők? írjunk ide né­
hány nevet: Lásgló Mária, Cséfalvay Erzsébet, Algayer Ilona, Szige­
ti Anna, a Molnár házaspár; Rledl Sándor, Stelner Vilmos, Garay Zol­
tán, Érsek Rezső, Érsek György, Soós Lajos. Ok és a többiek. Mind­
-
49
-
nyájan megérdemlik a legmagasabb elismerést azért az Önzetlen mun­
káért, amelyet a magyar kultúra, a magyar gzó terjesztése érdekében
fejtettek ki falun és városon egyaránt. Csak néhány nevet olvasha­
tunk itt, hiszen hosszú lenne fölsorolni a népes gárda minden egyes
tagjának a nevét, akiktSl most ezúton kérünk elnézést. Az elismerés
azonban őket is éppúgy megilleti, mint azokat, akiknek a nevét itt
olvashatjuk.
A színház mellett nagy érdeklődés kísérte a rendszeresen meg­
tartott irodalmi esteket is. A Petőfiről, Arany Jánosról, Jókairól,
Csokonairól, Uadách Imréről, Zrínyi Miklósról, Katona Józsefről,
Gárdonyi Gézáról, József Attiláról, Vörösmarthy Mihályról rendezett
műsoros-szavalatokkal, énekszámokkal színesített-esteken mindig so­
kat tanult a közönség. Igen tanulságos volt a Feszty Árpád munkás­
ságáról rendezett, diavetítéssel egybekötött előadás is.
Az ősi, az örök népdal, a népies műdal s az operett is gyakran
szerepelt a műsoron. Dankó Pista emlékestjén pedig magyarnótás han­
gulatban ünnepelt a hallgatóság, amikor fölcsendűlt a Most van a
nap lemenőben kezdetű Danko-nota.
A Csemadok fennállásának negyedszázados évfordulóján a szerda­
helyi szervezet is ünnepi műsorral tisztelgett. Köszöntötték minda­
zokat, akik a 25 év alatt valamit is tettek a magyar kultúra, a tár­
sadalmi haladás és építés érdekében. Visszaidézték az eltelt évek
munkás hétköznapjait, szerény ünnepeit: a sok-sok sikert, a termé­
keny, tevékeny éveket, s elismerték: voltak bizony sivár esztendők
Is. De amint az már mindennapi életűnkben is tapasztalható, as el­
fáradást itt is az újjáéledés követte. A pangás után megújult kedv­
vel indult meg a munka. Rövid idő alatt a most már Ifjabb gárda tag­
jai is bekapcsolódtak a szervezeti életbe. Betanulták éa bemutatták
a Szúnyogpuszta és a Táskarádió című darabokat. Nemcsak itthon, Ma­
gyarországon is nagy sikerrel szerepeltek.
A hetvenes évek második felében is igyekezett a Csemadok - a kisebb-nagyobb kihagyások ellenére - hasznos tevékenységet kifejteni.
Ezekben az években Héger Károly elnök irányításával végezte a Csema­
dok kulturális-népművelési tevékenységét. Az 1578-as év folyamán jó
eredménnyel dolgozott a szervezet színjátszó csoportja, melynek kö­
zös fenntartó szerve a Csemadok és a városi művelődési ház lett. A
színjátszó csoport Érsek Rezső rendezésében a Kisunokám című szín­
művet mutatta be itthon és a környező községekben nagy sikerrel. Az
énekkar és az irodalmi színpad munkája gyengébb volt, ezért elhang­
- 50 zott olyan Javaslat, hogy az énekkart la a vároal művelődési ház
és a Csemadok keretében kell működtetni.
A klubmozgalom le pozitívan fejlődött, amit a 6 sikeres rendez­
vény is Igazol.
1979-ben - a Csemadok megalakulásának 30. évében - már 1.100
tagot számlált a szervezet. Az énekkar az év folyamán a vároal mű­
velődési ház és a Csemadok közös kórusa lett, s megindult az egye­
nes ívű fejlődés útján. Az énekkarnak Jaráblk Imre karnagy vezeté­
sével 1979-ben már ötven /38 nfl és 12 férfi/ tagja volt.
A 25 tagú vezetőségnek sikerült vonzóbbá tenni a kulturális-népmű­
velési rendezrl^akrt* A színjátszó csoport új darabot nem tanult
be, de a "Kisunokám" felújításával hasznosan dolgozott. Ezt kflvetflen Örkény István "KulcakeresBk" című színművét kezdték betanulni
a színjátszók, Szigeti László rendezésében. A klubfoglalkozások ke­
retében találkozott a tagság Dr. Révész Bertalannal, Uéryné Tóth
Margittal, Jókai Máriával, Bige Józseffel, HBlgye Istvánnal és Fábry Istvánnal.
Az évzáron ebben az évben a szervezet élére új elnök került, Csóka
Klára személyében.
A szervezet vezetBsége nagy gondot fordított 1980-ban a tag­
alap fejlesztésére. A munka sikerét fémjelzi, hogy 150 új tagot
toboroztak, s a létszám 1.282-re nfltt.
A színjátszók kirobbanó sikerrel vitték színre a Kulcskeresöket. A csoport a Jókai Napokon országos I. helyezést ért el, Potách
Mária pedig a legsikeresebb nBl fflszereplB díját kapta meg. Az ének-^
karnak 15 fellépése volt, és jó munkájukkal kiérdemelték az aranysávos minősítést.
A klubtevékenység keretében Irodalmi, helytörténeti és egészaégflgyl előadások hangzottak el, általában 40-45 érdeklődő Jelen­
létében.
A szervezet 1980 decemberében megszervezte a Duna Szállóban a
Csemadok-bált, szép sikerrel.
Az 1981-es év legnagyobb sikerét a tagtoborzás terén érte el a
szervezet, amit az 500 új tag megnyerése bizonyít* A szervezet lét­
száma 1.800-ra emelkedett. Az énekkar felvette a Bartók Béla Vegyeakar nevet. A kórus az országos versenyen II* helyezést ért el*
Létrejött a szervezet keretében a filmklub, mely két mflvészfllm kö­
zös megtekintését és megvitatását biztosította.
A színjátszó csoport új darabot nem tanult be ebben ai évben, a klub­
tevékenység keretében találkozott a tagság Dr. Bauer Győzővel, Nagy
51 Kornéliával, Tánczos Tiborral, Kovács Lászlóval és Ág Tiborral.
A Pábry Zoltán Művelődési Klub éléro Mag Gyulát nevezte ki a veze­
tőség.
Az 1982-ee évben a PÁNTLIKA zenekar a Csemadok-szervezet és
a városi művelődési ház közős együttese lett, s László Irén vezeté­
sével a Tavaszi ssél... seregszemlén képviselte járásunkat.
A taglétszám 116-al bSvűlt, s 1.894-re emelkedett. A művelő­
dési klub 10 összejövetelt tartott az irodalom, tSrténelem, zene,
néprajz, egészségügy, építészet, iskolaűgy és természetvédelem tárgy­
köréből. Öj színfolt volt az év folyamán az esztrádcsoport, amely
4 sikeres fellépésével.próbálta pótolni a színjátszók kétéves kiha­
gyását. A Bartók Béla Vegyeskar 1982-ben is rendszeresen próbált,
és számos sikeres fellépése volt.
1983-ban a szervezet taglétszáma 1.932-re emelkedett. A 10. év­
fordulóját ünneplő Bartók Béla Vegyeskar B-kategóriá3 minősítést
szerzett magas művészi színvonalon végzett munkájáért.
A Bartók Béla Vegyeskar fennállásának 10. évfordulója alkalmából
nagyszabású ünnepi hangversenyt rendezett, melyen fellépett a buda­
pesti Építők és az NDK-beli hallel vegyeskórus Is.
A kórus a B-kategóriás besorolás mellett az aranysávos minősítését
is megerősítette. A művelődési klub és a filmklub rendszeresen dol­
gozott. Havonta tartották összejöveteleiket.
A színjátszók Romanovlcs Lívia rendezésében nagy sikerrel mutatták
be Csurka István Nagytakarítás című színművét. A szerdahelyi bemuta­
tón a darab szerzője, Csurka István is részt vett. A n8i főszerep­
lő - Hadar Zsuzsanna - mind a kerületi, mind az országos fesztivá­
lon a legjobb női alakítás díjét nyerte el.
Az 1984-1985-ös években újra erösödött a Csemadok és egyéb
kulturális intézmények, illetve termelő üzemek közStti egyűttműk8dés. Színek egyik szép bizonyítéka, hogy a városi művelődési házon
kívül az Agrostav is fenntartó szerve lett a Bartók Béla Vegyeskar­
nak. A jobb anyagi feltételek következtében az énekkarnak lehetősé­
ge nyílt külföldi vendégszereplések szervezésére is. Nagy sikerrel
mutatkoztak be énekeseink Halléban és Kolozsvárott is.
A 60 tagú, újjászervezett Csallóközi Dal- és Táncegyüttes egyik
fenntartó szerve lőtt a Csemadok városi szervezete. /Ezt megelőző­
en a csoport a járási népművelési központ keretében működött/. Az
együttes tizenkilencszer lépett közönség elé. A művelődési klub ke­
retében 5 előadás hangzott el, a filmklub pedig 6 magyar művészfilm
-
52
-
vetítését biztosította a tagságnak. A színjátszók Dr. Huníík Péter
rendezésében az Ádám, a világteremtS című színmüvet mutatták be.
A szervezet 1985 októberében új formaként KULTURÁLIS HETET
szervezett, melynek keretében VIT-kűldőttekkel való találkozót,
Hét-ankétot, könyvbörzét és tekeversenyt is szervezett a vezetőcég.
Ezenkívül csodálatos hangulatú Mikulás-délutánt és jó szórakozást
biztosíto szilveszteri bált is szervezett a vezetőség a tagság szá­
mára.
A tagtoborzás terén is kimagasló eredményt ért el a vezetőség,
sikerűit kétezer fölé emelni a taglétszámot. 1985-ben 2.332 tagot
tartott nyilván a Csemadok városi szervezete.
Az 1986-os évben a szervezeti élet terén számos gond és problé­
ma merült fel, melynek egyik bizonyítéka, hogy a létszám 308 taggal
caökkent, s csupán 2.024 tagja maradt a szervezetnek. Ebben az évben
a városi nemzeti bizottság a társadalmi szervezetek házában önálló
helyiséget biztosított a szervezetnek.
A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes 23 sikeres fellépést tartott
és megszerette a C-kategóriás minősítést. A színjátszóknak nem volt
bemutatójuk. A Bartók Béla Vegyeskar - a Csemadok, a városi művelődé­
si központ ás az Agrostav közSs énekkaraként - zökkenőmentesen dol­
gozott, és számos fellépéssel öregbítette jó hírnevét. A művelődési
és a filmklub is teljesítette célkitűzéseit. A szervezet háromtagú
csapata - Juhos Mónika, Matics Ágota, Dömény Ildikó összetételben
- I. helyezést ért el a Csemadok Központi Bizottsága által - a CSKP
megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére - rendezett országos
vetélkedőben.
Az 1987-es évben - a vezetőség rugalmas munkája eredményeképpen
- 200 új taggal emelkedett a szervezet létszáma, de sajnos még ennél
is nagyobb volt a lemorzsolodás, s bizony kétezer alá csökkent a tag­
létszám. A szervezet így 1.946 tagot tartott nyilván, ami a város
magyar nemzetiségűi lakossága arányához viszonyítva csupán 13 százalé­
kos szervezettséget jelent.
Az 1987-es év kulturális-népművelési tevékenysége értékelése
kapcsán vetődött fel először, hogy a tagság aktivizálása érdekében a Csemadok XIV. Országos Közgyűlésének határozata értelmében - két
alapszervezetre osztodik a város Csemadok tagsága. Ezt kővetően majd
a kultűresöpörtok fenntartása és munkájuk irányítása, koordinálása a
két alapszervezet közös feladata lesz.
Az év folyamán a művelődési munka főleg a három klub keretében folyt.
- 53 A művelődési klub Varga László Irányítójával 8 rendezvényt, a film-*
klub László Árpád vezetésével 4 művéazfilm vetítését biztosította*
Komoly elörelepés történt a honismereti klub munkájában, amely Dr. Baculák Veronika jó szervező munkája eredményeképpen kéthavonként szer­
vezett - általában 40-45 érdeklődő részére - kirándulással egybekö­
tött kulturális rendezvény látogatást. A fiatalabb korosztály számá­
ra a városi művelődési központtal karöltve táncházat Is szervezett a
Csemadok, mely iránt meglepően nagy volt az érdeklődé*.
A Bartók Béla Vegyeskarnak 13 fellépése volt és a VII. Kodály
Napokon ezűstkoszorús minősítést szerzett. Az énekkar megkezdte a
felkészülést fennállása 15. évfordulójának méltó megünneplésére, mely­
re a három fenntartó szerv hathatós közreműködésével 1988-ban kerül
sor.
A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes 15-szőr szerepelt közönség előtt nagy sikerrel. A CJIHOLÖK zenekar eredményes munkáját az arany­
koszorús minősítés fémjelzi. A színjátszó csoport - az elmúlt évi
pangás után - JevgenylJ Svarc A sárkány című darabjával 8 bemutatót
tartott. A darab rendezője Dr. Hun£ík Péter; a csoport vezetője pe­
dig Huszár László volt. A színjátszók bemutatkoztak a Jókai Napokon
is. Az I5TIGLINC gyermek-tánccsoportnak is nyolc fellépése volt az
év során.
Az 1988-as év sok tekintetben rendhagyó volt a Csemadok városi
szervezetének munkájában. A tagság aktivizálása, a vezetőség és a
tagság közötti egyűttműködés elmélyítése érdekében olyan döntés szü­
letett, hogy a város területén kettéosztják a majdcsak kétezres tag­
létszámot számláló szervezetet. A városi szervezet két alapszervezet­
re osztása 1988. április 16-án történt meg a városi művelődési köz­
pontban tartott tagsági gyűlésen. Az egyik alapszervezet Lőrincz
Gyula, a másik pedig Vámbéry Ármin nevét vette fel. A Lőrincz Gyula
alapszervezet elnöke Csóka Klára lett, s e szervezet keretében mű­
ködik a Bartók Béla Vegyeskar és a Fókusz ifjúsági színjátszó csoport,
további a Filmklub. A Vámbéry Ármin alapszervezet elnökévé Molnár
Józsefet választották, s a szervezet keretében működik a Csallókö­
zi Dal- és Táncegyüttes, az Istiglinc gyermektánccsoport, a Pántlika
táncházzenekar. Csallóközi Gyermekszínpad, színjátszó csoport és a
Fábry Zoltán Művelődési Klub.
A Lőrincz Gyula alapszervezet az év folyamán teljes lendülettel
készült a városi művelődési központ és az Agrostav keretében, illet­
ve támogatásával működő Bartók Béla Vegyeskar fennállása 15. évforduló*
- 54 jának méltó megflnneplésére. Ennek Jegyében folytak a próbák, és
szerveződtek a fellépések. Ab flnnepi hangversenyre 1988. november
26 -án került sor a városi művelődési központ zsúfolásig megtelt
színháztermében. A hangversenyen jelen volt a kórus névadójának,
a világhírű zeneszerzőnek, Bartók Bélának a fia is. Az ünnepi hang­
versenyen a jubiláló kóruson kívül fellépett Sinkovits Imre, Gombos
Kati és Béres Ferenc is.
A vegyeskaron kívül az ISTIGLINC Í3 jubilált az 1988-as évben.
A csoport 10. évfordulóját ünneplő jubileumi műsorára 1988. novem­
ber 20-án került sor a két Csemadok-szervezet által köz8sen szerve­
zett kulturális hét keretében. Ai ISTIGLINC ezenkívül még 15-ször
lépett közönség elé az év folyamán nagy sikerrel.
A kulturális hét keretében Édes anyanyelvűnk címmel igazán
tartalmas és gazdag ismereteket nyújtó találkozóra is sor került
Lörincze Lajossal és Z. Szabó Lájzlóval.
A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes fejlődése is töretlen volt,
melyet a 27 sikeres fellépés íj Igazol. Az együttes szólistái - Né­
meth Edit és Oláh Attila - a néptáncosok országos és kerületi ver­
senye "A* kategóriájának első helyezettjei lettek. A Pántlika tánc­
házzenekar tizenegyszer, a Csallóközi Gyermekszínpad nyolcszor, a
színjátszó csoport pedig ötször lépett közönség elé a Sárkány című
színdarabbal.
Végezetül elmondhatjuk, hogy a város területén munkálkodó két
alapszervezet az 1988-as esztendőben - a nehézségek ellenére is eredményes munkát végzett. Bízunk abban, hogy az'elért eredmények
jó kiinduló pontot és kellő alapot biztosítanak az 1989-es évi igé­
nyes feladatok teljesítésére, a Csemadok megalakulása 40. évfordu­
lójának méltó megflnneplésére.
A város magyar nemzetiségfl lakosságának 13* 2 százaléka tagja a
Csemadoknak.
Idgrendi táblázat a Ceemadok alapazerrezetok megalakuláaáról Járásunkban
Sorazám:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15,
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32.
Ét :
AlapazerTezet:
Somorja
Nagymegyer
Dunaazerdahely
Nyárad
Váaárút
1949.9.
Sikabony
1949.9.
1949.10.15. Baka
Ekeos
1949.11.
CaillzradTány
1949.
Pataa
1949.
Allatál
1949.
Nagypaka
1949.
UedTe
1949.
Eperjes
1949.
Tárnak
1949.
Lúoa
1950.2.7.
Alaójányok
1950.2.15.
Tejfalu
1950.3.15.
Nádaad
1950.3.
Nagyabeny
1950.5.12.
1950.5.30.
Lég
NagyszarTa
1950.8.10.
Ca.Caflttfrtdk
1950.
Egyházkarcaa
1950.
Illéaháza
1951.5.3.
1951.11.25. Falbár
Tonkháza
1951.
Béke
1951.
Caenke
1951.
1952.5.12.
lfgellf
Gamba
1952.9.
1353t*0.rAi- Vámoefalu
1949.4.3.
1949.4.5.
1949.4.
1949.9.16.
Elafl elnök:
Patóca Gábor
Daaztál Ferenc
Mondok Gábor
Bertalan Iare
Madarász Bála
Zflld Erna
Somogyi Láazló
Beke Dezaf
Moéd Jozaef
Czuozoa Ferenc
Szabó Láazló
Andráaay Jánea
Németh Rudolf
Czajllk Ferenc
Szltáa Imre
Merlinger Dániel
Bugár Jozaef
Németh Árpád
Lelkea Imre
KoTáoa Jozaef
Varga Péter
HerTáth láazló
Veréb Mihály
Szerdahelyi Jeni
Holooay Sándor
Rajj Ferenc
KÓaa Sándor
Szabadea Andráa
Bodla Jozaef
Kaibar Benf
Killinger Jozaef
Cafrcei latrán
-
Sor­
szám :
33*
34.
35.
36.
37.
36.
39.
40.
41.
42.
43.
56
Év:
Alapazervezet:
BlaV elnök:
1953.2.
1957.
1960.2.5.
1962.10.26.
Szap
Bacafa
Derealka
Várkeny
Kulcaárkarcaa
Sflly
Solymeakarcaa
Királyilakarcaa
LBrincz Gáber
Bittera Jánaa
Mészáráé Imre
Végh Béla
Kulcsár Láazle
Herváth Gyula
Gdroa Mária
nem ismert
Glatz Ander
nem ismert
nem ismert
1965.
1974.2.25.
1985.11.25.
nem iamart
nem iámért
nem ismert
nem iámért
B«a
Kiaudvarnők
Padány
Az emlékfflzetbe nem tflntettflk fel a <Csemadok albári, apácaazakállaai, balonyi. budaiai, dióapatonyi , caallóktlzkflrti, caákányi, relaflpatonyi, gellei, hegyétel, hodoai, izaapl, kisfalud!.
kulcsodi, madi, mihályfai, nagymagyari, nagyudvarnaki, nyáraadi,
olgyai, pódafai, aároafai, vajkai, bélvatai, caéíai alapazervezeteink adatait. Sajnoa, a felaorolt alapazervezetek /25 alapszervezat/ nem biztoaította számunkra a kért adatokat*
-
57
-
Tevékenységünk a számok tükrében /1984-1989/
I. Taglétszám fsjlfldése
ÉT
Alapszervezet
száma
Taglétszáma
név.
Taglétszám
1984
66
1.165
13.120
1985
67
145
13.265
1986
68
363
13.628
1987
68
319
13.947
1988
70
632
14.579
2.624
II. 3nmt»ti rendezvények
ár
VezetSséicl gyfflések
száma
résztv.
Tagsági gyűlések
száma
résztr.
1984
678
7.132
119
5.625
1985
802
8.516
106
5.411
1986
521
4.916
126
8.006
1987
425
4.244
67
4.637
1988
510
4.594
103
7.057
4.937
29.402
521
30.736
Összesen:
III. Hét terjeaztáaa
Őr
ÖJ elSflzetlk száma
1984
1985
1986
1987
1988
Oaazeaen:s
83
73
49
77
88
Az elflflzetflk azáma a Járáaban
-
1.142
1.305
370
IT. Ladolsazott társadalmi munka
Ér
1984
1985
1986
1987
1988
Táraadalmi munka
21.410
22.510
20.796
26.695
27.927
óra
óra
óra
óra
óra
119.338 óra
V. Mflvelődéai munka
Rendezvény
1984
1985
1986
1987
1988
Oaazesen
185
126
126
188
138
763
Jogi témájú
7
12
8
17
19
63
Történelmihonismereti
38
26
19
17
30
130
íré-elvágó
találkozó
29
32
25
39
48
173
Irodalmi
előadás
15
26
27
26
21
115
Kőnyvkiállltáe
61
71
36
39
70
277
Klubrendezvény
49
46
59
81
77
312
1
4
9
18
21
53
385
343
309
425
424
1.686
Politikai témá­
jú előadások,
megemlékezések
Nyelvmflveléa
Oaazeaen:
VI. Mflvéazeti munka
Rendezvény
Színjátszó caop.
esztrádcaop. fel­
lép. kisazínpadok
Énekkarok
fellépése
Énekl0c aopőrt ok,
citeraegyfltteaek,
parasztzenekarok
Tánccsoportek
fellépése
Keretmflaorek
néprajzi
akciók
1984
1985
1986
1987
1988
Oaazeaen
92
13
51
87
105
348
32
25
27
34
30
148
91
89
102
85
93
460
40
52
47
58
91
288
121
112
72
105
75
485
114
41
38
8
10
17
KOrzeti rend.
4
5
3
4
4
20
Járáai rend.
2
2
4
4
5
17
423
336
314
387
420
1.880
Oaazeaen:
K É P M E L L É K L E I
¥
\
1
*iuu
A járási küldöttközgyűlés munkaeloöksége
Ülésezik a CSEMADOK Központi Bizottuéga
Akik a Csemadok bőlrsOjét ringatták
író-olvasó találkozó Dobos Lászlóval - Baka
író-olvasó találkozó Zalabai Zsigmonddal - Soaorjs
Kovács
Láazló
ismeretterjesztő** előadása
Sípos EraB a MATESZ színművésze
A Somorjai Városi Honismereti Hóz megnyitása - 1976
Színjátszó csoport - Padány
Színjátszó csoport -Sikabony
Színjátszó csoport - Várkony
A nyárasdi citerások
Az ekec3i
citera-é3
éneklöcsoport
Éneklflcsoport - KÜrt
A soaorjai Csali fellépése BWsön
A Csallóközi Dal-és Táncegyüttes fellépése Bflsön
AioJiapA
Híd Tegyeskar
- Somorja
- Dunaszerdahely
I
Béla Vegyeskar
mi
Bartók
Kórustalálkozó
- Somorja
J a g y a O k B n yT.
felrétetett Saaorla-ban,a Ceealoráklal Ungyor Dolgoiók KulturegyeaOlete alakúié K0agyülóaén,1949 éri április hó J-án.mely köagyüléa a hely­
beli "8L0VAU" aoigókápaalnháa termében latt M f t a i t n d.a.lo órai kadéttal.
üdrOill e
kát.
r Pereoo.Jáxáablróaágl tlaatrttelO,e Öaaosln-1 Ukreani
m i konlala noreben aalerák étt magy&r n>e±vau u«l*üaAi hm
____ aló köngyUláet.Beaaódában rámutatott arra,hogy a baráti 8aorJetmloaban a kalönböaö fajú népek mily oaodáa harmóniában ólnak
egyaáa mellett óa egymáat kultrorfejlödíatlkben segítik.óa ea n
egrüttyukodéat kéretendő példakép hoata fal a nuorik és nagyar
dolgosok aaetóra.
3 . / Manloa Vladimír,Járási kulturlnopekto^ a Sanorln-1 Okreaná Gara­
téra Hada nerébén OdröaOlte aa alakuló
s*Tor/v nr*lrfl
barnádéban óa a nUkfldóahea aek alkart kiránt.
4 . / IraniS Karol, a 3amorln~l Ulaatziá Scrárn^ Soalala elnOke.a kOaaég
nevében aaeretettel udrOaOlta aa alakuló kOagyüléat óa ugynnoaak
a U M Bunkót kiránt* a kulturegymaületnek.
5 ./ Aa uárOaléaek elhangsáaa után Eonrád JÍasef falolrasaa a Jelelő
blaottaág által klja}01t rálaaitmányi tagok náraorát áa aaok megrálaaatattak egyhangú határesettel.Majd a rálaastmány aaját ka­
balában magrálasatotta elnOkát áa funkcionáriusait.
UlaaalnOk: Balassa Mihály, volt Saaorénl tanító.
IlnOk:
Patooa 3ábor,a KSC.Saaoxini oaoportjának alalnflka.
Alalnök:
Salroa Jóaaaf
pánatáxoa: Balhéim Oyula
KliensrOk: Slyao UnA
Caefalrar Emília
Titkár:
Xoarád Jó*a«f rf,'.
k-..« ■*—
7álaaatnányi tank: ílstal Jánee'.Bartal Jánoaná.tyiaT,
líolnlr dyula.Oyarkorioe l'ereno.Ezigel Jőaaef,
Kocsis J&3at, Samortal latosói.
A fenti tiaatlkar aagrálásatását a kOagyüléa egyhangúan elragadta
b’/ Konrád Josaef felolrasaa a tárollevö dlaselnOk,Balassa Ulhály
rolt 5a-morlnl t«nito IldvOslfl levelit.Wlyben so’c sikert kivan
a kulturegysaUletnek.
7 ./ Konrád JŐasef felolvassa a Caeslorákiai Magyar Dolgoaák kultwsgyastlletének a Belügyi Megbiaotti Hlratal által már elfogadott
alap3»abályait és aat pár saorol a jelenlevőknek megmagyaráaaa.
8 ./ A negTclasatott egyesületi elnök: Patooa Oábor eaékfoglalo beaaéde rolt a kOagyüléa sóro-aktuaa,melyben pár keresetlen aaóral
eoaetelte a nagy haroot,melyet a aorlniata előítéletekkel telt
reakciós régi rendsasrrel kellett rirni mig régre a gyflaelnea
I94B-88 február és Oottwald oaelalorák kOatársaságl elnök bOloa
koraánysáaa lehetővé fette a kostársaságban élő baráti népek éa
fOleg a dolgoao rétegek békés kulturfeJlOdóaét-Is egymásnak ba­
ráti keaet nyujtra. ígérte,hogy mint aa egyesület elnöke,éberen
fog Őrködni asón,hogy aa alapaaabályok betartassanak óa egyben
a rendbontok klaárassanak.ue máakósst kíméletlen ssikon-al kíván
eljárni aaon naolonalleta ki apólgAri elemekkel aaemben,aklk a aalo
rák és eagrar nej _ __
rosaiakarataiig asgakarjá
■agyar knltnroi--- 1./ Bordal,Katona Joissf Bánk.Bán o.operájából,Erkel Pareaoi manáje,
110adta a Sátoriul tOsoltóienekar Llspár Fái karnagy resányletári
2./ A laaorlnl náplskola tanulói Leffler Lajos tanító TeiánylíaáTal
áa magyar dalokat adtak elO.
). / lápl tánook.KIOadta a népiskola nOvendákosoportja.
4./ idy lódra:Haroa a nagyvrral o.kOltenányát aleadta síposa JenB.
5 ./ Srtol:Banyád1 Lássló o.eperájábel nyitány: Játssetts SárkSsy j'aaei
8./ PatOfl:a Ssabadságioa o.Tanát ssareta üehnldt Márta
9./ A kulturegyesület ánekkara nagyar ás sslov£t —
«•?»* •’*.
▼•sányalt síposa Jenő karnagy.
M y *odre:Csillagék csillaga o.k01to*ény*t esardta áldó I n a
Sárkflal jrannoa olgánymenakara Lm tta sserenaa o.dalMlTat adta aló.
Kr.ialnner *ntalu nOTodnákal tánossáaokat
aló.
M y Mdre:A grófi saérttn o .költeményét ssaralta slpoa * m 0 .
M M i l a o u tánook ás Mharl :KeaergO Előadta 3árkö«i rerenoa ás
olganymenokara.
!>./ PatOfl:Pata Pál {ff o.hiaoros koitaaányát soaorjal jőiaef aiavalta.
16./ Kagar tánook.A k n ltu rs g y a s flla t tánoosoport jának •10ad ásában.B etan ító:
D r.w a lln ar A ntalná.
“
*
-- - - - is.hymns/előadta a tOsoltóaena-
10./
11./
12./
!> ./
14./
_____ Jkat Hlpess ioné ás Kondxág Jóasef felváltra konferálták bt
Aa elOsdáa rágeatérel Patoos sábor elnfik nagkOssOnte a negjelenést S
kOsOaságnek áa kilátásba holyeste a atlson megismétlését alkalmasabb
teresben ás Időben.
. Ssen aíiaorral aa alakuló kOafyfllás besáratott áa a megjelent nagyasámn kOsOnság a helyiságet elhagyta.
Esen jegysOkBnyr felolTaatatott és jóváhagyatva aláíratott.----8 a ■ o r 1 n -aaaorJa,ly49 ári április hó 3-án.
titkár.
•
'
elufik.
▼álasstmányl tagok.
-^k.e.tag,»lnt‘
m
T a r t a l o m
Elflazó
i
......................................
1
Béka, B a k a ...................................... 4
Tejfalu ........................................
5
CaallókSzoafltSrtOk ..............................
6
Kiamagyar ....................................... 7
Cailizradvány, Patas ............................
6
Nagypaka, Királyiiakaroaa .......................
9
BBgellö, Sagyaboay............................. . 10
Kuloaárkaroaa, Baoaía ............................ 11
Ekeoa .......................................... 12
Nádaad, Solymoakaroaa........................ .
13
Sikabony, Sflly, Alaójányok...................... 14
Hadra, Caanka .................................. . 15
L u c a ....... .................................... 16
Királyiiakaroaa.................. .............. 17
Gomba, Padány ................................... 18
Szap, Váaárút...... ............................ 19
Illáaháza....................................... 20
Várkony........................................ 21
Nagyazarva ........................... .......... 23
Vámoafalu ....................................... 25
B0a ............................................ 26
Tárnok......................................... 27
Eperjea, Felbár ................................. 28
L é g ............................................ 29
Dercsika........................................31
Aliatál........................................ 32
Calllznyárad ................................ .
33
Kiaudvarnok.... ..... ...... ............. ...... 34
Nagymegyer ............................ ..... .
35
Somorja ............. ........................
40
Dunaazerdahely..................................47
Időrendi táblázat ................ ........... ••••••• 55
Tevékenységünk a számok tükrében............... ..
51
Képmelléklet
Kiadvány:
MÚLTUNK ÉS JELENÜNK
/Fejezetek a Csemadok Ounaszerdahelyi járás
alapszervezeteinek életéből/
- a Csemadok Híradó különkiadása
Kiadta:
Felelős: Összeállította:
a Csemadok JB Titkársága - Ounaszerdahely
Lektorálta:
Fényképek:
Haluska Viola, Kovács László
Engedélyezte:
Varga László
Presinszky Lajos
archív
a JNB Művelődési szakosztálya.Dunaszerdahely
- 286/08
Példányszám:
Nyomta:
1.000 db
Járási Közszolgáltatási Vállalat Ounaszerdahely