1. Az affektiv pszichologia targya, szemlelete es alapfogalmai

1. Az affektiv pszichologia targya, szemlelete es alapfogalmai

1. Az affektiv pszichologia targya,
szemlelete es alapfogalmai
Kesztetesek, erzelmek es affektusok miert erdemes egyutt targyalni oket?
Mi a kisztetis, a motivacio? Mi az Crzelem, az em6cio? Mi az affektus? Miirt teszunk meg valamit, i s
miirt kerulunk el bizonyos helyzeteket, cselekedeteket? Mit krzunk kozben i s miert? Milyen hangulatba
kerulunk utina? Ezekre a mindnyijunkat foglalkoztat6 kkrdisekre kivanunk szakszeru, tudomanyos
vilaszt adni ebben a konyvben. De mielott elkezdjuk a tudomanyos allaspont ismertetisit, irdemes
megillni egy pillanatra, es elgondolkodni ezeken a
kirdiseken. erdemes kinek-kinek megfogalmazni a
sajit vilaszait, m i g ha a valaszok esetleg bizonytalanok i s szemilyes jelleguek lesznek is. erdemes a k i r
le is irni ezeket a valaszokat egy kis fuzetbe, s azutan
megfigyelni, hogyan viltozik, hogyan bovul i s vilik
pontosabba a valasz az egymist koveto fejezetek elolvasisa utin.
A konyv hosszb utazbra invitalja az olvasot. Mii r t krdenies ilyen hosszu utat megtenni? Tobb okb61.
A kisztetisek i s az affektiv jelenskgek sok szempontb61 nagyon krdekesek. Tanulmanyozasukkal kozelebb
juthatunk sajit cselekedeteink, krzelmeink 6s misok
viselkedesinek megirtkskhez, i s ez elmileti i s gyakorlati okokbol is megiri a firadtsigot. Elmkletileg
vilaszt kaphatunk olyan kirdksekre, hogy miirt fektetiink munkat i s energiit abba, hogy a k i r kjszakikon
at gornyedjunk nihiny konyv folott, i s hogy miirt
orulunk annak, ha megirtettunk valamit a konyvekboll Elsajititott elmileti tudisunk gyakorlatilag is jo1
felhasznalhato arra, hogy akir magunkat, akbr misokat hatikonyabban motiviljuk valamire, ks j6llitunket
is fokozzuk. Mindezzel - a k i r a hktkoznapokban, a k i r
szakmai tkren - jobban megirthetunk misokat, i s ter-
mkszetesen fejlodhet onmagunk ,,mukodCsenek" megirtise, megismerise is.
A konyvben riszletesen kifejtjuk a pszichologia
kksztetisekkel i s irzelmekkel, affektiv jelensigekkel
kapcsolatos mai illispontjat. Litni fogjuk, hogy a terulet osszetettskge nagyon megneheziti az alapveto fogalmak meghatirozasit. Ha ennyire osszetett kirdksekrol
van sz6, akkor miirt bonyolitjuk mkg azzal is, hogy kit,
onmagiban is gazdag teruletet egyutt tirgyalunk?
Az ember mentalis vilaganak harom
elkulonulo kepessege
Az 6kori gorog filoz6fia Plat6nt61 i s Arisztotelksztol
eredo hagyomanya, hogy az ember mentalis viliga hirom elkuloniilo kkpessigre bonthato fel:
kognici6, azaz megismero kipesskg
konici6, azaz akarat, motivici6
affekcio, azaz irzis, irzelem, hangulat
Ez a hirmas felosztis - ahogy Hilgard (1980) riszletes osszefoglalojib61 j61 nyomon kovetheto - a 18.
szizadi felvilagosodis filozofusainak i s Kant ,,elme
tri16giijbnakmkozvetitiskvel miig fennmaradt a lelki
jelensigek osztilyozbsbban (lisd 1.2 fejezet, Az h e lem- i s mozgat6ero-kutatis multjir61).
A megismeris pszichol6giijit a mai pszichol6giai
szakirodalom is kulon tirgyalja. A konaci6 i s affekci6 kirdiskorkvel kapcsolatban azonban nem ilyen
egyirtelmu az elkulonitks. Vannak ugyan olyan muvek, amelyek kulon konyvet szinnak a motivici6 (pl.
McClelland 1987, Maslow 1954, 1970), illetve az em6cio (pl. Frijda 1986, Lewis, Haviland-Jones, Barrett
1. fejezet. Az affektiv pszichol6gia targya, szemlelete 6s alapfogalmai
2008) vagy tigabb krtelemben az affektiv jelenskgek
bemutatisara (Davidson, Scherer, Goldsmith 2003,
Oatley, Jenkins 198612001), tobb szerzo azonban kulon fejezetekben ugyan, de egy konyvben, osszefuggkseiben elemzi a kkt jelenskgkort (Duffy 1962, Reeve
2009).
4
7
2
Mi indokolja az egyiittes targyalast?
A motivacio es az emocio pszichologiaja:
a dinamikus pszichologia
A ,,dinamikusV kifejezks a mindennapi sz6hasznilatban erdt, energiit, hatalmat, akci6t jelez. A sz6 jelentbvilaga (konnotici6ja) a pszicholdgiai szakirodalomban
is ugyanaz, azonban itt mkgis teljesen specifikus krtelemben hasznilatos: a dinamikus pszichol6gia a motivicio 6s az em6ci6 pszichol6giija.
Mind a motivumok, mind az em6ci6k a viselkedCs kivaltisiban, fenntartisiban 6s irinyitisiban jitszanak szerepet, azaz dinamiziljik a viselkedkst. M i r
a kkt fogalom elnevezkse is utal erre a lknyegi hason16sigra. Mindkit kifejezis a latin movere (mozgatni)
igibol szirmazik. Azt a gyakorlatot tehit, hogy a pszichologia sokszor egyutt tirgyalja a kit jelenskgkort, az
etimoldgiai hagyominy is tamogatja (Chaplin, Krawiec
1979).
Az affektus i s az emoci6 nem tekintheto azonos
fogalomnak. Az affektus kifejezkst ma iltaliban az
em6ci6nil lknyegesen tigabb krtelemben hasznilja a
szakirodalom: magiban foglalja az krzelmek, krzksek,
hangulatok 6s affektiv reakcidk teljes panorimijbt.
Mivel azonban Davidson, Scherer 6s Goldsmith (2003)
szerint az affektiv folyamatokra iltaliban is jellemzo,
hogy mozg6sitjik az egykn eroforrasait, hogy megkuzdjon a viratlan helyzetekkel, elkerulje a biintetkst,
tiplilkkhoz i s oromhoz, klvezethez jusson, ~ i g ytunik,
az affektusok egksz jelenskgkore beleillik a dinamikus
pszichologiiba.
A jelenskgkorok azonban hasonl6saguk ellenkre
- mint latni fogjuk - lknyegi eltkrkseket is mutatnak.
Ezkrt elmkleti ks gyakorlati okokb61 is krdemes eloszor
kulon is tirgyalnunk a motivici6 6s krzelem, valamint
az affektiv jelenskgek timakorkt, hogy azutin kepesek
legyunk hasonl6sigaikat ks kulonbskgeiket krdemben
elemezni, osszefuggiseiket megvizsgilni.
A motivacio pszichologiajanak
alapkerdesei, alapfogalmai, rendszerei
A magatartisunk hitterkben 9116 mozgatorug6k megertkse szempontjib61 nem elegendo, ha sajit intuicionkra
vagy misok beszimoloira timaszkodunk. Ugydnazt a
cselekvkssort nagyon eltkro inditkkokb61 vkgzik az emberek. Egyik szakdolgoz6 diikommal kisebb kiizvklemkny-kutatist vkgeztunk arr61, hogy mikrt tincolnak
az emberek. A valaszok lknyegkt az 1.1. tiblizat foglalja
ossze. A viltozatos onbeszimol6kb61 kitiinik, hogy van,
aki a puszta ilvezetirt tincol, misokat viszont celok, krtkkek vagy pildiul a pknz utini vigy hajt.
A szubjektiv onbeszimo16k j6 kiindul6pontkint
szolgalhatnak az emberi khsztetisek megirteskhez,
azonban a motivici6 tudomanyos vizsgilata szempontjPb61 nem elegendoek. Ehhez empirikus kutatasokon alapulo bizonyitkkokra van szuksig, amelyeket
ellenorzott korulmknyek kozott gyujtottek 6s erositet-
1.1. tablizat. Mikrt tincolnak az emberek? A thncolis rnotivacios indokai sajht minifelmkrksiink eredmknye szerint (niagyarizat a szovegben)
Mitrt tincolunk?
A motivici6 forrisa
Illusztrici6
BIvezet, orom
Belso (intrinzik) motivici6 A gyerekek spontan modon tincolnak-ugrindoznak,
rn6rikiljAk magukat
Osszehangolodunkvalakivel/vala- Osszetartozisi szukstglet
A tanc gyakran tirsas esemtny: pirunkkal, bar&
kikkel
tainkkal egyutt klvezzuk
Szemtlyes kihivds
Aramlatklmtny
Egy versenytancos kkpesskgeit optimalisan pr6bQra
tevo lij koreogrlfiit sajltit el
Eroltetik
Kulso szabAlyozis
A kamaszokat szuleik tinciskoliba iratjik
28
1. resz. Bevezetes
1.1. tablazat. folytatasa
Megfizet ik
Kulso (extrinzik) motivicio
Hogy elkrjunk egy cilt
A balettmester vagy a tinctanar fizetist kap azirt,
mert tincol, i s masokat is megtanit tancolni
Eljutni odiig, hogy a mozgasunkkal bonyolult ritmusokat is kovetni tudjunk
A mozgas j6 fogyokura, 6s a szivet is erositi
Egiszsiges
A tanc inspiral
firtik
Lehetsiges szelf
A ,,Hattyhk tava" Iattan a jol mozgo kisliny primabalerina szeretne lenni
Hogy kivalova valjunk valamiben
Teljesitminyszuksiglet
A balett-tancos napi tobb oris gyakorlissal javitja a
technikhjbt
A jol vigzett munka orome
EszIeIt kompetencia
Ahogy a tincos egyre magasabbra tud ugrani, egyre
hatkkonyabbnak, kornpetensebbnek irzi magit
erzelmi visszacsapis
Opponens folyamat
Az ergteljes mozgis a fijdalom visszacsapisakknt feldobottsaghoz, eksztatikus illapothoz vezet
Jo hangulat
Pozitiv affektus
Megszunteti a biintudatot
Introjekcio (tarsak iranti
kotelessig)
Stresszoldo hatisu
Szemilyes kontroll
Szombat esti parti utan tartbsan j6kedvuk lesz a risztvevoknek, sokszor anilkul, hogy tudnik, mikrt
Egy munkahelyi osszejovetelen a fonok vigigtancoltatja a beosztottjait, mert ugy gondolja, ezt kelllillik
tennie
Egy stresszes nap utan sokan mennek tancolni, mert a
tanc ellazitja i s megnyugtatja oket
N
.V,
w
u
-
tek meg. A konyvben ilyen bizonyitekokat sorakoztatunk fel Cs foglalunk elmileti keretbe. Azert van szukseg arra, hogy elmeleteket is ismertessunk, mert csak
ezek intellektualis keretkben tarulnak fel a megfigyelt
jelensegek kozotti melyebb osszefuggesek, amelyek segitsegevel meg tudjuk magyarazni, hogy mikrt eredmenyesebb peldaul az a dihk, akit Crdeklodkse vezerel a
tanulasban, mint az, aki a jo jegyert tanul.
Alapveto kerdesek
A motivici6val kapcsolatos kPt alapveto kkrdes az,
hogy 1. mi egy meghatirozott cselekves oka 6s 2. mikrt
viltozik a motivilt cselekves intenzitasa.
Mi a cselekves oka?
Ha rkszletezziik azt a kerdest, hogy m i okozza a cselekvest, olyan specialis kerdesekre kell valaszt talalnunk,
hogy:
Miert kezdodik el egy adott cselekves?
Miert marad fenn egy ideig?
1.1. abra. Gyerekek spontan tanca
1. fejezet. Az affektiv pszicholbgia targya, szemlelete 6s alapfogalmai
29
akar, hogy a cklba krkezve ijultan esik oss7
sik
fut6 viszont kellemes temp6ban futja vkgig a tivot, es
vidiman krkezik a cklba, akkor is, ha o az utolso.
Ahhoz, hogy vilaszt tudjunk adni a motivilt viselkedkssel kapcsolatos fenti kkt alapkkrdksre, eloszor is
rkszletesen szemugyre kell vennunk a cselekvkst aktivilo erok forrisait.
A cselekvest aktivalo ero forrasa
1.2.6bra. 6sszehangol6das tanc kozben (fot6: Brendan Lally)
Mikrt iranyul bizonyos cklok elkrkskre 6s mikrt misok elkerulkskre?
Mikrt valtozik a cselekvks irinya?
Mikrt fejezcdik be a cselekvks?
Bonyolitja a kkrdkst, hogy nemcsak a mozgisban
megnyilvinul6 nyilt cselekvks kezdemknyezkskben,
energizilisiban, fenntartisiban, irinyitisiban ks leillitasiban jitszanak szerepet a motivici6s tknyezok,
hanem olyan rejtett cselekvksekben, folyamatokban is,
mint a gondolatok, krzksek, ilmok, ambici6k (Reeve
2009). Ennek alapjan krdemes kiterjeszteni a fenti alapkkrdkst: mi a cselekedetek, gondolatok, Crzksek, ilmok,
ambici6k oka?
Miert valtozik a motivalt cselekves intenzitasa?
Elofordul, hogy ugyanaz a szemkly nagy lelkesedkssel
tanulja pkldiul az angol nyelvet, de nagyon lanyha aktivitist fejt ki, ha matematikai problkmikat kell megoldania. Az egyik aktivitist intenziven, a misikat pedig nagyon passzivan hajtja vkgre. De mkg ugyanannak
a cselekvksnek az intenzitisa is viltozhat, nkha egyik
naprol a misikra is.
Az ilyen szemklyen beluli kulonbskgek mellett a
szemklyek kozott is nagy eltkrksek vannak a motivilt
cselekvks intenzitisiban. Fut6versenyen pkldiul az
egyik rksztvevo annyira hajtja magit, annyira gyozni
30
1. resz. Bevezetes
Ahogy az 1.1. tiblizat mutatja, van olyan ember, aki
azkrt tincol, mert klvezi, tehit belso krdeklodksbiil vkgzi az aktivitist, de van olyan ember is, akit kulso tknyezok - fizetks, szuloi kknyszer, munkahelyi elvarisok
- irinyitanak. A motivilt cselekvks forrisa szerint tehit fakadhat belulrol (belso, intrinzik motivicio) vagy
kivulrol (kulso, extrinzik motivicio). Belso motivici6
esetkn a szemkly azkrt cselekszik igy, ahogy teszi, mert
maga a tevkkenyskg vagy annak eredmknye vonzo szamira, kulso motivicio esetkn viszont valamilyen kulso
ero hatasira cselekszik.
Belso motivalo tenyezok
Azokat a belso folyamatokat, amelyek energizil~akks
irinyitjik a viselkedkst, motivumoknak hivjuk. A motivum iltalinos fogalom, hirom tipusa van:
1. Szukskgletek: az klet fenntartisahoz, a novekedks-
hez ks a j6llkthez alapvetoen szukskges egyknen beluli feltktelek. Fajtii:
- Biol6giai szuks6gletek, amelyek pkldiul a szervezet bizonyos hianyillapotainak (oxigknhiiny,
folyadkkhiiny stb.) megszuntetkskre, vagy a belso
kornyezet egyens6lyi Qllapotinak, homeosztizisinak fenntartisira vagy a fajfenntartis szempontjib61 nklkulozhetetlen szexuilis aktivitist biztosit6 hormonilis koncentrici6 megfelelo szintjknek
elkrkskre irinyulnak (ezekkel a szukskgletekkel
konyvunk 6.1. rksze foglalkozik rkszletesen). Ezek
a szukskgletek az illatoknil 6s az emberekben egyarint megtalilhatbak. Rkgebben voltak, akik a
szukskglet kifejezkst csak ezekre a bioldgiai szukskgletekre tartottik fenn (Barkbczy, Putnoky 1967).
,
A mai szakirodalomban azonban altalhban thgabb
krtelemben hasznaljuk a szukskglet kifejezkst.
- Pszichologiai sziiksdgletek, amelyek elsosorban
a novekedksre, a bennunk rejlo lehetoskgek kibontakoztatasara ks a kornyezeti feltktelek kreativ megviltoztatkiira irinyulnak, mint peldaul a
tudasszukskglet, a kompetenciaszukskglet, az onniegvalositlsi szukskglet. Ezen szukskgletek alapjai
ugyan allatoknil is felfedezhetok (pl. kivincsisag),
azonban kozuluk tobb csak az emberre jellemzo,
hum6nspecifikus sziikskglet (pkldiul transzcendenciaszukskglet). (A pszichologiai szukskgletekkel
konyviink 2.2. rksze foglalkozik rkszletesen).
- Tarsas sziiksdgletek, amelyek a valahovh tartozis,
a jelentksteli, intim kapcsolatok igknykt tukrozik,
mint pkldaul az affiliici6s ks az intimitPsszukskglet
(ezekkel konyvunk 8. fejezete foglalkozik).
Kognitiv reprezentaciok: olyan mentalis esemknyek, mint a gondolatok, hiedelmek, tervek, cklok,
virakozisok, enkkp. Ezek motivalo hatasira a kognitiv pszichologia hivta fel a figyelmet. (A kognitiv
reprezenticiok ks a hajtoerok kapcsolatat a konyv
magatartk-szabalyozisra vonatkoz6 12. fejezete
tirgyalja.)
Em6ci6k: olyan - egymassal osszehangolt - szubjektiv, klettani, kifejezo mozgasos, viselkedkses
6s kognitiv valtozhsok viszonylag rovid epizddjai,
alnelyek elosegitik, hogy a szervezet a szamira jelentos kulso vagy belso esemknyekre adaptiv modon reagiiljon. A szeretet vagy gyiilolet cselekvksre kkszteto hatisai olyan erosek, hogy a motivacio
pszichologiajanak kezdettol fontos rkszkt alkottak.
(Az krzelmek Qltalinosjellemzkskvel ks pontosabb
meghat6rozas6val a jelen fejezet 3. rksze, rkszletes
elemzkskvel a konyv 3. rksze foglalkozik).
1.3. abra. Latvanypckscg (foto: Daniel Ansel Tingcungco)
ben a frissen sutott tksztak inycsikland6 illata (pozitiv
osztonzo), mkg akkor is hajlunk ri, hogy vegyunk egy
pogicsat, ha jollakottan indultunk utnak, tehit ha nem
hajt a biologiai szukskglet. A rothad6 hus szaga (negativ osztonzo) pedig undort kelt, 6s igyeksziink mink1
tholabb kerulni a szag forrasitol.
Nem csupin kiilso ingerek lehetnek motivalo tinyezok, hanem esernknyek 6s helyzetek, sot egy tarsas
kozeg lkgkore is. Egy j6 hangulatu bariti osszejovetelen
pkldaul olyan kteleket is elfogyaszt az ember, amelyeket
nem szeret. Egy agressziv lkgkorii tomegben m6g az is
rombolni kezd &ha, aki egyedul soha sem tennk.
A kulso 6s belso motivilo tknyezok kapcsolatat a
kognitiv motivicioval foglalkozo 7.1. fejezet tirgyalja
rkszletesen.
A motivumok funkcionalis autonomiaja
iilso motivalo tenyezok
kornyezeti, tirsas, 6s kultur6lis tknyezok ugyancsak
mtos szerepet jatszanak a cselekvksek energizilishan b iranyitasaban.
Az osztonzBk (incentivek) olyan kornyezeti kulcsigerek, amelyek megkozelitesre vagy elkerulksre kksz:tnek. ,,Huzzikn a viselkedkst bizonyos cklok felk,
agy ,,toljikVbizonyos ckloktol el. Amikor pkldiul egy
~etroallomasonmegcsapja orrunkat a 16tvanypkksegL
Barmilyen rendszeresen vkgzett tevkkenyskg, ami szok6ssi vilik, onmagiban, a motivicio eredeti forrisat01 fuggetlenul is hajtoerovk vilhat. Az a nyugdijas
p6ldiu1, aki reggel a k i r 9 oraig is nyugodtan alhatna,
rendszeresen 6-kor felkel, mert ezt szokta meg egksz
munkis kletkben. A szokisok motivummi vrilisit Allport (193711985) a motivumok funkcionalis autonomiijanak nevezte. A tarsas drintkezksben ks knkkpunk
fenntartasiban kulonosen fontos szerepet jhtszik a szoklsok motivalo ereje (err01 bovebben a 12. fejezet szol).
1. fejezet. Az affektiv pszichologia targya, szemlelete 6s alapfogalmai
31
notivacio megnyilvanulasi formai
notivlci6 szemklyes, rejtett, sokszor rejtklyesnek tiino
nskg. Ha pkldiul egy tdncos osszejovetelen Ikunk
akit, nem nyilvAnval6, hogy mi kkszteti arra, hogy
ccoljon. A bevezetoben emlitett minifelmkrkssel megkreltuk a t4ncolis hhtterkben A116 hajt6erok feltirhsht.
~kszortudataban vagyunk annak, hogy mi az indoa viselkedisunknek. Ha megkkrdezik tolunk, be
dunk r61a szimolni. Az ilyen tudatos motivumok
irdoivekkel, interjukkal feltarhatok. Elofordul azonin, hogy teszunk valamit, 6s utobb nem tudunk be:Qmolniarr61, hogy mikrt tettiik. Ilyenkor a motivAci6
nplicit, tudatalatti vagy tudattalan (err01 bovebben a
3. fejezet sz61). Vannak olyan Qllapotok, amelyekben
utomatikusan cselekszunk. Ha valakit nagy stressz kr
agy speciilis eljirassal (pl. hipn6zissal) modosult tu.atillapotot viltanak ki nhla, a beszukult tudat6llapotvan tobbnyire nem emlkkszik cselekedetei okira.
A motiv6cio tudomanyos vizsgalata szempontjib61
ehit nem elkgedhetunk meg az onbeszlmol6k ny~jtota adatokkal.
I
diselkedes
MAsok motivumaira leginkibb viselkedksuk megfigyelkskb61 kovetkeztethetunk. A motivalt viselkedist
kulonbozo intenzitissal, illetve osszpontositlssal vkgezhetjuk. Mink1 erosebb a motivlci6, ann61 hevesebb
6s annal inkabb osszpontositott figyelemmel tortknik
a cselekves. A motivalt viselkedis hajt6erejkt kksztetksnek [angolul: drive (kiejtkse drijv), hajtani, vezetni]
nevezziik. A kksztetis a motivacio pszichol6giAjQnak
egyik legfontosabb, elmkletileg is jelentos fogalma.
A viselkedis nyolc jellegzetesskge tukrozi egy adott
cklra irinyul6 kksztetks meglitkt vagy hiinyat, intenzitasit 6s tipusat (osszefoglal6sa Atkinson, Birch 1970,
1978, Ekman, Friesen 1975, Reeve 2009):
a tevkkenyskgre irinyu16 figyelem,
a tevkkenyskg kozben kifejtett erofeszitks mkrtkke
(pl. hogy milyen akadalyokat gyoz le a szemily egy
feladat vkgrehajtlsa kozben),
1 . resz. Bevezetes
kksleltetks (egy osztonzo inger utin milyen kksleltetkssel jelenik mega vilasz),
kitartas, illhatatoss6g (ezt fokknt a cselekvks elkezdksktol a befejezkskig tart6 id0 tiikrozi),
valasztPs (ha tobb vcilaszlehetoskg van, valamelyik
elonyben reszesitese Arulkodik a hattkrben lkvo
motivumr61),
a vhlasz val6sziniiskge (kulonbozo v6laszlehetosegek kozul egy meghatirozott celirhnyos reakcio
megjelenksknek szlma vagy szazaleka fejezi ki),
arckifejezks (pl. a gyozni akarb versenyzo elszants6got kifejezo mimikija),
gesztusok (az okolbe szoritott kiz pkldlul az intenziv motivAci6 jele).
Elkotelezettseg
Egy mhsik ember motivhltsigat abbbl is meg tudjuk
illapitani, hogy mennyire elkotelezett egy adott cselekedet vkgrehajtisara. Fredricks, Blurnenfield 6s Paris
(2004), valamint Halusic, Tseng ks Reeve (2008) vizsgilatai t6rt6k fel, hogy milyen jelekbol lehet kovetkeztetni arra, ki mennyire elkotelezett valami mellett. A
viselkedises elkotelezodist az adott tevkkenyskgre forditott figyelem, az erofeszitks mkrtkke ks az Allhatatossag
fejezi ki. Az e'rzelmi elkoteleziidisre az jellemzo, hogy a
tevkkenyskg kozben a szemkly pozitiv irzelmeket, irdeklodkst ks oromet mutat, nem pedig szomoruslgot
vagy duhot. A kognitiv elkotelezode'st az fejezi ki, hogy
a szemkly aktivan monitorozza, hogyan halad a feladat
vkgrehajtasival, 6s megfelelo problkmamegold6 stratkgihkat alkalmaz. Tobbnyire sz6ban is hangot ad elkotelezodksknek, hozzajarul a vitikhoz, aktivan kifejti
vklemknykt ks irzkseit. A tanulisi tevkkenyskg kozben
vkgzett vizsgalatok azt mutatjak, hogy az elkotelezodks
viselkedkses, krzelmi, kognitiv es hangos jelei pozitiv
korrelici6ban vannak egymhssal.
Agyi es elettani aktivacio
Amikor valaki motivilt egy aktivitis sikeres vegrehajtasira - pkldhul j61 akar szerepelni egy vizsgan - bizonyos mkrteku akut stresszreakci6t mutat. Ez Plettani viltozasokban is tetten krheto: megemelkedik az
in
se
az
az
vil
adrenalinszintje (Bolm-Avdorff, Schwammle 6s mtsai
1989), ks a szervezet energiiit mozgosit6 szimpatikus
idegrendszer
aktivicioja egykb perifkriis viltozisokat
is okoz. Megemelkedik a vernyomis 6s a szivritmus,
szapolribb lesz a lkgzks, kitigulnak a pupillak, fokozodik a 7~erejtikezks,csokken a nyil- ks viladkk-elvilasztas, megemelkedik a vkrcukorszint, stb.
A vegetativ idegrendszer viltozisait az agy alapveto hajtoero-szabalyozasi folyamatainak szervezkseben kitiintetett szerepet jitsz6 hypothalamus 6s az
esemknyek kikrtekelkse szempontjibol fontos m i s agyi
strukturik, pkldiul az amygdala iranyitja. A vegetativ
idegrendszer a mellkkvese hormontermelksinek modositasaval tovabbi klettani reakci6kat indithat el.
-A--z intenziv motivici6 krzelmi reakciokkal tirsul,
igy a motivicio es az krzelem nehezen vilaszhat6 el
egym;istbl. Ennek hatterkben az ill, hogy a motiviciAc ,
i,
c iirzelmi folyamatok idegi 6s hormonilis szabilyo"..
zasa szorosan osszefiigg. (A szabilyozist az 5. fejezet
reszletesen tirgyalja.)
A motivalt ks emocionalis illapotok meglktkre ks
inteni!itisira ennek alapjin, az onbeszimol6k ks a viselkeclkses megfigyelksek mellett, az agyi, a hormonilis
a"
L J izomaktivitis, valamint a bor vezetokkpesskge az elelktrodermilis aktivitis - ks a szemmozgisos aktivitas Inkrkskbol is kovetkeztethetunk.
4 .
(1L
0..
~tivaltviselkedes iranya
A legt)onyolultabb akcioink is leirhatbk ugy, mint valarnilyen ckl megkozelitkse vagy elkeriilkse.
A megkozelito viselkedks esetkn a szervezet valami felk
tijrekszik. Ez lehet egy konkrkt ckltirgy: az illatok ks az
ernberek is megkozelitik klelmuket, italukat, szexuilis
partneriiket, azaz azokat az klolknyeket 6s kornyezeti
targyakat, amelyek onfenntartisuk, illetve a fajfenntartis szempontjib61 pozitiv jelentoskguek, tehit a bioIogiai sziikskgletek kielkgitkskhez nklkulozhetetlenek.
Embernkl elvontabb ckl is kivilthatja a megkozelito
tendenciit. A pszichol6giai sziikskgletek kielkgitkse krdekkben olyan cklok elkriskre 6s krtkkek megvalositasara is toreksziink, mint pkldiul az auton6mia (ennek
kifejezodkse a szabadsigvigy), kompetencia, onmegvalositis stb. (Ezekrol a huminspecifikus motivumokkal kapcsolatos 7. fejezet ks a magatartas-szabilyozissal foglalkozo 12. fejezet szol bovebben).
Elkeriiles
Az Clolknyek a tulklkst fenyegeto, illetve fijdalmas vagy
kellemetlen ingerekre 6s esemknyekre elkeriilo viselkedissel reagilnak. Ha pkldiul az utcin a zebrira lkpve
viratlanul egy gyorsan kanyarod6 auto tunik fel, azonnal visszalkpunk a jirdira, hogy elkeruljuk a bajt, azaz
nehogy elgizoljon a jirmu. Ha a kisgyerek vkletlenul
hozzikr a forr6 liboshoz, azonnal elrintja a kezkt.
A gyors 6s intenziv elkeriilo reakci6 j61 mutatja,
hogy a veszklyes, negativ ingerek kksztetkst kivilt6 ereje nagyobb, mint a pozitiv ingerekk. Ennek evolucios
szempontbol adaptiv krtkke van. A tulklks szempontjib61 elonyos, ha akir a sziikskgesnkl is 6vatosabbak vagyunk, mert jobb valamit fenyegetkskknt krtkkelni, 6s
kletben maradni, mint kockiztatni ks meghalni (Franken 1998).
Nem csupin a szervezet bioldgiai szukskgletei
szempontjibol negativ ingerekre reagilunk elkeriilo
viselkedkssel. A pszichologiai szuksigletek kielkgitkse
szempontjib61 negativ hathok - pkldiul az eroszakos, autonomiit lehetetlennk tkvo totilis intkzmknyek
(borton) - is elkeriilo tendenciit viltanak ki (pkldiul
szokksre kksztetnek). A tirsas kornyezet negativ hatisai - pkldiul baritaink elotti megszkgyenulks - szintkn
az ilyen helyzetek elkerulkskre kksztet (akir ,,elsiillyednknk" szkgyenunkben).
A motivalt viselkedes fazisai
Sherrington (190611961) hivta fel a figyelmet arra, hogy
a motivilt viselkedks kkt j61 elkulonitheto fizisb61911:
az elokkszito (preparativ) ks a vkgrehajt6 (konszummativ) szakaszb61.
A motivilt viselkedks elok6szito fhzishban az illat
vagy az ember felkksziil a motivilt cselekvksre. Az
khes allat pkldiul becserkkszi a prkdit, a szerelmes
fkrfi viraggal kedveskedik szive holgyknek.
1. fejezet. Az affektiv pszichologia targya, szemlelete 6s alapfogalmai
3
GONDOLJUNK BELE
A vkgrehajt6 fhzisban beteljesedik az elokeszitett
cselekvks: az illat megeszi az elejtett vadat, a szerelmespar szexuilis aktus sorin egyesul.
Kbros elkeriilis:fbbia
Az eredetileg adaptiv elkerulo tendencihk klros
viselkedksformik, pkld6ul fobiik kialakulisAhoz
is vezethetnek. Az emberek elkerulo ks vkdekezo
mechanizmusokat alakitottak ki azokra a dolgokra, amelyek az evoluci6 sorin Qllando6s visszatkro
veszelyt jelentettek. Bizonyos illatok (pl. a kigyo), a
szakadek, a zirt ter, az idegenek az osi kornyezetekben komoly veszelyforrast jelentettek.
Az utobbi idoben fejlodesnek indult evollici6s
pszichopatol6gia (Baron-Cohen 1997, Workman,
Reader 2004) ugy krtelmezi a fobi6s szorongas kialakulasat, hogy az eredetileg adekvat vedekezo reakciok, amelyek segitettek a kornyezethez valo alkalmazkodast, es megvedtek oseinket a kiilonbozo
veszklyforrisoktol, a vedekezo rendszerek nagyon
alacsony kuszobkrteke miatt akkor is riasztanak,
amikor a mai kor viszonylag vedett koriilmknyei
kozott ez mar nem adaptiv. Az agorafobiis beteg
peldaul azokat a veszklyeket tulozza el, amelyeket
a magira maradis, illetve az idegenek kozeledese
jelenthetett zart rokoni csoportokban 610 oseink
szamara (Nesse 1987). A fobiik az evoluci6s veszklyekre hasonlito helyzetekre alakulnak ki: peldiul
a repulksfobia a szakadkkokt61 ks a kismkretu zirt
terektol valo osi fklelemben gyokerezik (a maladaptiv motivicios kksztetesekrol bovebben az evoluci6s pszichologiai hitterre1 foglalkozo 1.3. fejezetben
olvashatnak)
A motivalt cselekvks intenzitisa a kkt szakaszban
elter. Az elokeszito fazisban a kksztetks sokszor csak
fokozatosan novekszik, a vegrehajto fazis intenziv aktivitasa utin pedig a kesztetes hirtelen csokkenkse kovetkezik be.
A motivacio mint osszetett folyamat
A kksztetksek nem egyetlen szuksegletbol taplilkoznak. A motiv6lt viselkedes intenzitisit minden pillanatban tobb sziikskglet 6s osztonzo hatisa befolyiisolja,
s ez a hatis idoben is viltozik.
~ltalanosrnotivacios allapot
Az emberekre - ks az illatokra is - egyidejuleg tobb
szukseglet is hatissal van. Az a diik pkldAul, aki ezt a
konyvet olvassa, egeszen biztosan rendelkezik tud4sszukseglettel: kivincsi arra, milyen jellemzoi vannak a
motivacios folyamatnak. De mikozben olvassa a konyvet, konnyen elofordulhat, hogy megkhezik, vagy megszomjazik, esetleg megfijdul a feje. Lehetskges, hogy
baratjival is szeretne talilkozni, hogy intimitassziikskgletet is kielegitse.
Emellett egyszerre tobb osztonzo is hathat az emberre. Olvasis kozben megszolalhat a telefon, belephet
vala!i.yap,)' 1
ezek 37. insert
.\ srervC7
t&h iis~tiin
Qltalanosmc
centriiis mc
hitterl'riil C'F
foglalknr66
tivacio, 61Ia
adott pillar
viIasr7.uk
illetvt'hizo
lyisolja,hc
i jOlleteszel
: .Imzmiil
Xz elii
eny t:h.
\.
1 9 E ist. H
azcmnal I
mc~zgati
PO' faida
ja, hog!.
olyan IT
erosebh
nak: ha
riitja ha
jen \'ell
olvasb
a telefc
visszal
the
-u
A ki
percl
mat.
1
kksz
Allal
nov
As
ki,
ber
dkl
to
1.4.ibra.Oroszlan becserkeszi aldozatat (fot6:LivUnni Sodem)
1. resz. Bevezetes
1.5. ihra.
Oroszlin a sikeres vadaszat utan (fotv: aophotos)
-
valaki, vagy inycsiklando illatot Crezhet az ember, 6s
ezek az ingerek elterelhetik a figyelmet.
A szervezetre egyidejuleg hat6 tobb sziikseglet 6s
tobb osztonzo (incentiv) hathsinak eredojekent egy
iltalanos motivaci6s allapot lip fel. Ezt Bindra (1968)
centralis motivacios allapotkknt irja le (idegrendszeri
hittererdl 6s hatisair01 a homeosztatikus motiv6cioval
foglalkozo 6.1. fejezet szol bovebben). Az Qltalinosmotiv6ci6s Bllapot fontos szerepet tolt be abban, hogy az
adott pillanatban legfontosabb motivalt cselekvest kivilasszuk. A szelektiv figyelem fokuszinak beallitasit,
illetve bizonyos motoros akci6k kivilasztisit az befolyasolja, hogy a szervezet tulelese, illetve novekedese 6s
jollete szempontjabol eppen mi a legfontosabb teendo,
azaz mi a11 a motivacios hierarchia csucsin.
Az elozo peldira visszatkrve: a konyvet olvas6 diik
enyhe ehsCg hatisara nern hagyja abba azonnal az olvasast. Ha viszont megfijdul a feje, valoszinu, hogy
azonnal tesz ellene valamit: kiszellozteti a fejet, megmozgatja merev villizmait, s ha ez nern hasznal, bevesz
egy fajdalomcsillapitot, vagy alszik egyet. Ez j61 mutatja, hogy az averziv ingerek a motiv6cios hierarchiaban
olyan magasan allnak, hogy meg a tudAsszomjni1 is
erosebb hatasuak. Az osztonzok sem egyformin hatnak: ha peldriul a diik a telefonban reg nern latott baratja hangjat hallja, hajlik r6, hogy hosszabban beszkljen vele, es ez akar vCget is vethet idolegesen a konyv
olvasisinak. Ha viszont egy reklimszoveg hangzik el
a telefonban, valoszinuleg azonnal leteszi a kagylbt, Cs
visszater az olvasAshoz.
A motivacio idobeli valtozasai
A kesztetes nern kulonallo, statikus jelenskg, hanem
percrol-percre v6ltoz6, novekvo, majd csokkeno folyamat.
A homeosztatikus biologiai sziiksegletek eseten a
kesztetes ciklikus viltozist mutat. A szervezet hiinyallapota, pkldiul a folyadkkhianya csak fokozatosan
novekszik, s egy ido uthn fiziologiai sziikseglet lep fel.
A szukseglet tovabbi novekedkse belso kesztetest valt
ki, s ez cilvezirelt motivalt viselkedeshez vezet: az ember abbahagyja eppen vegzett tevekenysigkt, 6s folyadekot keres. Ez utan az elokkszito fizis utPn a vkgrehajto fizisban, amikor megissza a folyadikot, kesztetese
hirtelen csokken (drive-redukcio), 6s ha eleget ivott, a
telitettseg allapotiba keriil (a drive-redukciot bovebben a konyv homeosztatikus szabilyozasr6l szol6 6. fejezete tirgyalja).
A lelki 6s tarsas szuksegletek kielegulese nern jar
a kPsztet6s csokkenesevel. Az Pniinkkel harmoniiban
lev0 celok elCrCse pozitiv erzelmeket es hangulatot valt
ki, 6s ez nem csuphn a j6lletet noveli, hanem tovibbi
celok kituzesere is sarkall, s igy a novekedesben egy felfelk iranyulo spiral alakul ki (err01 bovebben a magatartis-szab6lyoz6ssal foglalkoz6 12. fejezet 6s a pozitiv
pszichol6giPr61 szol6 14. fejezet ir).
A motivalt viselkedes kovetkezmenyei
Vannak olyan tevekenysegek, amelyeket a cselekves
oromeert vegez az ember. Vannak azonban olyanok is,
amelyek onmagukban nern jelentenek oromet. Ilyenkor az, hogy egy meghatirozott motivalt cselekvest
tobbszor is elvegez-e valaki, attol fiigg, hogy milyen kovetkezmenyei vannak. Ha a kovetkezmknyek pozitivak,
nagyobb a valoszinusege, hogy fennmarad az adott viselkedes.
Amikor egy diik olyasmit tanul, ami nern igaz6n
Crdekli, gyakran a vizsga eredmenye donti el, hogy
folytatja-e a tanulast. Ha jo1 sikeriil a vizsga, azaz a
tanulisi folyamat eredmenyes volt, valosziniileg kesztetest Prez az anyaggal valo tovibbi foglalkoz4sra. Ha
egy cselekves befejezksekor valami jo kovetkezik be
- pkldaul sikerul a vizsga - az pozitiv megerositkst
jelent.
Idonkknt elofordul, hogy egy hhztartisi gep elromlik, 6s zavar6an hangos sipolisa vagy zugasa
miatt szinte lehetetlenne vhlik, hogy az ember elmelyulten foglalkozz6k valamivel. Az el026 peldiban
szereplo diak, aki mar motivilt a tanulisra, ilyenkor
egy id6 utin valoszinuleg megpr6balja elhhritani a
kellemetlen hangot. Ha jbl nyul a keszulekhez, akkor
az elhallgat. Ha egy kovetkezo alkalommal hason16
hangot hall, szinte biztos, hogy megismetli a szerencsPs mozdulatot.
Ha valami kellemetlen, averziv hatas elmarad vagy
abbamarad (a hangos sipolis elhallgat), az is megerosito hatisu: ez a negativ megerositks.
Ha egy izgalmas konyv nagyon erdekel egy gyereket, 6s eves kozben is olvassa, elbfordul, hogy veletle-
1. fejezet. Az affektiv pszichologia targya, szemlelete es alapfogalmai
nu1 ricsoppen valami. Ha ezkrt azzal buntetik, hogy
ricsapnak a kezire, vagy elveszik tole a konyvet, valoszinuleg megtanulja, hogy eves kozben ne olvasson.
Ha valami rossz kovetkezik be (pl. fijdalmas utks), az
pozitiv biintetbs, ha valami jo elmarad vagy abbamarad (a gyerek nem olvashat tovibb), az negativ biintetks.
Megerositis kovetkezteben az azt megelozo viselkedks megjelenksi val6sziniiskge no. Shefield (1966)
kifejezkskvel ilyenkor drive-indukci6r61 (kksztetksnovekedksrbl) beszklunk. Buntetks h a t b i r a az adott
viselkedks megjelenksi val6sziniiskge csokken. A megerositksnek 6s a buntetksnek motivici6s, krzelmi 6s tanulisra gyakorolt hatasa egyarint van. E hirom hatis
osszefiiggkseit a kivil6 magyar neurofiziol6gus, Grastybn Endre egyskges tanulaselmklete magyarizza meg
(Grastyin 1973, Grastyin, Szabo 6s mtsai 1968). Ennek
leirisa a homeosztatikus motivici6val foglalkoz6 6. fejezetben talilhato.
Vannak olyan kornyezeti kulcsingerek, amelyek
elozetes tanulis nklkul fejtik ki megerosito hatisukat,
ezeket elsodleges megerositdknek nevezzuk. Pkldiul
az kdes iz, illetve a szexuilis partner az on- 6s fajfenntartis szempontjibol annyira nklkulozhetetlen megerosito, hogy ezek az evoldci6 sorin genetikailag atoroklodo preferenciiinkkh viltak (a motivicid evoluci6s
aspektusaival a 3. fejezet foglalkozik).
Vannak azonban olyan osztonzok is, amelyek meger(isit6 hatisukat csak akkor fejtik ki, ha megtanuljuk,
hogy pozitiv kovetkezmknyekkel jirnak. Ezeket masodlagos megerasitoknek nevezzuk. Az, hogy mi valik
misodlagos megerositovk, szoros osszefuggksben van
azzal, hogy milyen kulthriban novunk fol. A kulturhlis
hatasokkal foglalkoz6 4. fejezet szol err01 bovebben. A
nyugati tirsadalmakban jellegzetes misodlagos megerosito pkldiul a pknz, ami elosegiti, hogy jo ktelhez,
tirsadalmi stituszhoz, sz6rakozishoz, azaz tovibbi
megerBsit6khoz jussunk iltala.
Az emberi magatartisban a biologiailag meghatirozott, alapvetd motivumok szabilyozasaban is fontos
szerepet jitszik a tapasztalat. Az egykni tanulis 6s a tirsadalom kulturilisan kozvetitett szabilyai, elvirisai,
krtkkei bonyolult kolcsonhatasban vannak a biol6giai
folyamatokkal. E kolcsonhatasok felderitkse a modern
motivicios pszichol6gia egyik legkrdekesebb, jelenleg
intenziven kutatott terulete, amelyre konyvunk 2. reszknek minden fejezete rkszletesen kitkr.
36
1. resz. Bevezetes
Az emberi motivumok tipusai 6s rendszerei
M i r a motivici6 eddigi thrgyalisa sorin is kitkrtunk
r i , hogy a motivumok tobb szempontb61 kulonboznek egymist61. Eltkrhet a forrasuk (belso, illetve
kulso), az intenzitisuk, az altaluk kiviltott viselkedks irinyultsiga (megkozelito, illetve elkerulo tendencia).
A modern motivaci6kutatisban mkg nem alakult
ki egyskges illhspont azzal kapcsolatban, hogy minek
alapjin rendszerezzuk az emberre jellemzo motivumokat.
Az egyik legteljesebb rendszer kialakitisa, amely
a mindennapi ember szimira is jo1 ismert, Abraham
Maslow (195411970) nevkhez fuzodik. Szukskgletpiramishban hierarchikus rendben kovetik egymist a
kulonbozo sziikskgletek. Eredeti elkkpzelkse szerint
a legalapvetobb klettani szuksegletek kielkgitkse elengedhetetlen a magasabb rendii szukskgletek, pkldiul az
esztktikai sziikskglet vagy az onmegval6sitisi sziikskglet kielkgitksehez. Rendszerknek legvkgso viltozataban
hiinysziikskgleteket i s let- vagy novekedksi szukskgleteket kulonbijztetett meg egymist61 (Maslow elkkpzelkseit a huminspecifikus motivumokkal foglalkoz6 7.2.
fejezet rkszletesen tirgyalja).
Empirikus vizsgilatokkal teszteltkk, hogy a motivumok val6ban illand6 hierarchiiba rendezodnek-e.
Katasztrofik tuliloinek viselkedkse ugyan tamogatni
Iitszik Maslow hierarchikus elkkpzelkseit, a szokisos
korulmknyek kozott 616 emberekkel vegzett vizsgilatok azonban mist mutatnak. Alderfer (1972) vizsgilatai
szerint hiromfkle szukseglet jellemzi az embereket: letszukskgletek (fiziologiai es biztonsigi szukskglet), kapcsolati szukskgletek 6s novekedksi szukskgletek. Ezek
azonban egymhs mellett 6s nem hierarchiaban helyezkednek el. Sheldon, Elliot 6s mtsai (2001) kultlirkiizi
vizsgilatiban az autonomia, a kompetencia, a tirsas
kapcsolatok 4s az onkrtekelks bizonyult a nkgy legfontosabb motivil6 eronek.
Ryan 6s Deci (2000) elmkleti megfontolisok alapjin
ugy osztilyozza a motivumokat, hogy milyen mkrtkkben allnak kiils6, illetve belso szabilyozas alatt. Rendszeruk a motivici6mentesskgtB1 a kiilso motivici6n
i t halad a belso motivicio fele. A motivici6mentess~g
szerintuk nem szabilyozott. A kulso motivici6 szabilyozisa negy fokozatban tortknhet: kivulrol szabhlyozott, introjektilt, azonosulis rkvkn szabilyozott 6s
inte
tese
letec
I
kat ,
sziik
no ti
E
kotel
"agY
biz01
~
4 . z ;,
LlULll ,
lokt!~
rend:
--..
han 4,
kkpp
arra I
folvn I
Az e
alap
vezise
haszni
vekber
Mi leh,
skg? V;
kar? Vi
Az e'rzt
A mag
tathato
cidt eg!
alkalm;
dAs nCli
szcinak,
szolgal.
titkssel
ti-e.
:ni
,OS
latai
kt'P :ek
:zijzi
sas
Iniin
kkldion
sig
zabi: 6s
integriltan szabilyozott. A belso motivaci6 termkszetesen belulrol szabilyozott (ezekrol a kkrdesekrol rkszletesebben a 7.2.6s a 12. fejezet szol).
Misfajta elmkleti alapon osztilyozza a motivumokat Reeve (2009). Hirom nagy csoportban targyalja a
szukskgletek, a kogniciok ks az krzelmek iltal kiviltott
motivumokat.
Konyvunk egyik motivici6s rendszer mellett sem
kotelezte el magit. Bir Maslow hierarchikus rendszere
nagyon vonzo, a mindennapokbol szirmaz6 empirikus
bizonyitkkok nem timogatjik. Ryan 6s Deci osztilyozisi szempontja az illati viselkedkst nem tukrozi kellokkppen, mkg ha emberre jo1 is alkalmazhat6. Reeve
rendszere all legkozelebb a mi elkkpzelisunkhoz, azonban tobb rkszlete azt mutatja, hogy nem veszi kellokkppen figyelembe azokat a modern adatokat, amelyek
arra utalnak, hogy a biologiai, pszichol6giai 6s tirsas
folyamatok illando kolcsonhatasban szabilyozzik az
emberi motivumokat.
Az erzelem pszichologiajanak
alapkerdesei, alapfogalmai, rendszere
A motivacioval szorosan osszefiiggo, a m attol mkgis
elkulonulo fogalom az krzelem. Mar maga a megnevezise is kkrdkses. A magyar nyelvben is kkt kifejezkst
hasznilunk ri: a koznyelvben az krzelem, a szakkonyvekben sokszor inkibb az em6ci6 kifejezks terjedt el.
Mi lehet ennek az oka? Ez amolyan magyar kulonlegesskg? Vagy esetleg valami lknyegi megkulonboztetkst takar? Vegyuk eloszor kissk reszletesebben is szemugyre
a jelenskg elnevezkskt.
Mi az erzelern? Mi az ernocio?
Az krzelem 6s az em6ci6 jelentkse nem teljesen azonos.
A magyar Crzelem kifejezks az trez igkbol szarmaztathato nyelvujitiskori kkpzodmkny, az krzkst 6s emociot egyarint jelolo nkmet Gefiihl szo helyettesitkskre
alkalmaztik. Alakjib61 kulonosebb etimologiai tud6s nklkul is krzkkelheto, hogy kozeli rokona az krzks
szonak, tehit elsosorban a belsd tortknksek jelzkskre
szolgal. A latin eredetii em6ci6 kifejezks angol kozvetitkssel kerult a magyar szaknyelvbe. Etimologiailag a
Az ,,trzelemmkifjeztsei kiilonboz8 nyelveken
N
Az angol nyomin ma leginkibb elterjedt emocio
kifejezks eredetileg a jelenskgkor francia megnevezkse volt. Descartes (164911970) hasznalta eloszor,
a hirtelen 6s intenziv, inkibb negativ izgalmi illapotra utalva. Ahogy littuk, etimologiailag a motivaciohoz hasonldan a latin movere (mozgat, indit,
hajt) szob6l ered, az e elotag a kifelk irinyulast jelzi:
emoveo (kimozdit). Magyarra talin inkibb felindulisra lehetne forditani, azonban - mivel az angol
nyelvben ma ez az iltalanosan elterjedt fogalom - a
magyar szaknyelvben is iltalinos krtelemben szerepel. Mig a nyelvujitiskori krzelem sz6 inkibb a
belso tortknksre helyezi a hangsulyt, addig az emocio kifejezksben a cselekvksre inditis implikici6ja
az erosebb.
Wierzbicka (1995) tobb nyelv osszehasonlit6 vizsgilata alapjin hasonlo kulonbskgeket talilt m6s
nyelvekben is. Az 6kori gorogok a pathkma kifejezkst haszniltik az krzelmi jelenskgek megnevezkskre, 6s rkgebben a francia es angol nyelvben
a passion (szenvedkly) kifejezks volt az iltalinos.
Ezek a szavak olyan mentilis eseminyre utalnak,
ami valamikkppen passzivitist involvil: a szervezet
mintegy ,,elszenvedi" a kulonbozo, kivulrol eredo
hatisokat. A latin eredetu affektus sz6nak is hason16 a konnoticioja: olyan esemeny vagy elmkny,
ami hatissal van valakire. Ezzel ill szemben az aktivitist sugallo em6ci6 elnevezks mellett pkldiul a
szanszkrit bhava kifejezks is, aminek jelentkse valami olyasmi, hogy ,,lelkiillapot, ami v6lik valamivk", azaz, amibol mozgis ered (Shweder, Haidt
2000).
.W
V)
-
IIT
I
I
II
I
I
motivaciohoz hasonloan a latin movere (mozgat, indit,
hajt) szobol ered. Tehit, mig a magyar koznyelvi krzelem sz6 inkibb a belso tortknksre helyezi a hangsulyt,
addig a pszichol6giai szaknyelvben hasznilatos emdci6 kifejezksben a cselekvksre inditas implikicibja az
erosebb.
Az inkibb passziv, belso klmenyt hangsulyoz6 6s
az aktiv, mozgisinditist kiemelo kifejezkseknek kozos
eleme is van. Frijda (2008) szerint mindkkt tlpusu ki-
1. fejezet. Az affektiv pszichologia targya, szemlelete es alapfogalmai
37
1
I
I
I
't~enaniszuksegletek
:.I Elsodleges homeosztatikus
szuksegletek
LCNARD L A S Z L ~
la rneglepo, hogy rnkg a legelemibb, a lktfenntartist
.,\..giloalapveto motivurnok szabilyozasa is milyen
wkrPtii.
A pelda kovetkse, a tanulis 6s a tarsas hatasok rnkg
,,,
' 1 dpan elsodleges homeosztatikus sziikskgletek ese:cn is, mint amilyen az ihsig altal kivaltott evks, rneghat: irozo lehet. Wyrwiczka (1974) zseniilis kiserlete ezt
iir:il6an demonstrilja. Anyamacskin az agyvelobe be,tett elektrodok segitskgkvel elektromos oningerlkst
ct1 ki. Amikor a macska lenyomott egy pedalt, junazo elektromos inger krte az agyat. Ezutan a kutato
tilban banandarabokat helyezett el, 6s kkzi vezerel akkor kapcsolta be a jutalmaz6 ingersorozatot,
ikor a macska megszagolta a banint. Hamarosan az
ctrornos ingerlkssel bananevksre kksztette az egykb11 husevd anyamacskit. Ezt kovetoen a macskakolyis beengedte a kiskrleti helyiskgbe. A kismacskaval
retesen nern tortknt semmifile manipulicio, kivkve,
:y egp napra megvontak tole a tiplilekot. Az any);~ninevesetlltva, a kismacska is megszagolta a bait, i s anyjit kovetve hamarosan maga is falni kezdte
mint. lsmktelt kiskrleti iilksek soran a kismacska
~dszeresenbaninnal tlplilkozott, sot, ha husos tiicelhelyeztek a kiskrleti szobiban, akkor is a banant
rcsitette elonyben, hust csak akkor evett, ha a banin
Ir elfogyott. Ezt a szokasht a kisrnacska felnott korC
11is megorizte.
Ezek az eredmknyek rivilagitanak arra, hogy az
hernel a csalidban vagy mas kozossegben a taplal~isiszokasok milyen nagymertkkben befolyasoljik
<
az ut6dok kksobbi taplalkozasi szokasait is. A magas
kal6riatartalmu es egyben ides vagy sos izu (magas
jutalomertkku) chips ks az edesitett vagy Cppen alkoholos italok rendszeres fogyasztlsa ,,atoroklodhet" az
utodokra is. Ugyanakkor, ha az illat vagy az ember
egy adott izu tiplilkk vagy ital elfogyasztisit kovetoen
megbetegszik, a jovoben keriilni fogja azt, mkg akkor
is, ha az etel vagy ital onmagiban semmifkle betegskget
sem okozott. Ez a jelenseg, a kondicioniilt izaverzio felhasznalhato pkldaul alkoholistak kezelksekor, akik igy
,,megutalji~k"az italt. De a kondicionilt vilasz ki is olthat6, s ekkor folyatddik az italozas. Az averzio kikpitheto (kikpiilhet) adott taplalkk vagy ital szaga, litvanya
vagy konzisztenciija alapjin is.
V)
N
.LU
[r
cv
Homeosztatikus folyamatok
A homeoszdzis (sz6 szerint: azonos allapot) koncepci6
megalkotasa Walter Bradford Cannon nevkhez fuzodik
(1926), ks a korhbban Claude Bernard Altal leirt ,,belsB
kornyezet" (milieu interieur 1859, lisd Cannon 1926)
fogalmin alapul. Arr61 van sz6, hogy az klolknyek - az
egysejtiiektol az emberig - tulajdonkkppen belso, folyadekkal teli kornyezetiikben liteznek, mikozben a
kiilso kornyezet allandoan viltozik. A belso kornyezet allandosaganak, integritasanak megorzese a tdlklks
alapfeltktele. Ebbe beletartozik a testfolyadek ozmotikus koncentriciojinak illandos6ga (izoozm6zis), az
ionosszetktel stabilitisa (izoionia), a vkrvegyhatis (pH)
alland6saga (izohidria), a testfolyadkk tkrfogatinak
illandosaga (izovolkmia) 15s az emlosoknkl az allando
testhijmerskklet (izotermia). A rendkiviil osszetett szabilyozisi folyamatok egyre reszletesebb megismerkse
alapjan a homeosztizissal kapcsolatban ma m i r nem
az allandos6got hangsdlyozzuk, hanern a megfelelo
tartominyban mukodo szabilyozisi folyarnatok ossze6. fejezet. ~ l e t t a nszijksegletek
i
147
hangoltsagat, ami a szervezet integritisanak megorzkset szolgilja.
Az elo szervezet normllis mukodkskhez ks a tulklkshez alapvetoen szukskges a megfelelo energetikai folyamatok biztositasa is. Az kloleny tapanyagokat (szknhidrlit, zsir, feherje) ks vizet vesz fel, a tapanyagokbol
szarmazo energidt oxidacibval, Cgetkssel nyeri, a bomlhstermkkeket ks a salakanyagokat pedig eltholitja. fgy
oxigenre van sziikskge, es az oxidicio soran termelodo
szkndioxid is eltavozik a szervezetbol. A felvett tiplalkk
kaloriakrtkke kiszhmithato, az energetikai folyamatok
merhetok, 6s fontos tampontot adnak az klettani szabalyozlsi 6s patol6gibs folyamatok megertkskhez. Kktskgtelen az is, hogy a tipl6lkkfelvetel kronikus csokkentkse, a tart6s khezks jelentos tests~lycsokkenkshez,az
Chezksbol adodo patologiis folyamatok elinditasahoz
6s vkgul halalhoz vezet, amint azt szomor~ipkldakent
az egykori koncentrAci6s tiborok lakoi is bizonyitottik. Mkgis, sulyos redukcionista Allispont lenne az,
ha a taplalkk felvktelkt, az evest csak a kaloriabevitel
szempontjib61 vizsgalnank. Aki mar atklte, j61 tudja,
hogy az ehseg vagy a szomjusig kellemetlen, averziv
rillapot, amelyeknek megszuntetesere torekszunk, a j6izu eves pedig pozitiv krzkseket kelt, kielegiilest ered-
N
V)
.W
CT
N
Horneosztatikus folyarnatok 6s motivacio
A kiskrleti pszichologia klasszikus teoretikusa, Woodworth (lasd Woodworth, Schlosberg 1954) Qltalkifejtett
motivaci6s koncepcio arra az alapveto kkrdksre kivint
vilaszt adni, hogy mi keszteti mozgasra, cselekvksre az organizmust. A motivicio hatterkben kozponti
idegrendszeri izgalom 911, ez a viselkedks, a cselekvksek mozgat6rugoja. A motivhcib energetikai h6tterekknt hajtoerorol, belso kesztetesrol (drive) beszklunk
(pkldaul szexualis hajt6ero). Homeosztatikus hajtoero
(pkldaul khskg, szamjusag) akkor kbred, ha a homeosztazissal kapcsolatos valamilyen belso ~llapotv~ltozas,
hi6ny vagy szukskgdllapot (need) keletkezik, ez tehat
a viselkedks motivAl6 tknyezojknek a forrisa. Ez esetben az adott hajt6ero az illapotv~ltozisvisszaallit6sira, illetve a hiinyhllapot megsziintetkskre mozgositja
az egksz organizmust, e cklnak megfelelo viselkedkst
vilt ki. A homeosztatikus alapfolyamatokat azonban
tobbnyire bonyolult reflexes mukodksek szabilyozzak
I
148
2. resz. MotivBcio
szervezetunkben: ezen esetekben nem beszklhetiink
motivAci6r61 vagy hajt6erorol. Amig ezek a mechanizmusok elegendoek a homeosztPzis biztositaslira, nincs
szukskg motivalt viselkedksre.
Nkzzunk egy egyszeru pkldat. Az egeszskges ember
testhomkrskklete mintegy 1-1,s Celsius fok tartominpban alland6, amit hoszabilyozasi mechanizmusok
tartanak fenn. Ha a testhomers6klet a nomilis hatar
folk emelkedik, a holeaddsi folyamatok hatkkonysaga
n o izzadni kezdunk. Ha a testhomkrskklet csokken,
a hotermelisi folyamatok hatkkonyslga no, dideregni
kezdunk. Ez a rnukodks elso megkozelitksben egy termosztatra emlkkeztet, ami adott tartomanyban szabblyoz, egy behllitisi ponthoz (set-point) viszonyitva. A
beallitasi pont kkpviseli a rendszer szempontjib61 optimilis krtkket. Amig az egyszeru reflexes folyamatok
kkpesek arra, hogy a beallitasi pont koriili homkrsekletet fenntartsik, nem beszklhetunk motivbcior61: hiszen nem jelenik meg belso kksztetks, 6s nem m6dosul
a viselkedis. Akkor azonban, ha a kulso homkrskklet
tartosan alacsony, egyre inkibb dideregni fogunk, es
fizunk, ami kellemetlen klmeny, 6s vkgul melegebb helyet keresunk, feloltozunk, bemegyunk a meleg szobaba
stb. Ha tehit mar olyan homkrskkleti viszonyok kozott
kell tartozkodnunk, amelyek meghaladjik a didergisi
vagy izzaddsi reflexmechanizmusok kapacitisit, a normilis testhomkrskklet fenntartasahoz megfelelo motivalt viselkedks is sziikseges. Ha az ember vagy az Bllat
ismktelten hasonlo helyzetbe kerul, egyre hatekonyabban fogja megtalalni az optimalis homerskkletu helyet,
sot hamar megtanulja, hogyan kerulje el a szelsoskges
homkrskkletu koriilmknyeket. E pkldib61 nyilvanvalo,
hogy mi a motivici6 lknyege, 6s az is, hogy a motivhcib,
az emoci6k 6s a tanulis alapvetoen osszefiiggo folyamatok.
Horneosztatikus hajtoerijk
A fentieknek megfeleloen a so-viz haztartas 6s a testhomkrskklet egyensulyinak fenntartasa, a vkr megfelel6 oxigen- 6s szkndioxid-szintjknek megtartisa i s
a tipanyagok kgetese, illetve raktirozisa rendkiviil
bonyolult, egyrnissal is osszefuggo fizikai, kemiai, endokrin 6s reflexfolyamatok osszehangolt mukodksit
igenyli. Ezek rkszletes magyarazata az klettan tirgyat
kepezi. Homeosztatikus hajtoerokr61 tehit akkor be-
'za8ah leyosnlye h!leledald le[le osalay laz!a XSeh joy
~oloraol[eq
sny!lelzsoauroq
lgm
~yun~g?zuaduroy
pop
-al?ldy euaqwalalJa ze uaqqg w y o s n y e (o~zseX%oj -aylas!n. lyqal ~oy!urv.!ulnlayla ~sa1ay~al8aur
llozln!
'o~[eqalS?h)Arwururnzsuoy sa (h!l!ladde d8ah ol!zsay
uaXp za yunzsyaX%!qqalazoy8a2 .!uuaq!d eqy?Xu~ezr
-01a) a p e ~ e d a l d:olaqluoq elzseyezs olahdele 1?y sap
yunlnuoqa 'laqa1 eq sa '!uX8eqeqqe lsep!lye ze yunzc
-aylas!h ~ r i d e p eqnloduoq e (9061) lu!.'azs u o l X u ! ~ J a y s -yak& - opua8ala uras sazSa1 i~ozoyoje Jeru loyrnr
cuoluod Ilope XKa - u p o s salaqlalsaur !ay!zy sa4asoc
- I ? ~ s. u a ~ aeyunururoz!
~
llalallola 'sollel laqo(a~la1
r~
sqnuet sa yo~aol!eysny!lppsoawoH
uaqlazaalazs sa8aszsaSa ze s!zop!3e !lauaurly .a~Xlaq
yunleql!qlf! (~aXuu~S!u~8!xo
~laluayyos3)lassauaq!d sa
'selodeqas 'sepolo~eqaolaa lolsy.~~o~Xlazslassaz8al ~lozoyoj
<lazaAzoqesyInyele!y [u~ozs%q
-ah e ~ n e p p dlaqal sapaylas!lz olnXuy a m z v .ezzol
(s!zoppe 'esepose~es)e s e z o q y yeuesy~eqlifaa~
J ~ Ay
-a3 1asaz~o8aursyy.18alu! ze !we '0!3~~pouro~nyele!y .a[palazsso soluoj yeuyseleyl(8ah J ~ Ae s!ueXSn o!sy
-~ua3uoy-l?uoq~eyrq
v -1ayunuuaq lazah zoqem\e%g
uaqalzaywoy asa~a~zaXpzsa~
sy!.18alu! '8esopuell~!I
-alzozs e lu!ur 's! urolep[?j opam ~oqa[aslaqlazahlazs
yeue%esopuelly-~dq~e <e!~p!qoz!ze J ~ U zg
I '(laqp!
-alp1 s! u a ~ as?poynur
a~
olzsele~!yasah a '1nualla88n1
e awall! '1oqsyg?s PSI" Y o l e y ~ o ~ oap!
s uaq?8aXual
c!ul~z!lo%a~ey
zaqau l e g .laqiazaA s! zoyesg~nlzsndlaz
8al!u1au lolsazSa1e za) yaulaqlazah zoq!es?zoqeA o!~r-l
-ahlazs e q y e za s? 'lsalalnl e y!la~zaX1?zsah '(leyoze
-1uamoy-quoq~ey!qe uaqqh e IesyzolIp lu!zs-p!xo!p
luaj y n [ ~ uasa8aslaisaur
~e~
U?A?.Io!q?n!rdap XZeh) uuaj
-uazs tr .snuri!ldele !sazSal e 11ea~A1aqAB! sa 'prns! !y
Inyep uesolezoyoj lu!zs-p!xo!puazs saS?synzs tr ,yon7
yeully uesol~eleH -1azaAlazse !uIas!lzIa pnl8!?.10-8!ap!
Xlaur l!ure 'zoyo lg!xod!q !la[[
yes3 layaXlawe [!y yeulnyele uaqaizaylanoy ,ycyo~ode~le-0X1nsualla ~ayyasazBa~aq
-awl? sa 'la1u!zsu?8!xo ze yuayyoss uequoza zg .s?z8al
-Aue!qU cyosgpoloya !s~zoX~eqezs
ueX10 yo~aol[eysny
-!leJzsoauroq v -uo(peleur ualuys s!leur!ldo lalyaslaur
a Ileal sa <uayyosJ lu!zs-p!xo!puazs e c(o!~ql!~ua,i~ai
-oylsal e sa uro1e8~oje!Slauaze 'XlnsuaX8a s!zeq-~es e
-!q) yunzsalal uallalaqo~a<(8!31ad Au~yau)uesol~n
csynelzgq Z~A-os e X80y 'e[l&81ozslze ~oyualil!sapay
'uesoSepweye BH 'yn!leql~qo~d!yS! uoyun8nu ~ e ( ~ c
-las!a v .sny!lelzsoauroq azsy soluala[ y o ~ a o ~ [ e'yas
q
lzapu!m .y!Iayazla y o ~ o l d a ~olaq1elel
a~
uaqlazspnai
!s?%u!~ays y l a j ~ l a de lza :'leuoh !uIlap?~"y!pos~ru r
-alalzs?y oslaq e XKoq 'oleqlel ue(de1e ya~%!ppaz y
' l ~ y o l l e ~ l ys?zq ual1aurallay e ynf~a~unzs%aur q r u asauayyos3 ~u!zsu?Z!xo z v .(eura~lsodvale) ualq
sa ypsalay '.qls aqpeqezs s yunX8aurq 'yunlalzollazs
- n w Ayzuazsouray ola~llnliue esyJeluuaj lu!zs-p!so
'~ayun8eur!uza1? Inzssol yn[pzay ~oy!urv .yn[lay?z~a -!puazs o1a1ajSaur e esqny saz8a1 s ~ l e r u ~ oyu .12Xu?51
Iza sa 'uaqly 11ez A8a 8aur y!zoyeA alalyazsso o8ahal
leyosnwz!uetpaur !s?zoXleqezs qqe~~nloliuoq
~ J L Usaz
e eq 'Joyye 1azXlaq e uequoze s e n ~~o.ro!~ya!~ou~
yunl
-83 v '!y e [ l l y ~lasaparqa olao~[eqso!~g?~n%aloul~al
ac
-aqpzsaq urau loyuaXl! s? 'yaupoy"
yJxaUal olalaj
-?l?l[a oleh 10ls!1eru!ldo lalyaslauroqlsal v .yunzsyalol
aal?s?lalunzs%aw yau!ure 'y!zayluala[ ffasqa '(?py,\!~
-Saw e yes3 'Ileal 8?sXuay?~alsew uapu!,y .(yun8oqoy
~neplad)!ueplo8aur e[~eqo.~d
lesyyeyla lehez e - u a ~ a l -dap) loyaleldel e y y u o ~ 8 a u rnozoy yaXuaurln~o~
sapoy" saxaual - azsaSa iazahrazs e s? razspualSap!
-~as!yAS~A
lop! soXuoz!q XBa l p l a u y n [al?~lajyaleldyi
ze '(lo8oXunzs X8a yunz8al~laq~ n e p p d )ezzolilepeye
e EH .uaqXuola yn[l!sazs?~ layaza cyunleylzsvlo~eq
-8aur ua~al~!q
!ureIeA ~saz8alB EH ' ( y e u ~ ~- ?O!~BAI~OLIJ
La~lall!
<yunsalayleyolel! Gjayalal?sos :!y 1 1 la%?sqa
~ ~
-duauri!sa!lal ~ n e p p d- yo~eurelilojs o ! ~ ~ ~ ! l onpual
ur
-0s (~ulolodyunzsyadz! Iazzp yes3 qqa[laj%al ~ ~ w
qqese8eu1 uaq?lall?q yau!ure)
'sepezz! sollei s? sola Inh!ypual peplad) asalzsa~you
s! s?Inzsaylaj s? s y
-~oyeX'dsalazola ze uasa~azsaur~ai
uaqqg .uaqzoy sgse
-o! ze sa ~e8oj~a~yapeX~oj
y .olraol[eq sny!lelzsoawoq
-yoq s e q e u n lneppd 1u1ur '!uIas!qa yunXZe~yasad
qqaso~aSa1y!X8a ze za XSoq ~ ~ ~ a u r s ! z.lazaA
o > ~ zoqSgs
-n[urozs (s!zourzo~ad!q) asaposnlns ABays? (e!rualo.\
-?y s! ~s?laqla~%aur
qqoX8eu leyyos 'asalala ny!s e sa
uralazoX3 e a[alaol(eq eyunwuroz! ze uaXuas~aallods -od!q) asauayyos3 le8oj~ai~aa/~eZo~~~1y~peX
y
.y!zayluala! salalzsay oslaq plnuvn1!XuXalir uaqs?p
X%aEH qunuuah !lay aqlalulyal s! 1ele!q3~e~a!y'1eXu
-aylas!n 'soielos3dey Iess!zyzsoauroq e eq 'yunlaqlazs
-ozs!~ole^ zoqseurX8a yolaoi[ey e In1 uaya!luaj v
6.1.1. Abra. Az 6hsegrnotivalt viselkedks folyamatabraja 6s a
k6sztetescsBkken6si (drive-redukcios)tanulasi teoria
A meger6sitb - 6s altalanossigban fogalmazva a tanullis - kesztet6scsokkenesi (drive-redukci6s) hipotezisenek (Hull 1943) talin legismertebb timogat6 peldaja
rnaga az eves. A hajt6erot (ehseg) Hull tulajdonkeppen a szukskglet (need) vagy a metabolikus hiinyhllapot kovetkezminyinek tekintette. Ilyenkor bizonyos anyagcseretermekek felhalmozodnak, vagy egyes
anyagok aranya lecsokken (peldiul vercukorszintesks),
6s ez a megfelelo adott receptorokra hatva izgalmi Qllapotot hoz letre. Az eliilkny khskgtol hajtva - mikozben
felderiti (explorilja) kornyezetkt - vegul rhlel a tiplilPkra (tiplllek-megerositks), s azt elfogyasztva (konszumpcib) redukilodik az ehsdgdrive (lisd 6.1.1. abra).
Hull tanuliselmelete vonzo egyszerusegevel 6s kezzelfoghat6sigival rendkiviili hatast gyakorolt - 6s gyakorol ma is - gondolkodisunkra, annak ellenere, hogy
pusztin a pozitiv megerositest magyarizza, 6s benne
tobb paradoxon van elrejtve, peldaul az fin. id& paradoxon, ti. hogy hogyan hat a k6sztetescsokkenes (drive-redukcio) visszafele, a m i r lezajlott folyamatokra
(Grastyan 1973). A Hull dltal hangsulyozott hirtelen
izgalomcsokkents, mint a megerositks kizarolagos hittere - 6s Altalaban, mint a tanulis lenyege - nem illja
meg a helykt. Averziv, biinteteses tanulis eseten kppen az izgalom fokozoddslival kell szimolnunk, hogy
a biintetes elkeruleskt szolgdlo viselkedhsi minta megerosodjkk. Ez eppen ellentetes a kksztetkscsokkenksi elkipzelissel.
Ezt a dilemmit Grastyan egyseges tanuliselmklete oldja fel (Grastyin 1973, Grastyin, Szab6 Cs mtsai,
1968). Ebben egy egyseges komplex rendszer kit funkcionilis Qllapotit irja le, mint a jutalmazd, illetve a
biinteto hatis idegi szubsztritumit. Grastyan motivAcibs- i s tanuliselmCletiben a gatlis pozitiv szerepet
nyer (aktiv gitlas), 6s a megerositks a gatlas a161i izgalom-felszabadulas (visszacsap6s, Jn. rebound) pillanat h a l azonos. Eves eseten maga a hajt6ero-csokkenes
sem egyszeru kerdes. Az eves bizonyosan csokkenteni
N
.W
V)
a
N
I
I
i
I
150
2. resz. Motivacio
fogja az ehseget, 6s j6llakottsigot eredmknyez, de az
eves megkezde'se'nek kozvetlen hatisa eppen ezzel ellentetes. Nevezetesen, az elso falatok izlelese 6s lenpelkse mkg fokozza is az 6hsCgmotivaciot (Carlson 1987).
Ezkrt kedveljuk az izletes ,,ktvagygerjesztokn fogyasztisat a fo etkezes elott. Csak kesobb, megfelelii menynyiskgii tiplalek elfogyasztisa utin Crezziik a jbllakottsagot. Azonban mar az ktel gyomorba kerulese utin,
az tppen elfogyasztott tipanyag hosszabb idot igenybe
vev6 emesztPse i s felsziv6disa elott is erezhetunk jollakottsagot, ez a preabszorptiv (felsziv6dis elotti) jnllakottsig jelensege. Ugyanakkor maga az PhsCg sen1
valt ki megfelelo viselkedest, ha nincs a kornyezetben
megfelelo informAci6. Ha az eheztetett illatot tartosan
olyan kornyezetben tartjik, ah01 nincs tiplilekra utalS
jel, az ido nagyobb reszet alvissal tolti. Ez a viselkedis I
is adaptiv, mert a meglkvo energiaforrisok rnegijrzisit
szolgilja.
A magasabbrendu ilolenyek fajspecifikus ernocionilis-motivacios magatartisa (Grastyan 1973) a kornyezeti incentiv ingerek i s az adott fiziologiai vagy
organizmikus (szervezeti) Allapot aktuilis kolcsonha.
tasitol fugg (Bindra 1968). Az 611at enni fog, ha ehes,dl.
a trlplalikmegvonis onmagaban nem vezet tiplalkozbi
magatartishoz, csak akkor, ha megfelelo kornyezeti incentivek, vagy az azt jelzo ingerek (cue-k) jelen vannak.
onmagiban sem a kornyezeti incentivek, sem az ado11
organizmikus Qllapot nem elegseges egy fajspecifikui
aktus letrehozisihoz. Birhol is van az az agyteriile~.
helyesebben agyteriiletek sora, ah01 a kit tknyezo kolcsonhatasa letrejon, nyilvAnval6, hogy az incentiv ingerek 6s az organizmikus allapot hatisa vegulis a neuro.
nok azonos keszletere hat. Bindra szerint a koziic
neuronkkszlet funkcionilis Bllapotiban letrejovii ril.
tozis, mely egy adott centrhlis motivicios dllapotot
(CMA) hoz lktre, a fajspecifikus aktusok adott tipusai.
nak megjelenkset kPt modon is elosegiti. Egyreszt met
vhltoztatja a szenzoros bemenet hatkkonysigit. Ez azt
jelenti, hogy bizonyos incentivekkel kapcsolatban az
adott figyelmi vflasz megjelenksknek val6sziniisigit
megnoveli - ez a CMA ,,szelektiv figyelem" funkcibja.
Misrkszt a CMA rn6dositja a fajspecifikus aktussal
kapcsolatos vegetativ 6s szomatomotoros vilaszokban
szereplo neuronhilozat mukod6skt, es megnoveli e$!
bizonyos valasz megjelenesCnek val6szinus4get. Ez a
CMA motoros facilitici6s funkcibja. Maskkppen i
C M h a szenzoros bemenettel (inputtal) 6s a motoro!
6.1.2
vebt
kim
gi a
11611
delE
nyil
gitP
alla
me2
Ak
mat
renl
-aql e <eJsnurplsouroJlyaIa salazSa~la[olaylazaAla
loqsndure3odd!q e la3 qaXBy uaqyalap?s!y~nXu
'ue[lnXugurlnuel !-all!aslew 'a1lal o ~ q z o yesy
- 1 ~ 8XS~Ae!?!3~~!1ye yaxagal a!zuajap a sa ~syzoy
-lyld?~sajalailaj e - uagS8nj !~oJya~alaure.red~a8u!
ze - la~?sa1~aSu!
souroJjyala yauya1nJal llope snw
-e~eyiodXqe XSoq 'ellelnur!y uaqyalapas!yeyssew
.!zurala jyelos3dey s!l?u0!3yunj sndwe~)odd!qt! sa
y y n ~ y !~leleSa~?y
n ~ ~
zng!p e uaq!ure '!zla[ aduaur
-aIzoy 1ualaCfaur uaq-ps61 ze zoyJ?sye)nysndwe3
-odd!q e las?po~oysa8alSa~.joqla~gSsz!~
,,yau?S
-?snzayC'eys3eur e s? ~o~~snurz!ueq3au1
xa~a~o80j
e '[o~e!zsdal!da llazap!ola uasalapasjy e 'lolgsnur
-z!uey3aur sgpozoyo~sguroXus!ly!uuxe'~u! olaAoy
iayasa1n~aseXuodoye leA!eslyeyunur ey!u!ly%p!
!s2ad sa IazpuI IuellaIJ za ilozoy ~Xuyurlnue~
sour
-?ZSuequoze uaqzox
elejeSsz!~yau~s~zoAleq
-ezs !lazspua~Sap! !iuodzoy yo!~)ouraza sa sgjJel
-r?8eur ~~?A!~OLLI
e 'syjy8 sa 0!3p!lye ze ~aurlaXBy
g?iloqXue~! !aAuaurpa~a !lapasry !e~oy 3 .y!zsie[
l a d a m s o ~ u o s!
p o!~)ylua~age
~ y e l a S ea iiallaur
~
yaJ
-a%! g s l q e uaqesezoqallal yeuesnuoi JazspuaJ
so!3~~1jye
s!relnqiaJ !szJo~d8eze XSoq cellelnur!y
u y n esqyy qqnd y e u ? [ y
%IV .yanaqay ~ a p ! ? ~ y a p
-la X10uroy !0!3?y!lqnd
soliupropn~ osla
-yellolzselpA
e ~ e [ 8 e ozalaAa1
~
eyap
-eyQ s o l i u ~ u r o p n~e.48
~
-ew e uaq-zg61 wozssaj
-old ojeSze8! lazalu! ze
101-8~61.uaqlazaluI !ual
-la13 !s3ad JlalazaA leqy
u p ~ u ~ yY yP S S I ~e alpzay
-la iuayo1e31ley Jeur ~ $ 3
-ess?y unw s o l i u ~ u r o p n ~
'uaq-1~61 ~yurold!p !SOA
-JO ilazlazs uauralaX8g
! X u y u o p n l s o ~ ~!ssad
o v
-gu!iaJ 'so~ozuazso~~urozs)
IoqnJazsyazJ? !Auuam
-eIeA dey lo!3pr.roju! 1laiaAzoy XS~Auapaazoy
-(yallas ~yda3a~zoyn18
s? ~yda3alourzo)layyolay
-?zq s ! ~ p a d sy!zayIapuaJ s! e8eur snureleylodXq y
'lwzsalay ,,u!eyelqecc~ $XSe-JJA
3
e
~olyoBeXue!e!uray o ~ uaqlah
a ~ e uoln s!l?Jnau p[ew
'sqyournq (q 'InizsaJay uosz~olX8eze ' U ~ A yyeklgd
~ J
-gap! s u a J a p u o ~ ns!Ielnau (e :(yo!3ew.roju! so.10~
-uazsoleurozs Alaur sa so~ozuazso~a3zs!~)
1oqazs~8a
jazaXu~oyospq e dey i o ! ~ ~ u r ~ o jsnureleqlodAq
u!
y
:e[10ze4! dual
sourezs iada~azsuallaiaqzoInylau snrueleq1odXq y
.JazspuaJ
snq!qw!I e sa snweley~odAqe !eJnlynJissqny qolclu
-edloj !sezoX1~qezs!luaj e uaq~azspua~k?ap!
!luodzoy y
I
,
I
u~qvsgzohlpqezsy opr?lueh(ojsny
-!yqzsoawoy e a6aso$uala[snueley~odhqv
p!s?A!l'Jlu
ye~asu!~ z e l u ~ r p s
1pqp!3enl!zssgw
ya~asu!luau!
1
ta-aktivitisra. Hazaterese utin kiserleteit macskin
folytatva kimutatta, hogy instrumentilis felteteles
vilasz kialakulisa sorin eloszor theta-aktivitis,
majd deszinkronizaci6 vezetheto el a hippocampusb61. A tanulis korai fizisaban jelentkezo orientici6s vilasz 6s a theta-aktivitis korrelkibjinak felismerese nemzetkozi elismertseget hozott Grastyin
szamira. A theta-tevkkenyskg 6s a tijkkoz6disi reakci6 osszefiiggkseit targyalo, 1959-ben megjelent
kozlemknye citaci6s klasszikussi vilt.
Elso amerikai tanulminyutja soran kozelebbrol is
megismerkedhetett a kiserletes pszichol6gia akkori legujabb irinyzataival. Elsosorban a motivaci6s elmeletek keltettek fel erdeklodeset. Kesobbi
kiskrletei alkalmaval szabadon mozgi, macskin,
hypothalamusingerlkssel kiviltott viselkedesi vilaszokat 6s azok hippocampalis elektromos kisirojelensegeit tanulmanyozva, a motivdcicis folyamatok homeosztatikus jellegu szabilyozisira deritett
fknyt. Ezeket az eredmknyeket munkatarsaival
egyiitt a Science-ben kozolte. A hippocampus elektromos aktivitisa alapjin arra a kovetkeztetksre jutott, hogy az elkeriilii (bunteto) viselkedksi minta
a megkozelitest szervezo idegi strukturik gitlasanak eredmknyekent jelentkezik. E modell helyesskget Grastyin 6s munkatirsai szimos kiserletben
igazoltik. Az Olds 6s Milner iltal leirt 6s iltalinosan elterjedt elektromos oningerleses paradigmit,
ami patkinyon a tanulis 6s megerositks modellkiserlettve vilt, Grastyin atalakitotta, 6s macskin
un. pedilbekapcsolisi, illetve pedilkikapcsolasi
instrumentilis m6dszert alkalmazott. A pedalkikapcsolisi kisPrlet adatai viligossi tettCk Grastyin
szhmira, hogy a tanulis lknyegkt, a megerosites
mechanizmusit az ingerles kikapcsolasit kiskro
mozzanatok kozott kell keresnie. Mozgisregisztr61o berendezks segits6gCvel vkgzett kiserletekben
igazolta, hogy a tanulist eredmenyezo ingerlesek
megszakitisit kovetkezetesen feltuno magatartisi
ut6hatasok kiserik. E mozgisokat tartamuk, nagysiguk 6s sebesskgiik alapjin tipusos visszacsap6sos
- rebound - jelensegnek minositette. Kiserletei uj
tanulisi elmelet kidolgozisit eredmenyeztek. Az
uralkodo tanulisi teoriik ugyanis szembenillist
tiikroztek, 6s nem voltak kkpesek a tanulis lenyeget
jelento megerositksi folyamat egyskges krtelmezksere. Grastyan hallatlan tudomanyos elorelito kk-
N
m
'W
u
cv
152
2, resz. Motivicio
pesskget jelzi, hogy o m i r a 60-as evek forduli
egy egyseges komplex rendszer ket funkcionili:
lapotat irja le, mint a jutalmazo, illetve a biini...
hatis idegi hitteret. Grastyin motivici6s Ps tanu
liselm6let~bena gitlis pozitiv szerepet nyer (aklil
gitlis), Cs a megerosites a gitlis aloli izgalom-fel
szabadulis (rebound) pillanatival azonos. A hip
pocampus mukodkskvel 6s a memoria kialakulisival kapcsolatban elsokent irta le a feed-forwarti
szabalyozist 6s jelentoskget.
Grastyin Endre teoretikus munkissiga melle~
szimos hj kiserleti paradigmit vezetett be (a pavlo
vi ks instrumentilis modszerek lijszeru 6s tobbi4
otvozese, uj frusztrici6s szituici6 stb.), 4s jelent@
elektrofiziol6giai-szhitistechnikai fejlesztest hai
tott vCgre. Munkatirsaival az orszigban elsol
alkalmaztak sokcsatornas jelanalizitort, amit ai
tovibbfejlesztettek. E technikai fejlesztesek alal
a thalamocorticalis mukodksek, az akusztiku
mis szenzoros rendszerek funkcioival, az alvis
renlet szabalyozisival, az epilepsziis folyam;
kialakulisival 6s a hippocampalis gitlisi folya
tokkal kapcsolatban kozoltek szimos uj adato
felteteles jel es a jutalom tkrbeli szeparilisa ri
lknyegbben a felteteles jelre irinyul6 orienticio!$ \,I.
selkedest irta le. Igazolta, hogy a felteteles jel felr
irinyulo orienticio a tanulisi folyamat egyik k~llcsjelensege. Legteljesebb teoretikus miive az ,,Orienticio 6s megerosites" cimu, kozel ezer oldalas doktori krtekezkse.
Nemzetkozi elismertsegkt jelzi, hogy m i r 1974-ben
felkkrtik, hogy irja meg az ,,Emotion" cimii fejezetet az Encyclopedia Britannica szimira. Grastyan
Endre maradandot alkotott a motivici6, a tanulai
6s az ernoci6 kiserletek alapjin tortkno krtelmezesCvel. Eredmenyeit kezikonyvek idezik ma is, tanuliselm6lete ilettani Ps pszichologiai tananyag. Nem
kisebb jelentiisegu a halila utin csonkin ~naradt
utolso kutatisi tkmija, az Bllatviligban is fellelheto jitekmagatartis vizsgalata. E kutatisi tkm
visszatert fiatalkori vigyilmihoz, a Homo luc
problkmakor megfejtksehez. Ez irinyu elso jele
eredmenyeit az 1985-ben megjelent ,,A jitek Ineurobiologiija" cimii akadkmiai szekfoglal6 elBa1dasa
tartalmazza. Hitte 6s vallotta, hogy az alapku~
:ata<
alapvetoen jitektev6kenyseg, ah01 az egyik nag
szito ero az ismeretlenskg.
--.
Fobb miivei
Grastyin E., Lissak K., Kekesi F. (1956) Facilitation and inhibition of conditioned alimentary and
defensive reflexes by stimulation of the hypothalamus and reticular formation. Acta Physiol Acad Sci
Hung, 9, 133-151.
Grastyin E., Lissak K., Madarisz I., Donhoffer H.
(1959) Hippocampal electrical activity during the
development of conditioned reflexes. EEG Clin Neurophysiol, 1I, 409-443.
GrastyAn E. (1964) Neural mechanism of motivation. Nova Acta Leopoldina, 28,157-174.
Karmos Gy., Grastyin E., Losonczy H., Vereczkey
L., Grosz J. (1965) The possible role of the hippocampus in the organization of the orientation reaction. Acta Physiol Acad Sci Hung, 26, 131-141.
Grastyan E., Karmos Gy., Vereczkey L., Martin J.,
KellCnyi L. (1965) Hypothalamic motivational processes as reflected by their hippocampal electrical
correlates. Science, 14,91-93.
Grastyin E. (1968) Towards a better understanding
of human emotion. Impact of Sciences on Society,
18, 187-205.
Grastyin E., Szab6 I., Molnar P., Kolta P (1968) Rebound, reinforcement and self stimulation. Comm
in Rehav Biol, 2,235-266.
Grastyan E. (1974) Emotion. Encyclopaedia Britannica, 15"' edition, 757-766.
GrastyAn E (1973) Orientdcio i s meger6sitb. Doktori Crtekezes.
Grastydn E. (1983) A jate'k neurobioldgiaja. Akademiai Kiad6, Budapest.
lis-vizuilis, akusztikus es a. ,,kemiain Crzesfkleseget
ielento iz- 6s szagingerek).
Kiterjedt 6s ketirAny6 p6lyakapcsolatokkal rendelkezik az em6ciok es a tanul6s szempontjabol alapvctoen fontos valamennyi limbikus strukt6raval
- ~igyis ertelmezhetjiik, hogy a hypothalamus a
limbikus rendszer ,,kellos kozepe".
Tovabbi kiilonlegessege az, hogy osszekottetkst biztosit az idegrendszer 6s az endokrin ,,belvil6gn kozott a hypothalamo-hypophysealis rendszeren keresztiil.
A kaudalisabban elhelyezkedo idegi strukturakhoz
kipest, a hierarchikusan szervezett idegrendszer
--
a
-
elso olyan teriilete, nlelynek az elektromos ingerlese mar nem mesterkelt vagy elemi valaszokat valt
ki. A hypothalamusbol osszetett, a termkszetesnek
megfelelo (vegetativ, endokrin Cs szomatomotoros
mintazatokat is magiba foglalo) teljes viselkedeses
vilaszok vilthat6k ki, pkldaul timadas vagy menekiiles.
Homerseklet-szabalyozas
1
Melegveru szervezetben a maghomCrsCkletnek nevezett belso testhomerskklet viszonylag illando, a felszini
(,,kopenyn) testhomkrseklet viszont szklesebb tartomdnyban viltozik. Az ember maghomPrsCklete 36-37
Celsius fok kozott van, de nem mereven illando pkldiul napszakos ingadozist mutat, az ovulici6s ciklus
is befolyasolja, es munkavkgzes soran is emelkedik.
Taplilkozis utan az anyagcsere 6s a hotermeles is jelentosen no (taplalekfelvetel indukalta hotermeles). A
testh6mCrsCklet szabalyozdsa a szervezet kiilonbozo
pontjain elhelyezkedo melegre, vagy hidegre erzekeny
termoreceptorokb61 befut6 informiciok alapjan tortenik. Termoreceptorok nemcsak a borben, hanem a
gyomor-belhuzamban (elsosorban a nyelocsoben 6s a
gyomorban) 6s a nagyobb erek faliban is talilhatok. A
homirsekleti informaci6 osszegzese 6s feldolgozPsa a
kozponti idegrendszerben - elsosorban, de nem kizirolag, a hypothalamusban - tortenik. Ennek alapja a
hoszabilyozds beillitasi szintje (set-point). A szabblyozis kimeno (effektor) Bga - a termoregulici6s hajtoero
altal kiviltott viselkedesen alapulo hoszabilyozis mellett - az auton6m-vegetativ hoszabilyozas mechanizmusait is tartalmazza. Ez kitiranyu lehet: didergeses
6s nem didergeses hatermel&, illetve a holeadis fokozisa. Ez utobbi Altalhban tobb mechanizmus egyiittes
mukodesenek koszonhetb: a borben lev6 erek tigulisC
hoz (vazodilaticio) ks a bor homkrsCkletenek emelkedksehez csatlakozo sugarzitsos holeadis, a verejtekezes
kovetkezteben lktrejovo parolgiisos holeadis, valamint
a vezetkses 6s aramlisos holeadas. E mechanizmusokkal a kornyezeti homerseklet viszonylag szkles CrtCkei
kozott megtarthato a normalis maghomerseklet.
A viszonylag kevesebb verejtekmiriggyel 6s dhs
szorzettel rendelkezo Allatok fokozott nyalkepzodessel valaszolnak a felmelegedesre, a parolgist a nyelv
kinyujtogatisival 6s lihegessel fokozzak (amint azt
6. fejezet. ~lettaniszuksegletek
II
rn
N
.w
n
N
i
I
I
153
a kutyiknil sokszor Iithatjuk). A kisebb ragcsil6k
nem lihegnek, hanem nyilukat a szorzetre kenik, igy
nagy feliileten krik el a parologtatist. Egyes hormonok
ugyancsak fontos szerepet jitszanak a hoszabilyozisban. Tartos hutks fokozza a thyreotrop hormon felszabadulisk a hypophysisbbl, ami a kalorikus hatissal
rendelkezii pajzsmirigyhormon (thyroxin) szintjknek
megemelkedkskhez vezet. A mellkkvesevelobol szirmaz6 adrenalin szintjknek novekedkse elosegiti a hotermelkst az izommunka fokozisival es a vkrben a gluk6z szint novelksevel.
A hypothalamus szerepe a hoszabalyozasban
A hypothalamikus szabilyozis ket alkozpontban va16sul meg: a hypothalamus eliilso rkgiojaban (anterior
bypthalamus - preoptikus regio) lev6 ,,hiitokozpont"
a felmelegedks elleni, a hats6 rkgi6ban (,fiitokozpont")
pedig a lehules elleni mechanizmusok miikodnek. A
normilis hoszabilyozis a kkt alkozpont egyiittmukodkskt igknyli. Hiimkrskklet-emelkedksre, illetve -csokkenesre krzekeny receptorok csak az eliilsii hypothalamusban talalhat6k. A hutBkozpont lkzioja (irtisa) utin
meleg kornyezetben nem lkp mukodksbe a szervezet
hutkskt szolgil6 rendszer, no a testhBmkrskklet, 6s kr6nikus hipertermia alakul ki. A hats6 futokozpont lkzioja
viszont mindaddig hatistalan, mig az illatot nem teszsziik ki tart& hideg hatasanak. Ekkor az allat hipotermiass4 valik. A hiitokozpont elektromos ingerlese gatolja
a didergksi reflexet, krtagulatot (vazodilataci6t) okoz, es
ezzel fokozott holeadast vilt ki. A hits6 teriilet hiiterme16 mechanizmusokat mozgosit a vegetativ (vazokonstrikcio), szomatikus (didergksi reflex) 6s hormonilis
szfkraban (szoveti anyagcsere-fokozodas, tiroxin-mobilizicio). Az anterior hypothalamus lokalis melegitkse
macskin izzadast 6s lihegkst okoz (Magoun, Harrison
6s mtsai 1938), hutksekor a macska osszegombolyodik,
6s csokken a didergks kiiszobe, kutyin pedig vazokonstrikciot 6s didergkst vilt ki a preopticus rkgio helyi hutkse
(Hammel, Hardy, Fusco 1960). Egysejt-elvezeteses kiskrletekben igazoltak (Nakayama, Eisenman, Hardy 1961),
hogy macskin a hypothalamus melegiteskre a sejtaktivitis fokozodik, majd kksobb kutyin a preopticus areaban
kimutattik, hogy a vizsgilt sejtek 30%-a valaszolt melegitesre, mig a sejtek mindossze 10%-a fokozta a kisiilksi
frekvenciit a teriilet huttisere.
N
V)
.u
CLI
N
154
2. resz. Motivaci6
A hideg elleni szabilyoz6 mechanizmusok az em&n
bernkl is kevesbk hatkkonyak, mint a meleg elleniel, I S Z
Ezt azzal hozhatjuk osszefiiggksbe, hogy a hosznhi. '
lyozlsi mechanizmusok szubtropikus koriilminye!, \ t
kozott fejlodtek ki. A hideg ellen inkabb a tanult, kul. my
turilis tenyezokon alapul6 lehetoskgekkel vkdekeziink fk)ly
Termoregulacios hajtoero es tanulas
led
A termoregulici6s hajtoero segitskgkvel, ahogy a tip- kii
li1ekmegerositkssel is, szamos viselkedhs kondicionil- ra
hat6 instrumentilisan. A tkrben folyamatosan viltorci h;i
hiimkrsekletu hopad alkalmaz5sival a nyilt mezohiir tel
(open-field) hason16 elrendezksben patkinyok kivblas7t- to
jak a szamukra megfelelo homkrskkletii helyet, 6s kksiibh ti
arra is emlkkeznek, hogy az hol volt. Weiss ks Lotirt:: ~i
(1961) leborotvilt sziirii, alacsony homkrskkletii helpen
tartott patkinyokon kimutatta, hogy pedilnyomisokat 11
vkgeznek annak krdekkben, hogy a felettiik lev6 melegit11 c
lampa rovid idore bekapcsoljon. Patkinyok megtanul- r
jik (Epstein, ~ i l e s t o n e1968), hogy pedilnyomisoklial 2
,,hutb" vizet permetezzenek magukra, amikor melegl- 1
to dobozban vannak, a hypothalamus hiitksekor pedie !
pedilnyomisokat hajtanak vkgre a melegitks krdekkben.
Hideg vagy meleg levegovel cirkulilo rendszerben, zirt 1
majomszkkben iilo rhesus majmok instrumentilis kon.
dicionalas sorin meghatarozott szimu pedilnyomassal
(rogzitett arinyterv szerint, 16sd pkldiul Csepe, Gyiiri,
Rago 2007) beallitjik a szimukra legkedvezobb himersekletet. Egysejt-elvezetkses technikival ugyanezen
kiskrletekben azt taliltak, hogy a hipothalamusban az
idegsejtek aktivitasa egyutt jar a hiimkrseklet-v&ltozassal I
ks az instrumentilis motoros aktusok mennyiskgkvel.
Termkszetes koriilmknyek kozott az illatok 6s az
ember is keresik a komfortzonihoz legkozelebbi h6mkrskkletet nyujto kornyezetet. Ilyen az, amikor arnykkot keresiink eros napsiitksben, a kutyak hiivor
padlojjli helyre fekszenek, ennek krdekkben kkpesek ar
akadilyok elkerulkskre is. Termkszetes kornyezetben
szimos emlos faj (pkldlul elefintok) csoportos fiirdozkssel vedekezik a felmelegedks ellen, amit tarsas viselkedkskknt az ut6dok hamar megtanulnak. Feltehetoen tanult anticipicios vilasz eredmknye az a vilasz
is, amit embernkl figyeltek meg, hogy kello tapasztalat
esetkn a h6 6s jkg latvanya izomtonus-fokozodist es i t meneti vazokonstrikci6t okozhat (Milner 1970).
/
I
I
11
i
!
r)
I]
m.
V)
N
qqol 'OZUOA InA!ypual syazdayla ze za loq~uodu~azs
!ey!~a8~aualeg .y!zoqeA ueqdueuro~re~
ynzs 8e1
-liuozs!~li1ns~salolalaj8aur y eu8~sseSeur~saj
sa yau
-urau 'yeuloylala ]lope ze uayalilaurazs sa8aszsa8a
'S!~BW-TOU A8oy 'ualal%?s~?>~
. ( u e ~ueqli1nsuali8a sgl
-1od sa s~1yuzsey1aj-e!8~aua
ze zoyesyrejuuaj lips
-3sal OPUEII?Selduozs!~e) ~A~nslsal
e "e!1ez!1!qels"
uaolalaj8aur y a u ~ u o d!sgl!lpaq e 1e13nli8a zapu!N
'lze e!l!~~~al
eAzoyo ~ 0 8 g s ~ ~ o luozs!~
y e ~ ~ oynsqiod
~
-ezss!A o u a ~ ~ up.ros
o l sazayl? ze 'IsaAa za [a e[l!pu!
a8as!liuuaw luayyos2aI (yeaesou!we ozeurigzs loq
y a f ~ a y a'qsz
j '~yp!yuazs) y08eAuedy e UOPOUI li11
-(e!loal sny!lelzsoynl8) !y II?AIsaha sa la8asya i u y s
- . r o y n x ~ouayyos3al
a~
e 'a10 sazayla osloln ze la yyal
gp! qqezssoy ey ap 'qala~lajyale~del
!qqeAol e!lol
-e8 u a ~ seloles3ezss!lz
a ~
~ g e 8 a u!me clu!zsloynxaA
e y!payIauIa uelos saAa ze lupazsg .yal~a~zsajlal!y
s!
eresezoli1eqezs l i ~ n s ~ sea ls? lalaA1ajyalydy e esalaz
-day~alu!zsA 8 e ~-luod !syslIeaq e ap cyunzzala~aqaj
~ O J U O!sy!lIeaq
~
uaAp li8a zayasapoynur yaualazs
-pual !s~zolil~qezsoy
y o s o p a n~alyas~auroy~sal
op
-ueIle ze X8oq 'o~yajuazayu e q o l e ~-yylalzsa[~al!y
s! (.qls sezoA~eqezslilnslsalsa laIyaslauroqlsai q z
-0li1yqezs s!~euour~oy)alyalazspual !e!8olo!q leur
-as !sezod~~?qezs
yxq-paaj sa lu!od-las nozeur1eyIe
leulyzsourlal ozoli~yqezs1alaIyasJauroy !eqozs v
.olayialpoynur ueso8esepze8 yunlazspuar !saqj e
A81 -1os~deyaq3yzsouI.ml e 'yauunzs8aur yap[ olle8
e ualasa yaws !lalyas~auroyqqeliuos2e1e ~ ~ U J U ~ A
v '10s3dey!y jyzsounal e '(yxq-paaj 'sqoles9ezs
-zsy ~!ie8au)yauap~nylala[ olly8 zoyq?lzsour~ale
yolozuazs e ~ ~ [ d yalra
e ~ e!laIyaslauroy qqase8eur
v -y!~au~(yolozuazs) yolayaznoy qos3deyazsso
leuyzsourlal e layall? !laIyasrauroy !Xu~euel~!dv
.lsalnj e e[los3deyaq lyzsourlal e GqqeAuos3e1elau
-yava noq1leaq e aialyasquroy eqozs e eH x q n j
e e!los3dey!y lyzsourlal e 'qqese8eur Iauua alalyas
-~?uroyeqozs e sa cyn!l!lly elyoj snTsIa3 oz Inep
-lad 'a.uu!zs s ! ~ y ~ ~ ! ~q dao yunlelle
~
ze (ly[lyzsour
~e~ozolileqezsoq
yunlazspual !salnj e u o y ~ l o
eH .s?zaCaj!y llaAuosv?y (yo~oyo'dza~)
1oqasapoy
- r p o!py e sa 1oqla1aurlas?zoAl~qezse 8al!lapara
!
y ~ py0.1
y
oq8ala!y ~!aliua8!e!Sraua lnye s!z?lzsoarn
-09 e lal?~1ajy?p1dye 8!ur ap '88njazsso uesoJozs nn
-alazs?urlal sezod1\?qezsl(lnslsal e s? lala~1ajyapldgiy
.lalalyas~auroy8eure !ueqsojz!q ]lay (lu!od las) ueq
- l i u y w o l ~ eynzs
~
InA!ypual d8a loye 'sezoAleqezsoq
e lu!w 'olayzaIIaporu aqsahay Ieyyos 11e!ru asasnl?~
-9903 S? e8~sqn1oduoqesgzodleqezs lala~lajyal&[dy
y
-zayasapayaAou yeueLaes!~oyeli8(qqosay psy)
syz!yla sa Alnslnl e ~nre[ezzoyuasolua1a[ !rue '.(yod~oa
sapa) p z s y A8eu lal8asynzsyapeliloj e e[lolod leyyolu!
nyajrauro1eln! sa8aur uaqalzay lalzoy !oAalazssoz! sa nu1
-Ielmle!loley se8eur urauey 'lazz!A ,,elzs!l" urau a~pzay
lo~eroyyaur~ad8
reur cur a8asqqol yalaqwa ze ueq8el!.1
11ez!1eq018 e eAleuzsey!y l~($!~ua.~ajard
z! sap? zv ycu
-elzsed8oj ~a!a~eXue%elo.~ez!yurauey 'laz!A Luau 's! ~ a q
-wa ze AS! 'yosolura ze ueqezseyezs !qqeroy8al ynialg
'('91s ~ O S J ? I J ~ W
'yasa~al)lzseX8oj ueqeur~ojyapei[o!
leyouo! sa leyo8eduedy :ew?pJoj sa 'laj !zsaA ueqp(yu~
-103 y a ~ e l d ylazsar soluala! yauaq8asynzsz!~laqma
ze sa (-qjs ouzs!p 'eysxur 'elimy) y o i e l ~ nol!se!zeH
~!
-yauzaylapual s! lazz! ayliua uaAl!urele~lpya] <(.q)sz!.i
nz!se~" 'Z!A ~~sazsaur")
leyouo! ozoquoIny ueqo13y
-3ua3uoy Xuos3ele yeuzewlelnl - z!~des2 e uasoupl
"3,
~
yeuue e[losedlojaq !rut
~ -senoj e 8 a .iayjl~auroleln[
'UEA az! y e u y ? ~ e ~ dve ~
'lslnur s! lsa88njazsso soiuala!
sapayIas!A A!leururnzsuoy el!qlay a cyauzoquolny uaq
-2sa.1!esnurz!ueymw so~olourS ~ A !ze sa saAa ze IF^
-l!alalay ~ X u o ya eupc[
-eySaur eseleA8ry qqasalalzsal saplay v .yy!leSole.iu
le1e.j sazsaur O I I ~ S !ze yauayal e '~osoyyays3ay e LSoq
cyasa~ad8y8aur!dau e yoze ~ n e p ~ ayej~einur
d
lz3 .ye2 1
-zeurIellel jeyo8edue ozliue!y e yalilaure 'yayalaj? zr
iayoze ye!~yajard sa ydlele18aur al!liuqqoi yole1l.e ze - .
s! uaqlazsaurral e sa - uaqyalapas!y !sye801eayalpldel
sny!uo.~y B o y 'oqaura~uralaA8!.~ .y!uy.~ol la1lalaAlaj
-yapeliIoj sa -yapldy ese~lodyo8aAue !e!uray qaiisa s?
yaura1auroAu I(-qlsurn!z?u'aeur 'run!qey 'urn!Iey :~OUO!
a~lall!) yos ozoquo~nyolnp.~ojolauaq1azaAlazs v
xoyo JseposoqyasaA sa lseuroliur?~se8eur se~zseA80~ 1
-0s s o l ~ e s?
l IlozInl v .(lse~!lose ezzoyoj ,,!l%u!-i'' sos
<o~od8oursos l10~zseABoj1amaylaiaola ze lnyp~ad)la8
-as!liuuaur la~a~lajyapeli1oj
sa y?leldy e ezzoyoj qqpoi
I
ellentmondist is takar (pCldiul az eppen elfogyasztott szenhidr6tokb61 eredo cukor vkrcukorszintet
emelo hatasa keson jelentkezik, vagy peldiul a zsir
formajaban tarolt ,,energetikai tobblet" alapjin a
kover embereknek nem is kellene enniuk stb.), 6s
onmagiban a set-point teoria sem a viselkedeses
hoszab4lyozist, sem a tiplal~kfelv6telszabPlyozas6t
nem tudja kielegitoen megmagyarazni.
mechanizmuson alapul, addig a testsulyszabilyozbs
hosszu t h u , a testsuly viszonylagos Qllandosigat biztosito szabilyozisdt jelenti. Az utobbi abban is elter a
hoszablilyozist~l, hogy jelentos egyeni valtozatokat
mutat meg azonos korcsoporton beliil is. A szervezetben zajlo biokemiai 6s endokrin folyamatok biztositjak,
hogy a hhrornfajta alapveto tapanyag (szknhidrat, feherje 6s zsir) egymasba htalakulhat, raktirozodik, 6s a
sziiksegletek szerint mobilizil6dik. Az energiafelesleg
elsosorban zsir formajaban raktarozbdik, az akut energiaszuksegletet elsosorban a szenhidrdtok rnozg6sit6sa
(vercukorszint-emelkedks) biztositja. A vercukorszintet az inzulin i s glukagon szabAlyozza, de az adrenalin
6s a mellPkvesekereg glukokortikoidjai is befoly6soljik.
A fkrfi ks n6i test osszetetele nemileg elter, fkrfiaknil
a csont 6s izomtomeg, noknCl a zsirtartalom nagyobb.
Bar egeszseges felnotteken a testsuly viszonylag Qlland6, az eletkor elorehaladtdval megis nemileg emelkedik
mCg azonos kal6riabevitel mellett is. Fokozodik a zsir
beepiilese, az izomtomeg valamelyest csokken (foleg
sportolis es gyakori izommunka nklkuli eletm6dnal).
A tiiplilkkfelv~teles a tests6ly szabilyozasi folyamatait szinte valamennyi hormon (is) befolybolja. Maga
a rovid thvu szabilyozis sem egyszeru, hiszen az ehsegmotivici6 altal indukilt eves nem passziv folyamat,
hanem megeriisitesen alapul6, oromrnel, kielCgulCsse1
jar6 viselkedbs, amit kognitiv es erzelmi folyamatok is
irinyitanak.
MCgis, az ehseg-j6llakottsig es a testsulyszab~lyozis mechanizmusaival kapcsolatos korai elkepzelesek
kiz6r6lag a szabilyozas biol6giai aspektusit, ezen belul
egy centralis rnechanizmust hangsulyoztak. A folyamatot a hypothalamikus 6hsCg- 6s j6llakottsagkozpont
Qltalmeghatirozott statikus befllithsi szint (set-point)
feltetelezesPvel 6s egy egyszeru viszceroszenzoros
feed-back szabalyozassal magyarkztak. Ugyanakkor
ketsegtelen, hogy az ehseg-jollakottsAg szabilyoz8sA-
N
m
.W
CT
N
/
I
!
I
l
I
t
t
nakperife'rias mechanizmusai (idegi 6s humorilis jelei)
is vannak, igy
a gyomor-belrendszer feszul6si Qllapota
az ennek hatdsira termelodo gyornor-belrendszeri,
de a kozponti idegrendszerben is megtalilhat6 un.
brain-gut peptidek
az egyes tipanyagok (gluk6z, szabad zsirsav, aminosavak) koncentracioja
az inzulin-glukagon koncentracio a verben, valamint
a szaj-garatiiregbol szarmaz6 ingerek (iz- 6s szages mechanoreceptorok)
s
t
a
f
a
1.
1
t
t
a
f
2
Hypothalamikus ehseg- 6s jollakottsagkozpont
s
c
Mig a lateralis hypothalamus Qreakktoldali lezioja afagiat (a tiplil6kfelv~telmegszuneskt), adipsziit, slilyvesztest 6s az Qllatokpusztulasitokozza (un. klassszikus
laterdlis hypothalamus szindrbrna), a ventromedialis
hypothalamus mag hasonl6 1Czi6ja a taplalPk 6s folyadekfelvetel mennyisegenek nijvekedesehez (hiperfagia
6s hiperdipszia), valamint elhizashoz vezet (Anand,
Brobeck 1951). A ventromedialis mag elektromos ingerlesere a thplilek es folyadekfelvetel mennyiskge mCg
ehes dllaton iscsokken, de a lateralis hypothalamus hason16 ingerlese evest 6s ivast valt ki. Anand 6s Brobeck
szerint normalis allaton a laterilis area egy olyan mechanizmust kepvisel, melynek izgalma tiplilekfelvetelhez vezet. Ezert ezt a teruletet ,,ehst?gkozpont*-nak neveztkk. A ventromediilis hypothalamus mag izgalma
- a lateralis area gatlasa reven - a thplil6kvelvetel megszunPset okozza. Igy a ventromedialis mag ,,j6llakottsag k6zpont"-kent szerepel a tiplilkozisi viselkedCs
szabdlyozAsiban. Ha a j6llakottsagkozpont izgalmlt
fenntart6 impulzusok hianyoznak, az ehsegkiizpont
gitlisa megszunik, 6s megindul a tlplalkkfelv6tel. A
vkrcukorszint emelkedesibol, a gyomordisztenzi6bbl
(tagulasbol, Sharma, Anand Cs mtsai 1961) vagy a homerseklet-emelkedesba szarmaz6 ingerek egyuttesen
fokozzhk a jollakottsrigi kozpont aktivitisit. Mivel ez
ut6bbi gitolja a laterllis hypothalamust, megsziinik a
tiplalekfelvktel. Ugyanakkor a ~Prcukorszint-csokkenks, a fokozott gyomormotilitas es a homerseklet-csokkenks, a lateralis hypothalamus izgalmanak noveles6vel meginditja a taplilekfelv6telt. E korai elkepzelksek
szerint tehht a hypothalamus e ket kozpontja ugy sza-
c
\.
s
1
a
f
F
t
1.
s
k
s
s
6
-.
160
2.resz. Motivacio
--
balyoz, mint egy termosztat (lasd korabban): egy adott
behllitisi pontnak (set point) megfeleloen feed-back
segitsegevel. fgy kidolgoztik a termosztatikus (Brobeck 1948) 6s glukosztatikus (Mayer 1955) teoriat, de
a tobbi tapanyagforrist is tekintetbe vkve (zsir, illetve
fehirje) megjelent a liposztatikus (Kennedy 1953) 6s az
aminosztatikus (Mellinkoff, Frankland 6s mtsai 1956)
hipotezis is. Ketsegtelen t h y , hogy az 6hsigmotivrilta
viselkedes szempontjibol a lateralis es ventromedialis
hypothala~nusegymassal ellentetes szabtilyozasi fhzisban vesz rkszt (ehseg-jollakottsig), 6s elektrofiziologiai
adatok alapjan kozottiik feed-back kapcsolat (is) van. A
fenti teoriak azonban nem szimoltak a szomatoszenzoros-percepcios esemenyek jelentosigivel, i s az khsegmotivilta viselkedes szabalyozhsat mechanikusan,
csupan viszceroszenzoros-humoralis feed-back miikodeskCnt irthk le (6.1.5. abra).
Az illatok Cs az emberek viszont a legkiilonf616bb,
valtozo i s sokszor mostoha kornyezetben klnek. Versenges folyik az ehseg es szomjlisag kielegitese 6s mas
viselkedesi aktivitasok kozott (motivicios hierarchia).
Bizonyos korulmenyek eseten a taplalek- vagy folyadkkfelvetel elhalasztodik mkg eros Chseg- vagy szomjrisagirzks soran is. Peldlul kulso tamadis eseten a
territoriuni vkdelme elsobbseget Clvez. Masreszt tiplalik- vagy vizfelvktel jelentkezik khseg- vagy szomjusigszignalok nklkiil is, peldaul igen izletes taplalek vagy
folyadek eseten (jutalomminosCg), bizonyos kiserleti
paradigmak sorin ks tirsas vagy kulturilis faktorok
hatasara emberen is. A taplalkk es folyadek szaga, ize,
IAtvanya, mhsok evCsCnek es ivisinak a litvinya, m i sodlagos (tanult) jelzoingerek (cue-k) jelenlete mind
kCpes evest Cs ivast kiviltani, vagy ippen az ehes 6s
szomjas allatokon a konszummkibt leillitani.
Nyilvanvalo, hogy az eves 6s az ivas, valamint a testsuly multifaktorialis szabdlyozis alatt ill, es ez - norkulsd kornyezet
afferensei
gAt16 kapcsolatok
f
serkent6 kapcsolatok
4
L-belsd kijrnyezet afferensei 2
6.1.5. abra. '4 hypothalamus khskg-j6llakottsagkozpont
Ehskgkozpont,jdllakottsag-kozpont
A laterilis hypothalamus roncsolasa utin a kiskrleti illatok nem esznek (afagia), nem isznak (adipszia), testsulyuk csokken 6s elpusztulnak (lin. lateralis hypothalamus szindroma). Ezen agyteriilet
elektromos ingerlise evest vilt ki (6n. stimulus-bound eating) m i g jollakatott allaton is. Ezert a hypothalamusnak ezt a teriiletet ehsegkozpontnak
neveztik. A ventromedialis hypothalamus (jollakottsigkozpont) roncsolisa utin viszont az Qllatok
taplalekfelv6tele 6s testsulya jelentosen novekszik
(hiperfhgia, obezitas). Ugyanezen agyteriilet elektromos ingerlese leallitja az evest meg Ches allaton is.
A kit kozpont egyiittesen szabhlyozza az ehsig-j61lakottsig mechanizmust. Az Chsegkozpont izgalma eveshez vezet. Az eves alatt a gyomor telodik
(gyomordisztenzio), a vercukorszint fokozodik, 6s
ezek a hatisok viszcerhlis i s humoralis afferenticio
reven fokozzhk a j6llakottsigkozpont izgalmit, ami
negativ feed-back szabilyozas reven gdtolja a lateralis hypothalamikus ihsegkozpontot. Az eves utan
eltelt idovel aranyosan az afferens izgalom csokken,
ennek kovetkeztkben csokken a feed-back gatlhs, es
az ehsegkozpont izgalma fokozodik, tehat beindul
az eves. Mindez egy beillitasi pontnak (set-point)
megfelelo szabilyozhst jelent, ami stabilizilja a testsulyt (lasd glukosztatikus teoria). Az agyi ,,kozpontok" teoriii kiserleti 6s humanpatologiai evidenciikon alapulnak. A 20. szazad elejen az idegsebeszeti
megfigyelisek (Jackson) Cs a kiserleti eredmknyek
nagyban hozzajarultak az agyvelo funkcionilis
felterkepezCsPhez (mozgat6 kozpont, lit6kozpont
stb.). KCtsegtelen t h y , hogy a latokereg roncsolasa
vakshghoz vezet, de ma mar tudjuk, hogy a ,,lit&
si funkci6" az agyvelo legalibb 60%-inak egyuttmukodeset igenyli (forma, alak, tkrlkL, mozgiserzCkelCs, kognici6 felismeris, gnosztikus funkciok
stb.). Ma rendszerekben (network) gondolkodunk,
ah01 kitiintetett kulcsstrukt6rik vannak, melyek
roncsolisa az egesz rendszer ,,osszeoml~sit"eredminyezi. fgy az Chskg- es jollakottsAg-kozpontok
alapveto, de nem kizir6lagos szerepet jatszanak az
Chskgmotivilt viselkedes szabilyozisiban.
6. fejezet. ~ l e t t a nszijkskgletek
i
V)
N
.W
LC
t-i
161
malis korulmknyek kozott - az idegrendszer eg6szCnek
egyiittmiikodes6t jelenti. A hypothalamus nemcsak az
eves 6s ivis szabalyozis4ban jatszik szerepet, hanem a
viselkedis eg6szet irinyitja, 6s egyedulall6 m6don valositja meg az idegrendszer 6s az ,,endokrin vilag" kozti
kapcsolatot. A ventromedialis hypothalamikus jollakottsigi kozpont elektromos ingerlkse - bar gatolja az
evest - intenzivebb ingerles esetin agressziv magatartast vilt ki. Grastydn, Lissdk 6s Ke'kesi (1956) igazoltak,
hogy a laterilis hypothalamikus ihskgkozpont ingerlkse jollakott allatoknal nemcsak taplilekfelvktelhez vezet, hanem az elozetesen kiepitett, thplilkkkal jutalmazott instrumentalis vilaszok megjeleneskt is aktivalja.
Egyre inkabb nyilv4nvalova valt, hogy a tanulas 6s a
komplex magatartas - belekrtve az evest Cs az ivast is
- szabalyozasahoz a diszkret, piroskozpontli hypothalamikus magyarizat nem kielegit6. Grastydn, Szabd 6s
mtsai (1968) kimutattak, hogy ugyanazon hypothalamikus teruleten belul az ingerlii i r a m intenzitasanak
megv~ltoztat~sival
az ingerlis indukalta motivici6s
hatis minoskge is megvaltoztathato. Nyilvrinval6, hogy
a kisirleti allatok hypothalamusingerlksre adott vilasza olyan neuronalis rendszerek miikodkskt61 is fugg,
amelyek t k o l vannak magit61 az ingerlks helyktol.
Neuroanat6miailag a lateralis hypothalamust a ventrilis tegmentummal egyutt a limbikus rendszerhez
soroljik, ks kiderult, hogy a lateralis hypothalamuson
belul nem lehet diszkret magcsoportokat elkuloniteni.
Ugyanakkor szamos idegpilya halad a laterilis hypothalamuson keresztiil, melyek a limbikus rendszer tobbi riszkvel (amygdala, preoptikus area, bazilis eloagy,
nucleus accumbens, prefronthlis kereg) az extrapiramidilis mozgato rendszerrel, az agytorzs kaudalisabb
rkszivel ks a nyliltvelovel (nucleus tractus solitarii, area
postrema) lktesitenek kapcsolatot. Ezkrt jogos feltktelezni, hogy e teruletek is risztvesznek az khsegmotivalt
viselkedes szabAlyozis9ban.
N
.m
W
[r
.a
I
Extrahypothalarnikus-lirnbikus szabalyozas
Szamos kiskrleti adat igazolja, hogy az im6nt felsorolt
agyteruletek tobbsegenek elektrolitikus roncsolasa vagy
neurotoxinok (peldaul kainsav,vagy ibotinsav) alkalmazisival tortkno specifikus neuronlkzioja megzavarja az
ehskgmotivilt viselkedks szabilyozasfit. Ami az amygdalit illeti, e limbikus teriileten is kimutattak egy khskg-
162
2.resz. Motivaci6
Cs j6llakottsag-kozpontot (dorzomediilis, illetve bazola- perrc
teralis teruletek, Fonberg 1974), de az is kideriilt, hog!
hipe
az amygdala e kkt magcsoportja alapveto szerepet jitszik rejot
a viselkedksi mintak szkles skblijanak (pildaul szoron- h ve
gas, fklelem, tarsas magatartis, jatkk stb.) szabilyozid- (Ah1
ban is. Ugyanakkor kimutattak, hogy az amygdala az a ve
evis szenzoros-motoros vonatkozlsaival 6s a dplilik- mag
felvktel miniisigi szabilyozhsaval is kapcsolatban ill. A I a jol
globus pallidus ventromediilis rkszenek elektrolitikuses j nali
neuronspecifikus lezi6i a laterilis hypothalamus skrtisit i siit t
I
koveto s6lyos afigiis ks metabolikus tunetegyuttest vil- az a
hat
tanak ki, de az khs~gmotivaltaviselkedis itmeneti vagy
tartos zavarai a preoptikus area, a nucleus accumbens,a ' hely
medialis prefrontalis Cs orbitofrontdlis kkreg lkzioi utan i az o
,,6hi
is megfigyelhetok (Galosi, Hajnal, Linard 1997, Linird,
Karadi 6s mtsai 1982, 1991).
i szer
hal:
koz
~hs6g-8s jollakottsag-palyahipotezis
j ap,
I mo'
Ungerstedt (1971) arra a kovetkeztetisre jutott, hogy az 1 ~ni
el&
khskgkozpont roncsolhL koveto tunetegyuttes valojaban a laterilis hypothalamuson athalado nigrostriapek
alal
ttilis dopaminrendszer (a substantia nigrib61 eredo es
lezi
a globus palliduson keresztul a striatumban vigzodd
19?
dopamin-phlyarendszer) leziojinak a kovetkezminye.
Valoban, a globus pallidus szelektiv dopaminlezi6javal
sze
is reprodukilni lehetett a laterilis hypothalamikus tiiren
netegyiittest. Ungerstedt elkkpzel6sit hamarosan egyeb
ren
kiserletek eredmknyei is tlmogattak. Marshall, Tuner
latt
ks Teitelbaum (1971) leirtak, hogy patkinyokon a latili
terilis hypothalamus egyoldali lizioja utdn a l6zi6hoz
6h:
kepest ellentktes oldalon alkalmazott kulonbozii vizua.
val
lis, szomatoszenzoros 6s szagingerekre mkrt viselkedesi
a (
reakci6k latenciaideje nagymkrtikben no, sot gyakran
me
do
az is eliifordul, hogy a valaszokat egyiltalin nem lehet
kiviltani. E tunetekkel egyidiiben sulyos motoros zave;
varok is kialakulnak, melyek legkifejezettebbek jarasis
kor 6s a taplalkk megrigasakor. Marshall szerint ez a
lor
,,szenzoros neglekt" 6s ,,motoros kiptelenskg" egy olyan
jut
tunetegyuttest kkpvisel, ami a kitoldali lateralis hypo6s
thalamikus l6zi6t koveto tiplalkozasi zavarokkrt, illetve az affektiv duhreakciok hianyikrt lehet feleliis. Ezzel
01
szemben a ventromediilis hypothalamus egyoldali 16zi6i utan a patkinyok atlagos reakcioinak latenciaideie
A;
csokken, intenzitisa pedig megnovekszik ellenoldali
szomatoszenzoros, vizualis ks szagingerekre, 6s ez a hitel
.'
perreakcio (sensory ,,enhancement") jitszhat szerepet a
hiperfigia, a finnyissag 6s a fokozott agresszivitis letrejottkben, ami a kktoldali ventromediilis lkziot koveti.
A ventralis noradrenergias palya szerepkt is felvetettkk
(Ahlskog 1974). Feltkteleztkk, hogy ez a rendszer, amely
a ventromediilis 6s paraventrikularis hypothalamus
magban vegzodik, resztvesz az eves gitlisaban, vagyis
a j6llakottsagi mechanizmusban. A ventralis noradrenalin pilya lezi6i hiperfagiihoz ks elhizashoz vezettek,
sot ezek a 1Czi6k csokkentettkk ks egyben ellensulyoztik
az amfetaminnal kiviltott ktvigytalansigot is. fgy tehat a klasszikus hypothalamikus kozpont teoria atadta
helykt a katecholaminergias palya hipotezisnek. Ebben
az osszefiiggksben a nigrostriatalis rendszer felel meg az
,,khskgpalyanak", ks a ventralis noradrenergiis rendszer ,,jollakottsagi pilyinak" tekintheto. Mig a hypothalamikus centrum te6ria a metabolizmust helyezi a
kozpontba, 6s viszceroszenzoros esemknyekkel operil,
a palyateoria az evks szomatoszenzoros-percepcios Cs
motoros vonatkozisait hangsulyozza. Kksobb egykrtelmiien igazoltak, hogy a nigrostriatalis dopaminrendszer
elsosorban az eves 6s ivas konszummativ, motoros aspektusaival a11 kapcsolatban, ks a szenzoros neglekt kialakulasa valojaban a mezolimbikus dopaminrendszer
lkziojanak a kovetkezmenye (Lenird, Karidi ks mtsai
1982).A mezolimbikus-mezokortikilisdopaminrendszer a ventralis tegmentilis areabol ered, es a limbikus
rendszer egkszkt, valamint az agykkrget innervilja. E
rendszer kiilonbozo limbikus teriileteken (amygdala,
lateralis preoptikus area, nucleus accumbens, prefrontilis kkreg) vkgzett specifikus neurokkmiai lkzioi az
Chskg ks szomjusig, valamint a testsulyszabilyozas zavarit okozzak. Igazoltik, hogy egy adott agyteriileten
a dopamin- ks noradrenalin-aktivitis egy egyensulyi
mechanizmust kkpvisel (Lenird, Hahn 1982). Relativ
dopaminhiany hipofagiahoz 6s tests6lycsokkenkshez
vezet, mig relativ noradrenalin-hiiny fokozza az evkst,
es novekszik a testsuly. A mezolimbikus rendszer kiilonbozo vkgzodksi teriileteinek lkzioi utan a tiplilkkkal
jutalmazott feltkteles valaszok elsajititisa 6s az izaverzi6s tanulis is zavart szenved.
Orexigen es anorexigen peptidek
Az ut6bbi Cvtizedekben szimos olyan peptidet fedeztek fel a kozponti idegrendszerben, melyek jo1 lokali-
zalhato idegsejtcsoportokban termelodnek, i s az axonvkgzodksekbol felszabadulva transzmitterkknt hatnak.
Az agykamrikba, a hypothalamusba, vagy kiilonbozo
limbikus agyi strukturikba injektalva fokozzak (orexigkn hatas), vagy kppen gitoljik (anorexigen hatas)
a taplilkk felvktelkt. E peptidek jelentos csoportja a
gyomor-bkl-rendszerben is megtalalhato (brain-gut
peptidek). A gyomor 6s bklfal fesziilksv~ltozisai(telodes-iiriilks) nemcsak a mechanoreceptorok ingeriiletkt
modositjik, hanem ekkor a specialis sejtekben termelodott peptidek a vkraramba jutnak, 6s a cklsejteket elkrve
segitik, vagy kppen gitoljik az emksztks, a felsziv6dis
6s az anyagcsere folyamatait (hormonkknt hatnak).
Ugyanezen anyagok hatisa a vigus idegen keresztiil a
nucleus tractus soolitarii-ban krvknyesiil (neuralis lit),
illetve a keringo vkrbol a vkr-agy-git ablakain keresztiil kozvetleniil befolyisolja az idegrendszer mukodkskt
(humorilis lit). Ugyanaz az elv krvknyesiil, mint amit a
vizfelvktel szabilyozisinil az angiotenzin 11. esetkben
littunk: a periferiin termelodo peptid kifejti hatisit,
err01 idegi ks humorilis uton ,,krtesitiWa hypothalamust, de ugyanazon peptid a kozponti idegrendszer
sejtjeiben is termelodik, 6s rksztvesz azon ideghilozat
mukodesknek szervezkskben, ami az khskgmotivilt
viselkedkst szabilyozza. Az eddig ismert orexigkn ks
anorexigkn peptidek 6s hatisuk rkszletes bemutatisa
meghaladja e konyv kereteit, ezkrt csak nkhiny pkldit
emlitiink. Az orexin-A es -B peptideket termelo idegsejtcsoportok a laterilis hypothalamusban talilhatok,
vkgzodkseik behilozzik a limbikus rendszert (foleg az
amygdalat), de az agytorzsbe is kiildenekvkgzodkseket.
A lateralis hypothalamusba vagy az amygdalaba injektilt orexin-A a tiplilkkfelvktelt, az orexin-B inkibb a
vizfelvktelt fokozza. Az orexinek szimos egykb hatissal
is rendelkeznek: fokozzak az aktivitast, befolyisoljik
az alvis-kbrenlkti ciklust, helytanulis esetkn megerosit0 hatissal rendelkeznek, ks szorong~sold6hatisuk is
van. A kolecisztokinin, a gastrin releasing peptid ks a
neuromedin C perifkriis ks kozponti idegrendszeri injekcioja kifejezetten szatiicios hatisu (King 1991). A
gastrin releasing peptid vknis injekcioja emberen jollakottsigkrzkst vilt ki. Gastrin releasing peptid idegsejtcsoportokat a nucleus tractus solitarii-ban azonositottak, axonvkgzodkseik a laterilis hypothalamusban, az
amygdaliban, a nucleus accumbensben 6s a globus pallidusban talilhatok (6.1.6. ibra). Az amygdala gastrin
releasing peptid vagy neuromedin C mikroinjekcioja
6. fejezet. ~ l e t t a nsziiksegletek
i
m
N
.w
LT
A
163
akcio (sensory ,,enhancementn) jatszhat szerepet a
hiperfa]$a, a finnyassig 6s a fokozott agresszivitas letrejottkbten, ami a kktoldali ventromedi4lis lizidt koveti.
.A ventrilis noradrenergias palya szerepet is felvetettkk
(Ahlskc)g 1974). Feltkteleztek, hogy ez a rendszer, amely
a ventr.ornedialis 6s paraventrikuliris hypothalamus
magbar
" I vegzodik, resztvesz az eves gatlasiban, vagyis
a iollakottshgi mechanizmusban. A ventralis noradrenalin p8ilya lezi6i hiperfagiahoz 6s elhizishoz vezettek,
siit ezek: a lezibk csokkentettek es egyben ellensulyoztlk
JZ amh?taminnal kiviltott etvigytalansagot is. fgy tehat a kl asszikus hypothalamikus kozpont te6ria atadta
helyit aI katecholaminergias pilya hipotkzisnek. Ebben
az osszt:fuggksben a nigrostriatilis rendszer felel meg az
,,ehskglxilyanakn, es a ventralis noradrenergiis rendrzer ,,jd ~llakottsagipalyanak" tekintheto. Mig a hypothalamilkus centrurn te6ria a metabolizmust helyezi a
kiizpontba, 6s viszceroszenzoros esemknyekkel operil,
J palya teoria az eves szomatoszenzoros-percepci6s i s
lros vonatkozasait hangsulyozza. Kesobb egyertel1igazoltik, hogy a nigrostriatalis dopaminrendszer
orban az eves es ivas konszummativ, motoros as?'!it1 lsaival a11 kapcsolatban, ks a szenzoros neglekt ki,~laki11baval6jiban a mezolimbikus dopaminrendszer
Iiziojianak a kovetkezmenye (Lenbrd, Karadi 6s mtsai
1. A mezolimbikus-mezokortikalis dopaminrenda ventralis tegmentilis hreab61 ered, ks a limbikus
rrnaszer egeszet, valamint az agykerget innervalja. E
rmdszer kulonbozo limbikus teruleteken (amygdala,
iatrralis preoptikus area, nucleus accumbens, prefron~iliskereg) vegzett specifikus neurokkmiai lkzi6i az
chqeg es szornjusig, valamint a testsulyszabilyozis za\.~ritokozzik. Igazoltik, hogy egy adott agyteruleten
a dopamin- 6s noradrenalin-aktivitis egy egyensulyi
nlechanizmust kepvisel (Lenard, Hahn 1982). Relativ
dopaminhiany hipofagiihoz 6s testshlycsokkeneshez
\.ezet,mig relativ noradrenalin-hiiny fokozza az evest,
cr novekszik a testsuly. A mezolimbikus rendszer kiillinbozo vkgzddksi teruleteinek lezi6i utin a taplalekkal
~~~talmazott
felteteles vhlaszok elsajitit6sa i s az izaverzitanulh is zavart szenved.
,
I .
:igen es anorexigen peptidek
~tobbiCvtizedekben szamos olyan peptidet fedezFel a kozponti idegrendszerben, melyek j61 lokali-
zdlhat6 idegsejtcsoportokban termelodnek, es az axon~Cgzodesekbolfelszabadulva transzmitterkent hatnak.
Az agykamrakba, a hypothalamusba, vagy kulonbozo
limbikus agyi strukturikba injektalva fokozzik (orex i g h hatis), vagy Cppen gatoljik (anorexigen hatas)
a tiplilek felvetelet. E peptidek jelentiis csoportja a
gyomor-bkl-rendszerben is megtalalhato (brain-gut
peptidek). A gyomor 6s bklfal feszulesvaltozasai (telodks-urules) nemcsak a mechanoreceptorok ingeruletkt
modositjik, hanem ekkor a specialis sejtekben termelodott peptidek averiramba jutnak, 6s a cklsejteket elkrve
segitik, vagy eppen gitoljak az emesztes, a felsziv6dis
6s az anyagcsere folyamatait (hormonkknt hatnak).
Ugyanezen anyagok hatisa a vigus idegen keresztul a
nucleus tractus soolitarii-ban krvenyesul (neuralis ut),
illetve a keringo verb01 a ver-agy-gat ablakain keresztul kozvetleniil befolyisolja az idegrendszer miikodeset
(humoralis ut). Ugyanaz az elv krvenyesiil, mint amit a
vizfelvetel szabalyozasanal az angiotenzin 11. esetkben
littunk: a periferian termelod6 peptid kifejti hatasat,
err01 idegi 6s humorPlis hton ,,6rtesitiV a hypothalamust, de ugyanazon peptid a kijzponti idegrendszer
sejtjeiben is termelodik, 6s resztvesz azon ideghal6zat
mukodesenek szervezeseben, ami az ihsegmotivalt
viselkedest szabilyozza. Az eddig ismert orexigen Cs
anorexigin peptidek 6s hatisuk rkszletes bemutatasa
meghaladja e konyv kereteit, ezert csak nehiny peldit
emlitiink. Az 0rexin-A es -B peptideket termelo idegsejtcsoportok a lateralis hypothalamusban talalhatok,
vegzodeseik behalozzik a limbikus rendszert (foleg az
amygdalat), de az agytorzsbe is kiildenek vkgzodeseket.
A laterilis hypothalamusba vagy az amygdalaba injektalt orexin-A a tbpl6lekfelvktelt, az orexin-B inkabb a
vizfelvetelt fokozza. Az orexinek szimos egyeb hatissal
is rendelkeznek: fokozzak az aktivitast, befolyasoljik
az alv9s-Cbrenleti ciklust, helytanulas eseten megerosito hatassal rendelkeznek, 6s szorongAsold6 hatas.uk is
van. A kolecisztokinin, a gastrin releasing peptid 6s a
neuromedin C periferias 6s kozponti idegrendszeri injekcibja kifejezetten szatiAci6s hat6sJ (King 1991). A
gastrin releasing peptid venls injekcioja emberen j611akottsigerzkst vklt ki. Gastrin releasing peptid idegsejtcsoportokat a nucleus tractus solitarii-ban azonositottak, axonvkgzodeseik a lateralis hypothalamusban, az
amygdaliban, a nucleus accumbensben es a globus pallidusban talalhat6k (6.1.6. Bbra). Az amygdala gastrin
releasing peptid vagy neuromedin C mikroinjekcibja
6. fejezet. ~ l e t t a nsziiksegletek
i
163
6.1.6. Bbra. A szatiicios hatisu gastrin releasing peptid (GRP
6s fragrnentje a neuromedin C; NMC) perifkrias 6s centralis
reprezentacibja
A gyomor-b6l-rendszerben hormonkent szerepel, de a nucleus tractus solitarii-ban (NTS) GRP-neuronok talhlhatbk,
melyek beidegzik a hypothalamust 6s a limbikus rendszert
N
I
I
I
.m
w
m
N
i
I
gitolja a tiplilekfelvitelt, csokkenti az eves hatekonysagat, 6s kiviltja a szatiici6s viselkedes szekvenciait
(Fekete, Vigh i s mtsai 2002).
I
I
mind szerepelnek a kefalikus reflexek kozott (Powley jad zsirs
1977). Mig a kefalikus vilaszok nyilvinvaloan az izle- keny ide
16s 6s szaglis kemiai termeszetii ingereivel illnak kap- :Ivezethc
csolatban, ezen vilaszok egyben a vizuilis ingerek es iorecept
kognitiv folyamatok ellenorzese alatt is illnak. Nem 1;s vkkon
vCletlen tehit, hogy egy citrom felmutatisa, vagy akir jzere,va
a ,,citrom" szo elhangzhsa utin fokozodik a nyilkipzii- !orok in
dks, amivel a k i r egy f~ivoszenekar eloadisa is megza. :izinforrr
varhato, de ez csak akkor igaz, ha a zeneszek koribban /majda h
littik m i r ezt a gyiimolcsot, es izleltek is az izkt. A1
izinformici6, amely a kefalikus vilaszok egyik legfontosabb ingere, a kozponti idegrendszerben ugyanodr ~ I U ~
keriil, ahovi a viszcerilis szervek vaguson keresztiili
informici6ja eljut, igy a nucleus tractus solitarii-ba,a ,iltatott
hypothalamusba, az amygdaliba i s a limbikus rend- mutatti
szer tobbi strukturijaba.
pontbar
M i r korin kideriilt, hogy az inzulin altal kivaltorl iollakot
ehsegerzet Cs evCs gitolhato a lateralis hypothalamus. talalhat,
ba injektilt glukozzal (Booth 1968). Szamos adat bi. k6z git,
zonyitja, hogy az inzulinszekr6ci6, valamint az ener. tesen e:
giahaztartis hypothalamikus szabalyozisa a vegetati~ sejteknc
idegrendszer segitskgevel tortenik. Nemcsak a hypo!. bonyol~
halamus, hanem az amygdala elektromos ingerlisivr! tek, am
vagy lCzi6ikkal is befolyisolni lehet a hasnyilmirigy,;~nyezetij
maj 6s a mellekvese miikodesit, tehat azon szerveki~,monito
Kefalikus valaszok
sit ellenorzo csatornakat jelenti (Adim, 1998, Birdos
2003). A taplalkozas kefalikus fazisa gyors, fizikus
vilaszok meginditisit 6s az energiahaztartis megfelelo beallitasat jelzi, amikor az iloleny tiplilkkkal vagy
az azt jelzij kulcsingerekkel keriil kontaktusba. Idoben
164
2. resz. Motivacio
tCre.
Periferias glukozdetekcio
e
ad zsirsav- ks aminosav-koncentr6ci6ra. Glukoz6rz6eny idegi aktiviths a hasnyalmirigy vagusrostjair61 is
~lvezethetii.A vkkonybklbol kiindulo vagus idegek glukoreceptor rostokat szallitanak. A mij, hasnyalmirigy
ps vkkonybbl glukbz- 6s szabad zsirsav brzkkelo rendbzere, valamint a gyomor teltskgkt jelzo mechanoreceptorok informicioikat a nucleus tractus solitarii-ba, az
izinformici6-tovhbbit6s agytorzsi kulcsstruktlirijiba,
Jnlajda hypothalamusba kiildik.
( Glukozmonitorozo rendszer
1 Altatott patkhnyon Oomura, Ono bs mtsai (1969) kiI mutattik, hogy a lateralis hypothalamikus khskgkoz1 pontban iin. glukozkrzkkeny sejtek, a ventromediAlis
1 i6llakottsigi kozpontban viszont gluk6zreceptorsejtek
I ialilhatbk. A gluk6zCrzkkeny sejtek miikBdkskt a glu-
I Mz gltolja, a gluk6zreceptorsejtekCf fokozza. EgyiitI tesen ezeket a neuronokat gluk6zmonitoroz6 (GM)
1
sejteknek nevezziik. Igazolthk, hogy a GM-neuronok
bonyolult mukodksu specifikus ,,kemoszenzitiv"sejtek, amelyek a vkrben, a liquorban 6s a kozvetlen kornyezetukben lkvo, kulonboz6 neurokkmiai anyagokat
monitorozzik, mikozben a szomatoviszcerilis rendszerbol is kapnak informiciokat. Kimutattik ugyanis, hogy a GM-sejtek mukodeskt inzulin, glukagon,
szabad zsirsav, szimos hormon 6s az khskg 4s a j61lakottsig folyamataiban szerepet jitszo peptid is beiolyisolja (Oomura 1983). GM-neuronokat irtak le az
area postremaban 6s a nucleus tractus solitariiban is.
I\ GM-sejtek tehat a belso kornyezet allapotat is monitorozzhk, mivel a vagus kiilonbozo rostjain keresztiil
informlici6t kapnak a gyomor fesziilksi Bllapotir61, a
~kkonybkl6s a hasnyhlmirigy mukodkskrol, a mijban
1Cvo vir metabolittartalmir61 (d-glukbz, szabad zsirsavak, aminosavak). Igazolthk a GM-neuronok lktbt az
rlnberhez fejlodkstanilag kozel 9116 rhesus majomban
is (Aou, Oomura 6s mtsai 1984). Kisobb, a limbikus
rendszer szamos teruletkn, melyek rksztvesznek az khjbgmotivilta viselkedes szabalyozAsaban, ugyancsak
kimutattak a GM-neuronokat; igy az amygdalaban, a
globus pallidus ventrilis rkszkben, a nucleus accumhensben i s az orbitofront6lis kkregben is (Karidi,
Oomura es mtsai 1990, 1992, Karadi, Faludi ks mtsai
1995, LCnird, Kartidi es mtsai 1995, Nakano, Oomura
is mtsai 1986).
Glukbzmonitorozb (GM) sejtek
A multibarrel mikroelektroforetikus technika modot ad arra, hogy egyetlen idegsejt aktivitisat vizsgaljuk, mikozben az idegsejt kozvetlen kozelkbe
glukbzt, neurokkmiai anyagokat, receptoragonisthkat ks -antagonistikat juttatunk. A modszer lehetovk teszi, hogy eber majmokon egyidejuleg kiilonbozo izek, szagok hatasfit is tanulmanyozzuk
tiplalkozdsi felteteles vilaszok vkgrehajtisa alatt.
A multibarrel elektroda kozponti iivegcsove tartalmazza a 7 mikrometer Btmkroju, szknszAlb61 vagy
wolfram-szilbol kkszult elvezeto elektrodat. Koriilotte 8-10 mikrokapillaris (hegybtmero 0,2 mikrometer) van feltolthetd neurokkmiai anyagokkal,
amelyeket nitrogkngizzal (micropressure technika)
vagy Qramrnal (mikroelektroforkzis) juttathatunk
a neuron kozelkbe. E technikaval igazoltak eloszor
altatott patkinyon, majd rhesus majmon, hogy a
hypothalamusban 6s a limbicus rendszerben un.
glukozmonitorozo neuronok talilhat6k. A lateralis
hypothalamusban a glukoz gbtolja, a ventromedihlis hypothalamusban a glukoz fokozza a GM-neuronok mukodkskt. A GM-sejtek specifikus kemoszenzoros neuronok, mert mukodesuket inzulin,
szabad zsirsavak, neurotranszmitterek es modulitorok, valamint az iz- 6s szagingerek is befolyasoljak. A GM-neuronok a kozvetlen kornyezetiikben
lkvo metabolitok es neurokkmiai anyagok hatasht
integraljbk.
N
m
.W
r
4
A GM-idegsejtek jellegzetes aktivitasi mintikat
mutatnak tAplilkozisi feltkteles vhlaszok kikpiilesekor,
a tPplPlkkjutalom minosegknek megv9ltoztat6sakor,
tlplalkkmegvonAs utin, illetve jollakatls sorin. Intravenas glukozinjekci6 a GM-sejtek ezen aktivithsi mintiit megvaltoztatja, igazolva, hogy a vercukorszint-viltozis befolyisolja mukodksuket. Ezek az eredmknyek
egyuttesen azt mutatjak, hogy a perifkrihs szervek 6s a
kozponti idegrendszer egyes idegelemei ,,gluk6zmonitorozo", kemoszenzitiv neuronhhl6zatot alkotnak, 6s
e hP16zat egyes tagjai magiban a limbikus rendszerben is megtalhlhatok (6.1.7. Qbra).Ebben a rendszerben
6. fejezet. ~ l e t t a nszuksegletek
i
,
165