a muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17

Transcription

A MURAKÖZI URADALOM GAZDASÁGA ÉS TÁRSADALMA
A 17-18. SZÁZADBAN
GOSPODARSTVO I DRUŠTVO MEĐIMURSKOG VLASTELINSTVA
U 17-18. STOLJEĆU
GESELLSCHAFT UND WIRTSCHAFT IM GUTSHOF MURINSEL
IM 17. UND 18. JAHRHUNDERT
ZALAI GYŰJTEMÉNY 68.
A MURAKÖZI URADALOM GAZDASÁGA
ÉS TÁRSADALMA A 17-18. SZÁZADBAN
VÁLOGATOTT FORRÁSOK
GOSPODARSTVO I DRUŠTVO MEĐIMURSKOG
VLASTELINSTVA U 17-18. STOLJEĆU
IZABRANI POVIJESNI IZVORI
GESELLSCHAFT UND WIRTSCHAFT
IM GUTSHOF MURINSEL IM 17.
UND 18. JAHRHUNDERT
AUSGEWÄHLTE QUELLEN
Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a mutatókat készítette
Gyulai Éva – Horváth Zita – Turbuly Éva
Izbor povijesnih izvora, pripremu za tisak, uvodnu studiju i prikaze pripremile
Ausgewählt, bearbeitet, eingeführt und die Verzeichnisse angefertigt von
Éva Gyulai – Zita Horváth – Éva Turbuly
Zala Megyei Levéltár/Županijski Arhiv/Archiv des Komitats Zala
Zalaegerszeg, 2010
Szerkesztette/Uredila/Edition:
HORVÁTH ZITA/ZITA HORVÁTH
A szerzők munkatársa/Asistentica autorica/Mitarbeiterin:
NAGY KRISZTINA/KRISZTINA NAGY
Horváth nyelvű fordítás/Prijevod na hrvatski/Kroatische Übersetzung:
HORVÁTH ÁGNES/JANJA HORVATH/ÁGNES HORVÁTH
Német nyelvű fordítás/Prijevod na njemački/Deutsche Übersetzung:
KEGYESNÉ DR. SZEKERES ERIKA/DR. ERIKA SZEKERES KEGYES/
ERIKA KEGYES-SZEKERES
Lektorálta/Lektor/Lektor:
TÓTH PÉTER/PÉTER TÓTH
A térképet rajzolta/Zemljovid izradio/Die Landkarte angefertigt von:
NAGY BÉLA/BÉLA NAGY
ISSN 0133-5499
ISBN 978-963-7726-68-7
A könyv elkészítését és kiadását támogatta:
Uređivanje i nakladu ovoga izdanja podupiru:
Die Herausgabe des Buches wurde von
NEMZETI KULTURÁLIS ALAP
ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAP
MAGYAR ÖSZTÖNDÍJ BIZOTTSÁG
ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT
unterstützt.
Kiadja a Zala Megyei Levéltár/ Nakladnik: Arhiv Zaladske županije
/Herausgegeben vom Archiv des Komitats Zala
8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3.
Tel: 92/510-030, 598-956 Fax: 92/510-029
E-mail: [email protected]
Honlap/Sajt/Webseite: www.zml.hu
Felelős kiadó/Za nakladnika/Herausgeber: Molnár András
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető ..........................................................................................................................11
Szakirodalmi előzmények, uradalomtörténet ......................................................11
Szakirodalmi előzmények, Muraköz története ....................................................12
Az uradalom földrajzi, közigazgatási helyzete ....................................................13
Az uradalom birtoklástörténete .............................................................................14
Az uradalom társadalma és gazdasága.................................................................16
A muraközi uradalom jobbágyi társadalma az úrbérrendezés idején ..............21
Szolgáltatások és jobbágyi kötöttségek Zala megye muraközi járásában
az úrbérrendezés idején .....................................................................................25
Forrásbázis ................................................................................................................32
Bibliográfia (Rövidítésjegyzék) ..............................................................................87
Források...........................................................................................................................93
1. Csáktornya, 1638. június 19. Zrínyi Péternek és Miklósnak
a csáktornyai várban és uradalomban tett birtokosztálya ............................93
2. Csáktornya, 1670. július 18. Zrínyi Péter özvegye, Mária Zsófia
grófné ékszereinek és készpénzének összeírása...........................................211
3/1. Csáktornya, 1671. október 30. A királyi biztosok leltára néhai
Zrínyi Péter konfiskált ingóságairól...............................................................216
3/2. Csáktornya, 1671. október 30. A királyi biztosok leltára néhai
Zrínyi Péter konfiskált ingóságairól...............................................................224
4. Muraköz, 1671. Zrínyi Péter lefoglalt jószágainak kamarai összeírása ......237
5. [Muraköz], 1672. Királyi biztosok összeírása és becsüje a muraközi
uradalom jobbágytelkeiről, úrbéri szolgáltatásairól és majorságáról .......254
6. [Muraköz], 1672. Királyi biztosok összeírása és becsüje a muraközi
uradalom jobbágytelkeiről, úrbéri szolgáltatásairól és majorságáról .......286
7. Csáktornya, 1679. április 1. A muraközi uradalom kamarai
urbáriuma ..........................................................................................................325
8. [Csáktornya], 1686. június 3. Kamarai öszeírás és becsü a csáktornyai
uradalom birtokairól; Felső- és Alsókrálóc, Veliko Polje, Vularia .............363
9. [Muraköz], 1692. február 28. Néhai Zrínyi Ádám jószágainak
a kamarai tisztviselők által készített urbáriuma és összeírása ...................380
10. Csáktornya, 1692. május 31. Zrínyi Péter konfiskált muraközi
uradalmának a királyi biztosok által készített becsüje ................................420
11. Muraköz, 1692 Néhai Zrínyi Ádám gróf konfiskált uradalmának
becsüje ................................................................................................................439
5
12. [Ráckanizsa és Pribiszlavec, 1692 körül] Becsü Ráckanizsa és
Pribiszlavec váráról és tartozékairól ..............................................................455
13/1. Bécs, 1694. március 1. Kamarai jelentés a muraközi uradalom
de Prié márkinak való eladásáról. ..................................................................473
13/2. Bécs, 1694. március 1. I. Lipót és de Prié márki szerződése
a muraközi uradalom bérbe adásáról ............................................................476
13/3. [Hely nélkül], 1647/1648. A muraközi uradalom portáinak
összeírása ...........................................................................................................482
13/4. Graz, 1686. szeptember 1. Kamarai jelentés a muraközi
uradalom eladására kiküldött bizottság működéséről és a
Muraközben állomásozó katonaság esetleges kivonásáról. .......................484
13/5. Légrád, 1686. augusztus 19. Balogh Gáspár levele Mansburg
báró belső-ausztriai alkancellárhoz, amelyben a Csáktornyára
kiküldött bizottság munkáját ellenzi .............................................................486
13/6. [Hely és év nélkül (1684 körül)] A muraközi uradalom éves
bevételei .............................................................................................................488
13/7. [Hely és év nélkül (1694 körül)] Kamarai jelentés a muraközi
uradalom és a mitterburgi grófság birtokainak cseréjéről ..........................491
13/8. Bécs, 1719. április 18. Wallsegg báró jelentése a muraközi
uradalom adományozásáról ...........................................................................494
14. Csáktornya, 1720. A III. Károly által elrendelt országos
adóösszeírás Csáktornya mezőváros adózó lakosaival...............................496
15. Csáktornya, 1768. Csáktornya paraszti vallomása ......................................504
16. Laxenburg vára, 1739. május 25. VI. (III.) Károly adománylevele,
amelyben az egész muraközi uradalmat minden tartozékával
együtt Althan Mihály Jánosnak adományozza ............................................506
A muraközi járás helységei az úrbérrendezés idején..............................................511
Helynévmutató ............................................................................................................527
6
SADRŽAJ
Uvod ................................................................................................................................35
Uvod u stručnu literaturu, povijest vlastelinstva ................................................35
Uvod u stručnu literaturu, povijest Međimurja...................................................36
Geografski i opće upravni položaj vlastelinstva ..................................................37
Povijest posjedovanja vlastelinstva........................................................................38
Društveni ustroj i gospodarstvo vlastelinstva......................................................40
Kmetsko društvo međimurskog vlastelinstva u doba uređivanja
vlastelinskih odnosa ......................................................................................................45
Baza povijesnih izvora.............................................................................................55
Bibliografija (popis kratica).....................................................................................87
Povijesni izvori ...............................................................................................................93
1. Čakovec, 19. lipnja 1638. Dioba vlastelinstva i čakovečke utvrde
između Petra i Nikole Zrinskog .......................................................................93
2. Čakovec, 18. srpanj 1670. Popis nakita i gotovine udovice Petra
Zrinskog grofice Marije Sofije .........................................................................205
3/1. Čakovec, 30. listopada 1671. Inventari kraljevskih povjerenika o
konfisciranim pokretninama pokojnog Petra Zrinskog ..............................210
3/2. Čakovec, 30. listopada 1671. Inventari kraljevskih povjerenika o
konfisciranim pokretninama pokojnog Petra Zrinskog ..............................217
4. Međimurje, 1671. Popis konfisciranih dobara Petra Zrinskog .....................230
5. Međimurje, 1672. Popis od strane kraljevskih povjerenika i procjena
kmetskih zemljišta, vlastelinskim daćama i selištima .................................246
6. Međimurje, 1672. Popis od strane kraljevskih povjerenika i procjena
kmetskih zemljišta, vlastelinskim daćama i selištima .................................276
7. Čakovec, 1. travanj 1679. Urbar komore o međimurskom
vlastelinstvu ......................................................................................................313
8. Čakovec, 3. lipnja 1686. Popis od strane komore i procjena imanja
međimurskih posjeda; Gornji i Donji Kraljevec (Dravski Kraljevec,
Veliko Polje, Vularija).......................................................................................350
9. Međimurje 28. veljače 1692. Urbar i popis sastavljen od strane
činovnika komore o imanju pokojnog Adama Zrinskog ............................365
10. Čakovec, 31. svibanj 1692. Procjena konfisciranog međimurskog
vlastelinstva Petra Zrinskog od strane kraljevskih povjerenika ................401
11. Međimurje, 1692. Procjena konfisciranog veleposjeda pokojnog
grofa Adama Zrinskog.....................................................................................418
7
12. Racka Kaniža i Pribislavec, oko 1692. Procjena Racke Kaniže i
Pribislaveca (o utvrdi i pripadajućim dijelovima Zalaújvára)....................432
13/1. Beč, 1. ožujak 1694. Izviješće komore o prodaji međimurskog
vlastelinstva markizu de Pryéu. .....................................................................448
13/2. Beč, 1. ožujak 1694. Ugovor između Leopolda I. i markiza de
Pryéa o davanju u zakup međimurskog vlastelinstva ................................450
13/3. [Bez naznake mjesta], 1647/1648. Popis posjeda Međimurskog
vlastelinstva.......................................................................................................454
13/4. Grac, 1. rujan 1686. Izviješće komore o djelovanju izaslanog
odbora za prodaju međimurskog vlastelinstva te o mogućemu
povlačenju vojske stacionirane u Međimurju...............................................456
13/5. Legrad, 19. kolovoz 1686. Pismo Gáspára Balogha vicekancelaru
centralne Austrije barunu Mansburgu kojim prosvjeduje protiv
djelovanja izaslanog povjerenstva u Čakovcu..............................................458
13/6. [Bez naznake mjesta i godine (oko 1684)]. Godišnji prihodi
međimurskog vlastelinstva .............................................................................460
13/7. [Bez naznake mjesta i godine (oko 1694)]. Izviješće komore o
zamjeni međimurskog vlastelinstva i posjeda mitterburgške
grofovije .............................................................................................................463
13/8. Beč, 18. travanj 1719. Izviješće baruna Wallsegga o poklanjanju
međimurskog vlastelinstva .............................................................................466
14. Čakovec, 1720. Državni popis o porezima ubiranim od poreznika
ratarskoga grada Čakovca naređen dekretom Karla III. .............................468
15. Čakovec, 1768. Čakovečka kmetska izjava ...................................................476
16. Tvrđava Laxenburg, svibanj 25. 1739. Darovnica Karla VI. (III.)
kojom cijelo međimursko vlastelinstvo skupa s dijelovima daruje
Ivanu Mihajlu Althanu ....................................................................................478
Općine međimurskog kotara u doba uređivanja vlastelinskih odnosa................487
Naziv mjesta index ......................................................................................................497
8
INHALTSVERZEICHNIS
Einführung......................................................................................................................59
Überblick der Fachliteratur, die Gutshofgeschichte ............................................59
Überblick der Fachliteratur, die Geschichte der Murinsel..................................60
Die geographische Lage und die Verwaltungssituation des Gutshofs.............62
Die Geschichte des Besitztums des Gutshofes .....................................................64
Die wirtschaftliche und gesellschaftliche Situation des Gutshofs .....................66
Die Bauerngesellschaft im Gutshof Murinsel in der Zeit des
Urbarialpatents ...................................................................................................72
Quellen.......................................................................................................................83
Bibliographie (Verzeichnis der Abkürzungen) ....................................................87
Quellen ............................................................................................................................93
1. Csáktornya, 19. 06. 1638. Besitzanteil von Péter Zrínyi und Miklós
Zrínyi an der Burg und am Gutshof von Csáktornya ...................................93
2. Csáktornya, 18. 07. 1670. Zusammengeschriebenes Verzeichnis
der Juwelstücke und Gelder der Gräfin Maria Sophia, Witwe
des Péter Zrínyi.................................................................................................205
3/1. Csáktornya, 30. 10. 1671. Inventarverzeichnis der königlichen
Beauftragten über die in Beschlag genommenen Mobilien des
ehemaligen Péter Zrínyi ..................................................................................210
3/2. Csáktornya, 30. 10. 1671. Inventarverzeichnis der königlichen
Beauftragten über die in Beschlag genommenen Mobilien des
ehemaligen Péter Zrínyi ..................................................................................217
4. Murinsel, 1671. Kameralische Zusammenschreibung über das in
Beschlag genommenen Vieh von Péter Zrínyi .............................................230
5. Murinsel, 1672. Zusammenschreibung und Schätzung der
königlichen Beauftragten über die Bauernhöfe, über die
Herrendienstleistungen und Meierhöfe im Gutshof Murinsel ..................246
6. Murinsel, 1672. Zusammenschreibung und Schätzung der
königlichen Beauftragten über die Bauernhöfe, über die
Herrendienstleistungen und Meierhöfe im Gutshof Murinsel ..................276
7. Csáktornya, 01. 04. 1679. Kameralisches Urbarium des Gutshofs
Murinsel .............................................................................................................313
8. Csáktornya, 03. 06. 1686. Kameralische Zusammenschreibung und
Schätzung über die Besitze des Gutshofs von Csáktornya; Felsőund Alsókrálóc (Veliko Polje, Vularia) ..........................................................350
9
9. Murinsel, 28. 02. 1692. Von kameralischen Beauftragten angefertigte
Zusammenschreibung und Urbarium der Güter des ehemaligen
Ádám Zrínyi......................................................................................................365
10. Csáktornya, 31. 05. 1692. Von kameralischen Beauftragten
angefertigte Schätzung des in Beschlag genommenen Gutshofs
Murinsel des Péter Zrínyi................................................................................401
11. Murinsel, 1692. Schätzung des in Beschlag genommenen Gutshofs
des ehemaligen Ádám Zrínyi..........................................................................418
12. Ráckanizsa und Pribiszlavec, um 1692. Schätzung über die Burg
Ráckanizsa und Pribiszlavec und deren Zubehör .......................................432
13/1. Wien, 01. 03. 1694. Kameralische Berichterstattung über
den Verkauf des Gutshofs Murinsel an den Marquis de Prié ....................448
13/2. Wien, 01. 03. 1694. Kontrakt zwischen Leopold I. und dem
Marquis de Prié über die Verpachtung des Gutshofs Murinsel.................450
13/3. [Ohne Angabe des Ortes], 1647/1648. Zusammenschreibung
über die Grundstücke des Gutshofs Murinsel..............................................454
13/4. Graz, 01. 09. 1686. Kameralische Berichterstattung über
die Wirkung des mit dem Verkauf des Gutshofs Murinsel
beauftragten Ausschusses und über den eventuellen Auszug
der auf der Murinsel stationierenden Soldatentruppen..............................456
13/5. Legrad, 19. 08. 1686. Brief von Gaspar Balogh an Baron Mansburg, innenösterreichischen Vizekanzler, in dem gegen die Arbeit
des nach Csáktornya geschickten Ausschusses opponiert wird................458
13/6. [Ohne Angabe des Ortes und Datums (Murinsel, um 1684)].
Jahreserlös des Gutshofs Murinsel.................................................................460
13/7. [Ohne Angabe des Ortes und Datums (Wien, um 1694)].
Kameralische Berichterstattung über den Tausch der Grundstücke
des Gutshofs Murinsel und der Mitterburger Grafschaft ...........................463
13/8. Wien, 18. 04. 1719. Bericht von Baron Wallsegg über die Vergabe
des Gutshofs Murinsel .....................................................................................466
14. Csáktornya, 1720. Die von Karl III. verordnete steuerliche
Landeszusammenschreibung mit Bezug auf die Steuern zahlenden
Einwohner des Marktfleckens Csáktornya ...................................................468
15. Csáktornya, 1768. Bauernerklärungen des Ortes Csáktornya....................476
16. Burg Laxenburg, 25. 05. 1739. Gabenbrief von Karl VI. (III.),
in dem der ganze Gutshof Murinsel mit all seinem Zubehör
Johann Michael Althan geschenkt wird ........................................................478
Orte des Murinsel-Kreises in der Zeit des Urbarialpatents. Ortsverzeichnis......491
Ortsregister ...................................................................................................................497
10
BEVEZETŐ1
Szakirodalmi előzmények, uradalomtörténet
A földesúr birtokainak igazgatási és gazdálkodási egysége, az uradalom, már a
13-15. századra kialakult Magyarországon, jelezve a földesúri tulajdon megszilárdulását és folyamatos terjeszkedését. Ez a folyamat a jogilag egységes jobbágyosztály kialakulásával járt együtt.2 1848-ban felszabadították a jobbágyságot, de a
földesúri üzem 1945-ig létezett, ezért a paraszti és nemesi társadalom kutatása
elképzelhetetlen az uradalmak történetének, az igazgatásuk során keletkezett iratoknak a vizsgálata nélkül.
Magyarországon hosszú időn keresztül a történetírás egyet jelentett a politikatörténettel, ugyanakkor mindig voltak olyan történetírók, akik felismerték a
gazdaság- és társadalomtörténet fontosságát. Az agrártörténet-kutatás kezdetei a
18. századig, Bél Mátyás munkásságáig nyúlnak vissza, aki szakított a hagyományos politikai megközelítéssel, tág teret szentelt a gazdasági viszonyok elemzésének, és külön tanulmányt írt Magyarország mezőgazdaságáról.3 A 18-19. század
fordulójáról Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely nevét kell megemlíteni, akik
feltehetőleg a felvilágosodás tanainak szellemében foglalkoztak a parasztság életével.4 Phaler Károly a mezőgazdaság történetét és ezáltal a parasztság történetét
írta meg Jus Georgicum című latin nyelvű művében, amelyet Keszthelyen adtak
ki 1820-ban. A reformkorban Horváth Mihály szorgalmazta a néppel való foglalatosságot: „Ha pedig így áll honunk politicai története, mi még is egyedül foglalta el a
régi történet- s évkönyvírókat, mit lehet, mit kell mondanunk az ipar és kereskedés történetéről, miután az írók a trónváltozások és országszerződések, háborúk és békekötések s
más nagyszerű és nem nagyszerű, de lármás események írásával elfoglalván, figyelemre is
alig méltatták a népi élet csöndes körét...”5 A reformkort követően ismét a politikatörténet uralta a történetírást, maga Horváth Mihály is felhagyott a gazdasági
kérdések vizsgálatával.
Változást a 19. század utolsó két évtizede hozott. Wenzel Gusztáv megírta
1887-ben Magyarország mezőgazdaságának történetét, majd megjelent Thallóczy
Lajos munkája, ami újabb kitörési pontot jelentett a politikatörténetből a gazda-
1 A kutatási téma megvalósulását az OTKA T 46069 TRT számú pályázati támogatása tette lehetővé.
Ezért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.
2 Lásd erről: Bolla 1998.
3 Bél 1735-1742.; Bél 1984.
4 Tessedik–Berzeviczy 1979.
5 Horváth Mihály 1841.
11
ság- és társadalomtörténet felé.6 1894-ben Tagányi Károly kezdeményezésére indult útjára a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, amelynek egyik szerkesztője is
volt. Az 1906-ban megszűnt folyóiratban, amelynek legnagyobb érdeme, hogy
ráirányította a figyelmet a gazdaságtörténet fontosságára, a szerkesztő Tagányi
mellett rendszeresen publikált többek között Acsády Ignác és Takáts Sándor is.
A két világháború közötti időszakból Domanovszky Sándor és a körülötte
szerveződő kutatói kör munkájának köszönhetően kialakult egy „uradalomtörténeti iskola”, amelynek célja az ország jelentősebb uradalmainak monografikus
feldolgozása volt. Vállalkozásuk keretében több értékes munka jelent meg.7 Az
1945 utáni történetírás bővelkedik a jobbágyság történetét feldolgozó munkákban, de az uradalomtörténet nem volt jellemző, illetve az uradalomtörténeti források kiadása néhány kivételtől eltekintve még váratott magára.8 Az uradalomtörténeti kutatások az 1980-as évektől kaptak új lendületet. A teljesség igénye
nélkül említhetjük meg Fülöp Éva Mária, Papp Klára, Kaposi Zoltán,9 Kenyeres
István, Szirácsik Éva, Dóka Klára munkásságát.10
Szakirodalmi előzmények, Muraköz története
A Muraközről ez ideig nem sok munka jelent meg, annyiban keltette fel a történetírók figyelmét, amennyiben a Zrínyi család birtokaként szerepet játszott Magyarország kora újkori történetében.11 A kutatásunk tárgyára vonatkozó eddig
megjelent legjelentősebb munka, illetve forráspublikáció a Monumenta Zrínyiana.12 Az első kötetben, amelynek szerkesztője R. Várkonyi Ágnes volt, Zimányi
Vera adott közre a tengermelléki birtokokra vonatkozó forrásokat. A második
kötetben Zimányi Vera szerkesztésében N. Kiss István publikálta a Muraközi és a
Bosjakoi uradalom forrásait. Előbbire vonatkozóan összesen 16 dokumentumot
és egy térképet adott közre, valamennyit a bécsi Haus-Hof und Statsarchiv Ungarische Akten, Spezialia, Zrínyische Akten 307. csomójából, illetve a MOL E 156.
Urbaria et Conscriptiones iratsorozatából. A szerző az addig megjelent német és
horvát nyelvű szakirodalom eredményeit is felhasználva rendkívül részletes és
alapos bevezető tanulmányokat közölt a Muraközi uradalomról, gazdálkodásáról,
a parasztság helyzetéről és az uradalom katonai-védelmi rendszeréről. Az 1672
és 1720 közötti időszakból közölt forrásokat, a tanulmányokban azonban felhasz-
Thallóczy 1879.
Például: Csapody 1933.; Wellman 1933.
8 Szabad 1957.
9 Fülöp 1994.; Papp 1998.; Kaposi 2000.
10 Kenyeres 2002.; Szirácsik 2005.; Dóka 2002.
11 Például: Széchy 1896-1902.; Pauler 1876.; Klaniczay 1964.; Perjés 2002.; Bene–Hausner 1997.
12 Monumenta 1991.
6
7
12
nálta a Muraköz 1638-ból fennmaradt urbáriumának,13 valamint az 1720-as regnicoláris összeírásnak az adatait is. A Monumenta Zrínyiana latin nyelvű forrásokat közöl, lábjegyzetei is latin nyelvűek. A bevezetők németül íródtak. N. Kiss
István további két muraközi témájú tanulmányt publikált: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek Muraközi uradalmában, valamint A Muraközi uradalom mezővárosai címmel.14
Ugyancsak értékes forrásokat közölt a Zrínyi javakra, köztük a Muraközre
vonatkozóan Rajka Modrić az 1672-73-as évekből, bevezető tanulmánya azonban
kevésbé alapos. Legfőbb hiányossága, hogy nem adta meg a források levéltári
jelzetét.15 A Monumenta Zrínyiana szerzői Modric több forrását beazonosították
és publikálták. Feltétlenül meg kell említenünk Zrínyi Károly Csáktornyáról szóló monográfiáját, amely tulajdonképpen az egyetlen, témánkra vonatkozó önálló
feldolgozás,16 valamint Gönczi Ferenc Muraköz és népe című kötetét.17 Munkánk
során nagy segítséget jelentett, hogy támaszkodhattunk Maksay Ferenc, valamint
a Felhő Ibolya szerkesztette kötet adataira, amelynek vonatkozó történeti fejezetét Búzási János írta.18
Az uradalom földrajzi, közigazgatási helyzete
A Muraköz, amelyet németül Murinsel, latinul Insula, Insula Muraköz, horvátul
Medimurje néven emlegettek, földrajzi fogalomként a Mura és a Dráva folyók,
valamint a történeti Magyarország és Stájerország között fekvő, egykor Zala megyéhez tartozó területet jelenti. Nagyságát 1809-ben 16 négyzetmérföldnyinek
jelölte Schwartner statisztikája, amit N. Kiss István 881,136 km2-re számolt át.19
Napjainkban az interneten elérhető források 730-750 km2 közötti nagyságot jelölnek. Lakossága horvát, kisebb számban szlovén és magyar volt. Teleki Domokos
1796-ban, Bécsben megjelent útleírásában a következőképpen írt erről a vidékről: „Az a része Szála vármegyének, amely a Mura és Dráva vizei közt Styria határában fekszik, Muraköznek neveztetik, és egy különös vármegye járását teszi. E[z] valóban
szép föld: egy része ti. Styria felől hegyes és erdős vidék, a más termékeny gabonaföldekből, rétekből és mezőkből áll, a mezők pedig fákkal rakottak és bokrokkal fedettek. A faluk
számosok, és egyik a máshoz igen közel esik. Nagy is a népessége ennek a szigetnek, mert
tizenhat mérföld a kiterjedése, és mégis negyvenhatezer lakja; a helységek száma száztizenhárom. Azonban ezek nagyobbára kicsiny helységek, mindazáltal mindennek külön
MOL NRA 1445/7.
N. Kiss 1983., valamint N. Kiss 1995.
15 Modric 1974.
16 Zrínyi 1905.
17 Gönczi 1895.
18 Maksay 1990., illetve Felhő 1970. 362-371.
19 Schwartner 1809. Tom. I. 336.; N. Kiss 1991. 13.
13
14
13
templomocskája megvagyon. A lakosok mindnyájon horvátok és katolikusok. Igen buzgó
népnek és szelíd, de ravasz erkölcsűnek is mondják; lopásról, ölesről az ember köztök nem
hall, szorgalmatos földmívelő emberek és tehetősek is, melyhez legtöbbet a[z] segít, hogy a
fuvarozásokkal magoknak igen sokat keresnek. Ugyanis a muraköziek Triestbe és Fiumába, Horvátországba, Budára, Pestre és a Dunán innen lévő várasokba mennek, különösön
kereskedésbeli portékákat vivén. Lovaik igen jók és erősek vagynak, és igen szépeknek is lehet mondani. Úgy mondják, hogy gróf Althán, a mostaniaknak nagyatyjok, maga ménest
tartván, spanyol fajtát szaporított, és ilyent a parasztok által is szaparíttatott, mely szerint a muraközi lovakat spanyol fajtának lehetne jobbrészint mondani. A marhák itt olyanak, mint Baranya és Somogy vármegyében, azaz kisebb neműek; a sertések is hasonlók.
A marhaökonómiát itten űzik, és kereskednek is magok között véle, azonban külső commerciumok vélek nincsen, mert itt a határok kicsinyek lévén, a legelő kevés, és oly sok marhát nem lehet tartani. Juhokat itt éppen nem tartanak a parasztok, ezt is nyilván a legelő
szűk léte miatt.
A Muraköznek Styriával határos része hegyes lévén, ebben igen jóféle bor terem, melyet a magyarországi borok között a legjobbak közül valónak tartanak: a határos óstriai
tartományokban is igen nagy kelete van az insulaner nevezet alatt.”20
A Muraköz idővel Zala megye egyik járásává vált, a 17. század 40-es éveitől a
megyei közgyűlési jegyzőkönyvek külön muraközi szolgabíró és esküdt választásáról tudósítanak. A vidék a megye más területeivel összevetve viszonylag jó
állapotban vészelte át a török háborúk időszakát, veszteségei ellenére népsűrűsége magasabb volt a megyei átlagnál. Így Zala a 18. század elején a rá kirótt adóteher minél nagyobb részét igyekezett a Muraközre hárítani. 1714. június 17-én
született megegyezés arról, hogy a jövőben a megyét érintő adóteher 1/5-ét kell
kiállítania. A quintalitás elvét ezt követően még hosszú évtizedeken keresztül
alkalmazták. Az adókivetést a megye tisztviselői végezték, a behajtást azonban
1750-ig az uradalmak maguk intézték.21 Területe az első világháborút követő békeszerződések értelmében 1920-ban Magyarország határain kívülre került, néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével ma Horvátországhoz tartozik.
Az uradalom birtoklástörténete
A Muraköz területének csaknem egésze a muraközinek, majd a 18. századtól központjáról egyre gyakrabban csáktornyainak is nevezett uradalom fennhatósága
alá tartozott. Az 1720-as összeírás mindössze néhány kisebb nemesi birtokost
említ meg mellette. Kiterjedését, jövedelmezőségét és birtokosait tekintetbe véve
története megyei és országos szinten is érdeklődésre tarthat számot. Birtokosai
20
21
14
Teleki 1993. Teleki Domokos 1795-ben járt a Muraközben.
Turbuly 1986. 269-270., illetve Turbuly 2000. 25-30.
gyakran Zala főispáni tisztét is betöltötték.22 A 11. század folyamán osztrák kézre
jutott, egészen a 13. század második feléig a güssingi grófok birtokolták. Károly
Róbert 4000 gira ezüst árán váltotta vissza, majd rövidesen Lackfi István és örökösei kezére került. 1397-ben a Lackfiak hűtlensége miatt újra a király, Zsigmond
birtoka, majd Széchényi Frank és Simon rövid zálog címén történő birtoklását
követően23 a 15. század elején 48.000 arany forintért a Cillei grófok vették zálogba, majd kapták tulajdonul. Kihalásukat követően Mátyás király visszaszerezte,
majd kincstartójának, Ernuszt (Hampó) Jánosnak adományozta. Ernuszt Gáspár
1541-ben utód nélkül halt el. Az uradalmat özvegyének apja, Keglevich Péter
horvát bán ragadta magához. Az üggyel még az 1542. évi országgyűlés 43. cikkelye is foglalkozott, kötelezve Keglevichet a birtok két hónapon belüli kiadására.
Ferdinánd 1546-ban az időközben horvát bánná kinevezett Zrínyi Miklóst bízta
meg Keglevich eltávolításával az Ernuszt örökségből. Mivel Zrínyi báni beiktatása, 1542 vége óta maga viselte a báni bandérium, 400 lovas tartásának költségeit,
s mivel a korábbi évek hatalmi játszmáiban jelenős érdemeket szerzett Ferdinánd
szolgálatában, többek között Katzianer János meggyilkolásával, rövidesen a Muraköz törvényes urának mondhatta magát.24 Az 1549-es összeírás új birtokosként
tüntette fel, akinek 94 helységben 743 portája volt.25 1638-ban a Zrínyi vagyon
– így a Muraközi uradalom is – felosztásra került a két testvér, Zrínyi Miklós és
öccse, Péter között.26 Központja, Zrínyi Miklós székhelye, Csáktornya volt. A költő
1664-ben bekövetkezett halálát követően öccse minél nagyobb részt próbált kiragadni az özvegy és fiatal unokaöccse fennhatósága alól, Csáktornya is az ő kezére
került. Új szerzeményeit azonban csak rövid ideig élvezhette. Mint a Wesselényiféle összeesküvés egyik fő szervezőjét 1670-ben elfogták, fej- és jószágvesztésre
ítélték, majd 1671. április végén kivégezték. Javait összeírták, elkobozták, kamarai kezelésbe kerültek. Zrínyi Miklós fiának, Ádámnak 1691-ben bekövetkezett
halála után pedig az ő vagyonrésze is a stájer (gráci) kamara kezelésébe, majd
zálogbirtokosok kezére került. 1695-1709 között Marchio de Prie bírta, 1715-1719
között Chikulini János bérelte az 1720-as eladományozásig. 1720-ban az uradalmat III. Károly kegyence, a birodalmi elithez tartozó Althan János27 gróf kapta
meg adományként. Az új szerzeményt csak rövid ideig élvezhette, egy évvel később, 1721-ben elhunyt. Kiskorú fia, Mihály János a korábbi főispán, Esterházy
22 1593-1625 között Zrínyi György és Miklós, 1644-1664 között Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér,
1683-1691 között fia, Zrínyi Ádám, 1721-1785 között Althan Mihály János és Mihály József, majd 17901824 között Althan Mihály János és Ferenc.
23 N. Kiss 1991. 11–13.
24 Salamon 1865. VII. fej. 347–362.
25 Maksay 1990. 929–1010.
26 N. Kiss 1983. 340. A birtokfelosztó iratot közli kötetünk: 1. számú irat.
27 A család nevét Althannként is írják. Mi a Molnár András szerkesztette kötet (Molnár 2000.) gyakorlatát követve a család nevét egy n-el írjuk.
15
József halálával a főispáni címet is elnyerte. Nagykorúságáig, 1733-ig Batthyány
Lajos gróf személyében főispáni adminisztrátor irányította a megyét.28 Az úrbérrendezés idején az uradalomhoz tartozó összes úrbéres terület 27.911 hold volt.29
Az Althan család a 18. század végére eladósodott. Festetics György 1791-ben vásárolta meg tőlük az akkor már csáktornyainak nevezett uradalmat. Teleki a következőképpen írt erről: hanem a mostani gróf Althán, ki is Szála vármegyei főispány,
ezen jószágokat örök áron eladta g. Festetics György úrnak, egymillió-hatszázezer forintért; magának egy falut mégis megtartván: mert a gróf Althánok Szála vármegyei örökös
főispánysága a Muraközben való birtokkal egybe van kötve.30 A gróf számítása annyira
bevált, hogy még utóda, Althan Ferenc is elnyerte a főispáni tisztet, amelyet 1824.
március 19-ig töltött be.31 A vásárláskor regisztrált pénzösszeg az Althan család
felé fennmaradó passzívákkal és az e célra felvett hitelekkel együtt 1.609.571 ft-ot
tett ki. A jegyzett adósságok egy része az Althanokkal szembeni adósságok átvállalásából eredt. Beszédes adat, hogy az uradalom öt év alatt 529.000 ft bevételt
hozott, a vételárnak csaknem egyharmadát.32
Az uradalom társadalma és gazdasága
E forráskiadvány bevezetőjében nem célunk az uradalom társadalomtörténetét
adni, ez egy önálló monográfia tárgyát képezhetné. Itt mindössze néhány jellemzőről szólunk részben saját kutatásaink, részben N. Kiss István munkáin keresztül.33 Mivel az általunk közölt iratok közül az első 1638-ban, míg az utolsók az
1770-es években keletkeztek, így vizsgálódásunk is ezt az időszakot érinti. Az
1638-as összeírás idején még a Zrínyiek kezén volt a muraközi uradalom, ez évben került sor – amint azt már említettük – a Zrínyi vagyon kettéosztására a két
testvér Miklós és Péter között.34 Az 1671 utáni időszakból közölt iratok már arra
az időre esnek, amikor az uradalom már a stájer kamara kezén volt, kivéve azt a
területét az uradalomnak, ami Miklós fiáé, Ádámé volt, annak 1691-ben bekövetkezett haláláig, utána ez a birtokrész is a kamara kezelésébe került. Az 1695 és
1720 között keletkezett iratok a zálogbirtokosok időszakából valók, míg az 1720
utáni korszak az Althanok birtoklását hozta, amint ezt a birtoklástörténeti fejezetben megírtuk. Tehát közel százötven évet fognak át a közölt iratok. Ez az időszak azonban nemcsak a birtokosok személyének változásával írható le, a társadalomban is mélyreható változások történtek, nyomon követhető miként változott
Szabó 1978. 101.; Turbuly 1996. 109–110.
Lásd Felhő 1970. 363.
30 Teleki 1993.
31 Molnár 2000. 247.
32 MOL Festetics Levéltár P 246. 4. cs. 5-6. ff.37–48. A vásárlásról: Kurucz 2006. 550–551.
33 N. Kiss 1983., 1991., 1995.; Horváth Zita 2006/a., 2006/b.
34 A kötet 1. számú irata.
28
29
16
meg a vitézlő renddel azonos vagy hasonló utat bejárt, privilégiumokkal rendelkező katonaparasztok sorsa, miként tagozódtak be a jobbágyi társadalomba. Míg
a 17. századi összeírások egyértelműen a katonaparaszti állapotot mutatják, addig 1720-tól kezdődő iratokban ez a társadalmi réteg eltűnik, pontosabban nem
katonaparasztként, hanem úrbéri kötelességekkel tartozó jobbágyként jelenik
meg. Bizonyos előjogaik továbbélését mutatja az 1720. évi összeírás,35 ezek azonban az úrbérrendezés idejére már elenyésznek.
N. Kiss István kutatásaiból tudjuk, hogy a 17. század első harmadára a Muraközi uradalom birtokterületének jelentős része szolgáló nemesek kezére került,
akik a kapott földért cserébe katonai szolgálattal tartoztak. Az 1638-as birtokosztály a jobbágyok nevei mellett személyenként felsorolja az ún. summalista és
beneplacentárius nemeseket (Summalistae, Beneplacentarii et libertini), akik részben
nemes familiárisok és szervitorok voltak, részben olyanok, akik a nagybirtokosok
engedélyével, kölcsön fejében, uradalmi földet szereztek. Az összeírás csak a vagyonukat sorolja fel, nincs utalás a katonai szolgálatukra, ellentétben a későbbi,
1670 után keletkezett összeírásokkal, amelyekben erről részletesen szó van. Tehát
a summalisták nobiles possessionati, azaz jómódú nemesek voltak, akik az uradalomtól zálogba földet kaptak, nevük onnan származik, hogy a zálogbirtokért
bizonyos mennyiségű summapénzt adtak, lényegében zálogbirtokosok voltak.
Mivel katonáskodtak, az uradalmi hadszervezet gerincét alkották. Az ún. beneplacentáriusok ugyancsak nemesi származásúak voltak, akik szerényebb anyagi
helyzetben voltak, kisebb birtokkal rendelkeztek, emellé az uradalomtól szolgálati birtokot kaptak, szolgáló nemeseknek is nevezték őket. A summalisták és
beneplacentáriusok maguk is katonáskodtak, de magukon kívül katonákat is ki
kellett állítaniuk, akik paraszti eredetűek voltak. Hasonlóan az ország más területén élő végvári katonákhoz, mentesültek a jobbágyi szolgáltatások vagy azok
egy része alól, őket nevezzük katonaparasztoknak. Tulajdonképpen szabadparasztok lettek, akik telkük után katonai szolgálattal, és az állami és földesúri terhek egy részével tartoztak. A hadszervezetben a katonaparasztok jelentősége
nőtt, jelentőségük meghaladta a nemes katonákét. A katonaparasztokat az uradalom emelte ki a jobbágysorból, ez által a szolgáltatások alól való mentesítésben
elveszett a nemes katonák közvetítő szerepe. A summalisták kezén – amint azt a
közölt források bizonyítják – nagy mennyiségű föld volt, sokuk 6 egész telek fölötti birtokkal rendelkezett, a kis birtokkal rendelkezők között (kevesebb, mint a
summalisták fele) is egész telek fölötti volt az átlagos birtokméret. A beneplacentáriusok kisebb méretű, egy egész teleknél kisebb földbirtokkal rendelkeztek.
Éppen ezért a beneplacentáriusok személyesen szolgáltak, a summalisták zöme
maguk helyett huszárokat állított ki, jobbágyuk egy részét felszabadították, és
35
„Conscriptio dominii Csaktornya seu totius Insulae Muraköz, 1720.” In: N. Kiss 1991. 367–581.
17
mint katonaparasztokat ajánlották az uradalomnak. 1638-ra már kialakult ez a
rendszer: 1135 jobbágycsalád gazdálkodott 295,3 egész telken az uradalom birtokában és a 189 zálogbirtokos (sumalista és beneplacentárius) 732,27 egész telken
gazdálkodott.36 Tehát 1638-ban, amikor a Muraköz még teljes egészében a Zrínyi
család kezén volt, a török elleni védelem miatt a népesség egy jelentős része a
hagyományos agrártevékenység mellett vagy a helyett katonáskodott. Az uradalom elkobzását követő időszakban,37 amíg a Muraköz a kamara, majd a zálogbirtokosok kezén volt, a társadalom felépítése megmaradt. A kamarai birtoklás
idején 209 jobbágytelek volt a summalista és beneplacentárius nemesek kezén és
260 egész telek a kamara birtokában. A Muraközi uradalomban a vlachokat is
katonai szolgálatra alkalmazták.
A katonaparasztok adták azonban a fegyveres erő zömét mind a Zrínyiek korában, mind a kamarai birtoklás idején. „A katonaparasztok telke gyakorlatilag mentesült a földesúri, illetve az állami adótól, mindössze néhány napi fuvarozási és szénakaszálási robottal tartoztak. A huszárok saját lovon szolgáltak, de fegyvert, felszerelést,
katonaorvosi gondozást az uradalomtól kaptak. Nehéz nem túlbecsülni a katonaparaszti
állapot jelentőségét: az uradalom felszabadította jobbágysága jelentős részét a feudális terhektől és szolgáltatásoktól, gyakorlatilag csaknem szabadparaszti szintre emelte őket és
külön jogállású fegyveres csoportot szervezett belőlük.”38 1638-hoz képest az 1670-es
évekre az lesz az alapvető különbség a földbirtokstruktúrában, hogy a summalisták és beneplacentáriusok kezén folyamatosan csökkent a telkek száma. Ennek
valószínűleg az volt az oka, hogy a hadszervezetben helyettük egyre inkább a kevesebb költséggel járó katonaparasztokat alkalmazták. Az 1690-es évekre a katonaparasztok a fegyveres erő több mint 90%-át adták. A Monumenta Zrínyiana
közli az uradalom 1720-as urbáriumát,39 amelyből kiderül, hogy még mindig éltek az uradalomban zálogbirtokosok, de a forrás tanúsága szerint már nem voltak katonaállításra kötelezve. A katonaparasztokról is, mint valamikori katonákról beszélnek, anélkül, hogy még mindig igényt tartanának katonai szolgálatukra.
Hasonlóan az ország más területén élő volt végvári katonákhoz, valamit meg
tudtak őrizni korábbi privilegizált helyzetükből, jobbággyá váltak ugyan, de kedvezőbb adókkal terheltettek. A tradicionális jobbágyi adók helyett árendát fizettek. A 17. században az uradalomban ún. vajvodatus-okat, katonai körzeteket
hoztak létre, ahova összetelepítették a katonaparasztokat, akik korábban falvakban, elszórtan éltek. A három ilyen vajvodatus (vajdaság) – goricsányi, novako-
N. Kiss 1983. 343.
A Muraközi uradalom azon részét, ami Zrínyi Miklós kezén volt, halála után fia, Ádám örökölte,
akinek 1692-ben bekövetkezett halála után ez a birtokrész is a kamara kezére került. Zrínyi Ádám
sorsáról lásd: Hausner 2007. 165-180.
38 N. Kiss 1983. 345.
39 N. Kiss 1991. 367-581.
36
37
18
veci, kottori – 14 helységébe vonták össze a katonaparasztokat. 1720-ban összesen 417 családot írtak össze, akiknek sikerült megőrizni korábbi katonaparaszti
kiváltságuk jelentős részét, ők az uradalmi jobbágyság 17%-át tették ki. Az uradalom belső közigazgatási egységeit judicatusnak, kerületnek nevezték.40
Az uradalomban a 17. század elején kb. 3500 család élt, 18 fő jutott egy km2re, 1720-ban 2700 család, egy km2-en 13 fő. Ezzel Zala megye legsűrűbben lakott
területének számított.
A fentiekből is látszik, hogy a katonaparasztoknak milyen jelentősége volt az
uradalom társadalmában, de már a legelső a birtokosztályra vonatkozó forrásban
is szembetűnik, hogy annak ellenére, hogy a Zrínyiek gazdálkodásában nagyon
sok modern elemet feltételez a kutatás, kereskedelem, vasgyártás stb., a muraközi uradalom gazdálkodása alapvetően a telkes jobbágyságra épül és ugyancsak
szembetűnő rögtön a fél- és negyedtelkesek túlsúlya.
Az urbáriumok alapján megerősödhet az a nézet, hogy az uradalom alapvetően a jobbágyi gazdaságokra épült akár természetben fizettek a földesúrnak, akár
pénzben, ill. egyéb járadékokban. Az urbáriumokból kitűnik az uradalom különlegessége, jelesül, hogy több várral ill. adriai kikötővel is rendelkezik, amelyek
természetesen a gazdaságot tekintve is relevánsak. A várak egyben katonai erősségek is voltak, így ezek összeírása a korszak hadtörténetére is adalékul szolgál.
Az urbáriumok az agrárgazdaság jellegzetességeit is mutatják, egyrészt a gabonafajták felsorolásával és arányukkal az egyes falvak gazdálkodásán belül, de
kitűnik az is, hogy mely uradalmi helységek termelték a korszak leginkább kurrens árucikkét a bort. Az urbáriumok tartalmazzák az ún. ajándékok vagy muneráliák listáját is, amiből kitűnik, hogy igen hasonlóak más uradalmak, tájak, sőt
országrészek szolgáltatásaihoz (tyúk, tojás, kappan, ártány), ami a nagy különbségek mellett is felveti a jobbágyi szolgáltatások hasonlóságát, dacára annak, hogy
a 17. században már három ország, két birodalom, jó néhány katonai és közigazgatási régió, ugyanakkor rengeteg megye osztozott Magyarországon.
A jobbágyi kötelezettségek összeírása viszonylag magas és jól szabályozott
robotmunkára enged következtetni, több helyen heti két napos igás, ill. négy napos gyalog robotra kötelezték a jobbágyokat. Kérdés, hogy az uradalom adminisztrációja hogyan tudta behajtani ezt a kötelezettséget. A robotmunka magas
szintű szabályozása feltétlenül összefügghet azzal, hogy az uradalmat nemcsak
birtokként, hanem gazdasági egységként, sőt üzemszervezetként is tekintették,
sőt kezelték és a háborús körülmények és pusztítás nem volt olyan számottevő,
mint más uradalmakban. Egyes források a jobbágyi gazdaság üzemszervezetére
és az agrárium nívójára is fényt vetnek, hiszen kitűnik, hogy a 17. század második felében a csáktornyai vár allódiumában háromnyomásos gazdálkodást foly40
N. Kiss 1983. 350.
19
tattak. Az allodiatúrára, a haszonvételekre szintén több forrás vonatkozik, más
hasonló uradalmakhoz hasonlóan az allodiális gazdálkodás itt is leginkább a várak közvetlen környezetében figyelhető meg, igazolva, hogy ezek közvetlenül a
várnép, a katonák, ill. a földesúr háztartása céljait szolgálták. Az összeírásokban
feltűnnek a Zrínyiek vasbányáinak bányászai, akik kiváltságuknál fogva nem
voltak jobbágyi szolgáltatásokra kötelezhetők, a kamara ugyanakkor az uradalmi
szőlők művelésére próbálta őket kényszeríteni, a bányászok azonban ellenálltak.
Az uradalom, haszonvételeit tekintve, kihasználta a vidék gazdaságföldrajzi előnyeit, jelesül a folyóvizekben való bőséget, ill. a vidék jó része még a 17. században is erdőkkel volt borítva, így komoly jövedelmei származtak a halászatból és
az uradalmi erdők makkoltatásából. Az összeírások az erdők nevét is tartalmazzák, így a helytörténet kutatóit is érdekelhetik. A neveket illetően a jobbágytelkek
összeírása mutatja, hogy az uradalom jobbágysága jórészt horvát eredetű, ezért
ez a forrásanyag a 17. század második felének névhasználatához is nagy tömegű
adattal szolgál. A nevek között természetesen magyarokat is találunk, de csak
ritkán. Az összeírás alapján a nem horvátok szegregációját egyedül a vlach vagy
oláh elemeknél figyelhetjük meg. A magyarok nem alkotnak külön tömböt az
uradalom falvaiban. A vlachok (oláhok) részben legeltetésből éltek, s 100 marhájuk után 2-vel tartoztak, részben nyuszttal és ártánnyal adóztak az uradalomnak,
ugyanakkor egy részük katonai szolgálatot is teljesített az uradalom erősségeiben. A vlach népesség mindig egy tömegben jelenik meg, s mivel kívül álltak a
klasszikus telki jobbágyságon, sajnos névsor sem készült róluk. Jellemző azonban, hogy a kamarai összeírók az alábbi formulát használják rájuk: „mivel állhatatlanok, s a legkisebb sérelemre is átmennek egy másik várba szolgálni, így házukat elhagyják”, nehéz megbecsülni az értéküket.
A kamara a konfiskált uradalom összeírását gazdasági erejének felmérésére is
felhasználta, az ún. közbecsű intézményével, így az egyes gazdasági elemek értékének megbecsülésével a gazdaságtörténet kutatóinak megmutathatják, hogy az
egyes gazdasági egységek (jobbágytelek és töredékei, zsellérség, nemesi telek,
pusztatelek, majorsági házhely stb.) milyen értékviszonyban álltak. Az összevetésből már az első pillanatban kitűnik, hogy a telek értékét a jobbágymunka határozta meg.
Az uradalom vizei jelentős malomipart tartottak fent, amelyből nem elhanyagolható jövedelme származott az uradalom birtokosának.
20
A muraközi uradalom jobbágyi társadalma az úrbérrendezés idején41
Az uradalom 18. századi jobbágyi társadalmáról az úrbérrendezés forrásai tudósítanak leginkább.42 Amint azt írtuk fent, a muraközi uradalom a 18. században
külön járását képezte a megyének.43 Az úrbérrendezés idején összes úrbéres földterülete 27. 911 hold volt, több mint száz falu és mezőváros tartozott hozzá.44 Néhány helységben az Althan családon kívül kisebb birtokosok is rendelkeztek birtokkal, ill. ez által jobbágyokkal.
Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen volt az úrbérrendezés
előtt az uradalom jobbágyainak helyzete, milyen hatással volt az úrbérrendezés a
paraszti társadalomra.
Egyrészt a parasztság jogi helyzetét vizsgáljuk, vagyis, hogy örökös jobbágyok
vagy szabadmenetelűek éltek az uradalom helységeiben, a paraszti társadalom
hány százalékát tették ki a telkes jobbágyok és zsellérek, és ezek és más szempontok mennyiben befolyásolták a szolgáltatások milyenségét és mennyiségét,
vagyis milyen szolgáltatással tartoztak földesuruknak. A megye lakossága vegyes etnikumú volt, részben magyar, részben horvát, felekezetét tekintve jórészt
római katolikus. (A muraközi járás és uradalom a Zágrábi Püspöki Egyházmegyéhez tartozott.) A Zrínyiek által erősen védett Muraköz megmenekült az elnéptelenedéstől, ezért a törökkor utáni betelepítések nem érintették, lakosságának
nemzetiségi és etnikai összetétele a 18. századra is megmaradt. A megye leggazdagabb, legsűrűbben lakott területe volt, földesura általában a megye főispáni
tisztét is betöltötte, külön szolgabírája, később alszolgabírái, esküdtjei voltak.45
Az úrbérrendezés idején a következő volt Althan Mihály uradalmában a parasztság rétegződése:
Telkes jobbágyok száma: 1974 (+9 gr. Althan Mihályné részén)
Házas zsellérek száma: 1672 (+5 gr. Althan Mihályné részén)
Házatlan zsellérek száma: 119
Összes úrbéres száma: 3765 (+14 gr. Althan Mihályné részén)
41 A tanulmányhoz készítettünk egy táblázatot, amely megadja a helység nevét a muraközi járáson
belül, a földesúr nevét, a jobbágyi szolgáltatásokat és jogállást.
42 A kérdést egy tanulmányban már megírtuk, itt most röviden foglaljuk össze az ott megírtakat:
Horváth Zita 2006/a.
43 Turbuly 1986. 269.
44 Közöltünk egy mutatót az úrbérrendezés-kori helységek listájáról, megadva a birtokos nevét is.
45 Turbuly 1996. 115.
21
Telekmegoszlás:
Belső telek:
Telkes jobbágyoké: 2152 (+5 gr. Althan Mihályné részén)
Zselléreké: 574 (+1 gr. Althan Mihályné részén)
Összesen: 2726 (+6 gr. Althan Mihályné részén)
Szántó:
Rét:
Teljes úrbéres földterület:
Az uradalom következő helységeiben az Althan családon kívül más földesurak is birtokoltak: Bellicza, Dekanovecz (Belicai plébánia); Benkovecz, Monte
Gorichicza (Vucsák János); Benkovecz (Szoboticai plébánia); Benkovecz (Augustics Ferenc); Brezje (özv. Vinkovics Ádámné Cserenkó Terézia); Brezje (Vida József); Cheszianczy (Strido plébánosa); Csehovecz (Berke Zsigmond); Pálovecz
(Berke Antal); Gardinocz (Inkey uraság, Stroh úr, Dominis Ferenc); Alsóhrascsán
(Kóss János); Leszkovecz, Machovecz, Senkovecz, Strido (Csáktornyai pálosok);
Nedelicz (Nedelici plébánia); Pálovecz (Thustics Boldizsár); Perlak (Perlaki plébánia); Fölső- és Alsópretetinecz (Vály úr); Siskovecz (Szentmihályi plébánia);
Strido (Stridoi plébánia); Zebanecz (Zerpák Pál örökösei); Stráhoninecz (Sztranonineci plébánia); Turchische, Dvorische (Oszterhueber Antal és Ferenc). Muraszerdahely, Siskovecz és Zebanecz, Strido, Szentmárton (kisebb birtokosok).
Ezekben a helységekben a fent említett birtokosok csupán néhány jobbággyal
és/vagy zsellérrel rendelkeztek, tehát elmondható, ezen uradalom Althan birtok
volt. (pl. Beliczában az Althan birtokrészen 49 telkes jobbágy, 4 házas és 1 házatlan zsellér élt, tehát összesen 54 úrbéres; míg a belicai plébánia 6 telkes jobbágy
ura volt összesen.)46 Amint az a fenti adatokból kitűnik a telkes jobbágyok száma
meghaladta a zsellérek számát, a zsellérek között elenyésző volt a házatlan zsellérek száma.
46
22
Lásd a táblázatot.
Örökös jobbágyok és szabadmenetelűek:
Zala megye hat járásában valamivel meghaladta a szabadmenetelűek száma az
örökös jobbágyokét, néhány földesúrnál fordult az elő, hogy az egyik vagy másik
kategória volt a jellemző, de leggyakrabban a birtokosok egyaránt gyakoroltak
joghatóságot szabadmenetelű és örökös jobbágyok felett. Például a lövői járás
területén található belatinci uradalom (gr. Csáky György birtoka) helységeiben
élő jobbágyok egy-két kivételt leszámítva örökös jobbágyok. Ez a tendencia azokban a birtokokban volt általános, amelyek egy tömbben feküdtek, de például a
megyében több mint 80 helységet uraló herceg Esterházy család jobbágyai között
egyaránt előfordult a szabadmenetelűség és az örökösség.
Az Althan család muraközi uradalma volt még ilyen, egy tömbben fekvő birtokkomplexum. Összesen 18 helységben találtam szabadmenetelű jobbágyokat
és 11 helységben vegyesen éltek szabadmenetelű és örökös jobbágyok, de a falvak zömében örökös jobbágyok éltek.47 Ennek nyilván az volt az oka, hogy noha
megváltozott a 18. századra a birtokos személye, de a jobbágyok régóta egy helyben éltek, örökölték jobbágyi státusukat, jobbágytelkükkel és szolgáltatásaikkal
együtt.
Szolgáltatás módja (urbárium, szokás, contractus) milyensége (természetbeni vagy
készpénzes adózás, robot):
Három helyen adóztak urbárium szerint, egy helyen csak az Althan család volt a
birtokos, két helyen másokkal együtt. 24 (ebből 21 helységben csak az Althan
család volt birtokos) helyen volt contractus, a meghatározó a szokás útján történő
adózás volt, ez összefügghet az örökös jobbágyi státussal.
Amint az a mellékelt táblázatból is kitűnik, a legtöbb helyen volt robotkötelezettség a jobbágyok számára, függetlenül a szolgáltatási formától, vagyis attól,
hogy szokás, urbárium vagy contractus szerint adóztak. De a contractus alapján
adózó helységek jobbágyai főként árendáztak, tehát csak készpénzt adtak, két
esetben fordult elő a készpénz mellett munkajáradék (Mihályevecz Inferior-Alsómihályevec, Muraszerdahely). Ezen contractusos helységek jobbágyai nagyobbrészt szabadmenetelűek, néhány helyen örökös és szabadmenetelű jobbágyok
vegyesen laktak, egy helyen éltek csak örökös jobbágyok. Csukovecz község lakói contractus alapján adózó örökös jobbágyok voltak, csak árendáztak. A contractus alapján adózók ebben az uradalomban – két helység kivételével, ahogy írtam – árendáztak, a megye más járásban, ill. más földesuraknál ez nem volt ilyen
egyértelmű, sok helyen fordult elő munkajáradék a készpénzes adózás mellett.
47
Lásd a táblázatot.
23
A 21 contractualista helység közül 6 mezőváros, 15 község volt. Csáktornya mezővárosban az úrbérrendezés idején 180 házas zsellér élt, csak készpénzzel adózó
szabadmenetelűek voltak. Kottory mezőváros lakói szabadmenetelű, csak árendázó zsellérek voltak (249 házas, 3 házatlan zsellér). Légrád mezővárosban 458
házas zsellér, 39 telkes jobbágy lakott, árendázó szabadmenetelűek voltak. Nedelicz mezőváros lakói szabadmenetelű, árendázó parasztok (24 telkes jobbágy, 3
házas zsellér). Perlak mezővárosban a 171 telkes jobbágy és a 28 házas zsellér
csak készpénzt fizetett, részben szabadmenetelűek voltak, részben örökösek. Strido mezőváros 13 telkes jobbágya és 17 házas zsellére csak árendázott, vegyesen
örökösök és szabadmenetelűek voltak. A községekben telkes jobbágyok és (főként) házas zsellérek egyaránt előfordultak. A fenti adatok jól mutatják, hogy a
falvak jobbágyainál nyilvánvalóan tehetősebb mezővárosi lakosok majdnem mindenütt zsellérként írattak össze, ami egyfelől bizonyítja, hogy a „zselléresedés”
nem egyenlő a pauperizációval, és ezek a zsellérek mind rendelkeztek a szabad
költözés jogával.
A szokás útján adózó jobbágyok egyidejűleg készpénzzel és munkajáradékkal
tartoztak földesuruknak, a helységek harmadának jobbágyai csak robotoltak.
Minden örökös jobbágyok voltak, egy-két helyen előfordultak vegyes helységek,
ahol néhány szabadmenetelű jobbágy is élt. Mezőváros egy sem volt közülük.
Csakúgy, mint a megye más területein, a kilenced adás nem volt szokásban.
Szembetűnő, hogy az örökös jobbágyok nagyobb része sem csak természetben
adózott földesurának, készpénzt is adtak, robotoltak is. Abban az egy, Althan
család által uralt helységben, ahol urbárium szerint adóztak a parasztok, kilenced adás nem volt szokásban, más egyéb természetbeni adókról sem tudunk, kizárólag munkajáradékkal (robottal) tartoztak. Itt részben örökös, részben szabadmenetelű jobbágyok éltek.
A muraközi uradalom jobbágyainak jogi és gazdasági helyzete sok tekintetben
hasonló volt, mint a megye más területén, más földesúr joghatósága alatt élő jobbágyoknak. Az uradalom egész területén, csakúgy, mint a megyében másutt,
nem volt jellemző a kilenced adás, de az egyéb természetbeni és pénzbeli adók
tekintetében is hasonlóság mutatkozik. Az uradalomban előfordult a contractus és a szokás szerint történő adózás, amint már említettem, mindössze egy helyen volt az úrbérrendezést megelőzően urbárium. Ez szintén általános volt Zala
megye más területén is. A legnagyobb különbség más földesurak jobbágyaihoz
képest a jogi helyzetben volt, tudniillik a muraközi uradalomban az örökös jobbágyok száma meghaladta a szabadmenetelű jobbágyokét, míg a megyében a
szabadmenetelűség jellemzőbb.
24
Szolgáltatások és jobbágyi kötöttségek Zala megye muraközi járásában
az úrbérrendezés idején
Járás
Muraközi
gr. Althan Mihály
Földesúr
Helység neve
Badlichan
Szokás/
urbárium/
contractus
szokás
Robot és/vagy
készpénz
Kilenced
Jobbágy jogi
státusa
Bellicza
szokás
Benkovecz
szokás
Bogdánovecz
szokás
Borke
szokás
Brezje
szokás
Brezovecz
szokás
Bukovje
szokás
Cheszianczy
szokás
Chrechan
szokás
Czyrkovlyan
contractus
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
csak készpénz
nincs
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
szabadmenetelűek
szabadmenetelűek
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
vegyes
örökös jobbágyok (1 szabadmenetelű)
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
Csáktornya
contractus
csak készpénz nincs
Csehovezc
szokás
Csukovecz
contractus
robot és
nincs
készpénz
Dekanovecz
szokás
robot
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
Domasinecz
contractus
Dragoszlavecz szokás
robot
nincs
Drasimerecz
szokás
Draskovecz
szokás
robot és
készpénz
robot
nincs
nincs
25
Járás
Muraközi
gr. Althan Mihály
Földesúr
Helység neve
Robot és/vagy
készpénz
Badlichan
Szokás/
urbárium/
contractus
contractus
Felsődobrava
szokás
robot és
készpénzt
Ferketinec
contractus
Fölsőmihálovecz
Gardinocz
szokás
Gerhávecz,
Konczovdol,
Kracsinovecz
Gibina
szokás
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
szokás
Goriczicza
szokás
Perhovecz
szokás
Hernye
szokás
Preszeka
szokás
Hemusevecz
szokás
szokás
Alsóhrascsán, szokás
26
Hudosan
contractus
Jalsovec
szokás
Jurchevecz
szokás
Jurovecz
szokás
Ivanovecz
szokás
Kottory
contractus
Kilenced
nincs
nincs
nincs
nincs
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
csak készpénz
nincs
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
csak készpénz
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
Jobbágy jogi
státusa
szabadmenetelűek
örökös jobbágyok (1 szabadmenetelű)
szabadmenetelűek
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
szabadmenetelűek
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
szabadmenetelűek
Földesúr
Járás
Helység neve
Szokás/
urbárium/
contractus
szokás
Inferior
Kralyevecz
Felsőkrálovecz szokás
Krisovecz
contractus
Kursanecz
szokás
Lapsina
szokás
Leszkovecz
Légrád
urbárium
contractus
Maczinecz
szokás
Maroff
Muraközi
gr. Althan Mihály
Obresanecz
Mihályevecz
Inferior
Miklovecz
Robot és/vagy
készpénz
Kilenced
robot és
nincs
készpénz
robot és
nincs
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot
csak készpénz
nincs
robot és
készpénz
szokás
robot és
készpénz
szokás
robot és
készpénz
contractus és robot és
szokás
készpénz
contractus
csak készpénz
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
Monte
Gorichicza
Muraszerdahely
Nedelicz
contractus
contractus
robot és
nincs
készpénz
Novákovecz
contractus
Opporovecz
contractus
Orehovicza
szokás
Ottok
szokás
robot és
készpénz
robot
nincs
Peklenyicza
szokás
robot
nincs
Perhovecz
szokás
robot és
készpénz
nincs
nincs
Jobbágy jogi
státusa
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
szabadmenetelűek
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
vegyes
szabadmenetelűek
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
szabadmenetelűek
szabadmenetelűek
szabadmenetelűek
vegyes
szabadmenetelűek
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
27
Földesúr
Járás
Helység neve
Perlak
Podbreszt
28
Muraközi
gr. Althan Mihály
Potturen
(Potturnya)
Pratianecz
Szokás/
urbárium/
contractus
contractus
szokás
Robot és/vagy
készpénz
Kilenced
Jobbágy jogi
státusa
robot és
nincs
készpénz
vegyes
örökös
jobbágyok
vegyes
robot és
készpénz
robot
nincs
nincs
szokás
robot és
készpénz
robot
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
contractus
szokás
Fölső- és Alsópretetinecz
Preszeka
Pribiszlavecz
Alsópusztákovecz
Pusztákovecz
szokás
szokás
robot
nincs
Ráczkanisa
szokás
nincs
Possessio
Sancti
Michaelis
Sábnik
szokás
robot és
készpénz
robot és
készpénz
szokás
nincs
Sáffárszko
szokás
Siskovecz és
Zebanecz
Steffanecz
szokás
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot
nincs
Stráhoninecz
szokás
Strelecz
szokás
Strido
Strukocz
contractus
szokás
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
csak készpénz
robot
Szavszkavesz
szokás
Szentmária
contractus
szokás
szokás
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
robot és
nincs
készpénz
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
vegyes
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
szabadmenetelűek
Althan
Ferenc és
Miksa
Járás
Muraközi
gr. Althan Mihály
Földesúr
Helység neve
Szentmárton
Szokás/
urbárium/
contractus
szokás
Szlákovecz
szokás
Szivicza
szokás
Szlativnyák
szokás
Ternovchák
szokás
Szoboticza
szokás
Sztanetinecz
szokás
Ternovecz
szokás
Tupkovecz
szokás
Tüskésszentgyörgy
Verchicha és
Globoka
Verhovlany
szokás
szokás
Vullaria
szokás
Alsóvidovecz
contractus
Vidovecz
Superior
Mura- Sábnik
közi
szokás
szokás
szokás
Robot és/vagy
készpénz
Kilenced
Jobbágy jogi
státusa
robot és
készpénz
kilen- örökös
ced
jobbágyok
helyett
tized
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
robot és
kilen- örökös
készpénz
ced
jobbágyok
helyett
tized
robot és
kilen- örökös
készpénz
ced
jobbágyok
helyett
tized
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
(kettő szabadmenetelű)
robot és
nincs
örökös
készpénz
(tized) jobbágyok
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
szabadmenetelű
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
robot és
nincs
örökös
készpénz
jobbágyok
29
Földesúr
Járás
Helység neve
Belicai
plébánia
Mura- Bellicza
közi
Dekanovecz
Vucsák
János
Mura- Benkovecz
közi
Monte
Gorichicza
Szoboticai Mura- Benkovecz
plébánia
közi
Augustics Mura- Benkovecz
Ferenc
közi
özv.
Mura- Brezje
Vinkovics közi
Ádámné
Cserenkó
Terézia
Vida József Mura- Brezje
közi
Stridó
Mura- Cheszianczy
plébánosa közi
Berke
Mura- Csehovecz
Zsigmond közi
Berke
Mura- Pálovecz
Antal
közi
Inkey
Mura- Gardinocz
közi
uraság,
Dominis
Ferenc,
Stroh úr
Kóss János Mura- Alsóhrascsán
közi
CsáktorMura- Leszkovecz
nyai
közi Machovecz
pálosok
Senkovecz
Nedelici
plébánia
30
Strido
Mura- Nedelicz
közi
Szokás/
urbárium/
contractus
szokás
szokás
szokás
szokás
szokás
szokás
szokás
szokás
szokás
szokás
szokás
Robot és/vagy
készpénz
Kilenced
Jobbágy jogi
státusa
robot és
készpénz
robot
nincs
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
nincs
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot és
készpénz
robot
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
szokás
robot és
készpénz
nincs
szokás
robot és
készpénz
robot
robot
nincs
urbárium
szokás
nincs
nincs
urbárium és robot
nincs
contractus
contractus
contractus
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
vegyes
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
vegyes
szabadmenetelűek
Földesúr
Járás
Helység neve
Thustics
Boldizsár
Perlaki
plébánia
Vály úr
Muraközi
Muraközi
Muraközi
Muraközi
Muraközi
Muraközi
Muraközi
Szentmihályi plébánia
Stridói
plébánia
Zerpák Pál
örökösei
Sztranonineci
plébánia
Oszterhueber
Antal és
Ferenc
Kisebb
birtokosok
Robot és/vagy
készpénz
Kilenced
Jobbágy jogi
státusa
Pálovecz
Szokás/
urbárium/
contractus
szokás
robot
nincs
Perlak
contractus
örökös
jobbágyok
vegyes
Fölső- és Alsó- szokás
pretetinecz
Siskovecz
szokás
robot
nincs
robot
nincs
Strido
contractus
Zebanecz
szokás
robot
nincs
Stráhoninecz
szokás
robot és
készpénz
nincs
szokás
robot
nincs
szokás
robot
nincs
contractus
robot és
nincs
készpénz
robot
nincs
Mura- Turchische
közi
Dvorische
Mura- Muraszerdaközi hely
Novákovecz
Siskovecz et
Zebanecz
Strido
Szentmárton
contractus
szokás
contractus
szokás
robot és
kilenkészpénz
ced
helyett
tized
örökös
jobbágyok
örökös
jobbágyok
vegyes
szabadmenetelűek
örökös
jobbágyok
szabadmenetelűek
szabadmenetelűek
szabadmenetelűek
vegyes
szabadmenetelűek
vegyes
örökös
jobbágyok
Forrás: Az úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata: Zala Megyei Levéltár,
IV. Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. 1/g. Úrbéri ügyek: Muraközi
járás. Úrbéri tabellák: Felhő 1970. 374-411.; Horváth Zita 2006/b.; Magyarország
történeti helységnévtára. 1996.
31
Forrásbázis
Jelen forrásgyűjtemény a muraközi uradalom történetének 1638 és 1770 közötti
időszakát mutatja be a források tükrében. A kezdő dokumentum Zrínyi Miklós
és Péter vagyonmegosztási okmánya. Különös jelentőséggel bír, hogy a legelső
irat, egyben oklevél is, a Zrínyiek birtokosztályára vonatkozik, amelyet III. Ferdinánd 1638. június 19-én rendelt el, ekkor ui. még senki sem sejtette, hogy a két
főúr Péter és Miklós hatalmas öröksége egy emberöltő múlva már kamarai kezelésben lesz. Az iratok lelőhelye is jelzi, hogy ez az uradalom mennyire össze volt
kötve a magyarországi, közép-európai köztörténettel, hiszen jórészük kamarai
provenienciájú, ami a Zrínyiek, de főként Z. Péter szerencsétlen politikai szereplésének következménye.
A feltáró munka során tudomásul kellett venni: amíg egyes időszakok nagyon
jól reprezentáltak, más időintervallumban komoly hiányokkal számolhatunk.
A bécsi közgyűjteményekben és a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Concriptiones sorozatában – érthető módon – elsősorban az 1670-es kamarai kezelésbe
vételt követően, majd a zálogolások és adományozások kapcsán keletkezett becsük és összeírások találhatók meg nagy számban, egészen a század végéig. Az
uradalom Althan kézre kerülésével megszűnt az ilyen jellegű forrásokat produkáló központi figyelem. Az Althan családnak a Benyovszky család iratai között
fennmaradt töredék levéltára mindössze 46 oldal.48 A MOL Urbaria et Conscriptiones állaga sem tartalmaz összeírásokat az Althan korszakra vonatkozóan, a
Zala Megyei Levéltárban található dikális összeírások sora pedig 1770-el indul.
A Festetics család levéltárában találhatók ugyan olyan iratok, amelyek az 1795
előtti időszakra vonatkoznak, de a korszak gazdaság- és birtoktörténete csak az
országos összeírások, illetve az úrbérrendezéshez kapcsolódó források alapján
kutatható. Ez utóbbiak jelentős részben már közlésre, illetve feldolgozásra kerültek Horváth Zita munkájaként.49 A kötet időhatárainak kijelölését tehát jelentős
mértékben a forrásadottságok határozták meg.
Mivel az 1715. évi összeírás digitalizált változata széles körben hozzáférhető,50 ezért helyette az 1720. évi összeírásból került kiemelésre Csáktornya, Perlak,
Nedelic, Ráckanizsa és Légrád helységek összeírása. Érdemes lenne az 1720. évi
országos összeírás egész uradalomra vonatkozó anyagát közzétenni, ez azonban
önálló kötetre való irat együttest jelent, jelen kötet kereteit ez szétfeszítené.
A kötetben olyan forrástípusok bemutatására törekedtünk, amelyek a fontos
és eddig kevésbé feltárt közigazgatás- és birtoklástörténeti nóvumokon túl az ura48 MOL, P 47. 11. csomó/29. (Új jelzet: 17. csomó/30.) Benyovszky család levéltára. Rokon és idegen
családok iratai. Althann család levéltára, 1719-1856. 1-46. p.
49 Az úrbérrendezéskor a Muraköz már önálló járása volt Zala megyének. Horváth Zita 2006/b.
50 Az 1715. évi országos adóösszeírás. DVD ROM. Szerk. H. Németh István. Bp., Arcanum, 2004.
32
dalom gazdálkodására, népességének életére vonatkoznak, lehetővé teszik a lakosság sorsának, az életmódjukban, földesurukhoz való viszonyukban beállott
esetleges változásoknak a nyomon követését. Ezek elsősorban urbáriumok, öszszeírások, becsük. A feltáró munka során kigyűjtésre kerültek azok a jogbiztosító
iratok: privilégiumok, adománylevelek, zálogszerződések, adásvételi iratok, a
családok egyes tagjai, ágai közötti megegyezések, valamint a földesúr és alattvalói közötti kapcsolat során keletkezett egyességek, panaszlevelek, peres iratok is,
amelyek többnyire nem kerültek közlésre, adataik azonban beépültek a bevezető
tanulmányokba. Az összegyűjtött források száma meghaladja a 150 tételt, a kiválasztottak szigorú mérlegelést követően kerültek publikálásra. Ezek egy része az
uradalom egészére, mások egy–egy kisebb igazgatási egységre, mezővárosra,
vagy falura vonatkoznak. Jelentős hányadot képviselnek a kamarai tisztviselők
által összeállított becsük, összeírások és kimutatások, amelyek az uradalom értékét, jövedelmezőségét kívánták felmérni. Egy részük egy-egy év teljes úrbéres
jövedelmeit összesíti, mások a méhtizedet, a kimért borokat, a robotnapok felosztását, vagy a terménytizedet írják össze. Reméljük, hogy e változatos forrásanyag
kötetbe rendezve sokszínű és valós képet ad az uradalom életéről, felrajzolva
annak időbeli változásait is. Sokféle összeírás van, hiszen leltárt, inventáriumot
az élet és gazdaság legkülönbözőbb területein készíthet a gazda. A források forrásértékét emeli az a szakszerűség, amely a 17. századi Habsburg kamarákat jellemezte, még akkor is, ha jól tudott, hogy az összeírások egy része a korban úgy
készült, hogy a leltárt felvevő komisszáriusok a korábbi inventáriumokat maguk
elé vették, és többször csak kiigazították az azóta eltelt változásokkal.
Bár az összeírások nagy része az uradalom gazdasági potenciáljára vonatkozik, de több irat a Zrínyiek ingóságait veszi számba. Ilyen az a német nyelvű öszszeírás, amely Löbl Zsófia, Zrínyi Péter özvegyének főként ékszereit és ezüstneműit tartalmazza, vagy a Zrínyi Péter után maradt kincseket összeíró irat, amely
a kor kivételesen értékes főúri fegyverei (damaszkuszi acélból készült szablyák,
díszes török fegyverek és lószerszámok) között a Zrínyiek báni méltóságát jelképező báni buzogányt vagy jogart is felsorolja. Ezek az összeírások felvillantják a
Zrínyiek legendás gazdagságát és azt a műkincsvagyont, amely a konfiskálás
után egyrészt a Habsburgok kincstárában, másrészt aulikus főuraknak adományozva azok kincstárában tűnnek majd föl, legtöbbször azonban az utókor talán
célzatosan is megfeledkezik arról, hogy ezek a magyarországi műgyűjtésben és
kultúrtörténetben egykor külön fejezetet alkotó Zrínyiek tulajdonában volt. A források különleges értéke, hogy ugyanarról az uradalomról, sőt ugyanazokról a
falvakról szólnak, de különböző időmetszetben, ami lehetővé teszi a népesség és
társadalom vizsgálata mellett a gazdálkodásban bekövetkezett változások nyomon követését is. Több irat a falvak urbáriumát tartalmazza, amely a telkes job-
33
bágyok összeírásával összehasonlítva az egyes jobbágyi gazdaságok mögött rejlő
gazdasági erőt is megmutatja.
Bár az összeírások jó része az uradalom gazdálkodására vonatkozik, de az
egyik 1692-ben készült urbáriumban és összeírásban az allódiumhoz tartozó várak, udvarházak, nemesi telkek épületeit is összeírták, ami az egyes objektumok
építészettörténeti vizsgálatát is lehetővé teszik.
Az évtized elején a MÖB és a Collegium Hungaricum közös kutatási ösztöndíjainak köszönhetően a szerzők több hónapot töltöttek bécsi közgyűjteményekben. Ekkor került sor a Bécsben őrzött források felkutatására. Zágrábban szakirodalmi információk alapján az Állami Levéltárban, a Püspöki Levéltárban és a
Nemzeti Könyvtárban találhatók a Muraközre vonatkozó, főleg 18. századi források. Ezek feltárására sajnos nem kerülhetett sor.51 A Stájer Tartományi Levéltár
(Steiermärkisches Landesarchiv, Graz) szíves közlése alapján az intézmény nem
őriz iratokat abból az időszakból, amikor az uradalom a stájer kamara kezelésében volt. Véleményünk szerint azonban egy alaposabb levéltári kutatás e téren
sem lenne haszontalan. Hazai kutatások a Magyar Országos Levéltárban és a Zala Megyei Levéltárban folytak. A többségében latin, részben német nyelvű források átírása egységesen, a Fons 2000. évi I. számában megjelent vonatkozó tanulmányok ajánlásainak figyelembe vételével történt.52
51 Többszöri írásos megkereséseinkre az adott intézmények nem reagáltak, így nem kerülhetett sor
kinti kutatásokra.
52 Fons 2000. 1. sz. (A történeti források kiadásának módszertani kérdései. Szerk. Kenyeres István.)
49-62., 77-79., 91-137. (Szende Katalin, Fazekas István és Bak Borbála tanulmányai.)
34
UVOD1
Uvod u stručnu literaturu, povijest vlastelinstva
Upravna i gospodarska jedinica posjeda zemljoposjednika, vlastelinstvo, u Ugarskoj je nastajalo između 13. i 15. stoljeća nagovješćujući da je okrijepljeno i da se
kontinuirano proširuje feudalno imanje. Ovaj proces odvijao se formiranjem u
pravnome smislu jedinstvene klase kmetstva.2 Godine 1848. kmetstvo se oslobađa ali je zato feudalno imanje postojalo sve do 1945. godine, stoga je istraživanje
kmetskog i plemićkog društva nezamislivo bez ispitivanja povijesti vlastelinstava
i dokumenata nastalih tijekom njihova upravljanja.
U Mađarskoj je historiografija dugo vremena značila isto što i povijest politike, a istodobno je uvijek bilo historiografa koji su prepoznali značaj povijesti
gospodarstva i društva. Počeci istraživanja povijesti agrara vraćaju nas do 18.
stoljeća do stvaralačkog rada Mátyása Béle koji je raskinuo s tradicionalnim političkim pristupom, otvarajući time širok prostor analizi gospodarskih odnosa i
napisao posebnu studiju o poljodjelstvu Ugarske.3 Na prekretnici 18. i 19. stoljeća
valja napomenuti imena Samuela Tessedika i Gergelya Berzeviczkog, koji su se,
pretpostavlja se, nadahnuti učenjima prosvjetiteljstva okrenuli bavljenju životom
kmetstva.4
Károly Phaler je svoju povijest poljodjelstva a time i povijest seljaštva napisao u svojem djelu Jus Georgicum na latinskom jeziku, koje djelo je objavljeno u
Keszthelyu 1820. godine. U doba reformi Mihály Horváth inzistirao je na bavljenju s pitanjima o narodu: „Ako je pak stanje političke povijesti naše domovine takovo što
jedina okupira drevnu historiju – i spisatelje anala, što se može a što li trebamo reći o povijesti industrije i trgovine što no spisatelji budući su zauzeti opisivanjem smjena na prijestolju i državnim ugovorima, ratovima i sklapanjima mira te inim vrsnim i nevrsnim
ali bučnim događajima, jedva posvećuju čak i pozornost mirnome okruženju narodnoga
života...”5 Nakon razdoblja reformi historijografijom ponovno ovladava politička
povijest i sam Mihály Horváth odustaje od istraživanja gospodarskih pitanja.
Promjena nastaje u zadnja dva desetljeća 19.stoljeća. Gusztáv Wenzel 1887.
napisao je Povijest ugarskog ratarstva a zatim je objelodanjeno djelo Lajosa Thallóczyja što je predstavljalo novu prodornu točku na putu od političke povijesti ka
1 Ostvarivanje istraživanja realizirano je potporom aplikacije broj OTKA T 46069 TRT. Stoga se i s
ovoga mjesta želimo zahvaliti za ukazanu potporu.
2 Vidi o tome: Bolla 1998.
3 Bél 1735-1742.; Bél 1984.
4 Tessedik-Berzeviczy 1979.
5 Horváth Mihály 1841.
35
povijesti gospodarstva i društva.6 1894. godine na inicijativu Károlya Tagányija
kreće na put Smotra mađarske gospodarske povijesti, kojoj je on sam bio jedan
od urednika. U časopisu ukinutom 1906.g. i kojemu je najveći doprinos bio da je
njime pozornost usmjerena ka značaju povijesti gospodarstva, uz urednika Tagányija redovito su svoje napise publicirali među inima i Ignác Acsády te Sándor
Takáts.
U razdoblju između dva svjetska rata zahvaljujući naporima Sándora Domanovszkog te skupini istraživača okupljenih oko njega, formirana je „škola za povijest vlastelinstava” koja je postavila sebi za cilj monografičko obrađivanje značajnijih vlastelinstava u zemlji. U okvirima poduzetnosti te skupine objavljeno je
više vrhunskih radova.7 Historiografija nakon 1945.godine obiluje bogatstvom
radova koji se bave poviješću kmetstva, ali povijest vlastelinstava nije bila karakteristična, odnosno objavljivanje povijesnih izvora o veleposjedima osim rijetkih
izuzetaka još je zaostajalo.8 Istraživanja povijesti vlastelinstava novi zamah dobivaju počevši od 1980-tih godina. Bez preuzimanja obveze da se navedu svi radovi napominjemo publikacije i djela Éve Márije Fülöp, Kláre Papp, Zoltána Kaposija,9 Istvána Kenyeresa, Éve Szirácsik, Kláre Dóka.10
Uvod u stručnu literaturu, povijest Međimurja
O Međimurju do danas nije objavljen velik broj radova. Pozornost historiografa
pobudilo je u mjeri do koje je kao veleposjed obitelji Zrinski igralo ulogu u ranom
povijesnom razdoblju navijega doba u Ugarskoj.11 Do danas najznačajnije djelo
odnosno povijesni izvor objelodanjeni po predmetu našeg istraživanja je Monumenta Zrinyiana.12 U prvoj knjizi koju je uredila Ágnes R. Várkonyi, Vera Zimányi je objavila povijesne izvore u vezi s primorskim posjedima. U drugoj knjizi
urednice Vere Zimányi István N. Kiss donosi povijesne izvore međimurskog i
bošjakovačkog vlastelinstva. U svezi s prethodnim ukupno donosi 16 dokumenata i jednu mapu a sve iz zbirke Haus-Hof und Statsarchiva Ungarische Akten,
Spezialia, Zrinyische Akten 307. seta odnosno serije spisa MOL E 156 Urbaria et
Conscriptiones. Autor, služeći se također i rezultatima stručne literature objavljene do tada na njemačkom i hrvatskom jeziku, donosi veoma detaljne uvodne
studije o međimurskim vlastelinstvima, o gospodarenju, o položaju seljaštva te
vojno-obrambenom sustavu vlastelinstva. Izvore objavljene u razdoblju između
Thallóczy 1879.
Na primjer: Csapody 1933.; Wellman 1933.
8 Szabad 1957.
11 Na primjer: Széchy 1896-1902.; Pauler 1876.; Klaniczay 1964.; Perjés 2002.; Bene-Hausner 1997.
12 Monumenta 1991.
6
7
36
1672. i 1720. godine koristi međutim isto i kao podatke Međimurskog urbara13
sačuvanog iz 1638.g. kao i podatke regnikolarnog popisa iz 1720. godine. Monumenta Zrínyiana donosi povijesne izvore na latinskom jeziku a i fusnote isto su
na latinskom. Uvodi su napisani na njemačkom jeziku. István N. Kiss objavio je
još dvije studije s međimurskom tematikom s naslovima: Vojnici plemići, vojnici
kmetovi na vlastelinstvu Zrinskih u Međimurju, te Poljoprivredni gradovi međimurskog vlastelinstva.14
Također dragocjene izvore o feudalnome imanju Zrinskih među kojima i međimurskom iz 1672-73.g. objelodanila je Rajka Modrić ali je njena uvodna studija
manje dubiozna. Najveći je nedostatak što nije zabilježila arhivske oznake povijesnih izvora.15 Autori Monumente Zrínyiane više su Modrićevih izvora identificirali i publicirali. Svakako valja napomenuti monografiju Karla Zrinskog o Čakovcu koja je zapravo jedina samostalna prerada u svezi s našom tematikom16 a
također i knjigu Ferenca Gönczija s naslovom Međimurje i njegov puk.17 Tijekom
naših istraživanja uveliko nam je pomoglo da smo se bile u prilici oslanjati na
podatke iz knjige urednika Ferenca Maksayja i Ibolye Felhő, a za koju je poglavlje
o povijesti napisao János Búzási.18
Geografski i opći upravni položaj vlastelinstva
Međimurje, na njemačkom Murinsel, latinski Insula, Insula Muraköz, hrvatski
Međimurje, kao geografski pojam znači područje koje se prostire između rijeka
Mure i Drave, a prostire se u dijelu između povijesne Ugarske i Štajerske a nekoć
je pripadalo Zaladskoj županiji. Veličinu mu je Schwartnerova statistika 1809.g.
odredila na16 četvornih milja koju je István N. Kiss preračunao u 881,136 km².19
Danas podaci dostupni preko interneta spominju veličinu prostora između 730750 km². Stanovništvo Međimurja bilo je hrvatsko, u manjem dijelu slovensko i
mađarsko. U svojem putopisu objavljenom u Beču 1796. Domokos Teleki o tome
kraju piše ovako: „Dio Zaladske županije koji se prostire između rijeka Mure i Drave
na granici Štajerske naziva se Međimurje te čini kotar jedne specifične varmeđe. Ovo je
doista lijepa zemlja: jedan njen dio sa štajerske strane brdovit je i pod šumama a drugi se
krajolik sastoji od plodnih žitnih oranica, livada i polja, a ta polja su okićena drvećem i
prekrivena su niskim raslinjem. Brojna su u njemu sela i nalaze se veoma blizu jedni drugima. Velika je napučenost te rječne ade naime prostor joj obuhvaća šesnaest milja a ipak
MOL NRA 1445/7.
N. Kiss 1983., kao i N. Kiss 1995.
15 Modrić 1974.
16 Zrinski 1905.
17 Gönczi 1895.
18 Maksay 1990., odnosno Felhő 1970. 362-371.
19 Schwartner 1809. Tom. I. 336.; N. Kiss 1991. 13.
13
14
37
je naseljava četrdeset i šest tisuća žitelja; broj naseobina je sto trinaest. Međutim ovo su
pretežito mala mjesta, ali zato svako od njih ima i svoju posebnu crkvicu. Stanovnici su
im svi Hrvati i katolici. Smatra se da su veoma marljiv narod i pitom, ali ih nazivaju i
narodom lukava morala: Među njima namjernik ne čuje za krađu, ubojstvo, marljivi su
ratari i imućni čemu u najavećoj mjeri doprinosi činjenica da zarađuju mnogo baveći se
vozarenjem. Naime Međimurci odlaze u Trst i Rijeku, u Hrvatsku, u Budim, Peštu i gradove što se nalaze na ovoj strani Dunava, naročito prevozeći tamo trgovačku robu. Njihovi su konji veoma dobri i snažni i možemo za njih reći da su veoma lijepi. Vele da je
grof Althan djed današnjih grofova, održavajući ergelu uzgajao španjolsku pasminu a
takvu je i među kmetovima održavao po čemu bi se međimurski konji mogli nazivati poglavito španjolskom pasminom. Stoka je ovdje kao i u županijama Baranji i Šomođu, znači
niže rase, svinji su također slični. Stočarstvom se ovdje ljudi bave a međusobno se stokom
i trguje, no izvana s njima nema trgovine budući su skučene granice, malo je pašnjaka te
stoga mnogo goveda ne može se niti držati. Ovce ovdje kmetovi baš i ne uzgajaju i ovo
jasno zbog oskudnoga prostora za pašnjake. Budući je kraj Međimurja koji graniči sa Štajerskom brdovit u njemu uspijevaju dobre vrste vina koja se od vina što uspijevaju u Ugarskoj smatraju među najboljima: i u pograničnim austrijskim pokrajinama isto ima dobru
prođu zvani insulaner.”20
Međimurje je vremenom postalo jednim od distrikta Zaladske županije a od
40-tih godina 17. stoljeća saborski zapisnici izviješćuju o izborima posebnog međimurskog plemićkog suca i porote. Ovaj je kraj u poređenju s drugim prostorima županije u relativno povoljnom položaju pretrpio razdoblje osmanlijskih ratova, unatoč gubitaka gustoća napučenosti bila je veća od županijskog prosjeka.
Stoga je Zala početkom 18.stoljeća porez koji joj je nametnut nastojala u što većem dijelu prebaciti na Međimurje. 17. lipnja 1714. postignut je dogovor o tome
da ubuduće 1/5 porezne obveze županije mora sama osigurati. Načelo quintaliteta, petine, nakon toga primjenjivano je desetljećima. Određivanje poreznog nameta obavljali su županijski činovnici ali su se ubiranjem poreza do 1750. bavila
sama vlastelinstva.21 Prostor Međimurja u smislu mirovnih sporazuma nakon
Prvog svjetskog rata 1920.g. dospio je izvan granica Mađarske, a izuzev nekoliko
općina pripojenih Sloveniji danas pripada Hrvatskoj.
Povijest posjedovanja vlastelinstva
Gotovo cijeli prostor Međimurja bio je pod vlašću feudalnog veleposjeda nazivanog još i međimursko, a od 18. stoljeća sve češće nazivan je po svome središtu,
čakovečko. Popisu iz 1720. godine uz vlastelinstvo se napominje svega nekoliko
manjih plemićkih posjednika. Glede veličine, dohodovnosti i njegovih vlasnika
20
21
38
Teleki 1993. Domokos Teleki pohodio je Međimurje 1795.godine.
Turbuly 1986. 269-270., te Turbuly 2000. 25-30.
njegova je povijest kako na razini županije tako i države zanimljiva. Vlasnici tog
veleposjeda često su obnašali dužnosti glavnog župana.22 Tijekom 11. stoljeća
vlastelinstvo dospijeva u ruke Austrijanaca i sve do druge polovice 13. stoljeća
njegovi su vlasnici bilio güssinški grofovi. Karlo Robert veleposjed zamjenjuje po
cijeni od 4000 srebrnih gira a nedugo zatim prelazi u posjed Istvána Lackfija i
njegovih nasljednika. 1397. g. zbog nevjernosti Lackfijevih ponovno prelazi u posjed kralja Sigismunda, a potom nakon kraćeg posjedovanja na ime kratkoročne
hipoteke Franka i Simuna Széchenyija23 početkom 15. stoljeća u zakup ga preuzimaju grofovi Celjski, nakon čega i prelazi u njihovo vlasništvo. Nakon izumiranja obitelji Celjskih kralj Matija posjede uzima za sebe da bih ih darovao svojem rizničaru Jánosu (Hampo) Ernusztu. Gáspár Ernuszt preminuo je 1514.g. bez
nasljednika. Vlastelinstvo je prigrabio otac njegove udovice hrvatski ban Petar
Keglević. Ovim se slučajem bavio čak i članak 43. Sabora iz 1542. godine nalažući
Kegleviću da u roku dva mjeseca izruči posjed. Ferdinand, 1546. povjerava Nikoli Zrinskom tada već imenovanom hrvatskom banu svrgavanje Keglevića s Ernusztova naslijeđa. Budući je Zrinski od njegova imenovanja banom od konca
1542. godine sam snosio troškove banskih vojski, uzdržavanja 400 konjanika, a
pošto je u igrama borbe za vlast prethodnih godina postigao značajne zasluge
služeći Ferdinanda, među ostalima i u likvidaciji Ivana Katzianera, ubrzo je sebe
mogao smatrati zakonitim gospodarem Međimurja.24
Popis iz 1549. spominje ga kao novog veleposjednika koji u 94 mjesta raspolaže sa 743 selišta.25 Godine 1638. imovina Zrinskih – pa tako i feudalni veleposjed
Međimurje – podijeljeno je među dvojicom braće Nikole Zrinskog i mlađeg mu
brata Petra.26 Središte vlastelinstva bilo je sjedište Nikole Zrinskog, Čakovec. Nakon smrti pjesnika koja je uslijedila 1664. njegov je mlađi brat pokušao od udovice i mladoga nećaka oduzeti vlast nad što većim dijelom imanja, Čakovec također
dospijeva u njegove ruke. U svojem novom plijenu, međutim uživao je kratko.
Kao jednog od glavnih organizatora Wesselényijeve pobune 1670. godine uhićen
je i osuđen na pogubljenje i oduzimanje svih dobara, a potrom je u travnju 1671.
godine i pogubljen. Njegova imanja su popisana, konfiscirana su i prešla su u
nadležnost komore. Nakon smrti sina Nikole Zrinskog, Adama 1691. i njegov dio
imanja prelazi u nadležnost upravljanja štajerske (gracke) komore, a da bi potom
dospio u ruke upravitelja hipotekarnom imovinom. U razdoblju između 1695. i
1709. imanje pripada Marchio de Pryeu, od 1715.-1719. zakupac mu je Ivan Čiku22 Između 1593-1625 Juraj i Nikola Zrinski, između 1644-1664. Nikola Zrinski pjesnik i vojskovođa,
između 1683-1691. njegov sin Adam Zrinski, između 1721-1785. Mihajlo Ivan Althan i Josip Mihály,
te između 1790-1824. Mihajlo Ivan i Franjo Althan.
23 N. Kiss 1991. 11–13.
24 Salamon 1865. 347-362.
25 Maksay 1990. 929–1010.
26 N. Kiss 1983. 340. Spis o podjeli posjeda objavljujemo u našoj knjizi: Spis broj 1.
39
lin, a sve do darivanja veleposjeda 1720. godine vlastelinstvo na dar dobiva miljenik Karla III. grof Ivan Althan,27 pripadnik eliti carevine. U novoj stečevini uživa kratko budući godinu dana kasnije 1721. godine umire. Njegov maloljetni sin
smrću prethodnog glavnog župana dobiva također i titulu glavnog župana. Do
postizanja punoljetnosti 1733. godine županijom upravlja grof Lajos Batthyány u
svojstvu administratora glavnog župana.28 U doba uređivanja feudalnih odnosa
sveukupan feudalni prostor iznosi 27.911 jutara.29 Obitelj Althan do konca 18.
stoljeća zadužuje se. Juraj Feštetić od obitelji Althan otkupljuje 1791.g. tada već
feudalni veleposjed zvani čakovečki. Teleki o tome piše sljedeće: nego sadašnji grof
Althan koji je glavni župan Zaladske županije ova dobra prodao je zauvijek gospodinu g.
Juraju Feštetiću za jedan milijun šesto tisuća forinti; za sebe ostavljajući ipak jedno selo;
budući je doživotno glavno županstvo grofova Althana nad Zaladskom županijom povezano s posjedima u Međimurju.30 Novčani iznos registriran kod kupovine skupa s
pasivama, obvezama prema obitelji Althan te kreditima podignutim u tu svrhu
iznosila su 1.609.571 forintu. Jedan dio upisanih dugova proizilazi iz preuzimanja dugova prema Althanovima. Rječiti je podatak da je vlastelinstvo za pet godina doseglo prihod od 529.000 fortinti, gotovo jednu trećinu kupoprodajne cijene.31
Društveni ustroj i gospodarstvo vlastelinstva
U uvodnome dijelu ovoga izdanja o izvornim dokumentima nije nam cilj opis
povijesti društva vlastelinstva jer to bi bio predmet jedne samostalne monografije. Ovdje napominjemo samo neke značajke dijelom koristeći vlastita istraživanja
a dijelom oslanjajući se na djela Istvána N. Kissa.32 Budući je među spisima koje
objavljujemo prvi nastao 1638. a zadnji 1770-tih godina i naše će razmatranje biti
usmjereno ka istom razdoblju. Za vrijeme popisa 1638. godine međimursko vlastelinstvo bilo je u posjedu Zrinskih, iste su godine – kao što smo već napomenule – došlo do podjele imovine Zrinskih između braće Nikole i Petra.33 Objavljeni
spisi iz 1671. g. potječu iz vremena kada je veleposjedom upravljala štajerska komora, izuzev prostora vlastelinstva koji je bio u vlasništvu Nikolinog sina Adama, sve do njegove smrti 1691. godine, a zatim i taj dio posjeda prelazi pod upravu komore. Dokumenti nastali između 1695. i 1720. pokrivaju razdoblje kada se
veleposjed nalazi u skrbi zakupnika posjednika, dočim razdoblje od 1720. g. sho27 Naziv obitelji piše se još i kao Althann. Mi, slijedeći praksu knjige koju je uredio András Molnár
(Molnár 2000.) kod naziva obitelji pišemo samo s jedno „n”.
28 Szabó 1978. 101.; Turbuly 1996. 109–110.
29 Vidi Felhő 1970. 363.
30 Teleki 1993.
31 MOL Festetics Arhiv P 246. 4. set 5-6. ff. 37–48. O kupovini: Kurucz 2006. 550–551.
33 Spis br. 1 u knjizi.
40
dno u već opisanome poglavlju o povijesti imanja glasi o posjedu Althanovih.
Znači, publicirani spisi obuhvaćaju razdoblje od gotovo stopedeset godina. Ovo
razdoblje se međutim ne može opisati isključivo promjenama glede posjednika i
u društvu se događaju duboke promjene, te je moguće pratiti na koji način se
mijenja sudbina kmetova vojnika s privilegijama a koji su prešli put isti ili sličan
kao i plemići vitezovi i na koji način su integrirani u kmetsko društvo. Pri čemu
popisi iz 17. stoljeća jednosmisleno predstavljaju položaj kmetova vojaka u spisima koji nastaju od 1720. pa nadalje ovaj društveni sloj nestaje, točnije pretvara
se u seljaštvo kojemu je nametnuta obveza službe veleposjedniku. Nastavak određenih privilegija pokazuje popis iz 1720. g.,34 dok one do razdoblja uređenja
vlastelinskih odnosa nestaju.
Iz istraživanja Istvána N. Kissa saznajemo da je do prve trećine 17.st. značajan
dio posjeda međimurskog vlastelinstva dospio u ruke plemića koji su zauzvrat
dobivenog zemljišta obavezani na obavljanje vojne službe. Raščlamba posjeda iz
1638. uz imena kmetova poimence navodi i tzv. plemiće sumaliste i beneplacentarije (Summalistae, Beneplacentarii et libertini), koji su bili dijelom plemićki familijari i servitori a dijelom oni koji su dopuštenjem veleposjednika na ime zajma
došli do zemljišta veleposjeda. Popis navodi samo njihovu vojnu službu suprotno od popisa nastalih nakon 1670. u kojima se o tome donose detalji. Znači, sumalisti nobiles possessionati bili su imućni plemići koji su u vidu zakupa od vlastelinstva dobili zemlje a njihov naziv potječe od toga da su za založni posjed plaćali
određeni iznos novca, u biti bili su posjednici zakupnici. Budući su vojačili oni su
predstavljali osovinu vojne organizacije feudalnog veleposjeda. Tzv. beneplacentari također su plemićkoga podrijetla i bili su u skromnijem materijalnijem položaju, raspolagali su manjim posjedima uz koji su od veleposjednika dobivali službeni posjed i nazivani su još i kao plemići u službi. Sumalisti i beneplacentisti i
sami su obavljali vojnu službu ali osim njih samih, bili su obvezani da u ustroj
stave i vojake seljačkog podrijetla. Slično kao i graničari iz drugih krajeva zemlje
bili su oslobođeni od kmetskih nameta ili jednoga dijela nameta. Njih nazivamo
kmetovima vojacima. Zapravo postali su slobodni seljaci koji su za dobiveno zemljište uključeni u obavljanje vojne službe i dijelom preuzimanje nameta feudalaca.
U vojnoj organizaciji povećan je značaj kmetova vojakai bio je značajniji od uloge
plemićkih vojaka. Kmetove vojake vlastelinstvo je izdiglo iz redova kmetstva i
time je ukinuta posrednička uloga plemićkih vojnika glede oslobađanja od davanja usluga. Pod upravljanjem sumarista – prema svjedočanstvu priopćenih povijesnih izvora – nalazile su se velike količine zemljišta, mnogi među njima raspolagali su sa po 6 čitavih zemljišta, među onima koji su posjedovali sitne posjede
(manje od polovice sumalista) prosječna veličina posjeda veća je od jednog zem34
„Conscriptio dominii Csaktornya seu totius Insulae Muraköz, 1720.” N. Kiss 1991. 367-581.
41
ljišta. Beneplacentariji raspolagali su zemljoposjedom manjim od jednog čitavog
zemljišta. Upravo stoga beneplacentariji službu su obavljali osobno a većina sumalista umjesto sebe slala je husare. Jedan je dio kmetova oslobođen te su ih kao
vojake seljake ustupili vlastelinstvu. Do 1638. g. ovaj je sustav već ustanovljen:
1135 kmetskih obitelji gospodarilo je na 295,3 cijele parcele u vlasništvu veleposjeda a 189 posjednika zakupnika (sumalista i beneplacentarija) na 732,27 čitava
zemljišta35 To jest, 1638. godine kada je Međimurje u cijelosti bilo u vlasništvu
obitelji Zrinski zbog obrane od Turaka jedan je značajan dio pučanstva uz tradicionalnu ratarsku djelatnost ili umjesto poljodjelstva vojačio. U razdoblju nakon
konfiskacije vlastelinstva36 u koje vrijeme je Međimurje pripadalo komori a zatim prešlo u ruke založnih posjednika, struktura pučanstva se je održala. Za upravljanja komore sumalisti i beneplacentariji raspolagali su s 209 kmetskih selišta
a 260 čitavih zemljišta bilo je u vlasništvu komore. Na međimurskom vlastelinstvu i Vlasi su uključeni u vojnu službu.
Međutim vojnici seljaci tvorili su veći dio naoružanih snaga kako u doba Zrinskih tako i za vrijeme kada je posjedima upravljala komora. „Gruntovi seljaka vojnika u praksi su oslobođeni od plaćanja poreza veleposjedniku odnosno državi, obveze im
se ograničuju na svega nekoliko dana »vozarenja« i tlake u košenju sijena. Husari su službu obavljali koristeći vlastite konje ali su oružje, opremu, vojnu liječničku skrb dobivali
od vlastelinstva. Teško je ne precijeniti značaj seljačkog vojačenja: urbarski pravilnik je
značajan segment kmetstva oslobodio feudalnih nameta i davanja usluga, u praksi podigao ih je na razinu slobodnog seljaštva.”37 U odnosu na 1638. godinu 1670-tih godina
temeljita razlika u strukturi veleposjeda će biti ta da u rukama sumalista i beneplacentarija postupno opada broj selišta. Tomu je razlog bio vjerojatno taj da su u
vojnoj organizaciji umjesto njih sve više angažirani seljaci vojnici s manjim troškovima. Do 1690-tih seljaci vojnici čine više od 90% naoružanih. Monumenta Zrínyiana donosi urbar38 veleposjeda iz 1720. g. iz kojega se zaključuje da su još uvijek u vlastelinstvu prisutni posjednici založnici ali prema svjedočenju povijesnog
izvora više nisu obavezani za postavljanje vojaka. I o seljacima vojacima govore kao o nekdašnjim vojacima bez toga da još uvijek imaju potrebe za njihovim
vojnim uslugama. Slično kao i kod bivših graničara u drugim krajevima zemlje
nešto su uspjeli sačuvati od njihova prethodnog privilegiranog položaja. Postali
su, istina, seljaci ali su im bili povoljniji porezni nameti. Umjesto tradicionalnih
kmetskih poreza plaćali su arendu. U 17. stoljeću na vlastelinstvu se utemeljuju
N. Kiss 1983. 343.
Dio međimurskog vlastelinstva kojim je upravljao Nikola Zrinski, nakon njegove smrti naslijedio
jer sin Adam, a poslije njegove smrti 1692. g. i ovaj je dio veleposjeda prešao u ruke komore. O sudbini Adama Zrinskog vidi: Hausner 2007. 165-180.
37 N. Kiss 1983. 345.
38 N. Kiss 1991. 367-581.
35
36
42
tzv. vojvodstva, vojni okruzi u koje se nastanjuju seljački vojnici koji su prethodno živjeli raštrkano po selima. Seljake vojake objedinili su u tri takva vojvodstva,
– goričansko, novakovečko kotoripsko – u 14 nasebina. 1720. godine obavljen je
popis ukupno 417 obitelji koje su uspjele sačuvati veći dio svojih prethodnih privilegija seljaka vojaka, a oni su činili 17% kmetstva u vlastelinstvu. Unutarnje
administrativne jedinice veleposjeda nazivali su judicatusima, okruzima.39
Na vlastelinstvu je početkom 17. stoljeća živjelo približno 3500 obitelji. Na po
1 km² obitavalo je 18 ljudi. do 1720. g. to je značilo 2700 obitelji, a na 1 km² pada
13 ljudi. Time se smatralo najgušće naseljenim prostorom Zaladske županije. I iz
navedenoga se može zaključiti značaj vojnika seljaka u društvenom ustroju na
vlastelinstvu ali već i u izvoru koji se odnosi na podjelu posjeda upadljivo je da
unatoč razdoblju za vladavine posjedom Zrinskih istraživanja pokazuju mnoštvo
suvremenih elemenata u području trgovine, proizvodnje željeza i sl. Upravljanje
gospodarstvom međimurskog vlastelinstva uvelike se oslanja na seljake sa zemljištem a također se zapaža i nadmoć onih s posjedovanjem pola i četvrtine grunta.
Imajući u vidu urbare jača stajalište prema kojemu se vlastelinstvo uglavnome
oslanja na kmetska gospodarstva bilo da je riječ o nametima koje veleposjedniku
plaćaju u prirodi bilo u novcu odnosno drugim oblicima. Iz urbara je vidljiva specifičnost veleposjeda, naime da raspolaže s više utvrda odnosno luka na Jadranu,
koji su glede gospodarstva naravno također relevantni. Utvrde su značile istodobno i vojni potencijal te tako i njihov popis može biti dodatak vojnoj povijesti cijeloga razdoblja. Urbari ukazuju također i na karakteristike poljodjelstva s jedne
strane nabrajanjem vrsta žitarica i njihova međusobna omjera unutar gospodarenja pojedinih selišta, ali se ispostavlja također i to koja su mjesta u okvirima veleposjeda koja proizvode najkurentniji proizvod toga doba, vino. Urbari sadrže
tzv. popis darova ili muneralija iz kojih se vidi da su veoma slični uslugama drugih feudalnih veleposjeda, krajeva, dapače i dijelova države (kokoši, jaja, kopuni,
bravi) što i pored velikih razlika postavlja pitanje sličnosti službi kmetova unatoč
tomu da Ugarsku u 17. stoljeću dijele tri zemlje, dva carstva, brojne vojne i administrativne regije a istodobno i mnoštvo županija.
Popis kmetskih nameta ukazuje na razmjerno visoku i temeljito reguliranu
tlaku, u više mjesta kmetovi su prisiljavani na služenje tlakom tjedno dva dana
zapregom, odnosno četiri dana pješačke tlake. Pitanje je na koji način je administracija vlastelinstva bila u stanju prikupiti te nametnute daće. Visoka razina upravljanja tlakom u svakom slučaju može se povezati sa činjenicom da se vlastelinstvo nije smatralo isključivo kao posjed već i kao gospodarska cjelina dapače
kao organizacija rada, a njome se je upravljalo. Također i ratne prilike i pustošenja nisu bila tako naglašena kao na drugim vlastelinstvima. Neki od povijesnih
39
N. Kiss 1983. 350.
43
izvora reflektiraju na organizaciju rada kmetskih gospodarstava te na razinu poljodjelstva naime da se zaključiti kako je u drugoj polovici 17. st. u alodiju (posjedu oslobođenom feudalnih nameta) čakovečke utvrde vođeno tropoljno ciklično
gospodarstvo.
Alodiaturu, zakupe, također dotiču mnogi povijesni izvori. Slično drugim
vlastelinstvima alodijalno privređivanje i ovdje se uočava najčešće u neposrednoj
blizini utvrda što je dodatan dokaz kako su isti služili vojacima, opskrbi kućanstava puka u tvrđavi odnosno veleposjednike. U popisima se ističu rudari rudnika željeza Zrinskih koji zahvaljujući privilegijama u kojima su uživali nisu bili
obvezani obavljati kmetsku službu a komora ih je istovremeno pokušala prisiliti na obrađivanje vlastelinskih vinograda, čemu su se rudari oduprijeli. Vlastelinstvo je u smislu davanja posjeda u zakup iskoristilo privredno geografske
prednosti, naime, obilje rijeka odnosno da je ovaj kraj većim dijelom još i u 17. st.
prekriven šumama i da su ozbiljni prihodi nastajali od ribolova i žirovanja po
vlastelinskim šumama. Popisi sadrže i nazive šuma i time mogu biti zanimljivi i
istraživačima lokalne povijesti.
Što se tiče imena, popis kmetskih zemljišta pokazuje da je kmetstvo vlastelinstva pretežito hrvatskoga podrijetla stoga taj izvorni dokument prenosi mnoštvo
podataka o korištenju imena u drugoj polovici 17. st. Među imenima nalazimo
naravno i mađarska ali samo veoma rijetko. Iz popisa segregaciju ne Hrvata zapažamo isključivo kod Vlacha ili Vlaha. Mađari ne tvore poseban blok u naseljima vlastelinstva Vlasi (olah) dijelom su živjeli od napasivanja a za 100 grla namet
im je bio 2, dijelom u kunama, dijelom bravima plaćali su porez vlastelinstvu,
a istodobno nekolicina ih je obavljala i vojnu službu u vlastelinskim utvrdama.
Vlaško pučanstvo uvijek se pojavljuje u jednom bloku a budući su bili izdvojeni
iz klasičnog korpusa kmetstva sa zemljištem, na žalost o njima nije sastavljen popis. Karakteristično je međutim da popisivači komore za njih koriste zaključak:
„budući su neistrajni i na najsitniju povrijeđenost prelaze u službu u drugu utvrdu, napuštaju svoje kuće”, teško je ustanoviti njihova blaga. Komora je popis konfisciranog vlastelinstava iskoristila i radi utvrđivanja vlastite ekonomske moći s tzv.
institucijom opće procjene imanja te tako procjenjivanje vrijednosti pojedinih gospodarskih elemenata mogu ukazati istraživačima historiografije gospodarstva
u kakvom su imovinskom odnosu bile pojedine gospodarske jedinice (kmetski
gruntovi i njihovi dijelovi, sluge, plemićka zemljišta, salaši, majurska zemljišta
i sl.) Iz usporedbe se već na prvi pogled da zaključiti da je vrijednost pojedinih
gruntova određivao kmetovski rad.
Vode na prostoru vlastelinstva pokretale su značajan mlinski obrt od kojega je
vlasnik veleposjeda imao prihode koji se ne smiju zanemariti.
44
Kmetsko društvo međimurskog vlastelinstva
u doba uređivanja vlastelinskih odnosa
O kmetskom društvu na feudalnome posjedu u 18. stoljeću većim dijelom izvješćuju izvori o uređivanju vlastelinskih odnosa.40 Kao što je naprijed spomenuto
međimursko je vlastelinstvo u 18. st. bilo poseban kotar41 županije. Za vrijeme
uređivanja feudalnih odnosa ukupna površina zemljišta urbarskih kmetova iznosila je 27.911 jutara i pripadalo mu je više od sto sela i ratarskih gradova.42 U
nekoliko sela osim obitelji Althan i manji su posjednici raspolagali posjedima
odnosno time i kmetovima. U ovome ćemo poglavlju opisati kakav je bio položaj
kmetova na veleposjedu prije uređivanja feudalnih odnosa, kakav je utjecaj imalo
uređivanje vlastelinskih odnosa na seljački stalež. Dijelom ćemo ispitati pravni
položaj seljaštva odnosno jesu li u mjestima vlastelinstva živjeli vječiti kmetovi ili
je bilo i oslobođenih seljaka. Koliko postotaka seljačkog staleža čine kmetovi sa
zemljom i sluge te ovi i drugi aspekti u kojoj su mjeri utjecali na kakvoću i količinu kmetskih davanja, odnosno kakve su usluge bili dužni ovbavljati veleposjednicima. Pučanstvo županije bilo je mješovitog etničkog sastava, dijelom su bili
Mađari dijelom Hrvati a po vjerskoj pripadnosti pretežito rimokatolici. (Međimurski kotar i vlastelinstvo pripadali su Zagrebačkoj biskupiji). Pojačano zaštićeno od Zrinskih Međimurje je izbjeglo opustošenje prostora stoga nije dotaknuto
doseljenjima u doba nakon turske vladavine. Nacionalni i etnički sastav pučanstva ostao je nepromijenjen i u 18. stoljeću. Međimurje je bilo najbogatiji i najgušće naseljeni prostor u županiji, veleposjednik je prema običaju obnašao također i
dužnost glavnoga župana imao je posebnog plemićkog suca kasnije je imao i plemićke podsuce i porotnike.43
Za vrijeme uređivanja feudalnih odnosa na vlastelinstvu Mihajla Althana slojevi kmetova bili su slijedeći:
Broj kmetova sa zemljom: 1974 (+ 9 na dijelu grofice Ane supruge Mihajla Althana)
Broj težaka: (želira) s kućama: 1672 (+ 5 na dijelu grofice Ane supruge Mihajla
Althana)
Broj težaka bez kuće: 119
40 Ovo pitanje već smo opisale u jednoj studiji, sada dajemo kratak sažetak tog sadržaja: Horváth
Zita 2006/a.
41 Turbuly 1986. 269.
42 Objavile smo prikaz o popisu naselja u doba uređivanja feudalnih odnosa s imenima posjednika.
43 Turbuly 1996. 115.
45
Ukupan broj velikaških kmetova: 3765 (+14 na dijelu grofice Ane supruge Mihajla Althana)
Podjela zemljišta:
Unutarnja zemljišta:
Kmetovi sa zemljom: 2152 (+5 na dijelu grofice Ane supruge Mihajla Althana)
Težaci: 574 (+1 na dijelu grofice Ane supruge Mihajla Althana)
Ukupno: 2726 (+6 na dijelu grofice Ane supruge Mihajla Althana)
Oranice:
Livade:
Ukupno:: 6852 (+20 na dijelu grofice Ane supruge Mihajla Althana)
Ukupna površina urbarskih zemljišta:
Posjednici slijedećih navedenih mjesta osim posjeda Althanovih imali su samo nekoliko kmetova i/ili težaka: Belica, Dekanovec (župa u Belici); Benkovec,
Goričica (Ivan Vučak); Benkovec (Subotička župa); Benkovec (Franjo Augustić);
Brezje (udova Adama Vinkovića Terezija Čerenko); Brezje (Josip Vida); Česjanci
(župnik u Štrigovi); Čehovec (Sigismund Berke); Palovec (Antun Berke); Gardinec (gospodar Inkey, gospodin Stroh, Franjo Dominis); Donji Hrašćan (Ivan
Kóss); Leskovec, Mačkovec, Šenkovec, Štrigova (Čakovečki pavlini); Nedelišće
(župa Nedelišće); Palovec (Baltazar Tušić); Prelog (župa Prelog); Pretetinec Gornji i Donji (gospodar Vály); Žiškovec (župa Sveti Mihovil); Štrigova (župa Štrigova); Zebanec (nasljednici Pavla Zerpaka); Strahoninec (župa Strahoninec); Turčišće, Dvorišće (Antun i Franjo Osterhueber). Mursko Središče, Žiškovec i Zebanec,
Štrigova, Sveti Martin (manji posjednici). U ovim mjestima spomenuti su posjednici imali samo nekoliko kmetova i/ili težaka te se može reći da je ovo vlastelinstvo bilo posjed Althanovih (na pr. u Belici na Althanovoj strani posjeda ima 49
kmetova sa zemljištem, 4 težaka s kućom a 1 bez kuće, dakle ukupno 54 podlož-
46
nika kmeta – pri čemu je župa u Belici bila gospodar svega 6 kmetova sa zemljom).44 Kao što je vidljivo iz navedenih podataka broj kmetova s gruntom premašio je broj slugu, među težacima broj onih bez kuće bio je zanemariv.
Vječiti kmetovi i slobodni seljaci:
U šest distrikta Zaladske županije broj vječitih, neoslobođenih kmetova nadmašuje broj slobodnih seljaka, a kod nekih posjednika susrećemo da je jedna ili druga kategorija bila karakteristična ali su najčešće posjednici jednako koristili svoje
pravo vlasti nad vječitim kmetovima a i oslobođenim kmetovima. Na primjer na
prostoru kotara Lövő u mjestima Belatincima (posjed grofa Juraja Csákyja) kmetovi su izuzev jednog-dva slučaja neoslobođeni kmetovi. Ova je tendencija bila
opća pojava na svim posjedima kompaktne cjeline, međutim na primjer među
kmetovima obitelji kneza Esteházyja koji je u županiji vladao u više od 80 mjesta
podjednako se pojavljuje slobodan kmet i vječiti kmet.
Međimursko vlastelinstvo obitelji Althan bilo je još takav kompleks posjeda u
jednome bloku. Oslobođene seljake pronašla sam u popisima ukupno 18 sela a u
11 mjesta živjela je zajednica mješovita sastava vječitih kmetova i slobodnih seljaka, no u selima su pretežito bili vječiti kmetovi.45 Tomu je razlog bio vjerojatno,
da iako je do 18. stoljeća uslijedila smjena posjednika zato su kmetovi odavna
živjeli na istome mjestu, naslijedili su svoj status kmeta skupa s njihovim kmetskim gruntom i nametima.
Način obavljanja usluga (urbar, običaj, contratus) i kakovost (porez u prirodi ili novcu,
tlaka):
Na tri mjesta porez je plaćan prema urbaru, a na jednom mjestu vlastela je bila
jedino obitelj Althan, na druga dva mjesta skupa s drugima. Na 24 mjesta (od
toga u 21 mjestu posjednik je bila samo obitelj Althan) bio je contractus, a uobičajen način plaćanja bilo je plaćanje poreza sukladno običaju što se može povezati sa statusom vječitoga kmetstva. Kao što je vidljivo i iz priložene tabele u većini
mjesta kmetovi su imali obvezu obavljanja tlake bez obzira na vrstu obveze službe, znači neovisno o tome jesu li porez plaćali po urbaru, prema običaju ili contractusu. Kmetovi naselja koji su obveze plaćali prema contractusu uglavnom su
se služili arendom, to jest davali su samo gotovinu. U dva slučaja postoji primjer
za plaćanje gotovine s tlakom (Mihaljevec Inferior- Donji Mihaljevec, Mursko
Središče—Muraszerdahely). Kmetovi tih naseobina s contractusima uglavnome
su oslobođeni seljaci, a na nekim mjestima su stanovali mješovito vječiti i slo44
45
Vidi tablicu.
Vidi tablicu.
47
bodni kmetovi i samo su na jednome mjestu bili vječiti kmetovi. Stanovnici sela
Čukovca bili su vječiti kmetovi koji su porez plaćali temeljem contractusa ali su
koristili arendu, zakupninu. Na ovome su veleposjedu poreznici prema contractusu – izuzev dva sela, kao što sam prethodno ukazala – plaćali arendu, u drugim distriktima županije odnosno kod drugih vlastelina toga nije bilo do te mjere
jednosmisleno. Na više mjesta javlja se daća u tlaci plaćanjem poreza u gotovini.
Od 21-og naselja s contractusima 6 su ratarski gradovi, a 15 su sela. U ratarskom
gradu Čakovcu za vrijeme uređivanja urbara obitavalo je 180 težaka s kućom i
bilo je slobodnih seljaka poreznika koji su plaćali u novcu. Stanovnici ratarskoga
grada Kotoribe bili su slobodni kmetovi koji su plaćali isključivo arendu (249 s
kućom 3 bez kuće). U ratarskome gradu Legradu živi 458 težaka s kućom, 39 slobodnih seljaka s gruntom, i plaćali su arendu. Žitelji poljoprivrednoga grada Nedelišća slobodni su seljaci i arendaši (24 seljaka s kućom, 3 težaka s kućom). U
ratarskom gradu Prelogu 171 kmet s gruntom i 28 težaka s kućom plaćala su isključivo gotovinom i bili su dijelom slobodni a dijelom vječiti kmetovi. 13 kmetova s gruntom i 17 slugu s kućom ratarskoga grada Štrigove posjedovala su jedino
arendu a bili su mješovito slobodni i vječiti kmetovi. U selima su se podjednako
nalazili kmetovi s gruntom i (naročito) težaci s kućom. Navedeni podaci rječito
govore o tome da su jednosmisleno bogatiji stanovnici poljoprivrednih gradova
od seoskih kmetova gotovo na svim mjestima upisani kao sluge što je s jedne strane dokaz da „težaštvo” nije jednako s pamperizacijom te da su ti težaci svi raspolagali pravom slobodne selidbe.
Kmetovi poreznici prema običaju, na tradicionalan način svojim su vlasteli bili dužni plaćati istovremeno gotovinu i služiti tlakom, a kmetovi u jednoj trećini
mjesta samo su išli u tlaku. Svuda je bilo neoslobođenih kmetova, na ponekome
mjestu bilo je mješovito stanje u kojima je živjelo samo nekoliko slobodnih seljaka. Poljoprivrednih gradova među njima nije bilo. Isto kao i na ostalim područjima županije plaćanje devetine nije bilo uobičajeno. Upadljivo je da većina neoslobođenih kmetova svojem vlastelinu također nije plaćala poreza isključivo u
naravi nego su davali i gotivinu a i išli su u tlaku. U jedinom selu koje je bilo pod
upravljanjem obitelji Althan u kojemu su seljaci plaćali porez po urbaru nije bio
običaj davanja devetine, a nemamo saznanja niti o plaćanju drugih oblika poreza
u prirodi. Kmetovima je nametnuta isključivo tlaka. U ovome mjestu obitavali su
dijelom slobodni a dijelom neoslobođeni seljaci.
Pravni i gospodarski položaj kmetova na međimurskom veleposjedu s više je
motrišta bio sličan onima na ostalim prostorima županije, u slučaju kmetova koji
su živjeli pod pravnom vlašću drugih vlastelina. Na cijelome prostoru vlastelinstva isto kao i na drugim prostorima županije nije bilo karakteristično plaćanje
devetine ali glede drugih poreza u naravi i novcu pokazuje se sličnost. Plaćanje
poreza temeljem contractusa i tradiciji vlastelinstva, kao što je već naglašeno, sve-
48
ga je na jednom mjestu postojao urbar prije uređivanja vlastelinskih odnosa. Ovo
je također bio običaj i u ostalim dijelovima Zaladske županije. Najveća razlika u
odnosu na kmetove drugih vlastelina bila je u njihovu pravnom položaju, naime
u međimurskom vlastelinstvu broj vječitih kmetova premašio je broj slobodnih
seljaka, a u županiji je prevladavao broj slobodnog seljaštva.
Usluge i kmetski nameti u međimurskome
distriktu Zaladske županije u doba uređivanja feudalnih odnosa
Distrikt
Međimurski
gr. Mihajlo Althan
Vlastelin
Naziv naseobine Tradicija
/urbar/
contactus
Badlichan
tradicija
Tlaka i/ili
gotovina
Deveti- Pravni status
na
kmetova
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
nema
slobodni
kmetovi
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
nema
nema
nema
vječiti kmetovi
vječiti kmetovi
mješovito
Bellicza
tradicija
Benkovecz
tradicija
Bogdánovecz
tradicija
Borke
tradicija
Brezje
tradicija
Brezovecz
tradicija
Bukovje
tradicija
Cheszianczy
tradicija
Chrechan
tradicija
Czyrkovlyan
contractus
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
samo gotovina
Csáktornya
contractus
samo gotovina nema
Csehovezc
tradicija
Csukovecz
Dekanovecz
Domasinecz
contractus
tradicija
contractus
tlaka i
gotovina
samo gotovina
tlaka
samo gotovina
49
Distrikt
Međimurski
gr. Mihajlo Althan
Vlastelin
/urbar/
contactus
Dragoszlavecz tradicija
Tlaka i/ili
gotovina
na
kmetova
tlaka
nema
Drasimerecz
tradicija
Draskovecz
Dubrova
tradicija
contractus
tlaka i
nema
gotovina
tlaka
nema
samo gotovina nema
Felsődobrava
tradicija
tlaka i
gotovina
Ferketinec
contractus
samo gotovina nema
Fölsőmihálovecz
Gardinocz
tradicija
nema
nema
vječiti kmetovi
Gerhávecz,
Konczovdol,
Kracsinovecz
Gibina
tradicija
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
vječiti kmetovi
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
(jedan slobodan kmet)
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
tradicija
nema
vječiti kmetovi
Goriczicza
tradicija
nema
vječiti kmetovi
Perhovecz
tradicija
nema
vječiti kmetovi
Hernye
tradicija
nema
vječiti kmetovi
Preszeka
tradicija
nema
vječiti kmetovi
Hemusevecz
tradicija
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
samo gotovina
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
nema
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
tradicija
Alsóhrascsán, tradicija
50
Hudosan
contractus
Jalsovec
tradicija
Jurchevecz
tradicija
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
nema
vječiti kmetovi
(jedan slobodan kmet)
vječiti kmetovi
Vlastelin
Distrikt
/urbar/
contactus
Jurovecz
tradicija
Ivanovecz
tradicija
Kottory
contractus
Međimurski
gr. Mihajlo Althan
Inferior
tradicija
Kralyevecz
Felsőkrálovecz tradicija
Krisovecz
contractus
Kursanecz
tradicija
Lapsina
tradicija
Leszkovecz
Légrád
urbar
contractus
Maczinecz
tradicija
Obresanecz
tradicija
Maroff
tradicija
Mihályevecz
Inferior
Miklovecz
contractus i
tradicija
contractus
Tlaka i/ili
gotovina
na
kmetova
tlaka i
nema
gotovina
tlaka i
nema
gotovina
samo gotovina nema
tlaka i
nema
gotovina
tlaka i
nema
gotovina
samo gotovina nema
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka
samo gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
samo gotovina
vječiti kmetovi
vječiti kmetovi
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
vječiti kmetovi
nema
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
nema
nema
mješovito
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
slobodni
kmetovi
Monte
Gorichicza
Muraszerdahely
Nedelicz
nema
contractus
contractus
tlaka i
nema
gotovina
samo gotovina nema
Novákovecz
contractus
samo gotovina nema
Opporovecz
contractus
samo gotovina nema
Orehovicza
tradicija
tlaka i
gotovina
nema
slobodni
kmetovi
slobodni
kmetovi
mješovito
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
51
Distrikt
Međimurski
gr. Mihajlo Althan
Vlastelin
/urbar/
contactus
Ottok
tradicija
Peklenyicza
tradicija
Perhovecz
tradicija
Perlak
Podbreszt
contractus
tradicija
Potturen
(Potturnya)
Pratianecz
contractus
tradicija
Fölső- és Alsópretetinecz
Preszeka
Pribiszlavecz
Alsópusztákovecz
Pusztákovecz
Ráczkanisa
tradicija
Possessio
Sancti
Michaelis
Sábnik
tradicija
tradicija
Sáffárszko
tradicija
Siskovecz és
Zebanecz
Steffanecz
tradicija
Stráhoninecz
tradicija
Strelecz
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
Strido
contractus
Strukocz
tradicija
Szavszkavesz tradicija
Szentmária
52
contractus
Tlaka i/ili
gotovina
na
kmetova
tlaka
tlaka
tlaka i
gotovina
samo gotovina
tlaka i
gotovina
samo gotovina
nema
nema
nema
vječiti kmetovi
vječiti kmetovi
vječiti kmetovi
nema
nema
mješovito
vječiti kmetovi
nema
mješovito
tlaka i
gotovina
tlaka
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
tlaka
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
nema
nema
vječiti kmetovi
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
nema
nema
mješovito
vječiti kmetovi
vječiti kmetovi
nema
slobodni
kmetovi
tlaka i
gotovina
tlaka
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
samo gotovina
tlaka
tlaka i
gotovina
samo gotovina
Franjo i
Mikša
Althan
Distrikt
Međimurski
gr. Mihajlo Althan
Vlastelin
Međimurje
/urbar/
contactus
Szentmárton tradicija
Tlaka i/ili
gotovina
na
kmetova
tlaka i
gotovina
Szlákovecz
tradicija
Szivicza
tradicija
Szlativnyák
tradicija
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
umjesto vječiti kmetovi
devetine desetina
nema vječiti kmetovi
Ternovchák
tradicija
tlaka i
gotovina
Szoboticza
tradicija
Sztanetinecz
tradicija
Ternovecz
tradicija
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
Tupkovecz
tradicija
tlaka i
gotovina
Tüskésszentgyörgy
Verchicha és
Globoka
Verhovlany
tradicija
tradicija
Vullaria
tradicija
Alsóvidovecz
contractus
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
samo gotovina
Vidovecz
Superior
Sábnik
tradicija
tradicija
tradicija
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
nema
vječiti kmetovi
devetine desetina
devetine desetina
nema vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
(dva slobodna
kmeta)
vječiti kmetovi
nema
(desetina)
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
nema
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
53
Vlastelin
Distrikt
Župa u
Belici
Međimurje
/urbar/
contactus
Bellicza
tradicija
Dekanovecz
Benkovecz
Međimurje Monte
Gorichicza
Sobotička Međi- Benkovecz
župa
murje
Franjo
Međi- Benkovecz
Augustić murje
Ud. Adama
Brezje
Vinkovića MeđiTerezija
murje
Čerenko
Međi- Brezje
Josip Vida
murje
Župnik
Međi- Cheszianczy
Štrigova
murje
Sigismund Međi- Csehovecz
Berke
murje
Antun
Međi- Pálovecz
Berke
murje
gospodar
Gardinocz
Inkey,
Franjo
MeđiDominis, murje
gospodin
Stroh
Međi- Alsóhrascsán
Ivan Kóss
murje
Leszkovecz
Machovecz
Čakovečki MeđiSenkovecz
pavlini
murje
Ivan Vučak
Župa
Nedelišće
Baltazar
Tuštić
54
Strido
Međi- Nedelicz
murje
Međi- Pálovecz
murje
Tlaka i/ili
gotovina
na
kmetova
tlaka i
gotovina
tlaka
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
nema
vječiti kmetovi
nema
nema
vječiti kmetovi
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka i
gotovina
tlaka
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
nema
vječiti kmetovi
tradicija
tlaka i
gotovina
nema
vječiti kmetovi
tradicija
tlaka i
gotovina
tlaka
tlaka
tlaka
nema
vječiti kmetovi
nema
nema
nema
mješovito
vječiti kmetovi
vječiti kmetovi
samo gotovina nema
samo gotovina nema
mješovito
slobodni
kmetovi
vječiti kmetovi
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
tradicija
urbar
tradicija
urbar i
contractus
contractus
contractus
tradicija
tlaka
nema
Vlastelin
Distrikt
/urbar/
contactus
Župa
Međi- Perlak
contractus
Prelog
murje
Gospodin Međi- Fölső- és Alsó- tradicija
Vály
murje pretetinecz
Župa sv.
Međi- Siskovecz
tradicija
Martin
murje
Župa
Međi- Strido
contractus
Štrigova
murje
Nasljednici
Zebanecz
tradicija
MeđiPavla
murje
Zerpaka
Župa
Međi- Stráhoninecz tradicija
Strahotinec murje
Antun i
Turchische
tradicija
Franjo
MeđiOstermurje Dvorische
tradicija
hueber
Muraszerda- contractus
hely
Novákovecz
contractus
Siskovecz et
tradicija
Manji
Međi- Zebanecz
posjednici murje Strido
contractus
Szentmárton tradicija
Tlaka i/ili
gotovina
na
kmetova
samo gotovina nema
mješovito
tlaka
nema
vječiti kmetovi
tlaka
nema
vječiti kmetovi
samo gotovina nema
mješovito
tlaka
nema
slobodni
kmetovi
tlaka i
gotovina
tlaka
nema
vječiti kmetovi
nema
slobodni
kmetovi
tlaka
nema slobodni
kmetovi
tlaka i
nema slobodni
gotovina
kmetovi
samo gotovina nema mješovito
tlaka
nema slobodni
kmetovi
samo gotovina nema mješovito
tlaka i
gotovina
devetine desetina
Povijesni izvor: Istraživanje uređivanja feudalnih odnosa s devet postavljenih pitanja: Arhiv Zaladske županije, IV. Spisi Plemićke skupštine Zaladske županije.
1/g. Urbari: Međimurski okrug. Urbarske tabele: Felhő 1970. 374-411.; Horváth
Zita 2006/b.; Povijesna zbirka toponima Mađarske 1996.
Baza povijesnih izvora
Ovaj zbornik povijesnih izvora oslanjajući se na povijesne izvore prikazuje povijest međimurskog vlastelinstva u razdoblju između 1638. i 1770. godine. Prvi je
dokument popis o diobi imovine između Nikole i Petra Zrinskog. Poseban značaj
ima činjenica da je prvi spis ujedno i povelja koja se odnosi na posjedovne odnose Zrinskih za koji je dekret izdao 19. lipnja 1638. g. Ferdinand III. U to vrijeme,
55
naime, još nitko nije mogao niti naslutiti da će naslijeđe dvojice velikaša Petra i
Nikole za trajanja jedne generacije preći pod upravu komore. Nalazište spisa jednako tako ukazuje na to do koje mjere je taj veleposjed povezan s ugarskom, napose i srednjoeuropskom općom povijesti, naime značajan njegov dio prelazi u
provinienciju komore što je posljedica nesretne političke uloge Zrinskih, a naročito Petra Zrinskog.
Tijekom istraživanja valjalo je uzeti k znanju: pri čemu su pojedina razgoblja
veoma dobro reprezentirana, u drugim vremenskim intervalima trebalo je računati na ozbiljne deficite. U bečkim državnim javnim zbirkama kao i u nizu dokumenata Urbaria et Concriptiones Mađarskog državnog arhiva – razumije se –
prije svega nakon preuzimanja upravljanja veleposjeda sa strane komore 1670. g.
pa sve do konca istoga stoljeća, u velikome broju mogu se otkriti procjene imovine i popisi koji su nastali radi upisa založnog prava i donacija. Dolaskom vlastelinstva u posjed Althana iščezava centralna pozornost koja proizvodi takvu vrstu
isprava. Krnji arhiv obitelji Althan sačuvan među spisima obitelji Benyovszky
sadrži svega 46 stranica.46 Urbaria et Concriptiones također ne sadrži popise u
svezi s razdobljem gospodarenja Althanovih a popis nametnutih poreza čuvan u
Arhivu Zaladske županije kreće 1770-tom godinom. U arhivu obitelji Feštetić
mogu se, istina, pronaći spisi koji se odnose na razdoblje koje je prethodilo 1795.
godini, ali se povijest gospodarenja i posjeda tog razdoblja može istraživati temeljem izvornih dokumenata vezanih uz zemaljske popise odnosno one u svezi uređivanja vlastelinskih odnosa. Ovi potonji u velikoj su mjeri obrađeni odnosno
objavljeni kao radovi Zite Horváth.47 Određivanje vremenskih granica u sadržaju
knjige stoga u velikoj su mjeri odredile pogodnosti glede raspoloživih izvora.
Budući je digitalizirana verzija popisa iz 1715. godine široj javnosti dostupna,48 umjesto toga se iz popisa 1720. godine ističu popisi naselja Čakovca, Preloga, Nedelišća, Raskrižja i Legrada. Vrijedilo bi objaviti građu iz državnog popisa
1720. godine, a koji se odnosi na cjelinu vlastelinstva, međutim to bi značilo kompletiranje spisa dovoljan za samostalnu jednu knjigu, a što bi premašilo okvire
ove knjige.
U ovome izdanju nastojale smo predstaviti vrste povijesnih izvora koji se osim
relevantnih novosti do danas manje proučenih u području administrativne uprave i povijesti imanja odnose na gospodarenje na vlastelinstvima, na život pučanstva u njima te omogućuju praćenje možebitnih promjena nastalih u sudbini pučanstva, životnih okolnosti i odnosa prema vlastelinima. Takvi su izvori u prvome
46 MOL, P 47. (11. set/29. Nova oznaka: 17. set/30.) Arhiv obitelji Benyovszky / spisi rodbinskih i
drugih obitelji: arhiv obitelji Althan, 1719-1856. 1-46. p
47 Za vrijeme uređenja vlastelinskih odnosa Međimurje je bio samostalan distrikt Zaladske županije.
Horváth Zita 2006/b.
48 Državni popis poreza iz 1715. godine. 2004.
56
redu urbari, popisi, procjene imovine. Tijekom istraživanja prikupljeni su spisi o
procjenama koji jamče prava: privilegiji, darovnice, založni ugovori, kupoprodajni spisi, sporazumi sklopljeni među pojedinim članovima, lozama obitelji kao i
nagodbe u kontaktima vlastelina i njegovih podanika, tužbeni spisi koji većinom
još nisu objavljeni ali su njihovi podaci uklopljeni u uvodne studije. Broj sakupljenih povijesnih izvora premašuje brojku od 150 stavaka a izabrani su publicirani nakon strogog odmjeravanja. Dio istih se odnosi na veleposjed u cijelosti, a
drugi na pojedine manje upravne jedinice, ratarske gradove ili naseobine. Značajan omjer predstavljaju procjene imanja, popisi i tabele sastavljene sa strane komorskih službenika kojima se je namjeravala ustanoviti vrijednost i dohodovnost
veleposjeda. Jedan dio toga posvećen je zbrajanju feudalnih prihoda u cijelosti
računano za pojedine godine, drugi pak dio opisuje desetinu nametnutu za pčele, točeno vino, raspored dana za obavljanje tlake ili desetinu na urod. Nadamo
se da će ova raznovrsna građa povijesnih izvora složena u ovo izdanje prenijeti
šaroliku i vjerodostojnu sliku o životu na vlastelinstvu, prenoseći također i izmjene nastale tijekom vremena.
Postoje razne vrste popisa, naime gospodar može sastaviti inventar glede najraznovrsnijih područja življenja i gospodarenja. Vrijednost izvornih dokumenata
povećava stručnost koja je karakterizirala habsburške komore u XVII. stoljeću
čak iako je opće poznato da je dio popisa u to vrijeme pripreman na način da su
komesari inventaristi ranije inventare uzimali i više puta jednostavno korigirali
promjene uočene u odnosu na prethodne. Premda se veći dio popisa odnosi na
gospodarski potencijal vlastelinstva, zato više dokumenata uključuje i pokretnu
imovinu Zrinskih. Takav je i popis na njemačkom jeziku kojim se vrši popis poglavito nakita i predmete od srebra Sofije Löbl, udove Petra Zrinskog, ili spis koji
sadrži blaga koja su ostala od Petra Zrinskog među njima iznimno dragocjeno
aristokratsko oružje (čelične sablje izrađene u Damasku, ukrašena turska oružja i
konjska oprema), navodi također i banski buzdovan ili žezlo koje simbolizira
bansku čast Zrinskih.
Ovi popisi otkrivaju legendarno bogatstvo obitelji Zrinski te imovinu izraženu u dragocjenostima što se nakon zapljene dijelom pojavljuje u riznici Habsburga, a s druge strane njihovom dodjelom bliskim vlastelinima po njihovim trezorima. Najčešće, međutim, potomstvo možda namjerno zaboravlja da su isti bili u
vlasništvu Zrinskih, koji su u prikupljanju umjetnina i s motrišta kulturologije
nekada značili posebno poglavlje. Posebna je vrijednost izvora u tome da glase o
istome velikom vlastelinstvu dapače istim naseljima a ipak u različitim presjecima razdoblja što uz istraživanje stanovništva i društva omogućuje također i praćenje promjena nastalih u gospodarenju. Više spisa odnosi se na urbare sela koji
u poređenju popisa kmetova s gruntovima ukazuju istodobno i na gospodarski
potencijal koji se krije iza pojedinih kmetskih gospodarstava.
57
Premda se dobar dio popisa odnosi na gospodarenje na vlastelinstvu ali u jednom od urbara i popisa datiranih 1692. godine obavljen je i popis utvrda, dvorova plemićkih zemljišta što je dodatna mogućnost za proučavanje povijesti arhitekture narečenih objekata.
Početkom desetljeća zahvaljujući istraživačkim stipendijama dodijeljenih od
Mađarskog povjerenstva za stipendiranje (MOB) kao i Collegiuma Hungaricuma,
autorice ove studije provele su više mjeseci u bečkim javnim povijesnim zbirkama. Tom prigodom su otkriveni izvori čuvani u Beču. U Zagrebu, prema informacijama kojima raspolažemo iz stručne literature, povijesni izvori koji se tiču
Međimurja, osobito povijesti XVIII. st. nalaze se u Hrvatskom državnom arhivu,
Arhivu Zagrebačke biskupije te u Narodnoj knjižnici. Do njihova istraživanja na
žalost nije moglo doći.49
Temeljem ljubaznoga priopćenja Štajerskog pokrajinskog arhiva (Steiermärkisches Landesarchiv, Graz) spomenuta institucija ne čuva spise iz obrađenoga
razdoblja a u koje vrijeme je vlastelinstvo bilo pod upravljanjem štajerske komore. Mišljenja smo, međutim, da temeljitije arhivsko istraživanje ne bi bilo niti u toj
domeni besmisleno. Istraživanja u zemlji obavljena su u Mađarskom državnom
arhivu i Arhivu Zaladske županije. Jedinstvena transkripcija povijesnih izvora
sačuvanih većinom na latinskom a dijelom na njemačkom jeziku obavljena je prihvaćanjem preporuka iz studija objavljenih u I. broju Fons-a iz 2000. godine.50
49 Na višekratno naše pismeno prijavljivanje narečene se ustanove nisu odazvale stoga nije moglo
doći do istraživanja u njima.
50 Metodološki pristup objavljivanju povijesnih izvora. Uredio: István Kenyeres, Fons VII. (2000). 1.
Vidi studije Katalin Szende, Istvána Fazekasa i Borbále Bak.
58
EINFÜHRUNG1
Überblick der Fachliteratur, die Gutshofgeschicht
Die Verwaltungs- und Wirtschaftseinheit der gutsherrlichen Besitzgüter, der Gutshof bildete sich in Ungarn schon in den 13-15. Jahrhunderten heraus, was die Festigung des gutsherrlichen Besitzs und seine allmähliche Ausbreitung signalisiert.
Dieser Prozess zog die Herausbildung eines rechtlich einheitlichen Bauerntums
mit sich.2 1848 kam es zur Bauernbefreiung, aber der gutsherrliche Betrieb existierte noch bis 1945. Aus diesem Grunde ist die Erforschung der bäuerlichen und
adeligen Gesellschaft ohne die Untersuchung der Geschichte der Gutshöfe und
ihrer Verwaltungsdokumente unvorstellbar.
In Ungarn bedeutete die Geschichtsschreibung und die Geschichte der Politik
lange Zeit ein und dasselbe, aber es gab immer Geschichtsschreiber, die die Wichtigkeit der Wirtschafts- und Gesellschaftsgeschichte erkannt haben. Die Anfänge
der agrarwirtschaftlichen Forschungen gehen bis zum Anfang des 18. Jahrhunderts auf die Arbeit von Mátyás Bél zurück. Er rechnete mit der herkömmlichen
politischen Annäherungsweise ab und ließ einen großen Raum der Analyse wirtschaftlicher Ereignisse zu. Er schrieb eine selbständige Studie über Ungarns Wirtschaft.3 Um die Wende der 18.-19. Jahrhunderte sollen die Namen von Sámuel
Tessedik und Gergely Berzeviczy erwähnt werden, die sich vermutlich im Geiste
der Lehren der Aufklärung auch mit dem Leben der Bauern beschäftigten.4 Károly Phaler beschrieb in seinem in lateinischer Sprache verfassten und im Jahre
1820 in der Stadt Keszthely herausgegebenen Werk Jus Georgicum die Geschichte der Landwirtschaft und damit auch die Geschichte der Bauernschaft. Im 19.
Jahrhundert in der Zeit der Reformen forderte auch Mihály Horváth die Beschäftigung mit dem Volk: „Ha pedig így áll honunk politicai története, mi még is egyedül
foglalta el a régi történet- s évkönyvírókat, mit lehet, mit kell mondanunk az ipar és kereskedés történetéről, miután az írók a trónváltozások és országszerződések, háborúk és
békekötések s más nagyszerű és nem nagyszerű, de lármás események írásával elfoglalván,
figyelemre is alig méltatták a népi élet csöndes körét ...”.5 Nach der Zeit der Reformen
1 Diese Forschung wurde durch die Unterstützung von OTKA (Nr. T 46069 TRT) ermöglicht. Auch
an dieser Stelle möchten wir für die Unterstützung unseren Dank aussagen.
2 Siehe dazu: Bolla 1998.
3 Bél 1735-1742.; Bél 1984.
4 Tessedik–Berzeviczy 1979.
5 Horváth Mihály 1841. Wortwörtliche deutschsprachige Version des zitierten archaischen Textteils:
Wenn aber die politische Geschichte unserer Heimat so steht, die die alten Geschichts- und Jahrbuchschreiber alleine beschäftigte, was können und sollen wir über die Geschichte der Industrie und des
Handels sagen, nachdem die Schreiber mit den Beschreibungen der Thronfolgen und Landesverträ-
59
bekam wieder die Politikgeschichte in der Geschichtsschreibung die obere Hand
und selbst Mihály Horváth hörte mit der Behandlung wirtschaftlicher Fragen auf.
Eine Änderung erfolgte in den letzten zwei Jahrzehnten des 19. Jahrhunderts.
Gusztáv Wenzel schrieb 1887 eine Abhandlung über Ungarns Landwirtschaftsgeschichte, dann erschien die Arbeit von Lajos Thalóczy, die einen neuen Ausbruchsversuch aus der Politikgeschichte in die Richtung der Wirtschafts- und
Gesellschaftsgeschichte bedeutete.6 Im Jahre 1894 wurde auf die Initiative von
Károly Tagányi das Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle [Repetorium der Ungarischen Wirtschaftsgeschichte] gegründet. Er selbst war einer der Redakteure der
Zeitschrift. Die Zeitschrift wurde 1906 eingestellt. Ihr größter Verdienst war aber,
dass sie die Aufmerksamkeit auf die Wichtigkeit der Wirtschaftsgeschichte lenkte. Neben dem Redakteur Tagányi publizierten in der Zeitschrift unter anderem
Ignác Acsády und Sándor Takáts.
Zwischen den zwei Weltkriegen entwickelte sich dank der Arbeit von Sándor
Domanovszky und dem sich um ihn organisierenden Forschungskreis eine „Schule für Gutshofgeschichte“ heraus, deren Ziel es war, die Geschichte der bedeutendsten Gutshöfe des Landes monographisch aufzuarbeiten. Im Rahmen ihrer
Tätigkeit wurden mehrere wertvolle Arbeiten herausgegeben.7 Die Geschichtsschreibung nach 1945 ist reich an Arbeiten, die die Geschichte der Fronbauernschaft beschrieben, aber die Beschäftigung mit der Gutshofgeschichte war nicht
charakteristisch, bzw. auf die Herausgabe der Quellen der Gutshofgeschichte
– abgesehen von einigen Ausnahmen – musste man noch einige Zeit warten.8 Die
Forschungen im Bereich der Gutshofgeschichte bekommen ab den 1980er Jahren
neuen Schwung. Ohne Anspruch auf die Vollständigkeit soll hier die Tätigkeit
von Éva Mária Fülöp, Klára Papp, Zoltán Kaposi,9 István Kenyeres, Éva Szirácsik, Klára Dóka10 erwähnt werden.
Überblick der Fachliteratur, die Geschichte der Murinsel
Über die Murinsel erschienen bisher nicht viele Arbeiten, und diese Gegend erweckte das Interesse der Forscher nur insofern, dass sie als Besitztum der Familie
Zrínyi in der frühneuzeitlichen Geschichte Ungarns eine Rolle spielte.11 Die bisher erschienene bedeutendste Arbeit bzw. Quellenarbeit, die sich auf unseren
ge, Kriege und Friedenspakte und anderer großartiger und nicht großartiger, aber lauter Ereignisse
beschäftigt waren, und den stillen Kreisen des Lebens des Volkes kaum Beachtung schenkten...
6 Thallóczy 1879.
7 Z.b.: Csapody 1933.; Wellman 1933.
8 Szabad 1957.
11 Z.b.: Széchy 1896-1902.; Pauler 1876.; Klaniczay 1964.; Perjés 2002.; Bene–Hausner 1997.
60
Forschungsgegenstand bezieht, ist die Monumenta Zrínyiana.12 In dem ersten
Band dieser Publikation, deren Redakteurin Ágnes R. Várkonyi ist, veröffentlichte Vera Zimányi sich auf die Besitze im Küstenland beziehende Quellen. In dem
zweiten Band, den Vera Zimányi editierte, publizierte István N. Kiss die Quellen
des Gutshofs Murinsel sowie die des Gutshofs von Bosjako. In diesem Band wurden insgesamt 16 Dokumente und eine Landkarte herausgegeben, die sich alle
im Aktenbund Ungarische Akten, Spezialia, Zrínyische Akten 307 des Wiener
Haus-, Hof- und Staatsarchivs befinden, bzw. aus der Dokumentenreihe des Urbaria et Conscriptiones MOL E 156. stammen. Der Verfasser veröffentlichte in
diesem Band – auch die Ergebnisse der vorher erschienenen deutsch- und kroatischsprachigen Fachliteratur verwendend – sehr detaillierte und gründliche Einführungsstudien über den Gutshof Murinsel, über seine Bewirtschaftung, über
die Lage der Bauernschaft und das militärische Verteidigungssystem des Gutshofs. Der Verfasser veröffentlichte Quellen aus den Jahren 1672-1720, aber in den
Studien verwendete er auch die Daten des aus dem Jahre 1638 erhalten gebliebenen Urbariums der Murinsel13 und der Regnicolaris-Zusammenschreibung aus
dem Jahre 1720. In der Monumenta Zrínyiana sind lateinische Quellen zu finden,
auch die Fußnoten sind in lateinischer Sprache geschrieben. Die Einführungen
sind aber in deutscher Sprache verfasst. István N. Kiss publizierte zwei weitere
Schriften, deren Thema auch die Murinsel ist: Adeligen Soldaten und Soldatenbauern auf dem Gutshof Murinsel der Zrínyis und die Marktflecken auf dem
Gutshof Murinsel (ungarischsprachige Originaltitel: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek Muraközi uradalmában, valamint A Muraközi uradalom
mezővárosai).14
Auch Rajka Modrić veröffentlichte aus den Jahren 1672-73 wertvolle Quellen
über die Güter der Zrínyis, unter anderem mit Bezug auf die Murinsel. In dieser
Arbeit ist aber die einführende Studie nicht so gründlich. Der größte Mangel besteht darin, dass die Archiv-Signaturen der Quellen nicht angeführt sind.15 Die
Verfasser der Monumenta Zrínyiana identifizierten mehrere Quellen von Modrić
und veröffentlichten auch diese. Hier soll unbedingt noch die Monographie über
Csáktornya von Károly Zrínyi erwähnt werden, die eigentlich die einzige selbstständige Aufarbeitung unseres Themas ist.16 Auch der Band von Ferenc Gönczi
mit dem Titel Die Murinsel und ihr Volk (ungarischsprachiger Originaltitel: Muraköz és népe)17 soll hervorgehoben werden. Während unserer Forschungen beMonumenta 1991.
MOL NRA 1445/7.
14 N. Kiss 1983., und N. Kiss 1995.
15 Modric 1974.
16 Zrínyi 1905.
17 Gönczi 1895.
12
13
61
deutete es eine große Hilfe, dass wir uns auf die Daten des von Ferenc Maksay
und Ibolya Felhő editierten Bandes beziehen konnten, dessen historisches Kapitel von János Búzási geschrieben wurde.18
Die geographische Lage und die Verwaltungssituation des Gutshofs
Das Muraköz, das in deutscher Sprache als Murinsel, auf Lateinisch als Insula
Muraköz und in kroatischer Sprache Medimurje genannt wird, bedeutet als geographischer Begriff das zwischen den Flüssen Mur und Drau liegende, zwischen
dem historischen Ungarn und Steiermark, früher zum Komitat Zala gehörende
Gebiet. In der Statistik von Schwartner aus dem Jahre 1809 wurden als Größe des
Gebiets 16 Quadratmeilen angegeben, diese Angabe wurde von István N. Kiss in
881,136 km2 umgerechnet.19 Die Internetquellen von heute geben eine Größe von
730-750 km2 an. Die Bevölkerung der Murinsel war kroatisch, in wenigerer Anzahl slowenisch und ungarisch. Domokos Teleki schrieb in seiner im Jahre 1796
in Wien erschienenen Reisebeschreibung über diese Gegend so: „Az a része Szála
vármegyének, amely a Mura és Dráva vizei közt Styria határában fekszik, Muraköznek
neveztetik, és egy különös vármegye járását teszi. E[z] valóban szép föld: egy része ti. Styria felől hegyes és erdős vidék, a más termékeny gabonaföldekből, rétekből és mezőkből áll,
a mezők pedig fákkal rakottak és bokrokkal fedettek. A faluk számosok, és egyik a máshoz
igen közel esik. Nagy is a népessége ennek a szigetnek, mert tizenhat mérföld a kiterjedése,
és mégis negyvenhatezer lakja; a helységek száma száztizenhárom. Azonban ezek nagyobbára kicsiny helységek, mindazáltal mindennek külön templomocskája megvagyon. A lakosok mindnyájon horvátok és katolikusok. Igen buzgó népnek és szelíd, de ravasz erkölcsűnek is mondják; lopásról, ölesről az ember köztök nem hall, szorgalmatos földmívelő
emberek és tehetősek is, melyhez legtöbbet a[z] segít, hogy a fuvarozásokkal magoknak
igen sokat keresnek. Ugyanis a muraköziek Triestbe és Fiumába, Horvátországba, Budára, Pestre és a Dunán innen lévő várasokba mennek, különösön kereskedésbeli portékákat
vivén. Lovaik igen jók és erősek vagynak, és igen szépeknek is lehet mondani. Úgy mondják, hogy gróf Althán, a mostaniaknak nagyatyjok, maga ménest tartván, spanyol fajtát
szaporított, és ilyent a parasztok által is szaparíttatott, mely szerint a muraközi lovakat
spanyol fajtának lehetne jobbrészint mondani. A marhák itt olyanak, mint Baranya és Somogy vármegyében, azaz kisebb neműek; a sertések is hasonlók.
A marhaökonómiát itten űzik, és kereskednek is magok között véle, azonban külső commerciumok vélek keinsen, mert itt a határok kicsinyek lévén, a legelő kevés, és oly sok marhát nem lehet tartani. Juhokat itt éppen nem tartanak a parasztok, ezt is nyilván a legelő
szűk léte miatt.
18
19
62
Maksay 1990., bzw. Felhő 1970. 362-371.
Schwartner 1809. Tom. I. 336.; N. Kiss 1991. 13.
A Muraköznek Styriával határos része hegyes lévén, ebben igen jóféle bor terem, melyet a magyarországi borok között a legjobbak közül valónak tartanak: a határos óstriai
tartományokban is igen nagy kelete van az insulaner nevezet alatt.”20
Die Murinsel wurde im Laufe der Geschichte ein Verwaltungskreis des Komitats Zala, die Protokollschriften der Komitatsversammlungen aus den 40er
Jahren des 17. Jahrhunderts berichten über die Wahl eines Stuhlrichters und Geschworenen eigens auf der Murinsel. Die Gegend wurde – im Vergleich zu anderen Gebieten des Komitats – in den Zeiten des Türkenkrieges nicht so stark
heimgesucht, trotz ihrer Verluste war die Bevölkerungsdichte hier höher als der
Komitatsdurchschnitt. Aus diesem Grunde versuchte das Komitat Zala am Anfang des 18. Jahrhunderts immer einen größeren Teil der Erfüllung seiner steuerlichen Belastungen an die Murinsel aufzuerlegen. Am 17. 06. 1714 wurde in einem Abkommen festgelegt, dass das Gebiet Murinsel ein Fünftel der Steuern
des Komitats zu übernehmen hat. Das Prinzip der Quintilität wurde dann noch
Jahrzehnte lang verwendet. Die Festlegung der Steuern war die Aufgabe der Verwaltungsbeamten des Komitats, für ihre Erhebung waren bis 1750 die Gutshöfe
20 Teleki 1993. Domokos Teleki bereiste die Murinsel im Jahre 1795. Wortwörtliche deutschsprachige
Version des zitierten archaischen Textteils: Jenes Gebiet vom Komitat Zala, das zwischen der Mur
und Drau an der Grenze zu Steiermark liegt, wird Murinsel genannt, und bildet einen Kreis eines
besonderen Komitats. Das ist ein wirklich sehr schönes Land: nämlich ein Teil von ihm, das an Steiermark grenzt, ist bergig und waldig, anderes Land von ihm besteht aus fruchtbaren Getreidefeldern,
Auen und Wiesen, die Wiesen sind mit Bäumen reich bewachsen und mit Sträuchern bedeckt. Es gibt
zahlreiche Dörfer, und das eine liegt dem anderen sehr nah. Diese Insel ist dicht bevölkert, sie hat
eine Ausbreitung von sechzehn Meilen und sie wird ja von sechsundvierzigtausend Menschen bewohnt, ihre Ortsanzahl beläuft auf einhundertdreizehn. Obwohl diese eigentlich kleine Ortschaften
sind, hat eine jede von ihnen ein eigenes Kirchlein. Die hier wohnenden Menschen sind alle von kroatischer Abstammung und sind katholisch. Sie werden als fleißige und sanfte Menschen, aber auch
Menschen schlauer Moral beschrieben; über Diebstahl und Mordsfälle hört man unter ihnen nicht, sie
sind fleißige Bauern und sie sind auch wohlhabend, wozu sie am meisten verholfen hat, dass sie mit
Beförderungen sehr gut verdienen. Die Menschen aus der Murinsel fahren ja nach Trieste, Fiume (Rijeka), nach Kroatien, nach Pest und Ofen (Buda) und sie fahren in die Städte im östlichen Teil des Landes, um dorthin vor allem Handelswaren zu transportieren. Ihre Pferde sind sehr groß und kräftig,
sie können auch als sehr schön bezeichnet werden. Es wird gesagt, dass Graf Althan, der große Vorfahrer der Menschen von heute auch selbst eine Gestüt hatte und züchtete eine spanische Rasse und
er ließ diese Pferderasse auch seine Bauern züchten, wonach die Pferde der Murinsel eigentlich spanischer Abstammung sind. Die Rinder sind hier so wie in den Komitaten Branau und Somodei, also
von kleinerem Wuchs, auch die Schweine sind kleiner.
Hier wird Rinderökonomie verwirklicht, indem sie mit ihren Rindern unter sich handeln, jedoch
keinen veräußerlichen Handel mit denen vornehmen, da hier die Grenzen klein und die Weiden sind
von kleiner Menge sind, können nicht so viele Rinder gezüchtet werden. Schafe werden von den hiesigen Bauern nicht gehalten, offensichtlich wegen der Knappheit der Weiden.
Da an die Steiermark grenzende Seite der Murinsel bergig ist, werden hier sehr gute Weine angebaut, die unter den ungarischen Weinsorten für eine der besten gehalten werden: in den angrenzenden österreichischen Ländern ist der Wein der Insel, namentlich der Insulaner gefragt und beliebt.
63
selbst zuständig.21 Das Gebiet der Murinsel liegt nach den Inhalten der Friedensverträge nach dem ersten Weltkrieg (1920) außer Ungarns Grenzen. Die Murainsel liegt heute mit Ausnahme einiger an Slowenien gekommener Dörfer in
Kroatien.
Die Geschichte des Besitztums des Gutshofes
Fast das ganze Gebiet der Murinsel gehörte zum Gutshof Murinsel, der ab dem
18. Jahrhundert nach seinem Verwaltungszentrum immer öfter auch Gutshof
Csáktornya genannt wurde. Die Zusammenschreibung aus dem Jahre 1720 erwähnt daneben nur einige kleinere adelige Gutsherren. Die Geschichte des Gutshofs hat sich nach seiner Ausbreitung, sowie nach seinen Erträgen und Besitzern
sowohl auf komitatlicher als auch nationaler Ebene Interesse verdient. Die Besitzer des Gutshofs nahmen des Öfteren auch den Posten des Obergespans des Komitats Zala ein.22 Im Verlauf des 11. Jahrhunderts kam das Gebiet unter österreichische Herrschaft, und bis zur zweiten Hälfte des 13. Jahrhunderts war es im
Besitz der Güssinger Grafen. Karl Robert (ung. Károly Róbert) kaufte das Gebiet
für 400 Gira Silber zurück, und es kam dann nach kurzer Zeit in den Besitz der
Familie Lackfi. 1397 ging das Gebiet wegen der Untreue der Lackfis wieder in
den Besitz des Königs Sigismund (ung. Zsigmond) zurück, nach einem kurzfristigen auf Rechtsgrund eines Pfands erfolgten Besitztums von Frank und Simon
Széchényi23 pfändeten es die Grafen Cillei am Anfang des 15. Jahrhunderts für
48.000 goldenen Forint. Sie bekamen es später in Eigenbesitz. Nach dem Tod der
Cilleis konnte es König Matthias in seinen Besitz zurückgewinnen, er verschenkte es später seinem Schatzhalter János (Hampó) Ernuszt. Gáspár Ernuszt verstarb
1541 ohne Erben. Den Gutshof konnte sich der Vater seiner Witwe, der kroatische Ban Péter Keglevich anschaffen. Mit dieser Angelegenheit beschäftigte sich
sogar der 43. Artikel der Landesversammlung im Jahre 1542. Darin wurde Keglevich verpflichtet, das Gut innerhalb von zwei Monaten zu übergeben. Ferdinand
beauftragte 1546 den inzwischen zum kroatischen Ban ernannten Miklós Zrínyi,
Keglevich aus der Erbschaft von Ernuszt zu beiseitigen. Da Zrínyi seit seiner Ernennung und amtlicher Einsetzung, seit Ende des Jahres 1542 die Kosten für die
Unterhaltung der aus 400 Reitern bestehenden Ban-Truppe selber trug und da er
sich in den Machtkämpfen der vorigen Jahre im Dienste von Ferdinand – unter
anderem mit der Ermordung von János Katzianer – bedeutende Verdienste einTurbuly 1986. 269-270., bzw. Turbuly 2000. 25-30.
Zwischen 1593-1625 György Zrínyi und Miklós Zrínyi, zwischen 1644-1664 Miklós Zrínyi, der
Dichter und Feldherr, zwischen 1683-1691 sein Sohn Ádám Zrínyi, zwischen 1721-1785 János Mihály
Althan und József Mihály Althan, dann zwischen 1790-1824 János Mihály Althan und Ferenc Althan.
23 N. Kiss 1991. 11–13.
21
22
64
holte, konnte er sich nach kurzer Zeit den rechtlichen Herrn der Murinsel nennen.24 Die Zusammenschreibung aus dem Jahre 1549 bezeichnete ihn als neuen
Besitzer, der in 94 Ortschaften über 743 Höfe verfügte.25 1638 kam es zur Aufteilung des Zrínyi-Vermögens zwischen Miklós Zrínyi und seinem jüngeren Bruder
Péter.26 So wurde auch der Gutshof auf der Murinsel verteilt. Das Zentrum des
Gutshofes war Csáktornya, der Sitz von Miklós Zrínyi. Nach dem Tod des Dichters (1664) versuchte sein Bruder einen immer größeren Anteil aus der Obrigkeit
der Witwe und seines jungen Neffen zu sich zu reißen. Auch Csáktornya ging in
seine Hand über. Er konnte aber seinen neuen Erwerb nur eine kurze Zeit genießen. Als einer der Hauptbeteiligten an der Wesselényi-Verschwörung wurde er
1670 gefangen genommen, zur Enthauptung und Beschlagnahmung aller Güter
verurteilt, im April des Jahres 1671 wurde er hingerichtet. Seine Güter wurden
zusammengeschrieben und beschlagnahmt. Sie gingen in die Verwaltung der
Kammer über. Nach dem Tod seines Sohnes Ádám im Jahre 1691 verwaltete zuerst die Steirische (Grazer) Kammer auch seinen Vermögensanteil, dann wurden
seine Güter an Pfandbesitzer weitergegeben. Zwischen 1695 und 1709 besaß das
Pfandrecht Marchio de Prie, zwischen 1715 und 1719 wurde der Gutshof von
János Chikulini gepachtet, bis er im Jahre 1720 verschenkt wurde. Als Gabe bekam den Gutshof im Jahre 1720 der Günstling von Karl III. Er hieß Graf Johann
Althan27 und gehörte zur Elite des Reiches. Er konnte sich über seinen neuen Erwerb nur kurze Zeit freuen, da er ein Jahr später (1721) starb. Sein minderjähriger Sohn János Mihály erbte nach dem Tod József Esterházys, des früheren Obergespans auch den Titel des Obergespans. Bis zu seiner Volljährigkeit wurde das
Komitat von der Person eines Obergespan-Vertreters, namentlich des Grafen Lajos Batthyány verwaltet.28 In der Zeit der Urbarialregulierung umfasste das ganze
zum Gutshof gehörenden Urbarialgebiet 27. 911 Joch.29 Ende des 18. Jahrhunderts verschuldete sich die Familie Althan. 1791 kaufte von der Familie György
Festetics das damals nur noch Gutshof Csáktornya genannte Gut. Teleki schrieb
darüber wie folgt: hanem a mostani gróf Althán, ki is Szála vármegyei főispány, ezen
jószágokat örök áron eladta g. Festetics György úrnak, egymillió-hatszázezer forintért;
Salamon 1865. Kap. VII. 347–362.
Maksay 1990. 929–1010.
26 N. Kiss 1983. 340. Die Urkunde über die Teilung des Gutshofs ist in unserem Band unter der Nummer 1. veröffentlicht.
27 Der Name der Familie wird in deutscher Sprache auch in der Form Althann geschrieben. Hier
wird aber die Praxis verfolgt, dass aufgrund des András Molnár editierten Bandes (Molnár 2000.) der
Name mit einem „n“ geschrieben wird.
28 Szabó 1978. 101.; Turbuly 1996. 109–110.
29 S. Felhő 1970. 363.
24
25
65
magának egy falut mégis megtartván: mert a gróf Althánok Szála vármegyei örökös főispánysága a Muraközben való birtokkal egybe van kötve.30
Die Pläne des Grafen bewährten sich so gut, dass auch noch sein Nachfolger
Ferenc Althan den Posten des Obergespans bekommen konnte, den er bis zum
19. 03. 1824 auch einnahm.31 Der Geldbetrag, der beim Ankauf des Gutes registriert wurde, belief sich samt den der Familie Althan gegenüber aufgezeigten Passiva und zum Ankauf gebürgten Krediten auf 1. 609. 571 Forint. Ein Teil der verzeichneten Schulden ergab sich aus der Übernahme von den Schulden gegenüber
der Althans. Es spricht für sich, dass der Gutshof in fünf Jahren Erträge in einer
Summe von 529.000 Forint hatte, also fast ein Drittel seines Kaufpreises.32
Die wirtschaftliche und gesellschaftliche Situation des Gutshofs
In der Einführung zu dieser Quellenausgabe ist nicht unser Ziel, einen Überblick
über die Gesellschaftsgeschichte des Gutshofs zu geben, dies kann den Gegenstand einer selbständigen Monographie bilden. Hier geht es nur um einige wichtige Merkmale, teils aufgrund unserer eigenen Forschungen, teils aufgrund der Arbeiten von István N. Kiss.33 Da unter den von uns veröffentlichten Dokumenten
das erste im Jahre 1638 und die letzteren um die Jahre 1770 entstanden, beziehen
sich unsere Untersuchungen auf diese Zeitepoche. In der Zeit Zusammenschreibung im Jahre 1638 waren noch die Zrínyis die Besitzer des Gutshofs Murinsel,
in diesem Jahr ist es aber dazu gekommen, wie es schon erwähnt wurde, dass die
Güter zwischen den zwei Brüdern Miklós und Péter geteilt wurden.34 Die hier
veröffentlichten Dokumente, die nach 1671 entstanden, stammen schon aus der
Zeit, als das Gut von der Steirischen Kammer verwaltet wurde, ausgenommen
das Gutsgebiet, das dem Sohn von Miklós, Ádám gehörte. Nach seinem Tod im
Jahre 1691 ging auch dieser Gutsanteil in die Verwaltung der Kammer über. Die
Dokumente, die zwischen 1695 und 1720 entstanden sind, stammen aus der Zeit
des Pfandbesitztums. Die Zeit nach 1720 hat die Herrschaft der Althans bedeutet,
wie im Kapitel der Geschichte des Besitztums darauf schon hingewiesen wurde.
Die hier veröffentlichten Dokumente umfassen fast einen Zeitraum von 150 Jahren. Diese Epoche ist aber nicht nur durch die Beschreibung der Veränderungen
30 Teleki 1993. Wortwörtliche deutschsprachige Version des zitierten archaischen Textteils: (...) aber
der jetzige Graf Althan, der Obergespan im Komitat Zala ist, hat diese Güter an den Herrn Grafen
György Festetics für einen ewigen Preis von einer Million 600 Tausend Forint verkauft, jedoch für
sich selbst ein Dorf behaltend: da die ewige Gespannschaft der Grafen Althans im Komitat Zala mit
dem Besitz auf der Murinsel verbunden ist.
31 Molnár 2000. 247.
32 Molnár 2000. 247.
34 Dokument 1 dieses Bandes.
66
in der Person der Besitzer darzustellen, auch in der Gesellschaft vollzogen sich
tiefgehende Entwicklungen. Es ist nachvollziehbar, wie sich das Schicksal der
über Privilegien verfügenden Soldatenbauern veränderte, deren Schicksal den
Mitgliedern des Heeresdienst-Ordens ähnlich oder gleich war, indem sie sich in
die Gesellschaft der Lehnbauern einfügten. Während die Zusammenschreibungen im 17. Jahrhundert noch eindeutig über die Existenz der Soldatenbauern zeugen, zeigen die Quellen, die ab 1720 entstanden sind, die Auflösung dieser Gesellschaftsschicht. Anders formuliert: Diese Dokumente bezeugen, dass aus den
Soldatenbauern Zinsbauern wurden. Das Weiterleben mancher ihrer Privilegien
zeigt die Zusammenschreibung aus dem Jahre 1720,35 aber bis zur Zeit der Urbarialregulierung wurden ihnen diese Privilegien genommen. Aus den Arbeiten
von István N. Kiss geht es hervor, dass bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts einen bedeutenden Anteil des Gutshofes Murinsel in die Hand von dienenden Adeligen überging, die als Gegenleistung für das Grundstück mit Waffendienst zu dienen hatten. Die Besitzerklasse aus dem Jahre 1638 zählt neben den
Bauern auch die so genannten Summalisten-Adeligen und BeneplacentaristenAdeligen (Summalistae, Beneplacentarii et libertini), die zum Teil zum Kleinadel
gehörenden Diener waren, zum Teil solche, die sich mit Genehmigung von Großbesitzern als Gegenleistung für Kredit ein Gutstück erwarben, auf. Die Zusammenschreibung gibt nur ihr Vermögen an, es gibt keine Hinweise auf ihren Soldatendienst, dagegen kommen diese Angaben in den Zusammenschreibungen,
die nach 1670 vorgenommen wurden, detailliert vor. Die Summalisten waren nobiles possessionati, also wohlhabende Adelige, die vom Gutshof Boden auf Pfand
bekamen. Ihre Bezeichnung kommt daher, dass sie für den Pfandbesitz eine gewisse Summe gaben, so waren sie eigentlich Pfandbesitzer. Da sie mit Waffen
dienende Soldaten waren, bildeten sie den Kern des gutshöflichen Militärs. Die
so genannten Beneplacentaristen waren auch adeliger Herkunft, sie waren aber in
einer bescheideneren materiellen Lage, verfügten über ein kleineres Grundstück,
sie bekamen neben ihr Gut auch Dienstgut, wonach sie auch dienende Adelige
genannt wurden. Die Summalisten und die Beneplacentaristen leisteten Militärdienst, aber sie mussten außer sich selbst auch noch Soldaten ausstellen, die von
bäuerlicher Herkunft waren. Den ungarischen Soldaten der Grenzfestungen in
anderen Teilen des Landes ähnlich wurden sie von den Lasten des Herrendiensts
ganz oder zum Teil befreit. Sie werden als Soldatenbauern bezeichnet. Sie wurden eigentlich freie Bauern, die nach ihrem Grundstück mit Soldatendienst und
mit einem Teil der staatlichen und gutsherrlichen Dienste zu dienen hatten. Im
Militärwesen wuchs immer mehr die Bedeutung der Soldatenbauern an, ihre
Bedeutung war schon maßgebender als die der adeligen Soldaten. Die Soldaten35
„Conscriptio dominii Nurtornya seu totius Insulae Muraköz, 1720.” In: N. Kiss 1991. 367–581.
67
bauern wurden durch die Begünstigungen im Gutshof aus der Reihe der Bauern
emporgehoben, und dadurch, dass sie von den Belastungen entlastet wurden,
verloren die adeligen Soldaten ihre Vermittlerrolle. Die Summalisten – wie es
die Quellen beweisen – besaßen sehr große Flächen von Boden, viele von ihnen
hatten mehr als 6 ganze Grundstücke im Besitz. Auch unter den Kleinbodenbesitzern (in der Anzahl weniger als die Hälfte der Summalisten) war die durchschnittliche Grundstückgröße über ein ganzes Gründstück. Beneplacentaristen
verfügten über kleinere, weniger als ein ganzes Grundstück große Grundstücke.
Aus diesem Grunde leisteten sie persönlich Militärdienst, während die Mehrheit
der Summalisten, anstatt selbst Militärdienst zu leisten, Husaren ins Heer schickte. Sie ließen einen Teil ihrer Leibeigenen an der Aufhebung zuteil werden. Die
aufgehobenen Bauern stellten sie als Soldatenbauern in den Dienst des Gutshofs.
Bis zum Jahr 1638 entwickelte sich dieses System schon heraus: auf den Besitzen
des Gutshofs bebauten 1135 Leibeigenenfamilien 295,3 ganze Grundstücke und
189 Pfandbesitzer (Summalisten und Beneplacentaristen) wirtschafteten auf 732,27
ganzen Grundstücken.36 Neben der herkömmlichen agrarwirtschaftlichen Tätigkeit oder statt derer musste 1638, also in der Zeit, in der die Murinsel noch voll
und ganz das Eigentum der Familie Zrínyi bildete, ein bedeutender Teil der Bevölkerung im Interesse der Verteidigung gegen die Türken Militärdienst leisten.
In der Zeit nach der Konfiszierung des Besitzes der Familie, in der das Gut Murinsel in die Hände von Pfandbesitzern und in die der Kammer geriet,37 blieb die
Struktur der Gesellschaft erhalten. In der Zeit des kameralischen Besitzes waren
209 Leibeigenengrundstücke im Besitz der adeligen Summalisten und Beneplacentaristen und im Besitz der Kammer befanden sich 260 ganze Grundstücke. Im
Gutshof Murinsel wurden auch die Walachen als Soldaten angestellt.
Jedoch bildeten den Kern des Waffenmilitärs die Soldatenbauern, sowohl in
der Zeit der Zrínyis als auch in der der kameralischen Besitzung. „A katonaparasztok telke gyakorlatilag mentesült a földesúri, illetve az állami adótól, mindössze néhány
napi fuvarozási és szénakaszálási Herrendiensttal tartoztak. A huszárok saját lovon szolgáltak, de fegyvert, felszerelést, katonaorvosi gondozást az uradalomtól kaptak. Nehéz nem
túlbecsülni a katonaparaszti állapot jelentőségét: az uradalom felszabadította jobbágysága
jelentős részét a feudális terhektől és szolgáltatásoktól, gyakorlatilag nurnem szabadparaszti szintre emelte őket és külön jogállású fegyveres csoportot szervezett belőlük.”38
N. Kiss 1983. 343.
Der Teil des Gutshofs Murinsel, der den Besitz von Miklós Zrínyi bildete, wurde nach seinem Tode an seinen Sohn Ádám vererbt. Nach seinem Tod im Jahre 1692 ging auch dieser Besitzteil in die
Verwaltung der Kammer über. Über das Schicksal von Ádám mehr bei Hausner 2007. 165-180.
38 N. Kiss 1983. 345. Wortwörtliche deutschsprachige Version des zitierten archaischen Textteils: Die
Grundstücke der Soldatenbauern waren von gutsherrlichen bzw. staatlichen Steuern praktisch befreit, sie hatten nur mit ein paar Tage Fronarbeit zu dienen, was Fuhrwerken und Heuernte bedeutete. Die Husaren dienten auf eigenem Pferd, aber Waffen, Ausrüstung und militärärztliche Betreuung
36
37
68
Im Vergleich zum Jahr 1638 ist für das Jahr 1670 der grundlegende Unterschied in der Struktur des Bodenbesitzes zu finden, dass die Summalisten und
Beneplacentaristen ihre Grundstücke in einer immer größeren Anzahl verloren.
Ein annehmbarer Grund dafür ist, dass im militärischen System nicht sie, sondern immer öfter die Soldatenbauern angestellt waren, da sie weniger Unkosten
bedeuteten. Für das Jahr 1690 bestanden die militärischen Kräfte bis zu 90% aus
den Soldatenbauern. In der Monumenta Zrínyiana ist das Urbarium des Jahres
1720 zu finden.39 Daraus geht es hervor, dass es auf dem Gebiet des Gutshofs
immer noch Pfandbesitzer lebten, aber wie es in der Quelle steht, waren sie auf
die Ausstellung von Soldaten zum Militärdienst nicht mehr verpflichtet. Auch
über die Soldatenbauern wird als ehemalige Soldaten gesprochen, ohne dass ihr
Dienst immer noch beansprucht wäre. Den ungarischen Soldaten der Grenzfestungen in anderen Teilen des Landes ähnlich konnten sie von ihrer früheren privilegierten Situation nur im Wenigsten bewahren, sie wurden zwar zu Lehnbauern, aber unter günstigerer Bedingung der Besteuerung. Sie hatten statt den
traditionellen Bauernsteuern eine Pacht zu bezahlen. Im Verlauf des 17. Jahrhunderts wurden auf dem Gebiet des Gutshofes so genannte Woiwodinenschaften,
also Militärgebiete hervorgerufen, in die die Soldatenbauern eingesiedelt wurden, die früher in den Dörfern verstreut lebten. In 14 Siedlungen der drei Woiwodinenschaften (Woiwodina/Vojvodina) – Gorice (ung. Goricsány), Novakovec
und Kottor – wurden die Soldatenbauern eingesiedelt. Im Jahre 1720 wurden insgesamt 417 Familien zusammengeschrieben, denen es gelungen ist, einen bedeutenden Teil ihrer früheren Privilegien zu bewahren. Sie haben 17% der gutsherrlichen Lehnbauernschaft gebildet. Die inneren Verwaltungskreise des Gutshofs
wurden Judikaturen (judicatus), also Kreise bezeichnet.40
Auf dem Gutshof lebten am Anfang des 17. Jahrhunderts ungefähr 3500 Familien, im Durchschnitt bewohnten eine Fläche von einem Quadratkilometer 18
Menschen. Im Jahre 1720 lebten auf dem Gutshof 2700 Familien und die Bevölkerungsdichte lag bei 13 Menschen auf einem Quadratkilometer. So ist das Gebiet
zu den meist bewohnten Flächen des Komitats Zala zu rechnen. Aus den Obigen
geht es deutlich hervor, welche Bedeutung den Soldatenbauern in der Gesellschaft des Gutshofs beizumessen ist. Dies ist schon eigentlich in der allerersten
Quelle der Besitzerklasse des Gutshofs augenfällig, da obwohl die Forschung in
der Wirtschaftsweise der Zrínyis sehr viele neue Elemente annimmt (wie z.B.
bekamen sie vom Gutsherrn. Es ist schwer, die Bedeutung des Standes der Soldatenbauern nicht zu
überschätzen: der Gutsherr hat einen bedeutenden Teil der Bauern auf seinem Gutshof von den feudalen Lasten und Diensten befreit, sie wurden praktisch in den Stand der freien Bauern erhoben und
aus ihnen wurde eine bewaffnete Gruppe mit eigenem rechtlichen Stand organisiert.
39 N. Kiss 1991. 367-581.
40 N. Kiss 1983. 350.
69
Handel, Eisenherstellung usw.), basiert die Bewirtschaftung des Gutshofs grundlegend auf den Grundbauern. Genauso augenfällig ist das Übergewicht der Bauern mit Bruchstück (Halbgrundstück, Viertelgrundstück).
Aufgrund der Urbaren kann sich die Ansicht verstärken, dass die Grundlage
eines Gutshofs die Bauernhufen bildeten, unabhängig davon, ob sie dem Gutsherrn Natural- oder Geldsteuern bzw. Steuern in anderer Form abgaben. Den
Urbaren kann auch die Besonderheit des Gutshofs entnommen werden: er verfügt über mehrere Burgen und Häfen an der Adria. Diese Tatsache ist natürlich
auch im Zusammenhang mit der Wirtschaft von großer Bedeutung. Die Burgen
fungierten zugleich als militärische Festungen, ihre Zusammenschreibung liefert
in Bezug auf die Militärgeschichte der Epoche wichtige Hinweise. Die Urbaren
zeigen auch die Charakteristik der Agrarwirtschaft auf, z.B. durch die Aufzählung der Getreidearten und mit der Angabe ihrer Anteile innerhalb der Dorfwirtschaft. Aus den Urbaren kann auch das ausfindig gemacht werden, in welchen
Orten des Gutshofs die kurrentste Ware der Zeit, der Wein produziert wurde.
Die Urbaren beinhalten auch die Listen der Geschenke oder die der so genannten
Numeralien. Aus diesen Daten geht es hervor, dass diese eine sehr große Ähnlichkeit mit den Leistungen anderer Gutshöfe, Gegenden, sogar Landesteile aufweisen (Hühner, Eier, Kapaun, Barch). Aufgrund dieser Daten kann die Frage
nach der Ähnlichkeit der Bauernbelastungen berechtigt zu sein, trotz der großen
Unterschiede und trotz dessen, dass Ungarns Gebiet im 17. Jahrhundert schon
unter drei Ländern, zwei Reichen in zahlreiche Militär- und Verwaltungsregionen und unzählige Komitate aufgeteilt war.
Die Zusammenschreibung der Pflichten der Bauernschaft lässt auf eine relativ
hohe und gut geregelte Fronarbeit folgern. Auf mehreren Gebieten wurden die
Leibeigenen wöchentlich auf zwei Tage Zugfrohne bzw. auf vier Tage Fußdienst
verpflichtet. Es bleibt aber eine offene Frage, wie die Verwaltung des Gutshofs
die Erfüllung dieser Leistungen erheben konnte. Die hohe Regulierung der Fronarbeit kann unbedingt damit zusammenhängen, dass der Gutshof hier nicht nur
als Besitz, sondern auch als Wirtschaftseinheit, sogar als Wirtschaftsbetrieb betrachtet und behandelt wurde. Damit ist es zu begründen, dass die Kriegszustände und deren Verwüstungen hier nicht so erheblich waren wie auf anderen
Gutshöfen. Einige Quellen beleuchten auch die Betriebsform der Bauernwirtschaft und das wirtschaftliche Niveau der Agrarwirtschaft, da es aus den Quellen
deutlich hervorgeht, dass im Allodium der Burg Csáktornya in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts eine Dreifelderwirtschaft betrieben wurde. Auch mehrere
Quellen beziehen sich auf die alloidale Wirtschaft und ihre Erträge. Den anderen Gutshöfen ähnlich ist auch hier die Herausbildung der alloidalen Wirtschaft
um direkt eine Burg herum zu beobachten, wodurch die Ansicht gerechtfertigt
ist, dass diese in erster Linie die Haushalte des Burgvolks, der Soldaten und des
70
Gutsherrn zu unterhalten hatten. In den Zusammenschreibungen werden auch
die Bergmänner der Eisengruben der Zrínyis erwähnt, die aufgrund ihrer Privilegien nicht auf Fronarbeit und andere Dienste verpflichtet waren. Die Kammer
versuchte aber sie auf den Anbau der gutsherrlichen Weinberge zu zwingen, die
Bergmänner leisteten aber Protest. Der Gutshof, was seine Erträge betrifft, bediente sich der Vorteile seiner wirtschaftsgeographischer Lage sehr gut, so vor
allem des Reichtums an Gewässern. Großer Teil der Gegend war auch noch im
17. Jahrhundert mit Wald bedeckt, so stammten bedeutende Erträge auch aus der
Fischerei und aus der Eichelmast der gutsherrlichen Wälder. Die Zusammenschreibungen beinhalteten auch die Namen der Wälder, so stellen sie auch für die
Forscher der Ortsgeschichte ein reiches Inventar dar. Was die Namen betrifft, zeugen die Zusammenschreibungen der Bauerngrundstücke auch davon, dass der
größte Teil der Bevölkerung kroatischer Abstammung ist, so kann dieses Quellenmaterial auch eine große Menge von Daten zur Namenbenutzung in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts beherbergen, die für die Forscher der Namenkunde interessant sein können. Unter den Namen sind auch natürlich ungarische
Familiennamen zu finden, aber nur selten. Aufgrund der Zusammenschreibung
ist die Segregation der nicht kroatischen Bevölkerung nur alleine bei den Walachen zu beobachten. In den Dörfern des Gutshofs bildeten die Ungarn keinen
Block. Die Walachen lebten zum Teil aus Hütung, nach je 100 Rindern hatten sie
zwei abzugeben, aber zum Teil wurden ihre Steuern mit Abgabe von Mardern
und Barch beglichen. Ein Teil von ihnen leistete in den militärischen Stützpunkten des Gutshofs auch Militärdienst. Die wlachische Bevölkerung wohnte schon
immer in einem Block, und da sie nicht zur Gruppe der Grundbauern im klassischen Sinne gehörten, wurde über sie leider auch keine Zusammenschreibung
angefertigt. Es ist charakteristisch, dass die kameralischen Zusammenschreiber
in Bezug auf sie die folgende Formel benutzten: da sie unbeständig sind, gehen
sie wegen des kleinsten Unrechts in eine andere Burg dienen und verlassen ihre
Häuser. Aus diesem Grunde ist es schwer ihren Wert einzuschätzen. Die Kammer verwendete mit Hilfe der so genannten Institution der Allgemeinen Achtung die Zusammenschreibung des konfiszierten Gutshofs auch für die Gewichtung seiner wirtschaftlichen Kräfte. Dadurch wurden die Werte der einzelnen
wirtschaftlichen Elemente eingeschätzt, so können die Forscher der Wirtschaftgeschichte darüber Informationen bekommen, in welchem Wertverhältnis die
einzelnen wirtschaftlichen Elemente (die Hufe und ihre Bruchteile, die Häusler
und die Einliegerschaft, das adelige Grundstück, das öde Grundstück und der
Hausgrund in einem Meierhof) zueinander standen. Hinsichtlich eines Vergleichs
ist es auf den ersten Blick festzustellen, dass der Wert eines Grundstücks durch
die Fronarbeit bestimmt wurde. Die Gewässer des Gutshofs konnten die Betrei-
71
bung einer bedeutenden Mühlenindustrie sichern, woraus ein nicht unbedeutender Ertrag des Gutshofs und seines Gutsherrn stammte.
Die Bauerngesellschaft im Gutshof Murinsel
in der Zeit des Urbarialpatents41
Über die Bauerngesellschaft des Gutshofs des 18. Jahrhunderts berichten am relevantsten die Quellen der Urbarialregulierung.42 Wie es oben schon geschrieben
wurde, bildete der Gutshof Murinsel im 18. Jahrhundert einen selbständigen Kreis
des Komitats.43 In der Zeit der Urbarialregulierung betrug die Bodenfläche aller
Zinsleute 27. 911 Joch, mehr als 100 Dörfer und Marktflecken gehörten dazu.44 In
einigen Orten verfügten außer der Familie Althan auch Kleinbesitzer über Grundstücke und dadurch über Lehnbauern.
In diesem Kapitel wird untersucht, wie die Lage der Lehnbauern auf dem Gebiet des Gutshofs vor der Urbarialregulierung war und welche Wirkung sie auf
die Lage der Lehnbauern ausübte. Einerseits wird hier auf die rechtliche Situation der Bauernschaft untersucht. Also es wird der Frage nachgegangen, ob in den
Ortschaften des Guthofs Leibeigenen oder Freizügige lebten, wie viel Prozent der
Bauerngesellschaft die Grundbauern und die Häusler bildeten. Dann wird die
Frage gestellt, in wie weit diese Tatsache sowie andere Gesichtpunkte die Qualität und die Quantität der Fronleistungen zu beeinflussen vermochten, bzw. mit
welchen anderen Dienstleitungen die Bauern ihren Gutsherren zu dienen hatten.
Die Bevölkerung des Komitats zeigt nach ihrer Abstammung ein buntes Bild:
teils ungarisch, teils kroatisch. Nach ihrer Religionszugehörigkeit ist die Bevölkerung in der Mehrheit römisch-katholisch. (Der Kreis Murinsel sowie der Gutshof
Murinsel gehörten konfessionell unter die Obrigkeit der Zagreber Diözese.) Die
von den Zrínyis mit aller Kraft verteidigte Murinsel wurde von der Entvölkerung nicht betroffen. Aus diesem Grunde wurde das Gebiet von den Einsiedlungen nach der Türkenzeit auch nicht betroffen. Die nationale und ethnische Zusammensetzung der Bevölkerung blieb auch im 18. Jahrhundert erhalten. Die
Murinsel war das am dichtesten bewohnte und das reichste Gebiet des Komitats,
41 Zu dieser Studie wurde eine Tabelle angefertigt, die die Namen der Orte innerhalb des Kreises
Murinsel, den Namen des Fronherrn, die Dienste der Lehnbauern und ihren rechtlichen Status angibt.
42 Die Frage wurde in der Studie von Horváth behandelt, so wird hier kurz nur das Wesentliche aus
dieser Studie zusammengefasst: Horváth Zita 2006/a.
43 Turbuly 1986. 269.
44 Wir fertigten auch einen Index an, in dem die Liste der Orte in der Zeit der Urbarialregulierung
samt dem Namen des Besitzers verzeichnet wird.
72
sein Gutsherr nahm meistens auch den Posten des Obergespans ein, er hatte eigene Stuhlrichter, später auch Vizestuhlrichter und Geschworene.45
In der Zeit der Urbarialregulierung zeigte die Schichtung der Bauernschaft auf
dem Gutshof von Mihály Althan das folgende Bild:
Anzahl der Grundbauern: 1974 (+9 im Besitzanteil der Gräfin Mihályné Althan)
Anzahl der Häusler: 1672 (+5 im Besitzanteil der Gräfin Mihályné Althan)
Anzahl der Einlieger: 119
Gesamtzahl aller Zinsleute: 3765 (+14 im Besitzanteil der Gräfin Mihályné Althan)
Grundstückaufteilung:
Binnengrundstücke:
Im Besitz der Grundbauern: 2152 (+5 im Besitzanteil der Gräfin Mihályné
Althan)
Im Besitz der Häusler: 574 (+1 im Besitzanteil der Gräfin Mihályné Althan)
Insgesamt: 2726 (+6 im Besitzanteil der Gräfin Mihályné Althan)
Äcker:
Althan)
Wiesen:
Althan)
Gesamte Zinsbodenfläche:
Althan)
In den folgenden Orten des Gutshofs sind außer der Familie Althan noch weitere Gutsherren als Bodenbesitzer aufzulisten: Bellicza, Dekanovecz (Pfarrbezirk
Belicza); Benkovecz, Monte Gorichicza (János Vucsák); Benkovecz (Pfarrbezirk
Sobotica); Benkovecz (Ferenc Augustics); Brezje (verw. Ádámné Vinkovics Terézia Cserenkó); Brezje (József Vida); Cheszianczy (Pfarrer von Strido); Csehovecz
45
Turbuly 1996. 115.
73
(Zsigmond Berke); Pálovecz (Antal Berke); Gardinocz (Herrschaft Inkey, Herr
Stroh, Ferenc Dominis); Alsóhrascsán (János Kóss); Leskovecz, Machovecz, Senkovecz, Strido (Paulinerorden von Csáktornya); Nedelicz (Pfarrbezirk Nedelicz);
Pálovecz (Boldizsár Thustics); Perlak (Pfarrbezirk Perlak); Felső- und Alsó-Pretetinecz (Herr Vály); Siskovecz (Pfarrbezirk von Szentmihály); Strido (Pfarrbezirk
Strido); Zebanecz (Erben von Pál Zerpák); Stráhoninecz (Pfarrbezirk Stranoninecz); Turchische, Dvorische (Antal und Ferenc Oszterhueber). Muraszerdahely,
Siskovecz und Zebanecz, Strido, Szentmárton (kroatisch: Sveti Martin na Muri)
(Kleinere Besitzer).
In diesen Orten verfügten die oben erwähnten Besitzer nur über ein paar Lehnbauern und/oder Häusler, so ist es zu sagen, dass diese Gutsherrschaft im Besitz
der Althans war. (z.B. im Ort Belicza lebten im Besitzteil des Althans 49 Grundbauern, 4 Hausgrundbauern und 1 Einlieger, also insgesamt 54 Zinsleute; dazu
im Vergleich hatte der Pfarrbezirk Belicza insgesamt nur 6 Grundbauern.)46 Wie
es der obigen Tabelle zu entnehmen ist, die Anzahl der Grundbauern lag über die
der Häusler. Unter den Häuslern war die Zahl der Einlieger ganz unbedeutend.
Leibeigenen und Freizügige:
In 6 Kreisen des Komitats Zala lag die Anzahl der Freizügigen um ein wenig
über die der Leibeigenen. Bei einigen Gutsherren kam es vor, dass die eine oder
die andere Kategorie kennzeichnend war, am häufigsten war es jedoch, dass die
Gutsherren sowohl über die Freizügige als auch über die Leibeigenen zu Gericht
saßen. Zum Beispiel in den Orten des Gutshofs Belatinc im Kreis Lövő, der im
Besitz von Grafen György Csáky war, waren die Lehnbauern, abgesehen von ein
bis zwei Ausnahmen, Leibeigenen. Diese Tendenz war in den Gutshöfen allgemein charakteristisch, die in einem Block lagen, aber zum Beispiel für den Gutshof der Herzogfamilie Esterházy, die in dem Bezirk mehr als über 80 Ortschaften
herrschten, waren die freizügigen Bauern ebenso charakteristisch wie die Leibeigenschaft. Auch auf dem Gutshof der Familie Althan in der Murinsel war die
Lage in dieser Hinsicht ähnlich. Dies war auch ein zusammenhängender Besitzkomplex. Insgesamt in 18 Orten konnte die Präsenz der freizügigen Bauern nachgewiesen werden. In 11 Orten lebte eine Bevölkerung zusammen, unter deren
Mitgliedern sowohl Freizügige als auch Leibeigenen zu finden waren. Die Mehrheit der Dörfer bewohnten aber Leibeigenen.47 Dies kann offensichtlich dadurch
begründet werden, dass trotz dem Besitzerwechsel im 18. Jahrhundert die Lehnbauern schon eine lange Zeit vor Ort lebten, wodurch sie ihren Lehnbauernstatus
samt Hufe und Diensten erbten.
46
47
74
Vgl. Tabelle.
Vgl. Tabelle.
Art der Dienste (Urbar, Gewohnheit, Kontrakt) und die Art ihrer Qualität (Besteuerung
in Natur oder in Bargeld, Herrendienst):
In drei Orten wurden die Steuern nach einem Urbar erhoben, in einem dieser
Orte war die Familie Althan Alleinbesitzer des Gutshofs, in den anderen zwei
Orten besaßen sie ihn mit anderen Personen zusammen. In 24 Orten (davon in 21
Orten war die Familie Althan Alleinbesitzer) lag ein Kontrakt (contractus) vor,
bestimmend war aber die Steuerabgabe nach Gewohnheitsrecht. Dies kann mit
den Statusrechten der Leibeigenschaft zusammenhängen.
Wie es auch der Tabelle hervorgeht, waren die Lehnbauern in den meisten
Orten auf Herrendienst verpflichtet, unabhängig von der Form der Dienste, also
unabhängig davon, ob sie nach Gewohnheit, Urbar oder Kontrakt ihre Steuern
beglichen. Aber die Lehnbauern der Orte, die nach einem Kontrakt besteuert waren, bezahlten meistens eine Pacht, also sie gaben nur Bargeld. Es kam nur in zwei
Fällen vor, dass die Lehnbauern neben Geldgabe auch Herrendienst taten (Mihályevecz Inferior-Alsómihályevec, Muraszerdahely). Die Lehnbauern dieser Orte
mit Kontrakt waren in erster Linie Freizügige, in einigen Orten wohnten Leibeigenen und Freizügige vermischt zusammen. Nur in einem Ort lebten nur Leibeigenen. Die Bewohner der Gemeinde Csukovecz waren Leibeigenen, die nach
einem Kontrakt besteuert waren, also sie bezahlten nur die Pacht. Die Lehnbauern, die in diesem Gutshof nach einem Kontrakt ihre Steuern abgaben, bezahlten
– mit Ausnahme von zwei Orten – nur die Pacht, wie hier schon darauf hingewiesen wurde. Dies war aber in den anderen Kreisen des Komitats und auf dem
Gutshof anderer Besitzer nicht so eindeutig, da in vielen Orten neben Bargeldgabe kam auch Herrendienst vor. Von den 21 Orten mit Kontrakt waren 6 Marktflecken, die anderen 15 Gemeinden. Auf dem Marktflecken Csáktornya lebten in
der Zeit der Urbarialregulierung 180 Kleinhäusler, die ihre Steuern nur in Bargeld begleichenden Freizügige waren. Die Bewohner des Marktfleckens Kottory
waren nur Pacht bezahlende Freizügige (249 Kleinhäusler, 3 Einlieger). Auf dem
Marktflecken Legrad wohnten 458 Kleinhäusler, 39 Grundbauern, die pachtende
Freizügige waren. Die Bewohner des Marktfleckens Nedelicz waren freizügige,
pachtende Bauern (24 Grundbauern, 3 Kleinhäusler). In Perlak, welcher Ort ebenfalls ein Marktflecken war, bezahlten 171 Grundbauern und 28 Kleinhäusler nur
Bargeld, sie waren zum Teil freizügig, zum Teil aber an die Scholle gebundene
Bauern. Die 13 Grundbauern und 17 Kleinhäusler des Marktfleckens Strido waren nur Pächter, unter ihnen kamen sowohl Freizügige als auch Leibeigenen vor.
In den Gemeinden lebten Grundbauern, aber auch die Einliegerschaft war charakteristisch, im letzteren Fall kamen (hauptsächlich) Kleinhäusler vor. Die obigen
Daten zeigen es eindeutig, dass die Bewohner der Marktflecken, die im Vergleich
zu den in den Gemeinden lebenden Grundbauern offensichtlich wohlhabender
75
waren, wurden fast überall als Häusler aufgelistet. Dies beweist einerseits, dass
die Form der Einliegerschaft mit der der Pauperisation nicht gleichzusetzen ist,
und diese Einlieger oder Häusler über das Recht der Freizügigkeit nicht verfügten.
Die Lehnbauern, die nach Gewohnheitsrecht ihre Steuern begleichen, schuldeten ihren Gutsherren sowohl Bargeld als auch Herrendienst. Im Drittel der Orte
dienten sie nur mit Fronarbeit. Sie waren alle Leibeigenen, nur in einem bis zwei
Orten kam es vor, dass die Bevölkerung nach ihrem rechtlichen Status als vermischt zu bezeichnen ist. Aber hier lebten auch nur wenige Freizügige. In dieser
Gruppe der Dienste lässt sich kein Markflecken finden. Den anderen Gebieten
des Komitats ähnlich war das Neuntel auch hier nicht im Gebrauch. Es ist auffällig, dass die Mehrheit der Leibeigenen ihren Gutsherren nicht nur in Natur, sondern auch in Form von Bargeld und Herrendienst zinsten. In dem einzigen Ort,
wo ein Urbar vorhanden war, war das Neuntel nicht üblich, von anderen Steuern
in Natur haben wir keine Kenntnisse, hier war also nur der Herrendienst charakteristisch. Dieser Ort war im Besitz der Familie Althan und hier lebten teils freizügige, teils an die Scholle gebundene Bauern.
Die rechtliche und wirtschaftliche Lage der Lehnbauern der Murinsel war in
vielerlei Hinsicht der Situation der Bauern in anderen Gebieten des Komitats bzw.
der der Bauern, die unter der Herrschaft anderer Gutsherren lebten, ähnlich. Auf
dem ganzen Gebiet des Gutshofes war die Abgabe des Neuntels nicht üblich, so
wie es eigentlich auch in den anderen Teilen des Komitats nicht üblich war. Aber
auch in Bezug der anderen üblichen Besteuerungsformen wie in Natur oder in
Geld lassen sich viele Ähnlichkeiten feststellen. Auf dem Gutshof war die Steuerzahlung sowohl nach Kontrakt als auch nach Gewohnheit praktiziert. Vor der
Urbarialregulierung gab es nur in einem einzigen Ort ein Urbar, wie es schon
darauf oben hingewiesen wurde. Dies trifft auch auf andere Gebiete des Komitats
zu. Der größte Unterschied im Vergleich zu den Lehnbauern anderer Gutsherren
zeigt sich in dem rechtlichen Status der Bauern. Im Gutshof Murinsel übertraf
die Anzahl der Leibeigenen die der Freizügigen, während im Komitat eigentlich
die Überlegenheit der Zahl der Freizügigen prägender war.
76
Dienste und Pflichten der Lehnbauern im Komitat Zala
im Kreis Murinsel in der Zeit der Urbarialregulierung
Kreis
Murinsel
Graf Michael Althan
Gutsherr
Ortsname
Badlichan
Gewohnheit
/Urbar/
Kontrakt
Gewohnheit
Bellicza
Gewohnheit
Benkovecz
Gewohnheit
Bogdánovecz
Gewohnheit
Borke
Gewohnheit
Brezje
Gewohnheit
Brezovecz
Gewohnheit
Bukovje
Gewohnheit
Cheszianczy
Gewohnheit
Chrechan
Gewohnheit
Czyrkovlyan
Csáktornya
Csehovezc
Kontrakt
Kontrakt
Gewohnheit
Csukovecz
Dekanovecz
Domasinecz
Dragoszlavecz
Kontrakt
Gewohnheit
Kontrakt
Gewohnheit
Drasimerecz
Gewohnheit Herrendienst
und Bargeld
Kontrakt
nur Bargeld
und Bargeld
Kontrakt
nur Bargeld
Draskovecz
Dubrova
Felsődobrava
Ferketinec
Herrendienst
und/oder
Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
nur Bargeld
nur Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
nur Bargeld
Herrendienst
nur Bargeld
Herrendienst
Neuntel Status der
Lehnbauern
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
keins
keins
Freizügige
Freizügige
Leibeigenen
keins
keins
keins
keins
Leibeigenen
Leibeigenen
vermischt
Leibeigenen
(1 Freizügiger)
Leibeigenen
keins
keins
keins
keins
keins
Leibeigenen
Freizügige
Leibeigenen
(1 Freizügiger)
Freizügige
77
Gutsherr
Kreis
Ortsname
Gewohnheit
/Urbar/
Kontrakt
Fölsőmihálove Gewohnheit
cz
Gardinocz
Gewohnheit
78
Murinsel
Graf Michael Althan
Gerhávecz,
Konczovdol,
Kracsinovecz
Gibina
Herrendienst
und/oder
Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
und Bargeld
und Bargeld
Goriczicza
und Bargeld
Perhovecz
und Bargeld
Hernye
und Bargeld
Preszeka
und Bargeld
Hemusevecz Gewohnheit Herrendienst
und Bargeld
Alsóhrascsán Gewohnheit Herrendienst
und Bargeld
Hudosan
Kontrakt
nur Bargeld
Jalsovec
und Bargeld
Jurchevecz
und Bargeld
Jurovecz
und Bargeld
Ivanovecz
und Bargeld
Kottory
Kontrakt
nur Bargeld
Inferior Kraly- Gewohnheit Herrendienst
evecz
und Bargeld
Felsőkrálovecz Gewohnheit Herrendienst
und Bargeld
Krisovecz
Kontrakt
nur Bargeld
Kursanecz
und Bargeld
Lapsina
und Bargeld
Leszkovecz
Urbar
Herrendienst
Neuntel Status der
Lehnbauern
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
keins
Freizügige
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
keins
Freizügige
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
keins
Freizügige
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
vermischt
Gutsherr
Kreis
Ortsname
Légrád
Maczinecz
Obresanecz
Maroff
Miklovecz
Monte
Gorichicza
Muraszerdahely
Nedelicz
Novákovecz
Murinsel
Graf Michael Althan
Mihályevecz
Inferior
Opporovecz
Orehovicza
Ottok
Peklenyicza
Perhovecz
Perlak
Podbreszt
Potturen
(Potturnya)
Pratianecz
Fölső- und
Alsópretetinecz
Preszeka
Pribiszlavecz
Alsópusztákovecz
Pusztákovecz
Gewohnheit
/Urbar/
Kontrakt
Kontrakt
Gewohnheit
Herrendienst
und/oder
Bargeld
nur Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
und Bargeld
und Bargeld
Kontrakt
Herrendienst
und
und Bargeld
Gewohnheit
Kontrakt
nur Bargeld
Kontrakt
Kontrakt
Kontrakt
Herrendienst
und Bargeld
nur Bargeld
nur Bargeld
Kontrakt
nur Bargeld
und Bargeld
und Bargeld
Kontrakt
nur Bargeld
und Bargeld
Kontrakt
nur Bargeld
und Bargeld
Neuntel Status der
Lehnbauern
keins
keins
Freizügige
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Freizügige
keins
Freizügige
keins
keins
Freizügige
vermischt
keins
keins
Freizügige
Leibeigenen
keins
keins
keins
Leibeigenen
Leibeigenen
Leibeigenen
keins
keins
vermischt
Leibeigenen
keins
vermischt
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
und Bargeld
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
79
Gutsherr
Kreis
Ortsname
Ráczkanisa
Murinsel
Graf Michael Althan
Possessio
Sancti
Michaelis
Sábnik
Herrendienst
und/oder
Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
und Bargeld
und Bargeld
Sáffárszko
und Bargeld
Siskovecz und Gewohnheit Herrendienst
Zebanecz
Steffanecz
und Bargeld
Stráhoninecz Gewohnheit Herrendienst
und Bargeld
Strelecz
und Bargeld
Strido
Kontrakt
nur Bargeld
Strukocz
Szavszkavesz Gewohnheit Herrendienst
und Bargeld
Szentmária
Kontrakt
nur Bargeld
Szentmárton Gewohnheit Herrendienst
und Bargeld
Szlákovecz
Szivicza
Szlativnyák
und Bargeld
und Bargeld
und Bargeld
Ternovchák
und Bargeld
Szoboticza
und Bargeld
und Bargeld
und Bargeld
Sztanetinecz
Ternovecz
80
Gewohnheit
/Urbar/
Kontrakt
Gewohnheit
Neuntel Status der
Lehnbauern
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
keins
keins
vermischt
Leibeigenen
Leibeigenen
keins
Freizügige
Neuntel Leibeigenen
statt
Zehntel
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
Neuntel Leibeigenen
statt
Zehntel
Neuntel Leibeigenen
statt
Zehntel
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
(2 Freizügige)
Gutsherr
Kreis
Ortsname
Tupkovecz
Gewohnheit
/Urbar/
Kontrakt
Gewohnheit
Herrendienst
und/oder
Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Murinsel
Graf Michael Althan
Tüskésszent- Gewohnheit Herrendienst
györgy
und Bargeld
Verchicha und Gewohnheit Herrendienst
Globoka
und Bargeld
Verhovlany
und Bargeld
Vullaria
und Bargeld
Alsóvidovecz Kontrakt
nur Bargeld
Vidovecz
Superior
und Bargeld
Ferenc und
Sábnik
MurMiksa
und Bargeld
insel
Althan
Bellicza
Pfarrbezirk Murund Bargeld
Belicza
insel
Dekanovecz
Benkovecz
János
Murund Bargeld
Vucsák
insel Monte GoriGewohnheit Herrendienst
chicza
und Bargeld
Pfarrbezirk Mur- Benkovecz
Sobotica
insel
und Bargeld
Ferenc
Mur- Benkovecz
Augustics insel
und Bargeld
verw.
Brezje
Ádámné
und Bargeld
MurVinkovics
insel
Terézisa
Cserenkó
Mur- Brezje
József Vida
insel
und Bargeld
Pfarrer von Mur- Cheszianczy Gewohnheit Herrendienst
Strido
insel
und Bargeld
Zsigmond Mur- Csehovecz
Berke
insel
und Bargeld
Antal
Mur- Pálovecz
Berke
insel
Neuntel Status der
Lehnbauern
keins
Leibeigenen
(Zehnte
l)
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
keins
Freizügige
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
keins
Leibeigenen
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
81
Gutsherr
Kreis
Ortsname
Herrschaft
Gardinocz
Inkey,
MurFerenc
insel
Dominis,
Herr Stroh
Mur- Alsóhrascsán
János Kóss
insel
Leszkovecz
Pauliner
Machovecz
Murvon
Senkovecz
insel
Csáktornya
Strido
Pfarrbezirk Mur- Nedelicz
Nedelicz
insel
Boldizsár Mur- Pálovecz
Thustics
insel
Pfarrbezirk Mur- Perlak
Perlak
insel
Fölső- und
MurHerr Vály
Alsópretetiinsel
necz
Pfarrbezirk
Siskovecz
MurSzentinsel
mihály
Pfarrbezirk Mur- Strido
Strido
insel
Erben von Mur- Zebanecz
Pál Zerpák insel
Pfarrbezirk
Stráhoninecz
MurStranoniinsel
necz
Antal und
Turchische
Mur- Dvorische
Ferenc
insel
Oszterhueber
Muraszerdahely
KleinMur- Novákovecz
besitzer
insel Siskovecz et
Zebanecz
Strido
82
Gewohnheit
/Urbar/
Kontrakt
Gewohnheit
Herrendienst
und/oder
Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Neuntel Status der
Lehnbauern
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
und Bargeld
Urbar
Herrendienst
Urbar und
Herrendienst
Kontrakt
Kontrakt
nur Bargeld
Kontrakt
nur Bargeld
keins
keins
keins
vermischt
Leibeigenen
Leibeigenen
keins
keins
vermischt
Freizügige
keins
Leibeigenen
Kontrakt
keins
vermischt
keins
Leibeigenen
keins
Leibeigenen
Kontrakt
keins
vermischt
keins
Freizügige
und Bargeld
keins
Leibeigenen
keins
keins
Freizügige
Freizügige
Kontrakt
nur Bargeld
nur Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Kontrakt
nur Bargeld
keins
Freizügige
keins
keins
vermischt
Freizügige
Kontrakt
keins
vermischt
nur Bargeld
Gutsherr
Kreis
Kleinbesitzer
Murinsel
Ortsname
Szentmárton
Gewohnheit
/Urbar/
Kontrakt
Gewohnheit
Herrendienst
und/oder
Bargeld
Herrendienst
und Bargeld
Neuntel Status der
Lehnbauern
Neuntel Leibeigenen
statt
Zehntel
Quelle: Az úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata [Die Untersuchung der
Urbarialregulierung nach den neun Fragepunkten]: Zala Megyei Levéltár, IV. Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai [Archiv des Bezirks Zala, IV. Dokumente der Adelversammlung der Bezirks Zala]. 1/g. Úrbéri ügyek: Muraközi járás [Zinsbäuerliche Angelegenheiten: Kreis Murinsel]. Úrbéri tabellák [Urbariale
Tabellen]: Felhő 1970. 374-411.; Horváth Zita 2006/b.; Magyarország történeti
helységnévtára [Ungarns historisches Ortsnameninventar]. 1996.
Quellen
Die vorliegende Quellensammlung stellt die geschichtliche Epoche des Gutshofes Murinsel zwischen den Jahren 1638 und 1770 im Lichte der Quellen dar. Das
erste Dokument ist der Reihenfolge nach die Urkunde über die Besitzteilung zwischen Miklós und Péter Zrínyi. Es ist von besonderer Bedeutung, dass dieses erste
Dokument zugleich eine Urkunde ist, das sich auf die Besitzerklasse der Zrínyis
bezieht, die vom Ferdinand III. am 19. Juni 1638 verordnet wurde. Zu dieser Zeit
konnte noch von niemandem geahnt werden, dass die riesengroße Erbschaft der
beiden Hochadeligen nach einer Generation in die Verwaltung der Kammer übergehen wird. Auch die Fundorte der Dokumente sprechen dafür, wie eng diese
Gutsherrschaft mit der Geschichte Ungarns und mit der mitteleuropäischen Gemeingeschichte verbunden ist, ein großer Teil der Gutsherrschaft war ja von kameralischer Provenienz, was die Folge des unglücklichen politischen Auftritts
von den Zrínyis, aber besonders von Péter Zrínyi war.
Im Laufe der Aufarbeitung der Quellen musste zur Kenntnis genommen werden: während manche Epochen sehr gut repräsentiert sind, soll in anderen Zeiträumen mit großen Lücken gerechnet werden. In den Wiener Öffentlichen Sammlungen und in der Reihe Urbaria et Concriptiones des Ungarischen Landesarchivs
sind verständlicherweise in erster Linie die Zusammenschreibungen und Schätzungen in einer größeren Anzahl im Zeitraum bis zum Ende des Jahrhunderts zu
finden, die in den Jahren der kameralischen Verwaltung nach dem Jahr 1670 oder
im Zusammenhang der Pfändungen und Verschenkungen angefertigt wurden.
Als der Gutshof in den Besitz der Familie Althan überging, wurde der Anfertigung solcher Quellendokumente keine zentrale Aufmerksamkeit mehr geschenkt.
Das fragmentarische Archiv der Familie Althan, das sich unter den Archivschrif-
83
ten der Familie Benyovszky befindet, beläuft sich nur auf 46 Seiten.48 Der Bestand
des Urbaria et Concriptiones des Ungarischen Landesarchivs beinhaltet auch keine Zusammenschreibungen, die sich auf das Zeitalter der Althans beziehen. Die
Reihe der Dicalis-Zusammenschreibungen, die sich im Bezirksarchiv im Komitat
Zala befinden, beginnt mit der Jahreszahl 1770. Im Archiv der Familie Festetics
sind zwar Dokumente zu finden, die sich auf die Jahre vor 1795 beziehen, aber
die wirtschaftliche und gutsherrliche Geschichte des bezüglichen Zeitalters ist
nur aufgrund der Landeszusammenschreibungen und Dokumente der Urbarialregulierung zu erforschen. Diese letzteren Quellen wurden in den Arbeiten von
Zita Horváth schon zum Teil veröffentlicht und aufgearbeitet.49 Die Bestimmung
des Zeitraumes dieser Quellensammlung wurde also hauptsächlich von den Eigenschaften der Quellen geprägt.
Da die digitale Ausgabe der Zusammenschreibung des Jahres 1715 für die Öffentlichkeit zugänglich ist,50 wurden hier die Zusammenschreibungen des Jahres
1720 in Bezug auf die Orte Csáktornya, Perlak, Nedelic, Ráckanizsa und Legrad
hervorgehoben. Es wäre lehrreich, das vollständige Material der Landeszusammenschreibung des Jahres 1720 mit Bezug auf den ganzen Gutshof zu veröffentlichen. Dies bedeutet aber einen Dokumentenkomplex, den man in einem selbständigen Band zum Gemeingut machen müsste. So eine große Menge von Daten
und Angaben würde die Rahmen dieser Publikation sprengen.
Wir setzten uns zum Ziel, in diesem Band solche Quellentypen vorzustellen,
die über die wichtigen und bisher weniger aufgearbeiteten Neuheiten der Wirtschafts- und Besitzergeschichte hinaus auch auf die Bewirtschaftung und auf das
Leben der Bevölkerung des Gutshofs Bezug nehmen und es ermöglichen, die
Veränderungen im Schicksal und Lebensniveau der Bevölkerung, in ihrem Verhältnis zu ihren Gutsherren zu verfolgen. Diese Dokumente sind vor allem Zusammenschreibungen, Urbaren und Schätzungen. Während ihrer Aufarbeitung
wurden die Rechtsquellen wie Privilegien, Gabebriefe, Pfändungsverträge, Kaufverträge, Übereinkommen zwischen den einzelnen Linien und Mitgliedern der
Familien, sowie die Übereinkommen zwischen dem Gutsherrn und seinen Untertanen, Beschwerdebriefe, Prozessschriften gesondert gesammelt. Diese Quellen
konnten hier nicht veröffentlicht werden, aber auch die Daten dieser Quellen
wurden in die Einführungsstudie aufgenommen.
48 MOL, P 47. (Bündel 11./29. Neue Signatur: Bündel 17./30.) Archiv der Familie Benyovszky/Dokumente verwandter und fremder Familien: Archiv der Familie Althann, 1719-1856. p. 1-46.
49 In der Zeit der Urbarialregulierung war die Murinsel schon ein selbständiger Kreis des Komitats
Zala. Horváth Zita 2006/b.
50 Steuernzusammenschreibung des Landes aus dem Jahre 1715. 2004.
84
Die Zahl der gesammelten Quellen liegt über 150 Dokumente, es wurde
strengst erwogen, welche von denen schließlich auch publiziert werden. Einige
von diesen Dokumenten beziehen sich auf das ganze Gut, andere nur auf eine
kleinere Verwaltungseinheit, wie auf einen Marktflecken oder auf ein Dorf. Ein
großer Anteil der Quellen besteht aus Zusammenschreibungen, Schätzungen
und Ausweisungen, die von kameralischen Beamten angefertigt wurden und den
Wert und Ertragsvermögen der Gutsherrschaft auszuweisen hatten. Ein Teil der
Quellen fasst die Gesamtzinserträge eines bestimmten Jahres zusammen, wieder
andere Dokumente sind Zusammenschreibungen über das Zehntel vom Honig
und der ausgeschenkten Weine oder über die Aufteilung der Herrendiensttage
und Zehntel von Getreide. Wir hoffen, dass diese facettenreiche Quellenmaterialsammlung – jetzt in einem Band veröffentlicht – über das Leben auf dem Gutshof
ein buntes und reales Bild zeigen kann, indem auch dessen zeitliche Veränderungen aufgezeigt werden. Es gibt viele Arten der Zusammenschreibungen, ein
Wirt konnte ja jederzeit ein Inventar über die verschiedensten Angelegenheiten
des wirtschaftlichen Lebens anfertigen. Der Quellenwert der Quellen wird durch
jene Fachmäßigkeit erhoben, durch die die Habsburgschen Kammern im 17. Jahrhundert gekennzeichnet werden können, auch dann, wenn es weitgehend bekannt ist, dass ein Teil der Zusammenschreibungen jener Zeit so angefertigt wurden, dass die Daten eintragenden Kommissaren das Inventar vom letzten Jahr
vor sich legten und nur die Änderungen eintrugen bzw. einige Angaben im Vergleich zum vergangenen Jahr korrigierten.
Obwohl die Mehrheit der Zusammenschreibungen das wirtschaftliche Potenzial des Gutshofes beschreibt, geben mehrere Dokumente über die Mobilien der
Zrínyis eine Rechnung. Ein solches Dokument ist zum Beispiel die deutschsprachige Zusammenschreibung über das Kleinod und Silberzeug von Sophia Löbl,
der Witwe von Péter Zrínyi. Ein anderes Dokument ähnlicher Art ist die Zusammenschreibung, die das Schatzgut auflistet, das nach dem Tod von Péter Zrínyi
hintergeblieben ist. Hier wurde neben besonders wertvollen hochadeligen Waffen des Zeitalters (Säbel aus Damaszenerstahl, reich beschmückte türkische Waffen und Pferdezeug) auch der Streitkolben, der Herrscherstab (Zepter) der Familie Zrínyi in die Liste aufgenommen, der die Hoheit des Bans symbolisierte. Diese
Zusammenschreibungen lassen das legendäre Reichtum und jenes Kunstschatzvermögen der Familie Zrínyi nachvollziehen, dessen Kunststücke sich nach der
Konfiszierung einerseits in der Schatzkammer der Habsburger, andererseits als
Geschenk in den Schatzkammern der dem Hofe ergebenen Hochadeligen werden erblicken lassen, jedoch scheint die Nachwelt vielleicht auch beabsichtigt
vergessen zu haben, dass dieser Schatz im Besitz der in der ungarischen Kunstschatzsammlung und Kulturgeschichte einst ein selbständiges Kapitel bildenden
Familie der Zrínyis war.
85
Die Quellen besitzen den besonderen Wert, dass sie dieselbe Gutsherrschaft,
sogar dieselben Dörfer beschreiben, aber in verschiedenen Zeiträumen, was uns
ermöglicht, neben den Fragen nach der Bevölkerung und Gesellschaft auch die
Veränderungen und Entwicklungen in der Wirtschaft zu untersuchen. Mehrere
Quellen beinhalten das Urbar des Dorfes, welches im Vergleich zu der Zusammenschreibung der Grundbauern uns auch die wirtschaftliche Kraft der einzelnen Frongüter aufzeigen kann.
Obwohl die Zusammenschreibungen größtenteils die Bewirtschaftung des
Gutshofes darstellen, wurden zum Beispiel in einem der Dokumente, einem Urbar und einer Zusammenschreibung aus dem Jahre 1692 die zu dem Allodium
gehörenden Burgen, Herrenhäuser und all die Gebäude der adeligen Gutsbesitzer aufgelistet. Dies ermöglicht auch die architektonische Untersuchung mancher
Bauobjekte.
Am Anfang dieses Jahrzehnts konnten die Verfasser dank den gemeinsamen
Forschungsstipendien der Ungarischen Stipendiumskommission (MÖB) und des
Collegium Hungaricum mehrere Monate in Öffentlichen Sammlungen der Stadt
Wien mit Forschung verbringen. In dieser Zeit erfolgte die Erforschung der in
Wien aufbewahrten Quellen. In der Stadt Zagreb sind laut Informationen der
Fachliteratur die Quellen, die sich hauptsächlich auf die Murinsel des 18. Jahrhunderts Bezug nehmen, im Staatlichen Archiv, im Bischöflichen Archiv und in
der Nationalbibliothek zu finden. Die Erforschung dieser Dokumente konnte leider nicht vorgenommen werden.51 Laut uns freundlicherweise zur Verfügung
gestellter Informationen werden im Steiermärkischen Landesarchiv (Graz) keine
Dokumente aus der Zeit bewahrt, in der der Gutshof von der Steiermärkischen
Kammer verwaltet wurde. Unserer Meinung nach aber wäre eine gründliche Forschung vor Ort sicherlich nicht nutzlos. Die Erforschungen in Ungarn wurden in
dem Ungarischen Landesarchiv und im Bezirksarchiv des Komitats Zala durchgeführt. Die Transferierung der größtenteils in lateinischer Sprache, in einigen
Fällen in deutscher Sprache verfassten Quellen erfolgte einheitlich mit der Berücksichtigung der Richtlinien bezüglicher Studien, erschienen in der ersten Jahresnummer 2000 der Fons.52
51 Auf unsere mehrfachen schriftlichen Anfragen reagierten die Institutionen nicht, so konnte es zu
keinen Untersuchungen vor Ort kommen.
52 Zu den methodischen Fragen der Herausgabe geschichtlicher Quellen: István Kenyeres (Hrsg.),
Fons VII. (2000), siehe hier besonders die Studien von Katalin Szende, István Fazekas und Borbála
Bak.
86
Bibliográfia (Rövidítésjegyzék)
Bibliografija (Popis kratica)
Bibliographie (Verzeichnis der Abkürzungen)
Barabás 1898-1899.
Barabás Samu: Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és
okiratok. 1-2. köt. (Monumenta Hungariae Historica I: Diplomataria XXIXXXX.) Bp., 1898-1899.
Bátorfi 1877.
Adatok Zala megye történetéhez. Szerk. Bátorfi Lajos. Nagykanizsa, 1877. 4.
köt. 67–71.
Bél 1984.
Bél Mátyás: „De re rustica Hungarorum”. In: Bél Mátyás: Magyarország népének élete 1730 táján. Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt
írta Wellman Imre. Bp., 1984.
Bél 1735-1742.
Bél Mátyás: „Notitia Hungariae novae historico geographica...”. I-IV. köt. Bécs,
1735-1742.
Bene-Hausner 1997.
Bene Sándor – Hausner Gábor: Zrínyi Miklós válogatott levelei. (Régi magyar
könyvtár. Források 6.) Bp., 1997.
Bene–Hausner 2007.
Bene Sándor – Hausner Gábor: A Zrínyiek a magyar és horvát históriában.
Bp., 2007.
Bolla 1998.
Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon.
Bp., 1998.
Cennerné 1997.
Cennerné Wilhelmb Gizella: A Zrínyi család ikonográfiája. Szerk. Galavics
Géza. Bp. 1997.
Csapody 1933.
Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első
felében. Bp., 1933.
Csudai 1884.
Csudai Jenő: Zrínyiek a magyar történelemben 1566-1704. Szombathely, 1884.
87
Dóka 2002.
Dóka Klára: Az érdi uradalom gazdálkodása az Illésházy család birtoklása
idején (1722–1828). Érd, 2002.
Erceg 1997.
Erceg, Ivan: A Zrínyi–Frangepán nagybirtok lefoglalásának következményei
(1670–1676). In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Szerk. Hanák Péter. Pécs, 1997.
Fára 1943.
Fára József: Muraköz történetének rövid foglalata. Klny. a Dunántúli Szemle
1942. évi 2-3. számából 26. Szombathely, 1942.
Felhő 1970.
Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl. I. köt. Szerk. Felhő Ibolya. Bp., 1970.
Fényes 1847.
Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847.
Fülöp 1994.
Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom megszervezése
és gazdálkodása a 18. század folyamán. In: Tanulmányok Pápa város történetéből. A kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Kubinyi András. Pápa, 1994. 225-286.
Gönczi 1895.
Gönczi Ferenc: Muraköz és népe. Bp., 1895. 154.
Hausner–Négyesi–Papp 2005.
Hausner Gábor – Négyesi Lajos – Papp Ferenc: „Juhakol” a szőlőhegyen. Kísérlet Zrínyi-Újvár helyzetének meghatározására. In: Hadtörténelmi Közlemények 2005. 3. sz. 835-862.
Hausner 2007.
Hausner Gábor: Zrínyi Ádám. In: Bene Sándor – Hausner Gábor: A Zrínyiek a
magyar és horvát históriában. Bp., 2007. 165-180.
Horváth Mihály 1841.
Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a három
utolsó század alatt. Buda, 1841.
Horváth Zita 2001.
Horváth Zita: Paraszti vallomások I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában. (Zalai Gyűjtemény
51.) Zalaegerszeg, 2001.
Horváth Zita 2005.
Horváth Zita: A Zala megyei parasztság helyzete a 18. században az úrbérrendezés forrásainak tükrében. In: Korall 19-20. 2005. május. 132-160.
88
Horváth Zita 2006/a.
Horváth Zita: Úrbérrendezés a muraközi uradalomban. In: Tanulmányok az
egyetemes és magyar történelem köréből V. Nyíregyháza, 2006. 45-63.
Horváth Zita 2006/b.
Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi
járásában. (Zalai Gyűjtemény 60.) Zalaegerszeg, 2006.
Horváth–Turbuly 2005.
Horváth Zita – Turbuly Éva: A Muraközi uradalom 17-18. századi gazdaságés társadalomtörténetének forrásai. In: Levéltári Szemle 2005. 4. sz. 71-80.
Jármai–Bakács 1930.
Jármay Edit – Bakács István: A Regéczi uradalom gazdálkodása a XVIII. században Bp., 1930.
Kalsan 2007.
Kalšan, Vladimir: Zrinski u Međimurju (1546-1691), Vodič stalnim postavom,
Povijesni odjel Muzeja Međimurja. Čakovec, 2007.
Kaposi 2000.
Kaposi Zoltán: Uradalmi gazdaság és társadalom a 18-19. században. A vrászlói társadalom átalakulásának folyamata. Budapest–Pécs, 2000.
Kenyeres 2002.
XVI. századi uradalmi utasítások. I-II. köt. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. Bp., 2002.
Klaniczay 1964.
Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. 2. jav. kiad. Bp., 1964.
Kurucz 2006.
Kurucz György: Adósság, hitel, törlesztés. Festetics György pénzügyi helyzete 1782-1818 között. In: Századok 2006. 3. sz. 539-565.
Lelkes 1998.
Lelkes György: Magyar helységnév–azonosító szótár. Baja, 1998.
Magyarország történeti helységnévtára. 1996.
Magyarország történeti helységnévtára. Zala megye (1773-1808). I-II. köt.
Szerk. Breinerné Varga Ildikó, Szaszkóné Sin Aranka. Bp., 1996.
Maksay 1990.
Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I–II. köt.
Bp., 1990. 929–1010.
Modric 1974.
Monumenta Historica Familiarum Zrinski et Frankopan. Vol. I. Conscriptiones et aestimationes bonorum (1672-1673). Digessit, praefatione et indice instruxit Rajka Modrić. Zagreb, 1974.
89
Molnár 2000.
Zala megye archontológiája 1138–2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) Szerk. Molnár
András. Zalaegerszeg, 2000.
Monumenta 1991.
Monumenta Zrínyiana. I-II. Consilium editorum László Benczédi, Ágnes R.
Várkonyi, Vera Zimányi. Redegit Ágnes R. Várkonyi et Vera Zimányi. Digessit, introductione Germanica et indice instruxit Vera Zimányi et István N. Kiss.
Operis socius in revisione philologica textuum Győző Kenéz. Bp., 1991.
N. Kiss 1983.
N. Kiss István: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek Muraközi uradalmában 1638-1721. In: Hadtörténeti Közlemények 1983. 3. sz. 339-355.
N. Kiss 1984.
N. Kiss István: Új adatok Magyarország demográfiai fejlődéséhez. XVI–XVIII.
század. In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Társadalom– és művelődéstörténeti
tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp., 1984.
N. Kiss 1995.
A Muraközi uradalom mezővárosai In: Rendi társadalom – polgári társadalom
4. Mezőváros-kisváros. A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája 1990. június 23-25. Szerk. Mikó Zsuzsa. Debrecen, 1995. 71-74.
Pálffy 2007.
Pálffy Géza: Egy horvát-magyar főúri család a Habsburg Monarchia nemzetek feletti arisztokráciájában. In: Bene Sándor – Hausner Gábor: A Zrínyiek
a magyar és horvát históriában. Bp., 2007. 39-65.
Papp 1998.
Papp Klára: Biharország jobbágynépe. A magánbirtok és jobbágysága a XVIII.
században. Debrecen, 1998.
Pauler 1876.
Pauler Gyula: Wesselényi nádor és társainak összeesküvése. Bp., 1876.
Perjés 1963.
Perjés Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650–1715). Bp., 1963.
Perjés 2002.
Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., 2002.
Ravasz 1938.
Ravasz János: A sárospataki uradalom gazdálkodása a XVIII. század első felében. Bp., 1938.
Salamon 1865.
Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek. Pest,1865.
Schwartner 1809.
Schwartner, M: Statistik des Königreichs Ungern. Ofen, 1809.
90
Štefanec 2007.
Štefanec, Nataša: IV. és V. Zrínyi György. In: Bene Sándor – Hausner Gábor:
A Zrínyiek a magyar és horvát históriában. Bp., 2007. 87-112.
Szabad 1957.
Szabad György: A tatai és gesztesi Esterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp., 1957.
Szabó 1978.
Szabó Béla: Az újszerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása Zala megyében. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. (Zalai Gyűjtemény 8.) Zalaegerszeg, 1978.
Széchy 1896-1902.
Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós 1620-1664. I-V. köt. Bp., 1896-1902.
Szendrey 1968.
Szendrey István: Egy alföldi uradalom az Alföldön a török hódoltság után.
Bp., 1968.
Szirácsik 2005.
Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első
száz évében (1687-1787). Salgótarján, 2005.
Takáts 1927.
Takáts Sándor: A Zrínyiek és Muraköz. In: Uő.: Szegény magyarok [Bp., 1927.]
83-104.
Teleki 1993.
Teleki Domokos: Egynehány hazai utazások leírása. Közreadta és az utószót
írta Éder Zoltán. Bp., 1993.
Tessedik–Berzeviczy 1979.
Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Válogatta, szerkesztette, a bevezetést és az életrajzokat írta Zsigmond
Gábor. Bp., 1979.
Thallóczy 1879.
Thallóczy Lajos: A kamara haszna (lucrum camarae) történeti kapcsolata a
magyar adó és pénzügy fejlődésével. Bp., 1879.
Turbuly 1996.
Turbuly Éva: Nemesi társadalom, birtokviszonyok – Újratelepítések, nemzetiségi viszonyok. In: Zala megye ezer éve. Főszerk. Vándor László. Zalaegerszeg, 1996. 109-113.
Turbuly 1986.
Turbuly Éva: Zala megye közigazgatása a XVIII. század első felében. In: Levéltári Közlemények 1986. 2. sz. 267–294. 269–270.
91
Turbuly 2000.
Turbuly Éva: Zala megye közigazgatása 1541–1750. In: Zala megye archontológiája 1138–2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. 23–46.
Vályi 1796–1799.
Vályi András: Magyarországnak leírása. Buda, 1796–1799.
Veress 1966.
Veress Éva: Jobbágytelek és mezőgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korában. Tanulmányok Zemplén megye XVI–XVII. századi agrártörténetéből. Bp., 1966.
Wellman 1933.
Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása, különös
tekintettel az 1770–1815. esztendőkre. Bp., 1933.
Wellman 1979.
Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp., 1979.
Zimányi 1968.
Zimányi Vera: A Rohonc–Szalónaki uradalom és jobbágysága a XVI–XVII.
Században. Bp., 1968.
Zrínyi 1905.
Zrínyi Károly: Csáktornya monográfiája. Csáktornya, 1905.
92
FORRÁSOK / POVIJESNI IZVORI / QUELLEN
1.
Csáktornya, 1638. június 19.
Zrínyi Péternek és Miklósnak a csáktornyai várban és
uradalomban tett birtokosztálya
Jelzet: MOL E 148 (NRA = Neoregestrata acta)1445/7.
Urbárium a muraközi uradalomról, 1638
Čakovec, 19. lipnja 1638.
Dioba vlastelinstva i čakovečke utvrde između Petra i Nikole Zrinskog
Oznaka: MOL E 148 (NRA = Neoregestrata acta) 1445/7.
Csáktornya, 19. 06. 1638.
Besitzanteil von Péter Zrínyi und Miklós Zrínyi
an der Burg und am Gutshof von Csáktornya
Signatur: MOL E 148 (NRA = Neoregestrata acta) 1445/7.
Ungarisches Landesarchiv, Budapest.
Nos Ferdinandus tertius, Dei gratia electus Romanorum imperator semper augustus ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Burgundiae, Croatiae et
Sclavoniae rex, archidux Austriae, dux Burgundiae, Brabantjae, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, marchio Moraviae, comes Tyrolis, Goritiae et Habspurgi etc.
memoriae commendamus per praesentes literas nostras. Quod fidelis noster,
magnificus Thomas Mikulicz de Brutiououecz praesentiae nostrae in judiciis locumtenens et consiliarius noster, nostram personaliter veniens in praesentiam,
maiestati nostrae ex debito officii sui fideliter retulit in hunc modum. Quomodo
ipse ad instantiam fidelium nostrorum spectabilium et magnificorum comitum
Nicolai agazonum nostrorum regalium per praefatum Regnum Hungariae magistri et cubicularii nostri, nec non Petri, filiorum spectabilis et magnifici olim
Georgii, alias praemissorum Regnorum nostrorum Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae bani ac confiniorum Canisae generalis capitanei, filii spectabilis ac magnifici
quondam alterius Georgii, filii spectabilis et magnifici olim comitis Nicolai Szigethani, perpetui comitis a Zrinio etc. feria sexta proxima ante festum Beatae Helenae Reginae recens transactum prateritum, in termino videlicet D[...] totalium
castrorum Csaktornja in Szaladiensi et Hungariae, Oszaly, Ribnik, Bakar, Grobnik, Dreuenik, Hrelni, Bribir, Grisanj et Moravicza sub Vinodol Croatiae, et castelli Rakonak in Zagrabiensi comitatibus et Sclavoniae praememoratis regnis
nostris, ac aliarum universarum pertinentiarum tam in iisdem, quam etiam in
93
Crisiensi comitatibus quovis nominis vocabulo vocitatarum, sub corona videlicet
memorati Regni nostri Hungariae ubivis habitarum, rerum item aurearum, argentearum, pecuniariarum quoque, et aliarum mobilium quorumlibet cuiuscumque
materiei et generis existentium, bonorum utpote juriumque possessionariorum
eorundem comitum Nicolai et Petri perpetuorum a Zrinio etc. ipsos jure hereditario tangentium et concernentium; per praelibatam praesentiam nostram iisdem
comitibus pro praedicta feria sexta et aliis immediate subsequentibus ad id sufficientibus diebus praefixo ad facies praefati castri Csaktornja accessisset, ibidemque partes inter easdem in praescriptis universis bonis, juribusque possessoriis et
rebus supra specificatis, praesentibus fidelibus nostris spectabili et magnifico comiti[!] Christophoro Banffy perpetuo de Also Lendua ac comitatuum praelibati
Szaladiensis et Simighiensis supramemorato comite, equite aurato, nec non thavernicorum nostrorum regalium per jam dictam Hungariam magistro, consiliario
et cubiculario nostro, honorabili item Joanne Somogy abbate Szikzardiensi, archidiacono Boxin et canonico ecclesiae Zagrabiensi, praterea egregiis Gabriele Czernkoczy de eadem vice comite comitatus Varasdiensis, Petro Sproraricz, Joanne
Ruchicz contributionum praetitulati Regni nostri Sclavoniae exactoribus et Paulo
Laczkouicz, partes per praemissas unanimi voto et consensu delegatis arbitris,
talem, quae sequitur, fecisset et peregisset divisionem.
In annotato itaque castro Csaktornja ad portionem praefati comitis senioris
Nicolai a Zrinio sequestratae essent domus, in superiori contignatione magnum
palatium aestivale et adiunctae duae domus cum fornacibus, tertia absque fornace Szeness hasz dicta, et unus parvus fornix ante praenarratum palatium. In
secunda contignatione unum magnum palatium cum fornace Kissep Pallotha
nuncupatum, ex eodem pallatio una domus cum cum fornace et altera absque
fornace Szennes hasz appellata. In tertia contignatione duo fornices instar domus
cum fornacibus, duo itidem fornices absque fornacibus, et major turris seu priunculum[!], unus parvus fornix, conservatorium scilicet literarum et literalium
instrumentorum, necnon alter similiter exiguus, uterque cum fornicibus penes
domum thavernicalem praememorati comitis junoris Petri a Zrinio. A parte occidentali in infima et ultima quarta contignatione sub sacello seu capella, ubi ad
praesens sacrificium missae offertur, duo fornices Also Thárház vocitatae, sub
palatio maximo aestivali (quod commune, uti infra clarius patebit remonstrendum), unum cellarum Wük denominatum, at alia duo cellaria minora super antelatis superiori secunda et tertia contignationibus habita. Praeterea interior pistorum domus communiter Czerna Fistarnicza appellata, ultimatim propugnaculum
muratum majus supra portam arcis existens, totaliter cum aliis tribus ligneis propugnaculis directo ordine ab ortu solis erectis, usque ad propugnaculum Kinyozo
bastia nuncupatum.
94
Ad portionem vero praenominati comitis junioris Petri a Zrinio in eodem castro cessissent in superiori altera contignatione tres domus cum fornacibus et quarta absque fornace Zennes hasz denominata, turris antiqua, ubi munitio intertenetur. In secunda seu media contignatione tres testitudineae domus seu fornices, ad
praesens pro domibus thaverncalibus deputatae, sub eisdem contignationibus
cellaria duo cum adjunctis penes existentia duobus parvis fornicibus, major depictus fornix Örögh hymes botth nuncupatus, ubi videlicet habetur domus una
cum fornace et altera absque fornace. Unus parvus fornix cum fornace in altera
parte, ubi esset portio senioris comitis, in prima contignatione inferius duo parvi
fornices pro aceto, ubi antea balneum fuit. In secunda contignatione unum hypocaustum parvum cum fornace. In tertia contignatione domus una cum fornace,
quae olim pro schola habebatur, et culina, unde calefaciunt eandem. In quarta
superiore contignatione domuncula sub tecto Vén asszony hasza vocitata, exterior
domus pistorum cum nova culina, ubi etiam pro cocis domus habetur. Denique
minus propugnaculum muratum, quod ad praesens castellanus inhabitaret cum
duobus sequentibus ligneis propugnaculis et tertio praemisso Kinyoszo bastia
denominato, minor autem depictus fornix Kisseb hymes botth appellatus, siquidem pro nunc sacrum in eodem celebrari solet, tam diu manebit pro celebrando sacro, quam diu aliquod sacellum vel capellam in praescripto castro Csaktornja communibus expensis uterque praelibatorum comitum aedificare curaverint,
quod et aedificare tenebuntur, alioquin, si senior comes per juniorem admonitus,
quo ad medietatem aedificare nollet, in tali casu comes junior eundem fornicem
pro se occupare valeat. Pallatium vero illud longum et magnum, quod in eodem
ordine penes praefatum minorem depictum fornicem a septemtrione haberetur;
pro communi relictum et deputatum haberetur, pontem arcensem communibus
laboribus et expensis iidem comites tempore necessitatis reddificare curabunt.
Ex allodiis autem, stabulis, vineis et piscinis ad portionem praecensiti comitis
senioris cessissent allodium majus Veliki Maroff dictum, una cum ovili et duabus
plagis sive tabulis terrarum arabilium, una quidem immediate penes idem allodium, et altera Owcharnicza denominata prope curiam desertam supra leporarium Zuirniak appellatum habitam adjacens, demptis quindecim jugeris terrae,
quae ab eadem Oucharnicza avellere et eadem ad allodia inferius specificata comiti juniori senior comes resignare debebit.
Santauecz, Strigonschiak et Chiganschyak vineae tres ac Terzteniakouzki et
Gerhaueczky Ribnjaki piscinae duae sic appellatae; stabula equestria ante arcem
existentia, unum scilicet inferius muratum cum domo magistri agazonum eidem
stabulo adjacenti, aliud sub altero tecto ligneum superius arcis fossatum versus,
domuncula una pro currubus conservandis aedificata penes domunculam fabrilem, quae una cum instrumentis (dempto fundo, qui pro parte comitis senioris
deputatus esset) communis remansisset.
95
Ad portionem vero comitis junioris sequestrata essent allodia, primum Biuolzky Maroff cum terris ibidem, aliud iuxta iam dictum leprarium cum inferiori tabula terrae ibidem penes idem leprarium. Tertium et ultimum novum Polagh
Ternave sic nuncupatum, similiter cum terra ibidem existenti et praeallegatis
quindecim jugeris terrae ab antenarrata Oucharnicza avellendis.
Wugim, Popouschak et Zuhobok vineae tres ac Brazanzky et Zebonzky Ribnjaky piscinae duae taliter appellatae. Stabula equestria ante arcem habita, primum immediate sequens muratum penes praemissum inferius muratum, quod
pro parte senioris comitis cessisset. Et aliud ligneum in eodem tractu seu contignatione et sub eodem tecto existens, tertium et ultimum in secundo tractu vel
contignatione penes hortulum ante portam arcis existentem adjacens.
Residuae autem Nouak Strigonzky et Brachionzky Vinogradi vineae tres his
nominibus vocitatae, cum cellariis et aedificiis apud easdem extructis, facta earundem occulata inspectione in duas aequales partes inter eosdam comites per utriusque partis homines dividentur.
Quantum ad novam curiam Pomorjensem et pertinentia ejusdem, veluti allodium, hortos, stabula et saepes attineret, eadem in duas divisa essent partes. Et
primo quidem pro parte comitis senioris assignata essent in superiori parte in
directa linea totaliter a meridie et occidenti situata aedificiorum contignatio, cum
inferori parte itidem totaliter ac integre, dempto cellario in angulo utriusque contignationis extructo, quod tantum illuc usque comitis senioris imputabitur, quo
usque recta linea inferioris contignationis parietis alterius portionis ab area situati, per directum usque ad parietem alterius contignationis ab occidente positum
ducit ita, ut in area murato in cellario posita, inter utrumque parietem comes senior hiatum muro, aut aliter occludere debeat, sepium eiusdem curiae medietas
esset ab eadem parte, a qua ea portio curiae suae haberetur. Pro aedificiis allodialibus horreum et medietas areae horrealis, hortus major penes praedictam
curiam, excepta portione inferius denotata, et comiti juniori pro loco allodiali assignatus esset, hortus pomarius statim e regione allodii moderni (quod cessisset
ad portionem comitis junioris) cum certo hortulo iam exarato et in ipso horto pomario existenti usque ad viam, quae penes fossatum ipsius curiae ab orientali
parte esset, et arbores primum quidem prini, deinde pomi, tandem pyri cruce
signatas, ac piscinulam infra eundem hortum existentem, quae alias etiam in portione seniori comiti deputata esset, stabulum superius proprius curiae et locus pro
currubus adaptatus cum certis roboribus ligneis ibidem ante stabula existentibus.
E converso comiti juniori ex eadem curia nova Pomorjensi ex suis pertinentiis
deputata essent ab oriente et septentrione situata altera contignatio, itidem totaliter cum porticu aestivali, et non ultra, quandoquidem domus occidentem versus
posita senioris comitis esset. Similiter sub eisdem aedificiis inferior tota contignatio cum parte memorati cellarii ab altera praemissa contignatione adempta et huic
96
adjecta. Insuper senior comes pro reparatione tabulatorum juniori comiti, fratri
suo centum tallerorum numerare debuisset, sed eosdem idem comes junior fratri
suo, seniori comiti relaxasset. Sepium ipsius curiae medietas ab eadem parte, a
qua portio sua esset, allodium eiusdem curiae cum horto ibidem adjacenti, et domo hortulari, ac maioris horti a meridie certa portio ultra stabulum in adaequationem dicti horti allodio adjacentis, a certa arbore pomi penes stabulum existenti, cruce signata incipendo et per directam lineam in arborem nucis pariformiter
cruce signatam et exinde in parvam arborem merasi, ac demum in siccum truncum pruni pergendo, idque sicut horti eiusdem longitudo esset, medietas item
areae (quae in rectam mediatem dividenda erit) penes horreum habita, horto quidem penes allodium immediate et contigue adjecenti, duo stabula inferiora. Residuum stabulum versus unum prope allodium, cum sit antiquum, robora dividentur, fornax vero laterum et reliqua aedificia circa eandem, sicuti etiam porta et
supra ipsam porticus ac hortus reliquus pomarius eidem curiae adjacens, simul
cum arboribus fructiferis, similiter locus culinae, aedificari curet, pariformiter, si
iisdem placuerit, eundem reliquum hortum pomarium imposterum etiam dividi
facere poterunt.
Curiae quoque Felső Kraliouecz, Goriczan et Wularia in hunc modum sequestratae essent, ad partem comitis senioris cessissent curiae Gorichan et Wuljaria una cum colonis, inquilinis, ipsorumque sessionibus colonicalibus ac inquilinariis, pariter et desertis, terrisque ad easdem curias pertinentibus et possessis,
ac piscina apud jam dictam novam curiam Pomoriensem habita, quibus super
addita sunt robora iam fatae curiae desertae supra dictum leporarium Zuernjak
existentia, quae pro se idem comes tollere ac in campo Veliko Polje denominato
domum et horreum, aliaque necessaria aedificia libere aedificare poterit.
Ad portionem vero comitis junioris separata essent curia Felso Kraljocz, necnon coloni, inquilini et eorum sessiones colonicales ac inquilinariae, desertae insuper terrae ad eandem curiam pertinentes et possessae, piscinaque ibidem habita,
cum domo et horreo in praememorato campo Veliko Polje nuncupato, ita tamen,
quod in quodam terrae curiales saepedictae curiae Felsö Kraljoucz praemissarum
curiarum Gorichany et Wularia terras itidem curiales quantitate excederent, in
tantum eosdem comes junior ex portione sua medietatem quidem majori in campo Dolnysze Polje, et alteram medietatem in superiore Gornye Polje nuncupato,
bonis, scilicet terris seniori comiti rependere et compensare tenebitur, pariformiter coloni et inquilini, eorundemque sessiones colonicales et inquilinariae, simul
et desertae ad praemissas curias Gorichany, Wularia et Felso Kralioucz pertinentes et possessae, deinceps etiam servata inter eosdem comites iuxta eorundem
colonorum et inquilinorum, sessionumque colonicalium et inquilinariarum, simul
et desertarum aequalitate possidebuntur, et si apud alterum comitem plures coloni aut inquilini, ipsorumque sessiones colonicales et inquilinariae, vel etiam
97
desertae reperti ac repertae fuerint, idem alteri ex portione sua iustam refusionem facere debebit.
Praemissis itaque modo praedeclarato sequestratis, tandem coloni et inquilini,
ipsorumque sessiones colonicales et inquiliniariae, simulcum desertis itidem sessionibus ad idem castrum Csaktornya et pertinentia eiusdem spectantibus inter
eosdem comites modo infrascripto divisi essent.
Imprimis aeque ad portionem comitis senioris sorte divisionari acsissent in
judicatu
Also Domboru et villa eadem
Georgius Haiduk cum sociis duobus fratribus videlicet in quartali uno et medio Martini Thomich cum socio inquilinorum uno
Relicta Margaretha Bogomilina
Michael Lopath
Laurentius Vargha praeter domum nihil habet
Joannes Mlinar praeter domum nihil habet
Joannes Bihach
Nicolaus Herbauecz
Nicolaus Vargha
Michael Margoricz
Michael Mlinar praeter domum nihil habet
Caspar Iuanecz
Stephanus Naualy
Joannes Vargha Thomassich
Thomas Vargha
Andreas Mlinar praeter domum nihil habet
Georgius Terdia praeter domum nihil habet
Stephanus Dombay
Nicolaus Kouachich
Emericus Vargha
Andreas Premes praeter domum
Vincentius Ruszak
Thomas Berjak praeter domum nihil
Nicolaus Kanothy
Martinus Horuath
Simon Tkalecz
98
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
tertiale 1
tertiale 1/2
tertiale 1/2
tertiale 1/2
jugerum 1
inquilinus 1
inquilinus 1
quartale 1
jugerum 1, quartalia 3
tertiale 1
quartale 1
inquilinus 1
jugerum 1
inquilinus 1
inquilinus 1/2
Martinus Jagich
Blasius Veszy
Andreas Zadrauecz
Andreas Haramia
Joannes Thulesz praeter domum nihil habet
Nicolaus Neszticz
Emericus Horuath
Petrus Santha
Matthias Oszek
Andreas Szabo
Matthias Oszunlo
Martinus Joannes
Andreas Beruiak
Relicta Dorothea Ponchikaricza
Matthias Meszar
Relicta Magdalena Ribjelina
Michael Wuzdar praeter domum nihil habet.
Joannes Filipecz
Joannes Kouacz praeter domum et jugerum 1
nihil
Marcus Latin
Vitus Dolenicz
Stephanus Bogomolecz
Paulus Balas praeter domum nihil habet.
Matthias Bihucz
Joannes Stansicz praeter domum nihil
Andreas Kenczel
inquilinus 1/2
tertiale 1/2
jugerum 1
inquilinus 1
prati jugerum 1/2
inquilinus 1
session(is) 1
inquilinus 1/2
quartale 1
quartale 1
tertiale 1
jugera 2 1/2, quartale 1
jugerum 1
tertiale 1/2
jugerum 1, quartale 1/2
jugerum 1 1/2 quartale 1
quartale 1
extirpatura et foenile jugerum
quartalia 3
extirpatura jugerum 1
extripatura jugera 7
Item foenile 1 1/2
Villa Czuctosinch
Relicta Michaelis Martinecz
quartale 1/2
Georgius Martinecz
quartale 1
Marcus Idem
quartale 1
Blasius Soos
quartale 1
Relicta Magdalena Salomonicza
quartale 1
99
Villa Nova Vesz
Petrus Hadanecz
quartale 1/2
Eodem inquilinatus
tertiale 1
Relicta Barbara
quartale 1/2
Eodem inqulinatus
tertiale 1
Georgius Gredely praeter domum et hortum
nihil
Villa Szent Vid
Joannes Horuatich
quartale 1/2
Marcus Horuath
quartale 1
Blasius Ternchak
quartale 1
Stanislaus Veliky
quartale 1
Barrtolomoeus Zagorecz praeter domum nihil
Marcus Zmerk
sessio 1
Petrus Perko
sessio 1/2
Andreas Kinternas praeter domum et
jugerum 1 nihil
Simon Csmerlecz
inquilinus 1
Relicta Andreae Brodar
Marcus Kuzmicz
Marcus Zmerk
Thomas Szterbad
Blasius Franchich
Michael Hegedős
Georgius Kedmenicz
Villa Drusiloucz
quartale 1
quartale 1
quartale 1
Villa Altarcz aliter
Szent Maria
quartale 1/2
inquilinus 1
quartale 1/2
quartale 1
Villa Also Mihaliocz
Joannes Pongracz
tertiale 1
Michael Bendogh
sessio 1/2
Joannes Horuath praeter domum nihil habet
Petrus Csuk
sessio 1/2, quartale 1
100
Michael Csuk
Thomas Zadravecz
Villa Kota aliter
Vyffalu
inquilinus 1
inquilinus 1
Michael Mlinaricz
Michael Farkacz
Georgius Kiralecz
Andreas Kouacz
Nicoalus Iuanczok
Georgius Czirak
Judicatus Also Kraliocz
Villa Hodossan
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
sessio 1/2
inquilinus 1
Andreas Leszicz
Caspar Kraniecz
Matthias Simonicz
Villa Pusztakovecz
inquilinus 1
inquilinus 1
quartale 1
Michael Husz
Marcus Vargha
Villa Gyurgyancz
quartale 1
inquilinus 1
Villa Also Kralyocz
Joannes Vlah praeter domum nihil habet
Georgius Tompa
tertiale 1
Michael Vargha
inquilinus 1
Michael Kouacz
quartale 1
Thomas Gudlin
tertiale 1/2
Michael Kouaczek
inquilinus 1
Matthias Baricz
sessio 1
Petrus Osnaghy
sessio 1/2
Matthias Kudassich
quartale 1/2
Joannes Mestaricz
sessio 1
Stephanus Ducka
quartale 1
Michael Modah
quartale 1/2
Nicolaus Baricz
sessio 1/2
101
Villa Opporoucz
Michael Modah
sessio 1/2
Georgius Punchicz
quartale 1
Joannes Babicz
sessio 1/2
Michael Kerpicz
sessio 1/2
Martinus Jambresak
quartale 1
Relicta Catharina Tkalcheuina praeter
domum et hortum nihil.
Judicatus Oppidi Perlak
Villa Czirkoulian
Blasius Kolba
quartale 1 1/2
Petrus Zagorecz
quartale 1
Simon Vargha
quartale 1
Joannes Lakicz
quartale1
Lucas Possganecz
quartale 1 1/2
Georgius Baralsicz
quartale 1/2
Matthias Polchicz
quartale 1
Michael Cziriah
Michael Nedelko
quartale 1 1/2
Georgius Csemerika
quartale 1 1/2
Relicta Zdonchayna praeter domum nihil
possidet
Stephanus Zlibar
quartale 1
Paulus Debely
sessio 1/2
Stanislaus Paulinou Szin
quartale 1
Marcus Maharun
quartale 1
Georgius Gomazek
quartale 1/2
Georgius Paulicz
quartale 1 1/2
Georgius Kemecz
quartale 1
Nicolaus Zernik
quartale 1
Michael Margaricz
sessio 1/2
Georgius Baranyay
quartale 1
Georgius Laczkouicz
quartale 1 1/2
Relicta Dorothea Berlincza
quartale 1 1/2
Stephanus Gasparicz
quartale 1 1/2
Thomas Valench
quartale 1 1/2
Matthias Blaschecz
quartale 1
Fabianus Kouach praeter domum nihil
102
Oppidum Perlak
Georgius Chernell
quartale 1
Georgius Lilek
quartale 1
Matthias Golenia
quartale 1
Joannes Hansich
quartale 1 1/2
Georgius Hassagh
quartale 1 1/2
Michael Bellicz
quartale 1
Thomas Kochis
quartale 1
Georgius Zagorecz
quartale 1
Michael Feigh
sessio 1/2
Michael Kouachicz
quartale 1 1/2
Thomas Naranchicz
quartale 1
Georgius Tkalecz
quartale 1
Martinus Poszauecz
quartale 1
Georgius Belich
quartale 1
Relicta Georgiae Janko
sessio 1/2
Martinus Szabo Steppou Zeth
quartale 1 1/2
Relicta Magdalena Matthiae Haiduk
quartale 1
Joannes Belicz
quartale 1 1/2
Michael Zagorecz
quartale 1
Marcus Czemericz
quartale 1 1/2
Georgius Poserjlicz
quartale 1
Georgius Herchak
quartale 1
Joannes Domjanich
quartale 1
Stephanus Madah
quartale 1 1/2
Andreas Szalaichicz
quartale 1
Joannes Loljak
quartale 1
Relicta Catharina Hermanicza
quartale 1
Relicta Dorothea Joannis Zalay
quartale 1
Matthe Blasii Kouacz filius
quartale 1
Joannes Matthuseh
quartale 1
Laurentius Gallouicz
quartale 1
Martinus Posar
sessio 1/2
Matthias Barbely praeter domum nihil
Blasius Mattossa
quartale 1 1/2
Lucas Zoczecz
quartale 1
Michael Szabo
quartale 1
Georgius Tkalecz
quartale 1
Matthias Kouacz
quartale 1
103
Stephanus Horuath praeter domum nihil
Matthias Hranjecz
Andreas Rodgiah
Petrus Zagorecz
Nicolaus Podaricz
Joannes Lileh
Joannes Pozrinich
Georgius Bolthisaricz
Joannes Poszauecz nihil possidet
Joannes Zlyuk nihil possidet
Stephanus Markosicz
Thomas Bosnyah
Georgius Balenticz
Georgius Zadrauecz
Andreas Kozolin
Michael Dughy
Blasius Kochis
Nicolaus Zagorecz
Relicta Dorothea Istuanicz
Joannes Zerdathy
Martin Kolar
Georgius Belicz
Relicta Michaelis Tompa
Georgius Barbericz
Matthias Zadravecz
Joannes Rakitnyak
Relicta Neztina nihil possidet praeter domum
Matthias Posgay
Stanislaus Dolencz
quartale 1 1/2
quartale 1
sessio 1/2 quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
Judicatus Brodh
Villa Ottok
sessio 1/2
sessio 1
Villa Brezth
Michael Subicz
Petrus Kodbicz
Joannes Horuath
Georgius Zagorecz
Michael Zagorecz
104
tertiale 1
tertiale 1
quartale 1
quartale 1
inquilinus
Georgius Meszarou
Andreas Szermikou Zeth nihil possidet
praeter domum
inquilinus
Andreas Domitrovicz
Stephanus Messaricz
Paulus Gazdicz
Georgius Horuath
Villa Orehovicza
quartale 1
quartale 1
inquilinus
inquilinus
Paulus Vinkovin Szin
Villa Deverchecz
quartale 1/2
Judicatus Zoboricze
Villa Pallinoucz
Thomas Chemericz
quartale 1
Blasius Mergiatko
sessio 1
Thomas Kouacz
quartale 1
Michael Panko
quartale 1
Michael Halgas
quartale 1
Georgius Labazan
quartale 1
Stephanus Hosz
tertiale 1
Stephanus Bermesicz
quartale 1/2
Michael Zadrauecz
inquilinus
Georgius Siptah praeter domum nihil
possidet.
Georgius Besich
Georgius Ruchkovicz
Villa Torchiscsia
quartale 1
quartale 1
Matthias Medivar
Stephanus Koncz
Michael Kalmanczoky
Georgius Lopatko
Michael Koztin
Paulus Berdar
Georgius Kosz
Villa Drazimerczy
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
inquilinus
105
Villa Pallocz
Thomas Paller
quartale 1
Villa Norcziuczecz
sessio 1/2
sessio 1
Thomas Bedecz
Georgius Margaricz
Joannes Kohian
Matthias Szabo olim sessionis.
Matthias Cziszar
Georgius Lohoticz
Georgius Dobronin
Stephanus Bogdan
Gregorius Belliczanecz
Joannes Kouaczicz
Stephanus Derk
Matthias Baranicz
Martinus Kerstian
Relicta Stephani Dobos
Paulus Thuri
Michael Tkalecz
Villa Szoboticza
sessio 1/2
quartale 1
Judicatus Juanoucz
Villa Also Steffancz
quartale 1
sessio 1/2
Villa Felsö Stephancz
sessio 1/2
quartale 1/2
quartale 1 1/2
inquilinus 1
sessio 1/2 quartale 1/2
inquilinus 1
Villa Juanoucz
Petrus Szostar
quartale 1
Laurentius Hlapchicz
sessio 1/2
Nicolaus Jurchicz cum fratribus Michaele,
sessio 1/2
Thoma et Joanne
Nicolaus Szuiczicz
quartale 1
Nicolaus Horuath
quartale 1
Michael Baricz
quartale 1
Balthazar Barbericz
sessio 1/2
Matthias Zagorecz
Stephanus Katona
quartale 1
106
Gabriel Radosicz
Michael Goloszia
Joannes Belecz
Relicta Dorothea Barbericza
Georgius Radosicz
Georgius Czretkovicz
Georgius Jurinich
Stephanus Sztanicz
Joannes Horuath
Georgius Dorchicz
Joannes Zuirecz
Stanislaus Radossicz aliter Czapar
Georgius Varssicz
quartale 1
sessio 1
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
Villa Felsö Puztakovecz
sessio 1 quartale 1
Joannes Gyurginicz
Villa Nagy Steffancz
sessio 1/2
Thomas Bukouzki
Thomas Ztanicz
Georgius Dugachicz
Villa Felsö Vidocz
quartale 1
quartale 1
quartale 1
Blasius Bohmecz
Vincentius Koschecz
Stephanus Kuekouicz
Martinus Koschecz
Georgius Bressicz
Georgius Sosztar
Villa Tottoucz
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
quartale 1
inquilinus 1
Petrus Kokoth
Relicta Joanni Pomeljaecz
Joannes Zobocz
Villa Kursancz
quartale 1 1/2
quartale 1
quartale 1
107
Georgius Horuath
Nicolaus Galovicz
Nicolaus Kiczmicz
Laurentius Horuath
Nicolaus Karlouicz
Georgius Ferkicz
Judicatus Nedelicze
Villa Szauzkavesz
quartale 1
quartale 1
quartale 1 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1
Stanislaus Jakoplicz
Nicolaus Szechen
Marcus Tompicz
Michael Kranczecz
Petrus Zagorecz
Paulus Horuath
Stephanus Debeliah
Villa Ztrahonincz
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
inquilinus 1
sessio 1
quartale 1 1/2
Joannes Chernell
Thomas Luxa
Villa Pretetrincz
sessio 1/2
quartale 1
Nicolaus Haidar
Andreas Kouaczicz
Martinus Koszecz
Laurentius Kranjecz
Georgius Granda
Georgius Marczouich
Joannes Horuath
Georgius Zagorecz
Relicta Helena Sztipiczina
Jacobus Bolyffich
Michael Pizchich
Georgius Barber
Georgius Andrasko
Matthias Zetenicz
Matthias Osymecz
Michael Czemer
108
Oppidum Nedelicze
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
tertiale 1
Georgius Horuath
Stephanus Krally cum fratre
Michael Ztanithicz
Matthias claviger arcensis
Marcus Horuath
Joannes Bruchinzki
Martinus Szabo
Georgius Kivicz
Michael Zelenjak
Stephanus Bomhecz
Nicolaus Horuath
Martinus Gyurgina
Michael Bradaczicz
Petrus Katanicz
Michael Zagorecz
Michael Zidaricz
Michael Trauar
Joannes Csernetty
sessio 1/2
sessio 1 quartale 1
quartale 1
tertiale 1
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
quartale 1
inquilinus 1
Villa Felső Hracsan
quartale 1
sessio 1/2
Judicatus S. Georgii a Lopatincz
Villa Ternoucz
Matthias Wukanicz
quartale 1
Georgius Laszandrovicz
quartale 1
Joannes Latin
quartale 1
Matthias Sostaricz
Petrus Horuath
quartale 1
Caspar Chernczecz
quartale 1
Georgius Konchay
sessio 1/2
Nicolaus Jaksicz
quartale 1
Georgius Sostaricz
quartale 1
Michael Terbusich
inquilinus 1
Martinus Prelouicz
quartale 1
Matthias Horuath in jugeris quatuor
inquilinus
Simon Tkalchouicz
sessio 1/2
109
Joannes Szantavecz
Nicolaus Sarmassy
Matthias Poszauecz
Andreas Poszekaz
Georgius Birnovicz
Villa Maczincz
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale1
inquilinus
Nicolaus Lenarth
Georgius Tkalecz
Martinus Jaklin
Villa Obreseucz
inquilinus
inquilinus
inquilinus
Michael Kreznik
Joannes Kouachics
Nicolaus Cherony
Georgius Koczian
Villa Chreczan
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
Joannes Zagorecz
Joannes Csukovicz
Joannes Lukachicz
Georgius Vargouicz
Thomas Horuath
Georgius Houath
Nicolaus Kocheta
Michael Szklepicz
Joannes Perpeticz
Michael Borkouicz
Petrus Barchicz
Matthias Tkalecz
Blasius Hernja
Georgius Kereszinicz
110
Villa Felsö Nagy Mihalocz
quartale 1/2
tertiale 1
tertiale 1
tertiale 1
tertiale 1
Villa Fesső Domboru
sessio 1/2
quartale 1
inquilinus
Villa Badliczany
quartale 1 1/2
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1
Villa minor Ottouschina
quartale 1 inqulinus 1/2
quartale 1 inqulinus 1/2
Matthias Kerman
Verbancz
Villa Kis Domboru
quartale 1/2
quartale 1
Martinus Stiblar
Lucas Borkouicz
Georgius Ribicz
Marcus Greguricz
Georgius Goszicz
Villa Ztanetincz
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1/2
Stephanus Tkalecz
Stephanus Kriuah
Villa Martinuszocz
Villa Gerdinoucz
sessio 1/2
Michael Kolmanicz
Villa Lohoucz
quartale 1
Joannes Jureshich
Villa Buznich
quartale 1/2
Lucas Vohanicz
Joannes Glanicz
Nicolaus Gallicz
Georgius Tkalecz
Villa Ugrishincz
quartale 1
quartale 1
Villa Prekopa
quartale 1
inquilinus
Martinus Dupely
Martinus Ztraklecz
Villa Ferkanocz
inquilinus
inquilinus
Nicolaus Tkalchenicz
Georgius Tkalchenicz
Judicatus Strigo
Oppidum idem
sessio 1/2
sessio 1/2
111
Relicta Michaelis Hubay
sessio 1/2
Michael Lonczar
inquilinus
Relicta Georgii Hodassy praeter domum nihil
Joannes Laptus praeter domum nihil
Blasius Malecz praeter domum nihil
Georgius Antolouicz domum nihil
Nicolaus Tkalecz
in jugero 1 1/2 inquilinus 1/2
Nicolaus Gyureh
Michael Filipicz
Blasius Chochell
Andreas Csopeh
Marcus Panchicz
Michael Lonchar
Georgius Vogrincz
Joannes Mocznik
Joannes Kerznar
Villa Globoko
inquilinus
inquilinus 1/2
inquilinus 1
in jugero 1 1/2 inquilinus 1/2
inquilinus 1
Villa Raczkanisa
inqulinus 1/2
sessio 1
sessio 1/2
quartale 1
Villa Gibina
Nicolaus Zakinovicz
inquilinus
Villa Jalssovecz
Georgius Szimuchen Szin, in domo, hortulo et inquilinus 1/2
jugero 1
Relicta Michaelis Hubay
sessio 1/2
Joannes Oszkerb
quartale 1
Matthias Ruman
inqulinus
Joannes Brumaz
inquilinus 1/2
Joannes Lipouecz
quartale 1
Joannes Dranschiah
Michael Dranschiak
Georgius Pulkounjak senior
Joannes Sinkouicz
Georgius Horuath
112
Villa Zlatinschiak
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
inquilinus
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
Nicoalus Zodosecz
Blasius Halaztouech
Blasius Vlasicz praeter jugerum 1 arabilem
nihil
Relicta Andreae Putkounjak
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
inquilinus
Villa Ternoucz
Joannes Horuath
inquilinus
Joannes Kruslicz
inquilinus 1/2
Matthias Szelkovicz
inquilinus 1
Georgii Csleh
inquilinus 1
Relicta Michaelis Berda in jugeris 3
inquilinus 1/2
Judicatus Pomorja
Villa Wuchkoucz
Georgius Meiczen
quartale 1
Stephanus Goriczanicz
quartale 1
Georgius Gruinjacz
quartale 1
Stephanus Zadrauecz
inquilinus
Joannes Zabo aliter Vinniczay
inquilinus
Stephanus Smillin
Villa Juriouecz
inqulinus 1/2
Villa Thomaszocz
Stephanus Horuath
sessio 1/2
Joanne Hudomellya praeter domum nihil
Relicta Gregorii Steffkouicz
Relicta Susanna Ersnyakouisska
Villa Verhoulian
inquilina
inquilina
Villa Maroff
Thomas Leszecz
Martinus Glanacz
Michael Kudolacz
Joannes Spomchar
Joannes Drushicz
Marcus Drusicz
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
inquilinus 1/2
quartalia 10
113
Joannes Persich
Andreas Zagorecz
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
Villa Ztrelczy penes pomarium curiae Pomoriensis
Matthias Griuniah
quartale 1
Michael Primor
quartale 1
Lucas Priuignus Chulary
Georgius Miloslavicz
Matthias Kranjecz
Georgius Szlaboderzicz
Georgius Csizmazia
Relicta Nicolai Saer
Blasius Oszmileu Zeth
Georgius Pallicz
Blasius Sárwary
Marcus Dedan
Joannes Iuechicz
Georgius Babicz
Stephanus Fruhnecz
Nicolaus Cocus Loncherich
Joannes Zagorecz
Gregorius Gozah
Joannes Czarka Caspar. Zeth
Villa Hlapiczina
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
inquilinus
inquilinus
inquilinus 1/2
inquilinus 1
Judicatus Zelnicza et Zebonincz
Villa Zebonincz
Antonius Thomassich
sessio 1/2
Joannes Kersika
quartale 1
Nicolaus Zagorecz
quartale 1
Relicta Stanislai Gasparicz
sessio 1/2
Marcus Horuath
quartale 1
Joannes Sgainar
Georgius Kapusta
114
Villa Brachiancz
inquilinus
inquilinus 1/2
Georgius Koszah
Michael Kollaricz
Villa Bukoucz
sessio 1/2
sessio 1/2
Villa Tersztenjakouecz
Joannes Szerta senior
quartale 1
Michael Tersztenjak praeter domum et
jugerum 1 nihil
Relicta Matthiae Zerta
Petrus Zerta
Georgius Kornjah
Relicta Francisci Zadravecz
Georgius Horuath
Georgius Czular
Martinus Dolaczki
Jacobus Lelicz
Matthias Horuath
Georgius Domitroujcz
Georgius Leuaczicz
Blasius Kopina
Joannes Bratganschah
Martinus Szennyej
Marcus Kraly
Marcus Zukacz
Joannes Vinko
Thomas Pinchek
Marcus Kramarich
Georgius Brodaricz
Michael Marczinkouicz
Jacobus Vogrin
Villa Krachinoucz
sessio 1/2
quartale 1
tertiale 1
inquilinus
Villa Szelnicza
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
Villa Praeprochan
inquilinus
Judicatus Zerdahely
oppidum idem
quartale 1
quartale 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
tertiale 1
inquilinus 1
inqulinus 1/2
115
Relicta Anna Joannis Mattrasicz praeter
domum nihil
Thomas Kochis praeter domum nihil
Relicta Matthiae Kouacz praeter domum nihil
habet
Judicatus Kristanocz
Villa Peklenicza
Martinus Tuxzar
tertiale 1
Georgius Penchan
quartale 1
Relicta Anna Michaelis Posessecz
quartale 1 1/2
Andreas Zagorecz aliter Jees
quartale 1
Georgius Lestouicz
sessio 1/2
Georgius Zdenchan
quartale 1/2
Joannes Zdenchan
quartale 1
Georgius Posesecz
sessio 1/2
Georgius Horuath
quartale 1
Nicolaus Kozmas
quartale 1
Joannes Horuath
quartale 1
Villa Breszje
Michael Pergnouicz
Marcus Zorjan
quartale 1
Villa Lopatincz
sessio 1/2
Matthias Jalsouecz
Relicta Vrsula Georgy Ratajecz
Villa Marhatoucz
quartale 1
sessio quartale 1
Philippus Kudlicz
Villa Kristanoucz
inqulinus
Petrus Tenturicz
Matthias Horuath
Matthias Gibanicz
Joannes Zagorecz
Matthias Remenar
Villa Wratistincz
sessio 1/2
quartale 1
inquilinus 1
quartale 1
quartale 1
116
Michael Ternoczy
Relicta Joannis Zernko
Georgius Draganicz
Michael Panlakouicz
Georgius Wlah
Joannes Dreuenkar
Judicatus Domassincz
villa eadem
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
Villa Dekanocz
sessio 1/2
Georgius Sellja
Thomas Konoricz
Joannes Sypor
Georgius Gallicz
Relicta Michaelis Horuath
Gregorius Kanjas
Villa Nouakoucz
inqulinus
inquilinus
inquilinus
inquilinus
inquilinus
Paulus Horuath
Stephanus Vlama
Villa Gardinocz
quartale 1
quartale 1
Michael Baikouecz
Joannes Tanczos
Andreas Hualicz
Nicolaus Kouach
Nicolaus Kouacziyu Sin
Villa Pribizlaucz
sessio 1/2
quartale 1
sessio 1/2
inquilinus 1
Ex desertis etiam sessionibus colonicalibus et inquilinariis
in judicatu Also Domboru
Villa Nova
Georgius Kouaczich
Stanislaus Tokar
Thomas Zabo
sessio 1/2
Villa Altarcz aliter S. Maria
quartale 1
inquilinus 1
117
Michael Mlinaricz
Michael Tarhacz
Matthias Zadravecz
N. N.
Judicatus Also Kralyocz
Villa Hudossán
sessio 1/2
quartale 1
Villa Pusztakoucz
sessio 1
Villa Giurgancz
sessio 1/2 reperta est, sed
nescitur, quis eandem olim
excoluerit
Villa Also Kralyoucz
Michael Vargha et Michael Kouaczeh olim
Valentini Lezky
Valentinus Magyar
Stanislaus Popicz
quartale 1 1/2
Georgius Chenczy
tertiale 1
Joannes Orban
Villa Opporoucz
sessio 1/2
Blasius Kolyba
Joannes Lahicz
Lucas Pozauecz
Stephanus Zuonar
Marcus Horuath
Nicolaus Posirak
Stephanus Gasparicz
Blasius Nedelko
Georgius Parachicz
Thomas Nouah
Blasius Zagorecz
Laurentius Kobrad
Judicatus Perlak
Villa Czirkouljan
quartale 1 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1 1/2
quartale 1/2
quartale 1/2
sessio 1/2
118
Oppidum Perlak
Paulus Zabo
quartale 1
Georgius Leleh
sessio 1/2
Relicta Urbani Bogachicz
quartale 1
Georgius Bermeticz
sessio 1/2
Matthias Kranjecz
sessio 1/2
Matthias Kuchis
quartale 1 1/2
Matthias Poreber
Gregorius Csuetkovicz
sessio 1 quartale 1
Relicta Georgii Juanko
sessio 1/2
Andreas Szabo
quartale 1/2
Michael Zagorecz
quartale 1
Matthias Zlechen
sessio 1/2
Bartholomeus Presznjak
quartale 1 1/2
Georgius Sosztar
sessio 1/2
Relicta Catharina Paisztubnjacza
sessio quartale 1
Georgius Leszicza
quartale 1/2
Joannes Rogiah
quartale 1
Georgius Petkovicz
quartale 1/2
Georgius Bolthisaricz
quartale 1
Matthias Hunjod
quartale 1 1/2
Nicolaus Csehesicz
quartale 1
Paulus Buzina
sessio 1/2 quartale 1 1/2
Nicolaus Zagorecz
quartale 1
Paulus Jurahouicz
quartale 1
Stanislaus Veruschich
quartale 1
Matthias Lothmerchan
quartale 1
Judicatus Brezdh
Villa Orehouicza
Vincentius Zagorecz et Georgius Pundeh
inquilinus 1
Villa Ottoh
Dionisius Lopah
sessio 1/2
Judicatus Szoboticza
Villa Pabinoucz
Michael Panko et Andreas Biskup
sessio 1/2
119
Thomas Vidachicz
Georgius Vlasicz
Lucas Szkerlecz
Villa Hraschan
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
Andreas Poszauecz
Nicolaus Lonchar
Villa Torchischja
quartale 1
sessio 1/2
Michael Plantah
Michael Kalmanczy
Villa Drasimercz
quartale 1
Relicta Stephani Naopah
Matthias Leuah
Matthias Perecz
Villa Paulocz
quartale 1
sessio 1/2
Villa Szoboticza
sessio 1/2
Georgius Mrahan
Joannes Popouicz
Judicatus Juanoucz
sessio 1/2
sessio 1/2
Relicta Stephani Dobor
Villa Felső Steffancz
Villa Juanoucz
Michael Messaricz
sessio 1
Petrus Sostar
quartale 1
Balthazar Barbericz
sessio 1/2
Thomas Horuath
sessio 1/2
Georgius Radochicz
sessio 1 quartale 1
Michael Ponjauecz
sessio 1/2
Michael Zidaricz
quartale 1
Michael Ztrusicz
quartale 1
Stanislaus Rodosich aliter Czapar
tertiale 1 1/2
Georgius Dorchicz
quartale 1
120
Matthias Katona
Joannes Kopiar
Joannes Zobocz
inquilinus 1
Villa Tottoucz et Kursancz
sessio 1/2
quartale 1
Jacobus Pomelajecz
Matthias Trauar
Judicatus Nedelicze
Villa Szauzka Vesz
quartale 1
quartale 1/2
Andreas Csrenczicz
Villa Pretetincz
sessio 1/2
Georgius Mursouicz
Matthias Zetenicz
Matthias Debelecz
Perko Zudecz
Oppidum Nedelicze
sessio 1/2
quartale 1
inquilinus 1
inquilinus 1
Relicta Marci Nouah
Villa Machincz
quartale 1
Joannes Krisonchicz
Villa Obresancz
sessio 1
Nicolaus Csetoy
Georgius Kochian
Primos Loncharicz
Villa Chrechon
sessio 1/2
sessio 1/2
Joannes Nouah
Caspar Deselicz
Villa Felső Domboru
quartale 1
quartale 1
121
Joannes Perpeticz
Villa Badlichany
sessio 1/2
Georgius Nedelchicz
Matthias Beizeh
Villa Gerdinoucz
inquilinus 1
inquilinus 1
Curia olim Joanne Bodor
Georgius Sutrasin
Caspar Karlouicz
Georgius Kirznarich
Michael Kolmanicz
Stephanus Vidouicz
Georgius Zagorecz
Villa Felső Nagy Mihalyocz
sessio 1/2
quartale 1/2
Villa Prekopa
inquilinus 1
Villa Plezkoucz
sessio 1
Villa Lohoucz
quartale 1
Villa Ferkanoucz
quartale 1
Villa Radiancz
inquilinus 1/2
Blasius Moltar
Judicatus Strigho
Villa Raczkanisa
quartale 1 1/2
Georgius Drantchiak
Villa Zlatinschiak
inquilinus
Georgius Cismasia
Georgius Horuath
Martinus Kranjecz
122
Judicatus Pomorjensis
Villa Hlapsina
quartale 1
quartale 1
quartale 1
Matthias Horuath
Petrus Paulek
Stephanus Lipauecz
Verus Vorussicz
Matthias Sztersa
Stephanus Lepsecz
Marcus Donkouschiah
Petrus Vogrinecz
Marcus Kozmacz
Joannes Vinko
Michael Martinczicz
Joannes Pintar
Gregorius Letouicz
Joannes Babicz
Joannes Cuetko
Judicatus Szelnicza et Zebonencz
Villa Zebonincz
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
Villa Krachinoucz
tertiale 1/2
Villa Zelnicza
quartale 1
Villa Donkoucz
sessio 1/2
Judicatus oppidi Zerdahel
oppidum idem
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1
tertiale 1
Judicatus Kristanoucz
Villa Peklenicza
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
Villa Brezie
Nicolaus Hrepicz
quartale 1
Villa Zaszad
Joannes Vlassicz
Jacobus Leuah
inquilinus 1/2
inquilinus 1 1/2
123
Stephanus Rodja
Georgius Ratajecz
Marcus Stefflin
Matthias Puthar
Relicta Ursula
Martinus Podberecz
Ambrosius Nomecz
Wolffgangus Bogacz
Emericus Zagorecz
Villa Marhatoucz
sessio 1 1/2
sessio 1
sessio 1 1/2
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
sessio 1 quartale 1
inquilinus 1
Relicta Nicolai Leuachicz
Georgius Sostar
Villa Kristanoucz
olim cuiusdam Bathasi
Gregorius Louasz
Christophorus Zakocz
Joannes Sypos
Martinus Lepen
Villa Vratinsicz
sessio 1 tertiale 1
sessio 1
Villa Nouakoucz
quartale 1 1/2
inquilinus 1
N. cuiusdem Barbel
Matthias Zajecz
Villa Gardinoucz
sessio 1 quartale 1
quartale 1
Michael Kozmina
Caspar Balogh
N. cuiusdam Jembrissak
Stephanus Brocz
Villa Pribizlaucz
sessio 1 1/2
sessio 1
quartale 1/2
inquilinus 1/2
124
Comiti autem juniori pervenissent
in praescripto judicatu Also Domboru
Villa eadem
Georgius Kouachicz
quartale 1
Paulus Paulossa
inquilinus 1
Georgius Zagorecz
inquilinus 1
Georgius Iuanecz
inquilinus 1
Stephanus Kanothy
inquilinus 1/2
Michael Iuanecz nihil praeter domum habet
Gregorius Zagorecz praeter domum nihil
habet.
Jacobus Vladinja
tertiale 1
Jacobus Zelnik
tertiale 1/2
Michael Geodelly
tertiale 1
Relicta Catharina Saban praeter domum nihil
Georgius Kranjecz
jugerum 1
Martinus Sebek
inquilinus 1
Blasius Lonchar
inquilinus 1
Blasius Siuicz
quartale 1
Georgius Zadrauecz praeter domum nihil.
Joannes Magyar
jugerum 1 1/2 quartale 1/2
Michael Kricz
tertiale 1
Gregorius Totth
quartale 1
Georgius Kolar praeter domum nihil habet.
Joannes Zelnih
inquilinus 1
Lucas Zwechy praeter domum nihil
Relicta Berlincha
jugerum 1
Petrus Rahar
inquilinus 1
Martinus Santek cum socio
inquilinus 1
Martinus Vargonicz
tertiale 1/2
Relicta Helena Droudelich
inquilinus 1
Nicolaus Zomor
inquilinus 1
Petrus Lonchar praeter domum nihil habet.
Stephanus Lonchar
jugerum 1/2
Michael Berliah cum Simone idem
tertialer 1/2
Nicolaus Szerpah
sessio 1/2
Nicolaus Dolenecz
inquilinus 1/2
Petrus Vargha
quartale 1
125
Georgius Lakinja
Thomas Philippas
Relicta Dorothea Dobossina
Matthias Hepak
Michael Bogorecz
Gregorius Zemes praeter domum nihil habet
Michael Vargha
Michael Vograchy
Andreas Neszticz
Stanislaus Horuath
Joannes Gollia
Michael Mlinar praeter domum nihil habet
Relicta Santina
Relicta Helena Horambassicz
tertiale 1
tertiale 1
jugerum quartale 1 1/2
jugerum quartale 2
quartale 1
jugerum 1
jugerum 1/2
jugerum 1 1/2
quartale 1
extirpatura inquilinus 1
extirpatura jugerum 1
foenile jugerum 1 quartale 1/2
Villa Czuetossincz
Stephanus Salamon
quartale 1/2
Nicolaus Duch
quartale 1
Georgius Ferenchah
quartale 1
Petrus Sydon
quartale
Joannes Verovanicz habet domum et hortum
Matthias Salamon domum et hortum habet
Gregorius Filipecz domum habet
Michael Szuitanecz
Georgius Sabo ?
Georgius Sabin
Villa Nova Vesz
sessio quartale 1/2
inquilinus tertiale 1
quartale 1
Villa Szenth Vyd
Blasius Horuaticz
tertiale quartale 1/2
Joannes Ferenschah
sessioquartale 1
Lucas Ferenschah
quartale 1
Matthias Sinko
quartale 1
Relicta Kodelina praeter domum nihil habet.
Matthias Perko
sessio 1
Georgius Vargha olim Franciscus Domboras sessio 1/2
Thomas Zagorecz
quartale 1
126
Petrus Csuh
Stephanus Kosz
Martinus Broder
Villa Drusiloucz
quartale 1
sessio 1/2
1/2
Villa Altarcz aliter S. Maria
Georgius Hegedös
quartale 1/2
Stephanus Dauid aliter Szuozecz
inqulinus 1
Michael Zterbad
quartale 1/2
Georgius Francicz
inquilinus 1
Michael Pongracz
Michael Vugim
Martinus Vargha
Joannes Poszauecz domum,
Georgius Berlahem
Petrus Czuh
Blasius Brezko
Joannes Figlicz
Caspar Glad
Marcus Iuancheh
Michael Mesztrouecz
Nicolaus Chizar
Villa Also Mihaliovecz
tertiale 1
sessio 1/2
inquilinus 1
jugerum 1 et jugerum quartale 1
1/2
quartale 1/2
Villa Kotta aliter Vasfalu
Judicatus Also Kraljocz
Villa Hudossan
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
Villa Pusztakovecz
inquilinus 1
Villa Gyurgiancz
Michael Kis
quartale 1
Joannes Kalniczay
quartale 1
Rodmanus Szeninan praeter domum nihil
habet.
127
Valentinus Magyar
Stephanus Baricz
Michael Leuah
Georgius Globlye
Michael Gudlin
Joannes Sesztah
Georgh Gudlin
Georgius Sostarich
Matthias Klucharicz
Stephanus Petkouicz
Blasius Hranjecz
Stanislaus Parich
Georgius Sesztah
Villa Also Kraliocz
inquilinus 1
tertiale 1
inquilinus 1
quartale 1
sessio 1/2
inquilinus 1
sessio 1/2
sessio 1
quartale 1/2
sessio 1
quartale 1 1/2
sessio 1/2
Villa Opporoucz
Relicta Catharina Sydonia
sessio 1/2
Relicta Ztana Kerchmarna
sessio 1/2
Relicta Magdalena Dohtoyna
quartale 1
Georgius Gozpodnouicz praeter domum et
hortum nihil habet.
Judicatus oppidi Perlak
Villa Czirkouljan
Joannes Mihericz
sessio quartale 1 1/2
Georgius Zdelar
quartale 1
Stephanus Zuonar
quartale 1
Joannes Nestich
quartale 3
Blasius Jogh
quartale 1
Thomas Neszicz
sessio 1/2
Blasius Nedelko
quartale 1
Nicolaus Kotoni
quartale 10
Blasius Chemerika
quartale 10
Petrus Felis praeter domum nihil habet
Andreas Berchko
quartale 1
Michael Zahal
sessio 10
Nicolaus Kemecz
quartale 1
Matthias Zdenchajcz
quartale 1 1/2
Joannes Reszek
quartale 1 1/2
128
Stephanus Kuzmicz
Nicolaus Poserak
Marcus Horuath
Antonius Hranjecz
Martinus Slibar
Laurentus Koblar
Blasius Zagorecz
Joannes Tkalecz
Vincentius Zamlachia
Thomas Nouak
Laurentius Casparicz
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1 1/2
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1 1/2
Oppidum Perlak
Paulus Szabo
quartale 1
Matthias Kochis
quartale 1
Georgius Bermericz
quartale 1
Andreas Lilek
quartale 1 1/2
Georgius Vamosicz
quartale 1
Matthias Poreber
quartale 1
Relicta Urbani Kouachicz
quartale 1
Georgius Hegedüs praeter domum nihil
habet
Petrus Vargha
quartale 1
Thomas Matthiassich
quartale 1 1/2
Michael Sigmundich
quartale 1 1/2
Georgius Tkalecz
quartale 1 1/2
Georgius Persah
quartale 1
Lucas Zodecz
quartale 1
Andreas Szabo
quartale 1
Caspar Belinni Zetth
sessio 1/2
Joannes Zraka
quartale 1 1/2
Georgius Meszar
quartale 1
Marcus Matthiasicz
quartale 1 1/2
Petrus Lerkenjei
quartale 1
Joannes Godedaricz
quartale 1
Georgies Magyar
quartale 1
Georgius Posar
quartale 1 1/2
Georgius Liszicza
quartale 1/2
Marcus Mochnjah
quartale 1
129
Paulus Posar
Matthias Dolenecz
Joannes Nouoszel
Petrus Mlinar
Simon Kouacz
Matthias Bezedicza
Relicta Magdalena Georgy Horvat
Michael Mikschicz
Georgius Paulekouicz praeter domum nihil
habet
Georgius Petkouicz
Matthias Tkalecz
Jacobus Posgauecz
Thomas Belich
Matthias Balentha
Georgius Szabo praeter domum nihil possidet
Joannes Vogim
Michael Kranjecz
Georgius Rodouicz
Michael Schetah
Joannes Rogyah
Relicta Csernjaczia
Stephanus Csekoticz
Georgius Chijaz nihil possidet
Michael Kosaricz
Andreas Tkalecz nihil habet
Joannes Pauleh
Thomas Bossnjakou Szetth
Matthias Hunjad
Gregorius Prohmecz
Nicolaus Csekericz
Georgius Koszaricz
Michael Krajacz
Joannes Balaskobicz
Matthias Bersah
Marcus Horuath
Matthias Poszauecz
Joannes Kouacz
Marcus Rogiah
130
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1 1/2
quartale 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
Matthias Kolar
Paulus Jurekouicz
Petrus Zagorecz
Matthias Lattmerchan
Stephanus Cseketicz
Andreas Gyurginicz
Joannes Megymorecz
Georgius Thomokouicz
quartale 1 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
Judicatus Breszth
Villa Ottok
quartale 1
quartale 1
tertiale 1 1/2
Villa Breszth
Michael Kranchecz
tertiale 1
Laurentius Poszauecz
tertiale 1
Michael Viniczki
quartale 1
Lucas Zagorecz
tertiale 1
Petrus Dreuenkaricz
Inquilinus
Stanislaus Brodar
Inquilinus
Matthias Sostar Kranchiczeu Szetth
inquilinus 1/2
Relicta Ursula Nicolai Jurecz
inquilinus 1/2
Joannes Zlabopaz
Joannes Dughe Gipere Szin
Matthias Horuath
Matthias Sostar
Marcus Zagorecz
Andreas Gyumlya
Villa Orehovicza
quartale 1
inquilinus
inquilinus
inquilus
inquilinus
inquilinus
Villa Deueczorczy
Matthias Gregorii Zagoraz gener
quartale 1/2
Joannes Kranicz
Georgius Sostaricz
Georgius Tkalecz
Stephanus Labazan
Judicatus Zoboticza
Villa Pallinoucz
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
131
Michael Mirgiatko
Georgius Horuath
Joannes Hagyka
Martinus Falicz
Joannes Osualticz
Andreas Biskup praeter domum nihil.
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
tertiale 1
tertiale 1
Lucas Skerlecz
Villa Hraschjany
quartale 1
Thomas Kouacz
Fabianus Horuath
Blasius Kosz
Joannes Tkalecz
Matthias Koosz
Martinus Lopar
Relicta Martini Posganicz
Andreas Koosz
Michael Plantah
Villa Drasmierczi
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
tertiale 1
inquilinus 1
quartale 1/2
Villa Pallocz
Matthias Kuszma
Relicta Matthiae Luha
Joannes Zernoha
Georgius Zernoha
Stephanus Milos
Georgius Nouoszel
Matthias Szalai nihil habet.
132
quartale 1
Villa Gyurgicheucz
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
Villa Zoboticza
sessio 1/2
sessio 1/2
Villa Benkocz
quartale 1
Joannes Sostar
Joannes Popouicz
Judicatus Ivanoucz
quartale 1
sessio 1/2
Andreas Kouacz
Georgius Sussech
Nicolaus Brajnouicz
Nicolaus Brosz
Nicolaus Brandaricz
Michael Baranicz
sessio 1/2
sessio quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1
Villa Ivanoucz
Joannes Nouozel
quartale 1
Stanislaus Barich
sessio 1/2
Georgius Zidarich Senior
sessio 1/2
Caspar Meszar
quartale 1
Michael Sindaricz
quartale 1
Petrus Petkovicz
quartale 1
Georgius Mrahan
quartale 1
Thomas Horuath
sessio 1/2
Thomas Jurjincz
quartale 1/2
Joannes Dorchicz
quartale 1/2 sessio 1/2
Nicolaus Zidaricz
quartale 1
Joannes Balicz Tabell.
sessio 1
Thomas Csuetkouicz
quartale 1
Martinus Pallicz
sessio 1/2
Relicta Stanislai Rodossicz cum Joanne
quartale 1
Zuirecz
Michael Hrusicz
quartale 1
Christophorus Kraniecz
quartale 1
Blasius Keven
sessio 1/2
Nicolaus Dorchicz
sessio 1/2
Petrus Keczerou Zetth
tertiale 1
Gregorius Bomhecz
sessio 1/2
Gregorius Zidaricz
sessio 1
133
Michael Bogdan
Casparus Bogdan
quartale 1
sessiones 10
Georgius Ztanicz
Villa Felső Vidocz
sessio 1/2
Georgius Mikulicz
Joannes Zuedrouicz
Georgius Zugoriani
Joannes Ternogou Schanicz
Joannes Sostaricz
Thomas Brajnouicz
Joannes Horuath
Villa Tottoucz
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
Nicolaus Horuath
Joann. Chernecz
Blasius Pernar
Georgius Nouoszel
Thomas Kranjecz
Villa Kursancz
inquilinus 1
quartale 1 1/2
quartale 1
inquilinus 1
inquilinus 1/2
Martinus. Morahouicz
Nicolaus Kouachicz
Matthias Gubecz
Gregorius Ferkicz
Petrus Horuath
Petrus Ferkicz
Matthias Trauar
Marcus Jakoblicz
Joannes Kollaricz
Georgius Mikulian
Georgius Adam
Gabriel Nouozel
134
Judicatus Nedelicze
Villa Zauszkavez
inquilinus 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1
quartale 1 1/2
Villa Ztrahonincz
sessio quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
Steffanus Nouozel
Nicolaus Zolar
Georgius Patergar
Georgius Madarasz
Petrus Hegedűsseu Szin
Andreas Chernchacz
inquilinus 1
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
Villa Pretetincz
inquilinus 1
sessio 1/2
Oppidum Nedelicze
Premosius Tkalecz
quartale 1
Stanislaus Mirzouicz cum socio Jacobo
sessio 1/2
Bajuzak
Joannes Banschah
quartale 1
Marcus Junchicz
quartale 1
Hans Kranjecz
quartale 1
Jacobus Barichah
sessio 1/2
Stephanus Andrecz
quartale 1
Georgius Grandicz
quartale 1
Nicolaus Kouach
quartale 1
Matthias Oszimecz
quartale 1
Philippus Zagorech
quartale 1
Jacobus Antolouicz
quartale 1
Jacobus Kunicz
quartale 1
Georgius Zagorecz
sessio 1/2
Martinus Zagorecz
quartale 1
Georgius Horuath
quartale 1
Michael Kunicz
tertiale 1
Joannes Gorouecz
sessio 1/2
Joannes Meszaricz
quartale 1 1/2
Andreas Banschak
quartale 1
Michael Messaricz
quartale 1/2
Joannes Tkalecz
quartale 1
Michael Lakus
sessio 1/2 quartale 1 et inquilinus
Marcus Petsaty
inquilinus 1
Nicolaus Meszar
inquilinus 1
Matthias Valenticz
inquilinus 1
Joannes Bolffich
inquilinus 1
Marcus Horuath
inquilinus 1
135
Relicta. Turkouicza
Joannes Poszauecz
Marcus Zagorecz
Arneus Pernar
Michael Kantor
Michael Odgorelecz
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
tertiale 1 inquilinus
Villa Felső Hraschina
sessio 1/2
Villa Ternoucz
Nicolaus Vimossicz
quartale 1
Andreas Jakopicz
quartale 1
Joannes Sellezkouicz
quartale 1
Joannes Paustich
sessio 1/2
Joannes Jakussich
quartale 1
Martinus Nouah
quartale 1
Georgius Jaksich
quartale 1
Georgius Sgudlin
quartale 1
Petrus Zagorecz
quartale 1
Martinus Hresch
quartale 1
Joannes Horuath
quartale 1
Georgius Serian
inquilinus
Relicta Dorothea Malekouicza
quartale 1
Georgius Habeh
inquilinus
Villa Maczincz
Caspar Kouacz
sessio 1/2
Relicta Catharina Joannis Leuak
sessio 1/2
Joannes Kouacz
quartale 1
Relicta Marci Nouah
quartale 1
Relicta Lucia Michaelis Poszauecz
inquilinus
Caspar Bakuk
sessio 1/2
Relicta Ursula
Thomas Debelaz
Martinus Birus
Michael Verbancz
136
Villa Obressancz
inqulinus
inqulinus
inqulinus
inqulinus
Georgius Kouachicz
Nicolaus Kouachicz
Georgius Maurouich
Villa Chrechan
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
Matthias Lendvay
Valentinus Her
Michael Horuath
Martinus Kouacz
Sebastianus Kranjecz
Georgius Lukichicz
Villa Felsö Nagy Mihalocz
tertiale 1
quartale 1/2
tertiale 1
tertiale 1
tertiale 1
tertiale 1
Joannes Sperz
Matthias Pukljauecz
Petrus Zamuda
Villa Fölsö Domboru
quartale 1
quartale 1
quartale 1
Martinus Panchicz
Georgius Sankouicz
Georgius Barchich
Joannes Zoldinchicz
Georgius Perpetich
Nicolaus Borko
Villa Badlichany
inquilinus
quartale 1 1/2
quartale 1
quartale 1/2
Villa minor Ottoschina
quartale 1 et inquilinus 1/2
quartale 1 et inquilinus 1/2
Joannes Krisanicz
Caspar Hrusich
Michael Kerman
Villa Kis Domboru
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1
Laurentius Stiblar
Matthias Sostaricz
Georgius Somsich
Andreas Korlath
Villa Ztanetincz
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1/2
137
Matthias Kuchonja
Arneus Borkouicz
Caspar Tlahszar
quartale 1
quartale 1/2
Villa Martinuszoucz
sessio 1/2
Villa Gerdinoucz
inquilinus
Stephanus Vinkouicz
Georgius Kouachicz
Villa Lohoucz
sessio 1/2
Gregorius Kouachicz cum socio
Villa Buzincz
quartale 1/2
Joannes Gersicz
Primus Konal
Orphani Thomae Loborcz
Nicolaus Lonchar
Villa Wugrissincz
sessio 1
Villa Prekopa
inquilinus
Villa Terkanoucz
inquilinus
Villa Radiancz
inquilinus
Judicatus Strigo
oppidum idem
Georgius Petricheuich
sessio 1/2
Laurentius Csuk
sessio 1/2
Georgius Jaklin
sessio 1
Matthias Bellauicz
inquilinus
Relicta Barbericza praeter domum nihil
Adamus Kranjecz praeter domum nihil
Matthias Sostaricz praeter domum nihil
Blasius Kassan praeter domum nihil
Relicta Georgy Meszar
inquilinus
138
Matthias Kozecz
Georgius Kostar
Blasius Panchicz
Blasisu Bukouschiak
Nicolaus Pintar
Urbanus Verhouschak
Thomas Kerman
Stephanus Paulusich
Marcus Paulusich
Michael Brodar
Villa Globoko
inquilinus 1/2
inquilinus 1
inquilinus 1/2
inquilinus 1
Villa Raczkanisa
inquilinus
inquilinus
sessio 1/2
quartale 1
sessio 1/2
Villa Gibina
Michael Traibar praeter domum et hortum
nihil possidet
Michael Kassan
Michael Sostaricz
Georgius Kranjecz
Andr. Chicharko
Georgius Meszar
Villa Jalsouecz
inquilinus
sessio 1/2
quartale 1
inquilinus
inquilinus 1/2
Georgius Loszah
Michael Zelkouicz
Andreas Krajachicz
Georgius Csiglar
Villa Ternoucz
inquilinus
inquilinus 1/2
inquilinus 1
inquilinus 1
Stephanus Pulkerounjak
Joannes Vlah
Stanislaus Ergiauecz
Georgius Pulkounjah junior
Joannes Ter?
Georgius Bellauicz
Joannes Sporaricz
Villa Zlatinschak
inquilinus
inquilinus
inquilinus
inquilinus
inquilinus
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
139
Blasius Pauko
Georgius Zelkouicz cum Nicolao Keleminicz
Thomas Berda
Nicolaus Teszak
Nicolaus Kukach
Relicta Michaelis Berda
Nicolaus Popouicz
Michael Stefkouicz
Joannes idem
Joannes Vrabelly
Georgius Perljan
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
Judicatus Pomuria
Villa Wuchkoucz
quartale 1
sessio 1/2
inquilinus
inquilinus
inquilinus
Villa Verhouljan
quartale 1
quartale 1
inquilinus
inquilinus
Villa Maroff
Stephanus Spoljar praeter domum nihil
Matthias Kauchkouicz
quartale 1 1/2
Nicolaus Petek
quartale 1
Marcus Ersenjak
quartale 1
Marcus Brachanschak
inquilinus
Martinus Horuaticz
inquilinus
Blasius Szabo Michaljou Szin
inquilinus 1/2
Stanislaus Polianschak
inquilinus
Michael Gerlecz
inquilinus 1/2
Villa Ztrelczy penes pomarium curiae Pomorjensis
Martinus Poduorecz
quartale 1
Matthias Bomhecz
quartale 1
Villa Hlapshina
Georgius Karasz
quartale 1
Martinus et Georgius filii Joanni Zabo
sessio 1/2
Georgius Vidachicz
quartale 1
Georgius Horuath
quartale 1
Matthias Katona
quartale 1
Michael Hrasztouecz
quartale 1
140
Marcus Dolianecz
Blasius Mrasz
Georgius Kocheuany
Nicolaus Petricheuicz
Georgius Chicherou Zetth
Laurentius Sopar
Nicolaus Spaizar
Joannes Meszar
Joannes Horuath
Joannes Zpribizlauecz
Petrus Chehou Szin
Martinus Horuath
Relicta Ambrosii Lourecz
Georgius Vargha
Laurentius Vosar praeter domum et hortum
nihil
Petrus Horuath
Martinus Vorusticz
Petrus Horuath
Matthias Pintaricz
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
inquilinus
quartale 1
quartale 1
quartale 1
inquilinus
inquilinus
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2
Judicatus Szelnicza et Zebonincz
Villa Zebonincz
quartale 1
quartale 1
quartale 1 1/2
inquilinus
Joannes Tarontek
Nicolaus Rudouanicz
Blasius Szersa
Matthias Kranjecz
Georgius Zadrauecz
Stephanus Zersza senior
Stephanus Zersza junior
Martinus Zadrauecz
Villa Brachancz
inquilinus
Villa Bukoucz
inquilinus
inquilinus 1/2
inquilinus 1
Villa Terszteniakoucz
quartale 1 1/2
quartale 1/2
quartale 1 1/2
141
Villa Krachinoucz
Nicolaus Kacakouicz praeter domum nihil
habet
Georgius Zadrauecz
sessio 1/2
Matthias Zadrauecz
quartale 1
Caspar Milecz
tertiale 1
Relicta Georgiii Bartok
Michael Kornjak
Matthias Tuhszar
Marcus Zadrauecz
Stephanus Leptecz
Thomas Blaszicz
Joannes Surda
Blasius Tompa
Georgius Soos
Michael Tuchmasz
Villa Szelnicza
inquilinus
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1
inquilinus
inquilinus 1/2
inquilinus
inquilinus
Villa Praprochan
inquilinus 1/2
Judicatus Zerdahely
oppidum idem
Martinus Ztoiko
quartale 1
Petrus Kopina
quartale 1/2
Joannes Vogrin
quartale 1
Georgius Simonicz
quartale 1
Matthias Boduorcz
quartale 1
Nicolas Varssicz
quartale 1
Matthias Harcz
quartale 1
Stephanus Philipicz
quartale 1
Petrus Taran
quartale 1
Andreas Kranjecz
inquilinus
Paulus Sardy
inquilinus
Joannes Pintar
tertiale 1
Petrus Perko
quartale 1
Urbanus Murath praeter domum nihil habet
Georgius Mlinar praeter domum nihil habet
142
Villa Peklenicza
Joannes Sullja
Martinus Vinko
Stephanus Kraly
Petrus Totth
Joannes Babicz
Michael Zdenchany
Stephanus Kochis
Matthias Pszaár
Matthias Rodichenicz
Georgius Petrinouicz
Relicta Matth. Forgach
Andreas Bernardich
tertiale 1
quartale 1
quartale 1 1/2
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1 deserta
quartale 1 […]
sessio 1/2
Villa Breszye
inquilinus 1
Villa Lopatincz
inquilinus 1/2
Villa Terkanoucz
inquilinus 1/2
Villa Razad
Joannes Vlasich
quartale 1
Andreas Stefflin
Georgius Zlakan
Michael Tkalecz
Matthias Filipich
Villa Marhatoucz
quartale 1
quartale 1
quartale 1
inquilinus 1
Joannes Zladouicz
Relicta Catharinae Glauach
Villa Kristanoucz
inquilinus 1
Relicta Matthiae Leuachicz
Georgius Sorsich
Villa Vratisincz
sessio 1/2
quartale 1
143
Martinus Sturlich
Joannes Kuchman
Michael Hergh
Georgius Baah
villa eadem
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1
Villa Dekanoucz
sessio 1/2
Villa Novakoucz
Matthias Kolaricz
inquilinus
Stephanus Zabo
sessio 1/2
Gregorius Kouacz
Michael Doichicz
inquilinus
Michael(?) Vargha
inquilinus
Relicta Joannis Bereczki praeter domum et
hortum nihil habet
Michael Wuk
Petrus Kolar
Villa Gardinoucz
quartale 1
quartale 1
Joannes Sindaricz
Matthias Kolar
Michael Lossich
Joannes Kozma
Michael Terszech
Villa Pribizlaucz
inquilinus 1
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
Marcus Vrachich
Villa Szent Mihaly
sessio 1/2
Ex desertis quoque sessionibus colonicalibus et inquilirariis
in judicatu Also Domboru
Matthias Perko
144
Villa Drusiloucz
sessio 1/2
Georgius Kiralecz
Georgius Baricz
Blasius Berczko
Georgius Illjenicz
Benedictus Csernkouicz
Michael Herman
Judicatus Also Kraljocz
Villa Hudossan
quartale 1
inquilinus 1/2
sessio 1/2
inquilinus 1
inquilinus 1
Villa Pusztakoucz
sessio 1
Villa Also Kraljocz
Michael Kouacz
sessio 1/2
Michael Mudak olim Thomae Nouak
Joannes Sestak
Matthias Klucharicz
quartale 1 1/2
Blasius Kranjecz
quartale 1 1/2
Matthias Jambresak
Villa Opporoucz
quartale 1
Michael Nouozel
Joannes Milesicz
Andreas Gomaz
Nicolaus Kotni
Nicolaus Kemecz
Antonius Kranjecz
Georgius Boranjay
Matthias Blaschek
Laurentius Casparicz
Joannes Restek
Relicta Dorothea Berlecza
Joannes Modulja
Judicatus Perlak
Villa Czirkovljan
quartale 1
quartale 1 1/2
sessio 1/2
quartale 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
quartale 1 1/2
quartale 1/2
quartale 1/2
sessio 1
Oppidum Perlak
Matthias Babnicz olim relictae Barbericze
Michael Golenja
quartale 1
145
Thomas Kochis
Georgius Thomas Kouicz
Michael Faich
Stephanus Modek
Georgius Rakitnjak
Georgius Hassak
Georgius Persak
Michael Mikarz et Marcus Horuath
Marcus Matthachicz
Relicta Catharina Hernjouecza
Marcus Csenericz
Joannes Szabo
Paulus Hermanecz
Michael Kranjecz
Simon Kouacz
Relicta Chernjacza
Greorgius Rodouicz
Joannes Petrinincz
Gregorius Bornhecz
Joannes Bosnjak
Relicta Michaelis Tompa
Georgius Sigmundicz
Blasius Kochis
Georgius Belicz
Matthias Persak
Joannes Kouacz
Matthias Kolar
Matthias Zadrauecz
Paulus Gazdicz
sessio 1/2
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1/2
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1
quartale 1 1/2
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1/2
quartale 1
Judicatus Brezth
Villa Orehovicza
inquilinus 1
Villa Ottok
Matthias Posgay
Matthias Poszauecz
146
sessio 1/2
quartale 1
Georgius Korjachek
Judicatus Zoboticza
Villa Paulinocz
sessio 1/2
Villa Hraschjan
N. sessio una nescitur, quis eam excoluerit.
Georgius Japek
Villa Duorischie
quartale 1
Matthias Meduar
Matthias Barulja
Matthias Koncz
Michael Koncz
Relicta Martini Posganecz
Villa Drasimercz
quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
sessio 1
Simon Horuath
Villa Pauloucz
sessio 1/2
Matthias Perecz
Villa Zoboticza
sessio 1/2
Joannes Krajacz
Judicatus Juanoucz
sessio 1/2
Nicolaus Brosz
Villa Fölső Steffancz
sessio 1/2
Georgius Csuetkouicz
Stanislaus Barich
Matthias Zagorcz
Georgius Mrakan
Relicta Dora Barbericza
Martinus Palicz
Caspar Meszar
Gabriel Rodosicz
Villa Juanoucz
sessio 1
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1
quartale 1
sessio 1/2
147
Joannes Belecz
Caspar Dudicz
Thomas Jurinicz
loco tertialium 2 inquilinatus 5
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
Michael Bogdan
Villa Tottoucz
Michael Ognian
Judicatus Nedelicze
Villa Szauzkavesz
quartale 1 1/2
quartale 1 1/2
Nicolaus Karlouicz
Matthias Kauar
Georgius Francicz
Villa Felső Hraschian
sessio 1/2
Georgius Gronda
Joannes et Michael Rukelly
Relicta Joannis Belecz
Joannes Petrelja
Oppidum Nedelicze
sessio 1/2
sessio quartale 1
inquilinus 1
inquilinus 1
Stephanus Korouicz
Vincentius Zadrauecz
Martinus Jaklin
Stephanus Korouicz
Joannes Krezanicz
Michael Kreznik
Petrus Jaksich
148
Judicatus S. Georgy a Lopatincz
Villa Machincz
inquilinus 1
inquilinus 1
Villa Obreszancz
sessio 1/2
inquilinus 1
inquilinus 1
Villa Chreczan
sessio 1/2
Relicta Anna Bartholicz
Gregorius Kouacz
Vitus Kranjecz
Petrus Czesmorecz
Relicta Georgy Musieuicz
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
quartale 1
Marcus Siska
Villa Bodbichani
quartale 1
Gregorius Koschiczar
Stephanus Vinkouicz
Relicta Helena Adami Messar
Villa Ztanetincz
quartale 1
quartale 1/2
inquilinus 1
Paulus Malecz
Kranjecz Czemz
Villa Gerdinoucz
inquilinus 1
inquilinus 1
Villa Felső Nagy Mihaloucz
Curialae olim Joannis Bodor
sessio 1
Urbanus Mizluz
Michael Jambreczicz
Georgius Kerznaricz
Stephanus Vidouicz
Georgius Zagorecz
Blasius Maltar
Villa Prekopa
inquilinus 1
inquilinus 1
Villa Plezkovaz
sessio 1
Villa Terkanoucz
sessio 1/2
Villa Radiancz
inquilinus 1/2
Judicatus Strigo
Villa Raczkanisa
quartale 1 1/2
149
Matthias Csuch
Stanislaus Ferencheuicz
Georgius Kochouan
Joannes Cheh
Paulus Cherny
Villa Ternoucz
inquilinus 1
Judicatus Pomorjensis
Villa Hlapshina
quartale 1
quartale 1
inquilinus 1
inquilinus 1
Judicatus Szelnicza et Zebonincz
Villa Zebonincz
Ludovici olim Polyani
sessio 1
Lucas Jurrkouicz
Villa Szelnicza
quartale 1 tertiale 1/2
Michael Kornjak
Villa Bukoucz
inquilinus 1
Lucas Kuray
Relicta Zorkouicza
Georgius Simunicz
Franciscus Brodar
Thomas Prichez
Petrus Perko
Petrus Vogrin
Martinus Tuhzar
Michael Kerch
150
Villa Konchowdel
sessio 1/2
Judicatus oppidi Zerdahely
oppidum idem
inquilinus 1
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
Villa Peklenicza
tertiale 1
sessio 1
Villa Breszie
Georgius Hrepicz
Michael Simonjak
quartale 1
quartale 1
Villa Zazad
Lucas Horuath
Thomas Greguricz
inquilinus 1/2
jugerum 1 1/2
Villa Marhatoucz
Caspar Judas
sessio 1 1/2
Stephanus Kruhouicz et Martinus
sessio 3
Muhatouicz
Michael Knopicz
Nicolaus Glauacz
Nicolaus Huarki
Joannes Zlodouicz
Matthias Leuachicz
Andreas Zabo
Joannes Hraztouecz
Stephanus Remenar
Georgius Pethy
Villa Krisztanoucz
sessio 1/2
quartale 1
Villa Vratisincz
sessio 1/2
quartale 1 tertiale 1/2
Joannes Kuchman
Matthias Szdelar
villa eadem
sessio 1/2
inquilinus 1
Daniel Kranjecz
Matthias Fornik
Georgius Vargha
Martinus Lonchar
Villa Novakoucz
quartale 1/2
inquilinus 1
inquilinus 1
inquilinus 1
151
N cuiusdam Barthulicz
Jacobus Janicz
Villa Gardinoucz
sessio 1 quartale 1
quartale 1
Joannes Zorko
Georgius Mlakar
Caspar Balogh
N. cuiusdam Jembrissah
Stephanus Brosz
Villa Bribizlaucz
sessio 1
sessio 1/2
sessio 1
quartale 1/2
inquilinus 1/2
Oppidum vero praefati castri Csaktornja sequestratum esset in hunc modum
Ad partem comitis senioris
Joannes Husz
Stephanus Barber
Matthias Buchar
Blasius Tisliar
Nicolaus Szabo
Lucas Zrebernar
Andreas Zrebernar
Stephanus Remenar
Joannes Csismasia
Georgius Zedlar junior
Vitus Meszar
Joannes Latin
Gregorius Czeztar
Gregorius Stoliar
Thomas Csismasia
Georgius Barber
Michael Marzin Csismasia
Petrus Zrebernar
Relicta Andreae Spirz
Michael Bobichancz
Matthias Szabo
Joannes Nouakouicz
Georgius Szitar
Joannes Tkalecz
Martinus Sziptar
152
Jurisko Meszar
Michael Herczegh
Simon Sosztar
Marcus Sosstar
Blasius Szokacz
Joannes Kranjecz
Michael Horuath
Nicolaus Franchicz
Georgius Tkalez
Nicolaus Szabo
Ladislaus Kouacz
Georgius Stefflin
Georgius Lakosicz
Arneus Tkalecz
Georgius Nouoszel
Joannes Skulicz
Georgius Suorcz
Matthias Fer
Joannes Thusich
Joannes Sesztan
Andreas Maurouicz
Georgius Videko
Paulus Tury
Andreas Martan
Georgius Maidak
Georgius Brajnouicz
Andreas Moren
Joannes Hrupicz
Georgius Tatar
Matthias Csikulin aliter Maly
Gasparus Kollaricz
Andreas Dok
Joannes Puksaricz
Michael Sopar
Michael Horuath aliter Sztary
Georgius Mikloushy aliter Vinczek
153
Ad portionem comitis junioris
Joannes Szabo
Georgius Barber aliter Padaricz
Georgius Suly
Joannes Csismasia
Relicta Michaelis Valenticz
Michael Szabo aliter Lepsicz
Georgius Kozyres
Georgius Boinichicz
Relicta Lenardi
Georgius Tisljar
Joannes Remenar
Relicta Joannis Csismasia
Stephanus Czeztar
Relicta Ambrosz Spoljar
Michael Csismasia
Stephanus Remenar
Thomas Meszar
Stephanus Piskor
Jacobus Gottouecz
Petrus Michaljouicz
Nicolaus Zoldar vice castellanus
Georgius Tomsa
Blasius Szlepy
Thomas Horuath
Michael Zuechar
Georgius Tkalecz
Relicta Gabrielis
Matthias Horuath
Georgius Zedlar Senior
Matthias Kalka
Georgius Horuath
Georgius Borilou Szin
Martinus Zagorecz
Michael Szabo
Matthias Nouak
Martinus Szabo
Georgius Nouoszel
Nicolaus Heruoicz
154
Joannes Zrebernar
Joannes Poszauecz
Jacobus Szechen
Nicolaus Szechy
Petrus Suorcz
Georgius Tkalecz
Michael Suorcz
Stephanus Bukjich
Thomas Haiduk
Thomas Dobinicz
Michael Hrupicz
Andreas Sostar
Stephanus Barlabes
Stephanus Fistricz
Nicolaus Buczko
Petrus Sosztar
Joannes Dobos
Georgius Sztrahia
Praeterea ex nobilibus familiaribus ac aliis servitoribus tam iis, qui bona sub
summis pecuniariis, quam qui ex beneplacito eorundem comitum possiderent ad
partem comitis senioris cessissent
Summalistae quidem
Georgius Ruchicz olim Nicolai Puzthakouicz sessio 1 1/2
Wolffgangus Sarko
sessiones 11 1/2
Joannes Simoni
sessiones 6
Joannes Bocskay
sessiones 6 inquilinus 1/2
Franciscus Horuath in Domassincz et
sessiones 6 1/2 quartale 1 1/2
Hraschian
Nicolaus Nouak
sessiones 6 1/2
Petrus Poka
sessiones 6 1/2 quartale 1/2
inquilinus 1/2
Stephanus Magyar
sessiones 9 1/2 quartale 1
inquilinus 1/2
Georgius Gordicz
inquilinus 1/2
Joannes Kis in Pusztakoucz
sessiones 8
Joannes Sylvester
sessiones 8 inquilinus 1
155
Nicolaus Terminicz
Matthias Balaskouicz de Szerdahelly
Joannes Draunschak
Joannes Ztrelecz olim Caspar Csernko
Joannes Horuath aliter Voinouicz
Item possidet bona orphanorum quondam
Joannis Horuntich, quae facient
[35. f.]
Christophorus Allya
Petrus Coce
Nicolaus Vlahouicz
Caspar Budor olim Sebastiani Zerdahely
Joannes Nouak
Matthias Baikouecz
Caspar Posgay
Michael Horuath et Brachancz
Blasius Wogrin
Georgius Denczy
Relicta Francisci Batthianyi
Relicta Michaelis Gericzy
Relicta Matthiae Ztrelecz
Relicta Stephani Gussicz
Franciscus Gombos
Orphani Valentini Fabri videlicet tres juniores
filii
Nicolaus Melekoczy
Daniel Rauch
Georgius Czernko
Franciscus Beremeny
Joannes Uywari
Christophorus Makar
Christophorus Battjani
Joannes Denchy
Stephanus Nagy
Paulus Rukelly
Balthazar Voikouicz
156
sessiones 5 quartale 1 inquilinus 1
sessiones 4
sessiones 5 quartale 1
sessiones 10 1/2 tertialie 1 1/2
quartale 1 1/2 inquilinus 1
sessiones 4 1/2
inquilinus 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 quartale 1
sessiones 15 tertiale 1 quartale 1
sessiones 14 1/2
sessiones 6 quartale 1 1/2
sessiones 6
sessiones 3
inquilinus 1
sessiones 3
sessio 1 quartale 1
sessio 1
sessio 1 1/2
sessiones 3
sessiones 3
sessiones 1 1/2
Joannes Balogh
Lucas Thury
sessio 1/2
Beneplacentarii et libertini
Georgius Ruchicz
Joannes Simoni olim Georgy Somogy
sessiones 3
Joannes Jankouicz
Joannes Bochkai
sessiones 3 inquilinus 1/2
Franciscus Horuath in Bellicza et Gardinouch sessiones 9
Petrus Poka in Also Kraliocz
sessio 1
Joannes Kis
sessiones 3, quartale 1
inquilinus 1/2
Nicolaus Terninicz
Georgius Schitkouicz
sessiones 8, inquilinus 1 1/2
Petrus Kocze
sessiones 1/2 in Szoborncz
Michael Bedney
sessio 1
Nicolaus Vlahouicz in Zeboricz
sessio 1/2
Martinus Gyarmathi
sessio 1 quartale 1
Joannes Nouak
sessiones 6
Georgius Grullja
Nicolaus Csismasia ex acto Krlajoucz
sessio 1 1/2
Joannes Istuanicz
sessio 1/2
Jacobus Monha
Michael Horuath ex Brachancz
sessio 1/2
Joannes Papay
sessiones 2
Joannes Dus
sessiones 2
Relicta Melchioris Gereczy in Ztanetincz
sessio 1
Relicta Matthiae Ztrelecz
Relicta Stephani Shuszicz
sessiones 2 quartale 1/2
Franciscus Gombos
Relicta Stephani Orgovan
sessiones 4 1/2
Georgius Csernko
Georgius Vasdingei
sessiones 3 1/2
Joannes Horuath ex Gardinoucz
sessio 1 1/2
Stephanus Makar
sessio 1 ex Goboricza
Orphani Matthiae Paidarouicz
sessio 1 1/2
Joannes Uywari
sessio 1 1/2 quartale 1
Michael Doichicz
sessio 1 1/2
Joannes Hercz
sessio 1/2
157
Thomas Gudecz
Alartinus Thuskan
Joannes Misy
Martinus Szabo ex Pallinoucz
Michael Kouachicz ex Benkoucz
Martinus Szabo ex Stephancz
Matthias Rosman
Nicolaus Milosza
Joannes Hierouicz
Joannes Korlouicz
Simon Gyurak
Dominicus Perko
Nicolaus Baikouecz
Michael Chipa
Thomas Szynz
Georgius Sellej
Martinus Dombay
Georgius Horuath
Lucas Kutay
Franciscus Herman
Petrus Horuaticz
Georgius Chikor
Petrus Somory
Paulus Vislai
Stephanus Fejes
Michael Barbely
Matthias Egressy
sessio 1
sessio 1/2
sessiones 2 1/2 quartale 1 1/2
sessio 1
sessio 1 1/2
sessio 1/2 ex Zoboricza
sessio 1
sessiones 22 1/2
sessio 1
sessio 1
sessiones 2
quartale 1 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1
sessio 1
sessio 1 1/2 inquilinus 1
sessio 1 quartale 1/2
sessio 1 1/2
sessio2 quartale 1
sessio 1 quartale 1
sessiones 2
Ad portionem vero comitis junioris devenissent
Summalistae
Nicolaus Darabos
inquilinus 1/2
Wolffgangus Parapatich
sessiones 8
Caspar Parapatich
Joannes Bogacz
sessiones 17 quartale 1,
inquilinus 1
Wolffgangus Tarody
sessiones 13 quartale 1/2
sextile 1 et inquilinus 1
Nicolaus Millouicz
sessiones 3 1/2
158
Joannes Fabri
Benedictus Illja
Balthazar Gereczy
Andreas Stosz
Orphani quondam Nicolai Dezporouicz
Caspar Demeffy
Thomas Iuanouicz
Zacharias Pakay
Georgius Steffkouicz
Stephanus Markffy cum orphanis filiabus
quondam Valentini Fabri
Joannes Voikouicz
Joannes Horuath olim Georgii Pehich
Georgius Vragoricz
Joannes Zibicz
Relicta Gregorii Petheö
Relicta Georgii Braschioczy
Relicta Matthiae Pallinoczy
Orphani Joannis Zoiködy
Orphani Nicolaus Galchicz
Orphani Georgy Nadasdy
Joannes Grachouicz cum orphanis Stephani
Gorkeny
Wollfgangus Beremeny
Ladislaus Darabos
Relicta Lucae Pribek cum filio Stephano
Caspar Hrussoczy
Paulus Trumbitas
Georgius Tkalcheuicz
Relicta Michaelis Makay
Petrus Purgaricz
Georgius Barbell aliter Balogh
Georgius Solja
Wolphangus Hapy
sessiones 3 1/2 tertiale 1
quartale 1
inquilinus 1
sessio 11 quartale 1/2
sessiones 11 inquilinus 1 1/2
sessiones 4 1/2
sessiones 5 tertiale 1
et quartale 1 1/2
sessiones 4 1/2 inquilinus 2 1/2
quartale 1
sessiones 17
sessio 1/2
sessiones 7 1/2
inquilinus 1 1/2
sessiones 7 1/2 quartale 1 et
inquilinus 1
sessiones 4 1/2
sessiones 6 1/2 inquilinus 1/2
sessiones 17 tertiale 1
sessio 1 1/2 quartale 1 1/2
sessio 1 quartale 1/2 inquilinus 1
sessiones 6
sessio 1 1/2
sessiones v12 quartale 1/2
sessiones 2
sessio 1 quartale 1
sessiones 2 1/2
sessiones 2 1/2
sessio 1
sessiones 2 1/2
159
sessiones 6 et quartale 1
sessiones 4 1/2
sessio 1
sessiones 4 1/2 et quartale 1
sessiones 5
sessiones 3 1/2
et inquilinus 1
Michael Csismasia
sessio 1 1/2
Joannes Draganouicz
Matthias Balakouicz junior
sess 1 1/2
Nicolaus Zelniczei
sessio 1
Joannes Galchicz
Martinus Vrasicz
sessio 1
Raphael Kerznaricz
Michael Horuath maritus Kunouicke
sessiones 4 1/2 terciter 2
quartale 1 1/2
Stephanus Literatus Pongracz
sessio 1 1/2
Bolphangus Bosnjak
sessio 1
Joannes Einches
sessio 1 1/2 quartale 1 1/2
Relicta Georgy Praschioczy
sessiones 2 1/2
Relicta Matthiae Pallinoczi
sessio 1/2
Orphani Joannus Zöchödy
sessio 1 quartale 1
Relicta Michaelis Perko
sessio 1
Relicta Benedicti Öry in Damasincz
Relicta Joannis Goztany
sessio 1
Joannes Grahorcz cum orphanis Sz. Görghini sessiones 2 1/2
Joannes Baronicz
sessio 1 1/2
Matthias Skerlecz aliter Cherhell
quartale 1 1/2
Nicolaus Rosman
Thomas Bencze
sessio 1/2
Daniel Perkocz
sessio 1
Joannes Doichicz
sessio 1/2
Nicolaus Literatus Chaulicz
sessio 1
Joannes Desporouicz
Nicolaus Milouacz
Benedictus Illia
Balthazar Gereczy
Thomas Iuanouicz
Caspar Dragacz
Stephanus Markffy
Georgius Dely
Stephanus Somoghy
Franciscus Chranhi
Gregorius Vincze
160
Georgius Zalay
Blasius Horuath ex Also Kralyocz
Joannes Berchko
Michael Horuath ex Novekocz
Georgius Horuath ex Beczie
Georgius Kisnyak
Michael Rosman
Gregorius Horuaticz aliter Zabo ex Perlak
Georgius Thomaskouicz
Nicolaus Babicz
Michael Posganecz
Caspar Hrussoczy
Joannes Kouacz
Georgius Stefficz
Georgius Totth
Matthias Pondur
Joannes Vragh
Balthazar Szabo
Blasius Zakacz
Martinus Dyrjes
Stephanus Thompa
Orphani Joannis Barbelly
Joannes Orban
Michael Geörgessy
Joannes Somoghy
Michael Zalay Vaida
sessiones 2 1/2
sessio 1 quartale 1
tertialia 2
sessio 1/2
sessio 1 inquilinus 1
sessiones 2
sessio 1 quartale 1
sessio 1
sessio quartale 1 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1
sessio 1
sessio 1 quartale 1
sessio 1 1/2
sessiones 2
sessio 1 inquilinus 1 quartale 1
et inquilinus 1
Molendina in fluvio Drauo sex revisa, eorundem structura in duas aequaliter
dividentur partes seu portiones.
Molendina vero, unum in terrena ad praefatam curiam Gorchany, et aliud in
Mura fluviis e regione praedictae novae curiae ad portionem suam in eadem curia existentem possidebit comes senior.
Molendinum autem in iam fato fluvio penes Krisouczecz aedificatum ad curiam saepe dictam Felső Kraljocz et aliud in Preszeka comes junior habebit.
Reliqua porro molendina, unum apud antelatam arcem Csaktornja duarum
rotarum, et aliud medium in praedicto fluvio Mura sicut etiam supra specificatum leporarium Zuernjak dictum, una cum adjacenti loco pascui Szpasnik no-
161
minati communia relicta essent, molendini vero fluviolo Murzho Szredische existentis una rota seniori, altera juniori comiti deputata essent.
Sylva Jalseő Lugh dicta penes praemissum novum allodium ac foenile penes
eandem sylvam adjacens, veluti et alia vinetorum, foenilia curialia, terraeque curiales, demptis superius specificatis extirpaturis, ubicunque in terris Muraköz et
pertinentiis castri Csaktornja existentia et habita; necnon hortulus praenarratus
ante portam eiusdem castri adjacens inter eosdem comites in duas aequales portiones dividentur. Sylvis majoribus, quae dividi non poterant, communibus remanentibus hoc addito, quod sylva Murschak pro utroque comite duntaxat prohibita habebitur.
Parochiae
autem in praefata Insula Muraköz habitae et earundem jus patronatus sorte divisionaria
cesserunt in portionem comitis senioris.
S. Georgii in spinis cum capella in Goriczan
Oppidi Perlak cum filiali in Firzouljan
S. Michaelis in Szent Mihaly
Nedeliczensis cum filiali in Maczincz
S. Viti in Vidouecz cum filiali in Altarecz
Sancti Marci in Zelnicza oppidi Szerdahelly
Parochiae
pro parte vero comitis junioris remansissent
S. Georgii in aquis cum capella in Mihaltucz
Sanctae Mariae Magdalenae in Strigo
Beneficium capellae Sancti Hyeronimi
Belliczensis cum filiali in Dekanocz
Zoboriczensis cum filiali in Vidocz penes Pusztakoucz
S. Martini in Pomorje cum capella Sanctae Margarethae
Parata pecunia, res aureae, argenteae, gemmae, arma et apparatus equestres captivorum, lepora, vinum, frumentum in grano et acervis, proventus teloniorum
et trajectuum in praelibato Drauo et Mura fluviis existentium, equi currules et
equestriales vulgo menes vocitati, universa etiam clenodia et supellectilia saepedictorum castri Csaktornja et curiarum cuiuscunque generis et materiei existerent, iumenti item quovis nomine appellati in praescriptis castris, allodiis, curiis
162
et alibi ubivis existentes inter eosdem comites in duas aequales portiones sequestrabuntur.
Segetes communibus laboribus demeti et in manipulis in duas partes dividi
delabuntur. Porro cum pecunia haramialis pro conservatione iam dictae Insulae
sit ordinata, a persolutione eiusdem nullus colonorum et inquilinorum etiam in
terris curialibus nobilium locatorum ac montanistarum erit exceptus, sed eadem
per omnes pro communi bono exolvi debebit.
Excubiae militares in latere antelati fluvii Murae cesserunt in portione comitis
senioris per eundem gubernandae et persolvendae, milites nempe viginti in Mali
Kutecz et alii milites viginti in Szemenje locis et excubiis sic dictis.
Excubiae autem strasa infra Szemenje excubias, ubi intertenentur viginti milites, item aliae Reten Valo Uy Strasa vulgo sic appellatae, ubi etiam essent milites
viginti, ad portionem comitis junioris devenissent per eundem gubernandae et
persolvendae.
Demum in excubiis Csuk Strasa vocitatis uterque comitum milites triginta
(siquidem hic ulterius excubiarum locus communis remansisset) intertenebunt,
quos etiam iidem comites et gubernare et aequaliter communibus expensis exolvere tenebuntur.
Tandem bona praefati Thomae Mikulicz et egregiorum Gregorii Darabos de
Nadasd ac Nicolai Luchinicz in saepe latis pertinentiis memorati castri Csaktornja
et comitatu Szaladiensi exsitentis habita et certis rationibus indivisa demansissent, quorum census administratio communis erit, veluti etiam bona ultra Muram Kanisam versus existentia, tam quae pignori locata essent, quam quae defacto iidem comites possiderent, pro communibus habebuntur.
Domus in castello Legrad habitae in duas aequales portiones inter eosdem
comites sequestrabuntur, in reliquo ratione capitaneatuum tam Insulae Muraköz,
quam praesidii Legradiensis convenissent in hunc modum, quod videlicet comes
senior maneret capitaneus Legradiensis et ibidem, ac in Insula Murakőz universis in stipendio nostro existentibus praeesset, vel alteram in persona sua, qua etiam capitaneus vocaretur, liberam constituere haberet potestatis facultatem.
Comes vero junior militiae in praesidio eodem Legradiensi habitae, quae solutione nostra careret, per suum locumtenentem, qui Hodragy nuncupabitur,
praeerit, nihilominus idem cum capiteneo Legradiensi correspondentiam habebit.
Hoc per expressum declarato, quod si aliquam excursionem tam nostri stipendiarii, quam alii voluntarii et insoluti milites facerent, et aliquam praedam aut captivos obtinerent, extunc talis praeda et captivi, aut earum pretium vel lytrum, sic
etiam proventus telonii et reliqui ex iisdem bonis Legradiensibus provenientes
aequaliter inter eosdem comites dividi debebuntur. In portu Legradiensi intertenere unum communem rationistam, vel vero si eundem portum quisque per
suum administratorem cureverit, stabit in arbitrio utriusque comitis. Ultimatum,
163
si quando (tempore tam in commodo et licito) praefatorum comitum a Zrinio excursionem facere tentaret, aliquis in tali casu alterum fratrem pro assistentia illius
milites requirere tenebitur.
Demum iidem comites universa sua bona maritima per unum communem
famulum gubernare curabunt, qui ab utroque comitum instructionem talem habere debebit, quod proventus bonorum eorundem in duas partes divisi, unam
seniori, alteram juniori comitibus directas medietates administrare debebit, neque tenebitur ad unius saltem commissionem quicquam dare, nisi velit ex suo
damnum pati, sed uterque comitum commissionem subscibere et ad eiusmodi
commissionem anni illius proventum praedictis comitibus administrare debebit.
Quibus quidem ordine praespecificato divisis et conclusis, earundem praesentia
nostra feria secunda proxima post festum Sanctissimi Corporis Christi recenter
transacti praeteritum ad memoratum castrum Oszally in dicto comitatu Zagrabiensi existens habitum venisset, ibidemque eadem feria secunda ac aliis immediate sequentibus et ad id sufficientibus diebus praesentibus, quibus supra, exceptis
praelibatis comite Christophoro Banffy et Joanne Somogy, idem ad aliud castrum
Ribnik, necnon castellum Rakonok cum pertinentiis ipsorum, certisque servitoribus sub Verboucz et Bosiako existentibus divisisset ac sequestrasset in hunc
modum.
Et primum in antelato castro Oszaly ad portionem comitis senioris cessissent
a meridie incipiendo occidentem versus in superiori contignatione palatium majus Velika Palaczka dictum, ex eodem palatio domus satis commoda cum fornace
Pod Cziglom rad Prieniczom vocata, ex eadem domo cubiculum cum camino
Zenes hasz denominatum (supra eandem domum et cubiculum, sub recto loco
satis amplo pro granario apto, ubi frumentum interteneri potest, existens) turris
mediocris ad meridiem, ubi habetur fornax. Domus, alias castellani ordinarii, in
eodem ordine domus lignea cum fornace Duorzkogha hisa appellata, ex opposito
ibidem alia domus lignea cum fornace Drabonczka ily Szabolczka hysa nominata, turris immediate sequitur magna ad partem portae exterioris occidentem
versus, domus lignea cum fornace et cubicolo uno, ubi mansisset modernus praefectus, egregius Nicolaus Mihalouacz. Sub eadem domo domus rationistarum
cum fornace et cubiculo uno, cubiculum unum sub proxime denotata turri existens pro conservatione piscium maritimorum et similium, sub praetacta domo
sartorum penes eandem turrim domus una cum fornace et cubiculo Budor hasza
nuncupata, in eodem ordine ex opposito domus eiusdem Budor hasza vocitatae
domus deserta, ubi olim secretarius residere solebant[!]. Penes eandem domum
desertam immediate culina semideserta. Ibidem cubiculum pro conservatione
carnium et aliorum similium, alioquin domus obsonialis vulgo Saffarnicza dicta,
sub praemissa domo Budorhaza nominata camera pro conservatione caulium
et similium. In inferiori contignatione domus cum fornace et cubiculum cum ca-
164
mino supra cellarium Gornya Pivnicza vocatum. Sub eadem domo et cubiculo
praescriptum cellarium Gornya Pivnyicza et tota pars cellarii intermedii Szredina
Piunicza vocati, quod esset sub praemisso majori et altero palatio inferiori Dolnja
Palacza denominato, incipiendo videlicet a prima columna, quae est proxima
portae ipsius cellarii intermedii, itidem versus antenominatum cellarium Gornya
Pivnicza nuncupatum cum repositoriis vasorum supra eadem cellaria existens,
tali conditione mediante, quorum tempore vindemiarum et compactionis vasorum liceat comiti seniori per portam cellarii medii (quod in portionem comitis
junioris cessisset) vasa sua libere foros excipere et excipi, compactaque in locum
suum reponi facere, absque ulla exceptione, vel inhibitione junioris. Quibus super additum esset cellariolum extra arcem interiorem ad fluvium Collapim in
extra moenialibus sub nova domo murata instar propugnaculi Noua hysa nad
Pechiom vocata existens. Ibidem supra idem cellariolum duo cubiculla et una domus supra portam exteriorem, ubi Peroczi olim assidebat. Domus una et cubiculum unum ac ex eodem cubiculo fornix unus.
E converso vero pro parte comitis junioris deputata essent a turri incipiendo
penes portam interiorem arcis meridiem versus turris eadem localiter, dempto
carcere, olim Drabonzka hysa vocata, in prima contignatione domus cum fornace
Zoolna hijsa nuncupata, in eodem ordine cubiculum cum camino Zenes hasz nominato, ex eodem cubiculo domus cum fornace Hoderuina vocato, parum major
prima. Ibidem deambulacrum oblongum cum camino instar domus aut cubiculi
ad gradus inferiores, inde porticus tendendo, utcunque palatium versus. Ex palatio antelato inferiori domus cum fornace ad fluvium Collapim Zabok hasza vocata, ex eadem domo cubiculum cum camino Zenes hász dicta ac fornice murato
penes existentem, sub praemissis domo, cubicolo et fornice locus aut domus pro
conservandis fructibus supra scilicet cellarium Mrachnicza denominatum.
In secunda contignatione palatium hyemale cum fornace Mala ily Zinczka Polacza nuncupatum, ex eodem palatio domus lignea cum fornace, illinc cubiculum
cum camino Zenes hasz ily Goszprina hysa vocitatum. Ex dicto palatio hyemali
tendendo versus capellani porticus ampla, ex porticu domus cum camino Zenes
hasz ily Diuojtaczka hisza vocata. Cubiculum ibidem. Ex eadem domo domus
una cum fornace, facie ad aream arcis similiter Druojaczka hisza nominata et cubiculum unum.
In tertia contignatione superiore ex palatio majori in praescripta superiori contignatione ad partem alteram existenti domus una cum cubiculis duobus ad fluvium Collapim Klarine hisze dicta. Inferius prope puteum domus obsenalis seu
cubiculum pro conservatione carnium Saffarnicza dicta. In eodem ordine ad gradus tendendo a porta arcis inferioris majus et inferius palatia praememorata versus cubiculum unum, ubi claviger aliquando panem intertenere solet. Domus
cum fornace sub domo rationistarum Szakaczok hasza vocata. Ex opposito do-
165
mus, ubi ligna intertenentur, ex eisdem domibus culina ruinosa ad moenia arcis
extra portam interiorem ad fluvium Collapim in superiori contignatione saepedictae domus novae muratae instar propugnaculi Noua hisa nad Pechinom dictae
domus ampla cum camino et ad latus illius hyppochaustum unum cum fornace,
cuius totalis domus novae muratae tectum communibus expensis reparari debebit. Eundo ex arce prope portam exteriorem ad moenia domus cum cubicolo, ubi
vice capitaneus residet, et camera pro conservandis caulibus subtus habita. Item
supra eadem moenia aestuarium ligneum vulgo Czordak nominatum ad fluvium
Collapim existens. Praeterea cellarium Mracznicza cum residua parte antelati cellarii inter medii Zrednja Piunicza dicti, totam eiusdem partem a puteo descendentem, usque primam iam declaratam columnam ipsius cellarii intermedii ad
manum dextram introitus, cum eadem tota columna inducendo, sub certa conditione supraspecificata, pro parte comitis junioris remansit.
Reparatio autem arcis, moeniorum et propugnaculorum quatuor in eisdem
moeniis existentium, necnon turris parvae, ubi pulveres tormentorum conservantur, et pontium ac portarum utrique comitum aequaliter incumbit. Palatium
praemissum inferius Dolnja Palacza nuncupatum, capella et totalis ille locus a
porta interioris arcis incipiendo et illinc ad gradus tendendo praescripta tria palatia versus, cum forno1 seu domo pistorum Fistarnicza appellata, alias sub praefata domo deserta olim secretariorum habita, simul et pontes, residua aestuaria,
locus excubiorum, necnon etiam certum receptaculum curruum ante portam exteriorem arcis existens communia mansissent. Stabula vero, muratum quidem
unum et duo lignea ruinosa, tamdiu manebunt communia, donec comes senior
novum aliud muratum aedificare curaverit, ad quod aedificandum comes junior
vectura et laboribus manualibus aequaliter auxilio esse debebit, quod tandem
perfectum cedet, sicut etiam hortus pro plantandis caulibus aptus prope arcem
existens cessisset ad portionem comitis senioris, praenominatum autem stabulum muratum penes Traunik similiter manebit ad partem comitis junioris, quem
admodum hortulus quoque cum domuncula adjacenti ibidem in Traunik remansisset pro parte eiusdem comitis junioris, postmodum praefata lignea ruinosa
duo stabula ad eorundem robora bifariam dividentur.
Quantum ad curias Perlagh, Podbrezje et Gordon, ac allodium Kercz dictum,
pertinentiasque eorundem attineret, eaedem et iidem divisae essent in hunc modum.
Ad portionem comitis senioris deputatae essent curiae antelatae Pod Brezie et
Gordon, una cum colonis, inquilinis et eorundem sessionibus colonicalibus ac
inquilinariis, pariter et desertis, molendinis, vineis et earundem promonthoriis,
jure montano ac decimis, sylvis, aliisque universis pertinentiis ad easdem curi1
A szövegben: torno.
166
as spectantibus et pertineri debentibus. Quibus superadditi essent certi inquilini in Bonschina sub Turani, in sessionibus nec non residentes quidem ad curiam Perlagh pertinebant similiter cum eorundem obventionibus et proventibus
annuis quibuslibet, exceptis solum vietis seu circulis, quos pro more hactenus
solito pro vasis compingendis ad dictam curiam Berlagh quotannis, adveniente
vindemia, idem inquilini praestare debuerunt, illos etiam in futurum semper
ad eandem curiam Berlagh dictam vindemiarum tempore iuxta consuetudinem
administrabunt.
Pro parte vero comitis junioris cessisset curia Berlagh, simulcum colonis, inquilinis et eorundem sessionibus colonicalabus ac inquilinariis, desertisque, molendinis, item vineis et earundem promonthoriis, jure montano ac decimis, aliisque
universis pertinentiis ad eandem curiam spectantibus et pertineri debentibus.
Insuper etiam allodium Kerczy denominatum ad ipsum latus arcis existens cum
aedificiis, horto, piscinaque circa idem allodium adjacenti, necnon sylva glandifera ibidem habita, tali conditionis mediante, quod si quantitas vini tempore
vindemiarum portionis scilicet comitis junioris superet quantitate portionem comitis senioris, et e contra, tandem ex communi introitu vini id ipsum parti minus
habenti tempore eiusdem vindemiae superaddere debebit.
Similiter in sylva supra dicta glandifera, quae venisset in portionem comitis
junioris, licebit comiti seniori robora pro reintegratione portionis suae in ipsa arce
et curiis antelatis succidere, illisque eiusdem portionis suae melioranda meliorare, pari formiter ea, quae communibus viribus in praedicta arce reparanda erunt,
ex eodem sylva glandifera redintegrabitur.
Praeter commissa, terrae arabiles, foenilia, extirpaturae, sylvae et gmaine ubivis in pertinentiis praedictae arcis Oszaly existentia, ac ad idem castrum pertinentia, sicuti etiam tres sessiones et media, quae ante ad memoratum allodium
Kercz possidebantur; frumentum item omnis generis, universa clenodia et suppellectilia, domus cuiuscunque generis et materiei existerent, ac jumenta quovis
nomine vocitata ubicunque in praescriptis curiis, allodio vel alibi exsitentia, aliaque allodialia et res mobiles quaelibet bifariam dividentur. Segetes item communibus laboribus demeti et in manipulis aequaliter dividi debebunt. Vinea in
promonthorio Miranecz existens, siquidem per totum spatium non esset vitibus
aequalis, sed mixtim, ubi melior, ubi deterior, ea pro qualitate mixtim etiam sine
cuiusvis partis injuria aequaliter dividatur, universorum jurium montanorum et
proventuum decimalium, tam ad Oszaly, quam ad Csaktornja castra praemissa
pertinentium, aliorumque exactio communis erit, quae exacta, veluti etiam vini,
frumenti, coeterorumque quorumvis proventuum restantiae cum exactae fuerint,
bifariam dividentur.
Vina pariformiter universa in antelatis castris Csaktornja et Oszaly, vel alibi
ubicunque existentia in duas dividentur partes.
167
Molendina, siquidem quinque defacto ad dictam arcem Oszaly spectantia in
fluvio Collapin existant, sextum autem, quod antea extabat, desolatum sit, ideo
ex praedeclaratis quinque quatuor in ratas duas portiones dividentur, quintum
vero eo usque pro communi manebit, quousque illud sextum ad molendum communibus expensis reparabitur, facta reparatione, tam hoc, quam commune aequaliter partietur. Mola item, quae ad vestibulum pontium arcis haberetur, eadem
pro communi relicta esset.
Praeterea ex colonis et inqulinis desertisque sessionibus, nec non tabellarum
ad idem castrum Oszaly et pertinentia eiusdem spectantium primum ad portionem comitis senioris sorte divisionaria cessissent.
Judicatus Kraschicz
sessio 1/2, absque extirpatituris,
quas excolunt
Nicolaus Kornesich filius Michaelis
quas excolunt
Paulus Kornesich
quas excolunt
Michael Kozlouicz
quas excolunt
Deserta Georgius Kozlouicz
quas excolunt
Deserta Michael Kozlouicz
quas excolunt
Deserta Thomas Kozlouicz
quas excolunt
Petrus Perzdacz
sessio 1/2
Marcus Pasztorkouich
sessio 1/2
Guste Jurcta Bereticz
sessio 1/2
Deserta Martinus Bedesicz
Georgius Smundicz
sessio 1/2
Michael Ersenik olim Pauli Nouakouicz
sessio 1/2
Nicolaus Jarnichicz filius Marci
sessio 1/2
Nicolaus Herkanchicz
sessio 1/2
Lucas Herkanchicz filius Thomae
sessio 1/2
Deserta Joannis Herkanchicz filius Blasii
Relicta Nicolai Czyuk
sessio 1/2
Relicta Matthiae Tukich
sessio 1/2
Paulus Nouakouicz filius Thomae
sessio 1/2
Matthias Kornessich
168
Joannes Fialecz filius Marci
sessio 1
Petrus Buczkouicz praeter domum nihil habet
Relicta Andreae Keruaricz praeter domum
nihil habet
In hoc judicatu manet telonium pro communi.
Andreas Keruaricz
Judicatus Werkoucz
Wolffgangus Horuath
sessio 1/2
Michael Slebicz gener Petri Lonchar
Matthias Krezina
deserta
Georgius Tompsericz
Joannes Valentouicz
Relicta Georgii Salacz
Joannes Tompseticz
Michael Kumicz
Judicatus Pribiczii
Villa Husin
sessio 1
tertiale 1
quartale 1
Judicatus Zorkovecz
Laurentius Zkualicz
Matthias Brebicz
Judicatus Kupczina
Martinus Majkanouicz
sessio 1/2
Stanislaus Majkouicz
sessio 1/2
Georgius Majkanouicz
sessio 1/2
Relicta Joannis Majkanouicz
sessio 1/2
Petrus Majkanouicz filius Joannis
sessio 1/2
Lucas Begkouicz filius Joannis
Martinus Bogouicz filius Fabiani
Stephanus Zaiko
Matthias Skalicz
Matthias Skalicz filius Martini
Joannes Skerlacz Berichew
Stanislaus Testrow
Nicolaus Kerlenicz
Matthias Skerlacz
169
Simon Cziporicz
Michael Skerlacz
Augustinus Berczkouicz
Matthias Golubicz
Petrus Persztacz
Andreas Perztacz
Matthias Perztacz
Georgius Popouicz
Thomas Mojkanouicz
Antonius Wuchicz
Stephanus Cziporicz
Deserta Urbanus filius Gyurgou Szin
Deserta Relicta Laurentii Mojkanouicz
Joannes Iuanouich Majkanouicz Blasecz
dictus
Deserta Emericus Bogouicz
Deserta Martinus Bogouicz filius Andreae
Deserta Jacobus Bogouicz
Deserta Paulus filius Antonii Bogouicz
Deserta Mag. Bugouicz
Deserta Paulus Skalicz
Deserta Paulus Bugouicz
Deserta Georgius Skerlecz filius Jacobi
Deserta Stanislaus Golubicz
Deserta Augustinus Majkanouicz
Deserta Petrus Skerlecz filius Andreae
Deserta Joannes Dienesseuicz
Deserta Martinus Csisporicz Broszen dictus
Deserta Stephanus Perzracz
sessio 1
Judicatus Sypek
Michael Konjak
Joannes Miszer
Gregorius Kossouicz
N. Molier
Marcus et Petrus Detko
170
deserta
deserta
Judicatus Zodobarje
Nicolaus Kraly teloniator et vadi magister, siquidem in hoc judicatu unus est,
idem pro communi administratione manet.
Judicatus Purgaria
Tergh
Michael Spellerich
Martinus Stakor
Joannes Stakor
Greogrius Kudassich
Thomas Suppanich
Michael Skerlecz filius Martini
Paulus Horuatich
Joannes Vidich filius Martini
Gregorius Szkosan
Stanislaus Sutar
Martinus Bedeczy
Matthias Skerlecz
Thomas Vodopia
Relicta Machanka
Bartholomeous Mukicz
Nicolaus Mukicz
Joannes Mukicz
Matthias Gisonicz
Relicta Georgy Jarsulicz
Lucas Valich
Georgius et Joannes Brosz
Petrus Vassich
Joannes Csedilouicz filius Eliae
Georgius Csedilouicz
Joannes Maychanich
Matthias Moniassicz
Matthias Paulus Moniassicz
Petrus Csedelouicz filius Michaelis
Joannes Banacz
Relicta Lourenchichsia
Petrus Horuath
Georgius Luksich
Relicta Petri Matthessich
171
Relicta Caspari Somczel
Martinus Louricz
Lucas Koosz
Nicolaus Krajachich
Joannes Suljan
Matthias Skerlecz
Bernardinus Suppanicz
Petrus Kodassich
Cserni Thukouicz
Relicta Mihaelis Vinczolicz
Simon Pozernyak
Georgius Gericz
Nicolaus Kramaricz
Montanistae
Relicta Vlassischka
Nicolaus Sinkouicz
Michael Bellin
Deserta Nicolaus Janszerich
Judicatus Ergiavacz
sessio 1/2 2/4
Judicatus Osztravecz
Coloni
Matthias Jagunicz
Thomas Juraticz
Georgius Chernicz
Joannes Mattchou
Relicta Joann. Iuankoua
Michael Joanessich
Nicolaus Jonach filius Martini
Michael Csernyicz
Stanislaus Jonessich
Georgius Visiouerzky et Nicolaus Chernicz
Matthias Brezouicz
Joannes Korpcz
Nicolaus Razumicz
Georgius Nepos Marci Kouacz
172
Matthoeus Kussanicz
Nicolaus Belauicz
sessio 1/2 deserta
Villa Podgradje
Matthias Zunkouicz
Petrus Sinkouicz
Gabriel Medued Grobisa dictus
Stanislaus Sporko
Judicatus Zenkovczy penes Osztryverh
In hoc judicatu Zenkouecz fratres ordinis S. Pauli primi eremitae apud S.
Mariam in Smolchia Verh Zuelicza dictam existentes habent certos colonos, qui
solvunt pensionem pecuniariam sex videlicet florenos Rhenenses quotannis ad
arcem, ex quibus ad literam A, hoc est ad portionem senioris comitis tres cedunt.
Judicatus Winodina
Georgius Gornik Pauli filius
sessio 1/2
Relicta Joannis Gornik
sessio 1/2
Marcus Gericz
sessio 1/2
Nicolaus Pukaz
sessio 1/2
Nicolaus Marenchich
Relicta Georgy Gornik
deserta
Michael Gornik
deserta
Relicta Michaelis Mariuich
sessio 1/2
Martinus filius Jacobi Benkouicz
sessio 1/2
Relicta Petri Benkouicz
sessio 1/2
Jacobus Benkouicz
sessio 1/2
Stephanus filius Michaelis Benkouicz
sessio 1/2
Nicolaus filius Joanni Benkouicz
sessio 1/2
Michael Benkouicz
sessio 1/2
Joannes Brassar filius Blasii
sessio 1/2
Martinus Matthussicz filius Dorotheae
sessio 1/2
Martinus Nepos Andreae Matthussicz
sessio 1/2
Antonius Matthussicz filius Catharinae
sessio 1/2
Joannes filius Michaelis
deserta
Nicolaus Matthussich
deserta
Georgius Verbanch
sessio 1/2
Stephanus Serauecz
sessio 1/2
Georgius Kreztak
sessio 1/2
173
Michael Mattelja
Georgius Mattelja
Jaksa Jelenich
Nicolaus Jelenich
Paulus Kouach
Michael Gornik
Petrus Gornik filius Michaelis
Georgius Gornik filius Joannis
Georgius Maureticz filius Dorotheae
Paulus Mauretich
Nicolaus Mauretich
Marcus Furlan filius Martini
Stephanus Furlan filius Pauli
Marcus Furlan filius Jacobi
Relicta Petri Rauenschak
Michael Rauenschak filius Georgii
Marcus Maureticz
Petrus Furlan
Martinus Hredkouicz
Petrus Krassauocz
Joannes Kraszauacz
Laurentius Gussicz
Michael Gussicz filius Joannis
Michael Hredak
Martinus Klinsich
Nicolaus Krastouacz
Relicta Petri Gussicz
Lucas Gussicz
Georgius Jansicz Prichak dictus
Matthias Csrip
Joannes Bassauicz
Georgius Bratkouicz
Nicolaus filius Georgii Dusich
Marcus filius Martini Drwsicz
Georgius Dusich
Georgius Priczak
Relicta Bartholomeai Priczak
Caspar Cserneticz
Nicolaus Priczak
174
deserta
deserta
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
deserta
deserta
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
deserta
deserta
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
sessiones 3 1/2
Georgius Dasich
Andreas Dassich
Petrus Prichak filius Joannis
Marcus Prichak gener Gregorii
Michael Prichak
Petrus Buchar filius Nicolai Buchar
Martinus Buchar
Marcus filius Gregorii Vergoth
Nicolaus Vergoth
Stephanus Rodosh
Petrus Breszar aliter Rodoss filius Pauli
Matthias Thomassich filius Michaelis
Petrus filius Lucae Thomassich
Marcus Verbossech filius Georgii
Joannes Verbossech filius Martini
Stanislaus Verbossech filius Joannis
Joannes Buchar
Relicta Martini Buchar
Georgius filius Joannis Gustin
Joannes Gustin filius Petri
Micolaus Gustin filius Andreae
Petrus Panian filius Andreae
Nicolaus Matthusich
Relicta Antonii Matthusich
Michael Verbosech filius Stephani
Stephanus Verbossech
Martinus Verbosz
Stephanus Verbosz
Nicolaus Janesseő
Joannes Janesseő filius Petri fratris
Joannes Janesseő filius Thomae
Michael Furjanich
Joannes Furjanich
Martinus Furjanich
Matthias Verbosz
Deserta Laurentius Chernicz
Deserta Martinus Verbosz
Deserta Petrus Verbosz filius Urbani
Deserta Relicta Dorothea Stephani Verbotz
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
deserta
deserta
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
175
Oszebuinjaki Koi Zemaly ne derse
Martin Braikouicz
Joannes Pribill
Georgius Bossajak
Petrus Furianich
Georgius Horuath
Relicta Petri Horuath
deserta
deserta
Oppidum arcis Oszaly
Stephano Jankouicz
Michael Kernesicz
Michael Zajecz
Michael Matthessich
Georgius Mihalicz
Relicta Joannis Szechja
Georgius Szimich
Relicta Nicolai Vuchinicz
Georgius Videczek
Relicta Michaelis Jagunich
Relicta Catherina Wugrinouich
Petrus Puk
Gregorius Junnicz
Joannes Suppa
Relcita Martini Kerlen
Cis Colapim
Paulus Luchak
Nicolaus Malakouicz
Michael Lonchar
Joannes Brezouicz nauta pro communi
relinquitur
Georgius Barussich
deserta
Melchior Szebich
deserta
Paulus Planetich
deserta
Tabellarii in praemisso judicatu Pribiczy
equestres
Csicthe Hreskouacz
sessio 1
Georgius Hreskouacz
sessio 1
176
Nicolaus Hreskouacz Milozano dictus
Nicolaus Bellycz
sessio 1
sessio 1
Judicatus Pre kresze
pedestres
Thomas Vlasich
sessio 1 1/2
Relicta Annicza cum filio et genero
sessio 1 1/2
Georgius Ponersenich cum fratre
sessio 1 1/2
Paulus Bedekouich cum fratre Martino
sessio 1 1/2
Juricz filius Michaelis Bedekouicz
sessio 1 1/2
Nicolaus Vlassich cum fratre Jurini Zini dicto sessio 1 1/2
Georgius Brajkouicz
Novak Jurichich
Michael Brajkouicz
Judicatus Verhoucz
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
Judicatus Dobravchy
censum pecuniarium administrant
Joannes Bosnjak filius Georgii
F7
Martinus Vlahouicz
Paulus Bolar
F 10
Gabriel Louorkouicz
F5
Nicolaus Kolar
F4
Petrus Bislanin pro una parte
F3
In hoc judicatu extat sessio
Judicatus Oralizka
quartale 1
In quo residet Gabrielis Wuksich relicta una cum filio, quae curam gerit tam
telonii, quam popinae dictorum comitum, quoad telonium igitur proventus bifariam, quo vero ad popinam, siquidem unica et singularis persona sit, unus mensis educilli unius dicti comitis alter vero alterius sit.
In monte Szmolcha Verh
Michael Bencsich
Michael Bukouschak
177
Ad partem vero comitis junioris deputati essent
Judicatus Kraschicz
Stephanus Karneczich
Stephicza dictus
Gregorius Karnesich
Relicta Nicolai filii Pauli Karnesich
Paulus Koszlouicz
deserta
Relicta Antonii Kozlouicz
deserta
Michael Karnesich
deserta
Mattah Karnesich
deserta
Petrus Bedetich filius Gregorii Bedeticz
sessio 1/2
Relicta Petri Bedeticz
sessio 1/2
Laurentius Bedeticz
deserta
Joannes Smundich Juecz dictus
sessio 1/2
Petrus Smundicz
sessio 1/2
Petrus Jarniczecz nepos Martini
sessio 1/2
Caspar Jarniczecz filius Pauli
sessio 1/2
Michael Jarniczecz filius Martini
sessio 1/2
Relicta Benedicti Herkonchicz
sessio 1/2
Nicolaus Herkonchicz
sessio 1/2
Joannes Csuk filius Nicolai
sessio 1/2
Nicolaus Csuk
sessio 1/2
[51]
Thomas Keruaricz
sessio 1/2
Petrus Smelchiki filius Gregorii
sessio 1/2
Georgius Brebicz filius Petri
sessio 1
Relicta Nicolai Keruaricz praeter domum
nihil habet
Georgius Simechi filius Fabiani praeter
domum nihil habet.
In hoc judicatu manet telonium pro communi
Georgius Valtchicz
Relicta Georgii Buricz
178
Judicatus Terhowiz
sessio 1/2
Petrus Tomsetich
Relicta Michaelis Tomsetich
Relicta Petri Thomsetich
Matth. Thomseticz
Michael Makaricz
Judicatus Pribéchy
Villa Husin
sessio 1 1/4
sessio 1 1/4
sessio 1 1/4
sessio 1 1/4
sessio 1 1/4
Judicatus Zoikoucz
Joannes Vodapia
Michael Paulouich
Georgius Strapich
Judicatus Kupcsina
Thomas Maihanouicz
sessio 1/2
Michael Majhanouich
sessio 1/2
Petrus Maihanouich filius Joannis
sessio 1/2
Laurentius Maihanouicz
Bartholomoeus Maihanouicz
Michael Bigouicz filius Lucae
Andreas Decnekuicz
Petrus Czipouicz
Michael Kerlinicz
Joannes Skerlecz Laurencii
Martinus Skerlecz
Stanislaus Cziporicz
Joannes Cziporicz
Joannes Cziporicz aliter Borich
Stephanus Sporan aliter Skerlecz
Joannes Skerlecz
Joannes Skerlecz sessio Grabicz
Joannes Perstahh
Alter Joannes Perstach
Gregorius Perstach
Joannes Vudinich
Lucas majhanouich
Matthias Popouicz
Joannes Horuath filius Antonii
Joannes Wuchich
179
Relicta Matthiae Wuchinich
Martinus Wuchinich filius Joannis
Petrus Lourecz Maihanouich
Joannes Juricza Majhanouicz Suah dictus
Relicta Pauli Bogouich
Mattah Bogouich
Petrus Bogouich
Matthias Bogouich
Relicta Laurantii Vuchinich
Joannes Iuanacz Majhanouich Blasecz dictus
Stephanus Skerlecz
Gregorius Skerlecz
Laurentius Golubicz
Georgius Cziporicz
Stephanus Puzin
Gregorius Dianesouicz
Antonius Perztacz
Matthias Perztacz
Blasius Perztacz
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
deserta
Judicatus Sipek
Joannes Koniak Giriczy dictus
Martinus Wuchder
Georgius Kossouicz
N. Mohor
Marko et Petrus Zerko
deserta
deserta
Judicatus Zadobawje
Nicolaus Kraly teloniator et vadi magister, siquidem in hoc judicatu unus est,
pro communi administratione manet.
Judicatus Purgaria Tergh
Thomas Talkouich
Michael Stahor
Relicta Nicolai Kudessich
Matthias Tursich
Georgius Jurinicz
Matthias Talkouich
Martinus Kranyecz
180
Michael Skerlecz filius Joannis
Nicolaus Berlecz
Marcus Sutar
Michael Kudassich
Matthias Bedechy
Matthias Obseticz
Georgius Krajachicz filius Martini
Georgius Pericz
Nicolaus Haramia
Relicta Nicolai Hripanicz
Simon Muhichi
Laurentius Rabischak
Michael Gerbericz
Michael Pozerniak
Georgius Marichin
Georgius Valicz
Joannes Valicz
Matthias Cselilouicz
Stanislaus Lourenchicz
Caspar Csedilouicz
Nicolaus Muriachicz
Laurentius Majchanicz
Joannes Verbasz
Nicolaus Bonacz
Nicolaus Konjak et
Relicta Matthiae Gericz
Relicta Nicolai Cselicz
Petrus Luksicz
Nicolaus Verbanchicz
Petrus Luksicz
Joannes Zrachicz
Petrus Stakor
Joannes Spitth
Relicta Joannes Kouachicz
Petrus Skerlecz
Michael Ersenik
Relicta Matthiae Sappanicz
Relicta Nicolai Morturicz
Nicol Uniczabicz
181
Joannes Kobor
Georgius Csedilouicz
Gregorius Krumaricz
Zargius Dus
Montanistae
Nicolaus Stuczall
Michael Zkerbenicz
Relicta Martini Luzicz
Deserta Joannes Janserich
Judicatus Ergiauach
sessio 1 1/4
Judicatus Ostry Verh
Coloni
Paulus Cseruich
Joannes Feglina
Martinus Vinouerzky
Georgius Matthakou
Nicolaus Janserich Liztar dictus
Nicolaus Janesich
Nicolaus Janach filius Dorotheae
Michael Bachiuar
Caspar Males
Martinus Haiko
Georgius Malos
Joannes Klemenich
Petrus Lukinich
Matthias Galsich
Relicta Catharinae Markouich
Nicolaus Belauich
deserta, sessio 1/2
Villa Podgradje
Georgius Sinkouich
Stanislaus Turnich
Caspar Istuanich
Simon Lukessich Sutor
182
Judicatus Zenkouchy
penes Ostri Verh
In hoc judicatu Zenkovicz fratres ordinis S. Pauli primi eremitae apud S. Mariam in Zmolcza Verh Zveticza dicta existentem habent certos colonos, qui solvunt
pensionem pecuniariam sex videlicet florenos Rhenenses quotannis ad arcem, ex
quibus ad literam B, hoc est ad portionem comitis junioris tres cedunt.
Judicatus Wywodina
Relicta Joannis Bruzan
sessio
Joannes Bonkovich
sessio
Andreas Matthasich
sessio
Relicta Anthonii Mattasich
sessio
Joannes filius Michaelis Bruzan
deserta
Nicolaus Matthusich
deserta
Nicolaus Purech
Matthias Ponnian
sessio 1/2
Joannes Pannian filius Georgii
sessio 1
Relicta Georgii Pannian
sessio 1
Joannes filius Motrorou dictus
sessio 1
Michael Pannian
sessio 1
Joannes Kaltak filius Gregorii
sessio 1/2
Michael Koldak filius Simonis
sessio 1/2
Gregorius Seyauacz
sessio 1/2
Georgius Jansech
sessio 1/2
Matthias Hreztah
sessio 1/2
Petrus Hrezteh filius Michaelis
sessio 1/2
Jonse Sejavach
deserta
Joannes Gerich filius Nicolai
sessio 1/2
Martinus Gerich
sessio 1/2
Georgius Kaldak
sessio 1/2
Joannes Gerich filius Andreae
sessio 1/2
Lucas Gerich filius Thomae
sessio 1/2
Petrus Gerich filius Nicolai
deserta
Michael Gerich
deserta
Nicolaus Golub
sessio 1
Nicolaus Skofftich
sessio 1
Joannes Kuschich
sessio 1
Petrus Kusich
deserta
183
Nicolaus Kusich
Georgius Zaiko
Relicta Georgii Zaiko
Matthias Zaiko
Georgius et Michael Zaiko
Joannes Nepos Miklous Stulach
Martinus filius Georgii Stulach
Petrus Stulach filius Joannis
Relicta Michaelis Stulach
Andreas Stulach
Matthias Stulach filius Petri
Martinus Laiko
Nicolaus Stulach
Gregorius Furlan
Marcus Furlan filius Georgii
Matthias Furlan filius Bartholomoei
Michael Furlan
Andreas Furlan filius Videcz
Petrus Furlan filius Videcz
Georgius Furlan filius Stephani
Marcus Furlan filius Nicolai
Matthias Furlan
Joannes Furlan filius Videcz
Martinus Furlan filius Stinchou
Relicta Petri Furlan Simatou dictus
Georgius Furlan filius Marci
Nicolaus Zirotka
Martinus Zirotka filius Marci
Michael Zirotka gener Pauli
Lucas Zyrotka filius Jacobi
Martinus filius Petri Kriuach
Michael Krivach
Thomas Babich
Marcus Babich
Relicta Pauli Babich
Martinus Hadachich
Joannes Zirotka filius Stephani
Joannes Zirotka filius Marci
Matthias Zirothka filius Marci
184
deserta
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
deserta, sessio 1
deserta, sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
deserta
deserta
deserta
deserta
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
deserta
deserta
deserta
Nicolaus Zyrothka
Georgius Jurak dictus filius Georgii Jurak
Stephanus Jurak filius Laurentii
Matthias Zoretich
Andreas Zoretich filius Michaelis
Matthias Zoretich filius eiusdem
Georgius Babich
Marcus Babich
Petrus Babich filius Matthiae
Georgius Jurich dictus Babich filius Joannis
Georgius Buchar
Joannes Zoretich filius Stephani
Petrus Zoretich filius eiusdem
Jurisza Zoretich
Joannes Zmoletich
Relicta Petri Zmoletich
Michael Babich
Caspar Babich
Marcus Bezauich de Zperis
Joannes Bezauich
Joannes Furianich filius Andreae
Gregorius Furianich filius Matthiae
Joannes Hrauenschah filius Georgii
Marcus Hrauenschah
Gregorius Hrauenschah
Iuanacz Hrauenschah filius Michaelis
Petrus Hrauenschah filius Joannis
Georgius Paulinouicz filius Matthiae
Joannes Gallesz
Marcus Gallesz
Michael Gusich
Joannes Verbosz
Michael Verbosz filius Matthiae
Relicta Stephani Verbosz
Relicta Michaelis Stulach
Michael Stulach
Joannes Balthazarich
Relicta Marci Paulonouich
Joannes Verbosz
deserta
deserta
deserta
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
deserta, sessio 1/2
deserta, sessio 1/2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
sessio 2
deserta
deserta
deserta
deserta
185
Relicta Nicolai Verbosz
Joannes Verbosz filius Georgii
deserta
deserta
Oszebuiniaky Koy Zemly ne derse
Joannes Pecharich
Lucas Prosz
Stanislaus Matthinich
Joannes Bratkouich
Joannes Wlas
Petrus Jeszz
deserta
deserta
Oppidum arcis Oszaly
Relicta Nicolai Frubar
Joannes Hochewar
Georgius Bakarich
Joannes Braykouich
Georgius Matthichich
Baptista Zidar
Matthias Legnia
Joannes Sporar
Georgius Jakunich
Joannes Wuksich
Nicolaus Duczi
Nicolaus Pruslin
Andreas Leesz
Michael Bratkouich junior
Mishael Bratkouichz senior
Cis Colapim
Petrus Bakarich
Michael Surnoich
Matthias Tkalech
Joannes Brozouich nauta pro communi
relinquitur
Petrus Vojnouich
deserta
Georgius Perhatnih
deserta
Georgius Zebych
deserta
186
Judicatus Dobrauczy
Censum pecuniarium administrantes
Matthias Brosnjak
F7
Marcus Dudash
F 30 d 80
Petrus Kolar
F4
Joannes Leszich et Michael Lessich
F4
Petrus Bishanior pro una parte
F3
Judicatus Oralyzka
In hoc judicatu extat sessionis quartale 1, in quo residet relicta Gabrielis Wuksich una cum filio, quae curam gerit tam telonii, quam popinae eorundem comitum, quo ad telonium, proventus bifariam, quo vero ad popinam, siquidem unica et singularis persona sit, unus mensis educilli unius dicti comitis sit, alter vero
alterius.
In monte Zmeleza Verh
Bernardinus Janserich
Relicta Stanislai Janserich
Tabellarii in antelato judicatu Pribiczy
Equestres
Thomas Hrezkouich
sessio 1
Joannes Hrezkouach
sessio 1
Rode Belich
sessio 1
Joannes Belich
sessio 1
Judicatus Prekresje
Pedestres
Casparius Vlassich
Gregorius Vlasich
Juak Vlassich
Georgius Berdekouich
Georgius Kraly aliter Bochak
Deserta N., ubi antea Lakus residebat, quam
supra dictus Georgius Bendekouich excolit.
187
Judicatus Verhouch
Nicolaus Mika dictus Brejkouech
sessio 1/2
Joannes Brajkouech
sessio 1/2
Georgius Szecha et relicta Nicolai Brajkouech sessio 1/2
Denique ex nobilibus familiaribus ac aliis servitoribus tam iis, qui bona sub
summis pecuniariis, quam qui ex beneplacito eorundem comitum possiderent,
ad partem comitis senioris cessissent
Sumalistae
Stephanus Jankouich cum fratribus
Petrus Bedechich
Andreas Rasouer
Balthasar Babonosich cum fratribus indivisis
Andreas Jankouich
Stephanus Tompa
Martinus Zordrich
Relicta Georgii Pekarnik
Haeredes Joannes Bodorzki
Nicolaus Mogorich
Vincentius Dessich
Matthias Chelnich
Joannes Babonosich
Petrus Voinouich
Nicolaus Douolich
Joannes Arbanasich
Relicta Stephani Barilouich
Relicta Joannis Peranzki
sessiones 46, tertiale 1, quartale 1
sessiones 8 1/2
sessiones 21
sessiones 24
sessiones 11
sessiones 25, quartale 1, sextale 1
sessiones 11
sessiones 5
sessiones 19, terciale 1, quartale 1
sessiones 20 1/2, quartale 1
sessiones 14 1/2
sessiones 10
sessiones 7 1/2
sessio 1
sessiones 5
sessiones 15
Martinus Mogorich
sessiones 10 1/2
Nicolaus Mumich
sessiones 2 1/2
Relicta Joannis Isachich
sessio 2
Nicolaus Mihaljeuich
sessiones 7
Nicolaus Broikouich
sessio 1
Caspar Krusich
Joannes Krussich
Haeredes Joannis Karnisich
sessiones 9 1/2
Georgius Zopsich
sessio 1
188
Joannes Derecskay
Nicolaus Dragauchich
Nicolaus Zebich
Petrus Gojmerach
Nicolaus Draigouech Mika dictus
Novak Jurchich
Relicta Nicolai Brajkouech
Csuithe Hrezkouech
Nicola. Jurko Hrezkouech
Paulus Hrezkouech
Rade Hrezkouech
Wolffgangus Horuath
sessiones 4
sessiones 3
sessiones 4 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1/2
Ad partem comitis junioris
Summalistae
Joannes Orsich
sessiones 44, terciale 1, quartale 1
Caspar Jankouich
sessiones 33 1/2
Joannes Mihalich
sessiones 17 1/2
Nicolaus Spitich
sessiones 11 1/2
Petrus Jankouich
sessiones 9 1/2
Nicolaus Milouach
sessiones 13
Joannes Bogach
sessiones 24 1/2
Joannes Milansinchich cum fratruele Marco, sessio 1 1/2
idem et relicta Petri Milantinchich
Haeredes Joannis Malegruchich
sessiones 9 1/2
Caspar Nenadich
sessiones 8 1/2
Melchior Zebich
sessiones 30
Caspar Spissich
sessiones 9 1/2
Georgius Milaikouich aliter Horuath
sessiones 5
Haeredes Caspar Krizanich
sessiones 25 1/2
Georgius Barilouich
sessiones 5
Paulus Medunich
sessio 1 1/2
Relicta Martini Pekarnik
Relicta Stephani Laczkouich
sessiones 10
Zacharias Buchich
Petrus Szussich
sessiones 5 1/2
189
Joannes Maurouich
sessio 2
Joannes Muskouach
sessio 1, terciale 2
Joannes Spissich
sessiones 8
Joannes Meduen
sessio 1
Haeredes Casparis Zmailouich
sessiones 9 1/2
Nicolaus Draksich
sessiones 2
Stanislaus Zdenchay
sessiones 4
Relicta Michaelis Kusich
sessiones 7
Vincentius Malegrudich
sessio 1
Georgius Buliseuich
sessio 1/2
Michael Brajkouich
sessio 1/2
Georgius Zichia
sessio 1/2
Joannes Braikouich
sessio 1/2
Georgius Braikouich
sessio 1/2
Thomas Hreszkouech
sessio 1
Nicolaus Hreszkouech
sessio 1
Joannes Idem
sessio 1
Georgius Kallehics
sessio 1/2
Julius Chikulini
sessiones 41 1/2
Sigismundus Pusztoliar
sessiones 20 1/2 tertiale 1
Joannes Hoiszuh
Relicta Stephani Gussich
sessiones 6
Hi ultimi quatuor manserunt indivisi, et per consequens communes.
Demum ex parochiis et earundem jure patronatus cessissent
in portionem comitis senioris
S. Mariae in Masichno
S. Martini in Hernetics
S. Crucis in Zauech iam filiabus S. Mariae Magdalenae et S. Antonii
Omnium Sanctorum in Tergh cum filiali S. Chaterinae
Pro parte vero comitis junioris remansissent
Parochiae
SS. Cosmae et Damiani in judicatu Verhoucz
S. Mariae in Kraschics
S. Sixti Papae in Pribicz cum filiali S. Mariae in Dvilla
190
S. Viti e diametro arcis Ozaly cum filiabus SS. Blasii et Joannis Baptistae, nec non
Beatae Mariae Virginis Zveticza vocata in Zmolchia Verh.
Parochia porro ecclesiae S. Georgii in Ujjvodini, jus patronatus eiusdem cum
filiabus Sanctorum Joannis, Nicolai et Laurentii, ac Sanctae Gertrudis pro communi utriusque comitis mansisset.
Proventus autem totalis bonorum Brod, ex quo eadem indivisa mansissent,
semper de anno in annum aequaliter in duas partes dividatur et divisus per eosdem comites percipiatur.
Tandem ex colonis et desertis sessionibus, nec non tabellariis ad praetitulatum castrum Ribnik pertinentibus ad portionem comitis senioris deputati essent.
Judicatus Prauutinae
Nicolaus Zerbely
quartale 1 desertum
Relictae Ealesiae Mihelich
quartale 1 desertum
Gregorius Zerbely
quartalia 2
Nicolaus Ztrusich filius Helenae
sessio 1/2
Nicolaus Gojmeracz
sessio 1/2
Georgius Boszillieuacz aliter Grarban
sessio 1/2
Joannis Kolhich
tertiale 1
Georgius Kollich
sessio 1/2
Judicatus Kachika
Stanislaus Zerbely et […] Barthalich
quartale 1
Petrus Szopchich
quartale 1 desertum
Relicta Matthiae Kerztulich
sessio 1/2
Joannes Bahorich
quartale 1/2
Judicatus Goricza
Gabriel Grubissa dictus Markouich
sessio quartale 1
Relicta Martini Suppetich
tertiale 1
Stanislaus Gorschah
Michael Petrich
Georgius Kraiach
quartale 1/2
Joannis Pesztak
sessio 1/2
Petrus Nasztan
sessio 1
Nicolaus Vertorepecz
quartale 1
Petrus Sismanouich
sessio 1/2
Petrus olim Michaelis Zuidarouich
sessio 1/2
191
Martinus Kraniecz
Georgius Koczinich
Matthias Vraneslich
Novaky et Jakouchy
sessio 1/2
quartale 1
sessio 1/2
Purgaria
Joannis Kouachich
Gregorius Bartholach
Joannes Gerchich
Georgius Gerdinich
Georgius Kouachich
Joannis Gerczenacz
Joannis Haidarouich
Georgius Mlinarich
Martinus Drobilich
Anna Popovicza
deserta
sessio 1
Nouak Iuankouich
Relicta Michaelis Brodar
In Vado Broczko Zelo vocato
Vadum Metlika
sessionis quartale 1 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
Petrus Peszer
Dorothea Kodouiczka
Michaelis Ulah
Georgius Gerghsich
Relicta Viti Gerdinich
Fabiani Jurekouich
Lucas Loncharich
Villa Bukouacz
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2 deserta
sessio 1/2 deserta
sessionis quartale 1 desertum
Judicatus Priliszie
Valachi a laboribus liberi, quos pecunia compensant.
Villa Vukoua Goricza
Georgius Jalsouthich
Stephanus Bubach
Matthias Sarichich
Stanislaus Vukou bratich
192
Matthias Vukou Bratich
Relicta Nicolai Vukou bratich
Joannis Pelluch
Cherne Sykiber
Joannis Uukonich
Georgius Uukanich
Gabriel Ztechouich
Joannes Baszarouich
Paulus Baszarouich
Relicta Petri Krajach
Thomas Zaicz
Petrus Babetich
Paulus Babetich
Georgius Simonouich
Stanislaus Raszpouich
Wolffgangus Zubashich
Michael Chohelich
Joannis Fillipus
Martinus Milliatich
Paulus Zeztrich
Georgius Zubashich
Joannes Cholelich
Joannes Zeztrich Pauli filius
Gabriel Dobroeuich
Georgius Uidarich
Nicolaus Uidarich
Georgius Linoeuich
Georgius Juratouich
Michael Panichich
Nicolaus Juratouich
Paulus Zeztrich
Georgius Zeztrich
Michael Sutilouich
Joannis Vukobratich
193
Tabellarii
Villa Ladissich
Marcus Lodissich
Caspar Lodissich
Matthias Lodissich
Joannis Lodissich filius Petri
Michael Lodissich
Pro parte vero comitis junioris sequestrati essent.
Thomas Juressich
Petrus Goimeracz
Matthias Simanich
Georgius Bakorich
Relicta Ursula Ztrusichka
Michael Boszilieuach
Joannis Goimerach
Joannis Soglich
Georgius Goimerach
Judicatus Prautina
quartale 1 desertum
quartale 1 desertum
sessio 1/2
sessio 1/2
quartale 1
sessio 1
sessio 1/2
quartale 1
sessio 1/2
Judicatus Pachika
Petrus Szopchich olim Michael idem
quartale 1
Georgius Juranich
quartale 1
Joannis Isachich olim Nicolaus Mlinar
quartale 1
Georgius Brodar
sessio 1/2
Judicatus Goricza
Georgius Turak
quartale 1
Benedictus Soppetich
quartale 1
Matthias Petrich
Stephanus Szichan
Matthias Tkalechich
quartale 1/2
Andreas Jansetich
sessio 1/2
Joannis Vtisnich et Gregorius Jansetich
sessionis quartalia 3 1/2
Georgius Vertorepech
quartale 1
Georgius Nasztan
sessio 1/2
Stanislaus Utiszin
quartale 1
194
Relicta Matthiae Lukessich
Petrus Blasieuich
Georgius Szopchich
Nouaky et Jakouczi
sessio 1/2
sessionis quartale 1/2
quartale 1
Purgaria
Joannis Zmankauich
Georgius Bortalacz
Martinus Gerchich
Michael Dvijanich
Joannis Miklouich
Nicolaus Perissich
Petrus Klucha
Nicolaus Uransich
Georgius Peszturinich
Matthias Czigan
deserta
deserta sessio 1
deserta
Wolffgangus Iunnkouich
Michael Bogh
In vado Brodechko Szelo vocato
Vadum Metlika
sessionis quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
Relicta Pauli Konczovich
Michael Tkallecz
Petrus Dussich
Michael Karlouich
Gregorius Loncharich
Michael Lodissich in Dresimicze
Petrus Peszer
Villa Bakouach
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2
Judicatus Pribiszie
Valachi a laboribus liberi, quos pecunia compensant.
Villa Vukoua Goricza
Joannis Jalseuchich
Nicolaus Paularkovich
Michael Suichich
Nicolaus Suichich
195
Georgius Uukoubratich
Petrus Vukoubratich
Nicolaus Pekich
Georgius Pekich
Gabriel Vukauich
Gregorius Uukauich
Petrus Loich
Georgius Louorkouich
Georgius Bazarouich filius Martini
Joannis Bazarouich aliter Gabriel Bazarouich
Joannis Balletich
Stanislaus Vidouech
Joannis Simunouich
Michael Jachiouich
Petrus Razpouich
Thomas Razpouich
Michael Millichich
Nicolaus Zeztrich
Michael Jachouich
Petrus Zeztrich
Wolffgangus Zezterich
Joannis Zezterich judex
Wolffgangus Liuoieuich
Wuicza Krezuoeuich
Matthias Pauichich
Michael Czulliberka
Michael Pauichich
Petrus Pauichich
Bogdanus Juratouich
Georgius Pauichich
Petrus Zeztrich
Petrus Petich
Tabellarii
Villa Ladissich
Joannis Lodissich
Relicta Margaretha Lodissich
Iuocz Ladissich filius Petri
196
Joannis Lodissich
Georgius idem
Molendina, siquidem tria sunt, unum comiti seniori, aliud juniori assignatum
esset, tertium vero pro communi mansisset. Ultimatim castellum Rokonok et pertinentia eiusdem, veluti coloni, inquilini, desertae sessiones cum certis servitoribus et valachis divisa essent in hunc modum.
Et primo quidem ad portionem comitis senioris cessissent
Georgius Karlich
Relicta Martini Czuitkouich
Georgius Hernuich
Georgius Casparich
Mathias Jaklin
Relicta Georgii Hersichiak
Bartholomeo Tkallecz
Joannis Dueczko
Matthias Plessiny
Nicolaus Petrinouich
Petrus Berlich
Jacobus Paklian
Nicolaus Tuorich
Gregorius Resetar
Georgius Resetar
Andreas Kluchar
Gregorius Petrus
Nicolaus Dumich
Georgius Sebecz
Andreas Chegecz
Relicta Margaretha Dunich
Phillippus Sebrek
in oppido Rokonok
desertum sessio 1/2
desertum quartale 1/2
desertum quartale 1
sessio 1/2
inquilinus
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
Villa Brezana
quartale 1/2, desertum
sessio 1/2
sessio 1
sessio 1
Villa Zamoborcz
sessio 1
sessio 1/2
quartale 1
Villa Banichouiczy
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessio 1/2, quartale 1/2
inquilinus 1
197
Villa Mlaka
Benedictus Balssich
Matthias Huradin
Michael Cherni
Georgius Kraniech
Petrus Poderk
Relicta Laurentii Casparich
Blasius Chulippay
sessio 1/2
sessio 1/2, deserta
sessio 1/2, deserta
sessio 1/2, deserta
Villa Duorischye
sessio 1
sessio 1/2
sessio 1/2
Villa Zellina
Michael Pytoru et Ambrosy Kotth
Petrus Czrepecz
Georgius Kuzmich
Michael Czurkouachky
Blasius Miklin
Valentinus Dumich
Blasy Bassan
Joannis Bassan
sessionis quartale 1, sextale 1,
desertum
montanista
sessio 1 quartale 1
sessio 1/2
quartale 1
inquilinus 1/2
inquilinus 1/2 deserta
Villa Lomnicza
Liberi a communibus laboribus, quos pecunia compensant.
Matthias Paturichek
F2
Josephus Gasich
F2
Matthias Jeretich
F2
Matthias Poselkouich
F2
Andreas Heruatinouich liber
Michael Lukacheuich
F2
Joannes Bonchouich
Lucas Kosz
Michael Fogatich
Perich Brezarich
Marcus Bertik
198
Villa Pezkoucz
F2
F2
F2
F2
F2
Joannis Tkachak
Michael Bossecz
Petrus Kandar
Georgius Kandar
Joannis Kuber
Villa Radoische
F3
F4
F2
F2
F4
Stephanus Tkallecz
Vuk Zkorich
Joannis Possar
Petrus Drogornich
Villa Szaunik
F4
F4
F2
F 1 d 20
Joannis Bukouacz
Radul Orlouich
Joannis Dragoinich
Villa Valletich
F3
F3
liber
Villa Kuzanouczy
Benko Hegedus
Georgius Poszauecz
Ad portionem vero comitis junioris deputati essent.
Georgius Karlich
Relicta Martini Czuitkouich
Georgius Hernouich
Michael Jechich
Andreas Jandek
Martinus Resetar
Relicta Pauli Stiffankouich
Andreas Jaklin
Matthias Plessiuy
Georgius Petrinouich
In oppido Rakonok
sessio 1/2
quartale 1
quartale 1
sessio 1/2
inquilinus
quartale 1
sessio 1/2
sessio 1/2
Villa Breszana
quartale 1/2
sessio 1/2
199
Matthias Vinchechich
Georgius Bradich
Martinus Suagel
Petrus Dianesich
Georgius Chernek
Nicolaus Hervich
Matthias Dumich
Georgius Dumich
Michael Zirouich
Michael Parazouich
Petrus Dugech
Jacobus Dumich
Villa Zamoborcz
sessio 1/2
sessio 1
sessio 1
sessio 1/2
quartale 1
Villa Bannichoczy
sessio 1
sessio 1
sessio 1
sessionis quartale 1
Villa Mlaka
Petrus Chaniek
Georgius Buthy
Nicolaus Kraiczar
Martinus Verlecz
sessio 1/2
sessio 1/2
sessio 1/2 deserta
sessio 1/2 deserta
Villa Duorischie
Relicta Nicolai Casparich
sessio 1
Nicolaus Casparich
sessio 1/2
Matthias Chulipkay olim Andreas Hathman sessio 1/2
Matthias Sarich
quartale 1
Villa Zelina
Michaelis Pitory et Ambrosii Gotth
sessio quartale 1 sextale 1
Andreas Mozlauech
montanista
Stephanus Kernaschich
Joannis Chrepecz
sessio 1/2
Lucas Berczkouich
sessio 1/2
Blasy Gerda
sessio 1/2 deserta
Simon Gregorichak
Gregorius Kotth
200
Villa Loinicza
Liberi a communibus laboribus, quos pecunia compensant.
Petrus Szollarich
F2
Anthonius Horuatich
F2
Michael Perich
F2
Simon Rygelik
F2
Joannis Kouach
F2
Anthonius Pozauecz
F2
Joannis Leszechak liber
Matthias Marchecz
Matthias Maidak
Nicolaus Pozauecz
Jacobus Suppan
Villa Peszkoucz
F2
F2
F2
F2
F2
Georgius Bertich
Relicta Emerici Turopolecz
Martinus Horuath aliter Babich
Georgius Turchinich
Villa Raduische
F4
F4
F2
F2
Seruta Mogulach
Nicolaus Racheuich
Vranes Visnich
Marcus Bukuich
Joannes Barillich
Villa Szaunik
F4
F4
F2
F2
F1
Radoe Magonich
Thomas Urachouich
Prodon Prodouich
Villa Vallesich
F3
F3
F3
Milo Szterbacz
Villa Brezana
liber
201
Villa Kuczanouczy
Michael Poszauecz
Ex servitoribus in pertinentiis Castell[orum] Verboucz et Bosiako existentibus
sequestrati essent.
Ad partem comitis senioris
Joannes Prazkach
Petrus Temenich
Nicolaus Horuath gener Matthiae Bormany
Thomasko Horuat Na Oszterny
Relicta Matthiae Bormany cum novo suo
marito
Ex Vallachis
Ognian Czernelicza
Joannes Markouich
Paulus Rodotich
Ztipan Jaksich
Petrus Rodulouich
Joannes Horuath
Joannes Czerlenicza
Czuitko Czerlenicza
Rodos Chicherich
Rodouan Chicherich
Martinus Oskallyas
Michael Progorecz
Georgius Poszauecz
Ad partem comitis junioris
Matthias Franchulich
Nicolaus Horuath aliter Puchar
Joannes Horvat gener Matthiae Bormany
Nicolaus Izachich
Petrus Rakarich ex Valachis
Wukmerouich Czerlenicza
Czuetko Czerlenicza
N. Wuchich
Vuk Jaksich
202
Wukou Radulouich
Joannes Radosich
Elias Zutkouich
Danko Czerlenicza
Joannes Breskich
Laszarus Noukouich
Nouko Laszar
Thomas Horuath
Jacobus Prigorecz
Bona olim Caspari Berkeney in dictis pertinentiis castelli Verboucz habita indivisa remansissent.
Ad extremum stabula et allodia in praemissorum castri Ribnik et castelli Rokonok pertinentiis habita, quandoquidem illorum qualitas pro nunc ignoraretur,
cum exmittentur officiales pro sequestratione aliarum rerum, per utramque partem illa per eosdem pro tunc quoque sine cuiusvis partis iniuria partientur et
limitabuntur bifariam.
Jurium montanorum et proventuum decimalium, nec non restantiarum quarumlibet in eisdem pertinentiis dictorum castri Ribnik et castelli Rokonok existentium exactio in eodem statu remansisset, in quo et memoratorum castrorum
Chaktornya et Ozaly mansit.
Educillum in praescriptis omnibus bonis commune relictum esset, sicuti etiam
vada, telonia, in exactione census, ipsorumque curatio communia remansissent.
Praelibatum porro castrum Ribnik et castellum Rokonok, nec non vineae, piscinae, sylvae, terrae arabiles, gmaine, extirpaturae ad eadem castrum scilicet et
castellum pertinentes cum censibus ordinariis, frumento tam in grano, quam in
segetibus habito, ac clenodiis, domus et supellectilibus omnis generis jumentis
rebusque allodialibus et mobilibus, quovis nomine vocitatis, quae scilicet indivisa essent, in duas rectas dividentur portiones.
Parochiae tam in pertinentiis dicti castri Ribnik, quam castelli Rokonok habitae, ipsorumque jus patronatus communia relicta essent.
Census pecorum maialium et a glandinatione pro temporis qualitate, statis
temporibus ex bonis castelli antelati Rokonok proveniens, nec non certae pelles
mardurinae bifariam dividentur.
Praeterea colonorum et inquilinorum migratio ex portione unius fratris in portionem alterius, quemadmodum etiam familiarium aut servitorum, colonorum ac
inquilinorum utrinque in omnibus praemissis bonis omnino vetita pronunciatur,
et si aliquando contrarium contingeret, absque omnis litis strepitu talis colonus
vel inquilinus priori domino restitui debebit.
203
Debita tam ea, quae servitoribus condutitiis, quam aliis quibusvis creditoribus
debentur, communiter et aequaliter per eosdem comites exolvi debebunt. Racionistae ubivis hactenus existentes strictam super erogatis et perceptis comitum
utrique rationem dare debebunt, et quidquid vel dederint in rationem, vel persolvere debebunt, in duas portiones dividetur et ab utroque comite accipient
expeditorias.
Denique conservatio privilegiorum aliorumque universorum literalium instrumentorum de lege regni penes comitem seniorem remansisset, defensio vero
praescriptorum diversorum bonorum utrique comiti tam labore, quam expensis
aequaliter incumbat.
Quibus tandem modo praedeclarato peractis divisis et conclusis, idem comites rectificationem, si cui eorundem deinceps necessaria videretur, in omnibus
praescriptis bonis et juribus possesionariis semper pro se ipsis liberam salvam et
intactam esse notuerunt.
Unde nos ad fidelem relationem memorem praesentiae nostrae super praemissorum bonorum divisione et sequestratione litteras nostras testimoniales sub
sigillo nostro judiciali authentico apud eandem praesentiam habito, comitibus
iisdem jurium ipsorum futuram ad cautelam necessariam dandas esse duximus,
et concedendas communi suadente justitia. Datum in civitate nostra regia libera
montis Graecensis Zagrabiensi feria tertia proxima ante festum Nativitatis Beati
Joannis Baptistae anno domini millesimo sexcentesimo trigesimo octavo.
[...] per me
Thomam Mikulich de Brokunovicz sacrae cesareae et regiaeque maiestatis
praesentiae et in judiciis locumtenentem m p.
204
2.
Csáktornya, 1670. július 18.
Zrínyi Péter özvegye, Mária Zsófia grófné ékszereinek és
készpénzének összeírása
Jelzet: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten,
Zrinyische Akten. Konv. 301/C. ff 57–60.
Čakovec, 18. srpanj 1670.
Popis nakita i gotovine udovice Petra Zrinskog grofice Marije Sofije
Oznaka: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten,
Zrinyische Akten. Konv. 301/C. ff 57–60.
Zusammengeschriebenes Verzeichnis der Juwelstücke
und Gelder der Gräfin Maria Sophia, Witwe des Péter Zrínyi
Signatur: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten,
Zrinyische Akten. Konv. 301/C. ff 57–60. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien.
Verzeichnus und Beschreibung
der Cleinoden, Silbergeschmeidt undt Paarschafft, welche mier den 18 July 1670.
durch die Hoch- und Wollgebohrne Frau, Frau Maria Sophia Grauin von Zrin
Wittib, seint eingehendigt worden.
Geschmukh.
No. 1.
No. 2.
No. 3.
No. 4.
No. 5.
No. 6.
Ain Crucifix mit Christallen in Golt gefasst, vornher mit Rubin, an der
andern Seiten aber mit Schmaragdt carmisiert, daß Postament von Ebenholz, mit Schmaragdt, Rubin, Tüerkheß undt unterschidlichen cleinen
costbaren Steinen versezt.
Ain Hungerische Göertl von Lothperl, mit schwarzen gemeinen Perl,
endtzwischen guldene Schnüer.
Ain in Goldt gefaste Banda, mit 9 Taffeldiamant sambt 10 Stukh gefasster Kharten Perl, jedes mit 4 Perl.
Ain weiß geschmölzt, auff schwarzen Spiz genättes Holsgehengl mit 31
Diamantl undt 65 clienern Zollperl.
Ain altvätterisches Cleinadt, darinen 2 Löwen und ein Cron, in der mitten ein Rautten, mit beyläuffig 72 grösser und clienern Diamantstein,
unten ein grosses Perk in Forma eines Herz, an beyden Seiten ein in
Goldt gefasstes Kharten Perl.
Ain Cantroffe Cästl mit 33 gross und clein Taffeldiamant.
205
No. 7.
No. 8.
No. 9.
No. 10.
No. 11.
No. 12.
No. 13.
No. 14.
No. 15.
No. 16.
No. 17.
No. 18.
No. 19.
No. 20.
No. 21.
No. 22.
No. 23.
No. 24.
206
Ain Anhangbildtl, darinen die Heilige Dreifaltikheit mit grösser und
clienern Rauten Stuck 44, darunter hanget ein Topelts Perl.
Ain grosses Cleinadt in Golt gefasst, waiß und schwarz geschmölzt,
sambt einem Hän-gerl, mit beyläuffig 202 Stukh Diamant grösser und
clienern.
Ain Paar Ohrgeheng mit Morren Khöpch in Golt gefasst, darunter ein
Diamant, mit 3 Karten Perl behengt.
Ain Paar in Golt gefasste Ohrgeheng mit 54 Diamantl, 44 cleinen Perl,
daran an jedwedern 3 Khartenperl sambt einen grossen Pirren Perl.
Ain in Golt gefasstes Anhengerl mit 12 Diamantl, unten ein großes Pirren Perl.
Ain Pertl in Golt gefasst, mit 16 Stukh, darunter der halbe Theil mit
cleinem Schifferdiamantl, die andere Helffte mit cleinen Rubindl und
45 Lothperl versezt.
Ain Pertl in Goldt gefasst mit l5 Stukh, jedes mit 3 Rubindl besezt, sambt
28 gefasster Kharten Perl.
Ain in Golt gefasste Rubinene Khetten, mit 23 grossen und 23 clienern
Roßen, mit groß undt clein Rubin versezt Stein beyläuffig 741
Ain Pertl mit 39 Glidl, iedeß mit 3 Rubinen, darunter die mittern Stein
etwaß grösser.
Ain Paar auff neue Manier blab geschmölzte und in Golt gefasste Ohrgeheng, ein jedes mit 21 cleinen Rubinen und ist inwendig ein Perl zu
sechen.
Ain Anhengerle in Golt gefasst, in der Miten ein grosses Perl mit 7 Rubindl und 1 Diamantl.
Ain Foltrion Streissl mit 6 Rubindl und 4 Karten Perl.
Ain Meer Rössl, mit 21 Rubindl, daran 1 Perl.
Ain Federle von 3 Streissl, mit 49 Diamantl und 24 Schmaragd gross
und clein, auf jedwedern Streissl hanget 1 Schmaragdl.
Ain schwarz geschmölzte gulden Mäschen mit Kartenperl Stukh groß
und clein beyläuffig 62.
Sechs guldene schwarz geschmölzte grosse Khnäpff, ieder mit 7 Rubin,
darbey ain grösserer Khnäpff mit 5 Rubin und 1 cleines guldes Khnäpffl
mit 1 Rubin.
Ain Pißengüertl von 35 Pisenkhnäpffen und 36 Perlene Untermarch.
Ain Federle in einen rottlidernen Futroll mit 81 Diamant-Steindl und 28
Kartenperl und hanget auff den längeren Streissel ein grosses rundes
Perl.
No. 25.
No. 26.
No. 27.
No. 28.
No. 29.
No. 30.
No. 31.
No. 32.
No. 33
No. 34
No. 35.
No. 36.
No. 37.
No. 38.
No. 39.
No. 40.
No. 41.
No. 42.
No. 43.
No. 44.
No. 45.
No. 46.
Ain in Golt geschmölzte altuätterische Möschen, in der mitten ein grosser, an Seiten herumb 32 clein und grössere Rubin.
Zwölff plob geschmölzte falsche Roßen, iedweder mit 1 Karten Perl in
der Mitten.
Ain Halsgehengl mit 66 clienern Zollperl und hangen herab auch 24
Zollperl.
Vier Schnüer Zollperl, welche mit der Frau Graff Peterin von Zrin Sigill
verpetschiert.
Item clienere Zolperl 12 Schnüer, die Schnüer aber seint in der Länge
ungleich, auch mit der Frau Graff Peterin von Zrin Petschafft obsigniert.
Ain ganz guldene arwaiß Khetten mit 18 Schnüern, wägt 40 Loth weniger 1/2 quintl.
Ain Mans Ring mit einen grossen guetten diamantenen Dikhstein.
Item ein guldener Frauen Ring auch von einen diamantenen Dikhstein,
aber waß cliener.
Ain guldener Frauen Ring mit ainen grossen diamantenen Dikhstein,
dabey 6 Rauten.
Ain alter guldener Rosen Ring mit 18 Taffel und Dikhstein, in der Mitten ein grosser Diamant.
Ain guldener Ring mit 4 grossen und 3 cleinen Rubinen.
Ain grosser guldener Tüerkheß Ring mit 26 cleinen Diamant-Steindl
carmisiert.
Ain guldener Mans Ring, mit einen Ater Aug.
Ain spanischer Rosen Ring mit 25 clein Rubin.
Ain grosser Rosenring mit 19 Venedisch- oder beheimbischen Rauten,
so aber den Muethmassen nach falsch.
Ain Schächterle mit Arzeney Perl, wägt 3 Loth weniger 1/2 Quintl.
Ain Peitl, darinen drey grosse Weßward.
Ain Zenhner Pethen von Corallen, sambt einen Pisenkhnopff grossen
silbernen Pfening und ein guldenen Ring.
Ain Zitterte Nadl mit grossen gelwen Stein.
Ain viereggeter grosser Wäßerstein.
Zween falsche grien gefasste Stein.
Silberne Vilegran Knöpff, auff ein hungerischen Pölz, 1 Tuzet und 5
Stukh.
207
Silbergschmeidt
Ain groß vergulter Pecher, sambt ein Dekhel, darauff der
Mars sambt einen Schildt undt Herzoghüetl mit 3 Löwen,
in der Handt ein Partisan, wägt auff der Schneelwaag
Ain silbernes spanisches Salzvass, sambt aller Zugehör,
wägt auf der Schneel wag
Siben silberne hochgetribne Confect Tazen sechsegget,
wägen auf der Schneelwaag
Zwölff clein und groß getriben Tazen, wägen auff der
Schneelwag
Silberne Täler zwey Tuzet, wägen
Silberne Schissel der clieneren 12, wägen
Zwey Tuzet der mittern silbernen Schissel, wägen
Drey grosse silberne Schissl, wägen
Zwey gleiche grosse silberne weisse Handtpekh, jedes mit
seiner Gießkandl, wägen
Ein vergultes Handtpekh ohne Ziraten sambt der Khandl,
wägt
Drey silberne Flaschen einwendig verguldt, wägen
In einem rupffenen Peitl gross und clein silberne Khnäpff,
dabey auch crobatische Ringhäfftel, wägen
Ain silberner verguldter Pier-Pecher sambt den Dekhl,
wägt auff der Schisslwaag
Zween glatte silberne Leichter, wägen auff der Schissel
oder Schaalwaag
Zween getribne silberne Leichter, dabey ein Buffon, wägen
Zween silberne getribne Leichter, darauff ein Mändl mit
einer Cilien auff den Khopff, sambt 2 Buffon, wägen
Zwey silberne inwendig verguldte Salzvässl, wägen auff
der Schaalwaag
Ain Zier verguldte Zugger Pixen, wägt
Ain alter silberner Pecher, umb den Ranfft Zier verguldt,
wägt
Item ein ganz weisß silberner Pecher, wägt
Sechs silberne Leffl, wägen
208
Pfundt
12
Loth
7
12
10 1/2
24
28 1/2
72
14 1/2
13 1/2
4
6
7
61
67
72
79
67
19
9
1 Quintl
9 1/2
16
3 Quintl
Pfundt
Ain Pier Pecher auff 3 Khnäpffen, sambt einen Dekhl, mit
Schmaragdt undt andern cöstlichen Stein versezt, in einen
rott lidernen Futerall, ob er aber van puren Goldt, hat man
auß Mangl der Goltschmidt nit eigentlich wüssen khünen,
wägt
Loth
54
Paarschafft
No. 1.
No. 2.
No. 3.
No. 4.
No. 5.
No. 6.
No. 7.
No. 8.
No. 9.
No. 10.
No. 11.
No. l2.
No. 13.
No. l4.
Ain Sakh Cranen, Stukh
In einen Sakh Cranen, Stukh
Cranen Stukh
Cranen Stukh
Cranen Stukh
Cranen Stukh
Funffzechner
Funffzechner
Funffzechner
Funffzechner
Funfzechner
Groschen
Groschen
Cranen Stukh
1000
1000
1244 1/2
849 1/2 1/8
600
1000
499 F
1467 F 30
368 F
497 F 45
446 F 30
402 F
248 F 54
36 1/8
Verzeichnus deß Geschmuggs, Silbergschmeidt undt Paarschafft.
J. E.(?)
Tschakhaturn den 18. July 1670.
209
3/1.
Csáktornya, 1671. október 30.
A királyi biztosok leltára néhai Zrínyi Péter konfiskált ingóságairól
Jelzet: MOL, U. et C. 101/26 pp.1–16.
Čakovec, 30. listopada 1671.
Inventari kraljevskih povjerenika o konfisciranim
pokretninama pokojnog Petra Zrinskog
Oznaka: MOL, U. et C. 101/26 pp.1–16.
Inventarverzeichnis der königlichen Beauftragten über die in Beschlag
genommenen Mobilien des ehemaligen Péter Zrínyi
Signatur: MOL, U. et C. 101/26 pp.1–16. Ungarisches Landesarchiv, Budapest.
Specificatio
omnium Chyaktornae inventatorum et pro sacra caesarea regiaque maiestate
reservatorum mobilium quondam comitis Petri a Zrin.
Aurum et argentum
Aurum conquisitum ex fluvio Draui, purum putum, ponderis
aureorum
Ex argento probae Augustanae partim deaurato, partim albo cum
forcinulis librarum
Ex argento sine proba librarum
Forcinulae cum manubriis argenti probati
Fibularum argentearum deauratarum et in qualibet earum lapilli
Rubyn, quae ex thorace aliquo detractae sunt paria
Coclearia Turcica pro itinere argentea deaurata ex carmasin auro et
argento, theca intertexta obducta
Crux argentea deaurata, interne cum figuris ligneis et perlis viginti
tribus elaborata
Agnus Dei argenteus cum parva catenula, decem dopletis lapidibus
elaborata et interne oppositis duabus in ligno incisis imagunculis
Nodi argentei deaurati decem cum aliis similiter argenteis deauratis,
nodulis totidem in universum
Nodi alii parvuli cum stellulis argenteis ex lapide viridi seu
calcidonio
210
42 1/2
44 1/4
46
No. 5
No. 21
No. 2
No. 1
No. 1
No. 20
No. 24
Theca plumaria argentea smaldata
Scatula argentea seu pixis interne deaurata
Vitrum pretiosum ex christallo montano inferne et superne auro
circumdatum ac inferne lapidibus viridibus pretiosis ornatum cum
suo cooperculo in theca nigra
Disciplina argentea ex Scoffio cum tribus argenteis deauratis nodis
No. 1
No. 1
No. 1
No. 1
Auro et argento obducta scepta Bozdohán, frameae et gladii seu Pallas
Sceptrum argento deauratum Banale ex ligno Hebein, quod antiquo vero
observato modo in Regno Croatiae remanet, quo facto etiam hoc reverendissimo
ac illustrissimo domino episcopo Zagrabiensi ad manus traditum et hoc pro
humillima informatione adnotatum est.
Aliud sceptrum argentum deauratum ex ligno Hebein
No. 1
Sarculus ex albo argento in extremitatibus rosis per totum argento
No. 1
inaurato obductus
Gladius Pallas dictus cum ferro exigui valoris vagina bisso rubro
No. 1
obducta, nullo ornata argento, manubrium vero totum argenteum
parvulis Tyrkyssiis (quorum tres desunt) ornatum, in extremitatibus
manubrii superiori caput draconis, in ore granum Corollae seu clariis
rubrum gestans, sine omni ligatura
Alius gladius Pallas dictus, cuius vagina praeter manubrium in sex locis No. 1
argento deauratis rosis ornata et crux similiter argentea deaurata cum
ligatura et ferro bono
Item alius gladius Pallas dictus antiqui ferri boni; cuius manubrium in
No. 1
partibus crux vero totaliter argentea cum ligatura ex serico coelestini
coloris
Gladii seu Pallas dicti, quorum cruces et extremitates ex argento
No. 2
deaurato
Framea cum manubrio ex Jaspide, Tyrkyssiis et Rubinis, Granatisque
No. 1
ornata et ex puro auro noviter elaborata, in qua nonnisi in cuspide et
extremitate unicus et medius lapis deest, cum ferro Damasceno
aestimata 6000 m. florenorum
Alia framea argento inaurato obducta lata cum lapide Grannato seu
No. 1
sanguineo Plutstein dicto, in manubrio eiusdem frameae cum zona
sericea caerulea novi operis cum ferro
Item framea cum ferro Damasceno argento albo et in rosis deaurato
No. 1
obducta antiquioris laboris cum zona sericea simili caerulea
211
Frameae aequales noviter factae et argento inaurato in manubriis et
extremitatibus copiose circumductae, in quarum cuiuslibet manubrio
similis lapis ruber, Pluetstain vocatus, habetur ferrum utriusque vel
Turcicum, vel Damascenum
Framea argento inaurato elaborata nova, habens manubrium ex cornu
bubali, ferrum Turcicum cum zona nova sericea caerulea
Item framea cum ferro Damasceno, in qua duo Tyrkyssii et unus ruber
lapilli eidem ferro appositi, immediate sequenti consimilis, praeter
manubrium etiam ex cornu bubali, crux vero argentea antiqui operis in
extremitatibus solum pridem inaurata, sine omni ligatura et zona
Framea cuius manubrium et extremitates argento inaurato obductae
sunt, ferrum Turcicum, cum zona sericea caerulea, sed framea attrita
Framea in extremitatibus et per totum manubrium in forma antiqua
argento inaurato obducta, cum ligatura correi veteris, similiter argento
inaurato in certis locis ornata cum ferro Fringiae Genuae
Frameae aequales, fere aequaliter argento inaurato in locis debitis
obductae ligaturae, earundem aequales ex correo argento inaurato
ornatae, unius ferrum Turcicum, alterius latius antiquum ferrum
Framea simplicis antiqui argenti, sicut et correi, ligatura inaurata ornata,
cum ferro Turcico valde attrita
Framea cum ferro antiquo brevis, albo argento simpliciter ornata cum
ligatura ex correo
Pugio Turcicus cum vagina argentea, habens in fronte manubrii
Tyrkyssium unum
No. 2
No. 1
No. 1
No. 1
No. 1
No. 2
No. 1
No. 1
No. 1
Argento deaurati apparatus equestres et tegumenta equestria
Apparatus equestris latitudinis duorum circiter digitorum, cui in fronte No. 1
rosa seu circulus rotundus, cum dependentia zonarum sericearum
solum, cum simili antilena, in cuius medio lapis ruber pluetstain dictus,
lora sericea auro intertexta attrita, ex quo apparatu aliquod argenti
frusta desunt
Alius apparatus equestris argenti vilis et operis Turcici inauratus
No. 1
quidem, sed attritus cum antilena sua, in quo etiam frustella aliquot et
media, in superficie catena desiderantur
Item apparatus latitudinis medii digiti, ex argento inaurato factus,
No. 1
attritus, sine catenula in medio superficiei, cuius antilena lacera,
desuntque dependentiae et aliquot frustella
212
Apparatus latitudinis minoris digiti, ex argento inaurato, cui rosae
dependere debentur desunt, similem habens antilenam sine capistro et
postilena
Apparatus equestris cum antilena et postilena ex argento albo, sine
capistro, cum rosis et catenis inauratis, zona sericea aureo filo intertexta,
in cuius froeno in extremis quatuor rosae, in qualibet unus ruber lapis
granatus habetur, in superficie autem frontis et in medio antilenae lapis
unus, et postilenae similiter unus deest
Antilena equestris argento deaurato circumdata
Froena argentea sine loris ad latitudinem medii digiti ad formam
Turcicam
Aliud froenum sine loris ad formam nodorum ex argento confectum,
cum quinque rubris et uno albo lapillis vilibus insignitum, cor habens,
sed attritum
Antilena similiter ad formam nodorum argento deaurato exornata et
orbiculo seu stella similiter deaurata insignita
Tegumentum operis Turcici pro equo cooperiendo cum circumferentiis
aureis dependentibus
Aliud tegumentum ex bysso rubro praestantius opere Phrygio
elaboratum
Aliud etiam elegantius eiusdem operis
Item aliud eiusdem operis ex rubro bysso vilius et attritum parum
Adhuc unum per totum auro, opere Phrygio elaboratum ex Athalico
aliquantum atritum
No. 1
No. 1
No. 1
No. 2
No. 1
No. 1
No. 1
No. 1
No. 1
No. 1
No. 1
Vestes
Vestis aestivalis ex aureo Brochato, cum nodis aureis triginta et in
quolibet nodo lapillus parvus unus Rubyn, cum rosulis parvis aureis
triginta et in qualibet rosula lapillus parvus Rubyn unus, deinde in
qualibet manica nodi ex Scoffio flavo sex
Vestis nova caerulea ex Athalico cum viginti novem nodis ex matre
perlarum aut unionum, in quorum quolibet lapis parvus Rubyn auro
inclusus
Chlamis una ex bysso regii coloris cum subductura flava Tarczanellina
seu Brochato cum sex nodis, quolibet septem instructo lapillis Rubyn
Chlamis alia ex bysso nigro, flavo Tarczanello seu Brochato subducta
cum sex nodis aureis, in quorum quolibet minores adamantes septem,
medius tamen maior reliquis
No. 1
No. 1
No. 1
No. 1
213
Chlamys una aestiva ex panno sericeo subatri coloris, nodis oblongis ex No. 1
Scoffio
Chlamys una ex bysso muliebris cum subductura sobolina et fimbriis
No. 1
argenteis et aureis circumdata, cum nodis parvulis aureis triginta, in
quolibet lapis parvus Rubyn habetur
Cinguli Turcici Persici operis, ex argento et serico variegato contexti
No. 2
Tapetes, tegumenta, peristromata et sellae
Tegumentum Venetianum flavo Athalico subductum, acu
elegantissime elaboratum et ob raritatem laboris sex millibus
aestimatum a Zrinianis
Tegumentum sericeum in partibus ex Athalico rubro et in medio ex
flavo ad rosas acu pictum, cum nonnullis insertis minoribus perlis seu
unionibus
Sericei tapetes Venetiani
Germanici operis tapes ad formam Turcicam elaboratus ex lana
Tapetes Persici operis, quorum unus in medio lacer
Tapes similis Persici operis
Novorum peristromatum longorum ex rubro Damasco, alba tela
subductorum frusta
Ex materia subviridi pro octodecim sellis, ad divertos acu pictos flores,
superiora et inferiora folia
Item ex simili materia et opere tapes
Item rosae eiusdem operis
Ex viginti quatuor sellis detracta superiora et inferiora folia,
aliquantum attrita
Pariter minora folia simplicia
No. 1
No. 1
No. 5
No. 1
No. 2
No. 1
No. 30
No. 18
No. 1
No. 11
No. 24
No. 12
Aureum et argenteum Brochatum et Byssus
Ex brochato merasei coloris argenteo ulnae
Ex brochato aureo regii coloris, ulna
Brochati rubri, rosis intertexti, ulnae
Ex brochato aureo et argenteo flavi cloris, ulnae
Brochati argentei caerulei coloris ulnae
Ex bysso nigro fino, ulnae
214
No. 22 3/4
No. 1
No. 13 1/2
No. 4 1/2
No. 8
No. 33
Cuspides, fimbriae et zonae pro baldachino filo sericeo et argenteo intermixtae
Ex Athalico rubri et flavi colorum ad rosas acu pictas pro Baldachino
deputata frusta
Diversae sericeae argenteae dependentiae pro Baldachino destinatae
Ex serico merasei coloris argento intermixto parum minores fimbriae,
ulnae
Ex serico eiusdem coloris et argento minores fimbriae, ulnae
Item ex filo argenteo et aureo fimbriolae
Fimbriarum pro sellis ex albo, rubro et flavo serico, ulnae
Ex rubro et albo serico maiores fimbriae, ulnae
Item ex serico eiusdem coloris minores fimbriae, ulnae
Fimbriae ex rubro serico, ulnae
Zonae ex rubro serico, ulnae
Zonarum ex rubro et albo serico fasciculi
Item aliae zonae ex rubro et albo serico, ulnae
Cuspidum argento et auro intertextarum altitudinis plusquam unius
spitamae, ulnae
Cuspidum minorum auro et argento intertextorum, ulnae
Argentei galloni lotonum
No. 7
No. 21
No. 55
No. 6 1/2
No. 23
No. 21
No. 74
No. 21
No. 32
No. 7
No. 29
No. 2 3/4
No. 3
No. 9
Res ex tela alba, aureo filo intertextae et similes aliae
Cervicalia aureo et argenteo filo picta
Item pro cervicalibus eiusdem laboris circumferentiae
Pro cervicalibus eiusdem laboris frusta
Pro cervicalibus dicti laboris frusta
Mantile ex tela aureo filo pictum
Lintiaminum per totum aureo et sericeo filo pictorum, par
Lintiaminum aliud par, quorum unum per totum aureo filo
contextum et fimbriis aureis circumdatum, aliud vero contextura et
fimbriis destitutum
Ornamenta ad rosas aureo filo picta pro lintiaminibus
In duobus frustis ex Damasco Belgico pro mappis faciendis, ulnae
Item ex simili Damasco Belgico in tribus frustis, pulchri laboris pro
strophiolis conficiendis, ulnae
Rosae argenteo et aureo filo pictae pro mappis
No. 4
No. 2
No. 4
No. 2
No. 1
No. 1
No. 1
No. 9
No. 38
No. 140
No. 4
215
Aliae res particulares
Lapis verus magneticus cum catenula ferrea ponderans lotones 18 1/2
Corneta argento et auro leonico pulchre elaborata, cum suis zonis et
circumferentiis, cuspide cuprea deaurata
Bursa venatoria pro reponendis avibus auro et argento acu picta, cum
circulo argenteo
Ventilabrum muliebre strutionis, cum manubrio ex Iaspide, lapidibus
rubris et viridibus per totum ornatum
Cristae ex ardeis prout Croatarum moris est portare
Sobolinarum pellium praestantiorum par
Arcus et sagittae Tartaricae cum thecis aureo et argenteo filo contextis
Lapis octo angularis Turcicus in forma rosae et in eadem rubri et
virides viginti duo parvi lapilli, in medio vero magnus unus viridis,
pro cingulo Turcico
Armaria ex ligno Indico uniformia, aereis elegantibus figuris elaborata
Cistula parva nigra pincernula, cum sex lagenulis vitreis et suis
cooperculis per totum incisis
Horologium pentile magnum rotundum ab extra cupreum deauratum
Figurae antiquitatum ex aere fusae
Cornua rariora et incognita
No. 1
No. 1
No. 1
No. 1
No. 3
No. 1
No. 1
No. 1
No. 2
No. 1
No. 1
No. 4
No. 3
Arma
Sclopi longi Tessini inaurati et matre perlarum ornati
Sclopetum longum Florentinum in extremitatibus ubique argento
obductum
Sclopeta brixiensia
Carabina Belgica in extremitatibus argento ornata
Paria pistolarum, inter quae unum Rakoczianum in extremitatibus
puro auro obductum, in toto paria
Chyaktornae die 30 Octobris 1671.
Horatius Gulielmus Calucci m. p., Petrus Prasinzky m. p.
216
No. 2
No. 1
No. 3
No. 1
No. 14
3/2.
Csáktornya, 1671. október 30.
A királyi biztosok leltára néhai Zrínyi Péter konfiskált ingóságairól
Jelzet: MOL, U. et C. 101/26 pp. 57–58; 31–56.2
Čakovec, 30. listopada 1671.
Inventari kraljevskih povjerenika o konfisciranim
pokretninama pokojnog Petra Zrinskog
Oznaka: MOL, U. et C. 101/26 pp. 57–58; 31–56.
Inventarverzeichnis der königlichen Beauftragten über die in Beschlag
genommenen Mobilien des ehemaligen Péter Zrínyi
Signatur: MOL, U. et C. 101/26 pp. 57–58; 31–56. Ungarisches Landesarchiv, Budapest.
Inventarium
Omnium mobilium, quae per sacrae caesareae maiestatis clementissime
delegatos commissorios in arce Chyaktornyensi inventata, ordine conscripta et
per requisitas idoneas personas aestimata sunt et iterato reaestimata.
Vestes viriles
Pelliceum unum ex bysso citrini coloris ventribus lynceis subductum,
aliquantum attritum, cuius nodi ex schoffio, aestimatum
Aliud pelliceum ex rubro scharlat, pelle vulpina subductum, cuius
nodi pariter argentei ex schoffio, aestimatum
Item pelliceum ex rubro bysso ventribus lynceis subductum,
attritum, cuius nodi argentei ex schoffio, aestimatum
Item aliud pelliceum ex panno hollandico, merasei coloris, ex gutture
vulpino pelle subductum, sine nodis, aestimatum
Item pelliceum comitis ex panno moravico, attritum et
simplicissimum ex panno moravico in venationibus per eundem
comitem uti solitum, aestimatum
Capucium unum ex bysso rubro, vulpe grysia circumdatum,
attritum, aestimatum
Aliud capucium ex panno albo hollandico, pelle sobolina exigui
valoris circumdatum, aestimatum
R.f. 30
R.f. 35
R.f. 30
R.f. 20
R.f. 3
R.f. 2
R.f. 6
2 A királyi biztosok által aláírt és megpecsételt eredeti leltár első két oldala elveszett, ezt a másolatból (pp. 57–58.) pótoltuk.
217
Item capucium aliud ex bysso flavo, pelle sobolina circumdatum,
aestimatum
Nova aestiva vestis ex rubro atthalico, cum 24 argenteis deauratis
nodis et totidem similibus rosulis, in manicis vero cum 20 nodis, filo
aureo intertextis, aestimata
Alia nova aestiva vestis ex rubro panno hollandico, in pectore cum 20
nodis fildegran, in manicis vero cum 30 simplicibus nodis argenteis,
aestimata
Chorax attritus ex Brochato argenteo et quasi lacer, 17 nodulis
argenteis deauratis et totidem similibus rosulis, aestimatus
Vestis aestiva bona, ex Attalico citrini coloris, cum 49 nodis, aureo
filo intertextis, aestimata
Vestis aestiva ex bysso citrini coloris, sine nodis attrita, aestimata
Alius chorax aestivus, ex Brochato flavo, cum nodis aureo filo
intertextis, aestimatus
Thorax ex nigro bysso, rubra Taffotta subductus, aestimatus
Subductura ex antiquo Tarczanello argenteo, attrita, aestimata
Chlamys ex bysso rubro, sine nodis et subductura, aestimata
Chlamys ex panno Hollandico subalbo, cum ducturis et nodulis ex
filo aureo sine subductura, aestimata
Vestis ex panno rosei coloris, cum nodis Fildigran, aestimata
Alia vestis ex panno rubro sericeo, cum nodulis argenteis, ex
Schoffio, aestimata
Item alia similis ex panno rubro sericeo, cum nodulis immediate
priori similibus, flava Taffotta subducta, aestimata
Item ex rubro bysso, albo Tarczanello subducta vestis cum nodulis
filo aureis, aestimata
Subductura una brevis ex Tarczanello aureo, aestimata
Caligae ex panno Hollandico, merasei coloris, cum soccis, ex flavo
Carmasino consutis, aestimatae
Aliae caligae ex panno atri coloris, attritae, aestimantae
Aliae caligae ex panno Hollandico rubro, aestimatae
Item caligae ex rubro scharlath attritae et a tineis corosae, aestimatae
Aliae caligae ex panno rubro, alba tela subductae, aestimatae
Cingulus unus longus ex filo albi serici contextus, aestimatus
Item alius cingulus ex filo rubri serici contextus, sed attritus et lacer,
aestimatus
Item alius cingulus ex materia sericea contextus, aestimatus
218
R.f. 12
R.f. 24
R.f. 17
R.f. 10
R.f. 16
R.f. 5
R.f. 16
R.f. 8
R.f. 10
R.f. 10
R.f. 16
R.f. 18
R.f. 18
R.f. 18
R.f. 25
R.f. 10
R.f. 4
R.f. 2
R.f. 4
R.f. 4
R.f. 4
R.f. 8
R.f. 2
R.f. 2
Tria paria tibialium sericeorum, levioris precii, unum par aestimatum R.f. 9
tribus Rhenensibus, in toto
Tres thoraces famulorum, a tineis consumpti et destructi insimul,
x 30
aestimati
Vestes muliebres
Vestis una ex bysso nigro, triplici ordine, ex filo aureo et argenteo,
unicuiusque ordinis unius spitamae latitudinis, fimbriis ad rosas
factis vetus et lacera, aestimata
Chorax muliebris, ex Atthalico variegato, cinerei coloris, cum
fibulis argenteis deauratis et in quavis fibula tres lapilli rubini,
quae fibulae ex eodem thorace detractae, et interrariora reservatae,
thorax vero aestimatus
Item alius thorax muliebris ex materia Tarczanelli argentei, magis
attritus, sine fibulis, aestimatus
Capucium hyemale ex bysso nigro, argenteis gallonis et plumis
nigris strucionis ornatum, aestimatum
Antipendium muliebre ex nigro Flior cum fimbriis sericeis,
Tredecim paria tibialium sericeorum ordinariorum muliebrium
diversi coloris, ex quibus tria paria dominae comitissae à Zrin,
Graecium transmissa sunt. Residuorum 10, quodlibet par
aestimatum Rhenensium 3, faciunt
Tria paria chyrothecarum, unum aestimatum 24 cruciferorum,
faciunt
R.f. 30
R.f. 10
R.f. 5
R.f. 3
R.f. 1 x 45
R.f. 30
R.f. 1 x 12
Argentea
Horologiorum unum Nierenbergense, in theca argentea, sine
R.f. 15
campanula aestimatum
Variorum argentorum nodorum Hungaricorum et fibularum cum R.f. 19 x 30
aliis ornamentis, ex argento viliori, in universum 39 lotthonum,
unus aestimatus 30 crucferorum, faciunt
Antilena ex vili Turcico argento, latitudinis medii digiti, attrita et R.f. 1
lacera, aestimata
219
Tegumenta lectorum
Tegumentum hyemale ex rubro Damasco, rubra tela subductum,
Tegumentum aestivale Venetianum ex rubra Taffotta, flava tela
subductum, aestimatum
Item aliud simile ex Taffotta coelestini coloris, rubra tela
subductum, attritum, aestimatum
Item parvum tegumentum aestivale Venetianum ex atthalico rubro,
cum albo argenteo Tarczanello, aliquantum maculatum,
aestimatum
Tegumentum hyemale ex Atthalico merasei coloris ab intra, et extra
flava taffotta circumductum, quod dominae comitissae Graecium
transmissum est, aestimatum 7 Rhenensium
Tegumentum hyemale ex Atthalico rubro, flava Cortll Taffotta
subductum, aliquantum lacerum et attritum, aestimatum
Aliud tegumentum hyemale ab extra violaceo Atthalico, in medio
vero rubris et argenteis tabulis quadratis vetustis ornatum
Item tegumentum hyemale ex materia sericea rubri et albi coloris,
in medio flava Taffotta cum rosis acu pictis, leonici auri intermixtis,
maculatum, aestimatum
Tegumentum ex pilis camelinis vetus et lacerum, aestimatum
Tegumenta 9 ex lana crassa, quodvis aestimatum R.f. 1, faciunt
Duo tegumenta alba Gausape dicta, aestimata
Cervicalia ex rubro bysso tria, aestimata
Item tria tegumenta attrita et lacera in domo tricesimali reposita,
aestimata
R.f. 6
R.f. 8
R.f. 8
R.f. 8
R.f. 6
R.f. 9
R.f. 8
R.f. 3
R.f. 9
R.f. 2 x 30
R.f. 2 x 30
R.f. 8
Tegumenta super ephipia
Tegumentum ex lana rubra, aestimatum
Aliud simile tegumentum, sed aliquantum attritum, aestimatum
Item aliud sat attritum, aestimatum
Tegumentum pro ephipio muliebri antiquum, ex alba materia,
aestimatum
220
R.f. 5
R.f. 3
R.f. 2 x 30
R.f. 3
Tapetes
Tapes unus domestici laboris, filis diversi coloris laneis contextus,
et in extremitatibus fimbriis circumdatus, aestimatus
Item eiusdem laboris et operis, talis tapes major, aestimatus
Tapes Turcicus flavis, rubris et albis coloribus variegatus,
aestimatus
Tapes turcicus usuatus et maculatus, aestimatus
Similis tapes parum minor, aetimatus
Tapes magnus Turcicus lacer et attritus, in aestimatus et pro
domestico usu relictus
Similiter duo tapetes ex panno viridi, pro domestico usu relicti
Quinque antiqui tapetes laceri, Varasdini in domo tricesimali
asservati, aestimati
R.f. 7
R.f. 10
R.f. 10
R.f. 8
R.f. 4
R.f. 4
Peristromata et dependentiae lectorum
Sex magna frusta peristromatum, figuris Belgicis consignata, seu
Persici operis, quorum duo noviora, quatuor vero iam attrita,
aestimata
Peristromata ex coreo Venetiano deaurata, cum magnis rosis
hyppochausti maioris, iam attrita, una cum tapete ex coreo,
aestimata
Item pro minori cubiculo huius operis, ex coreo deaurato,
peristromata attrita et usuata, in totum aestimata
Pro parvulo cubiculo ejusdem operis ex coreo, iam attrita
peristromata, aestimata
Ex semi Damasco seu Brochato rubro, tria frusta longiora et duo
breviora, in toto aestimata
Coelum unum super lectum ex Damasco, cum aliquo maiori
dependenti frusto, aestimatum
Duo frustella, ex materia sericea variegati coloris, aestimata
R.f. 150
R.f. 70
R.f. 50
R.f. 25
R.f. 12
R.f. 12
R.f. 1 x 30
Byssus, Atthalicum, Taffota sericum, pannus, colorata tela et
variae aliae materiae
Duae ulnae ex bysso nigro, aestimata ulna 4 Rhenensium, faciunt
Item ex bysso rubro, in duobus frustellis ulnae 2 1/2, in toto
aestimatae
R.f. 8
R.f. 5
221
Ex bysso viridi, 1 quartale, aestimatum
Ex bysso nigro ad rosas contexto, ulnae 9, una aestimata 4 R.f.,
faciunt
Item ex bysso Taffottae nigrae, in 4 frustis ulnae 52, una aestimata 1
R.f. 30 cruciferorum, faciunt
Ex antiquo bysso telprae Tribsomet dicto, ulnae 10 una aestimata
cruciferorum 15, faciunt
Ex Atthalico flavo, seu aurora Forb dicto, ulnae 6, una aestimata 4
R.f., faciunt
Ex Atthalico rubro ulnae 19, una aestimata 3 R.f., faciunt
Item ex Atthalico rubro, sed leviori, 3 ulnae, una aestimata 1 R.f.
cruciferorum 30, faciunt
Item ex semi Atthalico, Spalier Ottlis dicto, ulnae 7 1/2, una
aestimata 30 cruciferorum, faciunt
Ex semi Damasco rubro, seu Brochatto, ad rosas contexto, ulnae 16,
una aestimata 1 R.f., faciunt
Ex alba Taffotta ulna 1, aestimata
Item ex alba Cortll Taffotta 28 ulnae, una aestimata 36 cruciferorum,
faciunt
Ex viridi Cortll Taffotta, 32 ulnae, una aestimata 36 cruciferorum,
faciunt
Ex simili Cortll Taffotta, coelestini coloris, ulnae 26, una aestimata
36 cruciferorum
Ex flava Cortll Taffotta, ulnae 25, una aestimata 36 cruciferorum,
faciunt
Ex rubra Taffotta duplici, 3 ulnae, una aestimata 2 R.f., faciunt
Ex Atthalico ceruleo ulnae 15 1/2, una aestimata R.f. 3 30 x, faciunt
Ex Felpra regii coloris 2 ulnae, una aestimata 1 R.f. 30 x, faciunt
Ex Taffotta pro cingulis variegatis 11 ulnae, aestimatae in toto
Ex materia argentea Thoch dicta, ulnae 3, una aestimata 1 R.f. 30 x,
faciunt
Ex aureo Brochatto seu Tarczanello ulnae 3 1/2, aestimatae in toto
Ex simili Brochatto seu Tarczanello cerulei coloris 2 ulnae, una
aestimata 1 R.f. 30 x, faciunt
Frustum seu petia una ex materia viridi lanea, Puch dicta,
aestimatum
Ex nigro Flyor ulna 1 1/2, aestimata in toto
Ex leviori Flyor 3 frusta, aestimata
222
x 30
R.f. 36
R.f. 78
R.f. 2 x 30
R.f. 24
R.f. 57
R.f. 4 x 30
R.f. 3 x 45
R.f. 16
x 45
R.f. 16 x 48
R.f. 19 x 12
R.f. 15 x 36
R.f. 15
R.f. 6
R.f. 54 x 15
R.f. 3
R.f. 9
R.f. 4 x 30
R.f. 6
R.f. 3
R.f. 6
x 30
R.f. 1
Serici simplicis necdum filati, librarum 3, et 10 lotth, aestimata in
toto
Item serici filati diversi coloris librarum 7 1/2, una aestimata 8 R.f.,
faciunt
Panni Granat merasei coloris, ulnae 13, qui pannus non aestimatus,
sed pro solutione officialium aulae reservatus est
Telae ceruleae petiae 12, una aestimata 36 x, faciunt
Item petiae integrae 5 1/2 ex panno Septuh dicto, qui similiter pro
solutione servorum reservatus est, cuius una petia aestimata 15 R.f.
Item aliae petiae 6 panni latioris Fioreth dicti una petia aestimata 20
R.f., qui etiam relictus, pro solutione servorum aulae
Item telae ceruleae aliae petiae minores 15, una aestimata 10 x,
faciunt
Ex tela variegata petiae 49, una aestimata 45 x, faciunt
Ex tela Turcica meliori lanea pro cingulis, 7 petiae, una aestimata 30
x, faciunt
Quadraginta et unus cingulus, plane communes et viles, unus
aestimatus 25 x, faciunt
Cingulus unus pro textura ex bombyce, ponderans circiter 8 libras,
aestimatus
Item fila ex bombyce rubra et cerulea, aestimata
Item nodorum Germanicorum parvorum communium, duodenae
16, aestimatae in toto
R.f. 9
R.f. 60
R.f. 7 x 6
R.f. 2 x 30
R.f. 36 x 45
R.f. 3 x 30
R.f. 10 x 15
R.f. 3
R.f. 1
R.f. 1
Argentei sericei nigri et albi cuspides zonae seu gallonae et similia
Argenteae auro intermixtae leviores zonae 15 Lotth et medius,
aestimatus 1 Lotth, 45 cruciferorum, faciunt
Huiusmodi zonae et cuspides minores 6 Lotth, unus Lotth 45
cruciferorum, faciunt
Quinque ulnas cuspidum ex Leonico argento, una ulna 12
Petiae duae zonarum ex Leonico, petia 1 aestimata R.f. 1 et 30
Similiter flavi cuspides ex Leonico librarum 2 Lotth 10, in toto
aestimati
Ulnae 11 zonarum Leonicarum, una 6 cruciferorum, in toto
aestimatae
R.f. 11 x 37
Vien. 2
R.f. 4 x 30
R.f. 1
R.f. 3
R.f. 6
R.f. 1 x 6
223
Huiusmodi ex Leonico fimbriae, ulnarum 18, una 6 cruciferorum,
faciunt
Duae ulnae et media cuspidum maiorum sericeorum, ulna
Una et media mediocriorum talium cuspidum in nigrorum, in toto
aestimata
Septem ulnae zonarum ex albo et rubro serico, ulna 6 cruciferorum,
in toto aestimatae
Petiae tres cuspidum alborum, in toto aestimatae
Septem ulnae minorum cuspidum nigrorum, ulna 6 cruciferorum,
facit
Novem ulnae cuspidum alborum, aestimata ulna 12 cruciferorum,
faciunt
Variae cuspides albae, in totum aestimatae
R.f. 1 x 48
R.f. 1 x 52
x 30
x 45
R.f. 3
x 42
R.f. 1 x 48
R.f. 10
Confecturae ex tela alba linteamina
Linteaminum unum par, aureo filo intertextum, sed attritum
aestimatum
Ex domestica tela, necdum consuta linteaminum paria 15,
aestimatum par 2 R.f., faciunt
Item unum par inconsutum, aestimatum
Tria paria maiora, sed attrita, aestimatum unum 2 R.f., faciunt
Tria paria huius operis, missa sunt Graecium comitissae pro usu
necessario.
Tria antiqua linteamina, aestimatum
R.f. 8
R.f. 30
R.f. 1 x 30
x6
x1
Mappae
Quinque mappae ex tela Damascena aestimata una 1 R.f. et 30 x,
faciunt
Ex subtiliori tela mappa una aestimata
Item una magis attrita aestimata
Duae serico filo intertextae, sed iam lacerae mappae aestimatae
Octo mappae ex tela domestica aestimata una 1 R.f. et 30 x, faciunt
224
R.f. 7 x 30
R.f. 2
R.f. 1
R.f. 2 x 30
R.f. 12
Mantilia
Ex tela Belgica mantilia 5, aestimatum R.f. 1, faciunt
Item unum argenteo et aureo filo intertextum, aestimatum
Huius formae aliquantum minus aestimatum
Ex tela domestica mantilia 11, aestimatum unum 25 x, faciunt
R.f. 5
R.f. 2
R.f. 1 x 30
R.f. 4 x 35
Strofiola mensalia
Ex tela Damascena aliquantulum attrita, duodenae 6 et tria
seperata, una duodena aestimata 2 R.f. 30 x, faciunt
Ex tela domestica, 8 duodenae, una aestimata R.f. 1 30 x, faciunt
R.f. 15 x 37
Vien. 2
R.f. 12
Cervicalia
Unum par filo aureo intertextum aestimatum
R.f. 3
Telae subtiliores Czinaboff dictae et aliae ex tela domestica, confecturae
Duae petiae Belgicae Czinaboff, quarum una comitissae Graecium
transmissa, remanens autem aestimata
Duae petiae Turcici Czinaboff, una aestimata 12 R.f., faciunt
Huius materiae crassioris parvula petia aestimata
In duobus frustis 4 ulnae Czinaboff seu Tintuch dictae, una
Ex tela Belgica latiori 12 ulnae, una aestimata R.f. 1, faciunt
In octo frustis domesticae telae 80 ulnae, una aestimata 12
Una petia ex pedestri labore, pro conficiendis mappis, aestimata
Duae petiae minores huius operis pro strofiolis mensalibus, una
aestimata 2 R.f., faciunt
Ex Bombyce telae Turcicae in 5 fustis, ulnae 80, una aestimata 5
Ex leviori domestica tela, ulnae 255, ulna aestimata 7 cruciferorum,
Vien. 2, faciunt
Ex tela crassiori domestica 32 ulnae, una aestimata 5 cruciferorum,
faciunt
R.f. 12
R.f. 24
R.f. 2
R.f. 3
R.f. 12
R.f. 16
R.f. 4
R.f. 4
R.f. 6 x 40
R.f. 31 x 52
Vien. 2
R.f. 2 x 40
225
Pellaria
Unum par sobollinarum aestimatum
Variae pelles lyncium et martum, a tineis totaliter consumptae, in
toto aestimatae
R.f. 8
R.f. 4 x 30
Imagines
Tredecim levioris picturae in formam provinciarum vel
territoriorum, aestimatae in toto
Aliae 39 picturae plerumque lacerae et vetustae erant, quidem
aestimatae, sed pro nunc ad ornamentum domus relictae
R.f. 8
Specula
Speculum magnum, cuius folium quinque spitamarum in altum,
trium et mediae in latitudinem lignea ligatura nigra circumdatum,
aestimatum
Similiter octo angulare, sed in folio minus speculum, aestimatum
Tria specula minora ligneis nigris ligaturis circumdata, sed iam
totaliter maculata, unum aestimatum 8 R.f., faciunt
Speculum unius et mediae spitamae, cum circum ferentia ex
testudine, aestimatum
Speculum unum rubro bysso obductum cum fibulis aereis, interne
falsis lapidibus ornatum
Aquila lignea deaurata in medio speculum exiguum continens
R.f. 22
R.f. 15
R.f. 24
R.f. 6
R.f. 3 x 30
R.f. 6
Cistae et res ligneae
Cista magna ferea Nierinbergensis cum 12 seris, aestimata
Alia cista ferea 12 seris, laboris Nierinbergici aestimata
Similis huius operis minor, aestimata
Cistula una nigra in duas partes se solvens, aestimata
Cistulae duae nigrae, coreo obductae campestres vitris impletae,
cooperculis carentibus, aestimatae
Cistula in forma farmacopaeae, potioribus requisitis destituta,
oblonga vetusta, alba cistula aestimata
Nigra cistula oblonga
226
R.f. 40
R.f. 15
R.f. 10
R.f. 6
R.f. 12
R.f. 2
R.f. 1 x 30
Cistula alba aestimata
Rubra vetusta cistula, aestimata
Similiter vetusta alba cistula aestimata
Venetianae cistae 4, quibus in aliquibus locis desunt ornamenta
competentia, una aestimata 2 R.f. 30 cruciferorum, faciunt
Quatuor parietes Hispanici, unus aestimatus 3 R.f., faciunt
Item alius antiquus paries Hispanicus aestimatus
Reliquae cistae pro usu domestico reservatae et una comitissae
Graecium transmissa est.
R.f. 3
x 45
x 15
R.f. 10
R.f. 12
x 45
Variae res et species
Attramentum aereum, cum suo cooperculo aestimatum
Item tripes pro fumendo suffito aestimatus
Pellis una bubalina, iam lacera aestimata
Pelles carmasinae tres et media aestimatae
Item Czappae suinae elaboratae 7, in toto aestimatae
Ephipium Tartaricum, cum clavis argenteis
Ephipium muliebre, cum supercooperculo ex bysso nigro attritum,
aestimatum
Postilenae ex coreo Turcico, numero 8, quaelibet aestimata 10
denariorum, faciunt
Cinguli ex simili coreo, numero 4, unum aestimatum 15
Cingulus pro carabina 1 aestimatus
Lecti Venetiani, quorum unus pro domestico usu relictus, alter
aestimatus
Cistula una plena lino purgato, aestimata
Quatuor antiquae sellae Varasdini in domo tricesimaria, aestimatae
Fusorium unum cupreum, aliquantum attritum, aestimatum
Duo antiqua candelabra ex aere aestimata
Flasculum et cantharus parvus ex terra serpentina aestimata in toto
Duae mensulae cornu testudinis et matre perlarum ornatae, cum
cistula attramentarii parvula simili, valde destructae et difectuosae,
aestimatae in toto
R.f. 1 x 30
R.f. 1
R.f. 1 x 30
R.f. 5
R.f. 3 x 30
R.f. 6
R.f. 3
R.f. 1
R.f. 1
R.f. 24
R.f. 10
R.f. 6
R.f. 2
x 45
x 30
R.f. 1
R.f. 6
227
Currus
Carpentum unum vetus interne ex coreo rubro, 10 parvulis
fenestris sed mere fractis, aestimatum
Currus unus pro via sine cooperto cum pulvinaribus duobus byssi
rubri attritis, aestimatus
Item currus talis pro via, sed vetustior, anteriori et posteriori parte
cistas habens
Currus unus pro via cum duplici cooperto, inaestimatus et pro usu
domestico relictus.
Reliqui autem et meliores per militiam Germanicam abducti sunt.
Item currus seu carpentum interne ex bysso rubro et rosis ex ligno
deauratis, pulchrum et quasi novum, quod cum comitissa
Graecium cum sex equis abductum est et defacto ibi remanet.
Huc adnectitur specificatio librorum sub littera, quorum pretium in
toto limitatum
R.f. 100
R.f. 60
R.f. 50
R.f. 69 x 8
Vina vetera
Vina vetera in cellariis inventa dolia seu vasa Sterteny dicta
quadraginta quinque, quorum quodlibet aestimatum 50 R.f. et haec
ad manus fideles praefecti tradita, num expectandum tempus, an
hoc praecise vel maiori pretio, pro beneficio suae serenissimae
maiestatis vendi poterunt, interea par eidem ad computum datum
pro 100 R.f., quae simul important
R.f. 2250
Quae in praesenti inventario venalia exposita leguntur, fuere coram nobis sacratissimae caesareae regiaequae maiestatis deputatis commissariis, ab exteris idoneis expertis ac peritis personis fideliter aestimata, ab aliisque postmodum denuo
ad maiorem cautilam, pari diligentia et fidelitate reaestimata, ne quidquam omissum videatur, quod suae sacratissimae majestatis servitium ac maiorem utilitatem concernat. In quorum omnium fidem praesentes subscrippsimus et praesentes munivimus.
Chaktornyae die 30 Octobris 1671.
Horatius Gulielmus Calucci m. p., Petrus Prasinszky m. p.
Summa summarum praescriptarum rerum appretiatarum extra vinum constituit florenos Rhenenses: R.f. 2320 x 2 Vien. 2.
228
Circa pannum
Panni Granati merasei coloris ulnae
Item panni Fioreth petiae
Et panni Septuch petiae
No. 13
No. 6
No. 5 1/2
Horatius Gulielmus Caluci m. p., Petrus Prasinzki m. p.
229
4.
Muraköz, 1671.
Zrínyi Péter lefoglalt jószágainak kamarai összeírása
Jelzet: U. et C. 165/2
Međimurje, 1671.
Popis konfisciranih dobara Petra Zrinskog
Oznaka: U. et C. 165/2.
Murinsel, 1671.
Kameralische Zusammenschreibung über das
in Beschlag genommenen Vieh von Péter Zrínyi
Signatur: U. et C. 165/2.
Comitis Petri a Zrinio bona confiscata
arcis Chaktorniae portio cum omnibus totius Insulae Murakös bonis, castellis,
curiis, universisque eorundem apertinentiis, locis item tributariis et allodiis, ac
allodialibus et teloniarum proventibus
Hic in cellariis No. 9 reperta
Vinorum cubuli
Sales lapidei
Mellis tunellae
No.
1820
24
40 1/2
In allodiis No. 7
utpote Czaktorniensi, Vulariensi, Nagy Mező, Czukouiczensi, Legradiensi,
Turnyschiensi, Fölső Kralyoczensi inventata sunt.
No.
Boves bubali
Vaccae No.
Vituli
Boves et tauri communes domestici
Juvenci et juvencae
Vituli unius anni
Pecora majora et minora mixtim
230
2
61
11
26
32
19
87
Porci majales
mediocres
nefrendes sive unius anni
Oves mugibiles
Agni
Galli, gallinae Indiacae cum pullis
Anseres
Anates 33, gallinae 15, in toto
Alvearia
Portae ferro obductae
Trittici acervus
Siliginis acervi
cubuli
Pannici acervi
No.
112
48
19
302
24
67
173
48
30
5
1
12
17
6 1/2
In posessione Legrad
telonium, vada, curia et allodia cum pertinentiis.
Mobilia in cistis multis distinctim conscripta et iam antea submissa.
Praeterea de mobilibus per milites confiniarios plurima magni
valoris ablata sunt.
Bona Boziakouiensia cum apertinentiis in comitatu Zagrabiensi
Castellum Boziako ligneum habet
Colonos mediae sessionis cum jumentis servientes
Colonos in aestate per 3, in hyeme vero per 2 dies cum 2 jumentis
servientes
Item in aestate per 2, in hyeme per 1 diem servientes
Item per diem unum servientes
Item per mensem unum laboratorem praestantes
Domos pro pascendis jumentis
Libertini in Kussarouicz Tlakam non praestant, sed annuatim in paratis
solvunt in parata
Trittici metretas
Avenae metretas
Porcum
Libertini item aliquot alii sola servitia praestantes
25
24
65
7
1
6
2 Fl.
4
4
1
231
Decima solvitur ab omni frumento
a vino in fertili anno se extendens ad cubulos
de alvearii[!]
Decima a porcis majalibus annuatim
non habens porcos, solvit Hungaricalem
de caponibus annuatim
In pecunia proveniunt
A molis in hoc territorio pro dacio solvuntur
Piperis libram
Proventus annuus
A sylvis pariferis avenae metretae
Ex sylvis pro succisione arborum plus minus avenae metretae
In paratis Hungarcalibus circiter
Telonii proventus circiter ad
In inmutioribus, piscibus, pullis et idgeneris
600
112
1 Fl.
500
7 Fl.
4 Fl.
1
50
100
40 Fl.
100 Fl.
In inventura reperta sunt
Millii metretae Vagan
Pannici metretae
Trittici metretae
Siliginis metretae
acervus
Hordaei metretae
Fabarum metretae
200
28
8
68
1
4
12
Reliqua mobilia per confiniarios milites Iuanicenses, uti et suppellex cum jumentis abducta et ablata sunt.
Praeterea ad haec bona pertinent
In possessione S. Helenae
Curia
habet
cum colonis in aestate per 3, in hyeme per 2 dies laborantes
in aestate per 2 et in hyeme per 1 diem
terras arrabiles, faenilia
vineas No. 3 ad fossores
Mobilia hinc quoque, ut supra, ablata sunt.
232
No.
14
20
90
Curiae Maykovecz cum pertinentiis habet
Colonos in aestate per 3, in hyeme per 2 dies laborantes
in aestate per 2, in hyeme per 1 diem servientes
Vineas ad fossores
4
13
60
Curia Stanicz,
olim Sigismundi Szantohazy per comitem Petrum Zriny possessa, nunc in rebellione per colonellum Iuanicensem occupata et relictae Szantohazianae nunc vicecapitanei Petriniae consorti cum omnibus bonis et pertinentiis resignata, quae
tamen alias per defectum seminis etiam ad Fiscum Regium devoluta esset. – Sub
lite.
Colonos habet in aestate per 3, in hyeme per duos dies servientes No 8.
Curia item alia
in possessione Stakorovicz
Stephani Verebely cum colonis et pertinentiis occupata, uxori eiusdem restituta.
Zagrabiae
Intra maenia domus Zriniana, murata
Hortus extra maenia
1
1
Castrum Medueuara dirutum,
sub quo
curia Szeztine cum pertinentiis.
Mobilia ex hac curia, uti et alia, ex praedicta Zagrabiensi domo dominus comes
Nicolaus Erdody officii banalis locumtenens cum suis aulae familiaribus auferri
curavit, solis sellis, mensis, portis item et fenestris integris relictis.
In praesidium Carlostadiense
ad occupanda bona et conscribenda mobilia regii fiscales comissarii per praesidiarios milites non sunt admissi.
In castello et bonis Brezouiczka
dominam relictam comitissam Nicolai Zriny praecise concernentia et per comitem Petrum Zriny beneplacentario titulo possessis reperta et inventata sunt eiusdem comitis mobilia
Vinorum cubuli
Millii metretae 800 et pannici No. 16, in toto
82
816
233
Laridum
Salis modius medius
Pulvinaria Madracz sericea et communia
Pulvinaria alia communia
Cervicalia
Mobilia alia omnis generis in cista una magna
1
1/2
6
5
3
–
In allodio eiusdem castelli inventata pecora
Vaccae mugibiles
Juvencae et vituli
Porci maiales
mediocres
nefrendes
Anseres
Anates
23
24
71
9
11
20
11
Arx Ozaly
cum omnibus bonis castellis, colonis, curiis, praediis, allodiis ac universis pertinentiis in una medietate haereditario, in altera vero medietate a domina comitissa relicta Zriniana arendatorio jure possessa, simul tamen occupata habet
Curias
Allodium Kerch
in quo porci
5
No.1
12
Ex hac arce et bonis praeter exigua sequentia conscripta mobilia omnia, imo
ipsae portae et fenestrae per attactos Carlostadienses milites distracta et ablata
sunt.
In curia Hrastie
inventata
Millii metretae
Pannici metretae
Anseres et galinae
43
23
40
In curia Zlapno
Millii cubuli
Anseres
Gallinae Indiacae cum pullis
234
20
35
42
In curia Trescheno
Millii cubuli
Trittici cubuli
Pannici cubuli
100
30
9
Curia Pribicz
cum pertinentiis habet
Colonos singulis diebus servientes
per dies 4 in septimana servientes
per dies 3
per dies 2
per diem 1 (in toto 40)
Vaccae repertae
Vituli
6
9
5
16
4
3
3
In curia Podbreschye depopulata
Gallinae Indiacae cum pullis
58
Quo ad mobilia ablata, ut supra.
Officiales arcis huius sunt praefectus bonorum et castellanus cum reliquis
servitoribus.
Castellum Ribnik
cum bonis et pertinentiis simili jure, uti arx Ozaly, possessum et confiscatum,
in quo praeter
pannici metretas circiter
85
aliud nihil repertum
Castellum Brod
pari jure, sicut arx Ozaly, cum universis pertinentiis confiscatum habet
Colonos 600, constituentes sessiones
100
a singula sessione solventes Fl. 8, in toto
800 Fl.
De frumento modicum.
Piscationum et venationum commoditates bonas.
235
Curia Czabar
cum universis bonis habet
Ferri fodinas, molas item seu maleos ferrificos et officinas diversas, in
quibus continuo laborant mechanici et artifices
Hic reperti[!] sunt ferramenta diversi generis centenaria
Massae item, adhuc fundendae in quantitate magna.
200
76
Arx Gróbnik
ad mare Adriaticum cum universis bonis et
Oppido Grobnik
Item possessionem Genuo
Hic reperti vinorum cubuli circiter
1
1
38
De Artigleria
Tormenta magna
minora
alia item
Mortaria oblonga ad instar navalinum tormentorum
Sclopus barbatus
Musquetae
Piquae seu hastae germanicae
2
3
2
38
1
17
89
Reliqua mobilia, ut supra, per Carlostadienses ablata sunt.
Arx Bukari
cum oppido et portu, caeterisqe suis pertinentiis habet
Proventus a sale marino et pro eo magazinas seu salinaria dicta
In his reperti salis marini metretae
Habet etiam ferri fodinas et ex inde proventus, in cujus officinae sive
magazinae reperta ferramenta diversi generis librae Italiacae
Clavi et claviculi diversi generis in valore
Item in officina alia diversa ferramanta
In alia iterum magazina trittici metretae
Proventus etiam a quaestura lignorum et arborum
In inventura reperti
Vinorum cubuli
Aceti cubuli
Carnium bubularium salsarum librae
236
2
19000
25333
14 Fl.
30
74
10
130
De Artegleria habentur
Tormenta majora aerea
Mortaria
Navales bombardas Perellas dicta
Globis ferreis majores pro tormentis circiter
Sclopi barbati
Globi ferrei minores metretae illius loci
Lecti ferrei magni
Lebes ex ferrea lamina magnus
In aliis mobilibus communibus
Pulvinaria
Cistae ex arbore nucis cum seris
Scutellae stannicae magnae
Matraczae
Tapes magnus attritus
4
7
32
300
45
5
2
1
6
4
24
4
1
Ferramenta pro culina necessaria
Compedes pro captivis
9
Hic constitutus est gubernator universorum bonorum maritimorum, castellanus, judex, satellites 4, perceptores No. 3, unus sali, alter ferri, tertius arborum et
lignorum, constrascribae horum, nautae 2.
Portus Baccariczka
ad mare Adriaticum ex opposito porti[!] Bukari in arenda cum curia,
domibus salinariis aliisque aedificiis et magazinis (in arenda).
In his reperti:
Vinorum cubuli Barillae dictae No. 40 facit cubulos
Salis marini metretae
Tritici metretae
Millii metretae
Arboris diversi generis
Remi
60
7500
130
4
447
215
Item ad ripam maris arbores valde multae, cum quibus quaestus exercetur, ad
hoc constituti sunt perceptores et curatores – 2, quorum unus salis, alter lignorum proventum percepit.
237
Arx nova Kralievicska
in fundo fratris Nicolai per comitem Petrum sumptuose exstructa, famosa et celebris, jam vero per milites Segnienses, signanter per vicecapitaneum ejusdem
praesidii Gaáll nuncupatum, tota devastata et ruinata, a mobilibus rebus, imo
et statuis, pavimentisque marmoreis, salibusque marinis magni valoris, in aliquot
onustis navibus ablatis et abductis solummodo sali marini relictis metretis – 30.
Arx antiqua Kralievicska
a comite Nicolao arendata ruinosa, et per attactos Segnienses milites magis desolata, una cum curia et domibus salinariis magazinis, ex quibus mobilia omnia
ablata sunt, relictis solommodo salis marini metretis – 1200 (in arenda).
Possessio Szelcza
cum portu similiter arendata (in arenda)
In arenda habet colonos
Loca pro capiendis piscibus tunera dicta, quorum unus ad dominium,
alter vero cum colonis communis, de quo una medietas captorum
piscium domino terrestri, altera vero iisdem colonis cedit
In portu est una domus murata
Magazinae salinariae, in quibus
Piscium salsorum marinorum tunellae
Remes magni pro galeris antiqui
Asseres pro conficiendis vasculis Barillis quantitas magna.
Lapis unus magnus excavatus pro conservatione olei.
23
2
2
6
300
Portus ad patres Paulinos monasterii Czirkoueniczka spectans ad triennium
arendatus (in arenda).
Districtus Vinodl
cum bonis suis et pertinentiis a comite Nicolao arendatus habet
(in arenda)
Castellum Briber cum oppido
et colonis circiter
260
Proventus annui
In pecunia
In vino Barillas 150
Totidem Scudas valentes
238
240 Fl.
150
275 Fl.
In trittico metretas Staricze dictas
Pecora et jumenta in universum sunt
100
Castellum Chrissani
cum oppido et universis pertinentiis habet
Colonos
360
Proventus annuus
In pecunia
Item alius similis in
In vino Barillae 150, valore
In trittico metretae
In dacio
In dacio a piscibus
200 Fl.
25 Fl.
275 Fl.
165
20 Fl.
10 Fl.
Castellum Dreuanik
cum universis pertinentiis habet
Colonos
14
Proventus annuos
In pecunia
In vino Barillas 90, valore totidem Scudarum
In trittico metretas 40 valore
In pecoribus et jumentis universis proveniunt
In decima
160 Fl.
165 Fl.
40 Fl.
50
20 Fl.
Castellum Hrelim
cum oppido et pertinentiis habet
Colonos
Proventus annuos
In pecunia
In vino cubulos
Item in pecunia certum alium proventum
Item in pecunia a pecoribus majoribus
180
20 Fl.
200
2 Fl.
1 Fl.
239
Oppidani et coloni praeterea, exceptis aliis consuetis laboribus, datiis et proventibus, tenentur omnes vineas ad castellam[!] pertinentes semel totaliter laborare.
Item tempore necessitatis, vel quando illis demandatur, ad confinia, vel alio
armati servire tenentur.
Possessio Lich
cum bonis et pertinentiis habet curiolam sive domum unam ligneam, aedificia
quoque alia super aqua pro scindendis asseribus, a quibus alias sat magnum lucrum et proventus veniebat, et provenire posset, nisi per confiniarios Carlostadienses milites serae, aliaque requisita ferramenta et instrumenta, confracta, distracta et direpta fuissent,
hic inventae sunt arbores diversi generis pro scindendis asseribus et
divenditione
1250
Certi Valachi ad hanc possessionem spectantes per generalem Carlostadiensem hinc avulsi, et ad confinium Carlostadiense applicati sunt.
Arx Schwarcza
cum bonis universis et pertinentiis non obstante per baronem Saurer vexilliferum
Carlostadiensem armata manu facta resistentia confiscata est
Habet colonos semel in septimana laborantes
Duos laboratores praestantes
168
46
Proventum annuum
In pecunia Rhenensi
Capones
Pullos
Ova gallinacea
81 Fl.
202
47
816
Mobilia praeterea in universis bonis conscripta iuxta particulare inventarium
communicata per extractum.
Praeterea quoque, quae et qualia mobilia, vel allodialia ex praelibati comitis
Petri a Zrinio bonis distracta, abacta, abducta, vel devastata sunt, in speciali extractu consignata habentur.
240
Comitis Francisci a Terschaczk confiscata bona.
Arx Bossileuo
cum universis pertinentiis
Habet colonos septimanatim administrantes
Laborantes
Solventes annuatim
{Solventes 180 Fl.
Libertinorum domus sunt
Valachorum libertinorum domus
Croatarum libertinorum domus
Paestantes septimanatim totidem laboratores
Decima praestatur de universis animalibus, exceptis bobus et vaccis.
294
557
305 Fl.
93
50
20
20
Proventus annuus constituit
150
A Valachis nomine decimae à 100 jumentis duo jumenta praestantes, ex
quibus proveniunt oves circiter
In telonio et vadis
164 Fl.
Ex birsagiis circiter
500 Fl.
Ex trittico duplici modo metretae
233
Millii pariter metretae
233
Ex Elés et Kablouina avenae metretae
126
De mobilibus hic nihil repertum, praeter inutiles aliquot thoraces ferreas seu
cassides cum galeis, reliqua omnia per Carolstadienses milites abducta et ablata
sunt, et in speciali extractu consignata habentur.
Arx Novi Tersack
ad ripam maris fiscalis quidem cum omnibus bonis declarata, occupata vero non
fuit, nec quidquam hic inventari potuit, quia regii fiscales commissarii per vicegeneralem Carlostadiensem comitem Paradeise ab occupatione et inventatione
inpediti et repulsi fuerunt. Habet portum et molas fructuosissimas magni valoris.
Arx Terschaczk Szeverin
cum pertinentiis, cum possessione Rasderto
habet telonium et proventum annum
Ex vino cubulos circiter
In parata pecunia
De frumento parum.
200
10 Fl.
Mobilia per Carlostadienses abducta et ablata sunt.
241
Arx Novigrad
cum omnibus bonis et pertinentiis
Bona quoque et domus in praesidio Carlostadiensi cum pertinentiis pari modo et
ratione, uti supra, in arce Nova Terschaczk fiscalia tantum pronunciata et declarata, occupata autem non sunt.
Bona et castellum Zurchay
similiter sicuti praecedentia occupari non poterant,
saltem declarata sunt fiscalia.
Colonos habet
Libertinos
Extra castellum in conservatorio inventata
Trittici metretae Kupenick dictae
Millii metretae circiter
Sclopi barbati
Mortarium
48
10
60
1000
5
1
Ex his bonis distracta, abducta et abacta jumenta in speciali suo extractu consignata habentur.
Stephani Iuanouicz fratris Francisci bona confiscata indivisa quidem.
In civitate Varasdiensi
Intra maenia fundus unus in valore
20 Fl.
Extra maenia in platea Draviczka fundus alter cum desolatis
20 Fl.
allodialibus aedificiis, terrisque et foenilibus exiguis in valore
Stephani Iuanouicz curia
in possessione Nedelancz
cum colonis 15, occupata verum, tanquam proprietaria eiusdem
uxori Annae Rastoverin resignata
exceptis colonis No. 5 eidem impignorati pro
750 Fl.
In mobilibus reperta
Siliginis acervi
5
Millii metretae
12
Pannici metretae
25
242
Francisci item
in possessione Jazokouecz
curia una cum colonis et bonis impignorata pro
250 Fl.
per milites Crisienses vastata et tota desolata, mobilibus, vino, frumento, mensis, sellis, omnique suppellectili ablatis, relictis solum
Bobus bonis
Caballa cum hinnulo
Pannici metretis
6
2
Curia eius altera
in oppido Nedelicz
Habet colonos
Vineam unam
et terras arrabiles cum faeniliis
28
5
omnia in comitatu Varasdiensi.
Petri Osuadt aliter Eordögh
In oppido Nedelicz
curiola lignea alias ad portionem comitis Nicolai à Zrinio spectans
habet colonos
Terras arrabiles, faenilia
Vineam
Molendinum
1
8
1
1
Bona item Turcis tributaria circa Canissam similiter fiscalia declarata.
De pecoribus inventata
Vaccae mugibiles
Boves
Juvenci et juvencae
Per milites consumpta:
Vini cubuli
Pannici metretae
Millii metretae
Cum mobilibus cistas
6
2
8
11
9
10
2
243
Casparis Cholnich aliter Stupnick
Bona et jura possessionaria universa tam in comitatu, quam civitate Zagrabiensi
habita per comitem Nicolaum Erdődy sub rebellionis strepitu occupata, dominis
comissariis quidem resignata, administratione tamen eorundem sibi reservata,
una cum mobilibus usque ad ulteriorem suae maiestatis sacratissimae consensum
et benignam dispositionem retinentur.
Balthasaris Pogled
In campo Turopolia in comitatu Zagrabiensi
possessioneque Kurilocz
Curia cum pertinentiis
Habet colonos bis in septimana pedestres laborantes
Terras arrabiles, ex quibus 3 inseminata jugera
Faenilae unum ad falcatores
Item exiguas nonnullas alias obventiones
In sessione Lukanecz colonum[!] sessionis sextae
1
2
20
6
6
Francisci Berislauiczky
In possessione Kis Mlaka
Curia una ruinosa
Habet colonos
In Luczeniczka sessionem desertam
Terrarum jugera, ex quibus 30 siligine inseminata
Faenilia ad plaustra
Sylvas cum fratre indivisas
Vineas 2 ad fossores
Ex decima vini cubulos
Juris montani vini cubulos
Ex allodialibus habet
Siliginis acervos
Avenae acervum medium
Oves
Item frumenti, millii et avenae metretas
244
1
30
1
50
60
140
20
25
3 1/2
1/2
5
60
Francisci Berislauiczky
In comitatu Zagrabiensi in possessione Lomnicza
Curia cum pertinentiis
Colonos habet cum jumentis in septimana 2 dies servientes, uno item
pedestre
A vinis decimas solventes
Terrarum jugera habet
Faenilium falcastra
Sylvarum jugera
Montanistas decimam et jus montanum administrantes
Curias Turan vocatas cum bonis et pertinentiis
Colonos et inquilinos habentes
Terras et faenilia exigua
Sylvas commodiores cum monte uno
In mobilibus reperti
Vinorum vasa 12 continentes cubulos
23
80
40
190
30
2
42
207
Reliqua mobilia et jumenta per Stephanum Jellaschicz et reliquos confiniarios
milites distracta et abducta sunt.
Super his praemissis denotatorum conplicum confiscatis bonis tales, quales
desiderantur, genuini extractus vel tabellae distinctae juxta dominia et eorundem
proventus hic et nunc confici non potuerunt, cum urbaria ad haec necessaria nulla existant, seu camerae huic submissae sint, neque etiam dominorum commissariorum super occupatis praemissis bonis relationes, ex quibus extractus iste
conscriptus est, distinctim possessiones, sed solum in genere describant.
245
5.
[Muraköz], 1672.
Királyi biztosok összeírása és becsüje a muraközi uradalom jobbágytelkeiről,
úrbéri szolgáltatásairól és majorságáról
Jelzet: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Spezialia,
Zrínyische Akten Faszikel 307 Konvulut A. ff. 81–109.
Međimurje, 1672.
Popis od strane kraljevskih povjerenika i procjena kmetskih zemljišta,
vlastelinskim daćama i selištima
Oznaka: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Spezialia, Zrínyische
Akten Faszikel 307 Konvulut A. ff. 81–109.
Murinsel, 1672.
Zusammenschreibung und Schätzung der königlichen Beauftragten über die
Bauernhöfe, über die Herrendienstleistungen und Meierhöfe im Gutshof
Murinsel
Signatur: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Spezialia, Zrínyische Akten
Faszikel 307 Konvulut A. ff. 81–109. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien.
Aestimatio
ac decens taxatio Insulae Murakes portionis illustrissimae comitissae Mariae Sophiae à Lebl excellentissimi quondam comitis Nicolai à Zrin relictae viduae, uti
etiam tutricis et curatricis illustrissimorum comitum Adami filii et Mariae Catharinae filiae suorum et consequenter pupillorum, praevia oculari inspectione et
habita sufficienti informatione ex urbariis, regestis, inventariis, relatoriis, fratrumque Nicolai et Petri comitum à Zrinio divisionibus, nec non inter praefatam relictam dominam Nicolai et Petrum initis contractibus aliisque humanis notitiis
tam ratione terrarum, colonorum, proventuum, servitutum, fructuum, quam
aedificiorum, ac regalium, jurium, mobiliumque ad aeconomiam spectantium
adhibitis superinde fidedignis tam domesticis, quam exteris juratis publicis personis in appretiandis, vendendisque bonis expertis, triplici modo et appretiatione
accurate peracta per praelibatae caesareae regiaeque maiestatis deputatos commissarios:
Martinum Borkovich episcopum Zagrabiensem,
Horatium Gulielmum Caluuci regiminis consiliarium et aulicae camerae
A(ustriae) I(nferioris) commissarium ac
Petrum Prasinsky supremum tricesimatorem.
Anno 1672
246
Annotatio
Seu specificatio exsolutionis sessionis integrae populosae in Insula Murakes.
Sessio integra populosa exsoluit annuatim haramilem pecuniam
2 R 30 x
Dicam regiam
3R
Posessionalem pecuniam
1R
Drevencas tritici 8, unam 21 x
2 R 45 x
Avenae mensuras 12, unam 10 x
2R
Maialem unum, vel in paecunia
1 R 15 x
Vitulum annuatim unum
30 x
Butyri pintam unam
36 x
Lini libras quatuor, una 2 x
8x
Gallinas singulis mensibus quatuor per annum 48, una 3 x facit
2 R 24 x
Circa festum Assumptionis et Nativitatem beatae Mariae virginis
6x
ova 40
Extraordinaria ova pro possibilitate
3x
Capones circa nativitatem quatuor, unum 6 x
24 x
Curum foeni circa festum sancti Michaelis unum
24 x
Item pro hoc festo avenae mensuras quatuor, una 10 x
40 x
Pro singulari quarterio sic nuncupato currum foeni unum et
1R
4x
mensuras avenae similiter quatuor
Summa facit
18 R 52 x
Pro labore colonicali praestat sessio integra per totum anni cursum in septimana labores cum jumentis quatuor et praeter hunc ad festum Nativitatis Christi
quatuor currus lignorum in arcem vel quo demandatur, inducere.
Quarum talis sessio integra populosa una deductis expensis in officiales et industriam aeconomicam impendendis habito supervenientium temporum iniuriarum respectu, si tamen ab onere intertentionis regiminum et militiae (quibus
grauatis nec proventus et labores debitos administrant) eliberentur, aestimatur
aestimatione perennali ad florenos seu Rhenenses triplici taxatione maiori 400,
minori 300 et minimo pretio 200 R.f.
Inveniebantur nobilium populosae sessiones in sessionibus mediis, tertialibus, quartalibus mediis et inquilinatibus mediis existentes centum septuaginta
una, tertiale unum, faciendo summarie praefatae aestimationis in
Maiori
68 533 R.f. 20 x
Minori
51 400 R.f.
Minimo
34 266 R.f. 40 x
247
Beneplacentariorum seu militum sessiones aeque uti superius in partibus divisis existentes sunt 85 et media, tertiale unum et medium, quartale unum et medium, inquilinatus medius praefata aestimatione una taxata facit in
Maiori
34 575 R.f.
Minori
25 931 R.f. 15 x
Minimo
17 287 R.f. 30 x
Praesidium Goritschan, quod a militibus possidetur, habet in se sessiones septem, quartale unum, aestimata sessio integra similiter in superiori pretio, conficientes summariter in
Maiori
2900 R.f
Minori
2175 R.f.
Minimo
1450 R.f.
Mikulichiana populosa sessio existens in quinque quartalibus similiter aestimabatur
Maiori
500 R.f.
Minori
375 R.f.
Minimo
250 R.f.
Sessiones per accrescentiam acquisitae inveniebantur tres et media, quartale
unum, inquilinatus medius in aequali aestimatione superiori facit summariter
Maiori
1525 R.f.
Minori
1143 R.f. 45 x
Minimo
762 R.f. 30 x.
Colonorum sessiones populosae in diversis partibus existentes sunt summariter 16 et media, tertialia duo, quartalia unum et medium, inquilinatus medius,
aestimata una integra sessio in priori pretio facit
Maiori
7041 R.f. 40 x
Minori
5281 R.f. 15 x
Minimo
3520 R.f. 50 x
Huius exsolutionis sessiones nobilium desertae existunt 54, tertiale unum,
quorum una aestimabatur maiori 266 R.f. 40 x, minori 200 R.f. et minimo pretio
133 R.f. 20 x faciunt in
Maiori
14488 R.f. 53 x 1 d
248
Minori
10866 R.f. 40 x
Minimo
7244 R.f. 26 x 2 d
Similiter colonicales sessiones desertae 83 et media, tertialia duo, quartale medium et inquilinatus medius in superiori pretio taxatae faciunt
Maiori
22494 R.f. 26 x 2 d
Minori
16870 R.f. 50 x
Minimo
11247 R.f. 13 x 1d
Sessiones populosae nobilium, quae respectu priorum circa exsolutionem frumenti eximuntur, sunt tres, tertiale unum et quartale unum, quarum una aestimabatur maiori 250 R.f., minori 200 R.f. et minimo pretio 175 R.f. faciunt
Maiori
895 R.f. 50 x
Minori
716 R.f. 40 x
Minimo
627 R.f. 5 x
Colonicales similes prioribus sessiones populosae sunt 25, tertiale 2, quartale
medium in priori praetio una taxata facit
Maiori
6447 R.f. 55 x
Minori
5158 R.f. 20 x
Minimo
4513 R.f. 32 x 2 d
Respectu immediate praefatorum sequentes sessiones non solum a solutione
frumenti, verum etiam a butyro et lino sunt liberae, quarum inveniebantur colonicales sessiones populosae novem et media, tertiale unum, quartale unum,
aestimata una harum in maiori 200, minori 175 et minimo pretio 150 R.f. facit
summarie
Maiori
2076 R.f. 40 x
Minori
1764 R.f. 35 x
Minimo
1512 R.f. 30 x
Desertae tales circa exsolutionem frumenti butyri et lini exemptae sessiones
colonicales inventae sunt triginta una et media, quartale unum et medium, inquilinatus medius, quarum una aestimabatur, maiori 133 R.f. 20 x, minori 116 R.f.
40 x et minimo pretio 100 R.f. facit summarie
Maiori
4258 R.f. 20 x
Minori
3726 R.f. 2 x 2 d
Minimo
3193 R.f. 45 x
Indumetatae sessiones demonstrabantur quatuordecim, quartale unum et medium, una aestimata maiori 66 R.f. 40 x, minori 58 R.f. 20 x et minimo pretio 50
R.f. facit summarie
249
Maiori
958 R.f.
Minori
837 R.f. 52 x 2 d
Minimo
718 R.f. 45 x
Ad complementum huius portionis comperiuntur quidem adhuc desiderari
sessiones integrae octaginta tres, tertialia duo et medium, quartale unum et medium, quae tamen ab officialibus eiusdem portionis non sunt demonstratae, sed
potius vel per Drauum et Muram ablatae et avulsae, vel in augmentum aliarum
sessionum distributae, adeoque iuxta contenta divisionalium reperi non posse
dicuntur, consequenter nec aestimari poterant.
Summa sessionum populosarum et desertarum tam nobilium, quam colonorum
Maiori pretio
166 635 R.f. 4 x 3 d
Minori
126 247 R.f. 15 x
Minimo
86594 R.f. 47 x 1 d
Allodia
Allodium penes arcem Chyaktornya
sat novum continens quatuor cubicula, cameras totidem, stabula pro pecoribus
sex, una cum separata domuncula et aliis pro allodio requisitis aestimabatur
Maiori
400 R.f.
Minori
350 R.f.
Minimo
300 R.f.
Item domus una duarum contignationum, ex qua a coriario intus habitante
census annuus excipitur 30 R.f., aestimabatur
Maiori
300 R.f.
Minori
250 R.f.
Minimo
200 R.f.
Hortus unus ad jugera tria se extendens aestimatus
Maiori
45 R.f.
Minori
36 R.f.
Terrae arabiles
Terrae arabiles in tribus plagis
1-a inferioris campi ad jugera
2-a superioris campi ad iugera
250
Minimo
30 R.f.
15
140
3-a plaga penes allodium ad jugera
Summarie autem jugera facit
60
215
Quorum unum maiori pretio 11 R.f., minori 10 et minimo 9 R.f. aestimabatur
Maiori
2365 R.f.
Minori
2150 R.f.
Minimo
1935 R.f.
Faenilia
Faenilia in quatuor plagis Csordak, Machinch, Ottok et faenile Poliue continent
in universum jugera 128, quorum unum aestimabatur maiori 10 R.f., minori 9 R.f.
et minimo 8 R.f. facit
Maiori
1280 R.f.
Minori
1152 R.f.
Minimo
1024 R.f.
Summa allodii primi
Maiori
4390 R.f.
Minori
3938 R.f.
Minimo
3489 R.f.
Allodium secundum
Allodium Magni Campi seu Veliko Polye
denominatum habens domum novam allodialem, stabula pro pecoribus 4 et alia
sua requisita aeconomica, aestimabatur
Maiori
200 R.f.
Minori
175 R.f.
Minimo
150 R.f.
Hortus medii jugeris aestimatus
Maiori
8 R.f.
Minori
7 R.f.
Minimo
6 R.f.
Terrae arabiles
in tribus plagis habet jugera 104, quorum unum aestimabatur maiori 10, minori 9
et minimo pretio 8 R.f. facit
251
Maiori
1040 R.f.
Minori
936 R.f.
Minimo
832 R.f.
Fenilium
in quatuor plagis Gratanima, Kerch, Penechinche et Ergyauicze habet jugera 212,
quodlibet juger aestimatum in priori pretio facit
Maiori
2120 R.f.
Minori
1908 R.f.
Minimo
1696 R.f.
Summa allodii secundi
Maiori
3368 R.f.
Minori
3026 R.f.
Minimo
2684 R.f.
Summa allodiorum duorum ad appretiationem datorum
Maiori
7758 R.f.
Minori
6964 R.f.
Minimo
6173 R.f.
Fluvii interdicti
Fluviolus Rakouincza nuncupatus non procul a pago Vidouez oriens et penes
eundem in fluvium Drauum influens piscari prohibitus, at modo quasi destitutus, aestimabatur pro hac parte
Maiori
150 R.f.
Minori
125 R.f.
Minimo
100 R.f.
Fluvius Pistrizeha oriens versus Kottoriba et ad Legrad, similiter in fluvium
Drauum influens aeque piscari prohibitus – et modo etiam in totum piscibus exhaustus – pro hac contingenti portione aestimabatur
Maiori
150 R.f.
Minori
125 R.f.
Minimo
100 R.f.
Lacus penes syluam Verbugla ex Mura oriens et peninsulam ibidem faciens,
circumdansque eandem syluam aqua, piscibus alias abundans, et pro piscatione
utriusque partis communis, aliis vero extraneis absolute prohibitus, taxabatur
252
Maiori
100 R.f.
Minori
90 R.f.
Minimo
80 R.f.
Summa
Maiori
400 R.f.
Minori
340 R.f.
Minimo
280 R.f.
[Sylvae]
Sylua 1-ma
Sylva quercina Ottok denominata prohibita modo autem potiori ex parte decisa
in universum se extendens ad jugera 300, cum jure venandi et glandinendi, pro
hac parte appretiata
Maiori
600 R.f.
Minori
500 R.f.
Minimo
400 R.f.
2-da
Sylva quercina Murschak nuncupata aliis prohibita, extendens se ad milliare Germanicum unum et medium in longitudinem, latitudo autem est dispar, et in aliquibus locis sat angusta, cum jure venandi et glandinendi aestimabatur
Maiori
3000 R.f.
Minori
2500 R.f.
Minimo
2000 R.f.
3-tia
Sylva Verbugla vocata varii generis arbores comprehendens capiens jugera circiter quatuordecim, cum praestantissimo jure venandi omnis generis feras, aestimabatur
Maiori
150 R.f.
Minori
175 R.f.
Minimo
100 R.f.
4-ta
Sylva Belinschak Maior nominata penes fluvium Drauam varii generis arbores
comprehendens, et se in universum extendens ad jugera 200, pro hac parte aestimabatur
253
Maiori
500 R.f.
Minori
400 R.f.
Minimo
300 R.f.
5-ta
Sylva Opochnyak vocata simplicissimas arbores habens prope allodium Vulgaria, in certa insula fluvii Draui existens, ad jugera circiter quadraginta, cum jure
venandi aestimabatur
Maiori
100 R.f.
Minori
80 R.f.
Minimo
60 R.f.
6-ta
Sylva prope pagum Oporouez exiguarum arborum continens in se jugera 14,
propter feras ibi existentes aliis interdicta, ad hanc partem aestimabatur
Maiori
50 R.f.
Minori
40 R.f.
Minimo
30 R.f.
7-ma
Sylva Katanschak appellata varii generis arbores continens, similiter alias propter
feras valde observata, modo autem quasi totaliter decisa, cum jure venandi pro
medietate huius partis aestimabatur
Maiori
130 R.f.
Minori
115 R.f.
Minimo
100 R.f.
Sylvae unicuique lignandi communes
8-a
Sylva Globetha prope novum allodium varii generis arbores exiguas comprehendens, et se in toto ad 120 jugera extendens, modo autem valde excisa aestimabatur
Maiori
250 R.f.
Minori
200 R.f.
Minimo
180 R.f.
9-a
Sylva Razdertinak denominata varii generis arbores leviores continens, et se in
universum ad jugera 200 extendens, pro hac parte aestimabatur
254
Maiori
300 R.f.
Minori
250 R.f.
Minimo
200 R.f.
10-mo
Sylva Sztari Lugh appellata intra aquas fluvii Draui ad oppidum Pledebiz existens, in se habens varii generis arbores, et se in toto extendens ad jugera centum,
aestimabatur
Maiori
150 R.f.
Minori
125 R.f.
Minimo
100 R.f.
11-ma
Sylva Sarye vocitata intra aquas eiusdem fluvii varii generis viles arbores comprehendens, et se extendens ad jugera 30, appretiata
Maiori
100 R.f.
Minori
90 R.f.
Minimo
80 R.f.
12-ma
Sylva Belinschyak Minor nominata varii generis simplicissimas arbores comprehendens, et unicuique usualis, continet in se jugera 150, aestimata
Maiori
200 R.f.
Minori
175 R.f.
Minimo
150 R.f.
Summa sylvarum
Maiori
5530 R.f.
Minori
4600 R.f.
Minimo
3700 R.f.
Vineae
1-ma
Vinea in monte maiori Kozlouschak Rakichiana dicta culturae mediocris, intertenentur a vinicola vaccae duae, extirpaticarum terrarum habet jugera 5, sylvulam
varii generis arborum ad jugera 3, generat annuatim proportionabiliter 9 ad 10
vasa vini, domum habens separatam et subtus cellarium capiens vasa 20 una cum
domo vinicolarii et torcularii, omnia lignea, aestimata
255
Maiori
600 R.f.
Minori
550 R.f.
Minimo
500 R.f.
2-da
Vinea in eodem priori monte Buthiani nuncupata, bonae culturae, intertenentur
vaccae tres, profert annuatim proportionabiliter 12 et maxime ad 15 vasa vini,
domum vinicolarem, torcular, cellarium capiens vasa 34, omnia lignea, sed in sat
bono statu, aestimata
Maiori
900 R.f.
Minori
850 R.f.
Minimo
800 R.f.
3-a
Vinea in praecedenti monte Santovez denominata, mediocris culturae, producit
annuatim extra tempus grandinis ad 13 et summum 15 vasa, habens jugera duo
terrae arabilis, carens alias domo et torculari ordinario, aestimata
Maiori
500 R.f.
Minori
450 R.f.
Minimo
400 R.f.
4-a
Vinea in monte Ferkanovezi, quod vulgo Silvestri, seu Gyurkeny appellatur, mediocris culturae, interteneri possunt vaccae tres, habet terrae arabilis jugera duo,
sylvulam exiguarum arborum ad juger unum et medium, progenerare solet mediocris anni fertilitate septem ad octo vasa vini, habens domum vinicolarem,
torcular et cellarium capiens vasa decem, omnia lignea et alias sat bene disposta,
aestimabatur
Maiori
400 R.f.
Minori
350 R.f.
Minimo
300 R.f.
Summa vinearum
Maiori
2400 R.f.
256
Minori
2200 R.f.
Minimo
2000 R.f.
Arces et castella
Arx Chyakthornyensis
cum propugnaculis et aliis suis ad hanc partem spectantibus aedificiis aestimabatur iuxta hanc sub littera A in originali apposita magistrorum murariorum aestimationem in maiori pretio cum labore et materialibus, omnibusque aliis manu
facturis ad 23250 R.f., minori pretio autem solum computando labores et manufacturas sine materialibus ad 12476 R.f. et minimo totidem
Maiori
23250 R.f.
Minori
12476 R.f.
Minimo
12476 R.f.
Aedificium philagoriae in horto et curiae Pribiszlauez pertinet, quidem ad
portionem fiscalem, sed per dictam comitissam defacto possidetur, interim autem
iuxta priorem sub littera A annexam magistrorum murariorum taxationem, aestimatur aedificium philagoriae
Maiori
2940 R.f.
Minori
830 R.f.
Minimo
830 R.f.
Aedificium curiae Pribiszlauez
Maiori
6024 R.f.
Minori
2008 R.f.
Minimo
2008 R.f.
Terras autem et fundos ad eadem pertinentes taxationi non submisit.
Summa arcis et edificiorum
Maiori
32214 R.f.
Minori
15314 R.f.
Minimo
15314 R.f.
Sequntur modo, quae secundum proventum et interesse
in capitale reducuntur.
Oppidum Chyakthornyense
continens domus vel incolas seu cives
Hi oppidani annuatim praestant florenos Rhenenses
octoaginta tres
79 R.f.
23 x
257
Et pro singulis quinque apertis nundinis in eodem oppido
celebrari consuetis educillant unum vas vini, aestimatus
proventus lucri ad
50 R.f.
Decimam frumenti iuxta anni fertilitatem dare tenentur, quae suo loco appretiationem ingreditur.
Tempore insurrectionis contra hostem Turcam ad ripam fluvii Murae tormentorum eductioni comitivam dare, vel illa non exigente, si necessitas expostulat, in
ipsa arce vigilias agere tenentur.
Certam praeterea excubiam et portam una cum ponte ibidem a meridie, et
portam minorem ab ortu solis extra idem oppidum eundo reficere, certumque
fossari spatium palis maioribus quercinis et sepibus circumdare tenentur. Circa
arcem et oppidum metasque eorundem vias reparare, ac tempore venationis cum
retibus exire armatim obligantur.
Terrae extirpatitiae
Terrarum extirpatitiarum sunt jugera 73, quodlibet exsolvens caponem unum et
denarios Hungaricales 6, facit interesse 12 R.f. 46 x 2 d. Preterea jugera 8, unum
exsolvens denarios Hungaricales 4 et caponem unum,
facit 1 R.f. 12 x
Reliqua terrarum jugera intrant tres judicatus et Novam Curiam, quae non
aestimata sunt.
Ius montanum
Ius montanum pro hac parte, exceptis reservatis tribus judicatibus et Nova Curia,
iuxta porrectam specificationem profert annuatim 1160 cubulos 5 pintas, quorum quilibet proportionabili mediocris temporis pretio aestimabatur ad florenum
unum,
facit interesse 1160 R.f. 21 x 2 d
Decima vini
Decima vini est inter partes aequaliter divisa, et similiter pro hac portione ex regestis et proventibus trium annorum inventa cubulorum 1800 R.f., quorum unus
aestimatus 55 x,
facit interesse 1650 R.f.
Decima frumenti
Similiter importat decima frumenti annuatim
Tritici mensuras 416, una 21 x, facit
Siliginis mensuras 921 una 16 x, facit
258
145 R.f. 36 x
245 R.f. 36 x
Mixturae mensuras 194 una 18 x, facit
Hordei mensuras 19 1/2 una 15 x, facit
Avenae mensuras 198 1/2 una 10 x, facit
Telonia et traiectus
Oppidum Muraszerdahely annuum proportionabilem
proventum ex regestis trium annorum demonstrat
Portus seu traiectus ibidem
Telonium et portus praesidii Kottoriba
Legratinum cum portu et telonio iuxta proventus annuales
ostendit interesse
Portus et telonium Chyakthorniense
Telonium Oppidi Nedelizensis adfert annuale interesse
vigore regestorum trium annorum
Proventus nundinarum
Proventus nundinarum pro hac parte importat annuatim
proportionabiliter
Similiter hebdomadale forum Chyakthornyense
58 R.f. 12 x
4 R.f. 52 x
33 R.f. 5 x
487 R.f. 21 x 2 d
14 R.f. 1 x 2 d
7 R.f. 34 x 2 d
27 R.f. 48 x 1 d
162 R.f. 51 x
17 R.f. 34 x
12 R.f. 54x 3 d
31 R.f. 39 x
9 R.f. 30 x
Proventus molendinalis
Proventus molendinalis ex molendinis sex, horum quatuor quodlibet exsolvit
Hungaricalem florenum et denarios septem, reliqua duo autem quodvis medium
florenum Hungaricalem,
facit interesse 6 R.f. 36 x
Proventus lanionum
Laniones Legradienses sex, pro hac parte exsolvere tenentur quilibet 25 libras sevi, facientes 150 libras, una aestimata 4 x,
importat 10 R.f.
Proventus Transmuranorum teditiorum subditorum
Coloni Transmurani annuatim iuxta ad manus data regesta
551 R.f. 15 x
exsolvunt florenos Hungaricales 441, facientes
Cothurnorum ex carmasino paria 22, unum 2 R.f., facit
44 R.f.
Sandaliorum cum soccis paria septem, unum 1 R.f. 30 x
10 R.f. 30 x
Feras seu damas 7, una 45 x
5 R.f. 15 x
259
Siccos carpiones magnos 31, unum 30 x, facit
Capones 30, unum 6 x, facit
Tritici metretas exsolvunt 107 1/2, unam 21, facit
15 R.f. 30 x
3 R.f.
37 R.f. 37x 2d
Extant quidem plura allodia, aedificia, piscinae, molendina, vineae, ius montanum, terrae extirpatitiae, coloni Transmurani, et non nulla alia, quae tamen, et
quos dicta domina comitissa taxationi subiicere recusavit, aliud superinde se jus
particulare habere inferendo.
Summa proventus seu interesse
4408 R.f. 41 x 2 d
Reducendo in capitale exprimit
Quatuor per centum
110217 R.f. 17 x 2 d
Quinque per centum
88173 R.f. 50 x
Sex per centum
73478 R.f. 11 x 2 d
Taxata capitalia
Maiori pretio
214937 R.f. 4 x 3 d
Minori
155665 R.f. 15 x
Minimo
114061 R.f. 47 x 1 d
Summa summarum capitalium
Maiori pretio
325144 R.f. 22 x 1 d
Minori
243839 R.f. 5 x
Minimo
187539 R.f. 58 x 3 d
Exitus
A qua summa praemissa defalcantur solaria et expensae officialium, famulorum,
aliorumque servientium praeter vinum et victum, quae priori denotatione facta
taxationem sessionum ingrediuntur
1309 R.f. 30 x
Facientes capitale
Quatuor per centum
32737 R.f. 30 x
260
Quinque per centum
26190 R.f.
Sex per centum
21825 R.f.
Cuius exitus, aut expensarum summa ab introitu et praemissis taxatis capitalibus defalcata demonstrat justam, et liquidam taxationem arcis Chyakthornyensis pro portione illustrissimae comitissae Mariae Sophiae a Lebl relictae Nicolai a
Zrinio viduae et pupillorum suorum tutricis, una cum sessionibus populosis ac
desertis, allodiis, terris, fenilibus, fluviis, sylvis, aedificiis, vineis, aliisquae proventibus ad taxandum productis in
Maiori pretio
292406 R.f. 52 x 1 d
Minori
217649 R.f. 5 x
Minimo
165714 R.f. 58 x 3 d
Aestimatio
Bonorum Rakovez
portionis pupillorum Nicolai a Zrinio
Specificatio
Exsolutionis annualis praestantis sessiones oppidanorum in
Rakovez exsolvit annuatim tritici metretas duas, unam
aestimatam 30, facit
Pro festo S. Georgii denarios 54
Pro festo S. Martini denarios totidem
Pro festo Nativitatis Christi capones duos, unum 6 x
Post Assumptionis festum pullos duos
Pro festo Nativitatis scapulas duas
Ova Paschalia 12
A quolibet nono et decimo maiali unum et ab inferiori numero
cruciferum unum exsolvere tenentur, qui ordinariae, si non in
ulteriori numero exigi potest, aestimatus
1 R.f.
40 x 2 d
40 x 2 d
12 x
3x
6x
1x2d
2 R.f. 9 x
4 R.f. 52 x 2 d
Praeter solutionem tenetur labores manuales 4 in septimana et pro quacunque
vectura jumenta duo administrare, quae aestimatur jure perennali maiori 150
R.f., minori 125 R.f. et minimo pretio 100 R.f.
Inveniebantur tales sessiones 23 1/2 quartale unum et medium, facientes in
Maiori
3581 R.f. 15 x
Minori
2984 R.f. 22 x 2 d
Minimo
2387 R.f. 30 x
261
Sessio rusticana exsolvit annuatim
Tritici cubulos quatuor, unum aestimatum 45 x, facit
Siliginis cubulos 4, unum 12 x, facit
Avenae cubulos 4, unum 12 x, facit
Capones duos
Pullos decem, unum 6 numis
Ova 24
Maialem in tali observantia, uti priores
3 R.f.
1 R.f. 36 x
48 x
12 x
15 x
3x
2 R.f. 9 x
8 R.f. 3 x
Robotham seu laborem per totius anni decursum in septimana cum jumentis
duobus diebus et manuali labore quatuor diebus praestare tenetur.
Quarum una aestimatur jure perennali
Maiori
200 R.f.
Minori
175 R.f.
Minimo
150 R.f.
Existunt talium sessiones octo et quartale unum, conficientes in
Maiori
1650 R.f.
Minori
1443 R.f. 45 x
Minimo
1237 R.f. 30 x
A prioribus distinguuntur colonicales Zelnienses minus exsolventes
sessiones veluti
Avenae cubulos quinque pro
1 R.f.
Capones duos pro
12 x
Gallinas duas pro
6x
Pullos duos pro
3x
Ova 20 pro
3x
Pecuniae paratae pro festo S. Martini et Georgii denarios sedecim
12 x
1 R.f. 36 x
Robotam praestant prioribus similem
Aestimabatur talis sessio maiori 100 R.f., minori 90 R.f. et minimo pretio 80 R.f.
Quarum existunt sessiones sex, tertiale unum conficientes in
262
Maiori
633 R.f. 20 x
Minori
570 R.f.
Minimo
506 R.f. 40 x
Sclavorum sessio integra in vila Losiniza et Pescouez, quarum quaelibet annuatim exsolvit
Florenos Hungaricales duos
Tritici quartam unam
Avenae quartam unam
Maialem meliorem unum
2 R.f. 30 x
2 R.f.
36 x
2 R.f. 30 x
7 R.f. 36 x
Praeter haec tenentur in militaribus servire, metalia defendere et litteras, quocunque mandantur deportare, aestimata huiusmodi sessio maiori 150 R.f., minori
125 R.f. et minimo pretio 100 R.f., extant 23 conficientes summarie in
Maiori
3450 R.f.
Minori
2875 R.f.
Minimo
2300 R.f.
Item Sclavus separatus et ab omni robota exemptus unus, solummodo Rhenenses tres et 45 x exsolvens, aestimatur
Maiori
60 R.f.
Minori
50 R.f.
Minimo
40 R.f.
Vallachorum domus quadraginta quatuor, quarum incolae sola militaria servitia praestant, sed tamen inconstantiores, qui pro libitu et ob minimam offensam ad vicina confinia profugiunt, domos desolatos relinquunt, hac ratione tantum modo proventus eorum, qui se extendit in universum ad 177 R.f. 52 x 2 d
aestimatur et ad capitale sex per centum reducitur aequali pretio
Maiori
2964 R.f. 35 x
Minori
2964 R.f. 35 x
Minimo
2964 R.f. 35 x
Summa aestimationis colonorum
Maiori
12339 R.f. 10x
Minori
10887 R.f. 42 x
Minimo
9436 R.f. 15 x
263
Castellum Rakouez
Aedificium castelli unius contignationis ligneae habens tria cubicula, separata
alia contignatione continens cubicula duo, ad portam domum unam unius contignationis, cellaria lignea tria, quadraginta vasa capientia, una cum culina et aliis
pro domicillio requisitis, portam attractilem et pontem novum undique et circum
circa fossa circumdatum et aqua piscibus impleta, ab extra duo stabula equina
magna habens, ac in caeteris sat bene constituta domus, aestimabatur
Maiori
500 R.f.
Minori
450 R.f.
Minimo
400 R.f.
Allodium
Allodium penes castellum exiquae structurae allodialis cum suis requisitis aestimabatur
Maiori
100 R.f.
Minori
90 R.f.
Minimo
80 R.f.
Terrae arabilis habens jugera in decem diversis plagis 164, unum aestimatum
maiori 8, minori 7 et minimo pretio 6 R.f., facit summarie
Maiori
1312 R.f.
Minori
1148 R.f.
Minimo
984 R.f.
Faenilium in quatuor plagis jugera 83 in priori pretio
Maiori
664 R.f.
Minori
581 R.f.
Minimo
498 R.f.
Horti duo penes allodium ad jugera duo aestimati
Maiori
25 R.f.
264
Minori
22 R.f.
Minimo
20 R.f
Summa allodii
Maiori
2101 R.f.
Minori
1841 R.f.
Minimo
1582 R.f.
Molendinum
Molendinum exiguum unius rotae in fluviolo Scanika penes castellum aestimabatur
Maiori
30 R.f.
Minori
25 R.f.
Minimo
20 R.f.
Sylvae
1-a
Sylva quercina Vranie vel Jesanouez denominata ad jugera 200 se extendens, cum
illustrissimo domino comite Nicolao Erdeodi communis, alias non magnum fructum adferens, nisi quod necessitas lignorum pro usu domestico exinde haberi, et
subinde tempore fertilitatis glandinum porci pro incerta exsolutione impelli possint, aestimabatur
Maiori
500 R.f.
Minori
450 R.f.
Minimo
400 R.f.
2-a
Mons seu sylva Zaunisch nuncupata quercina et vagina se extendens ad 150 jugera, quae uti prior, nisi tempore crescentium glandinum exsolutionem pro impulsu pecorum ordinarii vero ex admissione pascuationis pecorum, 12 metretas
avenae recipit, aestimabatur
Maiori
450 R.f.
Minori
400 R.f.
Minimo
350 R.f.
Ius montanum
De jure montano annuatim ordinarie recipiuntur cubuli vini 115 1/2, quivis aestimatus 48 x, facit interesse 92 R.f. 24 x, capitale vero
265
Quatuor per centum
2310 R.f.
Quinque per centum
1848 R.f.
Sex per centum
1540 R.f.
Similiter decima vini annuatim proportionabiliter et rationibus trium annorum collecta ostendit proventum cubulorum 59 pintas 5, capones 44, quorum
cubulus unus pintas 16 comprehendens, in superiori pretio 48 x et capo 6 denariis aestimabatur, facit interesse 51 R.f. 4 x 2 d, capitale vero
Quatuor per centum
1276 R.f. 52 x 2 d
Quinque per centum
1021 R.f. 30 x
Sex per centum
851 R.f. 15 x
Pro decima frumenti villa Kussani continens 6 domus, exsolventes singulis
annis 20 R.f., facit capitale
Quatuor per centum
500 R.f.
Quinque per centum
400 R.f.
Sex per centum
333 R.f. 20 x
Vineae septem in diversis locis et mondiculis[!] existentes Vucsak, Gerdak,
Mladina, Satora, Maczkouecz, Lypmizii et Galliak nuncupatae, quae extractive ex
rationibus trium annorum proferunt cubulos 200, quorum unus aestimatus 50 x,
facit interesse 166 R.f. 40 x, capitale vero
Quatuor per centum
4166 R.f. 40 x
Quinque per centum
3333 R.f. 20 x
Sex per centum
2777 R.f. 46 x
Telonia
Telonium in oppido Rakouez pro anno censui remittitur Nicolao Stubaz pro quinquaginta florenis, uti etiam telonium in Zelnicha pro decem florenis, in universam sexaginta florenis Rhenensibus, qui faciunt chapitale
Quatuor per centum
1500 R.f.
Quinque per centum
1200 R.f.
Sex per centum
1000 R.f.
Maiori pretio
25673 R.f. 42 x 2 d
266
Minori
21856 R.f. 32 x 2 d
Minimo
18690 R.f. 36 x
Exitus
A summa praecedenti defalcantur solaria, stypendia famulitii in parata pecunia
praeter vinum et victum, qui ob reflexionem colonicalis robotae habitam taxationem sessionum subintrant.
Provisoris solarium paratae pecuniae 6 ulnarum panni
121 R.f.
grannat, subductura vulpina et duobus paribus
cothurnorum, se extendit ad Rhenenses
Spannus seu vice provisor habet solarii in panno 9 R.f. et
17 R.f. 3 x
libertat praeterea suam colonicalem sessionem 8 R.f. 3 x
Sattrapa et claviger in panno 3 R.f. et libertatem colonicalem
11 R.f. 3 x
8 R.f. 3 x
Custodes sylvarum duo, quivis libertat suam integram
16 R.f. 6 x
sessionem
Spanus in villa Zelina libertat colonicalem sessionem mediam
4 R.f. 1 x 2 d
Pro famulitio allodiali in pecunia parata pannos et cothurnos
53 R.f.
Summa exitus
222 R.f. 13 x 2 d.
Reducendo in capitale, exprimit
Quatuor per centum
5555 R.f. 37 x 2 d
Quinque per centum
4444 R.f. 30 x
Sex per centum
3703 R.f. 45 x
Cuius exitus a praemissa summa capitalium defalcata demonstrat justam et
liquidam appretiationem bonorum Rakouez cum suis appertinentiis in
Maiori
20118 R.f. 5 x
Minori
17412 R.f. 2 x 2 d
Minimo
14986 R.f. 51 x 2 d
Aestimatio
Bonorum Verbouez
portiones pupillorum Nicolai a Zrino
Sessio colonicalis in Verbouez exsolvit annuatim
Tritici quartam mediam
Siliginis quartam mediam
Avenae quartam mediam
1 R.f.
45 x
24 x
267
Caponem unum
Scapulam unam
Pullos tres
Ova quatuor
Maialem decimum, quem ordinarie (si non in pluribus)
exsolvit et ab inferiori numero a quolibet 3 x, facit
6x
3x
4x2d
2d
2 R.f. 27 x
4 R.f. 50 x
Labores praestat sessio talis a festo S. Georgii usque ad festum S. Petri in septimana unum et medium aratrum, manualem vero seu pedestrem unum, a festo
S. Petri usque ad festum Sanctorum Omnium, hinc usque ad festum S. Georgii
vecturam unam et pedestrem laborem unum, quarum sessio talis aestimabatur
jure perennali maiori 130 R.f., minori 115 R.f., minimo pretio 100 R.f. Existunt
huiusmodi sessiones 28 1/2 conficientes in
Maiori
3705 R.f.
Minori
3277 R.f. 30 x
Minimo
2850 R.f.
Oppidanorum sessio integra labores prioribus similes praestat, proventum
autem nullum exsolvit praeter maialem decimum, et ab inferiori numero grossum unum, ex qua decima, si non duo, saltem ordinarie unus maialis accadit,
aestimabatur sessio talis maiori 100 R.f., minori 90 R.f. et minimo 80 R.f., quarum
extant 30 et media quartale medium, constituentes in
Maiori
3062 R.f. 30 x
Minori
2756 R.f. 15 x
Sessio libertina exsolvit florenos Hungaricales duos, id est
Tritici quartam unam
Avenae quartam unam
Maialem ordinarie unum
Minimo
2450 R.f.
2 R.f. 30 x
2 R.f.
48 x
2 R.f.
7 R.f. 18 x
Robotam aliam nullam praestat, nisi militaribus servitiis adesse, metalia defendere et litteras, quo demandatur, transportare tenetur, quarum una aestimabatur maiori 150 R.f., minori 125 R.f., minimo 100 R.f. Inveniebantur sessiones
huius modi tredecim, facientes summarie in
268
Maiori
1950 R.f.
Minori
1625 R.f.
Minimo
1300 R.f.
Sessiones libertinae annuatim exsolventes
Utpote una paratae pecuniae florenos Hungaricales duos et
medium, denarios quadraginta, id est
Tritici quartum unum
Maialem annualem unum
3 R.f. 37 x 2 d
2 R.f.
2 R.f.
7 R.f. 37 x 2 d
Exempti ab omnibus aliis laboribus praeter praestandum laborem manualem
in mense unum aestimabatur huius modi sessio priori aequali modo, quarum
extant numero 9 facientes in
Maiori
1350 R.f.
Minori
1125 R.f.
Minimo
900 R.f.
Tres libertini residentes in sessionibus duabus et quartalibus tribus, quilibet
eorundem libertinorum exsolvens quatuor Hungaricales florenos, facientes nostra currenti moneta 15 R.f., qui praeter praefatam solutionem exigua alia servitia
praestant, aestimantur ad florenos in
Maiori
300 R.f.
Minori
275 R.f.
Minimo
250 R.f.
Vallachorum domus quadraginta duae et media, quarum quaelibet exsolvit
mardurinum et maialem unum servitia praestant, sunt tamen inconstantiores, et
uti priores in bonis Rakouez denominatis, hinc inde profugientes, proventus eorum annuus se extendit ad 191 R.f. 15 x, qui duntaxat ad capitale sex per centum
reducitur
3187 R.f. 30 x
3187 R.f. 30 x
3187 R.f. 30 x
Summa
aestimationis colonorum
Maiori
13555 R.f.
Minori
12246 R.f. 15 x
Minimo
10937 R.f. 30 x
269
Castellum Verbouez
Aedificium castelli ligneum sat bene accomodatum habens in superiori contignatione cubicula sex, cellaria lignea duo, capientia vasa quinquaginta, dispensam
unam, domum familiae. Item sub porta aedificium ligneum vetus, in quo defunctus comes Petrus a Zrin natus est, fossa et aqua circumdatum, extra castellum
stabulum equinum ligneum aestimabatur
Maiori
600 R.f.
Minori
550 R.f. 15 x
Minimo
500 R.f. 30 x
Sub praedicto dominio Verbouez, certa bona et possessio Paulofzi possidentur etiam a domina comitissa relicta, quae tamen pertinent ad portionem Petri,
seu fiscalem et Georgio Mamitio iuxta tenorem litterarum assignanda essent.
Allodium
Allodium penes denominatum castellum cum domo allodiali, cameris separatis
duabus, stabulis tribus et aliis duabus domunculis et requisitis allodialibus aestimatur
Maiori
120 R.f.
Minori
110 R.f.
Minimo
100 R.f.
Terrae arabiles
in decem diversis plagis habens jugera 114, quorum unum aestimabatur maiori 8,
minori 7 et minimo 6 R.f. faciens in
Maiori
912 R.f.
Minori
798 R.f.
Minimo
684 R.f.
Faenilium
habet in tribus plagis jugera 33, unum imediate priori simili pretio aestimatum,
facit
Maiori
264 R.f.
270
Minori
231 R.f.
Minimo
198 R.f.
Summa allodii
Maiori
1296 R.f.
Minori
1139 R.f.
Minimo
982 R.f.
Sylvae
Sylvae Scherneza et Glogoniza quercinae ad jugera 150, ex quibus solummodo
tempore glandinum fructificantium proventus accadit, aestimabatur
Maiori
450 R.f.
Minori
300 R.f.
Minimo
250 R.f.
Similiter sylvae Duplepszka et Vucke quercinae jugerum 150 aestimabatur
Maiori
450 R.f.
Minori
300 R.f
Minimo
250 R.f.
Decima vini
Ex decima vini iuxta regesta ex tribus annis accepta proveniunt cubuli 180, quorum unus aestimatus 45 x, facit interesse 135 R.f., capitale vero exprimit
Quatuor per centum
3375 R.f.
Quinque per centum
2700 R.f.
Sex per centum
2250 R.f.
Vineae
Vineae ad castellum Verbouez pertinentes sunt tres, 1a Vinisca Superiori, 2a Vinischa inferior et 3a Interovecz nuncupata progenerant proportionabiliter mediocris fructiferantis anni 144 cubulos, unus aestimatus 45 x, facit interesse 115
R.f. 12 x, capitale vero exprimit
Quatuor per centum
2880 R.f.
Quinque per centum
2304 R.f.
Sex per centum
1920 R.f. 75 x
De proventu extraordinario colonicali sic denominato accipiuntur annuatim
ordinarie 6 R.f. 7 x 2 d, facit capitale
Quatuor per centum
150 R.f. 37 x 2 d
Quinque per centum
120 R.f. 30
Sex per centum
100 R.f. 25 x
271
Ex duobus molendinis solvitur census annualis 1 R.f. 30 x, faciens capitale
Quatuor per centum
37 R.f. 30 x
Quinque per centum
30 R.f.
Sex per centum
25 R.f.
Maiori
22794 R.f. 7 x 2 d
Minori
19689 R.f. 45 x
Minimo
17214 R.f. 55 x
Exitus
A praecedenti summa defalcantur expensae pecuniae servientium et famulitii,
utpote
Scribae solarium
Spani solarium in panno 9 R.f. et libertatio suae sessionis 7
R.f. 37 x 2 d, facit
Duo custodes libertan[t] sessiones unam et mediam
Vicespanus libertat sessionis quartale unum
Vallachorum spanus libertat maialem et mardurinum
Pro famulitio allodiale exponuntur annuatim
Summa
43 R.f.
16 R.f. 37 x 2 d
11 R.f. 36 x 1 d
1 R.f. 54 x 1 d
4 R.f. 30 x
50 R.f.
127 R.f. 38 x
Quatuor per centum
3190 R.f. 50 x
Quinque per centum
2552 R.f. 40 x
Sex per centum
2127 R.f. 15 x
Cuius exitus a praemissa summa capitalium defalcata demonstrat justam et
liquidam appretiationem bonorum Verbouez cum suis pertinentiis in
Maiori
19603 R.f. 17 x 2 d
272
Minori
17137 R.f. 5 x
Minimo
15087 R.f. 42 x
Aestimatio
Curiae Preszeka
cum suis colonis et appertinentiis portionis pupillorum Nicolai a Zrino
Sessio colonicalis in curia Preszeka annuatim exsolvit gallinam
unam pro
Caponem unum pro
Ova duodecim pro
Avenae quartale medium
3x
6x
1x2d
18 x
28 x 2 d
Laboratores mittit in hebdomada per totum annum duos, aestimabatur sessio
talis sine decima et jure montano, quod suo loco appretiatur, jure perennali maiori 50 R.f., minori 45 R.f., minimo pretio 40 R.f. Horum sunt cum novitiis tredecim
facientes
Maiori
650 R.f.
Minori
585 R.f.
Minimo
520 R.f.
Curia Preszeka cum domibus suis allodialibus contignationum duarum rusticani operis aestimabatur
Maiori
150 R.f.
Minori
125 R.f.
Minimo
100 R.f.
Terra arabilis
comprehendit in 5 diversis plagis 48 jugera, unum maiori 7, minori 6 et minimo
pretio 5 R.f., quod facit in
Maiori
336 R.f.
Minori
288 R.f.
Minimo
240 R.f.
Similiter fenilium
in plagis duabus jugera 16, unum maiori 8, minori 7 et minimo 6 R.f., facit
Maiori
128 R.f.
Minori
112 R.f.
Minimo
96 R.f.
273
Summa allodii et colonorum
Maiori
1264 R.f.
Minori
1110 R.f.
Minimo
956 R.f.
Sylva
Sylva Preszeka quercina in monte ibidem extendens se circiter ad jugera 150, ubi
ex pascuo pecorum recipitur annuatim census 12 metretarum avenae, de caetero
propter inhabitationem Vallachorum exiguus fructus habentes, aestimabatur
Maiori
300 R.f.
Minori
275 R.f.
Minimo
250 R.f.
Jus montanum
Juris montani annualis proventus dat cubulos 55 pintas 12, quorum quilibet aestimatur 48 x, faciens interesse 44 R.f. 42 x, capitale vero
Quatuor per centum
1117 R.f. 30 x
Quinque per centum
894 R.f.
Sex per centum
745 R.f.
Vineae
Prope curiam in diversis locis sunt quinque, 1a Jagouich, 2a Pod Duorani, 3a Veliky Vinagrad, 4o Habunouez, 5a Szratiny nuncupatae, quae iuxta extractum regestorum trium annorum fertilitatis annuatim importat 125 cubulos, aestimatus
unus 54 x, facit interesse 112 R.f. 30 x, capitale vero
Quatuor per centum
2830 R.f. 30 x
Quinque per centum
2250 R.f.
Sex per centum
1875 R.f.
Summa summarum
Maiori
5494 R.f.
Minori
4529 R.f.
Minimo
3826 R.f.
Exitus
Administratio aeconomica officialibus in Rakouez incumbit, et praterea nullas
expensas habet praeter exsolutionem famulitii allodialis et spani unius, quae se
extendunt annuatim ad 25 R.f., facientes capitale
274
Quatuor per centum
625 R.f.
Quinque per centum
500 R.f.
Sex per centum
416 R.f. 40 x
Cuius exitus a praemissa summa subtrahendo defalcata justam et liquidam
appretiationem demonstrat in
Maiori
4869 R.f.
Minori
4029 R.f.
Minimo
3409 R.f. 20 x
Locus sigilli
Horatius Wilhelmb Caluuci
Wolffgangus Sigismundus Khinpach
275
6.
[Muraköz], 1672.
Királyi biztosok összeírása és becsüje a muraközi uradalom jobbágytelkeiről,
úrbéri szolgáltatásairól és majorságáról
Jelzet: Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Spezialia, Zrínyische Akten.
Konvulut B, 306 ff. 36–74
Međimurje, 1672.
Popis od strane kraljevskih povjerenika i procjena kmetskih zemljišta,
vlastelinskim daćama i selištima
Oznaka: Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Spezialia,
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 ff. 36–74.
Murinsel, 1672.
Zusammenschreibung und Schätzung der königlichen Beauftragten über die
Bauernhöfe, über die Herrendienstleistungen und Meierhöfe im Gutshof
Murinsel
Signatur: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Spezialia, Zrínyische Akten.
Konvulut B, 306 ff. 36–74. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien.
Aestimatio3
Ac decens taxatio Insulae Muraköz, pro ea parte, quae Fiscum suae sacratissimae
caesareae regiaeque maiestatis concernit, praevia oculari inspectione et habita
sufficienti informatione, ex urbariis, regestis, inventariis relatoriis fratrumque
Nicolai et Petri comitum a Zrinio divisionibus nec non inter relictam dominam
Nicolai et Petri innitis contractibus, aliisque humanis notitiis tam ratione terrarum, colonorum, proventuum, servitutum, fructuum, quam aedificiorum ac regalium, jurium, mobiliumque ad aeconomiam spectantium, adhibitis superinde
fidedignis tam domesticis, quam extraneis juratis publicis personis, in appretiandis vendendisque bonis expertis, triplici modo et appretiatione accurate peracta,
per praelibatae caesareae regiaeque maiestatis deputatos commissarios Martinum
Borkovicz episcopum Zagrabiensem, Horatium Guillielmum Calucci regiminis
consiliarium et aulicae camerae A(ustriae) I(nferioris) commissarium, ac Petrum
Prasinzky supremum tricesimatorem et regium fiscalem Anno 1672
3 Az összeírás az. 5. sz. kamarai becsü változata, a közlést az indokolja, hogy több helyen eltérnek
az adatok.
276
Annotatio seu specificatio
exolutionis sessionis integrae populosae in Insula Muraköz
Sessio integra populosa, quae exoluit annuatim haramialem
pecuniam
Dicam regiam pro facultate coloni proportionabili modo acceptam
Possessionalem pecuniam
Drevencas tritici 8, unam 21 x
Avenae mensuras 12, unam 10 x
Maialem unum vel in pecunia
Vitulum annuatim unum
Butyri pintam unam
Lini libras 4, unam 2 x
Galinas singulis mensibus 4 per Annum 48
Circa festum Assumptionis et Nativitatem B. M. V. ova 40
Extraordinaria ova pro possibilitate
Capones circa Nativitatem Christi quatuor, unum 6 x
Currum faeni circa festum S. Michaelis unum
Item pro hoc festo avenae mensuras quatuor, unam 10 x
Pro singulari quarterio sic denominato currum foeni unum et
mensuras similiter avenae quatuor, facit
Summa
2 F 30 x
3F
1F
2 F 48 x
2F
1 F 15 x
30 x
36 x
8x
2 F 24 x
6x
3x
24 x
24 x
40 x
1F4x
18 F 52 x
Pro labore colonicali tenetur possessio talis integra praestare, in septimana
per integrum Annum cum jumentis quatuor dierum laborem, seu aratra et praeter hunc ad festum Nativitatis Christi quatuor currus lignorum in arcem, vel quo
demandatur, inducere.
Quarum talis sessio integra populosa una, deductis expensis in officiales et
industriam aeconomicam impendendis habito supervenientium temporum injuriarum respectu, si tamen ab onere intertentionis regiminum et militiae (quibus
gravati, nec proventus debitos administrant, nec labores) eliberentur, aestimatur
aestimatione perenali ad florenos seu Rhenenses triplici taxatione majori 400, minori 300 et minimo pretio 200 F.
Sunt itaque sessiones nobilium existentes
Integrae
Mediae sessiones
Tertialia
Quartalia
131
26
3
136
277
Media quartalia seu inquilinatus
Integri
Inquilinatus medii
95
42
Conficientes in universum sessiones integras 193 et mediam, quae exprimunt
superiori denotata appretiatione
Maiori
77400 F
Minori
58050 F
Minimo
38700 F
Colonicales defacto existentes populosae sessiones integrae similes prioribus
Sunt
Sessiones mediae
Tertialia
Media tertialia
Quartalia
Media quartalia seu inquilinatus integri
Inquilinatus medii
34
89
17
3
452
199
19
Constituentes sessiones in totum integras 223 mediam unam, tertiale medium
et inquilinatum medium, facientes capitale in
Maiori
89491 F 40 x
Minori
67118 F 45 x
Minimo
44745 F 50 x
Desertarum sessionum nobilium inveniuntur mediae
Quartalia
Media quartalia
Inquilinatus medii
3
9
18
15
Facientes sessiones integras sex et mediam unam, quartale unum et medium,
inquilinatum medium, quarum una aestimabatur jure perenali majori 266 F 40 x,
minori 200 F et minimo pretio 133 F 20 x, quae exprimunt
Maiori
1850 F
278
Minori
1387 F 30 x
Minimo
925 F
Desertarum sessionum colonorum similiter inveniuntur
Sessiones integrae No.
Mediae sessiones
Tertialia
Medium tertiale
Quartalia
Inquilinatus medii
31
36
7
1
164
76
17
Conficientes sessiones integras desertas 102 et mediam, tertiale unum et medium, inquilinatum medium, in priori aestimatione constituentes florenos in
Maiori
27483 F 20 x
Minori
20612 F 30 x
Minimo
13741 F 40 x
Sequentium sessionum series, quae respectu priorum circa exolutionem frumenti sunt exemptae, ideo etiam pretium earum diminutum et una integra sessio
populosa aestimabatur
Maiori
250 F
Minori
200 F
Minimo
175 F
Inveniuntur nobilium integrae sessiones populosae No.
Mediae sessiones
Tertiale
Quartalia
12
3
1
4
6
Quae conficiunt in universum sessiones integras 15, tertiale unum et quartale
unum constituentes in
Maiori
3895 F 50 x
Minori
3116 F 40 x
Minimo
2727 F 5x
Colonorum prioribus simile populosae ab exolutione frumenti autem exemptae sunt
279
Mediae sessiones
Tertialia
Quartalia
Media quartalia
Inquilinatus medii
13
5
57
26
2
Conficientes in totum sessiones integras 25, tertialia 2, quartale medium in denominato priori pretio, faciunt
Maiori
6447 F 55 x
Minori
5158 F 20 x
Minimo
4513 F 32 x 2 d
Desertarum talium sessionum inveniuntur
Nobilium media quartalia No.
Colonorum integrae sessiones No.
Mediae sessiones
Tertialia
Quartalia
Media quartalia
3
4
9
2
18
21
Constituentes integras sessiones desertas 16, tertialia 2, quarum una aestimabatur majori pretio 166 F 40 x, minori 133 F 20 x, minimo 116 F 40 x, faciunt
Maiori
2777 F 6 x 3 d
Minori
2222 F 13 x 1 d
Minimo
1944 F 26 x 2 d
A prioribus distinguuntur sessiones populosae sequentes, quae in exolutione
frumenti butyri et lini sunt exemptae, et earum una sessio aestimata est jure perenali maiori 200 F, minori 175 F et minimo 150 F.
Inveniebantur talium sessionum colonorum
Mediae sessiones
Tertiale
Quartalia
Media quartalia
4
1
30
2
Constituentes sessiones integras populosas 9 et mediam, tertiale unum, et
quartale unum, quod in totum exprimit capitale
280
Maiori
2016 F 40 x
Minori
1564 F 35 x
Minimo
1512 F 30 x
Ex istis similibus colonorum unica sessio deserta inveniebatur aestimata detracta tertia parte
Maiori pretio
133 F 20 x
Minori
116 F 40 x
Minimo
100 F
Summa sessionum tam nobilium, quam colonorum
populosarum et desertarum
Maiori pretio
211495 F 51 x 3 d
Minori
159547 F 13 x 1 d
Minimo
108910 F 4 x
Allodia
Allodium novum penes arcem Chyaktornyensem primum una cum domo allodiali, duo cubicula comprehendens asseribus tecta, stabulo novo ligneo equino,
duobus separatis stabulis pro suibus, et ob longum apertum stabulum pro pecoribus et columbario in quatuor columnis aestimabatur cum aliis allodialibus
requisitis
Maiori pretio
300 F
Minori
250 F
Minimo
200 F
Hortus ad jugera tria aestimabatur
Maiori pretio
45 F
Minori
36 F
Minimo
30 F
Terrae arabiles
Terrae arabiles in plagis quinque nimirum 1ma Marran vocata comprehendens
Jugera
2da Ouczarnicza jugera
3tia Malistuk jugera
20
45
52
281
4ta prope pagum Steffancz habens jugera
Summariter autem jugera
50
187
Quorum unum maiori pretio 11, minori 10 et minimo 9 florenis aestimabatur,
facit summam in
Maiori pretio
2057 F
Minori
1870 F
Minimo
1683 F
Foenilia
Foenilia sex primum ad pagum Machinecz comprehendens jugera
2dum foenile Chordoncz habentur jugera
3tium pratum Ottoch jugera
4tum pratum Polena jugera
5tum prope pagum Hotoncz ad jugera
6tum in duobus locis prope pagum superioris Vidoncz ad jugera
Summariter jugera
60
40
24
36
25
8
193
Quorum unum aestimabatur supportando unum et alterum maiori 10, minori
9, minimo 8 florenos, quae summariter exprimunt capitale
Maiori
1930 F
Minori
1737 F
Minimo
1544 F
Pecora
Equi ruinati currules veteres duo aestimati ambo
Maiori pretio
30 F
Minori
28 F
Minimo
26 F
Item duo equi totaliter ruinati seniores ambo, aestimati una cum equa ruinosa
caeca
Maiori pretio
25 F
282
Minori
22 F 30 x
Minimo
20 F
Boves jugales Hungarici ob defectum et penuriam foeni totaliter macilenti numero paria 3, unum par maiori 22 F, minori 20 F et minimo 18 F, quod conficit in
summa
Maiori
66 F
Minori
60 F
Minimo
54 F
Boves bubalini No. paria 10, unum par maiori pretio 38 F, minori 34 et minimo 30 F, facit
Maiori
380 F
Minori
340 F
Minimo
300 F
Vaccae bubalinae numero 41, una maiori pretio 15 F, minori 14 et minimo 12
F, facit
Maiori
615 F
Minori
574 F
Minimo
492 F
Vituli bubalini annorum duorum No. 14, quorum unus majori pretio aestimabatur 9 F, minori 8 F et minimo 7 F, quod facit in summa
Maiori
126 F
Minori
112 F
Minimo
98 F
Item vituli bubalini huius anni No. 22 aestimabantur maiori 6, Minori 5 et minimo pretio 4 F, facit
Maiori
132 F
Minori
110 F
Minimo
88 F
Porci maiores minoresque in glandine erant, et inveniebantur 52, quorum
unus aestimabatur maiori pretio 2 F 30 x, minori 2 F et minimo 1 F 45 x, facit
summaliter
Maiori
130 F
Minori
104 F
Minimo
91 F
283
Acervi frumenti, qui pro ulteriori administratione aeconomiae inappretiati relicti, tamen ad rationem et inventarium moderni praefecti Petri Osvald dati sunt,
inveniebantur
Acervi tritici No.
Acervi siliginis No.
Foeni Acervus parvulus
4
4
1
Summa allodii noui penes arcem una cum pecoribus
Maiori
5836 F
Minori
5243 F 30 x
Minimo
4626 F
Allodium secundum
Kralyoucz dictum cum sua separata domo continens duo cubicula, culinam separatam, conservatorium caseorum et alia seperata domo allodiali, horreo stabulis
oblongis quatuor, columbario in 4tuor columnis et aliis suis ad allodium pertinentibus requisitis aestimabatur
Maiori
300 F
Minori
250 F
Minimo
200 F
Minori
24 F
Minimo
20 F
Hortus domesticus ad jugera duo
Maiori
30 F
Jugera terrae arabilis in duabus plagis habet ad jugera 700, quae autem propter distantiam loci nec fimari, nec alias bene coli possunt et taliter propter vilitatem terrae juger unum minuendo pretium aestimabatur maiori 7, minori 6 et
minimo 5 florenos computando summariter
Maiori pretio
4900 F
284
Minori
4200 F
Minimo
3500 F
Foenilia
Foenilia propria ad allodium spectantia, tantum inveniebantur 10 jugera, quorum
unum aestimabatur in superiori pretio, maiori nimirum 10, minori 9 et minimo 8
F, faciendo
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Pecora
Boves jugales paria 7, unum par priori denominato pretio aestimatum maiori
nimirum 22, minori 20, minimo 18 F, facit summam
Maiori
154 F
Minori
140 F
Minimo
126 F
Vaccae valde leves et exiguae numero 20, una aestimata maiori pretio 6, minori 5 et minimo 4 F 30 x, quod, facit in summa
Maiori
120 F
Minori
100 F
Minimo
90 F
Juvenci annorum trium numero 3 unus taxatus maiori pretio 6 F, minori 5 F
30 x et minimo 5 F, facit
Maiori
18 F
Minori
16 F 30 x
Minimo
15 F
Minori
4F
Minimo
3 F 40 x
Taurus unus jam senex
Maiori pretio
4 F 30 x
Vituli huius anni numero tres aestimati
Maiori
4F
Minori
3 F 30 x
Minimo
3F
285
Oves maiores 262, una aestimata maiori 1 F, minori 55 x et minimo pretio 50 x
computando
Maiori
262 F
Minori
240 F 10 x
Minimo
218 F 20 x
Oves minores 201, una taxata maiori pretio 45 x, minori 40 x et minimo 36 x,
facit
Maiori
150 F 45 x
Minori
134 F
Minimo
120 F 36 x
Porci maiores et minores No. 20, unus aestimatus maiori 1 F 30 x, minori 1 F
15 x et minimo pretio 1 F, facit
Maiori pretio
30 F
Minori
25 F
Minimo
20 F
Acervi frumenti, qui similiter pro conservatione aeconomiae relicti sunt, inveniebantur
Acervi tritici No.
Acervi siliginis
Acervi avenae
Foeni Acervus magnus
2
13
2
1
Summa allodii secundi in Kralyoucz
Maiori
6073 F 15 x
Minori
5227 F 10 x
Minimo
4396 F 26 x
Allodium tertium
Turnische
vocatum habens domum allodialem villicam una cum duobus stabulis oblongis
pro pecoribus et aliis duobus minoribus pro porcis, conservatorium caseorum et
columbarium in duabus columnis, horreum et alia sua aeconomica exigua requisita aestimabatur
286
Maiori pretio
200 F
Minori
175 F
Minimo
150 F
Hortos habet tres in se continentes jugera sex, quorum unum aestimabatur
majori 15, minori 12 et minimo 10 F, quod facit
Maiori
90 F
Minori
72 F
Minimo
60 F
Terrae arabiles sunt in diversis plagis jugera 317, aestimatione taxata superiori
facit
Maiori
2219 F
Minori
1902 F
Minimo
1585 F
Foenilium in diversis plagis cum foenili Verbulya habet jugera 64, unum aestimatum uti prius, facit
Maiori pretio
640 F
Minori
576 F
Minimo
512 F
Pecora
Boves jugales quatuor paria, unum in maiori 22 F, minori 20 et minimo pretio 18
F, facit summariter
Maiori pretio
88 F
Minori
80 F
Minimo
72 F
Juvenci quatuor, unus aestimatus maiori 7, minori 6 F 30 x et minimo 6 F, facit
Maiori
28 F
Minori
26 F
Minimo
24 F
Minori
9F
Minimo
8F
Tauri duo
Maiori
10 F
287
Vaccae leves et exiguae 21, una aestimata maiori 6, minori 5 et minimo pretio
4 F 30 x, facit in summa
Maiori
126 F
Minori
105 F
Minimo
94 F 30 x
Juvenci praeteriti anni quatuor, aestimatus unus maiori 3 F 30 x, minori 3 F et
minimo F 2 45 x, facit
Maiori
14 F
Minori
12 F
Minimo
11 F
Vituli praeteriti anni duo aestimati
Maiori
7F
Minori
6F
Minimo
5 F 30 x
Juvenci et vituli huius anni sex, aestimatus unus maiori 2 F, minori 1 F 45 x et
minimo pretio 1 F 30 x, facit
Maiori
12 F
Minori
10 F 30 x
Minimo
9F
Porci mediocres 16, unus aestimatus 1 F 45 x, minori 1 F 30 x et minimo pretio
1 F 15 x, facit
Maiori
28 F
Minori
24 F
Minimo
20 F
Alvearia 10, unum maiori pretio aestimatum 1 F, minori 54 x et minimo 45 x,
facit summariter
Maiori pretio
10 F
Minori
9F
Minimo
7 F 30 x
Pro conservanda aeconomia relicti sunt
Acervi tritici
Acervi siliginis
288
3
11
Acervi speltae
Foeni cumulus
2
1
Hoc allodium Turnischye est separatum, et non ingreditur divisionem alterius
partis, cum propria pecunia ademptum sit.
Summa allodii tertii in Turnischye
Maiori pretio
3472 F
Minori
3006 F 30 x
Minimo
2558 F 30 x
Allodium quartum
Chukoucz
denominatum habens domum allodialem cameram pro reservando frumento,
domunculam muratam pro conficiendis caseis, stabulum oblongum maius et
unum parvum horreum et alia exigua aeconomia requisita
Maiori
200 F
Minori
175 F
Minimo
150 F
Hortus pro caulibus extendens se ad juger unum aestimatus
Maiori
15 F
Minori
12 F
Minimo
10 F
Terrarum arabilium propriarum tantum habet jugera 17, unum in priori denominato pretio, facit
Maiori
119 F
Minori
102 F
Minimo
85 F
Similiter foenilium tantum jugera quatuor, aestimata in priori pretio, venit
capitale
Maiori
40 F
Minori
36 F
Minimo
32 F
De caetero subvenitur huic allodio ex desertis terris.
289
Pecora
Boves jugales, unum par aestimatum
Maiori
15 F
Minori
13 F
Minimo
12 F
Vaccae 40 una aestima[ta] maiori 6 F, minori 5 F et minimo 4 F 30 x, facit
Maiori
240 F
Minori
200 F
Minimo
180 F
Minori
8F
Minimo
7F
Tauri duo aestimati mediocres
Maiori
10 F
Juveni praeteriti anni tres aestimati
Maiori
10 F 30 x
Minori
9F
Minimo
8 F 15 x
Vituli huius anni quinque aestimati
Maiori
10 F
Minori
8 F 45 x
Minimo
7 F 30 x
Porci maiores quatuor, unus aestimatus maiori pretio 2 F 30 x, minori 2 F minimo 1 F 45 x, facit
Maiori
10 F
Minori
8F
Minimo
7F
Alvearia 15, aestimatione priori facit
Maiori
15 F
Minori
13 F 30 x
Acervi pro domestica administratione manentes
290
Minimo
11 F 25 x
Siliginis
Avenae
Acervus speltae
Cumulus mili
Faeni cumulus
8
1
1
1
1
Summa allodii quarti Csukoncz
Maiori
684 F 30 x
Minori
585 F 15 x
Minimo
510 F
Allodium quintum
Allodium Magni Campi
nuncupatum exiguam ligneam domum habens cum stabulo pecorali et horreo,
cameram pro conservando tritico, una cum suis exiguis pertinentiis aeconomicis
aestimabatur
Maiori pretio
130 F
Minori
120 F
Minimo
100 F
Hortus exiguus cum pascuo vitulino ad jugera 6, aestimatum unum maiori 12,
minori 10 et minimo pretio 9 F, facit
Maiori
72 F
Minori
60 F
Minimo
54 F
Jugera terrae arabilis exigui valoris, ubi propter frequentiam nebulae nihil nisi
spelta et milium fructificari potest sunt 300, quorum unum aestimatum majori
pretio 6, minori 5 et minimo 4 F, facit
Maiori pretio
1800 F
Minori
1500 F.
Minimo
1200 F
Foenilium in diversis locis jugera 40, unum maiori 8 F, minori 7 et minimo
pretio 6 F, facit
Maiori
320 F
Minori
280 F
Minimo
240 F
291
Pecora
Boves jugales tria paria, unum par priori aestimatione simili aestimatum, facit
Maiori pretio
66 F
Minori
60 F
Minimo
54 F
Vaccae 25, una aestimata ut prius, facit
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
112 F 30 x
Juvenci semi jugales duo paria, unum par maiori 14 F, minori 13 et minimo
pretio 12 F, facit
Maiori
28 F
Minori
26 F
Minimo
24 F
Minori
8F
Minimo
7F
Tauri duo appretiati simul
Maiori
9F
Vituli praeteriti anni 5 aestimati, ut priori loco nempe
Maiori
17 F 30 x
Minori
15 F
Minimo
13 F 45 x
Vituli huius anni 21, unum maiori 2 F, minori 1 F 45 x et minimo pretio 1 F 30
x, facit summarie
Maiori pretio
42 F
Minori
36 F 45 x
Minimo
31 F 30 x
Porci quatuor, unus maiori pretio 1 F 45 x, minori 1 F 30 x et minimo 1 F 15 x,
facit
Maiori
7F
292
Minori
6F
Minimo
5F
Acervi pro domestica aeconomia relicti sunt
Acervi speltae No.
Item alii cumuli magni
Milii acervi magni
8
2
2
Summa allodii quinti Magni Campi
Maiori
2641 F 30 x
Minori
2236 F 45 x
Minimo
1841 F 45 x
Allodium sextum
Strigo nuncupatum, domus duarum contignationum cum duobus cellariis vasa
capientibus 24, cum separata domo allodiali et stabulis duobus pro pecoribus et
columbariis tribus, ac horreo cum suis pro aeconomia administranda necessariis
requisitis, aestimabatur
Maiori
200 F
Minori
175 F
Minimo
150 F
Hortus parvus pro caulibus ad medium juger
Maiori
8F
Minori
7F
Minimo
6F
Terrae arabilis sunt jugera 27 levis et exiguae fertilitatis, unum aestimabatur
maiori 7 F,. minori 6 F et minimo 5 F, facit
Maiori
189 F
Minori
167 F
Minimo
135 F
Foenile ad jugera quatuor sat bonum et bis falcari potest, aestimabatur juger
unum majori 18 F, minori 16 et minimo pretio 14 F, facit
Maiori
72 F
Minori
64 F
Minimo
56 F
293
Pecora
Boves jugales duo paria aestimati priori pretio, faciunt
Maiori pretio
44 F
Minori
40 F
Minimo
36 F
Vaccae quinque similiter aestimatae ut prius, faciunt
Maiori
30 F
Minori
25 F
Minimo
22 F 30 x
Juvenci quinque trium annorum, unus aestimatus maiori 6 F, minori 5 F 30 x
et minimo pretio 5 F, faciunt
Maiori
30 F
Minori
27 F 30 x
Minimo
25 F
Minori
3 F 30 x
Minimo
3F
Vituli huius anni duo aestimati
Maiori
4F
Porci maiores et minores simul accepti in totum 20, unus aestimatus maiori
pretio 1 F, minori 55 x et minimo 50 x, faciunt
Maiori pretio
20 F
Minori
18 F 20 x
Minimo
16 F 40 x
Alvearia sex, unum maiori pretio 1 F, minori 54 x et minimo 45 x, faciunt
Maiori
6F
Minori
5 F 24 x
Minimo
4 F 30 F
Acervi inventi et pro aeconomico usu relicti sunt
Acervi siliginis No.
Speltae cumulus
Milii cumulus
294
5
1
1
Summa allodii sexti Strigo nuncupati
Maiori pretio
603 F
Minori
527 F 44 x
Minimo
454 F 40 x
Allodium septimum
Allodium Czinderyanum in praesidio Legrad
cum domo allodiali sat commodo novo, stabulis tribus et horreo arboribus quercinis bene extructo, ac circum circa palis maioribus quercinis clausum, capiens
amplum spatium et ab intus piscinulam parvam, aestimabatur
Maiori pretio
350 F
Minori
300 F
Minimo
250 F
Terras arabiles habet jugera 16, quorum unum aestimabatur majori pretio 10
F, minori 9 et minimo 8 F, faciendo
Maiori
160 F
Minori
144 F
Minimo
128 F
Foenilium habet jugera 8, unum aestimatum maiori 12, minori 11 et minimo
pretio 10 F, facit
Maiori pretio
...
Minori
...
Minimo
...
Summa allodii septimi
Maiori pretio
606 F
Minori
532 F
Minimo
458 F
Allodium octavum
Allodium trans Dravum aeque Czinderyanum
habens domum allodialem, stabula tria, horeum et alia sat bene accommodata requisita aestimabatur
295
Maiori pretio
200 F
Minori
180 F
Minimo
150 F
Terrae arabiles ad hoc allodium pertinent jugera 16, unum aestimatum priori
pretio
Maiori
160 F
Minori
144 F
Minimo
128 F
Foenilium habet jugera 30, unum maiori 10, minori 9 et minimo 8 F aestimatum, facit
Maiori
300 F
Minori
270 F
Minimo
240 F
Summa allodii octavi
Maiori
660 F
Minori
594 F
Minimo
518 F
Castellum Legradiense
Ad castellum Legradiense Gradischyae nuncupatum pertinent terrae arabiles jugera 15, unum maiori pretio 10, minori 9 et minimo 8 F, facit
Maiori
150 F
Minori
135 F
Minimo
120 F
Foenilia in tribus plagis Gradisczye, Porochin, Szent Georgy 47, unum maiori
pretio 12, minori 11 et minimo 10 F aestimatum, facit
Maiori
564 F
Minori
517 F
Minimo
470 F
Hortus Czinderyanus cum quadam domuncula, in medio praesidii Legrad extendens se ad jugera 6, aestimabatur
Maiori
200 F
296
Minori
180 F
Minimo
150 F
Summa summarum allodiorum et horti
Maiori
21490 F
Minori
18784 F 54 x
Minimo
16103 F
Piscinae et fluvii interdicti
1ma
Prima piscina Bratkoucz nuncupata in bono statu et piscibus abundat, capiens ad
jugera 8, quorum unum aestimabatur majori pretio 30 F, minori 27 et minimo 24
F, facit
Maiori pretio
240 F
Minori
216 F
Minimo
192 F
2da
Piscina Zebonczensis appelata proxime praeterita aestate restaurata et pisciculis
noviter impleta, extendens se ad jugera circiter quatuor, aestimata ut supra
Maiori
120 F
Minori
108 F
Minimo
96 F
3tia
Piscina Strigoniensis, cum domina comitissa vidua communis, canali et indaginibus bene restaurata, ac piscibus noviter injectis, extendens se ad jugera in universum 8, pro hac parte autem dimidium concernens, aestimatum juger unum priori
taxatione, facit
Maiori
120 F
Minori
108 F
Minimo
96 F
4ta
Piscina ad allodium superioris Kralyoucz, piscibus quidem impleta, modo autem
a militia quasi evacuata, cupiens juger unum et medium, aestimata similiter priori pretio
Maiori
45 F
Minori
40 F 30 x
Minimo
36 F
297
5ta
Piscina ad pagum Peklenicza sita, carnalibus et indaginibus moderno tempore
totaliter destituta, ac deserta et exsicata, alias bene fertilis et ex se generans pisces
varii generis, capiens jugera 12, quorum unum maiori pretio 9, minori 8 et minimo 7 F aestimatur, facit
Maiori
108 F
Minori
96 F
Minimo
84 F
Fluvioli et lacus
Fluviolus Rakounicza nuncupatus non procul a pago Vidoucz oriens et penes
illum in fluvium Dravum influens, piscari prohibitus, ac modo totaliter exhaustus, aestimabatur
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
Fluvius Byztricza oriens versus Kottoribam et ad Legrad in fluvium Dravum
influens, aeque piscari prohibitus, ac modo etiam totaliter ruinatus, aestimabatur
ut supra
Maiori pretio
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
Ibi suprascripti duo fluvioli, qui alias varii generis pisces et cancros abunde
procreare solent, sunt cum domina comitissa vidua piscando communes.
Lacus penes sylvam Verbulya ex Mura oriens per Insulam fluens, et aqua eandem sylvam circumdans, piscibus alias abundans et pro piscatione utriusque portionis communis, aliis extraneis vero absolute prohibitus, aestimabatur pro hac
portione
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Summa piscinarum et fluviorum
Maiori pretio
1033 F
298
Minori
908 F 30 x
Minimo
784 F
Sylvae
Sylva quercina Ottok nuncupata prohibita, sed ad praesens tempus potiori ex
parte decisa, ad jugera se extendens 300, cum domina comitissa vidua communis,
pro hac vero parte in dimidium ad jugera 150, cum jure venandi et glandinendi
aestimabatur
Maiori pretio
600 F
Minori
500 F
Minimo
400 F
2da
Sylva quercina Murschak vocata aliis prohibita, cum domina comitissa vidua
communis, extendens se ad milliare germanicum unum et medium in longitudinem, latitudo autem est dispar et in quibusdam locis sat angusta, cum jure venandi et glandinendi aestimabatur
Maiori
3000 F
Minori
2500 F
Minimo
2000 F
3tia
Sylva Verbulya vocata varii generis arbores comprehendens, cum domina comitissa vidua communis, capiens jugera circiter 14, cum praestantissimo jure venandi omnis generis faerarum
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
4ta
Sylva parva Dubravicza nominata quercina prope pagum superiorem Kralyoucz
prohibita habens puras juvenes arbores et solum ad hanc partem spectans, extendens se ad jugera 6, aestimabatur
Maiori pretio
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
5ta
Sylva quercina Dubrava maior appellata cum meris juvenibus arboribus prohibita et valde reservata, precise cum jure venandi et glandinendi istam partem
ingrediens, quae autem modo a militia plurimum excisa et multum damnificata
erat, extendens se ad jugera 200, aestimabatur
299
Maiori
2500 F
Minori
200[0] F
Minimo
1800 F
6ta
Sylva Belinschyak dicta penes fluvium Dravum, varii generis arbores comprehendens, cum domina comitissa vidua communis, extendens se in totum ad jugera 200, pro hac parte aestimabatur
Maiori pretio
500 F
Minori
400 F
Minimo
300 F
7ma
Sylva Opacznyak vocata habens simplicissimas arbores prope allodium Wlyaria
in certa insula fluvii Dravi existens, ad jugera circiter 40 se extendens, communis
cum domina comitissa vidua, aliis vero prohibita, cum jure venandi aestimata
pro hac parte
Maiori pretio
100 F
Minori
80 F
Minimo
60 F
8va
Sylva prope pagum Opporoucz exiguarum arborum continens in se jugera 14,
cum altera parte communis et aliis propter feras ibi existentes prohibita, pro hac
parte aestimata
Maiori pretio
50 F
Minori
40 F
Minimo
30 F
9na
Sylva Katanschyak appellata varii generis arbores continens, cum domina comitissa vidua communis et alias propter feras valde observata, modo autem quasi
totaliter decisa, cum jure venandi pro medietate huius partis aestimabatur
Maiori pretio
130 F
300
Minori
115 F
Minimo
100 F
Sylvae communes
Ex quibus unicuique lignatio conceditur.
10ma
Sylva Globetha prope novum allodium varii generis arbores exiguas comprehendens, et se ad 120 jugera extendens, modo autem valde decisa aestimabatur
Maiori pretio
250 F
Minori
200 F
Minimo
180 F
11ma
Sylva Razdertnyak denominata varii generis arbores leviores continens, et se ad
jugera extendens 200, modo autem totaliter decisa aestimabatur
Maiori pretio
300 F
Minori
250 F
Minimo
200 F
12ma
Sylva Sztari Lugh appellata intra aquas fluvii Dravi, ad oppidum Nedelicz existens, in se habens varii generis arbores et se extendens ad jugera 100, aestimabatur
Maiori pretio
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
13tia
Sylva Sarye vocitata, intra aquas eiusdem fluvii, varii generis viles arbores comprehendens, et semi desolata, extendens se ad jugera 30, aestimata
Maiori pretio
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
14ta
Sylva Belinsczyak minor nominata varii generis simplicissimas arbores comprehendens, et unicuique usualis, continet in se jugera 150, pro hac parte aestimabatur
Maiori pretio
200 F
Minori
175 F
Minimo
150 F
301
Summa sylvarum
Maiori pretio
8180 F
Minori
6725 F
Minimo
5600 F
Molendina
1mum
Molendinum penes Wlyariam in fluvio Dravo cum rota una et cathenis ferreis
duabus, navibus quatuor pro facienda farina alba solum, aestimatum
Maiori pretio
180 F
Minori
170 F
Minimo
150 F
2dum
Molendinum in fluvio Mura, penes oppidum Turnischye cum una rota, tribus
navibus et catenis duabus ferreis, praeterito anno noviter extructum, pro sola
alba farina, aestimatum similiter
Maiori pretio
180 F
Minori
170 F
Minimo
150 F
3tum
Molendinum penes pagum Ternoucz in fluvio Dravo, cum una rota et quatuor
navibus, catenis maioribus ferreis duabus et una minori, aestimabatur
Maiori pretio
150 F
Minori
170 F [helyesen 140]
Minimo
150 F [helyesen 125]
4tum et 5tum
Molendina duo in fluvio Dravo penes Wlyariam quodlibet cum rota una, tribus
navibus et cathenis maioribus duabus, minori una, aestimabatur
Maiori pretio
300 F
Minori
280 F
Minimo
250 F
6tum et 7mum
Molendina duo in eodem fluvio Dravo penes pagum Ottok, unumquodque cum
una rota, tribus navibus et cathenis ferreis duabus, aestimabatur
302
Maiori
300 F
Minori
280 F
Minimo
250 F
8vum
Molendinum penes dictum pagum Ottok in eodem fluvio Dravo, cum una rota,
tribus navibus et cathena ferrea una, aestimata
Maiori
125 F
Minori
112 F
Minimo
100 F
9num
Molendinum antea desolatum, penes annotatum pagum Ottok, sed cum omnibus requisitis, utpote navibus tribus novis, cathena maiori una, duobus lapidibus
molaribus novis et aliis necessariis in ripa Dravi ad extruendum novum molendinum praeparatis, aestimabatur
Maiori pretio
125 F
Minori
112 F
Minimo
100 F
10mum et 11mum
Molendina duo in ripa Dravi Legradini quodlibet cum rota una et cathenis ferreis
duabus et navibus tribus, aestimabantur
Maiori
300 F
Minori
280 F
Minimo
250 F
12mum
Molendinum in rippa fluvii Murae penes oppidum Turstische, cum una rota, tribus navibus et cathena ferrea, aestimatum
Maiori
150 F
Minori
140 F
Minimo
130 F
Ibidem extant cathena[e] maiores ferreae duae aestimatae
Maiori
70 F
Minori
60 F
Minimo
50 F
303
13um
Molendinum cum tribus rotis, quarum duae pro omnis generis frumento, 3tia
vero pro sola alba farina accommodata sunt, in fluvio Ternava ad sylvam Murschyak existens, aestimabatur
Maiori pretio
250 F
Minori
225 F
Minimo
200 F
14tum
Molendinum in fluvio Preszeka cum rota una, quae propter penuriam aquae medio circiter anno inusualis manet, aestimabatur
Maiori
80 F
Minori
70 F
Minimo
60 F
Summa molendinorum
Maiori pretio
2210 F
Minori
2039 F
Minimo
1815 F
Vineae
[1ma]
Vinea in monte Sztermecz in confiniis Insulae prope Lorettenbergh, modo vilis
culturae, quae tamen propter intertrimentum sex vaccarum bene coli, et ob sufficientiam loci multum augeri possit, una cum sylva vagina magna continens jugera circiter 30, et terra arabili jugerum trium, cum sua domo et cellario Murato,
capiente vasa 30, item alio cellario ligneo ad 40 vasa, cum duobus torcularibus, et
in omnibus aliis sat bene accommodatum, quae denominata vinea plerumque
annuatim adfert proportionabiliter statu temporis ad summum 15, mediocri 12
vasa vini, aestimabatur per judices montium
Maiori pretio
1600 F
Minori
1500 F
Minimo
1400 F
2da
Vinea Bamffi sat magna et ampla in monte Strigouzky defacto vilis culturae, his
annis praeteritis fertilitatis bonae, ad 14 et 15 vasa seu Stertyn dicta procreabat,
posset tamen augeri, cum propter existentiam quatuor jugerum terrae arabilis et
sylvae similiter vaginae jugera tria capientis, facile sex vaccae interteneri possint,
304
cum domo lignea nova et alias sat bene accommodata, cellario celebri totaliter
murato et lapidibus exstructo, capient[i]a vasa 80, item aliis duobus ligneis cellariis, unum ad 7 et aliud ad 50 vasa, torcularique uno novo, culina separata et domuncula vinicolari distincta, aestimabatur
Maiori pretio
2000 F
Minori
1800 F
Minimo
1600 F
3tia
Vinea Strigonschyak in promonthorio eodem fertilitatis annualis in summo 25, et
mediocri 20 vasorum, modo mediocris culturae, habens duas viles domos pro
vinicolis et duo torcularia, terrae arabilis jugera 4, ex quibus interteneri possent
vaccae 4tuor, aestimabatur
Maiori pretio
1400 F
Minori
1200 F
Minimo
1000 F
4ta
Vinea Czigantchyak in promontorio eodem adfert proportionabiliter pro statu
temporis annuatim 12, vel ad 14 vasa, modo mediocris culturae, habens domum
ligneam duarum contignationum et cellarium capiens vasa 20, torculari bono, et
alia domo vinicolari separata, terrae arabilis jugera duo, et simplicem sylvulam
ad jugera 5, vaccae interteneri possunt 4, aestimabatur
Maiori pretio
800 F
Minori
750 F
Minimo
700 F
5ta
Vinea Popoffschyak in promontorio Sztanetincz fertilitatis annualis mediocri termino ad vasa 12, sat bonae culturae, habens domum et cellarium ligneum, torcular unum, juger unum de terra arabili et sylvam simplicem ad tria jugera, interteneri possunt duae vaccae, aestimabatur
Maiori pretio
500 F
Minori
450 F
Minimo
400 F
6ta
Vinea Suhobok in supranominato monte Sztanetincz, modo valde desolata, fertilitatis defacto annualis ad vasa 6, domum, torcular et cellarium capiens vasa 12
305
habens ligneum, item parvam particulam de terra arabili et sylvam simplicem ad
jugera 8, aestimabatur
Maiori pretio
300 F
Minori
250 F
Minimo
200 F
7ma et 8ma
Vineae Millouecz et Zacharias in priori iam praefato promontorio Sztanetincz simul unitae procreant annuatim mediocri anno vasa 12, habens domum vinicolarem, torcular et cellarium capiens vasa 30, omnia lignea, parvulam sylvam ad
jugera duo, aestimabatur
Maiori pretio
400 F
Minori
350 F
Minimo
300 F
9na
Vinea Fallussiana mere desolata in saepius denominato promontorio Sztanetincz
adfert annuatim proportionabiliter fertilitatis anni 5 vasa, carens alias domo torculari et cellario, habens tamen terrae arabalis juger unum et sylvam exiguam ad
jugera tria, aestimabatur
Maiori pretio
60 F
Minori
50 F
Minimo
40 F
Summa vinearum
Maiori pretio
7060 F
Minori
6350 F
Minimo
5640 F
Arces seu castella
Arx Csyaktornyensis
cum propugnaculis et aliis suis ad hanc partem pertinentibus aedificiis aestimabatur iuxta magistrorum murariorum aestimationem, in maiori pretio cum labore et materialibus omnibusque aliis manufacturis ad 20723 F, minori pretio autem
solum cumputando labores et manufacturas sine materialibus ad 9243 F
Maiori pretio
20723 F
306
Minori
9243 F
Minimo
9243 F
Domus Wlyaria
ab inferne murata, duarum contignationum, sat ampla et pro venatione commodum pallatium capiens septem cubicula, domos separatas pro officialibus tres, cellarium ad 30 vasa, culinam separatam et domum allodialem cum suis requisitis,
aestimabatur iuxta praefatam murariorum aestimationem, labore et materialibus
Maiori pretio
867 F
Minori
289 F
Minimo
289 F
Castellum Legradiense
totum ligneum, ad cuius ingressum turris una antiqua quadra[ta] ex asseribus,
cum tribus domibus, in universum septem cubicula capientibus, tribus magnis
stabulis, cellario ad 12 vasa et hortulo parvo, aestimabatur
Maiori pretio
300 F
Minori
250 F
Minimo
200 F
Domus Czinderyana ibidem aestimabatur
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
Summa arcium seu castellorum
Maiori pretio
22040 F
Minori
9907 F
Minimo
9832 F
Summa capitalium taxatorum
Maiori pretio
273509 F 6 x 3 d
Minori
204261 F 27 x 1 d
Minimo
148684 F 25 x
Sequentur modo, quae secundum proventum et interesse ad
capitale reducta sunt
Oppidum Czyaktornyense continens domos vel incolas seu cives
Hi oppidani praestant annuatim florenos Rhenenses
Pro singulis quinque nundinis in eodem oppido celebrari
consuetis educillant unum vas vini, aestimatus proventus ad
83
79 F 23 x
50 F
307
Decimam frumenti iuxta anni fertilitatem tenentur dare, quae suo loco appretiationem ingreditur.
Tempore insultus contra hostem turcam ad rippa fluvii Murae tormentorum
eductionis comitivam dare, vel illa non exigente, si necessitas expostullat, in ipsa
arce vigilias agere tenentur.
Certam praeterea excubiam et portam, una cum ponte ibidem a meridie et
fossati spatium palis maioribus quercinis et sepibus circumdare tenentur.
Circa arcem et oppidum, metasque eorundem vias reparare, ac tempore venationis cum retibus exire armatim obligantur.
Quarum primo sunt jugera 133, quorum quodlibet exolvit
annuatim caponem unum, aestimatum 6 x Germanicis, et
denarios Hungaricales constituentes 4, quod facit interesse
Item terrarum extirpatitiarum jugera 75, quorum quodlibet
exolvit caponem unum, et denarios Hungaricales duos, facit
interesse
Praeterea terrarum earundem jugera 162, quorum quodlibet
exsolvit caponem unum, et denarios Hungaricales duos, facit
interesse
23 F 16 x 2 d
20 F 15 x
20 F 15 x
Jus montanum
Jus montanum adfert annuatim ordinarie 3211 cubulos 9 1/2
pintam, quorum quilibet cubulus capit pintas 14, medio
pretio aestimabatur ad florenum Rhenensem unum, quod
facit proventum
3211 F 40 x 2 d
Decima vini
Ex decimis vini proportionabiliter extractive ex regestis et
proventu trium annorum proveniunt cubuli 1800, aestimatus
quilibet 55 x, constituentes interesse
1650 F
Decima frumenti
Decima huius Insulae pro hac parte habet annuatim proventum ex frumentis secundum regesta trium annorum lustrata
308
145 F 36 x
Tritici mensuras 416, una aestimata 21 x, facit
Siliginis mensuras 921, una aestimata 16 x, facit
Mixturae mensuras 194, una aestimata 18 x, facit
Hordei mensuras 19 1/2, una aestimata 15 x, facit
Avenae mensuras 198 1/2, una aestimata 10 x, facit
Facientes summariter interesse
245 F 36 x
58 F 12 x
4 F 52 x 2 d
33 F 5 x
487 F 21 x 2 d
2137 F 21 x 2 d
Telonia et traiectus
Oppidum Muraizerdahely annuatim proportionaliter
importat proventum
Portus seu traiectus ibidem ostendit proventum annualem ex
regestis trium annorum
Proventus telonii et portus praesidii Kottariba extendit se ad
annualem proventum
Legradinum cum portu et telonio iuxta proventus annuales
ostendit interesse
Portus et telonium Chyaktornyense devenit ad annualem
proventum
Telonium oppidi Nedeliczensis adfert interesse annuale
vigore regestorum trium annorum
14 F 1 x 2 d
7 F 34 x 2 d
27 F 48 x 1 d
162 F – x – d
17 F 34 x 2 d
12 F 54 x 3 d
Proventus nundinarum pro hac parte Insulae Muraköz
importat annuatim proportionaliter
Hebdomadale forum Chyaktornyense annuos proventus
demonstrat iuxta regesta
31 F 39 x
9 F 30 x
Proventus molendinalis, qui ex quinque in fluviis Dravi et
Mura existentibus molendinis (quorum unum annuatim
exsolvit ordinarie florenum unum Hungaricalem et denarios
septem) excipitur, facit interesse
6 F 41 x 1 d
309
Proventus ex lanionibus
Legradienses laniones sex quolibet anno tenentur exolvere,
quivis saevi 25 libras, facientes centenum unum et medium,
aestimando libram 4 x, facit interesse
10 F
Proventus Transmuranorum deditiorum subditorum
Coloni Transmurani dedititii annuatim exsolvunt in parata
Cothurnorum ex Carmasino paria 6, unum duobus
Rhenensibus florenis, facit
Sandaliorum paria quatuor, unum Imperiali, facit
Pisces seu carpiones magnos siccos No. 13, unum 30 x, facit
Frumenti omnis generis exsolvunt mensuras 50, una
aestimata 15 x, facit interesse
270 F 33 x 1 d
12 F
6F
6 F 30 x
12 F 30 x
Summa Proventus seu interesse
6081 F 19 x 2 d
Quatuor per centum
152033 F 7 x 2 d
Quinque per centum
121626 F 30x
Sex per centum
101355 F 25 x
Taxata capitalia
Maiori pretio
273509 F 6 x 3 d
Minori
204261 F 37 x 1 d
Minimo
148684 F 25 x
Maiori pretio
425542 F 14 x 1 d
Minori
325888 F 7 x 1 d
Minimo
250039 F 50 x
Exitus
A summa praemissa defalcantur salaria et expense officialium, famulorum, aliorumque servientium paratae pecuniae, sumptus autem vini frumenti et alia ad
310
vivendum necessaria, una cum expensis ceteris currentibus subintrant taxationem
sessionum prius denotatarum.
Praefecto arcis solvitur annuatim paratae pecuniae 150 F,
panni Skarlati ulnae 6, una 10 F, faciunt 60 F, subductura una
vulpina 15 F, cothurnorum ex Carmassino paria 3, unum
duobus Rhenensibus, facit in toto
Provisoris salarium floreni 60 F, panni Granati ulnae sex, una
8 F, facit 48 F, subductura vulpina una 15 F et cothurnorum
paria tria 7 F 30 x, facit
Rationistae salarium 50 F, panni Granati ulnae 6 F 48,
subductura vulpina, 15 F et cothurnorum ex Carmasino
paria tria 7 F 30 x, facit
Castellani salarium 37 F 30 x, panni Czimaziny ulnae 6,
una 5 F, facit 30 F, subductura vulpina media 7 F 30 x et
cothurnorum paria 3 et Sattyan 4 F, facit
Claviger habet annuale salarium 25 F, pro panno Czimazino
30 F, pro media subductura vulpina 7 F 30 x, pro tribus
paribus cothurnorum et Szattyan 4 F et panno leviori Sebtuh
dicto 2 F, in totum
Duobus aulae familiaribus cedunt uni 40 F pro panno
Czimazino 30 F, pro media subductura vulpina 7 F 30 x et
pro uno pari cothurnorum ex Carmasino 2 F 30 x, in toto
Alteri 20 F et in caetero, uti priori, facit
Coci arcensis salarium ordinarium in parata pecunia 20 F,
pro panno Czimazino 30 F, pro subductura agnina 3 F, pro
panno Fiorett 4, pro tribus paribus cothurnorum ex Szattyan,
in toto
Pocillatoris salarium paratae pecuniae 12 F, pro panno viliori
ad caligas, subductura agnina et tribus paribus cothurnorum
simplicibus
Terrarum desertarum exactori exolvuntur annuatim
Pistori ac aeque officium dispensatoris agenti exolvuntur
annuatim
Faber arcensis habet annualem exsolutionem
Vice rationistae salarium existit in
Tormentorum magistro pro hac parte exolvuntur annuatim
Exactori pecuniarum per pagos et educilla exsolvuntur
232 F 30 x
130 F 30 x
120 F 30 x
79 F
68 F 30 x
80 F
60 F
62 F 30 x
20 F
55 F 30 x
37 F 30 x
30 F
35 F
42 F
31 F 30 x
311
Aurigis duobus
primario cedunt
alteri
Satellites intertenere necesse est octo, quorum cuivis
exolvuntur 16 F 30 x, facit annuatim
Praefectissae salarium
Famulae culinariae
28 F
24 F 30 x
132 F
22 F 30 x
12 F 30 x
Summa salariorum et expensarum in officiales paratae pecuniae
1309 F 30 x
Facit capitale
Quatuor per centum
32737 F 30 x
Quinque per centum
26190 F
Sex per centum
21825 F
Cuius exitus aut expensarum summa ab introitu seu praemissis capitalibus
defalcata demonstrat iustam et liquidam taxationem arcis Chaktornyensis pro
suae sacratissimae maiestatis parte confiscata una cum sessionibus populosis ac
desertis, allodiis, terris, foenilibus, pecoribus, piscinis, fluviis, sylvis, molendinis,
vineis, castellis, aliisque proventibus extraordinariis in
Maiori pretio
392 804 F 44 x 1 d
312
Minori
299 698 F 7 x 1 d
Minimo
228 218 F 50 x
7.
Csáktornya, 1679. április 1.
A muraközi uradalom kamarai urbáriuma
Čakovec, 1. travanj 1679.
Urbar komore o međimurskom vlastelinstvu
Kameralisches Urbarium des Gutshofs Murinsel
Regestum fundorum populosorum seu colonorum fiscalium Insulanorum ex urbario arcensi et noviter facta conscriptione desumptum, una cum conjectura proventuum Insulano-fiscalium et expensis ad officiales et familiam fiscalem nec
non diversas alias necessitates erogandis conscriptum.
Die prima Aprilis anno 1679.
Consignatumque generoso domino Francisco Szombathi neo-administratori
bonorum praementionatorum pro sui directione.
Series colonorum populosorum in Insula Muraköz, portione fiscali degentium
Judicatus Nedelicz
Villa Szauszkavesz
Michael Trunchinkin Zetth
Martinus Vinczek
Thomas Thernouchanech
Matthias Fabianecz
Georgius Kollarich
Lucas Vodar
Relicta Helena Kollaricha
Michael Tkalecz
Jacobus Skulichen Zetth
Georgius Karlouich
Joannes Karlouich
Georgius Jaksich
4
Quart.4
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1 1/8
1 1/2
1
1 1/2
1
1 1/2
1 1/2
1 1/2
2
1
1
1
Quart. = quartale (negyed)
313
Villa Sztrohonincz
Joannes Patergar
Nicolaus Jarecz aliter Kouacz
Michael Gyermek
Georgius Munyachin Mus.
Relicta Joannis Zagorecz
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
2
2
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
2
1
1
1
1
Quart.
Quart.
2
1
Quart.
2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Coloni relictae Georgy Naiger
Thomas Jakoplich
Petrus Kopasz
Georgius Mikulyan
Valentinus Kranyecz
Gregorius Deak
Andreas Hocheron
Georgius Madarasz
Coloni Stephani Poka
Georgius Katana
Matthias Patergar
Villa Pretetincz
Matthias Chernchecz
Oppidum Nedelicz
Joannes Homotar
Stephanus Habek
Relicta Joannis Simunchich
Michael Bohmecz
Jacobus Vallay
Martinus Simunich
Georgius Habuk
Georgius Gyunko
Nicolaus Kantor
Georgius Labod
Joannes Szalajecz
Matthias Tkalecz
314
Coloni Domini Petri Prassinszky
Thomas Meszarichi aliter Vargha
Georgius Kerchmar
Joannes Kranyecz
Georgius Thomassich
Joannes Poszauech
Michael Kunich
Jacobus Luxa
Joannes Igercz
Blasius Bohmecz
Matthias Tkalecz
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
2
1
1 1/4
1 1/2
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1/2
1
1/4
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
Quart.
Quart.
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
2
1
1
2
1 1/2
1 1/2
1 1/2
1
1 1/2
1
Egregii Philippi Fabri
Stephanus Glogovech
Stanislaus Franchich
Matthias Kraniecz
Stephanus Szabo
Matthaeu Sganyar
Egregii Francisci Szentbiborczy
Michael Matthochan
Relicta Georgii Sganyar
Nicolaus Boltfich
Egregii Francisci Iuanouicz
Matthias Szabol
Joannes Babjak
Villa Fölső Hraschan
Michael Podgorelecz
Franciscus Posgan
Michael Wgrin
Relicta Joannis Malachich
Stephanus Mahinich
Georgius Lourechich
Stephanus Radossich
Martinus Vidouich
Georgius Sindar
Nicolaus Suly
315
Cambiatus
Joannes Suly
Quart.
2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1 1/2
1 1/2
1 1/2
1 1/2
1 1/2
1 1/2
1/2
1/2
1/4
1/4
Judicatus Sancty Georgii a Loppatincz
Villa Chrechan
Quart.
Quart.
1
1 1/2
Coloni antea Gerecziani, iam fiscales
Joannes Svarcz
Quart.
Joannes Janesich
Quart.
Michael Latin
Quart.
Blasius Breznik
Quart.
Martinus Novak
Quart.
Georgius Chernely
Quart.
Relicta Joannis Pannich
Quart.
Martinus Chernchecz
Quart.
Gregorius Novak
Quart.
Nicolaus Mlinarich
Quart.
1
1
1 1/4
1 1/4
1 1/4
1/2
1/2
1
1/2
1/2
Domini Petri Osvatth
Martinus Hresch
Urbanus Szlouenecz
Georgius Jereb
Lucas Hresch
Georgius Tkalecz
Adreas Hresch
Benedictus Bukovecz
Mareus Hresch
Joannes Sostar
Caspar Serjan
Joannes Tkalech
Georgius Bolthfich
Cambiati
Joannes Battyos
Joannes Lonchar
316
Quart.
Quart.
1
1 1/2
Egrii Thomae Gereczy
Joannes Kranyech
Georgius Horuath
Joannes Novak
Quart.
Quart.
Quart.
2
2
2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1/2
2
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1 1/4
1/2
1 1/4
1 1/4
1
1
Villa Maczincz
Marcus Jaklin
Georgius Grahek
Georgius Steffuly
Joannes Dominkos
Nicolaus Bakuk
Georgius Koczian
Cambiati
Nicolaus Sarmas
Franciscus Kouach
Andreas Rogosar
Martinus Steffuly
Villa Obresancz
Joannes Sarich
Joannes Novak
Georgius Birus
Gregorius Plohon Zetth
Joannes Bencz
Cambiati
Georgius Jaklin
Nicolaus Novak
Joannes Levak
Villa Felső Nagy Mihalyoucz
Balthasar Sostar
Jacobus Czerouich
Joannes Szabol
Thomas Sztemissa
Jacobus Tkalecz
Georgius Szabol
317
Michael Bohmech
Martinus Vidovich
Gregorius Grabar
Joannes Szklepich
Nicolaus Bohmecz
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1 1/2
1
1 1/2
1 1/2
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1 1/2
1 1/2
1 1/2
Quart.
Quart.
1
1
Quart.
Quart.
1 1/4
1 1/4
Thomas Vertarich
Nicolaus Kerman
Quart.
Quart.
1
1
Georgius Szerssa
Michael Fegus
Lucas Golob
Georgius Posesecz
Joannes Balasich
Thomas Tkalecz
Georgius Horuath
Villa Perhouczy aliter maior Otthouchina
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
1/2
1/2
Cambiati
Joannes Kranyecz
Relicta Sagaricza
Blasius Bridek
Villa Badlichani
Joannes Wk
Petrus Perpetich
Stanislaus Barchich
Matthias Kranyechich
Cambiati
Matthias Perpetich
Bartholomeus Sostar
Villa minor Otthouchina
Georgius Borkovich
Michael Puklyavecz
Villa Kis Domboru
318
Villa Ztanetincz
Martinus Styllyar
Joannes Szersa
Joannes Borkovich
Gergius Somsich
Stephanus Pukliavecz
Andreas Novak
Joannes Gorichan
Joannes Hatlak
Joannes Barchich
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
2
1
1
1
1 1/2
1
1/2
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
2
Quart.
1 1/2
Quart.
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
2
1/2
1/2
1/2
2
1
Quart.
Quart.
1
1
Cambati
Andreas Borkovich
Martinus Borkovich
Michael Borkovich
Nicolaus Guzich
Georgius Horuath
Nicolaus Podgorelech
Villa Martinusoucz
Blasius Nemech
Villa Gerdinouch
Blasius Nemech
Villa Lohoucz
Joannes Kouachich
Andreas Bezjak
Joannes Selizni
Relicta Dorothea Kouachichka
Blasius Kolmanich
Joan Glavich
Villa Buszincz
Stephanus Gorichak
Gregorius Novak
319
Villa Tupkouczy
Coloni egregii Georgy Pechich
Gregorius Schaunichar
Joannes Jambressich
Quart.
Quart.
1/2
1/2
Quart.
Quart.
1
1
Quart.
Quart.
1 1/2
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
2
1
1
2
2
1
1
1
1
Spanatus Szlakocz
Villa Dragoszlaucz
Coloni egrii olim Georgii Franchicz
Sebastianus Szlovenech
Quart.
Stephanus Lukachech
Quart.
1
1
Villa Prekopa
Cambiati
Joannes Punchich
Andreas Punchich
Villa Wkanouch
Andreas Suppanich
Joannes Ferlin
Villa Ternoucz
Georgius Ptich
Nicolaus Lesztan
Thomas Jurgyinich
Joannes Jaksich
Relicta Matthie Skudlin
Relicta Matthie Zagorecz
Matthias Kosnyak
Joannes Kolmanich
Urbanus Golub
Nicolaus Paulissa
Coloni egrii Joannis Vinkovicz
Martinus Brainovich
Thomas Lukachen Szin
Quart.
Quart.
1
1
Quart.
Quart.
2
1
Coloni fiscales
Marcus Kruzich
Nicolaus Kranjech
320
Matthias Brez
Petrus Marczis
Paulus Glogovecz
Andreas Tkalecz
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
Matthias Labodan Zetth
Joannes Labod
Joannes Novak
Joannes Horuath
Michael Novak
Georgius Mahalo
Georgius Horuath
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
1/2
1/2
Coloni egrii Joannis Diaky
Matthaeus Horuath
Nicolaus Vrabecz
Stephanus Jellusich
Blasius Jaksich
Relicta Viti Szerblin
Stephanus Papich
Georgius Mladenich
Relicta Stephani Horuath
Hans Sostar
Joannes Birnovich
Relicta Matthiae Namesznik
Nicolaus Szkerblin
Marcus Kranyecz
Relicta Viti Szkerblin
Georgius Siblyar
Martinus Koprina
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 1/2
1/2
1 1/4
1 1/2
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1
1/2
1/2
1/4
Villa Szlakoucz
Judicatus Strigo
Oppidum idem
Stephanus Cziczarko
Martinus Novak
Joannes Tkalcherich
Joannes Chernko
Nicolaus Sinko
321
Georgius Leszar
Stephanus Soppar
Joannes Szerpak
Stephanus Duckar
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/4
1/4
1/4
1/4
Quart.
Quart.
1/4
1/4
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/4
1/2
1/4
1/2
1/2
1/2
Villa Thomasoucz aliter Szent Marton
Parochiae Sancti Martini
Quart.
1/2
Haeredum Matthiae Greguroczy
Joannes Sinko
Martinus Horuath
Villa Chestiancz
Coloni parochiales
Michael Prekmorecz
Mathhias Novoszell
Georgius Kranyecz
Georgius Tompa
Andreas Horuath
Blasius Kouachich
Matthias Belliffan
Joannes Bagoly
Joannes Modris
Villa Brezoucz
Andreas Mikloschich
Nicolaus Jurovich
Joannes Petek
Michael Vargha
Relicta Miklinka
Michael Horuath
Nicolaus Mlinar
Joannes Chavel
Martinus Lourovich
Gregorius Skaffar
Michael Lonchar
Laurentius Vargha
Michael Tompa
Stephanus Kelencz
322
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
3/4
1/2
1/2
1
1
1
1/2
1
1/2
1/2
1/2
Gregorius Tkalech
Michael Petermanech
Joannes Szallay
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1/2
Quart.
Quart.
1/2
1/4
Quart.
Quart.
Quart.
1 1/4
1 1/2
2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1
2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
Egregii Philippi Fabry
Matthias Knezich
Georgius Knezics
Villa Peklenicza
Petrus Tkalecz
Michael Kraly
Thomas Radichevich
Coloni Joannis Balaskovich
Carolus Kristian
Michael Horuath
Joannes Levachich
Joannes Czvetko
Cambiati fiscales
Georgius Draganich
Andreas Kranyecz
Matthias Furdy
Stephanus Kranyecz
Georgius Kraly
Michael Posessecz
Joannes Horuath
Joannes Tukszar
Villa Brezje
Egregii Ladislai Mikulich
Andreas Horuath
Matthias Maichinich
Georgius Novak
Marcus Horuath
Marcus Grabar
323
Villa Loppatincz
Cambiati
Matthias Simunyak
Joannes Turk
Michael Skurjanchen Zetth
Caspar Ballasich
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/2
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1/4
1/2
1/2
Quart.
1 1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/4
1/4
1/2
1/2
1/2
1/2
1/4
1/4
1/4
1/4
Quart.
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
Villa Ferkanouc
Joannes Turk
Vitus Petrichenich
Georgius Skorcz
Gregorius Skorcz
Andreas Novak
Georgius Kollar
Villa Radjancz
Osvaldus Kranyecz
Villa Pleskoucz
Coloni parochiales
Matthias Benchak
Michael Czelinger
Thomas Horuath
Nicolaus Repich
Georgius Jugh
Joannes Lonchar
Joannes Jugh
Stephanus Pongracz
Jacobus Arnetich
Georgius Luchin
Villa Zaszad
Cambiatus
Georgius Murkovich
Villa Fölső Kys Mihalyouch
Joannes Kouach
Marcus Vidovich
Matthias Marchilan
324
Joannes Sarich
Joannes Vidovich
Joannes Zagorecz
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1 1/2
Quart.
Quart.
1
1
Quart.
1
Quart.
Quart.
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
3/4
1 1/2
3/4
3/4
1
3/4
1
1
1/2
1
3/4
3/4
3/4
3/4
2
1/2
1/2
Quart.
Quart.
1/2
1/2
Villa Markouchina
Andreas Mlinar
Georgius Deban
Villa Marhatoucz
Georgius Korusecz
Cambiati
Marcus Stefflin
Matthias Jalsovecz
Villa Strukoucz
Coloni egregii Georgii Tarrodi
Georgius Jallosovecz
Matthias Ballia
Marcus Kranchecz
Relicta Kuchmanka
Nicolaus Skorcz
Joannes Kossak
Michael Czvetkovich
Blasius Katana
Georgius Novak
Paulus Novoszell aliter Fertelmes
Georgius Plantani
Georgius Burich
Georgius Jalsovecz
Blasius Chalopek
Matthias Schuricz
Marcus Filipan
Joannes Deban
Villa Kristanoucz
Coloni domini Nicolai Darabos
Nicolaus Hintovar
Joannes Varasdinecz
325
Joannes Szedmak
Jacobus Sullya
Michael Kuchis
Matthias Bellopersich
Joannes Okressa
Georgius Horuath
Matthias Franko
Joannes Knapich
Nicolaus Knapich
Georgius Plantak
Georgius Killarich
Georgius Sitkovich
Paulus Furdin
Paulus Poteri aliter Quardian
Joannes Veszelich
Joannes Szladinch
Relicta Catharina Glanach
Michael Knapich
Nicolaus Glanach
Michael Horuath
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1
1
1
1
1
1/2
1
1/2
1
1 1/2
3/4
1/2
1
1
4
1/2
3
2
3
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
2
1
1
1
1
2
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
2
1
1
1
1
1
1
Villa Vratissincz
Paulus Levachich
Matthias Foglyar
Georgius Szalay
Marcus Tkalecz
Joannes Hebdich
Michael Remenarich
Stephanus Szabol
Cambiati
Georgius Fentur
Matthias Supanecz
Joannes Gainik
Stanislaus Horuath
Michael Vlah
Georgius Vargovich
Joannes Chalopek
326
Egregii Stephani Verebeli
Andreas Svenda
Michael Tkalech
Petrus Novoszell
Joannes Maiszen
Michael Remenarich
Georgius Soltich
Georgius Span
Michael Knapich
Michael Soltich
Joannes Chuskin
Joannes Czunko
Georgius Chuskin
Joannes Sorsich
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1
1/2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Quart.
Quart.
1/4
1/4
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/4
1/4
1/4
1/4
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1 1/2
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1/4
Quart.
1/2
Villa Brattyancz
Egregii Georgii Orban coloni
Stephanus Zagorecz
Thomas Benedichek
Villa Szelnicza
Egregii Georgii Orban coloni
Stephanus Korossecz
Matthias Kellemen
Blasius Lachen
Nicolaus Bellanich
Villa Zebancz
Joannes Deban
Gregorius Horuath
Georgius Kovelich
Egrii Georgii Tarrody coloni
Paulus Zagorecz
Thomas Hainich
Nicolaus Szuhach
Egrii Georgy Orban colonus
Joannes Berczko
327
Haeredum Casparis Drussoczy coloni
Michael Hebdich
Quart.
Matthias Paulekon Szin
Quart.
Petrus Zemlyak
Quart.
Michael Kranjecz
Quart.
Georgius Gasparecz
Quart.
Joannes Hainichon Szin
Quart.
1
1
1
1/4
1/2
1/2
Judicatus Muray Szerdahely
Oppidum idem
Nicolaus Benda
Matthias Sardi
Nicolaus Varssich
Blasius Simunich
Stanislaus Philippich
Andreas Kranjecz
Joannes Naramich
Petrus Perko
Stanislaus Turk
Joannes Remenar
Georgius Vinko
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
1
1 1/4
1
1
1/2
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
1 1/4
1
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1/2
Cambiati
Nicolaus Pintar
Joannes Levachich
Joannes Szokach
Joannes Brodarich
Relicta Ursula Kramarichka
Georgius Keppe
Stephanus Vargha
Nicolaus Keppe
Andreas Golyak
Georgius Kopina
Egregii Georgy Schitkovich et
Relictae Joannis Feérvary coloni
Emericus Keppe
Michael Czunko
Petrus Simechak
328
Georgius Serary
Georgius Ozimecz
Marcus Mondlich
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/2
Quart.
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
3/4
3/4
1/2
1
1
1
1
3/4
1
1
1
1
1
1
1
1
1/2
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1/2
1/2
1/2
Egrii Georgii Orban colonus
Georgius Oszlek
Spanatus Fölső Királyocz
Villa eadem
Georgius Capitanou Szin
Marcus Horuath
Georgius Oncsar
Michael Meszar
Georgius Steffkovich
Michael Bohmecz
Georgius Tkalecz
Joannes Vargha
Paulus Kussekovich
Matthias Imbrissich
Joannes Wgrin
Georgius Jalsovecz
Gregorius Vargha
Michael Kussikovich
Relicta Marci Szlovinchich
Nicolaus Kvakovich
Georgius Horuath
Thomas Tkalecz
Matthias Horuath
Matthias Jansetich
Gregorius Vargha
Egrii Francisci Spolarich coloni
Michael Pintarich
Stephanus Goncz
Thomas Kranyecz
Joannes Lasszak
Stephanus Abbaffy
Matthaeus Grabantek
329
Villa Szivicza
Georgius Filippou Szin
Joannes Musztach
Laurentius Horuath
Georgius Horuath
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1/2
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/2
Quart.
1/4
Quart.
Quart.
1/2
1/2
Villa Novakoucz
Egregii Thomae Lukachazy colonus
Georgius Drivodelich
Quart.
1
Spanatus Thurnische
Oppidum idem
Coloni parochiales
Thomas Zuonar
Matthias Meszar
Jacobus Jeszih
Villa Dekanoucz
Egregii Ladislai Mikulich colonus
Joannes Dobrigeczy
Parochiales
Georgius Tkalecz
Joannes Tkalecz
Villa Gardinoucz
Egregii Stephani Szemerey coloni
Petrus Wk
Michael Kuprinszky
Relicta Georgy Kollar
Georgius Sinulich
Matthias Gerbavecz
Jacobus Gerba
Martinus Zrinszky
Michael Vargha
330
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
3/4
3/4
1/2
3/4
3/4
1/2
1/2
Egregii Nicolai Sztrahina coloni
Georgius Horuath
Joannes Kuchis
Jacobus Kranyecz
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
2
2
1
1
1
3/4
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
3/4
1
1
1
1/2
3/4
1/2
1/2
1/2
1/2
Egregii Francisci Guttay coloni
Martinus Kollar
Joannes Zadravecz
Michael Hugyak
Egregii Stephani Fuchech coloni
Georgius Podravecz
Georgius Zagorecz
Michael Zagorecz
Nicolaus Novak
Georgius Bohmecz
Thomas Gorichanecz
Michael Szekeres
Villa Bellicza
Joannes Poszavecz
Marcus Herman
Joannes Plepelecz
Matthias Poszavecz
Gregorius Tkalecz
Thomas Kranyecz
Matthias Herman
Egregii Francisci Ivanovich coloni
Joannes Domjan
Michael Pollyak
Martinus Muhich
Michael Pollyak Senior
Relicta Georgii Mattekanecz
Relicta Balloghovicza
Michael Kerpelich
Relicta Suta
Georgius Vargha
Relicta Loncharicza
331
Georgius Gorichanecz
Georgius Domjan
Matthias Bunich
Matthias Baxa
Thomas Charovich
Matthias Orszagh
Georgius Oncharon Szin
Nicolaus Oncharon Szin
Stanislaus Barber
Georgius Dragassich
Marcus Hoszak
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1/2
1/2
3/4
3/4
3/4
3/4
3/4
1/2
1/2
3/4
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
3/4
3/4
1
3/4
2
2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1/2
1/2
1/2
1
1/2
1/2
1/4
1/2
Quart.
1
Parochiales coloni
Joannes Knapich
Thomas Soos
Stanislaus Tomissa
Marcus Haszak
Georgius Dragassich
Marcus Czurich
Matthias Herman
Joannes Vrabecz
Villa Pribizlaucz
Marcus Blaseni
Martinus Bohmecz
Nicolaus Paller
Joannes Horuath
Joannes Novak
Joannes Rhentich
Thomas Novak
Jacobus Draskovich
Georgius Vargha
Georgius Lonchar
Michael Szabol
Nicolaus Novak
Villa Szent Mihaly
Matthias Markullia
332
Villa Fölső Pusztakocz
Coloni egregii Ladislai Mikulich
Matthias Novak
Nicolaus Vargha
Georgius Kuchis
Arneus Tkalecz
Georgius Rullyek
Andreas Tkalecz
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/4
1/4
1/2
1/4
1/2
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1/2
1/2
1
Quart.
Quart.
1
1
Quart.
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1/2
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/4
1/4
1/2
1
1/2
Quart.
Quart.
1
1
Judicatus Also Domboru
Villa Czvetossincz
Matthaeus Kaczus
Martinus Sidou
Andreas Soos
Joannes Salamon
Cambiati
Matthias Salamon
Nicolaus Tkalecz
Villa Drusiloucz
Andreas Kranyecz
Cambiati
Matthias Jankovich
Nicolaus Horuath
Relicta Laurentii Horuath
Georgius Tokkar
Villa Altarcz aliter Szent Maria
Blasius Orehovecz
Georgius Horuath
Stephanus Kralyich
Stephanus Szterban
Relicta Georgii Franchich
Cambiati
Thomas Ambrus
Andreas Hegedus
333
Matthias Kedmecz
Matthias Jambrekovich
Michael Orehovecz
Joannes Golubich
Relicta Catharina Hoblana
Nicolaus Tokar
Relicta Dorothea Hansina
Joannes Orehovecz
Thomas Brodar
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1/2
1
1/4
1/2
1
1/4
1/4
Quart.
1/4
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1 1/4
1/4
1/4
Quart.
1 1/4
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1 1/4
1/2
1
1
2
2
2
1 1/2
1
1
Cambiatus
Jacobus Pongracz
Villa Alsó Pusztakoucz
Nihil
Villa Alsó Mihalyocz
Blasius Pongracz
Andreas Pongracz
Joannes Poszavecz
Stephanus Pongracz
Cambiatus
Jacobus Pongracz
Villa Alsó Kralyoucz
Joannes Tkalecz
Joannes Proszennyak
Joannes Tkalecz
Martinus Globlya
Georgius Zdenchan
Joannes Sostarich
Michael Gudlin
Nicolaus Petkovich
Stanislaus Kranyecz
Relicta Andreae Talos
Andreas Svabely
334
Cambiati
Matthias Barich
Georgius Tompa
Relicta Georgii Vargha
Blasius Kudasz
Relicta Joannis Gudlin
Relicta Petri Kranyecz
Thomas Domjan
Petrus Kluchrich
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
4
1 1/2
1
1
2
1/2
1
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
1
1
Blasius Horuath
Blasius Zagorecz
Laurentius Kobra
Nicolaus Mihonilla
Georgius Kramar
Blasius Egyud
Martinus Svenda
Laurentius Kranyecz
Joannes Posztrassin
Andreas Csiszar
Matthias Zverar
Benedictus Naopak
Relicta Egyudina
Thomas Illias
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1/2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1/2
Coloni egregii Joannes Bodalecz
Gorgius Kerchmar
Georgius Gorichanchen Zetth
Michael Changyany
Relicta Szepinkonicza
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1/4
Villa Hemussoucz
Joannes Sidou
Matthias Sidou
Relicta Georgi Hansich
Joannes Rosman
Stephanus Nesich
Georgius Gregurecz
Villa Czehouch
335
Nicolaus Mattes
Andreas Kouachia
Quart.
Quart.
1/4
1
Quart.
Quart.
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1 1/2
1/2
1 1/2
1
1
1/2
1
2
1 1/2
1 1/4
1
1
1
1 1/2
1
1
1 1/2
1 1/2
1
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1 1/2
1
1
1 1/4
1 1/4
Villa Opporovecz
Matthias Kerchmar
Stephanus Gudlin
Judicatus Perlak
Villa Czirkoulyan
Nicolaus Miketich
Michael Bassa
Andreas Nessich
Nicolaus Gyarmati
Georgius Kouach
Andreas Resek
Michael Ballentich
Petrus Keczmecz
Blasius Funt
Thomas Resek
Michael Kotnyak
Relicta Michaelis Dubravecz
Nicolaus Gyarmathi
Nicolaus Simunou Szin
Gregorius Slibarou Zetth
Jacobus Lakich
Matthias Zvonar
Laurentius Gasparich
Georgius Szakal
Nicolaus Kotnyak
Stephanus Dvorschak
Judicatus Szoboticza
Villa Pallinoucz
Georgius Leder
Thomas Mergyatko
Matthias Szechen
Georgius Horuath
Michael Faich
Georgius Loparich
336
Georgius Hrachek
Andreas Novakovich
Georgius Hegedus
Michael Narangya
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1
Quart.
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1 1/4
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/2
1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1/2
1
1/2
1
Quart.
Quart.
1/2
1/2
Quart.
1
Villa Alsó Hraschan
Petrus Kraly
Villa Drasimercz
Martinus Broz
Joannes Hruska
Michael Magyarich
Gregorius Vaksich
Michael Horuath
Joannes Debellyak
Georgius Haris
Petrus Barchai
Petrus Hruska
Coloni egregii Matthiae Vichich
Joannes Brez
Michael Geczien Szin
Thomas Tkalecz
Michael Janderko
Coloni egregii Casparis Balogh
Blasius Habjanecz
Joannes Marchocz
Michael Horuath
Relicta Kristinichka
Fabianus Horuath
Matthias Medvar
Coloni egregii Nicolai Ztrahina
Michael Szechen
Michael Vargha
Villa Jurchichencz
Joannes Maxan
337
Villa Szoboticza
Coloni parochiales
Andreas Kollar
Michael Drevenkar
Matthias Jutressa
Martinus Sostarich
Georgius Pongracz
Matthaeus Pueb
Matthiaeus Kuchis
Relicta Janchihenka
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
1/2
1/2
1
1/2
1
Quart.
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1
1/2
1
1
1/2
1/2
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1 1/4
1 1/4
1
1 1/4
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1
1
1/2
Villa Benkoucz
Adamus Kranyecz
Judicatus Brezth
Villa Ottok
Martinus Jurgyinich
Jacobus Mraz
Nicolaus Zdelar
Georgius Vargha
Matthias Terdin
Nicolaus Zdellar
Michael Svanczar
Georgius Vargha
Villa Brezt
Petrus Kranchecz
Joannes Gyurgyinas
Michael Vinichky
Michael Horuath
Thomas Birus
Stephanus Hegedus
Joannes Kouachen Zetth
Marcus Thomassichkin Szin
Andreas Brodar
Michael Chernely
Relicta Martini Zadravecz
Michael Zagorecz
Matthias Kanisay
338
Matthias Csernely
Georgius Kapitanich
Stephanus Zagorecz
Joannes Czigany
Matthias Kerpelnik
Relicta Marti Medvegy
Joannes Tkalecz
Nicolaus Verbou Szin
Joannes Liszjak
Matthias Kvakovich
Stephanus Liky
Stephanus Olletich
Laurentius Plitnichky
Joannes Zagorecz
Jacobus Tkalecz
Jacobus Mlinar
Michael Brodar
Stanislaus Krisanich
Relicta Martini Mlinar
Joannes Novoszel
Georgius Kerpelnik
Premosius Kranyecz
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1
1
1/2
1
1/2
1/2
1
1/2
1/2
1
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1/2
1/2
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
Villa Orehovicza
Thomas Habuk
Georgius Hergyavecz
Jacobus Tkalecz
Joannes Poszavecz
Paulus Imbrich
Villa Vullyaria
Cambiati
Michael Lonchar
Georgius Bohmecz
Michael Charou Pasztork
Matthaeus Hermon
Martinus Mesnyak
Relicta Maria Mlechnyakovicza
Gregorius Siroki
339
Matthias Peterko
Andreas Kirich
Gregorius Rindolff
Relicta Czarina
Michael Nagy
Petrus Tkalecz
Michael Tkalecz
Relicta Mlinaricza
Matthias Horuath
Georgius Maltarich
Joannes Koczian
Joannes Pintarich
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
Quart.
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1
1
1
2 1/2
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
Quart.
1
Judicatus Ivanoucz
Villa Alsó Steffancz
Martinus Podgorelecz
Andreas Novoszel
Matthias Bogdan
Blasius Trajbar
Gregorius Mernyeszecz
Villa Ivanoucz
Joannes Skalich
Andreas Zidarich
Joannes Novoszel
Thomas Horuath
Blasius Resek
Michael Bassa
Michael Kossar
Michael Hlapchich
Gregorius Tkalecz
Jakobus Szudchich
Villa Fölső Vidocz
Blasius Szlovenecz
340
Villa Tottoucz
Matthias Bobichanecz
Joan Franchich
Georgius Novak
Nicolaus Novak
Georgius Szlaninar
Georgius Ternouchanecz
Georgius Pusztakovich
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1/2
1/2
1/2
1
1
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
Quart.
1/2
1/2
1
1
2
1 1/2
Villa Kurssancz
Joannes Gregurichen Zetth
Gregur Deak
Gregorius Logar
Georgius Novoszel
Matthias Bobichanecz
Marcus Juranou Szin
Summa colonorum dominii facit quartalia 492 3/4 1/8; summa colonorum
parochialium et nobilium facit quartalia 222.
Utraque summa facit quartalia 714 3/4 1/8.
Coniectura proventuum Insulano fiscalium
Suprascriptorum populosorum quartalium computando singulum in dica regia,
pecunia haramiali et sessionali, ad florenum Rhenensem unum et crucigeros triginta septem et medium, facit de quartalibus quadringentis nonagentis duobus et
septem octalibus unius quartalis floreni Rhenensis septingenti nonaginta novem
et crucigeros triginta. Id est
flor. Rhen. 799 x 30.
Item praescripta ducenta viginti duo quartalia nobilium et parochorum, in
dica regia et haramiali pecunia duntaxat contribuentia, singulum ad florenum
Rhenensem unum et crucigeros viginti duos et medium computando facit florenos Rhenenses trecentos quinque crucigeros quindecim. Id est flor. Rh. 305 x 15.
Oppidum Chaktornya administrat vigore contractus annuatim diebus Bacchanaliorum
flor. Rh. 77 x 15 1/4
Extant montanistae penes hoc dominium circiter plus minus in domibus 150
residentes, qui juxta nova sibi data privilegia a singula domo annuatim pro excolendis vineis fiscalibus viginti quatuor bonos operarios praestare tenebuntur, quos
341
operarios, si dicti montanistae dare negligerent, extunc pro quovis laboratore deputent cruciferos 6, facit
flor. Rh. 360.
Sexdecim molendina extant quoque super fluvios Drava et Mura, possuntque
annuatim proferre mensurae Posoniensis 48 cubulos tritici, per crucigeros 30
flor. R. 24 x.
700 cubulos mixturae per crucigeros 15
Tellonia et trajectus in Insula Murakőz, quae omnia cum
portione Zrinyana communia sunt, possunt proferre pro hac
portione annuatim circiter
Cives Legradienses solvunt ab uno traiectu
Nundinae et fora per anni decursum possunt proferre circiter
Macella, in quibus laniones venundant carnes, unusquisque
tenetur annuatim dare saeni libras viginti quinque, quorum
proventus circiter
Laniones Legradienses solvunt annuatim in saevo
Ex piscinis et aquis interdictis ac feris in Insula Muraköz
existentibus potest annuatim fructus accipi circiter
Ex melle apium domesticarum similiter
Ex emendo et pro lucro divendendo melle pari formiter circiter
Siquidem coloni portionis fiscalis Insulani de nono per
Zrinyios ipsis imposito urbario ad vetus Hamponianum
urbarium tam in diversi generis frumento a sessionibus
cedente, quam in universis victualibus reducti essent, facit
ideoque talis proventus juxta superinde emanatum speciale
regestum ad pecuniam computando
A 21 1/2 molis censualisticis
R.f. 175 x.
R.f. 200
R.f. 7 x 30
R.f. x 20
R.f. x 20
R.f. 10
R.f. 50
R.f. 50
R.f. 100
R.f. 488 x 14 1/2
R.f. 26 x 52 1/2
Seminatura
Ad allodium magnum arci proximum, item ad allodium Vullaria et Strigo spectant terrae arabiles jugera 210. Ex quibus annuatim in arvum conputantur jugera
50, manent inseminanda jugera 160, ad quodvis jugerum conputando seminis
tritici Posoniensis mensurae cubulos 3, siliginis 3, pannici 2, millii 1, avenae 3,
possunt itaquae ad praespecificata jugera 160 inseminari
Tritici
Siliginis
Panni
342
cub. 60
cub. 180
cub. 60
ad jugera 20
ad jugera 60
ad jugera 30
Millii
Avenae
Facit
cub. 20
cub. 90
ad jugera 20
ad jugera 30
jugera 160
Computando ex singula inseminata metreta fructus seu utilitas ultra semen
tritici cubulos 4, siliginis 3, pannici 5, millii 6 et avenae 6, quod faceret
Tritici cub. 240
Siliginis cub. 540
Pannici cub. 300
Millii cub. 120
Avenae cub. 540
per x 30
per x 24
per x 12
per x 18
per x 10
F 120
F 216
F 60
F 36
F 90
In allodio Fölső Krallyocz extant terrae arabiles jugera 543, ex quibus annuatim ob sterilitatem terrarum computanda jugera 343, manent inseminanda jugera
200, quae exposcunt seminis
Tritici
Siliginis
Panni
Millii
Avenae
Facit
cub. 60
cub. 260
cub. 90
cub. 20
cub. 90
ad jugera 20
ad jugera 85
ad jugera 45
ad jugera 20
ad jugera 30
jugera 200
Computando, uti supra, fructus seu utilitatem ultra semen faceret
Tritici cub. 240
Siliginis cub. 780
Panni cub. 450
Millii cub. 120
Avenae cub. 540
per x 30
per x 24
per x 12
per x 18
per x 10
F 120
F 312
F 90
F 36
F 90
Allodiatura
In allodio arci proximo possunt interteneri 20 vaccae, bubali mulgibiles, a singula
computando butyri libras 20, casei libras 60, facit
Butyri libras 400, per x 9
Casei 1200 libras, per x 3
F 60
F 60
343
In allodio Fölső Krallyocz possunt interteneri vaccae mulgibiles 30, a singula
computando butyri libras 12, casei libras 30, facit
Butyri libras 3600, per x 9
Casei 900 libras, per x 3
F 54
F 45
In utroque loco possunt interteneri porcos numero 100, ex quibus annuatim
(erga sufficientem educationem et numeri adimpletionem) saginari ac divendi
possunt numero 30, singulum per R.f. 3, facit
F 90
Terrae extirpatitiae censuales extant in tribus locis huius dominii, quorum primi sunt jugera 133, de quorum singulo jugere solvitur capo unus et x 4 1/2, faciendo a singulo jugere x 13 1/2, in toto
R.f. 23 x 16 1/2
Secundi loci extant jugera 75, de quorum singulo jugere solvunt caponem 1 x
3, quod facit
R.f. 11 x 15
Tertii loci habentur jugera 162, de quorum singulo jugere solvunt caponem
1 x 1 1/2, quod facit
F 20 x 15
Vineae
Penes hoc Chaktornyense dominium existunt novem sat magnis plagis vineae
dominii ad fossores circiter 1500, quae facile proferre poterunt annuatim urnas
mille, singulam pro R.f. uno computando, facit
F 1000
Jusmontanum
Juxta librum montanisticum regesta superinde quotannis ex libro emanata et emananda, extendit se jusmontanum portionis fiscalis Insulanum praeter desertas
vineas et exemptitias ad urnas circiter 2500, singulam pro singulo floreno computando, facit
F 2500
Solvunt praeterea nonnulli magnates Graecenses et nobiles parata pecunia
loco jurismontani et decimae
F 120
344
Decima vini
Juxta regesta trium annorum potest decima vini annuatim conjici ad urnas 1500,
singula pro floreno uno, facit
F 1500
Educilla
A praespecificatis 5000 urnis vini sunt pro domestico usu et in repleturam vinorum quingentae urnae defalcandae, reliquae autem urnae 4500 debent per educilla in pecuniam converti, et apud singulam urnam domesticae culturae pro lucro
x 30, apud jurismontani et decimalis x 15 conjici, quod faceret de domesticae culturae urnis 800
F 400
De jurismontani et decimarum urnis 3700
F 925
Decima frumenti
Juxta fertilitatem et regesta trium annorum potest decima frumenti ex portione
fiscali Insulana existimari annuatim ad
Tritici cub. 416
Siliginis cub. 921
Mixturae cub. 194
Hordei cub. 20
Avenae cub. 200
per x 30
per x 24
per x 24
per x 18
per x 10
F 208
F 368 x 24
F 77 x 36
F6
F 33 x 20
Decima apium
Solent de decima apium provenire aliquando 30, quandoque 35, interdum 40 centenarum mellis, medium tamen numerum accipiendo et singulum pro floreno 4
computando, faciunt 35 centenas
F 140
Convictiones
Processibus judiciarie celebratis possunt convictiones pro parte fisci ultra expensas ad dominos convocatos et carnificem exponendas conjici annuatim ad florenos
F 100
Bona dedititia
Quorum sunt 18 pagi trans Murram, existimabaturque
proventus eorum annualis in parata pecunia ad
Sex paria cothurnorum per F 2
F 210 x 33
F 12
345
Quatuor paria sandaliorum cum soccis per F 1 x 30
Tredecim sicci pisces per x 24
Diversi generis frumenti cubuli circiter 50 per 30 x
Pro gratuitis laboribus ad domum annonariam Legradini
existentem convertendis annuatim circiter
F6
F 5 x 12
F 25
F 30
Utilitas ovium
Siquidem in allodio Fölső Krallyocz 400 aut 500 oves interteneri poterint, a quibus fructus desummi potest ad minimum
Butyri librae 100 per x 9
F 15
Casei librae 1000 per x 3
F 50
Agnelli divendendi numero 60 per x 24
F 24
Castrati divendendi 40 per x 48
F 32
Vellera librae 1000 per x 3
F 50
Altilia
Siquidem de altilibus nullus fructus experiebatur, ideoque saltem tot interteneant
in allodiis, quot pro necessitate arcis et officialibus sufficiet, juxta superinde factam limitationem.
Auri collectura
Potest annuatim in fructum computari ad
F 100
Ex pascuatione
De sterilibus animalibus cornutis, utpote bobus et vaccis semibus et ad usum inutilibus et de medio utilium (praevia juvencorum et juvencarum in locum substitutione et ad aequatione) eligendis, conjicitur fructus mediante divenditione eorundem ad
F 50
Incolae Legradienses tum pro pascuatione in Gradischak habita, tum pro illa
in extirpaturis villae Oporoucz tenentur annuatim convenire.
Libera Oppida
Oppidum Nedölcze jam superius inter colonicalia quartalia comprehensum est.
Oppidum Muray Szerdahely in dica regia, pecunia haramiali et sessionali similiter superius comprehensum est, pro libertatione tamen dicti oppidi solvunt Muray Szerdahelienses florenos Hungaricales 50 R.f. faciendo
F 62 x 30
346
Oppidum Perlak solvit annuatim ad portionem fiscalem loco dicae regiae, pecuniae haramialis et sessionalis, item pro tellonio et traiectu, item pro censu molarum eorundem, nec non pro universis victualibus in simul
F 369 x 3 1/2
Sequuntur iam expensae et errogationes per anni decursum, quae de praescripta summa desummi debent.
Salarium Michaelis Zvetanich provisoris,
una cum sibi adjuncto scriba et agazone.
In parata pecunia
In panno Granat
In subductura
In cothurnis
F
F
F
F
Domini Nicolai Ztrahina portionis fiscalis capitanei Insulani
In parata pecunia
F 60
In panno Granat
F 36
In subductura
F 12
Supremi clavigeri Joannis Gludovach
In pecunia parata
In panno Granat
In subductura
In cothurnis
F
F 36
F 12
F
Vice clavigeri Matthiae Ungrinchicz
In paratis
In panno et subductura
In cothurnis
F
F
F
Vice castellani Stephani Simontornyay
In paratis
In cothurnis
F
F
F
Exactionis pecuniariae coadjutoris Georgii Dobos
In paratis
In cothurnis
F
F
F
347
Pistoris arcensis
Fabri arcensis
Servitori eiusdem
Vietori arcensi
Coadjutori ipsius
Decurioni satellitum
Satellitibus novem singulo florenis
15, facit
Aquae ductori
Duobus spanis laboribus colonorum
intendentibus
in paratis
in panno et subductura
cothurnis
in paratis
in cothurnis
in parata
in cothurnis
in parata
in cothurnis
in parata
in cothurnis
in parata
in parata
in parata
in panno
in cothurnis
In allodio arci proximo
F
F
F
F
F
F
F
F
F
F
F
F
F
F
F
F 20
F 135
F 11 x 45
F 60
F 18
F5
Villico
Allodiatrici
Ancillis duabus
Pastoribus quatuor
Bubulcis quatuor
F 20
F12
F16
F 36
F 48
In allodio Fölső Krallyocz
Villico
Allodiatrici
Ancillis duabus
Pastoribus quatuor
Oppilio adjuta
Bubulcis quatuor pascendis animalibus sterilibus
Penes quatuor currus ad vehenda vina deputatis bubulci 8
Pro vinicolis fiscalibus ad elaborandas vineas ordinantur
Pro emendis lapidibus molaribus conjiciuntur per anni
decursum
F 20
F 12
F 16
F 48
F6
F 48
F 96
F 750
F 50
348
Pro emendis vasis vinealibus et circulis conjiciuntur
Venerabili capitulo Zagrabiensi pro decimarum arenda
annuatim deponuntur
Pro repletura vini ad praementionatos 5000 urnarum vini,
vigesimam partem conjiciendo, facit urnas 250 aut
Ad diversas aedificiorum restaurationes apud cellaria, domus
frumentarias, molendina, allodia et arcemque etc
F 100
F 187 x 30
F 250
F 200
Sallarium et mensa domini administratoris, respectu suprascriptae limitationis rerum praemissarum, juxta ordinationem inclytae Camerae futurum oportet
ex industria ejusdem domini administratoris complere, uti etiam eiusdem contralori, si quem inclyta Camera ordinaverit.
Deputatum victus pro praescriptis officialibus et familia allodiali.
349
8.
[Csáktornya], 1686. június 3.
Kamarai öszeírás és becsü a csáktornyai uradalom birtokairól;
Felső- és Alsókrálóc, Veliko Polje, Vularia
Čakovec, 3. lipnja 1686.
Popis od strane komore i procjena imanja međimurskih posjeda; Gornji i
Donji Kraljevec (Dravski Kraljevec, Veliko Polje, Vularija)
Kameralische Zusammenschreibung und Schätzung über die Besitze
des Gutshofs von Csáktornya; Felső- und Alsókrálóc
(Veliko Polje, Vularia)
Aestimatio
Bonorum et allodiorum Felső et Alsókrályocz, Velikopolye, Vularye et Vineae
Banffy cum certo jure montano ad praemissorum allodiorum appertinentias spectante omnibus omnino in portione fiscali arcis et dominii Chaktornyensis, comitatuque Szaladiensi existentis et adjacentis, primo seorsim et specifice ac demum
etiam unitim juxta videlicet priorem statum Zrinianum, antequam enim diversae
commissiones non diminuissent proventus, triplici taxatione die 3 Juny Anno
1686 expraessa.
Aestimatio
Allodii Felso Kralyocz cum suis appertinentiis in Insula Murakoz et porcione fiscali comitatuque Szaladiensi existentis adiacentis triplici taxatione juxta priorem
statum expraessa.
Aedificia allodii
Cum omnibus circum vicinis saepimentis et accessoriis praeter caminum latericeum mera lignea aestimabantur
Maiori
256 F
350
Minori
230 F
Minimo
205 F
Terrae arabiles
Juxta quas spatium et locus allodii cum contiguis hortis aestimarentur, cum autem haec omnia conficerentur ex jugeribus in simul 5, quarum unum aestimabatur maiori 12 F, minori 11 F, minimo 10 F, summarie faciet
Maiori
60 F
Minori
55 F
Minimo
50 F
Aliae terrae arabiles in diversis locis sibi, quasi contiguis in plagis 16 ad jugera 289, quarum unum aestimabatur maiori 10 F, minori 9 F, minimo 8 F sumarie
faciet
Maiori
2890 F
Minori
2601 F
Minimo
2312 F
Sylva
Prope allodium ad jugera 40 constans ex meris quercinis arboribus pro aedificiis
valde congruis, respectu quorum et subinde etiam fertilitatis aestimabatur
Maiori
500 F
Minori
400 F
Minimo
300 F
Piscina
Pro altilibus necessaria ad jugera 2, aestimabatur
Maiori
10 F
Minori
9F
Minimo
8F
Coloni
Ad hoc allodium spectantes quartalistae vocati, quorum unus hebdomadatim
aratrum unum cum occa aut aliam per officialem sibi iniunctam vecturam uno
integro die erat in simul 28, constituuntque integrae sessiones 7, quorum licet
quavis respectu easdem sessiones incollentium laborum mercedis hebdomadatim pro F 1 x 36, interesse aestimari posset nihilominus tamen una earundem aestimabatur maiori 300 F, minori 290 F, minimo 280 F, summaria faciet
Maiori
2100 F
Minori
2030 F
Minimo
1960 F
351
Praeter praemissos sunt alii inquilini vocati in domibus 18 degentes et integras sessiones tres constituentes, a quarum singulis manuales laboratores 8 praestarentur, respectu cujus laborum suorum mercedis una integra sessio aestimabatur
majori 200 F, minori 190 F, minimo 180 F summaria faciet
Maiori
600 F
Minori
570 F
Minimo
540 F
Sequuntur, quae ex interesse ad capitale reducuntur.
Praeter sessionalem censum uti sunt paratae peccuniae lyni, gallinae et ova, quae
cum praemissorum inquilinorum et quartalistarum sessionibus simul pro capitali
imputarentur.
Faenilia et pascuationum loca
Reperiuntur circa hoc allodium in tribus locis ad falcatores 28, ordinarieque hic
procreari possunt plaustra foeni totidem, juxta quae et aestimari deberent, singulum computando pro F 1, simul faciet interesse 28 F, quod reductum ad capitale
exprimet
4 per centum
700 F
5 per centum
560 F
6 per centum
466 F 40 x
Proventus urbariales seu census extra sessionales
Paratae pecuniae tum a praemissis quartalistis, quam et ibidem denotatis inquilinis sic vocatis provenerunt pro dica regia 28 F, pro haramiali 22 F 30 x, faciet
simul interesse 50 F 30 x, reductum hoc ad capitale exprimet
4 per centum
1262 F 30 x
5 per centum
1010 F
6 per centum
541 F 40 x
Alii prioribus similes proventus in natura dari soliti, uti maiales No. 1014,
unum pro F 1 15 x, tritici vel silliginis mensurae vel Drevenkae dictae 56, unam
30 x, avenae mensurae seu Drevenkae 84, unam 15 x, vitulorum capita 14, singulum 36 x, butyri mensurae 8 1/2, unam 36 x, ovorum juxta possibilitatem 14, omnia pro 2 x, anseres ordinarie 7, unum 7 x, capones No. 40, singulum 6 x, currus
lignorum No. 31, unum 12 x, foeni quarterialis plaustra 7, unum 45 x, avenae pariter quarterialis mensurae sive Drevenkae 31, una ut supra 15 x faciet simul interesse 193 F 3 x, reductum vero ad capitale exprimet
352
4 per centum
4826 F 15 x
5 per centum
3861 F
6 per centum
3217 F 30 x
Decima frumenti
Juxta trium annorum ruminata regesta ordinarie solebant hic provenire tritici
mensurae Drevenka vocatae 36 1/2, una 36 x, silliginis mensurae seu Drevenka
73 1/2, una 30 x, faciet simul interesse 58 F 39 x, reductum hoc interesse ad capitale exprimet
4 per centum
1466 F 15 x
5 per centum
1173 F
6 per centum
977 F 30 x
Decima vini, alveariorum et jus montanum
A praemissis colonis in utroque genere juxta trium annorum ruminata regesta
annuatim solent provenire urnae 16, una pro x 45, alvearia obveniunt No. 4, unum
F 1, faciet in simul interesse 8 F, quod reductum ad capitale exprimet
4 per centum
400 F
5 per centum
320 F
6 per centum
266 F 40 x
Summa introitus seu capitale facit
Maiori
15071 F 1 x
Minori
12819 F
Minimo
11145 F
Exitus seu expensae
Spanus hic necessarius annuatim debet libertare sessionem unam quartalisticam,
quae aestimatur
Maiori
75 F
Minori
72 F
Minimo
70 F
Urbariales et extra sessionales proventus
In parata peccunia libertat idem spanus F 7 x 15 1/2, necessariae vero allodiatrici
annuatim cedunt paratae peccuniae 10 F, maialis 1/2, pro x 37 1/2, salis librae 15,
unam pro x 3, mixturae metretae seu Drevenkae 18, una x 30, uni bubulco maialis
1/2, pro x 37 1/2, in parata pecunia F 12, salis librae 15, unam x 3, mixturae Drevenkae 18, unam pro x 30, uni subulco paratae pecuniae 8 F, maialis 1/2, pro 37
1/2 x, salis librae 15, unam 3 x, mixturae Drevenkae 18, unam x 30, facit interesse
68 F 21, reductum ad capitale exprimet
353
4 per centum
1768 F 45 x
5 per centum
1367 F
6 per centum
1139 F 10
Summa exitus seu expensarum
Maiori
1843 F 45 x
Minori
1439 F
Minimo
1209 F
Quarum expensarum summa a praemisso capitali defalcata iustam et liquidam appraeciationem juxta priores proventus, quo ad hoc allodium Felso Kralyocz jure perennali exprimet
4 per centum
13227 F 16 x
5 per centum
11380 F
6 per centum
10005 F 50 x
Aestimatio
Possessionis Also Kralyocz
cum suis apprtinentiis triplici taxatione juxta priorem statum expraessa
Coloni
Reperiuntur in hac possessione coloni quartalistae vocati No. 20, hebdomadatim
unus ipsorum aratrum unum cum occa vel juxta dispositionem officialis vecturam unam cum jumentis praestare debens, quorum quivis respectu eiusmodi laborum mercedis hebdomadatim licet ad 24 x interesse computari posset, nihilominus tam respectu laborum, quam et censuum sessionalium uti paratae peccuniae,
gallinarum, lyni, et ovorum, una talis quartalistica sessio aestimabatur majori 75
F, minori 72 F 30 x, minimo 70 F sumarie faciet
Maiori
1500 F
Minori
1450 F
Minimo
1400 F
Sunt demum alii inquilini vocati No. 6, unus ipsorum hebdomadatim 2 manuales laboratores pendens, respectu quorum laboratorum mercedis licet etiam
hebdomadatim unus ad 18 x interesse computari posset, nihilominus singulum
maiori 50 F, minori 47 F 30 x, minimo 45 summarie faciet
Maiori
300 F
354
Minori
285 F
Minimo
270 F
Sequuntur proventus, qui ex interesse ad capitale reducuntur in urbarialibus
et extra sessionalibus.
Paratae peccuniae a praemissis tum inqulinis, cum quartalistis extra sessionales annualiter provenerunt pro dica regia 23 F, pro haramiali 11 F 52 1/2 x, insimul facit interesse 34 F 52 1/2 x, reductum hoc ad capitale exprimet
4 per centum
871 F 40 x
5 per centum
697 F 20 x
6 per centum
581 F 4 x
Alii prioribus similis proventus in natura dari soliti, uti tritici vel silliginis
mensurae seu Drevenkae ab omnibus 20, unam pro 30 x, avenae Drevenkae 60,
unam 15 x, maialium capita 10, unum F 1 x 15, vitulorum capita 10, unum 36 x,
butyri pintae 6 1/2, una 36 x, ova juxta possibilitatem ordinarie 46, omnino 6 x,
anserum No. 20, unum x 7, caponum No. 26, unum 6 x, currus lignorum No. 20,
unum 12 x, plaustrorum foeni quarterialis 5 3/4, unum 45 x, item avenae quarterialis Drevenkas 23, unam 15 x, faciet interesse 66 F 26 x, reductum ad capitale
exprimet
4 per centum
1660 F 50 x
5 per centum
1328 F 40 x
6 per centum
1107 F 13 x
Decima frumenti
Provenire solebant antea juxta ruminata regesta trium annorum silliginis et tritici
Drevenkae 106, una 30 x, avenae mensuras seu Drevenkas 26 1/2, unam 15 x,
faciet simul 59 F 17 1/2 x, quod interesse ad capitale reductum exprimet
4 per centum
1482 F 5 x
5 per centum
1019 F
6 per centum
988 F 3 x
Decima vini et jus montanum
Quolibet anno huiusmodi proventuale vinum juxta trium annorum regesta ruminata solet provenire in urnis 10, unam 45 x computando, faciet interesse 15 F,
reductum vero ad capitale exprimet
4 per centum
375 F
5 per centum
300 F
6 per centum
250 F
355
Decima alveariorum
Per annum etiam solent provenire iuxta trium annorum rumina regesta No. 6,
unum 1 F, cum parando faciet interesse 6 F, ad capitale vero reductum exprimet
4 per centum
150 F
5 per centum
120 F
6 per centum
100 F
Summa introitus seu capitale
Maiori
6339 F 35 x
Minori
5200 F
Minimo
4696 F 20 x
Exitus seu expensae
Spanus hic necessarius annuatim debet libertare sessionem unam quartalisticam,
quae aestimatur
Maiori
75 F
Minori
72 F 30 x
Minimo
70 F
Urbarialis et extra sessionales proventus
In parata peccunia et natura libertat F 15 1/2 x, quod faciet iam simul cum interesse 7 F 15 1/2 x, reductum vero ad capitale exprimet
4 per centum
181 F 15 x
5 per centum
145 F 10 x
6 per centum
120 F 50
Summa exitus seu expensarum facit
Maiori
256 F 15 x
Minori
217 F 40 x
Minimo
190 F 50 x
Quarum expensarum capitale a summa praemissa defalcatur, exprimit iustam
et liquidam appraeciationem in possessione Also Kralyocz jure perennali
4 per centum
6083 F 20 x
356
5 per centum
4982 F 20 x
6 per centum
4505 F 30
Aestimatio
Allodii Velikopolye
dicti cum appertinentiis et circum vicinis colonis triplici taxatione expraessa
Aedificia
Lignea simul cum omnibus suis sctructuris et circum vicinis saepimentis aestimabatur
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Terrae arabiles
Ad hoc allodium spectantes in diversis circum vicinis plagis extant ad jugera 195,
quarum unum aestimabatur majori 8 F, minori 7 F, minimo 6 F sumarie faciet
Maiori
1560 F
Minori
1365 F
Minimo
1170 F
Locus seu spatium allodii cum hortis
Complectit in se terras arabiles ad jugera 6, quorum unum aestimabatur maiori
10 F, minori 9 F, minimo 8 F, summarie faciet
Maiori
60 F
Minori
54 F
Minimo
48 F
Summa terrarum arabilium
Maiori
1620 F
Minori
1419 F
Minimo
1218 F
Coloni
Reperiuntur huc spectantes quartalistae vocati No. 11, quorum quivis unum
aratrum cum occa vel juxta dispositionem officialium unius diei vecturam dare
obligabantur, hebdomadatim qualis laborum merces licet pariter per hebdomadam singillatim pro 24 x computari posset, nihilominus tam respectu mercedis,
quam vero sessionalis census, uti paratae pecuniae, gallinarum, lyni, et ovorum,
una eius modi quartalisticarum sessionum aestimabatur majori 75 F, minori 72 F
30 x, minimo 70 F, summarie faciet
357
Maiori
825 F
Minori
797 F 30 x
Minimo
770 F
Alii sunt ex praemissis colonis inquilini vocati 23, hebdomadatim laboratores
2 singillatim praestantes, qui imputari possent quidem seorsim pro 18 x interesse, nihilominus unus illorum aestimabatur majori 50 F, minori 47 F 30 x, minimo
45 F, summarie faciet
Maiori
1150 F
Minori
1092 F 30 x
Minimo
1035 F
Sequuntur , quae ex intresse ad capitale reducuntur
Foenilia
Quorum unum Paszische vocatum ad falcatores 8, plaustra vero foeni vilioris 9,
iuxta cujus foeni plaustra hoc et aestimari deberet, unum igitur plaustrum per 45
x computando, faciet interesse simul 6 F 15 x, reductum ad capitale exprimet
4 per centum
156 F 15 x
5 per centum
125 F
6 per centum
104 F 10 x
Alia foenilia duo Stepanchiche dicta ad falcatores insimul 19, totidem plaustra
foeni sese extendentia, unum per 1 F computando, faciet in toto 19 F, quod reductum ad capitale exprimet
4 per centum
475 F
5 per centum
380 F
6 per centum
316 F 40 x
Proventus urbariales et extra sessionales
Paratae peccuniae uti pro dica regia a praemissis colonis tam a quartalisticis,
quam inquilinis 22 F 30 x, haramialis 11 F 15 x, faciet simul interesse 33 F 45 x,
reductum ad capitale exprimet
4 per centum
843 F 45 x
5 per centum
675 F
6 per centum
562 F 30 x
Alii prioribus similes proventus in natura uti tritici vel silliginis mensurae seu
Drevenkae 22, una 30 x, maialium capita 5 1/2, unum F 1 x 15, vitulorum capita 5
1/2, unum 36 x, butyri pintae 6 1/2, unam 36 x, ova juxta possibilitatem ordinarie 60, omnia 5 x, anserum 11, unum 7 x, caponum 11, unum x 6, currus lignorum
358
11, unum x 12, plaustrorum foeni quarterialis 5, unum 45 x, et avenae itidem
quarterialis Drevenkas 22 1/2, unam x 15, faciet interesse 39 F 6 1/2 x, reductum
ad capitale exprimet
4 per centum
977 F 30 x
5 per centum
782 F
6 per centum
651 F 40 x
Decima frumenti et alveariorum
Solebant antea provenire juxta trium annorum ruminata regesta mixturae ex tritico et silligine mensurae seu Drevenkae 50, una aestimata 30 x, avenae Drevenkae
10, una 15 x, alveariorum No. 5, unum 1 F, faciet simul intresse 32 F 30 x, quod
4 per centum
812 F 30 x
5 per centum
650 F
6 per centum
541 F 40 x
Maiori
8580 F
Minori
6830 F
Minimo
6467 F
Exitus seu expensae
Spanus hic necessarius annuatim debet libertare sessionum unam quartalisticam,
quae aestimatur
Maiori
75 F
Minori
72 F 30 x
Minimo
70 F
Praeterea huic cedunt annuatim diversi generis frumenti mensurae sive Drevenkae 18, unam 30 x, allodiatrici 10 F, maialis 1/2 pro 37 1/2 x, salis librea 15,
una 3 x, mixturae 18 Drevenkae, una 30 x, ancillae F 8, maialis 1/2, pro 37 1/2 x,
salis librae 15, una pro 3 x, mixturae Drevenkae 18, una 30 x, duobus bubulcis
unus maialis pro F 1 x 15, salis librae 30, una 3 x, mixturae Drevenkae 36, una x
30, paratae pecuniae F 20, uni pastori vaccarum maialis 1/2 pro 37 1/2 x, mixturae 18 Drevenkae, una x 30. Faciet insimul interesse 98 F 6 1/2 x, quod reductum
4 per centum
2450 F
5 per centum
1962 F
6 per centum
1633 F 20 x
359
Maiori
2525 F
Minori
2034 F 30 x
Minimo
1703 F 20 x
Quarum expensarum summa a praemisso capitali defalcata justam et liquidam appraeciationem in bonis et allodio Veliko Polye vocato faciet jure perennali
4 per centum
6055 F
5 per centum
4796 F
6 per centum
4763 F 40 x
Aestimatio
Curiae Vuljariae
et appertinentiarum eiusdem circum vicinarum triplici taxatione expraessa
Aedificium curiae
Submuratum cum circum vicinis suis structuris et aedificiis aestimabatur
Maiori
900 F
Minori
800 F
Minimo
700 F
Terrae arabiles
Spatium curiae cum suis hortis extendit se ad jugera 12, singulum computando
majori 10 F, minori 9 F, minimo 8 F, simul faciet
Maiori
120 F
Minori
108 F
Minimo
96 F
In diversis plagis curiae circum vicinis ad jugera 38, singulum computando
majori 8 F, minori 7 F, minimo 6 F sumarie faciet
Maiori
304 F
Minori
266 F
Minimo
228 F
Coloni
Ad hanc curiam spectantes inquilini vocati sunt in domibus 19 degentes, quorum
unus hebdomadatim laboratores manuales 2 daret, qui pro 18 x interesse quidem
computari possent, nihilominus tamen tam respectu horum laborum mercedis,
quam et ad has sessiones imputatorum censuum sessionalisticorum, uti essent
360
paratae peccuniae, lyni, gallinae et ovorum, una talis inquilinalis sessio aestimabatur majori 50 F, minori 47 F 30 x, minimo 45 F, summarie faciet
Maiori
950 F
Minori
902 F 30 x
Minimo
855 F
Sequuntur quae ad capitalo ex interesse reducuntur
Foenilia
Ad hanc curiam pertinens extendit se ad falcatores 100, potestque annuatim
procreare foenum ad plaustra 150, respectu cujus et hoc foenile aestimari debet,
unum itaque aestimabatur pro F 1, in simul faciet interesse 150 F, quod reductum
4 per centum
3750 F
5 per centum
3000 F
6 per centum
2500 F
Proventus urbariales et extra sessionales
Paratae peccuniae, uti pro dica regia F 9 x 30, pro haramiali vocata 4 F 45 x, faciet
simul interesse 14 F 15 x, quod reductum ad capitale faciet
4 per centum
356 F 15 x
5 per centum
285 F
6 per centum
237 F 30 x
Alii prioribus similes proventus in natura dari soliti, uti butyri pintae 4 3/4,
unum 36 x, caponum 19, unum 6 x, ova juxta possibilitatem 40 omnia simul 4 x,
quarterialis foeni plaustra 4 3/4, unum 45 x, avenae quarterialis Drevenkas sive
mensuras 9 1/2, unam 15 x, faciet interesse in simul 10 F 33 x, reductum ad capitale exprimet
4 per centum
263 F 42 x
5 per centum
211 F
6 per centum
175 F 50 x
Decima frumenti et alveariorum
Juxta trium annorum ruminata regesta solet provenire mixturae ex tritico et silligine mensurae seu Drevenkae 5, una 30 x, alveariorum 2, unum F 1, faciet simul
interesse 4 F 30 x, reductum ad capitale exprimet
361
4 per centum
112 F 30 x
5 per centum
90 F
6 per centum
75 F
Maiori
6756 F 27 x
Minori
5662 F 30 x
Minimo
4867 F 20 x
Exitus seu expensae
Spanus hic necessarius debet libertare duas inquilinales sessiones, quae aestimabantur
Maiori
100 F
Minori
95 F
Minimo
90 F
Praeterea cedunt ipsi mensurae seu Drevenkae mixturae 18, una 38 x, allodiatrici paratae pecuniae F 10, majalis 1/2, pro x 37 1/2, salis librae 15, una x 15,
mixturae Drevenkae pro duobus bubulcis 36, una x 30, maialis 1 pro F 1 x 15, paratae pecuniae F 20, salis librae 30, unam x 3, faciet insimul interesse 69 F 7 1/2 x,
4 per centum
1799 F 10 x
5 per centum
1382 F
6 per centum
1151 F 56
Maiori
1899 F 10 x
Minori
1477 F
Minimo
1241 F 58 x
Quarum expensarum summa a praemisso capitali defalcata justam et liquidam appreciationem in curia Vlyaria et bonis eiusdem faciet jure prennali
4 per centum
4857 F 17 x
362
5 per centum
4185 F 30 x
6 per centum
3625 F 24 x
Aestimatio
Vineae Banffy
dictae in promonthorio Strigovo et portione fiscali dominii Chaktornensis
existentes adjacentes triplici taxatione expraessa
Coelarium
Submuratum cum suis super adificiis et circum vicinis structuris atque vicinae
vineae ligneo coelario aestimabatur
Maiori
1500 F
Minori
1400 F
Minimo
1300 F
Vineae
In duabus convicinis plagis extendentes se ad fossores 200 ordinariae juxta trium
annorum ruminata regesta possunt inferre vini urnas 210, exputatis laboratoribus ex ordinario precio 84 F, loco pallorum autem imputatis circum adjacentibus
suis palliferis sylvis ad duo jugera se extendentibus, singulam urnam F 1 computando, faciet intresse 210 F, reductum vero hoc interesse ad capitale exprimet
4 per centum
5250 F 17 x
5 per centum
4200 F
6 per centum
3500 F
Terrae arabiles
Huc spectantes extendunt se ad jugera 7, quorum unum majori 5 F, minori 4 F,
minimo 3 F aestimabatur. Sumarie faciet
Maiori
35 F
Minori
29 F
Minimo
21 F
Summa introitus faciet
4 per centum
6785 F
5 per centum
5628 F
6 per centum
4821 F
Exitus seu expensae
Pro vietore seu custode coelarii necessario imputantur annuatim 15 F, quod reductum ad capitale exprimet
363
4 per centum
375 F
5 per centum
300 F
6 per centum
250 F
Summa exitus seu expensarum per se.
Quarum expensarum capitale a summa praemissa defalcata justam et liquidam
apraeciationem praemissae vineae Banffy et eidem convicinae exprimet
4 per centum
6410 F
5 per centum
5328 F
6 per centum
4571 F
Summa summarum vero omnium praemissorum allodiorum possessionis
et vineae ut pote Felso Kralyocz Velikopolye, Vularye, Also Kralyocz et vineae
Banffy ac et circum vicinarum appaertinentiarum facit
Maiori
43532 F 3 x
Minori
36139 F 30 x
Minimo
31996 F 4 x
Exitus seu expensae
Ad necessariam familiam in omnibus illis praespecificatis locis extendunt se annuatim
Maiori
6899 F 10 x
Minori
5468 F 10 x
Minimo
4595 F 16 x
Quarum universarum expensarum capitale a praemissa summa defalcatum
justam et liquidam appraeciationem in tocies fatis bonis possessioneque et vinea
Felso Kralyocz, Veliko Polye, Vularie, Also Kralyocz et Banffy exprimit jure perennali
4 per centum
36632 F 53 x
5 per centum
30671 F 50 x
6 per centum
27471 F 24 x
Actum Chaktorniae 3. Junii 1686.
Georgius Nagy administrator m. p., Petrus Osvath constrascriba(?) m. p.
364
9.
[Muraköz], 1692. február 28.
Néhai Zrínyi Ádám jószágainak a kamarai tisztviselők által készített
urbáriuma és összeírása
Jelzet: MOL, U. et C. 82/72
Međimurje 28. veljače 1692.
Urbar i popis sastavljen od strane činovnika komore o imanju
pokojnog Adama Zrinskog
Oznaka: MOL, U. et C. 82/72.
Murinsel, 28. 02. 1692.
Von kameralischen Beauftragten angefertigte Zusammenschreibung und
Urbarium der Güter des ehemaligen Ádám Zrínyi
Signatur: MOL, U. et C. 82/72. Ungarisches Landesarchiv, Budapest.
Inventatio
et conscriptio universorum bonorum illustrissimi condam comitis domini Adami
a Zrin per me Georgium Ladislaum Nagy sacrae caesareae regiaeque maiestatis
bonorum Insulano-fiscalium administratorem et Balthazarem Patthachicz praelibatae suae maiestatis sacratissimae capitalis tricesimae Nedeliczensis contrascribam, qua ab utrique vigore commissionalium excelsae Camerae Hungaricae sub
duplici expeditione 25. utpote Augusti et 15. Septembris elapsorum mensium anni infrascripti emanatarum deputatos et exmissos commissarios camerales die 3.
Octobris 1691 inchoata est modo infrascripto et quidem.
In Insula Murakeöz
№
Sessio integra populosa exolvit annuatim
Haramialem pecuniam
Dicam regiam
Possessionalem pecuniam
Drevencas tritici 8, una x 21
Avenae mensuras
Majalem
Vitulum annuatim
Butyri pintam
Lini libras
Gallinas singulis mensibus
R.f.
2
2
3
2
x
30
48
12
1
1
1
4
4
vel 1
15
vel 30
365
№
Circa festum Assumptionis et Nativitatem B. V. ova
Extraordinaria ova ad valorem
Capones circa Nativitatem Christi Domini
Item pro hoc festo avenae mensuras
Pro singulari quartirio sic nuncupato currum foeni
Pro simili mensuras avenae
Currum foeni circa festum S. Michaelis
Pro labore colonicali praestat sessio integra per totum anni cursum in septimana laborem cum jumenti
Et praeter hunc ad festum Nativitatis Christi ad
arcem vel alio, quo dominio necessum foret, dat
lignorum currus
Inveniuntur nobilium collonicales et dominii
summalistarumque et beneplacentariorum cum
oppido Perlakiensi populosae integrae sessiones
Quartale
Desertae sessiones similes reperiuntur integrae
Quartale
Dantur praeterea curiales terrae dominorum
nobilium ad sessiones integras proprias et extra
collonicales spectantes
Quartalia
Item ordinis equestris et Haydonum ad suas
residentias spectantes sessiones integrae populosae
Quartale
R.f.
x
40
3
4
4
1
4
4
4
4
112
1 1/4
75
1 1/2
89
3 1/2
21
1
Castellum Raczkanisa
№
Fundus castelli hujus, in quo ex tegulis et lapidibus sub duplici tecto
et contignatione superius quidem cubicula No. 7, inferius autem
cellaria 2, culina 1, cubiculum 1 et fornix pro porta commode
exstructa reperiuntur, extendit se ad jugera una cum horto et pomario
Terrae arabiles curiales huc spectantes sunt ad jugera
Foenilia ad falcatores reperiuntur
Item fundus, in quo domus allodialis cum suis areis et horreo
stramine tectis existunt, extendunt se ad jugerum
Populosae sessiones collonicales huc appertinentes inveniuntur
integrae
366
2
69 1/2
88
1
7
Quartalia
Quartale
Super fluvio Muricza vocato reperitur molendinum novitus erectum
trium rotarum
Vinea Barat dicta huc spectans extendit se ad fossores
Jus montanum et decima vini ad castellum hoc applicatum in
quantitate sua modo subsequenti inter similis dominii vini urnas
imputatum est.
Trajectus cum telonio importans annue 150 F
№
2 1/2
2
1
80
1
Castellum dirutum Veschicza
№
Sub hoc castello reperitur hortus unus ad jugera
Terrae arabiles curiales jugera
Foenile seu hortus pro pascendis equis jugera
Populosae sessiones collonicales integrae sunt
Quartalia
Deserta similis sessio invenitur quartalis
2
4
6
1
3 1/2
1 1/2
Huc quoque spectans olim jus montanum et decima vini modo, quo supra,
inter dominii simile vinum imputatum est.
Castellum Lapsina
№
Hoc castellum muratum et totaliter tegulis copertum constat in prima
et secunda contignatione ex ponte attractibili No. 1, alia lamine
obducta culinis sub fornice 2, cubiculis partim sub fornice, partim
vero simplici tabulato exstructis 9, cellario oblongo sub fornice 1, e
regione hujus ab infra et desuper ambitibus rariter sub fornice
oblongis 2, praeterea stabulo 1 et cameris simplicibus 3 erectis
Extra hoc castellum fundus allodii, quod constaret ex uno cubiculo,
culina, camerula, stabulo boum et una stramine tecta hara simplicibus
extendit se ad jugerum
Versus meridiem reperitur ad hoc castellum spectans horreum
simplex stramine copertum
Terrae arabiles in plagis Gradiska 7, Na Ztrasanye 18, Na Velikom
Stuku 17, Czizmazia 7, Nad Marhoffom 6, Dugom Inua 7, Sabnik 6 sic
vocatis existunt simul ad jugera
1
1/2
1
367
№
Item foenilia in locis Za Marhoffom 7, Na Kerchu 20, Na Martinszkih
Szino Kosah 15, sic vocatis inveniuntur simul ad plaustra
Vinea Szechy vocata extendit se ad fossores
Jus montanum et decima vini, similiter antea huc applicatum,
immixtum est, ut infra inseretur inter dominii hujus modi vina.
Coloni integrae sessionis populosi No. 6 3/4, deserti vero similis
sessionis No. 1/2, simul inveniuntur sub hoc castello
68
42
120
7 1/4
Castellum Uy Udvar
Area hujus curiae seu castelli, in qua exstaret aedificium muratum,
constans ex inferioribus et superioribus cellariis 5, fornicibus 3,
cubiculis sub tabulato 2, sub fornice autem 5, ambitibus triangularibus 2 et tecto super hoc habito commodo, item ex altera parte culina
lignea simplici cum suo et supra portam existentibus cubiculis 2 et
camerula 1 ac tectis scandularibus 2 antiquis, extendit se ad jugera
Area secunda cum uno horto et alio pomario, in quibus unum
distinctum oblongum stabulum stramine tectum et aliud cubiculum
pariter ligneum vietoris cum sua camerula simplicibus reperientur,
extendunt se ad jugera
Area allodii, in qua ex antiquissimis lignis unum cubiculum, culina 1,
camerulae 4, allodiatricis harae 2 pro animalibus majoribus et
columbare super 4 columnis confectum antiquum existunt, extendit
se ad jugera
Item horti 2, in quorum uno hortulani ligneum cubiculum cum sua
culina et camerula, altero vero horreum novum invenientur,
Jugera huc spectantia terrarum arabilium in plagis Za Vertom 40, Za
Jalsom 36, Za Skednyem 28, Donkonczi 68 et Pri Chernik Mlakah 28
sic vocatis extendunt se insimul ad jugera
Foenilia pariter huc spectantia in locis Pottochae 10, Gradischak 16 et
Novi Kerchy 20 sic vocatis, universaliter extendunt se ad jugera seu
plaustra
Molendina navalia in fluvio Mura inveniuntur
Piscinae sub castello
Sylvae palliferae in diversis locis reperiuntur ad jugera
Vineae in locis Novak 60, Draskovicz 250, Santanecz 125, Botthiany
130, Ruchicz 50 et Bochkay 80, simul extendunt se ad fossores
368
№
2 1/2
10
4
8
190
46
3
4
130
695
Coloni integrae sessionis populosi in locis Szelnicza quartalia 8 1/2,
Zebboncz 1/2, Krachinoucz 2 1/4, Ozerie 1, Brattyancz 1 1/2,
Konczoudoll 4, Lapsina 6, Sztrelczy 5, Maroff 11, Sabnik 3 1/2,
Verhouliany 7 1/2, Szentmartony 6 1/2, 1/4 quartalia, Vuchkoucz 3
1/2, Lohoucz 4, Zlattinyak 1 1/2 et Strigo 2 1/2 actu existunt, qui
simul faciunt
Castellum Pribislaucz
Fundus hujus castelli murati, quod ex anteriori parte haberet
oblongum murum in utroque fine autem duas totidem
contignationum turres, antiquis scandulis copertas, constatque ex
triangulari sub se habito cellario oblongo, desuper autem in prima et
secunda contignatione cubiculis 11, culina 1, camerulis 2,
quadrangulari ambitu duplici et unis gradibus ad ascensum cum sua
porta craterea, extendit se ad jugera
Terrae arabiles post castellum in contiguo 300, in loco autem Kercz
vocato 50, insimul autem extendunt se ad jugera
Foenilia huc spectantia non procul ad invicem inveniuntur ad
falcatores
17 1/4
2
350
55
Jus montanum et decima in certa quantitate vini huc non spectabant, nisi erunt
pro libitu et industria officialium, quot annis ob commoditatem cellarii adduci
solebant.
Arx Chaktornya
Arx haec murata ex parte Zriniana et tegulis totaliter coperta, ab intro
in tres contignationes praeter cellaria erecta, constat ex cubiculis sub
tabullato exstructis No. 15, camerulis similibus 5, culina sub fornice 1,
aliis camerulis sub forince 4, cellariis similibus 2, habetque ab extra
super propugnacula et penes haec ac infra in porta cubicula tabullata
9, cellarium sub fornice 1, cubiculum sub fornice pariter 1, carceres
sub fornice 2, vigilialem domunculam 1 et propugnacula angularia
cum suis cortinis 2
Hortus prope arcem cum suo pomario, in quo exstaret aedificium
oblongum muratum scandulis quercinis tectum, constaretque ex uno
longo pallatio, tribus camerulis et una culina ac ambitu sub fornice ab
infra, praeterea in eodem horto sub scandulis in uno murato aedificio
ex alia parte cubiculum 1 et camerula sub tabulato, cellarium vero et
culina sub fornice exstarent, extendit se simul ad jugera
1/2
6
369
Diversorium arcis in oppido Chaktornya existens constat in suis
duabus contignationibus semi ligneis ex cubiculis 5 tabulatis, cum
stabulo suo similiter tabulato, culinaque 1 et cellario sub muratis
E regione hujus diversorii granarium seu potius conservatorium
carpentorum circum septum ac scandulis copertum
Penes hoc officina fabri murata cum suo camino murato pariter
scandulis tecto
E regione hujus septentrionem versus stabula, quorum unum esset
muratum oblongum cum suis 2 cubiculis muratis, aliud autem
ligneum pariter cum suo cubiculo ligneo existunt
Allodia
Allodium penes arcem Chaktornya constans ex novitus lignis erectis
cubiculo 1, camerulis 2, culina 1, stabulis 2 et hara oblonga 1
Extra hoc allodium aedificium duarum contignationum, quod fuit
dirutum, est
Hortus cum area hujus allodii extendit se una cum spatio horrei boni
sui ad jugera
Terrae arabiles in tribus plagis una inferioris campi 15, secunda
superioris 140, tertia penes allodium 60 sic vocatis, inveniuntur simul
ad jugera
Foenilia sunt in locis Cherdak, Maczincz, Ottok et foenile Polyene ac
Nedelische extendentia in simul ad jugera
Allodium secundum Magni Campi seu Veliko Pollye denominatum
habet commodam novam domum seu cubiculum una cum tribus
cameris, stabula pro pecoribus 4, haras 2
Fundus horrei hujus commodi extendit se cum area allodii ad jugera
Terrae arabiles huc spectantes in tribus plagis extendit se cum
Szabatticzensi plaga sic vocata ad jugera
Foenilia vero in plagis Gratanina, Kercz, Penechincze et Eryanicza
Allodium tertium Pusztakoucz submuratum constans ex 2 cubiculis
et 1 culina ligneis, ac cellario sub fornice 1, habet circa se domum
allodialem consistentem ex uno cubiculo, 1 culina, 1 camerula, 1
stabulo et angulari hara sua antiquis
Arabiles terrae huc spectantes inveniuntur in diversis locis ad jugera
Item foenilia ad falcatores
Allodium quartum in Christanoucz totaliter est desertum
370
1
1
1
2
1
1
5
215
400
1
8
148
212
1
65
60
1
Isthuc spectant cum fundo allodii terrae arabiles
Foenila hic nullum reperitur.
15
Molendina
In fluvio Dravi reperiuntur
Fluvii interdicti
Fluvius Rakonczicza et Bisztricza ac lacus penes sylvam Verbula ex
Muro oriens, piscibus abundantes et pro piscatione utriusque partis
comunes inveniuntur
Sylvae
In locis Ottok 300, Murschak pariter Quercina 1000, Verbula varii
generis arborum 14, Belinschak major varii generis arborum 200,
Opachnyak simplicissimarum arborum 40, Opporonschak prioris
similis 14, Catanschak varii generis 10, Globetta prioris similis 120,
Razdernyak prioris similis 200, Sztari Lugh prioris similis 100, Sarye
prioris similis et Belinschak minor 150, insimul in locis 12 extendunt
se ad jugera
Vinea Győrkiny
Haec vinea ad arcem spectans extendit se ad fossores
Penes hanc vineam fundus, in quo domus vinicularis, torcular et
cellarium ac exigua sylvula existunt, extendit se ad jugera
Census
Ordinarii inveniuntur praeter premissas colonicales hi et quidem
oppidum Chaktornense continens domos seu incolas vel cives 83,
annuatim ex parte ista praestant dominio
Et pro singulis quinque apertis nundinis in eodem oppido
celebrari consuetis educillant 1 vas vini, cujus lucrum
conjecturatur ad
6
3
1968
150
3 1/2
79 R.f. 23 x
50 R.f.
Decimam frumenti juxta anni fertilitatem dare tenetur, item tormenta evehere
et illis comitivam dare ac contra hostem Turcam ad fluvium Murae excubare vel
illis non exigentibus, si necessitas expostulabat, in ipsa arce vigilias agere tenebantur.
Certam praeterea excubiam et portam una cum ponte ibidem a meridie et
fossatis spatium pallis majoribus quercinis et sepibus circumdare obligabantur.
371
Circa arcem et oppidum metasque eorundem vias reparare ac tempore venationis cum retibus exire tenebantur
Similes terrae inveniuntur sub ista portione ad jugera
Exolvunt annue a singulo denarios Hungaricos sex, caponem 1,
facit simul – capones
Paratae pecuniae
Preterea similes terrae exstirpatitiae inveniuntur ad jugera
Unum exolvens denarios Hungaricales 4, caponem 1, facit
simul capones
Paratae pecuniae
Telonium et traiectus
Oppidum Muray Szerdahely conjecturaliter annue profert ex
ista portione telonii
Trajectualis autem pecuniae
Tellonium et trajectus praesidii Kotthorii annue conjecturatur
Legradinum cum portibus Dravi et Murae ac tellonio suis juxta
proventus annuales potest annue inferre
Tellonium oppidi Nedelischensis adfert annue
Oppidum Perlak pro censu suo et tellonio annue ex ista parte
profert.
Item milites equestris ordinis a singulo uno quartali florenos 2,
pedestris vero a medio quartali florenum 1 computando,
insimul a quartalibus 86 annue solvunt
Proventus nundinarum pro hac parte importat annualiter
proportionaliter
Similiter hebdomadale forum Chaktornense infert ordinarie
Proventus molendinalis ex molendinis sex, horum quodlibet
exsolvit Hungaricalem florenum et denarios septem, reliqua
autem duo, quodvis medium florenum Hungaricalem, facit
372
73
73
4 R.f. 23 x
8
8
19 x
14 R.f. 1 1/2 x
7 R.f. 35 x
10 R.f.
300 R.f.
12 R.f. 56 x
162 R.f.
13 R.f. 39 x
9 R.f. 30 x
6 R.f. 36 x
Proventus lanionum
Laniones Legradienses sex annue praestant huic portioni pro
quolibet computando 25 libras, in universum saevi libras 150
Jus montanum
Hoc jus montanum in universum tam ad arcem istam et
portionem, quam et etiam Novae Curiae et Lapsina spectans
annue extendit se ad urnas
150
2379 1/2
Decima vini
Decima quoque vini istius portionis annue conjecturatur ad urnas
2489
Decima frumenti
Similiter importat decima frumenti annuatim in tritico mensuras
silligine mensuras
mixturae mensuras
hordei mensuras
avenae mensuras
416
921
594
19 1/2
220
Et hac de portione Insulana illustrissimi quondam domini comitis Adami de
Zrin inventata et conscripta.
Bona Transmurana
Haec bona Transmurana constant ex portionibus possessionariis
Chernecz unius integrae, Sz. Illona integrarum 8, Petronczy 1/2
sessionum sic vocatis, quae faciunt simul possessiones
portionarias
Domus populosas
Desertas
Hi coloni omnes hactenus juxta contractum annue pendebant
florenos
Decima quoque vini istius portionis annue conjecturatur ad urnas
Sturdos
Lini libras
Loco juris montani tandem propriis ipsorum commoditatibus
Chaktornyam vehi solitas vini urnas
3
17
5
81 R.f. 15 x
2489
60
10
44
373
Castellum Sclavonicum Rakonok
Ad hoc castellum, siquidem binis vicibus tentantes, non fuissemus admissi, sed
sic conscriptio bonorum eorundem nobis fuisset suggesta, ideo et inventatio illius
castelli cum allodio isthinc ommissa esset.
Exsolutio annualis
Oppidani Rakonczenses annuatim exsolvunt tritici metretas
2
sessionatim
Pro festo S. Georgii dant denarios 54, facit simul
40 R.f. 2 x
Pro festo S. Martini dant rursus denarios 54, facit simul
40 R.f. 2 x
Pro festo Nativitatis Christi capones 2 vel loco cruciferos sex, quod
12 R.f.
facit simul
Item pro eodem festo Nativitatis Scapulas duas vel loco simul
6 R.f.
florenos
Ova Paschalia 12 vel loco simul florenum
1 R.f.
A quolibet nono vel decima majalium
1
Et a quolibet inferiori numero cruciferum 1 exsolvere tenentur, qui
2 R.f. 9 x
sic simul facerent florenos
Praeter premissam solutionem tenentur laboratores manuales
4
administrare in septimana
Pro quacunque autem vectura jumenta
2
Sessio rusticana exsolvit annuatim
tritici cubulos
4
silliginis cubulos
4
avenae cubulos
4
pullos
10
ova
24
majalem in tali observatione, uti priores
4
robottam pariter in septimana manuali labore diebus
cum jumentis autem duobus tenentur laborare dies
2
A prioribus distinguuntur collonicales Sellinienses minus exolventes
sessiones vel uti
avenae cubulos
5
capones
2
gallinas
2
pullos
2
ova
20
pecuniae paratae pro festo S. Martini et Georgii denarios 16,
12
insimul facit florenos
374
robottam praestant prioribus similem.
Sclavorum sessio integra in Villa Loynicza et Peszkouacz,
quorum quilibet annuatim exsolvit
florenos Hungaricales
tritici quartam
avene quartam
majalem meliorem
2F
1
1
1
Praeter haec tenentur in militaribus servire, metalia defendere et literas, quocunque mandantur, portare.
Item invenitur Sclavus separatus et ab omni robotta priorum
exemptus
Qui annue praestaret dominio florenos
Inveniuntur praeterea Vallachorum domus
Quarum incolae sola militaria servitia praestant, sed tamen
inconstantiores sunt, quia pro libitu ob nimiam offensam ad vicina
confinia profugiunt, praestant nihilominus simul annue florenos
Ad castellum illud Rakonacz, quod fertur constare ex una
contignatione lignea, habenti tria cubicula separata, alia
contignatione habenti cubicula 2 ad portam domum unam unius
contignationis cellaria lignea tria 40 vasa capientia una cum culina
et aliis pro domiciliis requisitis, portam attractilem et pontem
commodum undique circum circa circum datum fossa et aqua
piscibus impleta, ab extra quoque 2 stabula magna habet
Aliud allodium penes castellum, ut fertur, antiquae structurae
Horti penes castellum extendunt se ad jugera
Terrae arabiles huc spectantes in diversis 10 plagis extendunt se
ad jugera
Foenile vero in 4 plagis extendit se ad falcatores
Sylvae
Una sylva quercina Vranye vel Jeszenouacz denominata cum
illustrissimo domino comite Nicolao Erdeödy bano communis
extendit se ad jugera
Mons seu sylva altera Savnik nuncupata quercina et fagina
extendit se ad jugera
Molendinum exiguum unius rotae in fluvio Savnik
1
3 R.f. 45 x
44
177 R.f. 53
1/4 x
1
1
2
164
85
200
150
1
375
Jus montanum
De jure montano hic annue proveniunt vini cubuli
Decima vini
Decima vini huc proveniens annue conjecturatur ad cubulos
Vineae domesticae
In septem diversis locis et monticulis existentes Vuchak, Gerdak,
Mladina, Satora, Maczkoncz, Likpirichi et Gollyak nuncupatae annue
possunt proferre cubulos
Castellum Sclavonicum Verbuvacz
Cum etiam ad hoc castellum admissi non essemus, ideo ex relatione
aliorum, tanquam totum ligneum constat, in superiori contignatione
ex cubiculis 6, inferius vero cellariis ligneis 2 capientibus vasa 50,
dispensa 1, domo familiae 1, item sub porta aedificio ligneo vetero,
fossa et aqua circumdatum est
Stabulum quoque etiam extra hoc castellum pro equis extat
oblongum
Allodium quoque, fertur, penes castellum habere domum allodialem
1, cameras separatas 2, stabula 3 et alias domunculas necessarias
Terrae huc spectantes in 10 diversis plagis arabiles extendunt se ad
jugera
Foenilia quoque sub hoc dominio extendunt se ad falcatores
Sylvae
Unae Zehrinicza et Glogonicza quercinae vocatae extendunt se ad
jugera
Aliae sylvae Duplenszka et Vuky quercinae appellate extendunt se ad
jugera pariter
Decima vini
Ex decima vini juxta regesta trium annorum proveniunt cubuli
Vineae domesticae
Ad castellum hoc spectantes sunt una Vinszka Szuperor, secunda
Vinszka Inferior, tertia Interovecz nuncupatae, quae annue
progenerant minori fertilitate cubulos
376
115 1/2
159
200
1
1
2
114
33
150
150
135
144
De proventu extraordinario colonicali sic denominato
accipiuntur ordinarie annuatim floreni
Ex tribus molendinis pro censu solvuntur annue florenus
6 R.f. 2 1/4 x
1 R.f. 30 x
Sessiones
Sessiones colonicales in Verbovecz singillatim exsolvunt annue
tritici quartam
1/2
silliginis quartam
1/2
avenae quartam
1/2
caponem
1
scapulam
1
pullos
3
ova
4
majalem decimum
Vel si decimum caput non sit, tunc a minori singulo uno
3
accipiuntur
Labores praestat sessio talis a festo S. Georgii usque ad festum S.
1 1/2
Petri in septimana aratrum
Manualem vero seu pedestrem
1
A festo S. Petri usque ad festum S. Gerogii vecturam
1
Manualem seu pedestrem laborem
1
Oppidanorum sessio integra labores prioribus similes, proventum autem
nullum exsolvit, praeter majalem decimum ac ab inferiori numero grossum 1,
ex qua decima, si non 2 saltem ordinarie accidit
majalis
1
Sessio libertinalis exsolvit
florenos Hungaricales
2 R.f. 30 x
tritici quartam
1
avenae quartam
1
majalem ordinarie
Robottam aliam nullam praestat, nisi militaribus servitiis adesse, metalia
defendere et literas, quocunque demandatur, portare tenetur.
Sessiones libertinales annualiter exsolvunt paratae paecuniae
3 R.f.
florenos Hungaricales duos medium denarios 40, id est florenos
38 1/4 x
Tres libertini residentes in sessionibus 2 et quartalibus 3, quilibet
15 R.f.
eorundem libertinorum exsolvens Hungaricalem florenum
unum, facit in toto
Hi libertini praeter hanc solutionem exigua servitia praestant.
42 1/4
Vallachorum domus inveniuntur
377
Quarum quaelibet exsolvit marturinum et majalem valentes ambo florenos 4 cruciferos 30, militaria praestant servitia, sunt tamen inconstantes, et uti priores in bonis Rakouacz denominatos,
hunc inde profugientes, quorum proventus annue extendit se ad
Rhenflorenos
Curia Sclavonica Preszeka
Haec quoque curia modo, quo in primis fertur, ex domibus suis
allodialibus contignationum duarum rusticani operis confecta esse
Terrae arabiles in quinque locis extendunt se ad jugera
Foenilia vero inveniuntur in plagis duabus ad falcatores
Sylva Praeszeka quercina in monte ibidem extendit se ad jugera
Ubi autem ex pascuo pecorum recipitur annue census avenae
metretarum
De reliquo hinc ob inhabitationem Vallachorum parvus fructus.
Jus montanum
Juris montani annualis proventus cubulorum
Pintas
Vineae domesticae
Prope curiam in diversis locis sunt 5, prima Jagovicz, secunda
Podvoram, tertia Veliki Vinograd, quarta Kapnovecz et quinta
Stertin nuncupata, quae juxta exstinctum trium annorum
regestum fertilitatis annuatim important cubulos
Curia Sclavonica Zamlach
Curia haec Zamlacha lignea scandulis coperta duarum
contignationum constat ex superioribus et inferioribus cubiculis
ligneis 9, murata culina 1 et cubiculo coci tali 1, camerulis 5,
oratorioque 1
In area curiae extendenti se ad jugera
Ex altera parte inveniuntur culina vetus lignea, domus officialis
cum camera, infra hanc autem domus hortulani et stabulum
parvum in toto
Ibidem praeterea existunt stabula majora cum cubiculo stabularii
asseribus tecta
378
191 R.f. 15 x
1
58
16
150
12
55
6
125
1
1 1/2
5
3
Extranea area, in qua existeret horreum ruinosum stramine
tectum, cum duobus pomariis et hortis totidem, extendit se ad
jugera
Item spatium allodii lignei, in quo domus allodialis 1, culina 1,
conservatoria 2, harae pro majoribus animalibus cornutis 2, pro
minoribus 3, conservatorium casei 1 et columbarium itidem 1
existunt, extendunt se ad jugera
Terrae arabiles in plagis penes horreum 16, infra Gayam 10, post
Hladikam 8, post Pucz 8, in Chargoucz 20, in Duhnize 6, ibidem in
alio loco 12, in Zaklnik 7, in Vaszchak 30, universim extendunt se
ad jugera
Foenilia in locis Gmanizchma 50 et penes curiam 15, in toto
extendunt se ad plaustra
Sylvae pro sola lignatione commodae cum omnibus hypothecariis
communes Vuchenicha dictae extendunt se ad jugera
Mola in Plitvicza fluvio ad praesens deserta
Et piscina curiae vicina pariter desolata
Coloni in domibus populosis existentes sunt
Desertae vero sessiones
Hi praestant laboratores a festo quidem S. Georgii usque ad
festum S. Martini cum jumentis vel manuales, qui jumenta non
haberent, vel non sunt necessarii hebdomadatim
A festo vero S. Martini usque festum S. Georgii modo praemisso
Census ordinarius
In pecunia quaevis domus annuatim pendit Rhenflorenum
Item quaevis domus ova
Singula binae domus caponum
pullum
De praemissis bonis exstabant antehac hypothecae vel beneplaciti
titulo prae manibus dominorum Prassinszky et Moll domus
collonicales populosae
Deserta
Item terrarum arabilium in loco Poridie dicto jugera
Demum foenile ad plaustra itidem
3
1/2
121
65
150
1
1
46
26
3
2
1 R.f. 9 x
3
1
1
17
1
20
20
Sub decursu autem conscriptionis curia etiam praemissa cum universis bonis
ad eandem possessis per dominam comitissam distracta et in dominum Moll modo et ordine sibi bene notis translata est.
379
Arx Croatica
Ozally
Rata arcis medietas videlicet in suprema contignatione orientem
versus palatium majus, cum altera portione divisum
Sub quo aliud aequale palatium pariter divisum
Ex superiori ad dexteram cubiculum maius seu domus comitis
Huic contigua alia minor domus ephoeborum
Dein ex ambitu cubiculum quasi familiae
Tandem turris N. 1, sub qua camera seu conservatorium
In contignatione media ex palatio praemisso pariter ad dextram
cubiculum seu domus provisoris
Ex alia domus deinde contigua
Demum et cubiculum seu camera
Inferius domus olim rationistae
Et inde paulum ascendendo domus sartorum dicta itidem
Penes quam camera jam jam […]
Item ad meridiem turris quadrangularis trium contignationum
Sub qua conservatorium
Deinde tractus unus habitationum plurium etiam lignearum jam
plene desolatus, olim duarum contignationum, in quarum
inferiori duntaxat nunc sola pistoria domus exstat
Penes hanc culina murata
Et eidem annexa camera seu conservatorium
Prope portam interiorem arcis carceres
In area exteriori ad dextram egredientem in aedificio quodam
novae domus dicto (cujus alioquin superior contignatio ad alteram
portionem spectat) inferius camera seu granarium
Et eidem contiguae domus antea pro habitationibus jam pro
conservatoriis applicatae
Subtus in terra cellarium
Coeterum januae et earum fores ac satraparum habitationes cum
altera portione communes.
Aedificium, alioquin vetus, magna in parte desolatum et ad
ruinam inclinans, tectum vile, plerumque assertum et id
ruinosum.
Extra arcem stabulum muratum, sed imperfectum
Aliud ligneum dirutum et plene desolatum itidem
Tertium pariter ligneum, sed et id ruinae vicinum
380
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
1
2
1
1
1
1
Fabricina seu officina fabrilis lignea, sed jam diruta, solo camino
superstante
Hortus ad jugerum circiter 1
Coloni
Robottam praestantes ad allodium Pobretie in laboratoribus
Administrantes hedbomadatim laboratores
De censu in pecunia
Ad allodium Kurillovecz in possessione Zerkoucz domus
Praestantes de censu in pecunia
In possessione Ostri Verh domus
In pecunia similiter praestans censum
Utraque vero possessio administrant hebdomadatim laboratores
A robotta quidem et operis manualibus imunes ad servitia tamen
et census infrascriptos obligati.
Primo judicatus Priliszie, in quo possessiones
Wukova Goricza
Superior Priliszie domus
Inferior Priliszie domus
Roszapalnik domus
Jarche Polcze domus
In toto domus No.
Harum primae quatuor armis servire tenentur, ad expeditiones
bellicas et comitari onera dominii usque Brod ac pro excubiis
arcensibus suppeditare alternatim vigiles
In pecunia solvunt universim
Possessio vero Jarche Polcze constituens alioquin sessiones tres,
praestat annuatim aratra sex, falcatores 18, capones 18 et avenae
modios 18
In parata vero pecunia
Secundo, judicatus Vinodina, in quo possessiones Gornya
Hrasztouicza domuum 8, Vratina Vetz domus 1, Gora
Domitrovicza domuum 27, Gora Skothovicza 25, Gora va
Ketthichik 13, Breszye 13, Verhoucz 6, Zorkoucz 4, Hodinczy 10,
Vely Koucty 5, Leszkouacz 8, Gora Odkopa 9, Skorinczeuo Szello
6, Duorische 4, Lonicz na Honiskom 16, Dornichi 10, Kuthna
Viniodine 7, Lonich 37,
in toto domus
1
1
33
84
21 R.f. 30 x
36
5 R.f. 48 x
15
13 R.f. 40 x
50
14
16
7
14
20
71
2
76 R.f.
50 R.f.
209
381
Tenentur portare onera usque Brod et Beaczoicham, item foenile
46 R.f. 30 x
in Trescheno habitam defalcare et decimam frumenti inferius in
computum sumentem praestare.
Pendunt vero in paratis
Tertio judicatus Krashiz, in quo sessiones 9, nempe possessiones
109
Brezane domuum 17, Penichi domuum 9, Kernessichi 17, Na
Verhu 31, Budin domuum 35,
in toto videlicet
Praestant hebdomadatim insimul omnes unum currum cum
jumentis et pedestres laboratores duos, decimam solvunt, uti
priores.
In paratis vero pro termino S. Martini de censu sessionali
20 R.f. 12 x
De censu vero molari a molis Kupchinensibus
2 R.f. 7 1/4 x
Quartirium famulitio dominii proportionate vel ejus loco a
1
singula sessione foeni plaustrum
Quarto judicatus Kupchina, in quo sessiones 7, videlicet
36
possessio Kupchina domuum 22, Berleniczy domuum 9, in toto
domus
Praestat hic judicatus decimam operas seu labores
hebdomadales, quartirium pro famulitio dominii vel ejus loco
foenum, uti inmediate praecedens.
Tenetur item arcis ad reparationem calcinae fornacis exustione
operas praestare, ita etiam res dominii devehere usque Rakonok.
In parata vero pendunt
15 R.f. 7 1/4 x
Praeterea capones 36 vel eorum loco
2 R.f. 10 1/4 x
Libertini
Villa Rudae domuum
Pendens annuatim
Villa Prekrissie domuum
Pendens florenos Rhenenses 24, Mosztarczi domuum 34, pendens
Rhenflorenos 69 x 3, Zaduorczi domuum 4, pendens florenos 4 x 48,
in Zorkoucz domus 4, pendens Rhenflorenos 1 x 21 et seorsim
quidam Marcus Bellicz in Rude Rhenflorenos 2 et in Mirancz
Martinus Renkovicz solvens itidem Rhenflorenos 2 x 30, in toto
videlicet domos
Solventes annuatim
Praeterea dicta villa Zadoborcz a naula Dobrenti pendit annuatim
382
6
6 R.f.
13
63
109 R.f.
46 1/4 x
4 R.f.
Allodium Pobreszye
In quo cubiculum seu domus, culina et camera seu conservatorium,
item stabulum unum, omnia lignea et plerumque stramine tecta
pariter.
Harae pro animalibus tam majoribus, quam minoribus No. 2, horreum
1, ita et casei conservatorium 1 columnae inpositum.
Area sat spatiosa ad jugerum circiter 1, omnia cincta ex una parte
Collapi ex alia palis ligneis.
Hortus pari modo circumseptus a[d] jugera circiter
Terrae arabiles huic allodio accomodae in plagis Polye Szello et Lazine
sic dictis, ad jugera in toto circiter
Foenile unum eidem allodio vicinum extendens se ad falcatores circiter
Allodium Kurillovecz
In quo cubiculum seu domus pariter 1 cum sua camerula asseribus
tecta.
Hara itidem 1 et stabulum stramine tecta.
Horreum pariter 1 asseribus tectum cum una minori hara, olim canibus
includendis exstructa, omnia lignea.
Area minor ad unum quartali jugerum septa una cum aedificiis et
horto ad instar praecedentis allodii.
Hortus ad orientem ad jugerum circiter 1, in cujus medio filagoria
quaedam lignea, veluti trium contignationum asseribus tecta, sed vetus
jam et desolationi proxima.
Terrae huic allodio proximae in plagis Cziglenicza, Groynicza, Vu
Bregu, Pri Lugu, Pri Rebin sic dictis, nec non ad patibulum et e regione
prioris allodii, in toto jugera circiter
Foenilia, unum quidem in Trescheno ad falcatores circiter
Aliud in loco Szechia dictum ad falcatores circiter
Vineae
Babbichevacz ad fossores circiter
Proferre solita urnas itidem
Chirquenschak sterilis ad fossores circiter
Procreans urnas duntaxat circiter
Miranecz immediate praecedenti coaequalis Sussichiana vinea,
recenter in dominium devoluta, ad fossores circiter
Proferens urnas circiter
11
50
100
35
35
20
20
20
100
60
50
100
383
Penes quam vineam extat et aedificium ligneum duarum contignationum,
una domo bene accommodata, culina, cellariis duobus, torculari et reliqua
suppellectile instructum, alias partim asseribus, partim stramine tectum.
Item possidetur ad hanc vineam sylva pallifera eidem contigua ad
jugera circiter
Sylvae
Glandiferae, una quidem Kercz dicta ad jugera circiter
Altera Brezicza ad jugera circiter
Tertia ad Podbrezye Stipan dicta ad jugera circiter
Quarta Bukonye Veliko dicta ad jugera circiter
Ex his habetur lignatio pro usu domestico et exstruendis fabricis, ita
et subinde glandinatio pro fertilitate videlicet anni, sed sunt communes omnes seu indivisae cum altera portione praeter solam No. 3
Palliferae una quidem Liszichine dicta ad jugera circiter
Altera Pod Lonchan vocata ad jugera circiter
Tertia Bukovicza aliter Belleszt dicta ad jugera circiter
Proventus
Juris montani provenire debent urnae seu cubuli
Decima frumenti importare potest per annum in tritico modios
circiter
In milleo modios circiter
In avena modios circiter
Vini mediocri fertilitate proferre potest urnas circiter
Census a quibusdam foenilibus ad Carlosstadium ellocatis
administrari debitus importat annuatim
Tellonium in Krassich
In Tergh
In Orluh
Navigium seu naula sub ipsa arce in fluvio Collapi habitum
importare solet per annum
Molae, una quidem infra arcem ad allodium cum altera portione
communis rotarum 4 importare solet annuatim praeter molitoris
contingens
Tritici modios
Mixturae modios
Altera huic portioni propria rotarum duarum importare solita
mixturae modios circiter
384
4
25
20
25
100
40
15
15
900
150
50
160
800
23
5 R.f.
8 Rh.
4 R.f.
1 R.f. 15 x
10
80
40
Porro recenter devoluta est in dominium curia Petri quondam
Mungyer in possessione Novaky habita, in qua aedificium vetus
ligneum stramine tectum complectens duas domos seu cubicula et
culinam unam.
Pertinent eo terrarum jugera circiter
40
Foenilia ad falcatores circiter
50
Et sylva curiae vicina ad jugera circiter
30
Nobilium tam sumalistarum, quam beneplacentariorum bona superant, quo ad
possessionum numerum ipsam portionem dominii, quorum tamen jura et
distinctior quantitas ex ipsis collationalibus vel inscriptionalibus literis penitius
cognosci posset.
Castellum Croaticum
Ribnik
Rata medietas castelli, ubi in superiori contignatione cubicula seu
domus contigue muratae quidem, sed ligneo etiam pariter distinctae
Item in media contignatione camera
Et conservatorium olim seu granarium jam desolatum
Inferius cellaria bina (quorum unum in parte desolatum) id est
Culina sub fornice
Et penes hanc granarium itidem
Item camera
Et stabula duo quidem minora, unum majus in toto
Turris quadrangularis ad angulum castelli contignationum quinque
Ambitus et scallae seu gradus lignei, tectum assereum, sed omnia praemissa
ruinae et desolationi proxima
2
1
1
2
1
1
1
3
1
Coloni
Judicatus Pranutina domuum
A quibus proveniunt in hebdomada laboratores
Judicatus seu villa Zaluka domuum
A quibus laboratores
Judicatus et villa Paka domuum
Judicatus Goncza domuum
Villa Novaky domuum
Villa Purgaria domuum
11
34
8
22
2
3
12
20
4
6
10
385
Villa Ztranicza domuum
Pendunt omnes praemissi coloni annuatim in pecunia
Item pro censu caponum
In tritico modios
In milleo modios
In avena modios
Item decimam vini constituentem mediocri fertilitate cubulos
circiter
Ubi domus allodialis et culina cum 2 cameris et 3 minore
includendis altilibus deserviente.
Hara una et horreum itidem unum lignea omnia ac virgultis septa,
stramineque tecta.
Horti duo ad jugera totidem se extendentes similibus sepimentis
cincti.
Terrae arabiles in plaga Zalughi sic dicta jugera
In plaga Pranutina itidem jugera circiter
In plaga Kerczeunia jugera circiter
Foenilia in Pranutina ad falcatores
In Radenicz ad falcatores circiter
In Ztelnak sterile ad falcatores
Vinea unica ad fossores circiter
Sylvae una Brevye dicta ad jugera circiter
Altera Radonicz ad jugera circiter
Communis utraque et lignationi tantum pro usu domestico
deserviens.
Telonium unum importans annuatim
Navigium itidem unum proferens per annum circiter
Nobilium summalistarum et beneplacentariorum bona reperiuntur
et hic in notabili quantitate.
Curia Croatica
Brod
In medio curiae cubiculum majus seu pallatium
Et penes hoc cubicula minora aequalia bene accomodata
Inter quae et pallatium cubiculum minus
In fine ambitus meridiem versus cubicula seu domus aequales
aestivae
386
6
4
8
29 R.f. 42 x
1 R.f. 54 x
53
85
82
100
20
20
10
25
20
10
30
10
20
15 R.f.
11 R.f.
1
2
1
2
Ad alterius ambitus calcem orientem versus cubiculum seu domus
Dein camerae
Ac tandem cubiculum seu domus minor
Item penes scallas pergula lignea
Omnia lignea et ambitu spatioso distincta.
Inferius sub pallatio et primis duobus cubiculis fundamentum muratum, in quo camerae seu conservatoria ligneis parietibus distincta
In medio vero carcer
Sub cubiculis aestivis meridionalibus granaria
Sub orientalibus vero celarium
Et stabulum quidem
Area spatiosa extendens se ad jugerum circiter
In hac stabulum ligneum asseribus tectum
Et huic annexum conservatorium foeni
Item culina lignea asseribus itidem tecta
Penes hanc cubiculum familiae
Omnia bene septa et fossato etiam circumvallo ante portam curiae
habito munita.
Coloni
Judicatus seu Suppanatus Brodiensis, in quo villae seu possessiones
Horvaczko domuum 5, Polanicza domuum 7, Szedalcze domuum 3,
Casparczi domuum 14, Za Golyakom domuum 4, Szuhor itidem
domuum 4, Kozliczky domuum 3, Szkendery itidem 3, Ranskary
domuum 5, Erticzkary 7, Belliza 3, Krinacz 5, Lechnicza 10, Na Luke
pri Kupiche 1, Tihona 6, Dolny Turin 2, Gorni Roghi 5, Jelsennicza
8, Vu Lusczu 2, Puchak 4, Za Krautem 1, Vu Goriczah 4, Na Hritu 4,
Szleme 3, Husztnik 3, Bukovecz 3, Raszohe 2, Za Etom 6, Sepczy 6,
Pri Kupe 4, Bello 4, Ranno 2, Razkrisye 2, Golyak 8, Diviaky 5,
Zkrad ad S. Antonium 6, Zmillyak 1, Za Moztom Kupichkom 2,
Chuchiak domus 1 constituentes in toto domos
Et integras sessiones
Judicatus seu Suppanatus Moraviczensis, in quo possessiones seu
villae Lopunza domuum 4, Na Szellih 8, Maxhan 6, Na Glichi 8,
Juanova 3, Simatova 5, Pod Gorom 3, Dragevu Zauer-sin 5, Sayn 6,
Lamana Draga 6, Kuthy Dolni 3, Kuthy Gorny 8, Pri Gorsetu 2,
Drage pod Okrughakom 8, Draga Kvaternike 5, Muranicze 13, Lahy
Ztary 3, Lahy Novi 1, Bukon Vesh 6, Brezye 2, Pechicze 2,
Ternovecz 7 constituentes in toto domos
1
2
1
1
2
1
2
1
1
1
1
1
1
1
164
20
104
387
Integras sessiones autem
20
Quartalia
2
Judicatus Delniczensis, in quo villa unica seu possessio Delincze
36
dicta complectens domos
Integras autem sessiones constituens
7
Quartalia
3
Ex quibus quidem colonis et possessionibus Suppanatus
1 R.f.
Delniczensis, sessionibus modo previo septem et quartalibus
tribus constans, pendit annuatim a singula sessione respectu fundi
florenum seu ducatum hujus loci per 24 grossos Germanicos
computatum
Et pro redempta robotta seu Tlaka alios florenos similis computus
4 R.f.
In toto videlicet quaelibet sessio florenos praemissi numeri 5
Omnes vero unitim florenos similes
38 R.f. 54 x
Qui ad minimum computum reducti faciunt Rhenflorenos 46 x 30.
Item quanti sessio butyri mensuram hujus loci Nezenam dictam
1
Et gallinam itidem
1
Ex Suppanatu vero Moraviczensi sessiones 19, eum medium
censum inter se aequalem, priori vero dissimilem praestant
methodo sequenti.
Quaelibet nimirum sessio a fundo
1
Pro Tlaka vero redempta alios
8
Insimul quaevis florenos praemissi computus
9
Universim omnes florenos ejusdem numeri
175 R.f. 45 x
Qui ad communem Sclavonicum computum reducti faciunt
210 R.f. 36 x
florenos Rhenenses
Butyrum et gallinam, uti praecedentes.
Praeterea ova a quavis sessione 20
Porro ex Suppanatu Brodiensi, non nisi sessio 1 quartalia 3 1/2
15 R.f. 3 x
conformem Moraviczensibus praemissis sessionibus censum
administrat, facientem nimirum florenos praemissi computus
Qui ad communem Sclavoniae numerum reducti constituunt
17 R.f.
52 1/4 x
Butyrum, gallinam et ova, uti immediate praecedentes.
Residuae demum ex Moraviczensi una et ex Brodiensi Suppanatu
96
18 cum 1/2 sessiones, nec inter se, nec prioribus aequalem
proventum faciunt hoc uno sibi similes, quod 12 ex ipsis avenam
praestent, singulae in modiis seu Kupnenik 8, facientes in simul
modios
388
Item gallinam singulae unam, id est, omnes gallinas
12
In reliquo autem pecuniarius earundem proventus in toto
154 R.f. 57 x
constituit florenos, ut praemissum est, ducatos ejus numeri
Qui ad communiorem Sclavoniae computum reducti faciunt
128 R.f. 33 x
Butyri proveniunt ab iisdem annuatim Mazanae seu mensurae
19 1/2
Gallinae totidem praetereas, quae cum avena penduntur ova in
390
toto
Sunt praeterea alii coloni in villis seu possessionibus Greguriczeno
17
Szello, Pod Ztenami in domibus 13 et Gusztom Laz sic dictis in
domibus 4, universim in domibus
Locati et commorantes sessionem tum duntaxat constituentes
1 1/2
Qui proventus ordinarios penitus nullos pendunt, sed manuales
duntaxat labores seu robottam administrant.
Dietim videlicet sessio una laboratores
4
Media laboratores
2
Id est utraque quotidie laboratores
6
Hebdomadatim (nisi festa excipiantur) facient laboratores
36
Annuatim vero modalitate et computu praemisso laboratores
1872
Inquilini in praemissis sessionibus sparsim locati sunt
12
Ex his decem pendunt singuli annuatim
9
Residui duo
11 1/9
In toto faciunt florenum hujus loci seu ducatum 1 denarios 30.
1 R.f. 36 x
Communiori in computu constituens
Coeterum a servitiis omnibus liberi manent nisi, quod literas
portare teneantur usque Ozalium et ad mare, ita tamen, ut ipsis
pro singulo itinere grossi 3 pendantur a dominio.
Proventus
Omnes praemissae sessiones tam inquilinares, quam colonicales
pendunt decimam frumenti omnis generis, uti et agnellorum,
apum et majalium.
Quae anno proxime praeterito mediocris utpote fertilitatis in
frumento protulit in modiis hujus loci Kupnik dictis quantitatem
subsequentem videlicet
Tritici modios
Silliginis modios
Hordei modios
Adoris pira dicti modios
Avenae demum modios
51
67 1/4
83
157 1/2
307 1/2
389
Agnellos autem praemissi anni decima protulit
Apes non solent provenire ultra
Quot et anno elapso perceptae sunt
Majalium aequalis est penuria, quorum anno praeterito
provenerunt nonnisi
Extirpaturae reperiuntur complures diversis subditis et vicibus ex
annuo censu elocatae.
Veterum proinde constituit annuatim testante urbario libras hujus
loci quatuor grossorum No. 98 et denariorum 14, facientes in
Germanico computu
Aliarum vero recensarum census per commissionem
Thomasitianam impositus facit in Delincze quidem libras No. 75
florenos videlicet Rhenenses
In Brod vero et Moravicza libras No. 184, quae constituunt
florenos Rhenenses
Ex aggeribus, quos diversi subditi vel vicini ad fluvium Colappin
vel alios minores rivos pro molarum suarum emolumento in
dominii terreno erigunt, important annue
Lignatio, quae ex montibus et sylvis hujus dominii vicinis et
cometaneis est necessaria, incertum quidem proventum facit,
mediocri tamen quantitate
Mola curialis in fluvio Kupicza sita, rotarum 5 importat annuatim
tritici modios
Mixturae vero modios
Ibidem rota una panno grisio conficiendo deserviens, importans
ex annuali censu
Telonii proventus incertus est pro varietate mertium et
negotiatorum, anno tamen praeterito importavit
Piscationis comoditas optima, quae in fluvio quidem Colappi,
tanquam steriliori elocari subinde solet ex censu
Alia autem in fluvio Kupicza prohibita semper est et soli dominio
portionis utriusque reservata piscium praestantiorum, trutarum
praesertim feracissima.
115
4
4
2
19 R.f. 36 x
15 R.f.
36 R.f.
37 1/4 x
2 R.f. 30 x
Allodium
Hujus vicem subit horreum ligneum, asseribus tectum, unam cameram
assereo itidem pavimento stratam complectens, huic proximum tectum
assereum oblongum, trabibus altioribus et transversis innixum
congerendis et secandis autumnalibus frugibus aptum.
390
5 R.f.
12
90
6 R.f.
100 R.f.
6 R.f.
Area ejus ad quartale jugeri se extendit, cui vicinantur pomaria et horti
virgultis et palis cincti
In quorum uno exstat hara pro setigeris animalibus
In altero una filagoria seu pergula lignea.
In oppido statim extra portam caupona seu domus educilli lignea et
asseribus tecta, complectens cubiculum unum, fornace et reliquis
suppelectilibus provisum, cameram unam seu cellam viniariam et
culinam itidem
Area capax stabuli, alias ad praesens diruti.
Hortulus minor, nec quartale jugeri adaequans.
Item alia domus priori consimilis, cui accedit etiam stabulum
Demum officina fabrilis lignea asseribus tecta suis necessariis
requisitis, ut camino, incude et coeteris fabrilibus instrumentis
instructa.
Terrarum arabilium jugera duntaxat
Foenile unicum extendens se ad falcatores
Sylvae seu montes ampli et capaces ac non solum domestico usui et
extraneorum modo praemisso censualistarum necessitat, verum etiam
quaestui seu lucro in fidendis asseribus procuranda sufficientes, sed
utrique portioni communes et ad curiarum duntaxat dominii
aedificiorum ac tectorum reparationem adhiberi solitae.
Curia intra Montana Croatica
Fussine
Curia ipsa complectitur cubiculum unum, quidem pro officiali loci
Cui adjacet cubiculum minus seu camera
Alterum vero deterius pro familia
Quibus interjacet culina
Claudit aedificii seriem cellarium
Cum annexa camera seu conservatorio itidem omnis lignea et asseribus
tecta
Ex opposito hujus aedificii stabula contigua itidem asseribus tecta
Dein aedificium quoddam jam desertum olim pistoris habitationi
exstructum, in quo cubiculum seu domus
Camera itidem
Et fornax pistorea itidem
Culina itidem bene coperta
Penes quam et camera pro asservandis, rebus culinariis pariter
Area sat spatiosa et una cum praefatis aedificiis asseribus septa.
5
1
1
1
7
40
1
1
1
1
1
1
3
1
1
1
1
1
391
Infra curiam mola in fluvio Lika rotarum
Cum domo molitoris et camera olim bene accomodata, sed ab
arendationis tempore in ruinam vergens.
In decursu fluvii ejusdem officinae lignariae seu serae scissoriae
asserum
Quibus adjacent conservatoria seu magazina itidem
Quae pariete sub arendationis decursu magna in parte in desolationem
inclinant.
Fructus earum, uti et sylvarum, quia in questu maritimo consistit, ideo
hic loci praetermissus ad portuum conscriptionem differtur.
Supra officinas praemissas ad curiam propius aedificium ligneum ante
hac pro caupona vel educilli domo habitum, jam simul cum reliquis in
ruinam propendens.
In quo cubicula majora seu domus
Minora seu camerae
Culina et stabulum
Item pergula columnis imposita
Prope hoc aedificium officina fabrilis
Cum instrumentis artis ejus, sed tecto jam ruinoso.
Coloni
Possessio Tovioz, in qua recenter per dominium locatae domus
Hi labores aut census necdum ullos praestant, sed circa seraturas
asserum operantur, dimidiato mercedis pretio et, uti refertur, facile
deponi possent ad sex libras hujus numeri a singulis domibus
annuatim pendendas.
Ibidem foenile dominii
Proferens foeni acervos circiter
Facientes bajulos
Possessio Licz domuum
Dant ovium quadragesimam facientes oves circiter
In parata vero pecunia a fundis
Ferri fodinae jam desertae, sed si lignorum et arborum quaestus
cessaret, iterum utiliter restaurandae.
392
4
4
4
2
3
2
1
1
19
1
60
480
29
60
100 R.f.
Castellum maritimum
Bribir
Aedificia
Castellum muratum et capax, sed incultum et prope desolatum, in cujus
area exstat turris discoperta, coeterum valida et puteus unus ac hortus
pariter unus.
In ipsius vero castelli media contignatione cubiculum majus seu domus
Quam sequuntur cubicula minora seu camerae
Ac tandem turris rotunda in angulo
Superior contignatio huic per omnia similis complectens videlicet
cubiculum majus unum, minora duo, ac turrim in fine.
Ad cujus ingressum datur ambitus seu porticus, ubi tormentula ferrea
majora duo, minora totidem reperiuntur, sed inutilia, quae requisitis
necessariis destituta.
Sub hoc ambitu in media contignatione extat culina
Demum in infima contignatione culina major
Et cellarium itidem capax
Ac tandem stabulum
Coloni
Non per possessiones, uti hactenus, seque per diversas rupes et
alpes sparsi et locati reperiuntur in domibus
Labores nullos, gratuito praestant praeter eos, qui ad castelli
reparationem requiruntur.
Ligna tamen ad focum seu domesticum usum necessaria
suppeditare tenentur, uti et triticum proventitium infra
declarandum flumen usque bajulare.
Coeterum dum vineas colunt, vinum aut onera quaecunque in
Brod transferunt exolvi debent, quamvis non eo pretio, quod
extraneis caedere deberet, sed plerumque dimidiato.
Pendunt autem de censu sessionali Bir dicto libras hujus loci No.
1334 denarios No. 18, quae ad communiorem Sclavoniae
computum reductae faciunt
Census vero pascuationis et vigesima ovium importare solet per
annum
De frumento dat quaevis domus, de tritico medium minorem
Uagan dictum
1
2
1
1
1
1
1
320
266 R.f. 47 x
100 R.f.
1
393
Quae mensura ad metretam majorem Ztar nuncupatam reducta
facit metretas eiusmodi majores in toto
De vino vero dant decimam quintam, constituentem per annum
mediocri fertilitate urnas hujus loci
Terrarum in Brayda et Doloni locis sic dictis reperiuntur jugera
circiter
Foenilia dantur duo, unum quidem in Doloni fructi ferans onera
circiter
Aliud in Planina proferens onera circiter
Vineae tres, prima sub castello Brayda dictae importans annuatim
urnas hujus loci circiter
Altera Lokay priori vicina procreans urnas circiter
Tertia Doloni urnas circiter
116
250
10
8
30
30
7
13
Castellum Maritinum
Grisane
Aedificia
In ipso ingressu castelli intra portam sunt camerae sed vacuae et
inutiles
In area hortus modicus
Dein in infima castelli contignatione cellarium
Et stabulum itidem
Superius paulum ascendendo culina
Penes hanc cubiculum seu domus pro officiali
In superiori vero contignatione cubicula majora seu domus contiguae
Quibus accedit cubiculum minus seu camera
Turres in toto
Quarum duae quatuor tormenta ferrea, singulae videlicet duo
imposita habent.
Terciae vero carcer subjectus est.
2
1
1
1
1
1
2
1
3
Coloni
Dominio directe subjecti
Labores praestant, uti Bribirienses eo addito, quod vinum
officialibus Tufinenti et Brodiensi pro deputato cedens gratis
transferre debeant, constituens urnas
Pendunt de censu Bir dicto annuatim
De censu pascuationis et vigesimae ovium et agnellorum
394
156
24
250 R.f. 7 x
50 R.f.
De alio peculiari censu per sub officialem Szatnik dictum exigi
solito
In tritico metretas majores supra declaratas
In foeno quaevis domus onus
Quod si dominio placet, tribus grossis exolvi debet, faciens in toto
In vino subditi decimam quintam, alii vero decimam vel jus
montanum pro varietate jurium facientem in toto urnas vini
circiter
Extraneo quidem dominio ex veteri collatione censum et
proventum praestantes ad gratuitas tamen operas et labores, huic
etiam dominio equaliter cum prioribus obligati itidem
Proventus piscationis in judicatu Cirquenicensi loco Kachak dicto
peragi solitus proferre potest annuatim
Ibidem questus salis, remorum et aliarum mercium fructificat
ordinariae
23 R.f. 12 x
52
1
23 R.f. 24 x
170
150
140
200 R.f.
Castellum maritinum
Drevenik
Aedificia
Supra portam castelli domus seu cubiculum parvum pro castellani
habitatione extructum
Penes hoc culina itidem parva et angusta
In area rudera aedificii cujusdam olim inchoati, sed imperfecti, quod
terminant turres discopertae
Penes haec stabulum parvum
Praterea celarium muratum
Superius cubiculum parvum
Ligneo pariete distinctum a culina sibi contigua itidem
Turris toti aedificio supereminens totiusque castelli speciem et nomen
prae se ferens bene coperta
In qua tormentula minora
1
1
2
1
1
1
1
1
7
Coloni
Ad labores ejusdem, prouti et praemissi Vinodolienses obligati
159
Censum sessionalem Bir vocatum solvunt annuatim in
144 R.f. 54 x
Census pascuationis Szul dictus facit
12
Vigesima ovium et agnellorum Nalissek vocatus fructiferat circiter
30 R.f.
annuatim
395
Peculiaris ille census, quem Szatnik percipere solet, importat
annuatim
In tritico praestat quaevis domus modium unum minorem,
facientem metretas majores circiter
In vino decimam quintam, quae mediocri fertilitate constituere
solet urnas circiter
Foenilia ad hoc castellum possessa proferunt annue de foeno
onera seu bajulos circiter
Vineae in Knisina habitae procreant ordinarie urnas circiter
Proventus piscationis ad hoc castellum percipi solitus importare
potest
16 R.f.
53
110
40
10
80 R.f.
Arx Maritima
Hrellin
Aedificia
Ad ingressum arcis ex dextra parte stabulum
Ex sinistra vero cubiculum itidem
In quo tormentula
Et barbati
Area muro cincta, in qua culina
Et hortus itidem
Area deinde superior, in cujus medio puteus
Ad latus vero ejusdem turris major ceu propugnaculum
Sub qua carcer itidem
In eadem area stabulum majus
Penes quod camera seu conservatorium foeni
Item cellarium
Superius vero culina
Penes quam cubiculum
Ex quo proceditur ad aliud cubiculum itidem
Ac tandem ad cubiculum summum et majus veluti pallatium
Demum ligneus quidam ambitus ducit ad cubiculum pariter majus seu
pallatium
Olim prospectus maritimi gratia extructum, jam vero simulcum
praemissis omnibus potiori in parte desolatum.
396
1
1
2
5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Coloni
Laboribus aequalibus cum coeteris Vinodoliensibus obstricti
Pendunt censum sessionalem Bir in
Alium pro pascuatione Nalissek dictum in
Tertium a vigessima ovium et agnellorum Szul nuncupatum
In vino decimam quintam facientem circiter urnas
Foenilia dominii in locis quatuor habita proferunt foeni onera
circiter
Vineae, una quidem in Luka, alia Knisina sic dictae procreant
urnas circiter
Aliae tres supra ferum quidem 2 in loco vero Lagradacz vocato, 3
colonis ex dimidietate fructus elocatae, important urnas circiter
Pascuatio in Laz et Zagradecz locis sic dictis, si elocaretur,
importare posset circiter
Aeconomia casei hoc loci inferre potest circiter
Lanae vero circiter
Mola in Bakar cum altera portione communis importat pro hac
portione metretas majores Ztar dictas circiter
Mixturae vero metretas similis mensurae
Tellonium importans circiter
Castellum maritimum vetus
Kralyevicza
Ad ingressum castelli capella vel ecclesia Divo Nicolao sacrata, suo
altari et reliquis apparamentis instructa
Ad alteram portae partem carcer duplex
Dein area, in cujus medio puteus
Inferius cellarium
Et huic contiguum cellarium aliud
Et his e regione iterum cellarium tertium
Superius paulum ascendendo duae camerae seu dispensae
In media contignatione cubiculum majus seu pallatium
Huic contiguum cubiculum minus
Dein camera adhuc minor
Ubi porta ducens ad hortulum infra fenestras castelli plantatum
Ab alia vero parte adjacet memorato pallatio cubiculum itidem
contiguum
Ex quo per duos distinctos ambitus venitur ad cubiculum supra
portam arcis situm
247
228 R.f. 45 x
50 R.f.
60 R.f.
190
50
25
12
3 R.f.
36 R.f.
14 R.f.
35 R.f.
50
20 R.f.
1
2
1
1
1
1
2
1
1
1
1
1
1
397
Ascendendo vero sursum pallatium majus
Ex quo porta una ad chorum capellae, secunda ad ambitum, tertia
demum ad cubiculum seu domum contiguam
Quae habet aliam pariter contiguam et haec iterum tertiam domum
Ex quibus reducendo ad ambitum meridiem versus cubiculum
angulare
Tandem culina
Et penes hanc camera asservandis rebus culinariis deserviens itidem
Extra castellum stabulum
Et supra id cubiculum
Ibidem portus regius dictus
Conservatorium seu magazinum muratum lateribus tectum duarum
contignationum pavimento intermedio distinctarum
Portus Szelcza maritimus
Aedificium muratum duarum contignationum lateribus tectum, in
cujus superiori contignatione cubiculum majus seu domus
Altera minor, eidem contigua asseribus duntaxat a priori distincta
itidem
Penes quam camera minor itidem
Inferius vero cellarium
Magazina seu promptuaria murata lateribus tecta et omni provisione
instructa
Quaestus hujus portus seu commertium salis, olei, lignaminum (uti
vocant) diversi generis frumenti, pellium et aliorum pro industria
officialis distrahibilium importare potest per annum circiter
Ad hunc portum possidentur etiam certae terrae in possessione
Knesina habitae ad jugera circiter
Item vineae ibidem plantatae procreantes annuatim hujus mensurae
Spud dictas circiter
Proventus piscationis, id est piscatura ipsa excisa piscatorum
portione inferre potest annuatim libras 6000 facientes
Quem in finem et retia dominium intertenet, hic solet, qualium duo et
defacto reperta sunt, unum quidem solius dominii valens
Aliud in quarta sui parte alteri comportionato proprium, quod
respectu trium dominii portionum valere potest
Ex decima piscationis, quam subditi praestare debent, percipi solent
annuatim
398
1
1
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3
230 R.f.
8
18
240 R.f.
62 R.f.
45 R.f.
5 R.f.
Portus Maritimus
Czirqvenicza
Aedificium muratum asseribus tectum contignationis unius, in quo
2
domus contiguae
Et conservatorium seu promptuarium
1
Tandem hortulus minor
1
Coeteri proventus hic percipi soliti bonorum Grisane conscriptionem ingressi
sunt, quod eorum officiali istorum etiam ratio incumbat.
Portus maritimus
Buccaricza
Aedificium muratum lateribus seu tegulis tectum contignationum
duarum, in quo cellarium
Et supra id cubiculum majus seu domus officialium itidem
Superius cubiculum ab ambitu asseribus distinctum
Et ad alteram ambitus partem aliud consimile itidem
Huic contiguum cubiculum tertium
Penes hoc aedificium culina asseribus tecta semi deserta
Aliud aedificium priori consimile, in quo domus officialium pariter
Item alia cubicula
Quibus interjacet culina
Inferius cellarium majus
Et aliud minus itidem
Item officina diversis suppellectilibus instructa
Caupona seu domus educilli murata duarum contignationum lateribus
tecta, ubi cellaria
Item stabulum
Et eidem contigua culina
Superius altera culina, penes quam cubiculum
Et cubicula majora seu domus
Promptuarium seu magazinum muratum tegulis tectum
contignationum duarum
Remis, asseribus et frumento utcunque provisum, longe tamen infra
quantitatem tempore resignationis bonorum domino arendatori factae
hic relictam.
Promptuaria seu magazina unius contignationis, unum quidem majus,
aliud minus, coeterum priori similia
In utroque sal consuevit servari, de quo inventi sunt de facto juxta
factam dimensurationem et computum metretae seu cubuli nonnisi
1
1
1
1
1
1
1
2
1
1
1
1
2
1
1
1
2
1
2
2436
399
Magazinum quartum omnium maximum, coeterum primo simile
In quo pariter lignamina et frumenti diversi generis, aliqua provisio
inventa est.
1
Proventus maritimae
Scallae
Salis distrahi possunt ad minimum cubulos
15000
Quorum singuli mediocri pretio denarios No. 40 constant, venduntur 3000 R.f.
autem ad minimum denarorum 60, ut ita solum lucrum constituat
Asseres, trabes, remi, muralia, denique diversi generis lignamina in
6000 R.f.
fustis plurium millium distrahi solita, licet quidem eorum comparatio
et deductio gratuito non procuretur, quia tamen illas ipsas operas
dominium subditis propriis in rebus diversis pretio majore imputatis
exolvit, computatis computandis et defalcatis defalcandis expensis
videlicet, quibus libet ad huc de solo lucro (uti ex rationibus per
Scallae officialem exhibitis cognoscere licuit) importare possunt
dominio plusquam
Piscatura jam per plures annos nonnullis Italis questoribus elocata
2000 R.f.
importavit mediocri proventu, praeter erogationem necessariam et
portionem piscatorum ad
Oleum, vinum, triticum, praeter id, quod in sortem erogationis
200 R.f.
lignariae expendi consuevit, taliterque in lucrum jam superius
limitatum cessit adhuc etiam in parata pecunia proferre potest lucri
ad minus
Telonium hujus loci importare potest per annum circiter
30
Et haec de ordinario quasi proventu accedunt enim ea, quae ex
singulari dominii vel officialis industria in diversis mercibus Italicis
acquiri possunt, et quibus tamen omnibus supputando officialium hic
necessariorum intertentio et exolutio.
Finita Czaktornyae die 28. Februarii anno 1692.
Georgius Ladislaus Nagy Administrator m. p.
Balthasar Patachich contrascriba Nedelicensis m. p.
400
10.
Csáktornya, 1692. május 31.
Zrínyi Péter konfiskált muraközi uradalmának
a királyi biztosok által készített becsüje
Jelzet: Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Spezialia,
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 Fol. 76–90.
Čakovec, 31. svibanj 1692.
Procjena konfisciranog međimurskog vlastelinstva Petra Zrinskog
od strane kraljevskih povjerenika
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 Fol. 76–90.
Von kameralischen Beauftragten angefertigte Schätzung des
in Beschlag genommenen Gutshofs Murinsel des Péter Zrínyi
Signatur: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Spezialia,
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 Fol. 76–90. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien.
Aestimatio
totius Insulae Muraköz modo infrascripto per me Georgium Ladislaum Nagy
commissarium praesente semper generoso domino Michaele Zuetanics triplici
taxatione mediante in anno millesimo sexcentesimo nonagesimo secundo concinnata.
Aestimatio
dominii et bonorum Petro Zriniano fiscalium Insulae Murakeöz modo subsequenti triplici taxatione mediante desumpta et quidem.
Portionis huius arcis dimmidietas cum suis propugnaculis et aliis appertinentibus aedificiis tam antiquis, quam et noviter erectis cum labore et materialibus
omnibusque aliis manufacturis per opifices ad instar alterius partis pro 23250 F
aestimatae similiter quidem aestimari deberet, interim tamen pro nunc aestimatur
Maiori
16 000 F
Minori
14 238 F
Minimo
12 476 F
401
Sylvae
Prima
Quercina Ottok denominata utrique parti communis extendit se ad jugera 300
cum jure venandi et glandinandi pro hac portione appretiata
Maiori
500 F
Minori
400 F
Minimo
300 F
Secunda
Sylva quercina Murschak appellata utrique pariter parti communis extendens
se ad miliare germanicum unum et medium in longitudine cum jure venandi et
glandinandi pro ista portione aestimabatur
Maiori
2000 F
Minori
1500 F
Minimo
1000 F
Tertia
Sylva Verbulia vocata utrique etiam parti communis ad jugera circiter quatuordecim comprehendens varii generis arbores aestimabatur
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Quarta
Belinchak ad jugera 200, 5ta Opaczniak ad jugera circiter 40 et sexta prope pagum
Oporoucz ad jugera 14 se extendentes, antea quidem aestimabantur insimul maiori precio 650, minori 520, minimo 390 F, quia autem defacto totaliter avulsae essent per Dravum, et partibus Sclavoniae adiectae, ideo aestimationem non subingrediuntur.
Septima
Sylva Katanschak ad jugera novem appellata cum lignatione et jure venandi pro
ista portione aestimabatur
Maiori
120 F
Minori
110 F
Sylvae unicuique Insulanorum communes.
402
Minimo
100 F
Octava
Sylva Glubetka (excepta altera similis nominis reverendorum patrum Paulinorum ad Sanctam Helenam supra Csaktornyam fundati claustri) extendit se ad
jugera circiter 50 aestimabatur
Maiori
125 F
Minori
105 F
Minimo
80 F
Nona
Sylva Razdertnyak denominata varii generis arbores extendit se ad jugera circiter
200, aestimabatur pro hac portione
Maiori
250 F
Minori
225 F
Minimo
200 F
Decima
Sylva Starilugh appellata penes fluvium Dravum diversarum arborum ad oppidum Nedelische circiter jugerum 100 aestimabatur pro hac portione.
Undecima
Sylva Szarin appellata circa Hraschany ad jugera 30 apreciata
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Duodecima
Sylva Belinschak minor ad Vullariam jugerum 60 unicuique usualis aestimabatur
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Summa Sylvarum
Maiori
3445 F
Minori
2735 F
Minimo
2010 F
Fluvii interdicti
Fluvius Biztricza Kotoribam versus oriens et ad Legrad similiter in fluvium Dravum influens aeque piscari prohibitus pro hac contingenti portione aestimabatur
403
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
Lacus penes sylvam Verbulia ex Mura oriens et per Insulam ibidem faciens
circumdansque eandem sylvam, aqua piscibus alias abundans, et pro piscatione
utriusque partis communis, aliis vero extraneis absolute prohibitus taxabatur
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Fluvius Rakouicza nuncupatus non procul a pago Vidoucz oriens penes eundem in fluvium Dravum influens pro ista portione aestimabatur
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
Summa fluviorum interdictorum
Maiori
400 F
Minori
340 F
Minimo
280 F
Piscinae
desolatae, una quidem ad Strigo unique parti communis, aliae vero quatuor, uti
Kralyoucz, Zablancz, Batyancz et ad Krisoucz sic vocata respectu collationis juris
perennalitatis aestimabatur
Maiori
300 F
Minori
250 F
Minimo
280 F
Summa per se
Allodia
Arci proximum Martan dictum continens unum cubiculum, duas cameras, culinam, tria stabula, duas haras, horreum et columbare ligneum, hae cum fundo
areae et horti, ac proximo loco pascuationis isthuc solum pertinentis in universum jugerum circiter viginti aestimabatur
Maiori
400 F
404
Minori
350 F
Minimo
300 F
Terrae arabiles
Terrae arabiles in diversis locis huc spectantes inveniuntur ad jugera 144, quorum
unum maiori pretio 14, minori 12, minimo vero pretio 10 F aestimabatur, facit
Maiori
2016 F
Minori
1728 F
Minimo
1440 F
Foenilia
Foenilia in quatuor plagis Chartak, Machincz, Ottok et foenile Poleue continent
in universum jugera 228, quorum unum aestimabatur maiori 11, minori 10, minimo autem pretio 9 F
Maiori
2502 F
Minori
2280 F
Minimo
2052 F
Summa allodii primi
Maiori
4918 F
Minori
4358 F
Minimo
3792 F
Allodium secundum Vullariense
seu curia submurata continens inferiora et superiora cubicula 6, cellarium unum,
culinam, ambitum cum granario oblongo et hara caprina et frumentaria lignea
suis aestimabatur
Maiori
900 F
Minori
800 F
Minimo
700 F
Fundus areae et hortorum extendunt se ad jugera 12, unum maiori 10, minori
9, minimo 8 F computando, facit
Maiori
120 F
Minori
180 F [helyesen: 108]
Minimo
96 F
In diversis plagis curiae seu allodio circumvicinis inveniuntur ad jugera 46,
unum maiori 9, minori 8, minimo autem pretio 7 F, facit
Maiori
714 F
Minori
368 F
Minori [sic!]
322 F
405
Foenile Totouszka Szenokossa
vocata extendit se ad jugera 120, quodlibet juger aestimatum priori pretio, facit
Maiori
1680 F
Minori
1440 F
Minimo
1200 F
Summa allodii secundi
Maiori
3414 F
Minori
2788 F
Minimo
2318 F
Tertium allodium Magni Campi Veliko Polye
dicti simul cum suis omnibus ligneis structuris aestimabatur
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Fundus seu spatium allodii cum hortis complectitur in se terras arabiles ad
jugera 6, quorum unum aestimabatur maiori 10, minori 9, minimo autem pretio 8
F, summarie facit
Maiori
60 F
Minori
54 F
Minimo
48 F
Terrae arabiles
ad hoc allodium spectantes in diversis circumvicinis plagis ad 168 jugera extendunt se, quorum unum aestimabatur maiori 11, minori 10, minimo autem pretio
9 F et facit
Maiori
1848 F
Minori
1680 F
Minimo
1512 F
Foenilia in locis Pasicsin
ad jugera 3, Stephancsicza 3, Darabosicza circa Also Kraloucze 2, altera Stephancsicza circa Csakoucz 3, Penesnicze vero sic vocatis 9, insimul constituentes 20,
unum maiori 11, minori 10, minimo 9 F aestimando, facit
Maiori
220 F
406
Minori
200 F
Minimo
180 F
Summa tertii allodii
Maiori
2248 F
Minori
2024 F
Minimo
1823 F
Quartum allodium Fölsö Kralyoucz
cum omnibus suis aedificiis et accessoriis ligneis aestimabatur
Maiori
500 F
Minori
450 F
Minimo
400 F
Fundus areae et hortorum allodii extendunt se ad jugera 6, unum aestimatum
maiori 12, minori 11, minimo autem 10 F, facit insimul
Maiori
72 F
Minori
66 F
Minimo
60 F
Terrae arabiles meliores
illuc spectantes extendunt se ad jugera 289 superiori pretio aestimata[e], faciunt
Maiori
3468 F
Minori
3179 F
Minimo
2890 F
Sylva contigua Mála Dobrava
vocata quercina pro aedificiis apta extendit se ad jugera 25, aestimabatur
Maiori
275 F
Minori
250 F
Minimo
225 F
Foenilia
in duobus locis, hoc est penes lacum et apud sic vocata, extendunt se ad jugera
quatuor, unum aestimatum superiori pretio terrarum arabilium, facit
Maiori
48 F
Minori
44 F
Minimo
40 F
407
Summa quarti allodii
Maiori
4363 F
Minori
3989 F
Minimo
3615 F
Allodium quintum Strigo
cum cubiculo, culina, stabulo, hara, horreo ligneis suis aestimabantur
Maiori
250 F
Minori
225 F
Minimo
200 F
Terrae arabiles
huc spectantes ad jugera 27, unum aestimando maiori 6, minori 5, minimo 4 F,
facit
Maiori
162 F
Minori
135 F
Minimo
108 F
Foenile
extendit se ad jugera 4, unum propter vicinitatem, adeoque utilitatem vinearum
maiori 20, minori 19, minimo 18 F aestimando, facit
Maiori
80 F
Minori
76 F
Minimo
72 F
Summa quinti allodii
Maiori
492 F
Minori
436 F
Minimo
380 F
Summa omnium quinque allodiorum taxatorum
Maiori
15415 F
Minori
13595 F
Minimo
11928 F
Foenilia
super Kotoribam Argianicza, aliud penes Muram prope speculam Kaponia et
tertium trans Dravum Gradische sic vocata extendunt se pro ista portione ad ju-
408
gera 150 una cum pascuatione, lignatione et terris Gyalla-Kouczensibus elocari
solitis, unum aestimatum maiori 6, minori 5, minimo 4 F, facit simul
Maiori
900 F
Minori
750 F
Minimo
600 F
Sessiones
Integrae sessiones populosae dominii et nobilibus oppignoratorum colonorum a
quarum singula hebdomatim vecturae quatuor, una mediocri pretio x 21, vel vero, si non adsunt jumenta, laboratores 8 manuales, unum x 6, butyri pintam 1 x
36, lini libras 4 x 8, ova quadraginta x 6, gallinas quadraginta octo, unam x 4, sessionalis pecuniae F 3 computando praestarentur, sunt No. 50 3/4 1/8, respectu
quarum pensionum licet quaevis multo maioris aestimari possit quidem, interim
tamen intuitu moderni temporis status una saltem maiori 693, minori 525, minimo vero pretio 400 F aestimabatur, facit summarie
Maiori
35256 F 22 1/2 x
Minori
26709 F 22 1/2 x
Minimo
20350 F
Equestris et pedestris ordinis militum populosae sessiones inveniuntur No. 35
1/2 3/8, a quarum singula praeter servitia militaria annue praestare solent vecturas 4, unam x 21, falcatores 16, unum x 6 computando, licet etiam respectu horum laborum mercedis singulae pluris aestimari possent, interim una maiori 175,
minori 150, minimo autem pretio 100 aestimata, facit summarie
Maiori
6278 F 6 1/2 x
Minori
5381 F 15 x
Minimo
3587 F 30 x
Praterea sunt in Vila Czirkoulany sessiones 2 ¾, a quarum qualibet menstruatim vecturas 4, animantibus iniunctas 14 praestat, unam computando modo, quo
supra, x 21, licet hic etiam una sessio pluris aestimari posset, interim propter modernum statum singula computata maiori 600, minori 500, minimo 400 F, facit
summarie
Maiori
1650 F
Minori
1375 F
Minimo
1100 F
Item inveniuntur summalistarum et beneplacentariorum nobilium praeter
foenilia curialia jugera terrarum arabilium No. 2905 1/2, a quibus quia nullam
dicam regiam, pecuniam haramialem et sessionalem, ita neque decimam et alias
409
quasvis ordinarias et extraordinarias obventiones per rusticos et milites praestari
solitas infraspecificandas solverent, ideo omissis foenilibus et indumetatis ipsorum complurimis isthuc spectantibus agris, unum aestimatum maiori 20, minori
19, minimo 18 florenorum, facit summarie
Maiori
58111 F
Minori
55204 F
Minimo
52299 F
Extant etiam montanistae penes hoc dominium in domibus circiter 125 residentes, qui cum certas annotati dominii vineas sibi ad exolvendum ab expressis
conductitiis vinicolis excissas elaborare solerent, ideo hic non apponuntur ad aestimationem, sed cum appreciatione infrascriptorum domesticae culturae vinorum ibidem taxationem subingredientur.
Praeter praemissos nobilium summalistarum et beneplacentariorum agros inveniuntur sessiones integrae desertae No. 90 1/2 3/8, quarum singula de more
solito respectu priorum populosarum in dimmidietate maiori 346, minori 262,
minimo vero 200 F aestimata, faciet
Maiori
31452 F
Minori
23709 F
Minimo
18175 F
Postea reperiuntur etiam in hac portione indumetatae sessiones No. 94 3/4,
respectu immediate praecedentium desertarum in dimmidietate unam maiori
173, minori 131, minimo vero pretio 100 F aestimando, facit
Maiori
16391 F 39 x
Minori
12404 F 45 x
Minimo
9475 F
Avulsae demum per vehementiam fluviorum Draui et Murae in loca paludosa ex hac parte fluviorum illorum redactae sunt sessiones 21 1/2 1/8, quae quia
nullius usus essent, propterea neque etiam hanc taxationem adingrediuntur.
Summa sessionum
populosarum et desertarum, tam nobilium quam militum et colonorum
Maiori
149138 F 8 x
410
Minori
124283 F 22 1/2 x
Minimo
104986 F 30 x
Cellaria
Cellarium Banfy cum secundo ligneo cellario et suis aliis aedificiis ligneis et torculari muratum aestimabatur
Maiori
900 F
Minori
800 F
Minimo
700 F
Secundum
Cellarium Sztermercz muratum cum suis ligneis aedificiis et alio ligneo contiguo
cellario ac torculari suis aestimabatur
Maiori
450 F
Minori
400 F
Minimo
350 F
Tertium
Cellarium Cziganschak ligneum cum suo torculari et aliis ligneis aedificiis aestimabatur
Maiori
200 F
Minori
150 F
Minimo
125 F
Quartum
Cellarium Szuhobok aestimabatur
Maiori
40 F
Minori
30 F
Minimo
20 F
Quintum
Cellarium ligneum Zacharias cum suo torculari et aliis ligneis aedificiis aestimabatur
Maiori
80 F
Minori
60 F
Minimo
40 F
Sextum
Cellarium ligneum Poposcsak cum suis aedificiis et torculari aestimabatur
Maiori
60 F
Minori
50 F
Minimo
40 F
411
Summa cellariorum
ad latus vinearum existentium aestimationis facit
Maiori
1730 F
Minori
1490 F
Minimo
1275 F
Molendina
Navalia dominii inveniuntur in fluviis Mura 2, Drauo 6, simul No. 8, unum aestimando maiori 200 F, minori 150 F, minimo 125 F, facit simul
Maiori
1600 F
Minori
1350 F
Minimo
1125 F
Nonum
Molendinum super torrenti Preszeka dicto aestimabatur
Maiori
225 F
Minori
200 F
Minimo
175 F
Summa taxationis molendinorum
Maiori
1825 F
Minori
1550 F
Minimo
1300 F
Postea vigore fassionalium illustrissimi condam comitis Adami de Battyan de
dato Nemeth Uyuar die 19. mensis Octobris anni 1644 emanatarum bona Turnischensia cum appertinentiis comiti condam Petro a Zrinio pignoraticiter incorporata sunt F 9000, adeoque eodem modo summa manebit
Maiori
9000 F
Minori
9000 F
Minimo
9000 F
Pascuatio
Locus pascuationis Zuirnyak dictus prope arcem extendit se cum sua sylva novitus prohibititia ad jugera 12, unum propter commoditatem aestimatum maiori
14, minori 12, minimo 10 F, facit summarie
Maiori
168 F
412
Minori
144 F
Minimo
120 F
Summa taxatorum capitalium
Maiori
198321 F 8 x
Minori
168875 F 22 1/2 x
Minimo
144175 F 30 x
Sequuntur, quae ex interesse ad capitale reducuntur
A praemissarum sessionum colonicalium No. 50 3/4 1/8 singula praeter ibidem
specificatas pensiones annuatim solvuntur dicae regiae F 2, haramialis pecuniae
F 2 x 30, siliginis Drevencae 8, una x 30, avenae ordinariae et extraordinariae Drevencae 20, una x 15, foeni currus unus x 24, maialem 1 R.f. 1 x 15, vitulum 1 x 30
aestimata faciunt interesse F 839 x 25, quod reductum ad capitale exprimit
Quatuor per centum
20985 F 30 x
Quinque per centum
16788 F 24 x
Sex per centum
13990 F 20 x
Item a supraspecificatarum pedestris et equestris ordinis militum sessionum
integrarum No. 35 1/2 3/8, una censualis pecuniae novitus impositae solent dare
F 6 annuatim, quod facit simul F 215 x 15 interesse, quod exprimit
Quatuor per centum
5381 F 15 x
Quinque per centum
4305 F
Sex per centum
3587 F
Praeterea a suprafatis Czirkoulaniensium duabus integris sessionibus et 3/4
annue penduntur F 17 x 52 1/2 et pro certis desertis et extirpaturalibus terris
abinde F 31 x 42, quod facit F 49 x 34 1/2, reductum ad capitale vero constituit
Quatuor per centum
1239 F 15 x
Quinque per centum
991 F 24 x
Sex per centum
626 F 9 1/2 x
Vineae
Vineae dominii uti essent Banfy, Strigouchak, Cziganschak, Sztermecz, Zacharias, Szuhobok, Poposchak sic vocatae extendunt se ad fossores 1500, quae per
suprascriptos montanistas No. 125 ad nullam aliam taxationem subingressos solent elaborari, iuxtaque trium annorum ruminatas inventationes possunt proferre
vini cubulos 1000, unum levissimo pretio computando F 1 x 15, facit interesse F
1250, capitale vero
Quatuor per centum
31250 F
Quinque per centum
25000 F
Sex per centum
20833 F 20 x
413
Jus montanum
Jurismontani secundum Librum Montanisticum praeter desertas vineas et exemptitias annue provenire solent vini cubuli 25000, unum F 1 computando, exprimit
capitale
Quatuor per centum
62500 F
Quinque per centum
50000 F
Sex per centum
41666 F 24 x
Decima vini
Juxta trium annorum ruminata regesta annue potest provenire in cubulis 1600,
unum modo, quo supra, R.f. 1 computando, facit capitale
Quatuor per centum
40000 F
Quinque per centum
32000 F
Sex per centum
26666 F 24 x
Decima frumenti
Juxta trium annorum ruminata regesta potest triticum provenire in Drevencis
149 x 45, siligo 626, una x 30, mixtura 115, una x 36, hordeum 38, una x 24, avenae
258, una x 15, facit interesse 573 x 15, facit capitale
Quatuor per centum
14331 F 15 x
Quinque per centum
11465 F
Sex per centum
9555 F
Decima apum
Juxta trium annorum ruminata regesta ex hac decima annue solent provenire
centenarii 25, unum computando R.f. 4, facit interesse R.f. 100
Quatuor per centum
2500 F
Quinque per centum
2000 F
Sex per centum
1666 F 40 x
Oppida libera
Oppidum Csaktornya in dimmidietate annue praestat census F 79 x 23, pro singulis 5 apertis nundinis annue educillantes 2 et 1/2, stertim vini ibidem causant
lucri F 25. Oppidum Perlak in dimmidietate annuatim praestat F 369 x 3 1/2, oppidum Nedelicz F 31 x 42, Muraiszerdahely F 70, Legrad F 6, Gyallakocz a pascuatione Gradische F 5 et Turchischa F 6, facit interesse F 592 x 10 1/2, reductum
vero ad capitale
Quatuor per centum
14804 F 15 x
414
Quinque per centum
13843 F 24 x
Sex per centum
9869 F 30 x
Tellonia et traiectus
In oppidis Murayszerdahely solvunt F 30, in Nedelische a tellonio R.f. 12, in Kursancz F 32 x 11, Legrad a traiectu Murano F 36, Kothoribae F 2, Semeniae F 3 x 30,
Szanyar F 2 x 30, quod facit interesse F 117 x 11
Quatuor per centum
2929 F 30 x
Quinque per centum
2343 F 36 x
Sex per centum
1953 F
Proventus nundinalis
Proventus nundinarum pro hac parte importat annuatim F 19 x 53
Quatuor per centum
497 F
Quinque per centum
397 F 36 x
Sex per centum
331 F 20 x
Exceptis nobilium molis in fluviis Mura, Drauo et torrentibus hactenus nihil dari
solitorum, a solis enim militum et rusticorum molis 11, a qualibet R.f. 1 x 20 1/4
computando, facit interesse R.f. 15 x 45, reductum vero hoc ad capitale exprimit
Quatuor per centum
393 F 45 x
Quinque per centum
315 F
Sex per centum
262 F 30 x
Convictiones et caducitates
Convictiones et caducitates annualiter juridicae pro parte dominii adiudicari et in
dominium devolvi solitae ad F 100, quod facit capitale
Quatuor per centum
2500 F
Quinque per centum
2000 F
Sex per centum
1666 F 2 1/2 x
Piscatio, venatio, aucupium et jus gladii
in genere ubique in fluviis Mura, Drauo et districtu Insulae Murakeöz ob commoditatem et specialia solius dominii privilegia coniecturantur ad F 150, quod
facit capitale
Quatuor per centum
3750 F
Quinque per centum
3000 F
Sex per centum
2500 F
Prouentus glandinationis et lignationis
In sylua faginea sub Stermecz existente ex trium annorum regestis coniecturantur ad R.f. 20, qui reducti ad capitale
415
Quatuor per centum
500 F
Quinque per centum
400 F
Sex per centum
333 F 18 x
Proventus lanionum
Laniones Legradienses et Csaktornyenses annue iuxta trium annorum prouentum solent dare saevi No. 168, quamlibet x 4 computando, facit interesse F 11 x
12, quod reductum ad capitale
Quatuor per centum
280 F
Quinque per centum
224 F
Sex per centum
186 F 36 x
Proventus terrarum extirpatitiarum
Annue solent provenire F 26 x 6 3/4, facit interesse reductum ad capitale
Quatuor per centum
652 F
Quinque per centum
522 F
Sex per centum
435 F 9 1/2 x
Proventus contractualium vinearum
Nunnulli magnates Graeczenses et nobiles parata pecunia loco jurismontani et
decimae annue solvunt F 120, qui reducti ad capitale faciunt interesse
Quatuor per centum
3000 F
Quinque per centum
2400 F
Sex per centum
2000 F
Summa prouentus jure interesse facit 8299 F 10 3/4 x
Reducenda vero ad capitale exprimit
Quatuor per centum
207479 F 12 x
Quinque per centum
165983 F 24 x
Sex per centum
138319 F 30 x
Maiori
405800 F 20 x
Minori
334858 F 46 1/2 x
Minimo
Minimo 282495 F
A qua summa praemissa defalcatur capitale seu pecunia nobilium summalistarum istius portionis aeque familiae olim Zrinianae, ac illustrissimo condam
Simoni de Tamasics commissario super bonis diversis pignoraticiter una cum admissa melioratione data et imputata in F 31912 x 54, quod manet eodem modo
416
Maiori
31 912 F 54 x
Minori
31 912 F 54 x
Minimo
31 912 F 54 x
Summa per se.
Item abinde defalcantur salaria administratoris, officialium, famulorum et aliorum servientium in F 2436 x 20 1/2, quod exprimit capitale
Quatuor per centum
60 908 F 30 x
Quinque per centum
48 726 F 48 x
Sex per centum
40 605 F 30 1/2 x
Item defalcatur arenda annue venerabili Capitulo Zagrabiensi pro decima dari solita in F 187 x 30, quod facit capitale
Quatuor per centum
4687 F 30 x
Quinque per centum
3750 F – x
Sex per centum
3125 F – x
Summa expensarum ad capitale reductarum
Quatuor per centum
65 596 F – x
Quinque per centum
52 476 F 48 x
Sex per centum
43 730 F 30 x
Minimo
75643 F 30 x
Cuius expensarum summa aut exitus ab introitu et praemissis capitalibus
taxatis defalcata demonstrat iustam et liquidam taxationem arcis Csaktornyensis
pro portione condam Petri a Zrinio una cum sessionibus populosis ac desertis,
allodiis, terris, foenilibus, sylvis, fluviis, aedificiis, aliisque proventibus taxationem ingressis
Maiori
28 7718 F 29 x
Minori
23 4010 F 40 1/2 x
Minimo
19 3136 F 9 1/2 x
Actum Csaktornyae die ultima Maii anno 1692.
G. Nagy in praemissis commissarius m. p.
417
11.
Muraköz, 1692
Néhai Zrínyi Ádám gróf konfiskált uradalmának becsüje
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 ff. 91–102
Međimurje, 1692.
Procjena konfisciranog veleposjeda pokojnog grofa Adama Zrinskog
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 ff. 91–102.
Murinsel, 1692.
Schätzung des in Beschlag genommenen Gutshofs des
ehemaligen Ádám Zrínyi
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 ff. 91–102. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien.
Aestimatio
Arcis et bonorum portionis illustrissimi condam comitis Adami a Zrinio fiscalis
Insulae Muraköz triplici taxatione mediante desumpta.
Arx ipsa iuxta priorem aestimationem murariorum licet cum labore et materialibus omnibusque aliis manufacturis, maiori pretio ad 23 250 F, minori pretio autem, solum computando labores et manufacturas, sine materialibus ad
12 476 F aestimata fuisset, nihilominus tamen respectu postea super aedificatorum et melioratorum medium pretium inter haec observando. Arx et portio ista
aestimabatur
Maiori
16000 F
Minori
14000 F
Minimo
12000 F
Aedificium
Philagoriae arci proximae cum fundo hortorum sibi contiguorum, et pascuatione
portionis suae Zuirnyak dictae aestimabatur pretio
Maiori
2940 F
418
Minori
2205 F
Minimo
1130 F 30 x
Sylvae
Prima
Quercina Ottok denominata utrique parti communis extendit se ad jugera 300
cum jure venandi et glandinandi pro hac portione appretiata
Maiori
500 F
Minori
400 F
Minimo
300 F
Secunda
Sylva quercina Murschak appellata utrique pariter parti communis extendens se
ad milliare germanicum unum et medium in longitudine cum jure venandi et
glandinandi pro ista portione aestimabatur
Maiori
2000 F
Minori
1500 F
Minimo
1000 F
Tertia
Sylva Verbulia vocata utrique etiam parti communis ad jugera circiter 14 comprehendens varii generis arbores aestimabatur
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Quarta
Bellinschak ad jugera 200, quinta Opacsnyak ad jugera 40 et 6ta prope pagum
Oporouecz ad jugera 14 se extendentes, antea quidem aestimabantur insimul
maiori pretio 650, minori 520, minimo 390 F, quia autem defacto totaliter avulsae
essent per Dravum, est partibus Sclavoniae adiectae, ideo aestimationem non
subingrediuntur.
Septima
Sylva Katanschak appellata ad jugera 9 cum lignatione et jure venandi pro ista
portione aestimabatur
Maiori
120 F
Minori
110 F
Minimo
100 F
419
Sylvae unicuique Insulanorum communes
Octava
Sylva Glubetka (excepta altera similis nominis reverendorum patrum Paulinorum ad S. Helenam super Csaktornyam fundati claustri) extendit se ad jugera
circiter 50, aestimabatur
Maiori
125 F
Minori
105 F
Minimo
80 F
Nona
Sylva Razdertnyak denominata varii generis arborum extendit se ad jugera circiter 200, aestimabatur pro hac portione
Maiori
250 F
Minori
225 F
Minimo
200 F
Decima
Sztarilugh appellata penes fluvium Drauum diversarum arborum ad oppidum
Nedeliscse circiter jugera 100 aestimabatur pro hac portione
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
90 F
Undecima
Sylva Szarie appellata circa Rhaschan ad jugera 30 appretiata
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Duodecima
Sylva Bellinschak minor ad Vullariam jugera 60 unicuique usualis aestimabatur
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Summa sylvarum
Maiori
3445 F
420
Minori
2735 F
Minimo
2010 F
Fluvii interdicti
Fluvius Biztricza Kotoribam versus oriens et ad Legrad similiter in fluvium Dravum influens, aeque piscari prohibitus, pro hac contingente portione aestimabatur
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
Lacus penes sylvam Verbulia ex Mura oriens et per insulam ibidem faciens
circumdansque eandem sylvam, aqua piscibus alias abundans, et pro piscatione
utriusque partis communis, aliis vero extraneis absolute prohibitus taxabatur
Maiori
100 F
Minori
90 F
Minimo
80 F
Fluvius Rakouicza nuncupatus non procul a pago Vidocz oriens penes eundem in fluvium Dravum influens pro ista portione aestimabatur
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
Summa fluviorum interdictorum
Maiori
400 F
Minori
340 F
Minimo
280 F
Piscinae
Desolatae, una quidem ad Strigo utrique parti communis, aliae vero, uti essent,
Tersztenyako et Konczoudol hic vocatae respectu juris perennalitatis aestimabantur
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
Summa per se.
Allodia
Arci proximum allodium Uy maior dictum constans ex novitus lignis erectum
cubiculo 1, camerulis 2, culina 1, stabulis 2 et hara oblonga 1, cum suae areae et
horti fundo aestimabatur, facit
421
Maiori
300 F
Minori
250 F
Minimo
200 F
Terrae arabiles
Terrae arabiles in tribus plagis prima Inferioris Campi ad jugera 15, 2da Superioris Campi ad jugera 140, tertia ex plaga penes allodium constans e jugeribus 60,
insimul autem No. 215, quorum unum maiori pretio 14, minori 12, minimo vero
pretio 10 F aestimabatur, facit
Maiori
3010 F
Minori
2580 F
Minimo
2150 F
Foenilia
Foenilia in quatuor plagis Csartak, Machincz, Ottok et foenile Poleue continent in
universum jugera 228, quorum unum aestimabatur maiori 11, minori 10, minimo
autem 9 aestimabatur, facit
Maiori
2502 F
Minori
2280 F
Minimo
2052 F
Summa allodii primi
Maiori
5812 F
Minori
5110 F
Minimo
4402 F
Allodium secundum Magni Campi Veliko Polye
dictum habens domum commodam allodialem, cubiculum una cum tribus cameris, stabula pro pecoribus 4 et aliis suis requisitis oeconomicis, aestimabatur
Maiori
150 F
Minori
125 F
Minimo
100 F
Hortus medii jugeris astimabatur
Maiori
8F
422
Minori
7F
Minimo
6F
Terrae arabiles
in tribus plagis habet jugera 104, quorum unum aestimabatur maiori 11, minori
10, minimo vero pretio 9 F, facit
Maiori
1144 F
Minori
1040 F
Minimo
936 F
Foenilia
in quatuor plagis Gratanima, Kerch, Penesincza et Argyauicza habet jugera 212,
unum aestimatum maiori 11, minori 10, minori[!] autem pretio 9 F, facit
Maiori
2332 F
Minori
2120 F
Minimo
1908 F
Summa secundi allodii
Maiori
3604 F
Minori
3292 F
Minimo
2950 F
Tertium allodium Puztakoucz
submuratum constans ex 2 cubiculis et 1 culina ligneis ac cellario sub fornice, una
habet circa se domum allodialem consistentem, ex uno cubiculo, una culina, una
camerula, uno stabulo et angulari hara sua antiquis aestimabatur
Maiori
250 F
Minori
225 F
Minimo
200 F
Habet terras arabiles circa se cum areae fundo ad jugera 65, unum modo praevio aestimatum facit
Maiori
715 F
Minori
650 F
Minimo
585 F
Item existunt foenilia huc spectantia ad jugera 60, unum praevio modo aestimatum facit
Maiori
660 F
Minori
600 F
Minimo
540 F
423
Summa tertii allodii
Maiori
1625 F
Minori
1475 F
Minimo
1325 F
Quartum allodium in Kristanoucz
totaliter desertum, respectu solummodo fundi ad unum juger se extendentis aestimatum modo praevio, facit
Maiori
11 F
Minori
10 F
Minimo
9F
Isthuc spectant terrae arabiles ad jugera 14, quae modo praevio aestimata
faciunt
Maiori
Minori
Minimo
154 F
140 F
126 F
Summa quarti allodii
Maiori
165 F
Minori
150 F
Minimo
135 F
Summa omnium quatuor allodiorum taxatorum
Maiori
11206 F
Minori
10027 F
Minimo
8812 F
Sessiones populosae et desertae
Integrae sessiones populosae dominii et nobilibus oppignoratorum colonorum, a
quarum hebdomadatim singula vecturae 4, una mediocri pretio 21, vel vero si
non adsunt jumenta, laboratores octo manuales, unum x 6, butyri pintam 1 x 36,
lini libras 4 x 8, ova 40 x 6, gallinas 48, unam x 4, sessionalis pecuniae F 3, lignorum currus 4, unum 15 x computando, praestarentur. Sunt No. 112, respectu quarum pensionum, licet quaevis multo majoris aestimari possit, quidem interim tamen intuitu moderni temporis status una saltem maiori 693, minori 525, minimo
vero pretio 400 F aestimabatur, facit summarie
Maiori
67616 F
424
Minori
58800 F
Minimo
44800 F
Equestris et pedestris ordinis militum populosae sessiones inveniuntur integrae No. 21, a quarum singula praeter servitia militaria annue praestare solent vecturas quatuor, unam x 21, falcatores 16, unum x 6 computando, licet etiam respectu laborum istorum mercedis singulae pluris aestimari possent, interim una
maiori 175, minori 150, minimo autem pretio 125 F aestimata, facit summarie
Maiori
3675 F
Minori
3150 F
Minimo
2625 F
Item inveniuntur summalistarum et beneplacentariorum nobilium sessiones
integrae populosae 89, singulam saltem per 32 jugera computando, praeter deserta et indumetata foenilia huc spectantia facerent summarie jugera 2848, a quibus quia nullam dicam regiam, pecuniam haramialem et sessionalem, ita neque
decimam et alias quasvis ordinarias et extraordinarias obventiones per rusticos et
milites praestari solitas infraspecificandas solverent, ideo omissis foenilibus et indumetatis ipsorum, quam plurimis isthuc spectantibus agris, unum aestimatum
maiori 20, minori 19, minimo autem pretio 18, facit summarie
Maiori
56960 F
Minori
54112 F
Minimo
46264 F
Extant montanistae etiam penes hoc dominium in domibus circiter 145 residentes, qui cum certas annotati dominii vineas sibi ad excolendum ab expressis
conductitiis vinicolis excisas elaborare solerent, ideo hic non apponuntur ad aestimationem, sed cum appreciatione infrascriptorum domesticae culturae vinorum
ibidem taxationem subingredientur.
Praeter praemissos nobilium summalistarum et beneplacentariorum agros
inveniuntur sessiones integrae desertae No. 754 1/8, quarum singula de more
solito, respectu priorum populosarum, in dimmidietate maiori 346, minori 262,
minimo vero pretio 200 F aestimata, faciunt
Maiori
26079 F 45 x
Minori
19568 F 15 x
Minimo
15075 F –x
Reperiuntur quoque in hac portione etiam indumetatae sessiones 14 1/4 1/8,
respectu immediate praecedentium desertarum, in dimidietate unam maiori 173,
minori 131, minimo vero pretio 100 F aestimata, facit
Maiori
2886 F 51 x
Minori
1776 F 45 x
Minimo
1437 F 30 x
425
De reliquo fuerunt etiam passim hinc inde aliae sessionis et terrae arabiles,
quae passim penes fluvios Draui et Mura per vehementiam isthinc in Sclauoniam
abiectae, partim vero impaludosatae pro nullo usu conversae sunt, ideo nec aestimationem hanc adingressae sunt.
Summa sessionum populosarum et desertarum tam nobilium, militum, quam
et colonorum
Maiori
156817 F 36 x
Minori
137407 F – x
Minimo
110201 F 30 x
Molendina
Navalia molendina in fluvio Drauo dominii inveniuntur No. 6, unum aestimatum
maiori pretio 200, minori 150, minimo vero 125 F, facit simul
Maiori
1200 F
Minori
900 F
Minimo
750 F
Septimum
Molendinum super torrenti Ternaua ad possessionem Sztrelecz habitum aestimabatur
Maiori
225 F
Minori
200 F
Minimo
178 F
Summa taxationis molendinorum
Maiori
1425 F
Minori
1100 F
Minimo
925 F
Summa taxatorum capitalium
Maiori
192 233 F 36 x
Minori
167 814 F
Minimo
135 359 F
Sequuntur, quae ex interesse ad capitale reducuntur.
A praemissarum integrarum colonicalium sessionum numero 112 singula praeter
ibidem specificatas pensiones annualiter solvuntur dicae regiae F 2, haramialis
pecuniae F 2 x 30, siliginis Drevencae 8, una x 30, avena ordinariae et extraordinariae Drevencae 20, una x 15, faeni currus 2, unus x 24, maialis 1 F 1 x 15, vitulus 1 x 30 aestimata, faciunt interesse simul F 1797 x 36, quod exprimit capitale
426
Quatuor per centum
44940 F
Quinque per centum
35952 F
Sex per centum
29960 F
Item in supraspecificatarum pedestris et equestris ordinis militum sessionum
integrarum No. 21, censualis pecuniae novitus impositae solent dare annuatim F
6, quod facit simul interesse F 126, quod exprimit
Quatuor per centum
3150 F
Quinque per centum
2520 F
Sex per centum
2100 F
Vineae
Istius dominii Ruchich, Bottyany, Santauecz, Győrkeny, Bocskay et Draskouics
sic dictae, extendunt se ad fossores circiter 810, quae per supraspecificatos montanistas No. 145 elaborari solent, iuxtaquae trium annorum ruminatas inventationes possunt proferre vini cubulos 810, unum levissimo pretio computando R.f. 1
x 15, facit interesse F 1012 x 30, capitale vero
Quatuor per centum
25312 F 30 x
Quinque per centum
20250 F – x
Sex per centum
16875 F – x
Jus montanum
Juris montani secundum Librum Montanisticum praeter desertas vineas et exemptitias annue provenire solent vini cubulos 1160, unum F 1 computando, facit interesse F 1160, capitale vero
Quatuor per centum
29000 F
Quinque per centum
23200 F
Sex per centum
19333 F 20 x
Decima vini
Juxta trium annorum ruminata regesta annuae potest provenire in cubulis 1650,
unum modo, quo supra, F 1 computando, facit F 1650, quod reductum ad capitale exprimit
Quatuor per centum
41255 F
Quinque per centum
33000 F
Sex per centum
27500 F
Decima frumenti
Hic quoque iuxta trium annorum ruminata regesta possunt annue provenire tritici Drevencae 150, una x 45, mixturae metretae 200, una x 36, siliginis metretae
427
300, una x 30, hordei metretae 19, una x 24, avenae demum Drevencae 200, una x
15 computata, facit interesse F 440 x 6, capitale vero
Quatuor per centum
11002 F 30 x
Quinque per centum
8820 F – x
Sex per centum
7350 F
Decima apum
Ex hac decima annuae possunt provenire mellis centenarii 25, unus computatus F
4, facit R.f. 100, capitale vero
Quatuor per centum
2500 F
Quinque per centum
2000 F
Sex per centum
1666 F 40 x
Census
Ordinarii inveniuntur hic et quidem oppidum Csaktornya pro ista parte praestat
annue 79 F 23 x, pro singulis quinque appertis nundinis in eodem oppido celebrari consuetis educillant unum vas vini, cuius lucrum coniecturatur ad F 50. Oppidum Perlak in toto annue dat F 300, oppidum Legrad solet dare F 12, facit simul interesse 441 F 23 x, capitale vero
Quatuor per centum
11034 F 30 x
Quinque per centum
8827 F 48 x
Sex per centum
7356 F 20 x
Terrae extripatitiae
Inveniuntur ad jugera 81, a quorum 73 singulo x 4 1/2, caponem 1 x 6, reliquorum vero jugera 8, simul x 2 1/2 ac caponem praevie appretiatum unum dare
solerent, facit insimul R.f. 13 x 6, reductum vero ad capitale
Quatuor per centum
327 F 30 x
Quinque per centum
262 F – x
Sex per centum
212 F 30 x
Tellonia et traiectus
Traiectus Legradiensis per Muram infert annue F 50. Telonium loci eiusdem F 15,
traiectus Cothoriensis F 2, Semerie F 3 x 30, Sanyar vero traiectus F 2 x 30. Telonium tandem oppidi Nedeliscse F 12 x 56, quod facit interesse F 85 x 56, capitale
vero
Quatuor per centum
2147 F 15 x
428
Quinque per centum
1718 F 36 x
Sex per centum
1432 F 9 x
Pro hac parte importat proportionaliter annue F 13 x 39, similiter Csaktornyense
forum hebdomadale infert ordinarie F 9 x 30, quod facit interesse F 23 x 9, capitale vero
Quatuor per centum
578 F 45 x
Quinque per centum
463 F
Sex per centum
382 F 30 x
Ex molendinis sex quodlibet computando F 1 x 20 1/2, facit interesse F 8 x 1 1/2,
capitale vero
Quatuor per centum
200 F 30 x
Quinque per centum
160 F 24 x
Sex per centum
133 F 12 x
Convictiones et caducitates
Juridicae convictiones et caducitates pro hac parte adiudicari et in dominium devolvi solitae coniecturantur annue ad F 100, quod facit capitale
Quatuor per centum
2500 F
Quinque per centum
2200 F
Sex per centum
1666 F 2 1/2 x
Piscatio, venatio, aucupium et jus gladii in genere ubique
In fluviis Mura, Drauo et districtu Insulae Muraköz ob commoditatem et specialia solius dominii privilegia coniecturantur ad F 100, quod facit capitale
Quatuor per centum
2500 F
Quinque per centum
2200 F
Sex per centum
1666 F 2 1/2 x
Proventus lanionum
Laniones Legradienses et Csaktornyenses annue solent dare saevi libras 168,
quamlibet x 4 computando, facit F 11 x 12, reductum vero ad capitale exprimit
Quatuor per centum
280 F
Quinque per centum
224 F
Sex per centum
186 F 36 x
Proventus contractualium vinearum
Nonnulli magnates Graeczenses et nobiles parata pecunia loco jurismontani et
decimae annuae solvunt F 79, qui reducti ad capitale faciunt interesse
429
Quatuor per centum
1975 F
Quinque per centum
1580 F
Sex per centum
1316 F 39 1/2 x
Summa proventus seu capitale facit
7147 F 59 1/2 x
Reducendo vero ad capitale exprimit
Quatuor per centum
178699 F 45 x
Quinque per centum
142959 F
Sex per centum
119133 F 9 1/2 x
Maiori
370933 F 21 x
Minori
310773 F
Minimo
254492 F 9 1/2 x
A qua praemissa summa defalcatur capitale seu pecunia nobilium summalistarum istius portionis familiae olim Zrinianae super diversis bonis pignoraticiter
una cum admissa melioratione data et imputata 15657 F 45 x, quod manet eodem
modo
Maiori
15657 F 45 x
Minori
15657 F 45 x
Minimo
15657 F 45 x
Item abinde defalcantur salaria praefecti, officialium, famulorum et aliorum
servientium, prouti et deputatum vinicolarum in F 2036, quod exprimit capitale
Quatuor per centum
50900 F
Quinque per centum
40720 F
Sex per centum
33933 F
Item defalcatur isthinc arenda venerabili Capitulo Zagrabiensi pro decimis
dari solita in F 187 x 30, quod capitale facit
Quatuor per centum
4687 F 30 x
430
Quinque per centum
3750 F
Sex per centum
3125 F
Summa expensarum ad capitale reductarum
Quatuor per centum
55587 F
Quinque per centum
44470 F
Sex per centum
37058 F
Summa vero summarum
Tam nobilium summalistarum capitalis pecuniae in istis bonis pignoraticiter haerentis, quam vero et expensarum praemissarum constituit
Maiori
71244 F 45 x
Minori
60127 F 45 x
Minimo
52715 F 45 x
taxatis defalcata, demonstrat justam et liquidam taxationem arcis Csaktornyensis
pro parte illustrissimi condam comitis Adami a Zrini (exceptis castellis et curiis,
ac bonis eo appertinentibus Raczkanisa, Lapsina, Uyudvar et Pribizlaucz) una
cum sessionibus populosis ac desertis, allodiis, terris, foenilibus, sylvis, fluviis,
aedificiis aliisque proventibus hanc taxationem subingressis
Maiori
299688 F 36 x
Minori
250646 F 45 x
Minimo
201777 F 44 1/2 x
431
12.
[Ráckanizsa és Pribiszlavec, 1692 körül]
Becsü Ráckanizsa és Pribiszlavec váráról és tartozékairól
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 Fol. ff. 102–117
Racka Kaniža i Pribislavec, oko 1692.
Procjena Racke Kaniže i Pribislaveca
(o utvrdi i pripadajućim dijelovima Zalaújvára)
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 Fol. ff. 102–117.
Ráckanizsa und Pribiszlavec, um 1692.
Schätzung über die Burg Ráckanizsa und Pribiszlavec
und deren Zubehör
Zrínyische Akten. Konvulut B, 306 Fol. ff. 102–117. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien.
Aestimatio
Castelli et particularium bonorum Raczkanisa ad praemissum capitale dominium
portionis illustrissimi comitis Adami condam a Zrinio Csaktornyense in Insula
Muraköz spectantium se solo cum appertinentiis suis, triplici taxatione mediante
concinnata.
Castellum Raczkanisa secum materialibus et facta restauratione antiquorum
aedificiorum cum suis structuris universis et fundo aestimabatur
Maiori
4000 F
Minori
3527 F
Minimo
3000 F
Fundus, in quo domus allodialis et hortus castelli extructa sunt, extendit se ad
jugera 3, quorum unum aestimabatur respectu situationis maiori 14, minori 13,
minimo autem pretio 12 F, facit
Maiori
42 F
Minori
39 F
Minimo
36 F
Terrae arabilis huc spectantis meliora jugera inveniuntur 25, unum modo praevio aestimatum, facit summarie
432
Maiori
350 .F
Minori
325 F
Minimo
300 F
Item aliae terrae arabiles prioribus parum deteriores extant isthuc spectantes
ad jugera 44 1/2, unum aestimatum maiori 10, minori 9, minimo autem pretio
8 F, facit
Maiori
445 F
Minori
400 F 30 x
Minimo
356 F
Sylvae
Sylvae paliferae et focalia penes Muram ad jugera 10, sub castello 9 ex diversis
omnino arboribus constantia inveniuntur simul ad jugera 19, unum aestimatum
respectu commoditatis maiori 12, minori 11, minimo autem pretio 10 F, facit
Maiori
228 F
Minori
209 F
Minimo
190 F
Sessiones
Populosae colonicales integrae huc spectantes inveniuntur 7 1/2 1/8, quaelibet
modo suprascripto aestimata, facit summarie
Maiori
5284 F 7 x
Minori
4003 F 7 x
Minimo
3050 F
Item similes sessiones colonicales desertae inveniuntur sub hoc castello No.
4 1/4 1/8, una pariter modo, quo supra, in taxatione capitalis dominii bonorum
aestimata, facit summarie
Maiori
1513 F 45 x
Minori
1146 F 15 x
Minimo
875 F
Molendinum
Novum super torrente Muricza sic vocato respectu trium annorum proventus
aestimabatur
Maiori
550 F
Minori
525 F
Minimo
500 F
433
Summa taxatorum capitalium facit
Maiori
12412 F 52 x
Minori
10174 F 52 x
Minimo
8307 F
Proventus praemissarum populosarum sessionum iuxta normam suprafatorum
capitalium bonorum annuae constituit insimul F 120 x, quod reductum ad capitale constrituit
Quatuor per centum
3000 F
Quinque per centum
2400 F
Sex per centum
2000 F
Extirpatitiae
In loco Podgibinum sic vocato extendunt se ad jugera 4, a quorum quolibet capones 2, unus computatus x 6, facit interesse x 48, capitale vero
Quatuor per centum
20 F
Quinque per centum
16 F
Sex per centum
13 F 20 x
Traiectus et telonium.
Super Mura contractualiter annue important 150 F, quod capitale facit
Quatuor per centum
3750 F
Quinque per centum
3000 F
Sex per centum
2500 F
Jus montanum
Solet annuatim proferre cubulos 243 1/2, singulum computando F 1, facit interesse 243 F 30 [x], capitale vero
Quatuor per centum
6087 F 30 x
Quinque per centum
4870 F
Sex per centum
4058 F 22 x
Decima vini
Huc applicata coniecturatur annue ad vini cubulos 170 1/2, modo, quo supra,
computando singulum, facit interesse F 170 x 30, capitale vero
Quatuor per centum
4262 F 30 x
434
Quinque per centum
3410 F
Sex per centum
2841 F 39 1/2 x
Decima frumenti
Juxta trium annorum proventum possunt provenire annuatim tritici Drevencae
30, una x 45, mixturae Drevencae 10, una x 36, siliginis Drevencae 40, una x 30,
avenae Drevencae 10, una x 15 computando, facit interesse F 51, quod reductum
ad capitale
Quatuor per centum
1275 F
Quinque per centum
1020 F
Sex per centum
850 F
Jus venationis, piscationis, aucupii convictionum et caducitatum
Annue coniecturantur hic ad F 50, quod reductum ad capitale, facit
Quatuor per centum
1250 F
Quinque per centum
1000 F
Sex per centum
833 F 15 x
Summa interesse seu proventus facit
785 F 45 x
Reducendo ad capitale
Quatuor per centum
19643 F 49 x
Quinque per centum
15715 F 30 x
Sex per centum
13095 F 50 x
Summa summarum taxatorum facit
Maiori
32057 F 52 x
Minori
25890 F 52 x
Minimo
21403 F 36 1/2
A quali summa capitali defalcantur primo per praetactum dominum comitem
Adamum a Zrinio super inscripti domino Venceslao Hornik 3000 F. Item postea
super traiectu et telonio annotati fluvii Mura ab eodem Hornik levati 1500 F, tertio postea sub titulo generalis meliorationis scripto producta eiusdem domini
Hornik melioratio 3527, quod facit eodem modo summarie
Miori
8027 F
Minori
8027 F
Minimo
8027 F
Item expensae ad officialem et familiam ibidem necessarios in F 100, facit
capitale
435
Quatuor per centum
2500 F
Quinque per centum
2000 F
Sex per centum
1666 F 40 x
Minori
10027 F
Minimo
9693 F 40 x
Quod facit simul
Maiori
10527 F
Quarum praemissarum pignoratitiarum et admissae meliorationis, ita ad officialem et familiam impendendarum expensarum summa seu exitus ab introitu et
praemissis capitalibus taxatis defalcata demonstrat, quantum videlicet castellum
et bona Raczkanisa triplici taxatione mediante valeant
Maiori
21530 F 52 x
Minori
15863 F 52 x
Minimo
11709 F 56 1/2 x
Aestimatio
Curiae Veschicze
ad praemissum castellum Raczkanisa spectantis triplici taxatione desumpta curia,
haec universa respectu materialium aestimabatur
Maiori
30 F
Minori
25 F
Minimo
20 F
Sub hac curia reperitur hortus ad jugera tria, unum respectu commoditatis
maiori 16, minori 15, minimo autem pretio 14 F aestimata, facit
Maiori
48 F
Minori
45 F
Minimo
42 F
Terrae arabiles
Curiales extendunt se ad jugera 4, unum praeviae aestimatum, facit
Maiori
64 F
436
Minori
60 F
Minimo
56 F
Foenile
Seu hortus pro pascendis equis extendit se ad jugera 6, unum propter commoditatem etiam lignationis ibidem enatarum arborum aestimatum maiori F 18, minori 17, minimo 16 F
Maiori
108 F
Minori
102 F
Minimo
96 F
Sessiones
Integrae sessiones colonicales sunt No. 1 3/4, una praeviae aestimata, facit summarie
Maiori
1299 F 20 1/2 x
Minori
936 F
Minimo
750 F
Item invenitur deserta sessio 1/4 1/8, una praevie aestimata, facit
Maiori
129 F 45 x
Minori
98 F 9 x
Minimo
75 F
Summa facit totius perceptionis
Maiori
1679 F 5 1/2 x
Minori
1266 F 9 x
Minimo
1039 F
Exitus seu expensae
Hic ad illam personam, qui curam istius curiae et colonorum habere debent, admittuntur annue 22 F, quod facit capitale
Quatuor per centum
550 F
Quinque per centum
440 F
Sex per centum
336 F 35 1/2
Quali summa, a priori perceptionis quanto desumpta, exprimit, quanti videlicet curia et bona haec Veschicza perennaliter divendi deberent, triplici taxatione
mediante
Maiori
1129 F 5 1/2 x
Minori
826 F 9 x
Minimo
672 F 24 1/2 x
437
Aestimatio
Castelli et bonorum Lapsina
triplici taxatione mediante modo infrascripto desumpta.
Hoc castellum muratum et totaliter tegulis coopertum constans in prima et
2da contignatione ex culinis sub fornice 2bus, cubiculis partim sub fornice, partim vero simpliciter tabulatis extructis novem, cellario sublongo sub fornice uno,
ambitus e regione huius ab infra et desuper sub fornice oblongis duobus, praeterea stabulo uno et cameris simplicioribus quatuor erectis, aestimabatur
Maiori
4500 F
Minori
4250 F
Minimo
4000 F
Extra hoc castellum allodium et horreum cum suis structuris et aedificiis ligneis ac fundo et horto aestimabantur
Maiori
300 F
Minori
250 F
Minimo
225 F
Terrae arabiles in plagis Gradiska 7, Na Sztrazanie 18, Na Velikom Stuku 17,
Csizmazia 7, Nad Maroffom 6, Dugom Nyvam 7, Sabnik 6 sic vocatis extendunt
se ad jugera 68, aestimando unum maiori 16, minori 15, minimo autem pretio 14,
facit
Maiori
1088 F
Minori
1020 F
Minimo
952 F
Integrae sessiones populosae huius castelli, a quarum hebdomadatim singula
vecturae 4, una mediocri pretio x 21 vel vero, si non adsint jumenta, laboratores
octo manuales, unum x 6, butyri pintam 1, x 36, lini libras 4, x 8, ova 40, x 6, galinas 48, unam x 4, sessionalis pecuniae F 3, lignorum currus 4, unum x 15, praestarentur, sunt No. 7 1/2, una aestimata maiori 693, minori 525, minimo vero pretio
400 F aestimabatur, facit summarie
Maiori
5197 F 30 x
Minori
3937 F
Minimo
3000 F
Item inveniunt ad praemissum castellum spectans desertae sessionis 1/2, quae
de more solito respectu priorum populosarum in dimmidietate pretii aestimata
438
Maiori
173 F
Minori
131 F
Minimo
100 F
Molendina navalia super fluvio Mura inveniuntur 2, unum aestimatum maiori 200 F, minori 150, minimo vero pretio 125 F, facit simul
Maiori
400 F
Minori
300 F
Minimo
250 F
Sylva prope castellum Lazina dicta pro foco et diversis aedificiis apta constructae[!] ex diversis arboribus potestque se extendere ad jugera 45, unum respectu situs loci et commoditatis aestimabatur
Maiori
720 F
Minori
675 F
Minimo
630 F
Foenilia inveniuntur in locis Za Maroffom 7, Na Kerchu 20, Na Martinszkih
Szinokussah 15 sic vocata ad jugera 42, singulum modo, quo supra, aestimata,
facit
Maiori
672 F
Minori
630 F
Minimo
588 F
Summa capitalium taxatorum facit
Maiori
13050 F
Minori
11193 F 30 x
Minimo
9745 F
Vinea Szechy,
quae a montanistis et colonis solet elaborari, extendit se ad fossores 120, potestque
mediocri fertilitate proferre vini cubulos 110, singulum pariter mediocri pretio
computando F 1 x 15, facit interesse F 137 x 30, quod reductum ad capitale, facit
Quatuor per centum
3437 F 15 x
Quinque per centum
2750 F
Sex per centum
2291 F 40 x
439
Jus montanum
extendit se ad vini cubulos 160, quemlibet F 1 computando, facit interesse F 160,
capitale vero
Quatuor per centum
4000 F
Quinque per centum
3200 F
Sex per centum
2666 F 39 1/2 x
Decima vini
juxta ruminata trium annorum regesta extendunt se ad cubulos 130, unum praevie aestimatum, facit interesse F 130, capitale vero
Quatuor per centum
3250 F
Quinque per centum
2600 F
Sex per centum
2166 F 39 1/2 x
A praemissarum populosarum sessionum una praeter praemissas obventiones
ad capitale taxatum imputatas solent pendi dicae regiae F 2, haramialis pecuniae
F 2 x 30, siliginis Drevencae 8, una x 30, avenae ordinariae et extraordinariae Drevencae 20, una x 15, foeni currus 2, unum x 24, maialem 1, F 1 x 15, vitulum 1, x
30 aestimata, faciunt interesse simul 120 F 22 1/2 x, quod reductum ad capitale,
exprimit
Quatuor per centum
3009 F 15 x
Quinque per centum
2407 F 24 x
Sex per centum
2006 F 10 x
Decima frumenti
solet annue coniecturari secundum ruminatos trium annorum proventus, annue
in tritico ad Drevencas 20, unam x 45, siligine ad 40, unam x 30, hordei No. 2,
unam x 24, avenae ad Drevencas 2, unam x 15, facit interesse 36 F 18 x, capitale
vero
Quatuor per centum
907 F 30 x
Quinque per centum
726 F
Sex per centum
605 F
Decima apum
potest inferre annue melis centenarios 9, singulum F 4 computatum, facit interesse 36 F, capitale vero
Quatuor per centum
900 F
440
Quinque per centum
720 F
Sex per centum
600 F
Venatio, aucupium et piscatio
cum fructibus piscinarum coniecturantur annue ad F 50, quod exprimit capitale
Quatuor per centum
1250 F
Quinque per centum
1000 F
Sex per centum
833 F 20 x
670 F 10 1/2 x
Reducendo ad capitale
Quatuor per centum
16754 F 15 x
Quinque per centum
13403 F 24 x
Sex per centum
11169 F 30 x
Maiori
29804 F 15 x
Minori
24596 F 54 x
Minimo
20914 F 30 x
A qua summa defalcantur ad officialem satrapam et familiam in arce et allodio necessarios in F 125, quod facit capitale
Quatuor per centum
3225 F
Quinque per centum
2500 F
Sex per centum
2083 F 20 x
defalcata demonstrat iustam et liquidam taxationem castelli istius et bonorum
Lapsina jure perennali
Maiori
26579 F 15 x
Minori
22096 F 54 x
Minimo
18831 F 10 x
Aestimatio
Novae Curiae
et bonorum eo appertinentium particularium modo, quo supra, triplici taxatione
mediante desumpta.
Curia haec totaliter murata constans ex inferioribus et superioribus cellariis
quinque sub fornicibus, tribus cubiculis, subtabulata quinque, sub fornice et ambitibus angularibus sub fornice pariter 2bus, una cum aliis ligneis aedificiis et
fundo in area existentibus ac allodio vicino ligneo aestimabatur
441
Maiori
3500 F
Minori
3225 F
Minimo
3000 F
Area cum uno horto et alio pomario, in quibus 2 oblonga stabula et unum
aedificium vietoris antiqua extant, extendunt se ad jugera 10, unum praevio aestimatum, facit
Maiori
160 F
Minori
150 F
Minimo
140 F
Fundus horti penes allodium existentis extendit se ad jugera 8 cum loco horrei
novi, unum praevie aestimatum fuerit
Maiori
128 F
Minori
120 F
Minimo
112 F
Terrarum arabilium
in plagis Zanertom 40, za Jalsiem 36, Za Skednyem 28, Denkouczi 68 et Pri Cserni
Mlakah 28 sic vocatis extendunt se ad jugera simul 190, unum maiori 12, minori
11, minimo vero pretio 10 F aestimatum, facit
Maiori
2280 F
Minori
2090 F
Minimo
1900 F
Foenilia
huc spectantia in locis Potoche ad jugera 10, Gradischak 16 x, Novi Kerch 20 sic
vocatis extendunt se ad jugera 46, unum praevie aestimando
Maiori
552 F
Minori
506 F
Minimo
460 F
Sylvae
palliferae in locis diversis reperiuntur ad jugera 130, unum aestimatum respectu
utilitatis maiori 11, minori 10, minimo autem pretio 9 F, facit
Maiori
1430 F
442
Minori
1300 F
Minimo
1170 F
Molendinum navale
super fluvium Mura aestimabatur
Maiori
200 F
Minori
150 F
Minimo
125 F
Piscinae
sub castello 4 minores propter commoditatem et intertentionem piscium aestimabatur
Maiori
40 F
Minori
35 F
Minimo
30 F
Coloni
integrae sessionis populosi in locis Szelnicza quartalia 8 1/2, Zablancz 1 1/2,
Krachinoucz 2 1/4, Ozerie 1, Bratyancz 1 1/2, Konczuodol 4, Lapsina 6, Sztrelczi
5, Maroff 11, Sabnik y Verhoulany 7 1/2, Szent Marton 6 1/2 1/4, Vukoucz 3 1/2,
Lohoucz Szlatnyak 1 1/2 et Strigo 2 1/2 inveniuntur simul constituentia sessiones integras No. 15 1/4, una praevie aestimata, facit pretio
Maiori
10568 F 15 x
Minori
8006 F 15 x
Minimo
6100 F
Summa capitalium
Maiori
18858 F 15 x
Minori
15582 F 15 x
Minimo
13037 F
Vinea Novak extendit se ad fossores No. 100, potestque proferre vini cubulos 90,
unum F 1 x 15 computando, facit F 112 x 30, capitale vero
Quatuor per centum
2812 F 30 x
Quinque per centum
2250 F
Sex per centum
1875 F
Item praeter praeviae imputatas ad sessiones populosas rusticorum pensiones
alii census modo supra allegato proveniunt insimul ab illis sessionibus 15 1/4 F
244 x 45 1/2, quod reductum ad capitale, facit
443
Quatuor per centum
6119 F
Quinque per centum
4895 F 15 x
Sex per centum
4079 F 20 x
Decima frumenti solet provenire ordinarie in tritico Drevencae 50, una x 45,
mixturae 33, una x 36, siliginis 100, una x 30, hordei 6, una x 24, avenae metretae
33, una x 15, quod facit interesse F 117 x 57
Quatuor per centum
2948 F 45 x
Quinque per centum
2359 F
Sex per centum
1965 F 50 x
Proventus piscationis et venationis isthic annue coniecturatur ad F 60, quod
facit
Quatuor per centum
1500 F
Quinque per centum
1200 F
Sex per centum
1000 F
335 F 12 1/2 x
Reducendo ad capitale facit
Quatuor per centum
12380 F 15 x
Quinque per centum
10704 F 12 x
Sex per centum
8920 F 9 1/2 x
Taxata capitalia
Maiori
32238 F 30 x
Minori
26286 F 27 x
Minimo
21957 F 9 1/2 x
A qua summa detrahuntur expensae officialis et familiae isthic necessariae in
F 200, quod facit
Quatuor per centum
5000 F
Quinque per centum
4000 F
Sex per centum
3333 F 20 x
Quali summa expensarum a priori perceptionis quanto defalcata exprimit,
quantum videlicet Nova Curia et bona eo spectantia jure perennali valeant
444
Maiori
27238 F 30 x
Minori
22286 F 27 x
Minimo
18623 F 49 1/2 x
Aestimatio
Castelli Pribizlaucz
et appertinentiarum eiusdem modo, quo supra, triplici taxatione mediante desumpta.
Castellum hoc totaliter muratum habens sub se maximum triangulare sub
fornice cellarium, in prima et secunda contignatione autem cubicula 11 cum camerulis duabus et culina 1 ac angulari ambitu duplicia sua, aestimabatur antea
quidem cum materialibus ad 6024 F, interim modo aestimaretur cum aedificiis
allodialibus ligneis
Maiori
3500 F
Minori
3250 F
Minimo
3000 F
Fundus areae hortorum et ipsaemet terrae arabiles in locis post castellum ad
300 Kerch 50 sic vocatis extendunt se simul jugera 350, unum aestimatum maiori
10, minori 9, minimo vero pretio 8 F, facit summarie
Maiori
3500 F
Minori
3150 F
Minimo
2800 F
Summa summarum capitalium facit
Maiori
7000 F
Minori
6400 F
Minimo
5800 F
A quali summa defalcatur omnis custodis sallarium huius castelli in F 22 x
18 1/2, quod constituit interesse
Quatuor per centum
557 F 45 x
Quinque per centum
446 F 12 x
Sex per centum
371 F 50 x
Quali summa detracta a primo aestimati capitalis, quanto demonstrat, quod
castellum cum Pribizlaucz cum appertinentibus terris liquide valeat jure perennali
Maiori
6443 F 45 x
Minori
5954 F 12 x
Minimo
5428 F 10 x
445
Summa summarum
arcis portionis illustrissimi condam comitis Adami a Zrinio fiscalis Csaktornyensis una cum castellis et curiis Raczkanisa, Veschicza, Lapsina, Nova Curia et Pribizlaucz eo spectantibus, quantum videlicet jure perennali valeant, facit
Maiori
382610 F 3 1/2 x
Minori
317674 F 19 x
Minimo
257043 F 14 x
Extractualis specificatio
Aestimationis arcis Csaktornyensis appertinentium, castellorum, curiarum et bonorum totius Insulae Muraköz tripliciter taxatorum concinnata.
Portio totalis comitis
Petri a Zrinio fiscalis
Portio illustrissimi
condam comitis Adami
a Zrinio
Arx Csaktornyensis in
appertinentiis suis
particularibus
Castellum Raczkanisa
similiter cum
appertinentiis
Curia Veschicza cum
appertinentiis
Castellum Lapsina
cum appertinentiis
Castellum Nova Curia
Uyudvar vocatum cum
appertinentiis
Castellum solum
Pribizlaucz cum
aedificiis et terris
arabilibus
Summa aestimationis
portionis comitis
Adami a Zrinio
446
Maiori
287718 F 29 x
Minori
Minimo
234010 F 40 1/2 x 193136 F 9 1/2 x
Maiori
Minori
Minimo
299688 F 36 x
250646 F 45 x
201777 F 44 1/2 x
21530 F 52 x
15863 F 52 x
11709 F 56 1/2 x
1129 F 5 1/2 x
826 F 9 x
672 F 24 1/2 x
26579 F 15 x
22096 F 54 x
18831 F 10 x
27238 F 30 x
22286 F 27 x
18623 F 49 1/2 x
6443 F 45 x
5954 F 12 x
5428 F 10 x
Maiori
382610 F 3 1/2 x
Minori
317674 F 19 x
Minimo
257043 F 14 x
Summa tandem
Maiori
Minori
Minimo
summarum utriusque
670328 F 32 1/2 x 551684 F 59 1/2 x 450179 F 23 1/2 x
portionis Insulae totius
Murakeőz aestimationis
Actum Csaktornyae die 2. Junii Anni 1692.
Georgius Ladislaus Nagy in praemissis comissarius m. p., Michael Zvetanich
m. p.
447
13/1.
Bécs, 1694. március 1.
Kamarai jelentés a muraközi uradalom de Prié márkinak való eladásáról.
Jelzet: Wien, Hofkammerarchiv. Vermischte ungarische Gegenstände.
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1. ff. 41–43
Beč, 1. ožujak 1694.
Izviješće komore o prodaji međimurskog vlastelinstva markizu de Pryéu.
Oznaka: Wien, Hofkammerarchiv. Vermischte ungarische Gegenstände.
Konskriptionen, rote Nummer 43 1. ožujak 1694. 1. ff. 41–43.
Wien, 01. 03. 1694.
Kameralische Berichterstattung über den Verkauf des
Gutshofs Murinsel an den Marquis de Prié
Signatur: Hofkammerarchiv. Vermischte ungarische Gegenstände.
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1. ff. 41–43. Hofkammerarchiv, Wien.
Külzet:
Referat über die Verkauffung der Insul Muraköz an den Herzoglichen Savoyschen Abgesandten Marches de Prié gegen invermelten Conditionen. 1-ten Marty 1694
Haec Acta seruentur bene
Die Actae liegen bey dem Referat. Sub Dato 24 May 1701 Hung. Expedit.
Expeditur den 1 Martii 1694
Gehorsamstes Referat die Verkauffung der Insul Muraköz an des Herzogen zu Savoyen
alhier subsistierenden ordinari Pottschafftern, Marchesen de Prié [...]
Allergnedigster Kayser und Herr Herr,
Euer Kayserliche Mayestät ist allergnädigst wissendt, waß gestalten Ihrer Königlichen Hochheit des Herren Herzogens zu Savoyen alhier residiernde ordinari
Bottschaffter Hercules Josephus Ludovicus Turinetti, Marches de Prie sich umb
Erkauffung der Insul Muraköz für ainem Kauffer angegeben habe. Und zumahlen Euer Kayserliche Mayestät nur Cardinalen von Kollonitsch gnädigst bedeutten
lassen, daßselber vor anderen Kauffern consideriret werden möchte; alß habe nit
underlassen, denselben mit seinen Propositionen dißfahls anzuhören und daryber solcher Kauff biß auf. Euer Kayserlichen Mayestät allergnedigste Ratification
quoad substantialia Contractus folgender Gestalten zu schliessen, daß nemblich
Er Kauffer umb besagte Insul Muraköz 450 Floreni baar pro pretio und zwar an
solcher Summa
448
l-mo Zu Abstattung der übernombenen Zrinischen Wittib,
aniezo vermählten Gräffin Flaschin praetension
2-do Zu Befriedigung der Graff Souchischen Erben
3-tio Für andere hin und her befindliche und auf dieser Insul
hafftende Schuldt Posten
4-to Baar Gelt und
5-to An dem Hoff Kriegszahlmaister Wisendo, für das
Provianth in Savoyen
100000 Floreni
50000 Floreni
50000 Floreni
100000 Floreni
150000 Floreni
würklich abführen solle; vorbey anzumerkhen, daß diese letze 150 Floreni in
Mayllandt in so genanten Talleri effectivi bezallet werden miessen und also,
wann mann Ihme Wisendo von hier auß daß Gelt yberwechßlen solte, der Wechselaggio auf. aine solche Summa respectu deren Talleri effectivi in die 45(000)
Floreni betragen wurde, solchemnach der Kauffschilling dieser Insul umb so viel
höcher und zusamben auf. viermahl hundert und etlich neunzig tausendt Gulden sich erstrekhet: Welche Summa hingegen von anderen schwärlich wurde
zuerhalten gewest sein, zugeschweigen, daß yber dieses auch die heurige Getraydt- und Weinfechsung vorbehalten worden, iedoch daß Ihme Kauffern gleichwollen etwaß sonderlich zu Bestreittung der Würdtschafft, so ohne deme gewöhnlich hieruon gelassen werde. Dahero meines wenigen Erachtens dieser Kauff umb
so viel mehr Euer Kayserlichen Mayestät vortraglich ist, alß solcher yber 500000
Floreni mit Einschliessung gedachter Fechsung sich belauffet: Und anbey noch
dieses besonders hinzuekombet, daß dardurch bey ainer halben Million frembdes Gelt in daß Landt gebracht wirdt, und noch andere dergleichen mehr hereingezogen werden dörfften, andere rationes politicas zu geschweigen.
Nicht weniger wirdet Euer Kayserliche Mayestät gnädigst wissendt sein, daß
berührter Marches de Prié underschiedene erhöbliche Bedenkhen traget, solchen
Kauff der Zeit zu publicieren, und dahero gebetten respectu der Wisendischen
Post deren 150000 Floreni weillen es darmit keinen Anstandt leydet, pro Interim
Ihme Marchesen aine Obligation zu extradieren. Und weillen ich meines Orthes
Ihme dißfahlß zu gratificieren kein Bedenkhen finde, alß habe aine dergleichen
von demselben verlangte Obligation verfassen lassen, welche eheistens zu Euer
Kayserlichen Mayestät gnädigster Undereschrifft hinauf. gelangen solle. Womit
mich zu Euer Kayserlichen Mayestät Gnaden und Hulden empfehlend.
Leopold Cardinal von Kolloniz
449
13/2.
Bécs, 1694. március 1.
I. Lipót és de Prié márki szerződése a muraközi uradalom bérbe adásáról
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1. ff 44–45
Beč, 1. ožujak 1694.
Ugovor između Leopolda I. i markiza de Pryéa o davanju
u zakup međimurskog vlastelinstva
Konskriptionen, rote Nummer 43 1. ožujak 1694. 1. ff 44–45.
Wien, 01. 03. 1694.
Kontrakt zwischen Leopold I. und dem Marquis de Prié über
die Verpachtung des Gutshofs Murinsel
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1. ff 44–45. Hofkammerarchiv, Wien.
Külzet:
Copia contractus emptionis Insulae Murakös et Arcis Chaktornia l-mo Marty 1694 Muraköz, Csáktornya, cum Marchione de Prie.
Nos Leopoldus Dei gratia electus Romanorum Imperator Semper Augustus ac
Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae Sclavoniaeque et caetera
Rex; Archidux Austriae, Dux Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, Carniolae, Marchio Moraviae, Dux Luxenburgae, superioris et inferioris Silesiae, Wierthembergae et Thekae, Princeps Sueviae, Comes Habspurgi, Tyrolis, Ferreti, Kyburgi, Goritiae, Landgravius Alsatiae, Marchio Sacrae Romanis Imperii Burgoviae
ac superioris et inferioris Lusatiae, Dominus Marchiae Sclavoniae, portus Naonis
et Salinarum. Notum facimus omnibus et singulis vigoris praesentium, quibus
expedit, universis, quod nos tam nostri, quam universorum nostrorum nomine
Fideli nobis dilecto Illustri Herculi Josepho Ludovico Turinetti Marchese de Prie
et Pancalieri, alias in hac Aula nostra Caesarea Serenissimi Ducis Sabaudiae Legato, totam et integram Insulam Murakösz cum Arce Chaktornya inter fluvios
Dravum et Muram suam cum omnibus appertinentiis in omnibus et per omnia
sub pretio et conditionibus pactis modis et formis hic inferius clarius conponendis vendendam et effective in possessionem et dominium tradendam decreverimus, et primo quidem pro finali huius venditionis et traditionis complemento
promittimus tam proprio, quam universorum nostrorum haeredum et successorum nomine tenore praesentium praefato illustri Marchese de Prie, suisque hae-
450
redibus utriusque sexus, aut quocunque titulo successoribus et cessionariis universis omni meliori modo a die praesentium computando supradictam Insulam
Murakösz et arcem Chaktornyam cum suis appertinentiis ab omni onere immunem alienaque excogitabili praetensione liberam vendituram et effective tradituram, uti et vigore praesentium actualiter cum aestimatione aut taxatione desuper
facta vendimus, et quidem cum omnibus eiusdem Insulae Murakosz ac Arcis
Chaktornyae appertinentiis, iuribus et iurisdictionibus, immunitatibus, fructibus,
utilitatibus, castellis, oppidis, villis, telloniis, vadis, juribus montanis, decimis
erga depositionem quingentorum Florenorum Hungaricalium annualis arrendae
Venerabili Capitulo Zagrabiensi in singulis Festis Resurrectionis ad mensam capitularem solvendae, dicae urbariali vulgo Regia vocata in jam dicta aestimatione
taxata montanistis, terris etiam arabilibus, cultis et incultis agris, campis, pratis,
sylvis, pascuis, fundis, foenilibus, piscinis, piscaturis, pisciumque clausuris, molendinis, aquis, fluminibus, nec non iure gladii generaliter – vero quarumlibet
utilitatum obventionibus et emolumentis omnibus qualitercumque nominatis, eo
jure et modo, quo dicta Insula Murakösz cum arce Chaktornja, partim jure confiscationis, partim caducitate a Comitibus olim Zrinio, partim ab ultimo defuncti
Comitis Adami a Zrin relicta Vidua contractualiter in nos legitime devoluta esset,
et prouti iam dicti possederunt, quae omnia in dictum illustrem Marchese et suos,
uti supra, vigore praesentium, nullo penitus iure reservato, exceptis regalibus et
juribus regiis, de legibus patriae competentis in specie iure praesidii transferimus. Non minus.
Secundo. Nos tam nostri, quam nostrorum Successorum nomine pro illustris
Marchese emolumentis et suorum plenaria securitate omnimodam et generalem
in Nos et nostros assumimus evictionem, ita quidem, ut Fiscus noster Regius saepefatum illustrem Marchese aut suos, uti supra, contra omnes et quoscunque impetitores legitimos propriis expensis defendere et manutenere, bonaque iam nominata Insulam Murakösz cum Arce Chaktornya et appertinentiis dicto illustri
Marchese et suis, uti supra, liberam ac nulla hypotheca, alioque onere reali gravatam aut affectam, prouti de praesenti eandem ipsi emptori et suis vendidimus,
cum omni eo, quod interest, evincere, et si fors, uti fertur, ab incolis aut subditis
nominanter Nedeliczensibus quaedam nova privilegia contra possessionem ejusdem Fisci nostri in Insula aequisitam obtenta fuisset, annihilationem aut declarationem annihillationis eorundem effectuare teneatur. Caeterum licet litteraria
instrumenta intuitu pactatae evictionis apud Cameram nostram Regiam manere
debeant, nihilominus eadem instrumenta Insulam Murakösz et Arcem Chaktornya tangentia Illustri Marchese et suis, quibus opus habuerit, in authenticis paribus pro directione sua fideliter comunicanda et tractanda demandabimus.
Tertio. E converso supradictus illustris Marchese de Prie pro supradicta Insula
Murakösz et Arce Chaktornya cum appertinentiis eiusdem quadringenta et quin-
451
quaginta millia Florenorum in pecunia numerata, hic Viennae currenta ducenta
nempe et quinquaginta millia Florenorum. Fideli nobis dilecto Ferdinando Leopoldo Wisendo de Wisemburgh antea solutori nostro bellico et Carolo Bertholotti
de Portenfeldt moderno Aulae nostrae Caesareae pariter solutori bellico ad aerarium bellicum juxta per Cameram nostram Aulicam suis modis et formis sub decima quinta Maii et decima quinta Decembris anni proxime elapsi, tam illustri
Marchese, quam ipsis iam factas assignationes, residua vero ducenta millia Florenorum Mariae Catharinae Baronissae de Flasingh, antea Viduae Zrinianae, caeterisque creditoribus qui ad Insulam legitimas haberent praetensiones, quocunque
titulo easdem debite edocere possent pro cuiusque creditoris quotta, per deputandam desuper Commissionem examinanda et a Camera nostra Aulica penes
terminos solutionum determinanda, cum solita tamen usurae quinque per centum
annuatim computando, bonificationem dare et actualiter exolvere erit obligatus,
ita, ut pro maiori securitate legitimorum creditorum pro toto pretio quadringentorum et quinquaginta millium Florenorum divendita Insula Murakösz cum suis
appertinentiis realiter hypothecata maneat, donec omnes et singuli creditores in
capitali et interesse plene exoluti fuerint, quo facto Illustris Marchese et sui, uti
supra, inexolutorum iura subintrare poterunt.
Quarto. Siquidem autem maior pars summae ducentorum et quinquaginta
mille Florenorum pro aerario bellico contra Christiani nominis hostem Turcam
suprafatis solutoribus nostris de Wisendo et Bartholotti assignatorum, ex variis
locis Montium et del Banco dictis, civitatum Romae, Vaenetiis, Mediolani et Florenzae, fidei comisso seu primogeniturae in suo testamento vigesima Februarii
anni millesimi sexcentesimi septuagesimi octavi insertae, quam primogenituram
obinde authoritate nostra eo approbamus, subiecta erit et ad mentem dicti fidei
committentis securitatemque saepefati Marchese de Prie suorumque, uti supra,
quam fidei commissi successorum pro hoc pretio et summa proportionaliter ex
fidei comissi seu primogeniturae effectibus extracta onerata manebit, et affixa
concessa etiam plenaria facultate ut Illustris Marchese de Prie, aut sui, ut supra,
nisi illa aliter disposuerit, tam per contractus, quam testamentum aliamque dispositionem, prouti ipsi visum fuerit, liberam super hac Insula et appertinentiis
suis disponendi, alienandi et ordinandi habeat potestatem, hoc tamen per expressum declarato, ut teneatur illo casu cum surrogatione summae aequivalentis providere indemnitati eiusdem fidei commissi.
Quinto. Cum maxima pars bonorum supradictorum Insulae Murakösz per hos
belli motus inculta et deserta reperirentur, proinde benigne resolvimus, omnes in
dicta Insula reperibiles desertas sessiones et incultas terras tribus subsequentibus
annis ab omnibus oneribus inquartirizationibus liberas declarare, atque in hanc
finem solitas intimationes, quam primum expediri facere, quin imo ne dicta Insula in supportandis oneribus etiam in futurum aggravetur, perbenigne demandabi-
452
mus, ut a Comitatu Szaladiensi, in quo situata esset, justa et aequa servetur proportio, ac nostra authoritate, ne ultra proportionem oneretur, manutenebimus.
Sexto. Ultro benigne concessimus, ne dictus Illustris Marchese aut sui, uti supradictam Insulam ullo sub praetextu personaliter inhabitare sint obligati aut etiam in futurum ad id compelli possint, verum ipsis ubicunque placuerit, extra
Ditiones et Regna nostra habitare, fructus autem et proventus antedictorum bonorum cum supraspecificatis emolumentis et iurisdictionibus imperturbate et
omnimode percipere possint et valeant.
Septimo. Praeterea quemadmodum praerepetitus emptor et Marchese de Prie
et sui, qui legitime quocunque titulo in possessionem et Dominium Insulae Murakösz et Arcis Chaktornyae succedent, incolatum Regni nostri Hungariae assumendum habent, ita non minus Cancellariae nostrae Regiae hanc notitiam pro
ulteriori desuper ordine congruo fienda effectuatione intimari demandavimus.
Interim vero eidem et suis facultatem hoc iure utendi in integrum reservamus.
Hoc eti[am] ultimatim benigne admisso, ut dicto Illustri Marchese, aut suis, si ita
visum fuerit, ab hac venditione superius declarata intra biennium a die praesentium et ultra liceat recedere, ita, ut illo in casu per nos aut successores nostros
praedeclarata summa quadringentorum et quinqueginta millia Florenorum, in
quantum eadem realiter exoluta fuerit, cum refusione expensarum ac factarum in
bonis meliorationum, uti e contra cum detractione, aut defalcatione deteriorationum erga resignationem supradictorum Bonorum restificenda erit et exolvenda.
In cuius rei fidem ac pro futura Illustris Marchese et suorum, uti supra, firmiori
securitate has nostras Secreto Sigillo nostro Cesareo et Regio muniri et expediri
curavimus. Dabantur in Civitate nostra Viennae Austriae. Die l. mensis Martii
Anno millesimo sexcentesimo et nonagesimo quarto. Regnorum nostrorum Romani trigesimo sexto, Hungarici trigesimo nono, Bohemici vero trigesimo octavo.
Leopoldus m. p.
Sigefridus Christophorus Comes Breyner m.p.
Ad Mandatum Electi Domini Imperatoris proprium.
Carolus Theophilus Liber Baro ab Aichpichl m. p.
Franciscus Josephus a Krapf. m. p. (Locus Sigilli)
453
13/3.
[Hely nélkül], 1647/1648.
A muraközi uradalom portáinak összeírása
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1. f. 48
[Bez naznake mjesta], 1647/1648.
Popis posjeda Međimurskog vlastelinstva
Konskriptionen, rote Nummer 431. ožujak 1694. 1. f. 48.
[Ohne Angabe des Ortes], 1647/1648.
Zusammenschreibung über die Grundstücke des Gutshofs Murinsel
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1. f. 48. Hofkammerarchiv, Wien.
Külzet:
Protocollatum die l. Octobris 1673.
Extractus Connumerationis Portarum Anni 1647 et 48 Insulae Muraköz et Bonorum ad
Arcem Csaktornia pertinentium.
Extractus
Conumerationis Portarum Anni l647 et 48 Insulae Muraköz Bonorumque
ad Arcem Csaktornia pertinentium.
Bona Illustrissimorum Dominationum Nicolai et Petri Zriny sunt
connumerata ad Arcem Chaktornia pertinentia – No.
Bona illustrissimi Comitis Petri a Zrinio ad Castellum Turniscsa
sunt connumerata
Bona fratrum Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae in Monasterio
Sanctae Helenae – portae
Bona Familiae Bedekovics in Belicsa – portae
Bona Familiae Raschan
Bona Familiae Darabos in Szlakocs – porta
Bona Magnificorum Dominorum Nicolaorum Malakoczy in
Hlapsina et Bukovics – porta
Bona Familiae Rapics in Szent Marton et Gardinocs
Bona Familiae Bednyey in Safarska et Grabsunik (?)– porta
454
60
5
2
1 quart. 2
quart. 1
1
1
quart. 2
1
Summa praemissarum portarum constituit portarum numeros 72 quart. 1.
Actum Posony in officina rationarum Camerae Hungaricae die 13. Octobris
1673.
Thomas, Angararius Rationum Magister
455
13/4.
Graz, 1686. szeptember 1.
Kamarai jelentés a muraközi uradalom eladására kiküldött bizottság
működéséről és a Muraközben állomásozó katonaság esetleges kivonásáról.
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1 ff 49; 52
Grac, 1. rujan 1686.
Izviješće komore o djelovanju izaslanog odbora za prodaju međimurskog
vlastelinstva te o mogućemu povlačenju vojske stacionirane u Međimurju
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1 ff 49; 52.
Graz, 01. 09. 1686.
Kameralische Berichterstattung über die Wirkung des mit dem Verkauf
des Gutshofs Murinsel beauftragten Ausschusses und über den eventuellen
Auszug der auf der Murinsel stationierenden Soldatentruppen
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1 ff 49; 52. Hofkammerarchiv, Wien.
Külzet:
Copia Schreibens der J. Ö. Herren Gehaimben, wegen Suspendierung der, in der Insul
Muraköcs angestölten Cameral Commission, biß zu Außgang gegenwertiger Compagnie,
weilen im widrigen zu besorgen, daß die Insul von der darin ligenden Miliz verlassen
und das Landt Unter Steyr denen feindlichen Einfällen unterworfen sein würde. Gräz
den l. Septembris 1686.
Ad Cameram Aulicam, die wolle die Notturfft wegen invermelter geklagten exactionen
alsobald untersuechen und nach Befundt die gehörige Remedierung der Gestalt vorkheren, auf. daß alle zu besorgen stehende inconvenientien und Schädlichkheiten in der Insul
verhüettet werden.
Per Imperatorem
Wienn den 12-ten September l686
Stephan [...]
Allerdurchleuchtigster et caetera.
Allergnädigster Herr und Erblandtsfürst et caetera, Euer Kayserlichen Mayestät
berichten wür gehorsamst, waßmassen man unnß erindert, daß in der Insul Muraköcs ein gewisse Camerae Commission wegen Verkhauffung etlicher Grundtstuckh und Einforderung der Contributionen angestölt worden seye.
456
Ob unnß zwar von solcher Commission nichts aigentliches wissent, aß was
der Caspar Balogh bestölter Haubtman über die in besagter Insul befindliche Miliz hiebey sub A. erindert, so will doch auß dessen Schreiben und Lamentieren
souill verlauthen, daß solcher Exactionen halber erwendte Miliz sich nach und
nach auß besagter Insul begeben und beraith ganz verlohren hette, wan ihnen
nicht Er Caspar zu bleiben möglichist zuegesprochen hette. Und sintemallen wissent, waß an diser Insul und der daselbst subsistierenden Mannschafft gelegen
indeme selbige, alß ein antemurale des Landt Steyr, sonderlich vor dem Einfall
der Canisaischen Türckhen bedeckhet und, da dise ins Landt zu brechen vorhabens, solches entweder verhindern, oder mit Versezung eines Straichs in die
Seithen, demselben grossen Schaden und Abbruch verursachen khan. Alß bitten
Euer Kayserliche Mayestät wür gehorsamst, Sie geruehen zu Erhaltung diser
höchst nöthigen Insulanischen Miliz die angeordnete Commission der Zeit, oder
wenigist in so lang allergnädigst zu suspendiern, biß man sehen möge, waß es
dan entlich mit gegenwertiger Campagne für einen Außgang gewünne, im widrigen die Insul von disen Leüthen verlassen und selbe, wie auch das Landt Unter
Steyr allen feindtlichen Einfällen unterworffen sein wurde, massen dan diser
Caspar Balogh /: welcher Euer Kayserlichen Mayestät Nutz und erspriessliche
Dienste gelaist und sein beständige Treü unveränderlich lobwürdig erzeuget und
gegen dem Erbfeindt allezeit redlich gefochten hat :/ auß tragender Deuotion
und grosser Treü, deme anietzo der Graff von Thurn, wie es Euer Kayserliche
Mayestät auß einem andern Bericht gnädigst vernemben werden, die Insul zu
bewahren aufgetragen, die besorgliche Schäden protestando angezaigt hat. So
nun Euer Kayserlichen Mayestät wür auß tragenden und schuldigisten Diensteüffer allergehorsamst hinterbringen, anbey zu stetten Kayser- und Landtfürstlichen Hulden und Gnaden unnß et caetera.
Gräz den l-ten Septembris l686.
Euer Römisch Kayserlichen Majestät
Allerunterthänig gehorsamste
N. Deroselben alhier anweesende gehaimbe Räthe
457
13/5.
Légrád, 1686. augusztus 19.
Balogh Gáspár levele Mansburg báró belső-ausztriai alkancellárhoz,
amelyben a Csáktornyára kiküldött bizottság munkáját ellenzi
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1 f. 50.
Legrad, 19. kolovoz 1686.
Pismo Gáspára Balogha vicekancelaru centralne Austrije barunu Mansburgu
kojim prosvjeduje protiv djelovanja izaslanog povjerenstva u Čakovcu
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1 f. 50.
Legrad, 19. 08. 1686.
Brief von Gaspar Balogh an Baron Mansburg, innenösterreichischen
Vizekanzler, in dem gegen die Arbeit des nach Csáktornya geschickten
Ausschusses opponiert wird
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1 f. 50. Hofkammerarchiv, Wien.
Külzet:
Copia Literarum ad Dominum Vice Cancellarum Intra-Austriae Baronem a Mansburg
contra Commissionem Czaktornensem. Legradini, 19. Augusti 1686.
Illustrissime et Excelsissime Domine, Domine mihi semper gratiosissime.
Humillimam servitorum meorum commendationem. Inter diversas ac varias
hujus miserae Insulae afflictiones maximam hanc, qua ad praesens affligitur, per
modernam Inclytam Commissionem Czaktornensem, miseria Vestrae Excelsae
Excelsisque Statibus vicinissimis his brevibus detegere cogor, qualiter memorata
Inclyta Commissio postpositis fidelitate, fidelibusque servitiis universis praeteritis
nostris, nescitur quibus ducta considerationibus, non perpendendo fortem vicinum Canisiensem Turcam, ejusdemque potentiam, in tantum disgustavit Insulae
hujus militiam, quae plane in desperatione venit, propter magnam pecuniae extorsionem, bonorum avulsionem, frusto panis privationem et in parte ex liberalitate militari in colonicalia servitia conversionem, disgustavit milites, qui alio se
translocare et transferre derelicta Murae ripa in dies niterentur, seseque in dies
abituros compromitterent, prouti plurimi et abivissent, nisi per me animati hactenus fuissent. Vestrae Excelsae per praesentes Excelsisque Statibus humillime intimare volui, quatenus in locis debitis et summe opportunis malo huic mature
providere dignarentur, ne haec Insula, uti antemurale haereditariarum Suae Ma-
458
jestatis Sacratissimae provinciarum propter vile, tale quale, lucrum desolata maneat, et inimico potenti porta patens declaretur, ac vicinae partis desolationem et
ruinam patiantur, in consideratione gratiose accipere, praevenire ac obviare non
gravarentur, alioquin protestor coram Deo et Mundo, si quid desolationis haereditariae Suae Majestatis Sacratissimae Provinciae patientur, non Insulae huic,
verum praescriptae Commissioni et sibi imputandum adscribere dignabuntur;
quod muneris mei et officii fuit, intimare non intermitto, Eandemque Excelsam
Vestram in annos quam plurimos diu felicissimam vivere ac florentissimam benevolare humillime desidero et quousque vivo sum, ac maneo
Excellentissimae Dominationis Vestrae Servus humillimus
Casparus Balogh
Datum Legradini, 19. Augusti 1686.
459
13/6.
[Hely és év nélkül (1684 körül)]
A muraközi uradalom éves bevételei
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1 ff 53–54
[Bez naznake mjesta i godine (oko 1684)]
Godišnji prihodi međimurskog vlastelinstva
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1 ff 53–54.
[Ohne Angabe des Ortes und Datums (Murinsel, um 1684)]
Jahreserlös des Gutshofs Murinsel
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1 ff 53–54. Hofkammerarchiv, Wien.
Külzet:
Specificatio. Jährlicher ordinari Geföll der halben Inßul Muraköcs betreffend.
Jährliche ordinari Geföll
der halben Inßl Muraköcs bestehendt.
l-mo in Zechendt.
So eines von denen Haubtgeföllen ist und tragt ein Jahr dem andern zu Hilff,
oder endlich zu mittelmässigen Jahren, deren eines Anno 83 gewessen ist, auf.
einen, alß V. G. Graff Zrinischen Theill 3- biß 4000 Emer, Anno 84 so bey langen
Zeitten, für daß schlechtiste Jahr gehalten wird, tragte ermelter Zechendt auf.
Graff Zrinischen Theill nicht über 800 Emer Wein. Item in Getraydt (:zu verstehen
bey mittelmässigen Jahren:) Waiz und Korn 3- biß 400 inßulaner Kübl (:so dan
schier /?/ etwas grösser, alß gräzer Maaß:) Haber und Gersten bey 100 Kübl.
Hönig 24 Centen. Kan ein Centen verkhaufft werden zu 6: Floreni, Traidt und
Haber hat kein gewissen Kauff, dan es zuweilen dißer Ohrten spoth wohl fail.
Dises Jahr aber gibt in loco solcher Kübl Traidt 6 Floreni, ein Kübl Haber 2 Floreni.
2-do Bergrecht.
Tragt vast dem Weinzehendt gleich.
3-tio Allodien.
Bestehen in außerleßinsten Weingärtten, und tragen bey mittelmässigen Jahren
auf. Einen Theil 2- biß 300 Stärtin Wein, deren jedwederes auf. 30 Floreni ver-
460
khaufft kan werden. Item 5- biß 600 Kübl Waizen, 2- biß 3000 Kübl Korn, 2- biß
300 Kübl Haber und Gersten, Haiden, Hirsch und andere Gemüß in Überfluß,
allerhandt Viehzucht, Milch, Schmalz, Käß nach Hauß Notturfft.
4-to Weinschanckh
Ist daß vornembste Geldtgeföll, wodurch die Zehendt und Bergrechts Wein, zuweillen auch ein Theil von Herrschafftsbauwein verschlüssen werde und tragt
ein Jahr dem an dern zu Hilff (: der Werth deß Weins doch miteingerechnet :)
auf. einen Theil 6- biß 7000 Floreni.
5-to Urbarien
Haben vormahls paar Geldt biß 1500 Floreni auf. einem Theil (:nemblich die halbe Inßl:) getragen. Jezt aber, da die Inwohner vil verlassen, die übrige die noch
bey Hauß nichts haben, tragt es in Gelt vast nichts, ausser etwaß Kuchendienst,
alß Gefliglwerckh, Ayr und dergleichen.
6-to Hönig Traffico
Dan die Inßl tragt ein grosse Quantitet Hönig und darff bey Straff keines verkhaufft, sondern muß alles der Herrschafft in einem gesezten Preiß gegeben werden, solches lassen die Herrschafften auf. Wien und anderwerttig verführen und
tragt der Gewühn hierauß jährlich auf. einem Theil bey 1000 Floreni.
7-mo Robet
Dmit wird vornehmblich der Allodial Ackherbau bestritten, auch die Fuhren zum
Hönig Traffico gebraucht.
8-vo Goldt Gefohl
Baide Wasser, Mur und Trau füehren das feinnste Goldt. Dermahlen hat jedwedere Herrschafft bey 20 Goldtwascher, die bey Straff alles daß Goldt der Herrschafft zuetragen miessen und wird ihnen Duggaten schwehr umb l Floren 30
Kreutzer bezahlt, solle aber nichts merckhliches außtragen, weil man der Leuth
hierzue nit in Anzahl haben kan.
9-no
Allerhandt Fliegendt und Stiebendt, auch rott und schwarz Wildtbraidt, unter
anderen auch Faßhanen, item Fischwerckh, an welchen allen dan dise Inßul keinen Abgang hat, mueß der Herrschafft alles umbsonst, oder doch gegen einigen
wenigen Drinckhgeldt auf Pulver und Bley geliffert werden.
461
10-mo Geldtstraffen
Die aber bey disen Zeitten gar ein weniges außtragen. Die halbe Inßul hat vor
wenig Jahren noch 10- biß 12000 Floreni getragen, jezt aber weith nit mehr sovihl.
Dises Jahr doch stehet Traydt und Weingewex überauß schön. Biffl haben baide
Herrschafften zimblich vihl und werden jährlich hievon verkhaufft.
Dörffer stehen noch wenig ganz öedt, auß allen. doch ist etwaß verloffen und
hierauß folgt, daß die Geföhl am Urbari Zehendt, Weinschanckh, auch Robet abnehmen, die Allodien aber tragen ihre Sachen wie vorhero.
Der Herrschaffts-Weinbau wird niemahl mit Robet, sondern alzeit mit pahren
Geldt bestritten und kostet jedwederer Herrschafft jährlich 500 Floreni. Item dem
Bischoff von Agram wird für dem Zehent jährlich von der ganzen Inßul 400 Floreni, idest auf. Ein Theill 200 Floreni erlegt.
Alle obige Information habe von Graff Zrinischer Seithen, weilen mich gegen
denen kayserlichen Beambten durch solche Anfrag ein Jalosie zu verursachen,
endlich auch garkein Information von ihnen zu haben, besorgt habe: wobey aber
anderwerttig her verstehe, daß der Fisialische (?) Theil etwaß Deterioris Conditionis, alß der Zrinische seye und consequenter nit gar sovil trage: Etwan wegen nit
so embsiger administration und daß bey der Abtheillung der alten Frau Gräffin
etwaß connivirt solle seyn worden.
462
13/7.
[Hely és év nélkül (1694 körül)]
Kamarai jelentés a muraközi uradalom és
a mitterburgi grófság birtokainak cseréjéről
Konskriptionen, rote Nummer 43 1694 márc. 1. ff 57–60.
[Bez naznake mjesta i godine (oko 1694)]
Izviješće komore o zamjeni međimurskog vlastelinstva i
posjeda mitterburgške grofovije
[Ohne Angabe des Ortes und Datums (Wien, um 1694)]
Kameralische Berichterstattung über den Tausch der Grundstücke
des Gutshofs Murinsel und der Mitterburger Grafschaft
Külzet:
Allerunterthänichstes Referat: den von dem Marchesen Prié verlangenden Tausch der Insul Murakes gegen die Graffschafft Mitterburg betreffend.
Allergnadigister Kayßer und Herr.
Nach deme der alhier anweßende Savoysche Pottschaffter Marches Prié der gehorsamsten Hoffcamer eröffnet, waßgestalt er intentioniert wehre die vor etlich
Jahren erkhauffte Inßul Murakes gegen einen aequivalent und zwar in Specie
umb die Graffschafft Mitterburg zu vertauschen und benebenß die grose Convenienz, welche das Landt Steyr und consequenter auch die Inner Österreichische
Camer bey gedachter Inßul haben vorgestellet, So ist an sie Inner Österreichische
Camer untern 20-ten February negsthin rescribiert worden, daß Sie die Tausch
[...] taten [...] Salvay anstoßen und selbige auf. Euer Kayserliche Mayestät allergnedigste Ratification schließen solte: woryber zwar sie Inner Österreichische
Camer einige Praeliminaria mit gedachten Salvay abgerödet, sich aber weithers
in kheine Traktaten eingelassen, sondern von demselben abgebrochen und untern l-ten Marty negsthin einen Bricht circa quaestionem an: ob nemblich solcher
Tausch zu amplectieren seye oder nicht? heraußgegeben, in welchen dieselbe der
Negativae beyfallet: Ex sequentibus motivis.
463
1-mo Hafftete auf. gemelter Graffschafft Mitterburg das Hauß von Auerspergo noch mit einen Kauffschilling ... per 310000 Floreni ... anderwerthighin verweißen lassen werde.
2-do Seye die Inßul dermahlen gleichsamb in täglicher Gefahr von denen Rebellen eingenommen und gänzlich ruiniert zu werden, welcher Gefahr die Graffschafft Mitterburg nicht unterworffen.
3-io Confiniere gedachte Graffschafft ein dem Statto Veneto und dahero nicht
rattßamb selbige in privat Handen zu lassen, in fererer Erwegung daß selbige
auch 2 Meer Porten hette nemblich Conrana (?) und Bersetsch und darmit die
Spiagia Austriaca geschlossen werde.
4-to Seye die Inßul durch ein vo [...] Jahr beschehenen Einfahl de(r) (Re)bellen
[...]
5-to Praetendiere der Marches eine Aufgaab von wenigst 300000 Floreni, welche sie Camer Ihme derzeit nicht zu geben wusste: wan aber Ihro Innere Österreichische Camer ein wenig Lufft gelassen wurde, so hoffete Sie sovill Mittl zußambenzubringen, daß Sie mehrerholte Inßul ohne Dargegengebung eines andern
Territory oder Herrschafft wurde erkhauffen khönen. Nun hat die gehorsamste
Hoffcamer disen von der Inner Österreichischen Camer erstatteten Bricht in Commissione reüffig yberleget und befunden, daß die von Ihro Inner Österreichischen
Camer beygebrachte motiva von kheiner solchen Wichtigkheit und Störkhe, daß
solche außer des anderten Puncts nicht beygelegt und Superi [...] die khönte [...]
wurde sich zur Translation der Hypothec wegen des resstierenden Kauffschillingß von der Graffschafft Mitterburg auf. die Inßul und ingleichen der Marches
Prié zu annembung der Verßicherung ebenfahls auf. die Inßul respectu derjenigen Summae, welche man Ihme nach geschlossenen Tausch Contract aufzugeben
hette, mit der Condition des Ihnen fleissig bezallenden Interesse, wohl disponieren lassen.
Das 3-io loco angeführte motivum wegen der Venedigischen Confinen machet
sovill nicht, daß destwegen der Tausch Contract nicht fürgehen khunte. Dan die
Graffschafft Mitterburg auch vorhin in privat [...] den nemblich der fürstlichen
[...] Portia [...] gewesst und gleichwohlen dardurch weder Euer Kayserlichen Majestät, noch denen Inner Österreichischen Ländern ein Schaden und Unheyll geschechen, welches auch aniezo nicht zu besorgen, weillen die Landtßfürstliche
Jura und Hochheiten jederzeit bey Euer Kayserlichen Majestät verbleiben und
dem Marchesen einige Souverainitet nicht würdet gelassen werden.
464
Quoad 4-tum khan zwar der Ruin nicht widersprochen werden, mit allem deme aber hat man verlässliche Nachricht, daß die Inßul umb ein zimbliches mehr
alß die Graffschafft ertrage und wurde dißer Punct durch dem nemben [...] deme
kunte (?) auch wo nicht das Jus reluitionis doch wenigist das Jus Prothomyseos
oder Einstandtrecht reserviret werden.
Waß aber das anderte motivum wegen der Gefahr, in welchen der Zeit die
Inßul sich befindet und villeicht wohl die grösste Ursach des von dem Marchesen
vorschlagenden Tauschß seyn würdet, anbelangt, da gestehet die gehorsamste
Hoffcamer selbiges so starckh zu seyn, daß man sich nicht gethraue Euer Kayserliche Majestät zu solchen Tausch positive derzeit einzurathen, sondern deroselben allerunterthenigst anhaimbstöllet, ob etwo Euer Kasyerliche Majestät [...]
Quaestionem an in [...] großen Diensten offt erholtes Marchesen Prié in affirmativam allergnädigst resolvieren wolten, quo facto man der Inner Österreichischen
Camer die weithere Notturfft wegen Vornembung der Tractaten zu rescribieren
haben wurde; wormit zu dero allerhöchsten Hulden und Gnaden die gehorsamste Hoff Cammer sich allerunterthänigst befilchet.
465
13/8.
Bécs, 1719. április 18.
Wallsegg báró jelentése a muraközi uradalom adományozásáról
Beč, 18. travanj 1719.
Izviješće baruna Wallsegga o poklanjanju međimurskog vlastelinstva
Wien, 18. 04. 1719.
Bericht von Baron Wallsegg über die Vergabe des Gutshofs Murinsel
Sacratissima Caesarea Regiaque Majestas Domine Domine Clementissime.
Posteaquam Majestas Vestra Sacratissima Insulam Muraköz cum Arce Csaktornya et universis ac singulis ad eandem spectantibus juribus ac appertinentiis pro
Intimo Suo Consiliario, Aurei Velleris Equite et Supremo Agazonum Magistro
Michaele Joanne Comite ab Altheimb, Barone in Goldburg et Murstetten, haeredibusque ejus masculini sexus universis, jure perpetuo, his autem deficientibus
pro sexu foemineo jure redemptibili, in summa 200 000 Florenorum benigne resolvere dignata fuisset, ea sub annexa conditione, ut Fiscus quidem Regius in usu
et possessione praedicti dominii eundem Comitem donatarium et haeredes ejus
contra legitimos impetitores defendere teneatur, contra ipsum autem et praescriptos suos ex capite alicujus defectus sive juris vel aliarum quarumcunque formalitatum nullo unquam tempore agere possit, hac benigna Majestatis Vestrae
resolutione intellecta, licet quidem obsequiosa haec Camera Aulica supponeret,
eandem Majestatem Vestram Sacratissimam illius esse omnino intentionis, ut antelato Comiti donatario haeredibusque ac successoribus ejus de plena et sufficienti munificentiae hujus Caesareo Regiae securitate sit provisum, eo modo, ut
ipse quidem Comes donatarius quam aquisitor non tantum liberam disponendi
(quisnam haeredum suorum et qualiter praedictum dominium possidere, et deficientibus illis, praedeclarata 200 000 Florenorum summa sexus foeminei hominibus quo pacto per Fiscum Regium exsolvi debeat), verum etiam dominium illud
vendendi, alienandi, aut donandi facultatem habeat; et, ut in casu defectus sexus
masculini, ubi foeminei sexus hominibus memorata 200 000 Florenorum summa
per Fiscum Regium deponenda esset, etiam expensae pro necessitate vel utilitate
466
dominii erogendae juxta condignam aestimationem valoris insummendorum
persolvantur; quia tamen conditiones istae in priori benigna Majestatis Vestrae
resulotione non essent expressae; hinc ad evitandam futuris temporibus, ne fors
enascituram controversiam obsequiosa haec Camera Aulica negotium hocce Majestati Vestrae Sacratissimae humillime repraesentare debuit, benignam desuper
resolutionem praestolatura, utrum praedeclaratas has conditiones priori resolutioni super addandas eadem Majestas Vestra clementer applacidare et committere
velit, ut in hac conformitate consuetae literae donationales cum statutoriis per
Cancellariam suam Regio Hungaricam Aulicam expediantur. Haec tamen omnia
benigno Majestatis Vestrae arbitrio submittuntur.
Viennae l8. Aprilis 1719.
Franciscus A. Comes a Wallsegg.
Resolutio Caesarea: placet in omnibus, quae ad amplius utile libertatem et
convenientiam Comitis aquisitoris contribuere possint. Carolus.
Ad Acta l. Martii l694
467
14.
Csáktornya, 1720.
A III. Károly által elrendelt országos adóösszeírás
Csáktornya mezőváros adózó lakosaival
Jelzet: Zala Megyei Levéltár, IV. 9 A. Általános adóösszeírások,
1720. évi adóösszeírás, Csáktornya: 3 doboz, Ö. 21/A: (1 oldal)
Čakovec, 1720.
Državni popis o porezima ubiranim od poreznika
ratarskoga grada Čakovca naređen dekretom Karla III.
Oznaka: Arhiv Zaladske županije, IV. 9 A. Opći popis poreza, popis poreza
iz 1720. godine, Čakovec: 3 kutije, Ö. 21/A: (1 stranica).
Csáktornya, 1720.
Die von Karl III. verordnete steuerliche Landeszusammenschreibung mit
Bezug auf die Steuern zahlenden Einwohner des Marktfleckens Csáktornya
Signatur: Zala Megyei Levéltár, IV. 9 A. Általános adóösszeírások, 1720. évi adóösszeírás,
Csáktornya: 3 doboz, Ö. 21/A: (1 oldal). Bezirksarchiv des Komitats Zala, Zala.
Nomina et cognomina
etc.
Arendati
Judex Joannes Borkó
Dávid Szabanics
Nicolaus Makaria
Martinus Smér
Franciscus Fricz
Franciscus Rakitnyak
Stephanus Balazko
Nicolaus Fityirorics
Nicolaus Breborics
Jacobus Dellamatina
Georgius Decanics
Georgius Kovacsics
Nicolaus Sólya
Michael Misku
Andreas Svorcz
468
Oppidum Csáktornya
Terras seu agros etc. Extirpatitias Prata etc.
etc.
[falcatores]
[cubuli Posonienses]
4
2
2
3
3
2
2
2
1
4
2
2
2
2
2
2
1
1
1 1/2
Vinea etc.
[fossores]
10
3
5
1
2
1
1
4
10
5
Nomina et cognomina
etc.
Terras seu agros etc. Extirpatitias Prata etc.
[cubuli Posonienses]
etc.
[falcatores]
Paulus Svorcz
Joannes Szivcsics
Vinea etc.
[fossores]
2
2
Hic locus araturam beneficio non nisi unius calcaturae exercet, eamque, quia
lapidosam, arenosam, sterilem et cum summa industria usuabilem, post 1 cubulum Posoniensem commensuratum 3 et 1/2 cubulos proferentem. Ex pratis vile
foenum prosperant ita, ut labore 1 falcatoris in optima quoque fertilitate 1 currus
mediocris procreari queat. Pascua, lignationem focalem nullam habent, sed pro
subsidio sui ex vicinioribus per indultum dominii habere possunt. Hic loci comperiuntur quoque opifices ex manufacturis suis nullum aliud beneficium percipientes, quam quod victum habere et servitum suae maiestatis sacratissimae supportare possunt. Res vendibiles, si quas habere possent, intra se distrahunt. Quae
autem emolumenta hujus loci reputarentur propria illa dominium pro se reservat.
Nomina et cognomina
Libertini
Judex Matthaeus Kalsarus
Georgius Pongrácz
Georgius Horvatek
Blasius Petkovecz
Michael Pósa
Martinus Paiczecz
Joannes Suser
Michael Retek
Gregorius Kovács
Georgius Martinecz
Jacobus Szversan
Georgius Kalsán
Georgius Csonkas
Andreas Miksics
Joannes Reimenarics
[255]
Georgius Josth
Nicolaus Pasczecz
Joannes Novoszell
Oppidum Perlak
Terras Extirpationes
Prata
8
6
4
4
4
4
2
3
3
6
2
2
4
4
3
3
1
1
2
2
2 1/2
1
1
1 1/2
2
1
1
1
1 1/2
1
6
4
4
2
1
2
Vineas
469
Nomina et cognomina
Michael Novák
Laurentinus Kecskés
Michael Zadravecz
Joannes Mersatko
Joannes Kovács
Georgius Kovács
Sebastianus Kránicz
Georgius Grivecz
Andreas Poszavecz
Michael Markofszin
Franciscus Galambos
Michael Racsák
Lucas Blasinetiz
Stephanus Belicsák
Joannes Ferko
Martinus Szabol
Nicolaus Kolár
Georgius Fonth
Georgius Szabolek
Rel. Michaelis Kozarics
Thomas Kovács
Michael Kozarics
Summa
[256]
4
4
4
3
2
2
2
4
2
4
4
4
4
3
4
3
2
4
3
2
2
3
142
Prata
1
1
1 1/2
2
1
1
1
1
1
1
1
2
1
1
4
1
1
1 1/2
1
1
1 1/2
1 1/2
31
Vineas
Huius oppidi incolae, siquidem omnes libertini ex antiquitus armis serviri soliti, antea in maiori numero fuerunt, sed a quo iam abhinc Pax cum Turca conclusa est, hinc inde magna pars illorum iam Croatiam, iam vero ad alia loca transmigravit, terras suas arabiles singulis annis inseminare coguntur, quae sunt ob
exundationes aquarum et quandoque intervenire solitas etiam venenotas nebulas
valde steriles, post inseminaturam unius cubuli Posoniensis duos et medium cubulos germinantes, prata pariter exundationibus aquarum proxima foenum vile
labore unius falcatoris unum currum producantia, pascua habent exigua, ligna
focalia vel pecunia sibi prosperant, vel vero cum vitae periculo et summo labore
ex Insulis et alveus Dravi comportant. Traiectus beneficium i(nclytum) Dominium
Csaktornense sibi reservat. Dua molae censuales importantes annuatim seorsive
florenos circiter quinquaginta. Res suas intra K. distrahunt.
[257]
470
Oppidum Nedelicz
Arendatitii
Nomina et cognomina
Judex Marcus Vugsics
Michael Gottal
Nicolaus Szellanicz
Andreas Dominko
Philippus Vanposics
Matthias Francsics
Joannes Plévnyik
Andreas Krizmarics
Urbanus Bainty
Joannes Hunyady
Georgius Kovasics
Matthias Boz
Jacobus Kránecz
Nicolaus Cseh
Rel. Joannis Rotarics
Summa 15
4
2
4
4
3
2
2
2
4
4
2
3
3
2
2
43
Prata
1
1
1
1
1 1/2
Vineas
1
1/2
1
1
1
1/2
1/2
1/2
2
11
2 1/2
2
3
9 1/2
Hoc oppidum Nedelicz habet unum campum, sed quantumvis arabilem inhabilem fimatione summe indigentem, praeviam summam industriam, culturae
differentes post unum cubulum Posoniensem circiter cubulos tres et medium
fructificantem. Prata commodum foenum labore unius falcatoris unum currum
praestant. Pascua exilia, focalibus quae lignis carent. Rerum distrahibilium (si haberent) commoditate fruerentur.
[266–267]
Possessio Raczkanisa
Coloni
Nomina et cognomina
Judex Joannes Horváth
Bartolomeus Homasczek
Matthias Zverka
Michael Pinterus
Summa 4
3
3
2
5
13
Prata
Vineas
8
8
471
In observationibus Lapsina et Raczkanisa convenire vederentur, excepto eo,
quod Lapsina beneficio pratorum gauderet, haec autem careret, alioquin in reliquo posessioni Gibina assimilandae.
[274]
Oppidum Légrádh
Arendatitii
Nomina et cognomina
Judex Virgey
Stephanus Sz.Györgyi
Joannes Török
Andreas Csippán
Joannes Friscsics
Georgius Pálfy
Joannes Pisky
Michael Peter
Georgius Domokos
Gregorius Páll
Joannes Perlaky
Stephanus Sziiarto
Michael Szücs
Georgius Pállfy
Michael Pöcsét
Joannes Bazdor
Nicolaus Petkovics
Andreas Marsics
Franciscus Lipoczy
Stephanus Lehem
Joannes Máthe
Joannes Dománics
Michael Horváth
Georgius Kalocsay
Georgius Somogyi
[275]
Martinus Menczinger
Gregorius Rékey
Marcus Répics
Michael Császár
Sigismundus Pápay
472
Prata
Vineas
Nomina et cognomina
Georgius Stankovitcs
Joannes Eke
Michael Gerencsér
Andreas Sásy
Andreas Bango
Petrus Ordögh
Georgius Macher
Nicolaus Rácz
Michael Mészáros
Andreas Horváth
Andreas Kolmár
Michael Révész
Michael Toth
Matthias Ivancsics
Michael Gretics
Michael Domics(?)
Georgius Magyar
Martinus Gárdonyi
Stephanus Horváth
Joannes Lánics
Andreas Oberman
Matthias Horváth
[276]
Georgius Orosy
Michael Szabó
Stephanus Vörös
Andreas Jurasy
Joannes Jámbor
Stephanus Szabó
Stephanus Sifter
Stephanus Varga
Michael Farkas
Petrus Pallovics
Georgius Muraközy
Michael Szabó
Matthias Portas
Paulus Domokos
Georgius Répics
Prata
Vineas
473
Nomina et cognomina
Nicolaus Masek
Michael Füstös
Joannes Kunovecz
Martinus Tvorics
Michael Sziiarto
Gregorius Kaposzta
Georgorius Kaposzta
Stephanus Kaposzta
Blasius Kovasics
Georgius Csöre
Michael Szutecz
Georgius Szabo
Joannes Latkay
Georgius Gores
[277]
Matthias Horváth
Michael Bellák
Petrus Sorkady
Jacobus Emberségh
Philippus Takács
Stephanus Horváth
Matthias Goszpodics
Matthias Krisa
Georgius Kapronczay
Joannes Vörös
Martinus Mustos
Joannes Debelák
Petrus Horváth
Summa 94
Prata
Vineas
2
1
4 3/4
Inhabitatores huius oppidi quondam Turca Kanisam tenente omnes presidiarii et armis servire soliti iam nunc vero sub iurisdictione i(nclyti) dominii Csaktornensis Arendatitii nuncupati: Hic locus antea Insulae erat incorporatus, sed
per transderivationes fluvii Dravi avultus, terras et prata sessionibus de consueto
ordine applicata penitus nulla habet, sed incolae dominculas suas et hortos tenent, a quibus dominio arendam praestant, supra oppidum extat terrenum circiter viginti jugera in se complectens, quod intra incolas sub divisum est et quivis
incolarum sibi obtingentem particulam singulis annis vel caulibus, canabe, vel
474
lino, vel turculo tritico, prout cui visum fuerit, in forma horti usuant, pratorum
arendam solitam ab eodem terreno dominii nihil praestantes, unde incolae huius
oppidi et foenum et ligna etiam focalia enim in territorio omnibus eiusmodi beneficiis careant, vel ex Croatia vel vero ex comitatu Simigiensi cum notabili fatigio
pecuniae comparare necessitantur, pariter et procreationem frumenti ex comitatu
Simigiensi prosperant, pascuationem habent in territorio valde exiguam, eamque
frequentioribus fluviorum Dravi et Murae exundationibus deteriorari solitam, ita,
ut propter interventum exundationis pecora sua quandoque cogantur ad comitatum Simigiensem transponere, et ibi erga centum alimentari curare. In hoc oppido reperitur mola censualis una Andreae Lancsár, quae praeter expensas necessarias et partem molitori cedentem importaret annuatim circiter florenos triginta.
Res, si quas habent, praedicti incolae facilem distrahendi modalitatem sortirentur,
questum nullum habent, nisi navalibus laboribus quidam victitare soliti porre
sua fatigia mercede aliquam consequantur. Dantur et opifices, quorum tamen
manufacturarum emolumentum nisi ruralibus laboribus se iuvarent, nec victui et
amictui deserviret. Situatio huius oppidi est in loco depresso. Dravus fluvius ex
intraque parte circumfluit, qui infra oppidum cum fluvio Mura in unum alveum
conglomeratur.
[278–279]
475
15.
Csáktornya, 1768.
Csáktornya paraszti vallomása
Jelzet: Zala Megyei Levéltár, IV. Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. 1/g. Úrbéri ügyek5
Čakovec, 1768.
Čakovečka kmetska izjava
Oznaka: Arhiv Zaladske županije, IV. Spisi Plemićkog sabora
Zaladske varmeđe. 1/g. Urbarski poslovi.
Csáktornya, 1768.
Bauernerklärungen des Ortes Csáktornya
Signatur: Zala Megyei Levéltár, IV. Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. 1/g.
Úrbéri ügyek. Bezirksarchiv des Komitats Zala, Zala.
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
Urbáriumunk nincs, nem is hallottuk hírét is.
Contractusunk sem volt, hanem Oszterhuiber György úrnak inspectorsága
alat erőszakos contractusra vetettünk, mell mellet most füzetünk ötszáz foréntokat, előb privilegiumunk lévén, s amellet tartattunk, s csak 77 foréntokat füzettünk.
Privilegiumunknak usussában lévén, máss egyebet nem attunk, egyedül a
megírt 77 foréntokat, a megírt contractus előt pedig mészárszék és korcsma árendával edgyüt öszvöségessen száz tallért adtunk.
Semminémű hasznot nem tapasztalunk, egyedül, hogy privilégiumunk
szerént Szent Mihál naptúl fogva Szent György napig korcsmáltatunk, de
amellet sem legeltetünk, sem fájészó erdőnk elegendő, szőlőhegyünk határunkban semmi sincs, az mi kevés legeltetőnk vagyon, réteinkel edgyütt
azt is gyakorta az árvíz elrontya. Előb pedig hídpénzt is fizettünk, de most
azt is az uraság magokhoz vette, sehol a dominiumban vámot nem attunk,
most megveszik.
Aminémű szántóföldeink vannak, azokat pénzen vettük, egy holdban két
posonit vetünk fölmérve.
Robotosok sohasem voltak.
Kilencedet sem attunk soha is, nem hallottuk, hogy voltak-e it ususban let
volna a kilenced adása, még adót sem tettünk, hanem tisztartó Oszterhueber úr üdejében let erőszakos contractus után, árendát öttszáz foréntokat
5 Az iratot korábban már közölték nyomtatásban, fontossága miatt azonban itt is felvettük a források közé. Vö.: Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye Egerszegi, Lövői és Muraközi járásában. Zalaegerszeg, 2006.
377–378. p. (Zalai Gyűjtemény 60).
476
fizetünk, mészárszékén pedig százat, ebben mindennémű datiák értetődvén, azonkívül rabok és hóbér alá criminalis szék alkalmatosságával, akárhová fórt adunk, Egerszegre is hét fórt esztendőnként.
VIII. Vagyon egy elpusztult hely, mell privilegiumunk szerént a város fundusához tartozandó volt, de a méltóságos uraság az adósságért elfoglalta,
s most árendában nemes Novoszel Josef bírja minden appertinentiáival
edgyütt.
IX.
Privilegiumunk mellet edgyütt szabadmenetelűeknek tartattunk, s azok is
vagyunk.
1768. augusztus 23.
Frank Tajner judex X
Andrea Zadravecz X
Blasius Snidaricz X
Frank Kraniiecz X
Emericus Fricz X
Laurent Veszelko X
Paul Svabel X
Előttem: Sidi Pál alszolgabíró s. k.
477
16.
Laxenburg vára, 1739. május 25.
VI. (III.) Károly adománylevele, amelyben az egész muraközi uradalmat
minden tartozékával együtt Althan Mihály Jánosnak adományozza
Jelzet: MOL, P 47 Benyovszky család levéltára/ Rokon és idegen családok iratai:
Althann család levéltára, 1719-1856 17 csomó/ 30. 1-3 p.
Tvrđava Laxenburg, svibanj 25. 1739.
Darovnica Karla VI. (III.) kojom cijelo međimursko vlastelinstvo skupa
s dijelovima daruje Ivanu Mihajlu Althanu
Oznaka: MOL, P 47 Arhiv obitelji Benyovszky / spisi rođaka i drugih obitelji:
arhiv obitelji Althan, 1719-1856 17 set/ 30. 1-3 p.
Burg Laxenburg, 25. 05. 1739.
Gabenbrief von Karl VI. (III.), in dem der ganze Gutshof Murinsel
mit all seinem Zubehör Johann Michael Althan geschenkt wird
Signatur: MOL, P 47 Benyovszky család levéltára/ Rokon és idegen családok iratai:
Althann család levéltára, 1719-1856 17 csomó/ 30. 1-3 p. Ungarisches Landesarchiv, Budapest.
Nos Carolus sextus Dei gratia electus Romanorum Imperator semper Augustus
ac [Rex] Germaniae, Hispaniarum, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae,
Sclavoniaeqe ac Archidux Austriae, dux Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Luxenburgi, Wirthembergae et Thekae, Superiorioris ac Inferiorioris Silesiae, princeps Sueviae, Marchio Moraviae, comes Habspurgi, Tyrolis,
Ferretis, Kyburgi et Goritiae memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibus expedit, universis, quod condignum et benignum habentes respectum praeclarae fidei, fidelitatis ac fidelium et constantium multipliciumque et
gratorum servitiorum exindeque emulatorum meritorum fidelis nostri nobis sincere dilecti spectabilis ac magnifici Michaelis Joannis sacri Romani imperii, comitis ab Althann liberi baronis in Goldburg et Murstetten, aurei velleris equitis,
actualis intimi consiliarii et supremi stabuli praefecti nostri, quae idem Augustae
Domui nostrae, sacrae praefati Regni nostri Hungariae coronae ac jam majestati,
quoque nostrae statim ab ineunte aetate sua pro locorum et temporum varietate,
atque occasionum exingentia, potissimum vero toleratis multifariarum itinerationum perarduis molestiis indefesse eximiaque fidelitatis promptitudine et singulari zelo pro benigno contento summaque caesareo-regii animi nostri complacentiae in praesentiarum usque nullis laboribus et fatigiis parcendo exhibuit ac
impendit, sed et inposterum etiam pari fidelitatis constantia animique fervore
laudabilia virtutum suarum specimina (uti nobis de eodem benigne persuasum
habemus) continuere et impendere non cessabit, totalem et integram Insulam
478
Muraköz in comitatu Szaladiensi existentem una cum arce Csáktornya nuncupata et omnibus ac singulis ad eandem Insulam et arcem spectantibus appertinentiis, juribus videlicet et jurisdictionibus, immunitatibusque, fructibus et utilitatibus, castellis, oppidis, villis et possessionibus, teloniis item vadis et trajectibus,
juribus montanis et decimis, (pro quibus tamen decimis cum fidelibus nostris
honorabilibus capitulo ecclesiae Zagrabiensis, antelatus comes de summa arendatitia convenire debebit), praeterea dica urbariali vulgo regia vocata, terris item
arabilibus cultis et incultis agris, pratis, pascuis, campis, foenetis, foenilibus, sylvis, nemoribus montibus, collibus, vallibus, vineis, vinearumque promonthoriis,
aquis, fluviis, piscenis, piscatoris, pisciumque clausuris et aquarum decursibus,
molendinis et eorum locis, educillis item et macellis, generaliter vero quarumlibet utilitatum et pertinentiarum suarum integritatibus, quovis nominis vocabulo
vocitatis ad praefatam Insulam et arcem, castella, oppida, villas, possessiones et
praedia sub suis veris metis et antiquis limitibus, tam nuncquam de jure et ab
antiquo spectantibus et pertinere debentibus et videlicet modo, quo ad fiscum
nostrum regium et sacram praelibati Regni nostri Hungariae coronam, consequenterque collationem nostram regiam sive et caducitate et defectu, seu per notam infidelitatis comitum olim a Zrin aut ex contractu comitis Adami aeque a
Zrin relictae viduae, vel alias quocumque tandem jure rite ac legitime devoluta esse dignoscerentur, una cum jure gladii in districtu antelati dominii libere
exarcendo. Totum item et omne jus nostrum regium, quod in praenotata Insula
Muraköz, arceque Csáktornya et earundem appertinentiis in praefato comitatu
Szaladiensi existentibus habitis, nostram ex quibuscunque causis, viis, modis et
rationibus concerneret Majestatem, mentionato comiti Michaeli Joanni ab Althann
haeredibusque et posteritatibus ejusdem masculini quidem sexus universis jure
perpetuo et irrevocatibiliter ad liberam tamen ejusdem comitis acquisitoris inter
praedictos masculini sexus ex propriis lumbis descendentes haeredes respectu perennilitatis instituendam dispositionem ea cum annexa conditione, ut dictus comes donatarius memoratam Insulam et arcem cum praeattactis earundem
appertinentiis eo jure, quo eidem datae essent, aliis etiam vendendi, donandi et
alienandi liberam habent facultatem, quodsi autem ipsum absque praevie facta
dispositione fatis cedere, et tandem in sexu masculino ex propriis, uti praemissum est, lumbis descendente deficere contingeret, in tali casu posteritatibus ejus
seu sexus faeminei hominibus ducentorum mille florenum summa in parata pecunia una cum expensarum in utilitatem et necessitatem dominii erogandorum
juxta condignam valoris aestimationem praestanda refusione et aerario regis deponatur, in conformitate videlicet dispositionis per eundem comitem donatarium
sive inter vivos seu per testamentum celebrandae praelibatis sexus faeminei hominibus cedent, et numeranda persoluta autem hac praespecificata summa pecuniaria, tum demum praedicta Insula et arx una cum universis earundem apper-
479
tinentiis superius declaratis pro parte fisci regii reoccuppari possit, ex quo saepe
dictus comes donatarius in reali usu et possessione praedicti dominii plenariam
et sufficientem habeat securitatem, prout legalem in fiscum nostrum regium assumpsimus, eidemque comiti ac praescriptis suis contra quosvis legitimos impetitores praestandam appromisimus evictionem ita e contra benigne resolvimus,
ut idem fiscus noster regius excepto solo defectus seu caducitatis superius denotato casu (in quo superstites etiam sexus faeminei homines praefato fisco nostro
regio toties dictum dominium non prius, quam ubi iisdem praescripta ducentorum millium florenorum summa aliaeque in utilitatem et necessitatem dominii modo praemisso erogandae expensae plenarie persolutae fuerint, remittere
teneantur) nullo unquam tempore, nullisque exquisitis sub praetextibus et coloribus contra repetitum comitem donatarium et praescriptos suos procedere, eodemque in usu et possessione turbare valeat, vigore benignae resolutionis nostrae per
cameram nostram aulicam regiae cancellariae nostrae Hungaricae aeque aulicae,
sub dato Viennae Austriae die duodecima mensis Maii anni modo labentis infrascripti millesimi septingetesimi decimi noni decretaliter intimatae dedimus, donavimus et contulimus, immo damus, donamus et conferimus masculino quidem
sexui jure perpetuo et irrevocabiliter, faemineo vero redemptibiliter sub modis
et formis praescriptis tenenda, possidenda pariter et habenda, salvo jure alieno,
praesertim vero ecclesiarum Dei, harum nostrarum vigore et testimonio litterarum, quas in formam privilegii nostri redigi faciemus, dum eadem nobis in specie fuerint reportatae. Datum in castro nostro Laxenburgh, die vigesima quinta
mensis Maii anno domini millesimo septingentesimo decimo nono. Regnorum
nostrorum Romani octavo, Hispaniarum decimo sexto, Hungariae vero Bohemiae
et reliquorum anno nono.
Carolus m. p.
Comes Nicolaus Illésházy m. p.,
Josephus Koller m. p.
Praesentem copiam cum suo originali coram me producto rite collatam eidemque in omnibus conformem repertam esse testor, signatum Viennae die 9-a Februarii 1778 sacrae caesareae et regio apostolicae majestatis consiliarius et ad excelsam cancellariam regiam Hungarico-aulicam secretarius ac una regiastrator (L. S.)
Ladislaus Bisztriczey m. p.
480
A MURAKÖZI JÁRÁS HELYSÉGEI
AZ ÚRBÉRRENDEZÉS IDEJÉN
BADLICHAN /ma Badlican, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
BELLICZA /ma Belica, Horvátország/ → gr. Althan Mihály, a belicai plébánia
BENKOVECZ /ma Benkovec, Horvátország/ → kisebb birtokosok: gr. Althan
Mihály, Vucsák János, a szoboticai plébánia. Kp.: Augustics Ferenc
BOGDÁNOVECZ /ma Bogdanovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
BORKE /ma Gornji Mihaljevec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
BREZJE /ma Horvátország/ → özv. Vinkovics Ádámné, Cserenkó Terézia. A
helységnévtár szerint: Vida József, gr. Althan család
BREZOVECZ /ma Brezovce, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
BUKOVJE /ma Lapsina része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
CHESZIANCZY /ma Cestijanec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály. A helységnévtár szerint: gr. Althan család és Stridó plébánosa
CHRECHAN /ma Crecan, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
CZYRKOVLYAN /ma Cirkovljan, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
CSÁKTORNYA /ma Cakovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
CSEHOVECZ /ma Cehovec, Horvátország/ → Somssich Antal, Berke Zsigmond,
gr. Althan Mihály
CSUKOVECZ /ma Cukovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
DEKANOVECZ /ma Dekanovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály, a belicai
plébánia
DOMASINECZ /ma Domasinec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
DRAGOSZLAVECZ /ma Dragoslavec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
DRASIMERECZ /ma Drzimurec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
DRASKOVECZ /ma Draskovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
DUBROVA (Dobrova, Felsődobrova) /ma Gornja Dubrava, Horvátország/ → gr.
Althan Mihály, Somssich Antal
FELSŐDOBRAVA /ma Gornja Dubrava, Horvátország/ → gr. Althan Mihály,
Somssich Antal
FERKETINEC /ma Ferketinec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
FÖLSŐMIHÁLOVEZC /ma Gornji Mihaljevec része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
GARDINOCZ /ma Gardinovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály, Somssich
Antal. Kp.: Inkey uraság, Dominis Ferenc, Stroh úr
481
GERHÁVECZ /ma Grkavescak, Horvátország/ KONCZOVDOL /ma Donji Koncovcak, Horvátország/ KRACSINOVECZ /ma Krci, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
GIBINA /ma Gibinscak, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
GORICZICZA /ma Goricica, Horvátország/, PERHOVECZ /ma Prhovec, Horvátország/, BORKE /ma Gornji Mihaljevec része, Horvátország/, HERNYE
/ma Hernjakovcina, Horvátország/, PRESZEKA /ma Preseka, Horvátország/
→ gr. Althan Mihály
HEMUSEVECZ (ma Hemusevec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
HERNYE /ma Hernjakovcina, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
ALSÓHRASCSÁN /ma Donji Hrascan, Horvátország/ → gr. Althan Mihály,
Kóss János
HUDOSAN /ma Hodosan, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
JALSOVEC /ma Jalsovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
JURCHEVECZ /ma Jurcevec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
JUROVECZ /ma Lapsina része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
IVANOVECZ /ma Ivanovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
INFERIOR KRALYEVECZ /ma Donji Kraljevec, Horvátország/ → gr. Althan
Mihály
FÖLSŐKRÁLOVECZ (Felsőkrályevec) /ma Gornyi Kraljevec, Horvátország/ →
gr. Althan Mihály
KRISOVECZ /ma Kizovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
KURSANECZ /ma Kursanec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
LAPSINA /ma Lapsina része, Horvátország/, JUROVECZ /ma Lapsina része,
Horvátország/, BUKOVJE /ma Lapsina része, Horvátország/ → gr. Althan
Mihály
LAPSINA /ma Lapsina része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
LESZKOVECZ /ma Leskovec, Horvátország/ → Csáktornyai pálosok
LÉGRÁD /ma Legrad, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
MACZINECZ /ma Macinec része, Horvátország/ és OBRESANECZ /ma Macinec része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
MACZINECZ /ma Macinec része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
MACHKOVECZ (Macskócz) /ma Makovec, Horvátország/ → Csáktornyai pálosok
MAROFF /ma Marof, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
MIHÁLYEVECZ INFERIOR (Alsómihályevec) /ma Donji Mihaljevec, Horvátország/ → kisebb birtokos: gr. Althan Mihály, Forintos Gábor
MIKLOVECZ /ma Miklavec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
482
MIKLOVECZ /ma Miklavec, Horvátország/ és FERKETINECZ /ma Ferketinec,
Horvátország/ → gr. Althan Mihály
MONTE GORICHICZA /ma Goricica, Horvátország/ → Vucsák Imre, Vucsák
Györgyné, Vucsák György, gr. Althan Mihály
MURASZERDAHELY /ma Mursko Sredisce, Horvátország/ → gr. Althan Mihály, kisebb birtokosok: Farkas Ferenc és a plébánia
NEDELICZ /ma Nedelisce, Horvátország/ → gr. Althan Mihály, a nedelici plébánia
NOVÁKOVECZ /ma Novakovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály, kisebb
birtokosok: Tüttösy Mihály, Tomasics Mihály
OBRESANECZ /ma Macinec része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
OPPOROVECZ /ma Oporovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
OREHOVICZA /ma Orekovica, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
OTTOK /ma Otok, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
PÁLOVECZ /ma Palovec, Horvátország/ → Thustics Boldizsár, Berke Antal, a
helységnévtár szerint: gr. Althan Miksa
PEKLENYICZA /ma Peklenica, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
PERHOVECZ /ma Prhovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
PERLAK /ma Perlog, Horvátország/ → gr. Althan Mihály, a perlaki plébánia
PODBRESZT /ma Podbrest, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
POTTUREN /ma Podturen, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
POTTURNYA (ugyanaz, mint az előző, csak magyarul)
PRATIANECZ /ma Bratyanec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
FÖLSŐ- és ALSÓPRETETINECZ /ma Pretetinec, Horvátország/ → gr. Althan
Mihály, Kp.: Vály úr
PRESZEKA /ma Preseka, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
PRIBISZLAVECZ /ma Pribislavec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
ALSÓPUSZTÁKOVECZ /ma Donji Pustakovec, Horvátország/ → gr. Althan
Mihály
PUSZTAKOVECZ INFERIOR II. (Alsópusztákovecz) /ma Donji Pustakovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
RÁCZKANISA /ma Razkrizje, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
POSSESSIO SANCTI MICHAELIS /ma Sveti Martin na Muri, Horvátország/ →
gr. Althan Mihály
SÁBNIK /ma Zabnyik, Horvátország/ → a helységnévtár szerint gr. Althan Ferenc és Althan Miksa, később a Festetits család. Az úrbéri tabellában nem szerepel.
483
SÁFFÁRSZKO /ma Safarscak, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
SENKOVECZ cum ZASZAD /ma Senkovec, Horvátország/ → Csáktornyai pálosok
SISKOVECZ /ma Ziskovec, Horvátország/ → a szentmihályi plébánia. A helységnévtár szerint gr. Althan János, és ZEBANECZ → kisebb birtokosok: Zerpák Pál örökösei, Dvornikovics Pál és Somssich Antal
STEFFANECZ /ma Stefanec része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
STRÁHONINECZ /ma Strahoninec, Horvátország/→ gr. Althan Mihály, Pókáné, a sztranonineci plébánia
STRELECZ /ma Strelec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
STRIDO /ma Strigova, Horvátország/ → kisebb birtokosok: gr. Althan Mihály, a
csáktornyai pálos konvent, a stridói plébánia
SZAVSZKAVESZ /ma Savska Ves, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
STRUKOCZ /ma Strukovecz, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
SZENTMÁRIA /ma Sveta Maria na Muri, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
SZENTMÁRTON /ma Sveti Martin na Muri, Horvátország → gr. Althan Mihály,
kisebb birtokosok: a szentmártoni plébánia, Horváth József, Kregár Pál
SZLÁKOVECZ /ma Slakovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály. Kp.: Czinderi úr
SZIVICZA /ma Sivica, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
SZLATIVNYÁK /ma Veliki Slatnjak, Horvátország/, TERNOVCHÁK /ma Mali
Slatnjak, Horvátország/, GRABROVNIK /ma Grabrovnyik, Horvátország/
→ gr. Althan Mihály
SZOBOTICZA /ma Mala Subotica, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
SZTANETINECZ /ma Stanetinecz, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
SZTRÉLECZ /ma Strelec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
TERNOVECZ /ma Trnovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
TUKOVECZ /ma Tupkovec, Horvátország/ és GANICZA /valószínűleg ma
Tupkovec része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
TURCHISCHE /ma Turcisce, Horvátország/, és DVORISCHE /ma TurcisceDvorisce, Horvátország/ → Oszterhueber Antal és Ferenc
TÜSKÉSSZENTGYÖRGY /ma Sveti Juraj u Turmu, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
VERCHICHA (Vescsica) /ma Strigovához tartozik, Horvátország/ és GLOBOKA
(Globoko) /ma Strigova része, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
VERHOVLANY /ma Vrhovljan, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
VRATISINECZ /ma Vratisinec, Horvátország/ → Forintos Gábor
VULLARIA /ma Vularija, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
484
ALSÓVIDOVECZ /ma Donji Vidovec, Horvátország/ → gr. Althan Mihály
VIDOVECZ SUPERIOR (Felsővidovecz) /ma Gornji Vidovec, Horvátország/ →
gr. Althan Mihály
ZEBANECZ /ma Zebanec Selo, Horvátország/ → kisebb birtokosok: Zerpák Pál
örökösei, Dvornikovics Pál, Somssich Antal
485
486
OPĆINE MEĐIMURSKOG KOTARA U DOBA
UREĐIVANJA VLASTELINSKIH ODNOSA
BADLICHAN /danas Badličan, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
BELLICZA /danas Belica, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan, župa Belica
BENKOVECZ /danas Benkovec, Hrvatska/ → manji posjed: gr. Mihajlo Althan,
Ivan Vučak, sobotička župa. Kp.: Franjo Augustić
BOGDÁNOVECZ /danas Bogdanovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
BORKE /danas Gornji Mihaljevec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
BREZJE /danas Hrvatska/ → udovica Adama Vinkovića, Terezia. Prema popisu
sela: Josip Vida, obitelj gr. Althan
BREZOVECZ /danas Brezovac, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
BUKOVJE /danas dio Lapšine, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
CHESZIANCZY /danas Cestijanec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan. Prema popisu naselja: obitelj gr. Althan i župnik Štrigove
CHRECHAN /danas Črečan, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
CZYRKOVLYAN /danas Cirkovljan, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
CSÁKTORNYA /danas Čakovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
CSEHOVECZ /danas Čehovec, Hrvatska/ → Antun Šomšić, Sigismund Berke,
gr. Mihajlo Althan
CSUKOVECZ /danas Čukovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
DEKANOVECZ /danas Dekanovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan, župa Belica
DOMASINECZ /danas Domašinec, Hrvatska/→ gr. Mihajlo Althan
DRAGOSZLAVECZ /danas Dragoslavec, Hrvatska/→gr. Mihajlo Althan
DRASIMERECZ /danas Dražimurec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
DRASKOVECZ /danas Draškovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
DUBROVA (Dobrova,) /danas Gornja Dubrava, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan,
Antun Šomšić
FELSŐDOBRAVA /danas Gornja Dubrava, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan,
Antun Šomšić
FERKETINEC /danas Ferketinec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
FÖLSŐMIHÁLOVEZC /danas dio Gornjeg Mihaljevca, Hrvatska/ → gr. Mihajlo
Althan
GARDINOCZ /danas Gardinovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan, Antun Šomšić, gospodar Inkey, Ferenc Dominis, gospodin Stroh
GERHÁVECZ /danas Graveščak, Hrvatska/ KONCZOVDOL /danas Donji Koncovčak, Hrvatska/ KRACSINOVECZ /danas Krci, Hrvatska/→ gr. Mihajlo
Althan
487
GIBINA /danas Gibinščak, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
GORICZICZA /danas Goričica, Hrvatska/, PERHOVECZ /danas Prhovec, Hrvatska/
BORKE /danas dio Gornjeg Mihaljevca, Hrvatska/, HERNYE /danas Hernjakovčina, Hrvatska/, PRESZEKA /danas Preseka, Hrvatska/→ gr. Mihajlo
Althan
HEMUSEVECZ /danas Hemuševec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
HERNYE /danas Hernjakovčina, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
ALSÓHRASCSÁN /danas Donji Hraščan, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan, Ivan
Kóss
HUDOSAN /danas Hodošan, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
JALSOVEC /danas Jalkovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
JURCHEVECZ /danas Jurčevec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
JUROVECZ /danas dio Lapšine, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
IVANOVECZ /danas Ivanovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
INFERIOR KRALYEVECZ /danas Donji Kraljevec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo
Althan
FÖLSŐKRÁLOVECZ (Felsőkrályevec) /danas Gornyi Kraljevec, Hrvatska/ →
gr. Mihajlo Althan
KRISOVECZ /danas Kiževci, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
KURSANECZ /danas Kuršanec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
LAPSINA /danas dio Lapšine, Hrvatska/, JUROVECZ /danas dio Lapšine,
Hrvatska/, BUKOVJE /danas dio Lapšine, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
LAPŠINA /danas dio Lapšine, Hrvatska/ → Čakovečki pavlini
LÉGRÁD /danas Legrad, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
MACZINECZ /danas dio Mačinca, Hrvatska/ i OBRESANECZ /danas dio Mačinca, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
MACZINECZ /danas dio Mačinca, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
MACHKOVECZ (Macskócz) /danas Mačkovec, Hrvatska/ → Čakovečki pavlini
MAROFF /danas Marof, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
MIHÁLYEVECZ INFERIOR (Alsómihályevec) /danas Donji Mihaljevec, Hrvatska/ → posjednik manjeg dijela: gr. Mihajlo Althan, Gábor Forintos
MIKLOVECZ /danas Miklavec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
MIKLOVECZ /danas Miklavec, Hrvatska/ i FERKETINECZ /danas Ferketinec,
Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
MONTE GORICHICZA /danas Goričica, Hrvatska/ → Vucsák Imre, Vucsák
Györgyné, Vucsák György, gr. Mihajlo Althan
MURASZERDAHELY /danas Mursko Središće, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan,
manji posjednici: Franjo Farkas i župa
488
NEDELICZ /danas Nedelišće, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan, nedelišćanska
župa
NOVÁKOVECZ /danas Novakovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan, manji posjednici: Mihály Tüttösy, Mihajlo Tomašić
OBRESANECZ /danas dio Mačineca, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
OPPOROVECZ /danas Oporovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
OREHOVICZA /danas Orehovica, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
OTTOK /danas Otok, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
PÁLOVECZ /danas Palovec, Hrvatska/ → Baltazar Tuštić, Antun Berke, prema
popisu naselja: gr. Mikša Althan
PEKLENYICZA /danas Peklenica, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
PERHOVECZ /danas Prhovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
PERLAK /danas Prelog, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan, preloška župa
PODBRESZT /danas Podbrest, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
POTTUREN /danas Podturen, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
POTTURNYA (isto što i prethodno, mađarski)
PRATIANECZ /danas Bratijanec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
FÖLSŐ- i ALSÓPRETETINECZ /danas Pretetinec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo
Althan, manji p.: gospodin Vály
PRESZEKA /danas Preseka, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
PRIBISZLAVECZ /danas Pribislavec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
ALSÓPUSZTÁKOVECZ /danas Donji Pustakovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
PUSZTAKOVECZ INFERIOR II. (Alsópusztákovecz) /danas Donji Pustakovec,
Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
RÁCZKANISA /danas Raskrižje, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
POSSESSIO SANCTI MICHAELIS /danas Sveti Martin na Muri, Hrvatska/ →
gr. Mihajlo Althan
SÁBNIK /danas Žabnik, Hrvatska/ → Prema popisu naselja: gr. Franjo Althan i
Mikša Althan, kasnije obitelj Feštetić. Na tabelama urbara se ne spominje.
SÁFFÁRSZKO /danas Safarščak, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
SENKOVECZ cum ZASZAD /danas Šenkovec, Hrvatska/ → Čakovečki pavlini
SISKOVECZ /danas Žiškovec, Hrvatska/ → župa sv. Mihovila. Prema popisu
naselja: gr. Ivan Althan, i ZEBANECZ → manji posjednici: nasljednici Pavla
Zerpaka, Pavao Dvorniković Pavao i Antun Šomšić
STEFFANECZ /danas dio Štefaneca, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
STRÁHONINECZ /danas Strahoninec, Hrvatska/→ gr. Mihajlo Althan, Pókáné,
strahoninečka župa
STRELECZ /danas Strelec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
489
STRIDO /danas Štrigova, Hrvatska/ → manji posjednici: gr. Mihajlo Althan,
konvent čakovačkih pavlina, štrigovačka župa
SZAVSZKAVESZ /danas Savska Ves, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
STRUKOCZ /danas Strukovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
SZENTMÁRIA /danas Sveta Marija na Muri, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
SZENTMÁRTON /danas Sveti Martin na Muri, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan,
manji posjednici: župa u Svetom Martinu, Josip Horvath, Pavao Kregar
SZLÁKOVECZ /danas Slakovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan, manji p.: gospodin Czinderi
SZIVICZA /danas Sivica, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
SZLATIVNYÁK /danas Veliki Slatnjak, Hrvatska/, TERNOVCHÁK /danas Mali Slatnjak, Hrvatska/, GRABROVNIK /danas Grabovnik, Hrvatska/ → gr.
Mihajlo Althan
SZOBOTICZA /danas Mala Subotica, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
SZTANETINECZ /danas Stanetinec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
SZTRÉLECZ /danas Strelec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
TERNOVECZ /danas Trnovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
TUKOVECZ /danas Tuhovec, Hrvatska/ i GANICZA /vjerojatno danas dio Tuhoveca, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
TURCHISCHE /danas Turčišće, Hrvatska/, i DVORISCHE /danas Turčišće-Dvorišće, Hrvatska/ → Oszterhueber Antun i Franjo
TÜSKÉSSZENTGYÖRGY /danas Sveti Juraj u Trnju, Hrvatska/ → gr. Mihajlo
Althan
VERCHICHA (Vescsica) /danas pripada Štrigovi, Hrvatska/ i GLOBOKA (Globoko) /danas dio Štrigove, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
VERHOVLANY /danas Vrhovljan, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
VRATISINECZ /danas Vratišinec, Hrvatska/ → Forintos Gábor
VULLARIA /danas Vularija, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
ALSÓVIDOVECZ /danas Donji Vidovec, Hrvatska/ → gr. Mihajlo Althan
VIDOVECZ SUPERIOR (Felsővidovecz) /danas Gornji Vidovec, Hrvatska/ →
gr. Mihajlo Althan
ZEBANECZ /danas Zebanec Selo, Hrvatska/ → mali posjednici: nasljednici Pavla
Zerpaka, Pavao Dvorniković, Antun Šomšić
490
ORTE DES MURINSEL-KREISES
IN DER ZEIT DES URBARIALPATENTS
ORTSVERZEICHNIS
BADLICHAN /heute Badlican, Kroatien/ → Graf Michael Althan
BELLICZA /heute Belica, Kroatien/ → Graf Michael Althan, Pfarrbezirk Belicza
BENKOVECZ /heute Benkovec, Kroatien/ → Kleinere Besitzer: Graf Michael Althan, János Vucsák, Pfarrbezirk Sobotica. Fragepunkt: Ferenc Augustics
BOGDÁNOVECZ /heute Bogdanovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
BORKE /heute Gornji Mihaljevec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
BREZJE /heute Kroatien/ → verw. Ádámné Vinkovics Terézia Cserenkó. Nach
dem Ortsregister: József Vida, Familie Graf Althan
BREZOVECZ /heute Brezovce, Kroatien/ → Graf Michael Althan
BUKOVJE /heute Teil von Lapsina, Kroatien/ → Graf Michael Althan
CHESZIANCZY /heute Cestijanec, Kroatien/ → Graf Michael Althan. Nach dem
Ortsregister: Familie Graf Althan und Pfarrer von Strido
CHRECHAN /heute Crecan, Kroatien/ → Graf Michael Althan
CZYRKOVLYAN /heute Cirkovljan, Kroatien/ → Graf Michael Althan
CSÁKTORNYA /heute Cakovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
CSEHOVECZ /heute Cehovec, Kroatien/ → Antal Somssich, Zsigmond Berke,
Graf Michael Althan
CSUKOVECZ /heute Cukovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
DEKANOVECZ /heute Dekanovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan, Pfarrbezirk Belicza
DOMASINECZ /heute Domasinec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
DRAGOSZLAVECZ /heute Dragoslavec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
DRASIMERECZ /heute Drzimurec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
DRASKOVECZ /heute Draskovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
DUBROVA (Dobrova, Felsődobrova) /heute Gornja Dubrava, Kroatien/ → Graf
Michael Althan, Antal Somssich
FELSŐDOBRAVA /heute Gornja Dubrava, Kroatien/ → Graf Michael Althan,
Antal Somssich
FERKETINEC /heute Ferketinec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
FÖLSŐMIHÁLOVEZC /heute Teil von Gornji Mihaljevec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
GARDINOCZ /heute Gardinovec, Kroatien / → Graf Michael Althan, Antal Somssich. Fragepunkt: Herrschaft Inkey, Ferenc Dominis, Herr Stroh
491
GERHÁVECZ /heute Grkavescak, Kroatien/ KONCZOVDOL /heute Donji Koncovcak, Kroatien/ KRACSINOVECZ /heute Krci, Kroatien/→ Graf Michael
Althan
GIBINA /heute Gibinscak, Kroatien/ → Graf Michael Althan
GORICZICZA /heute Goricica, Kroatien/, PERHOVECZ /heute Prhovec, Kroatien /, BORKE /heute Teil von Gornji Mihaljevec, Kroatien/, HERNYE / heute Hernjakovcina, Kroatien/, PRESZEKA /heute Preseka, Kroatien/→ Graf
Michael Althan
HEMUSEVECZ /heute Hemusevec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
HERNYE /heute Hernjakovcina, Kroatien/ → Graf Michael Althan
ALSÓHRASCSÁN /heute Donji Hrascan, Kroatien/ → Graf Michael Althan, János Kóss
HUDOSAN /heute Hodosan, Kroatien/ → Graf Michael Althan
JALSOVEC /heute Jalsovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
JURCHEVECZ /heute Jurcevec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
JUROVECZ /heute Teil von Lapsina, Kroatien/ → Graf Michael Althan
IVANOVECZ /heute Ivanovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
INFERIOR KRALYEVECZ /heute Donji Kraljevec, Kroatien/ → Graf Michael
Althan
FÖLSŐKRÁLOVECZ (Felsőkrályevec) /heute Gornyi Kraljevec, Kroatien/ →
Graf Michael Althan
KRISOVECZ /heute Kizovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
KURSANECZ /heute Kursanec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
LAPSINA /heute Teil von Lapsina, Kroatien/, JUROVECZ /heute Teil von Lapsina, Kroatien/, BUKOVJE /heute Teil von Lapsina, Kroatien/ → Graf Michael Althan
LAPSINA /heute Teil von Lapsina, Kroatien/ → Graf Michael Althan
LESZKOVECZ /heute Leskovec, Kroatien/ → Paulinerorden von Chakaturn
LÉGRÁD /heute Legrad, Kroatien/ → Graf Michael Althan
MACZINECZ /heute Teil von Macinec, Kroatien/ und OBRESANECZ /heute
Teil von Macinec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
MACZINECZ /heute Teil von Macinec, Kroatien / → Graf Michael Althan
MACHKOVECZ (Macskócz) /heute Makovec, Kroatien/ → Paulinerorden von
Chakaturn
MAROFF /heute Marof, Kroatien/ → Graf Michael Althan
MIHÁLYEVECZ INFERIOR (Alsómihályevec) /heute Donji Mihaljevec, Kroatien/ → Kleinere Besitzer: Graf Michael Althan, Gábor Forintos
MIKLOVECZ /heute Miklavec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
492
MIKLOVECZ /heute Miklavec, Kroatien/ und FERKETINECZ /heute Ferketinec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
MONTE GORICHICZA /heute Goricica, Kroatien/ → Imre Vucsák, Györgyné
Vucsák, György Vucsák, Graf Michael Althan
MURASZERDAHELY /heute Mursko Sredisce, Kroatien/ → Graf Michael Althan, Kleinere Besitzer: Ferenc Farkas und das Pfarrbezirk
NEDELICZ /heute Nedelisce, Kroatien/ → Graf Michael Althan, Pfarrbezirk Nedelicz
NOVÁKOVECZ /heute Novakovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan, kleinere
Besitzer: Mihály Tüttösy, Mihály Tomasics
OBRESANECZ /heute Teil von Macinec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
OPPOROVECZ /heute Oporovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
OREHOVICZA /heute Orekovica, Kroatien/ → Graf Michael Althan
OTTOK /heute Otok, Kroatien/ → Graf Michael Althan
PÁLOVECZ /heute Palovec, Kroatien/ → Boldizsár Thustics, Antal Berke. Nach
dem Ortsregister: Graf Miksa Althan
PEKLENYICZA /heute Peklenica, Kroatien/ → Graf Michael Althan
PERHOVECZ /heute Prhovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
PERLAK /heute Perlog, Kroatien/ → Graf Michael Althan, Pfarrbezirk von Perlak
PODBRESZT /heute Podbrest, Kroatien/ → Graf Michael Althan
POTTUREN /heute Podturen, Kroatien/ → Graf Michael Althan
POTTURNYA (identisch mit dem obigen Ortsnamen, nur auf Ungarisch)
PRATIANECZ /heute Bratyanec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
FÖLSŐ- und ALSÓPRETETINECZ /heute Pretetinec, Kroatien/ → Graf Michael
Althan, Fragepunkt: Herr Vály
PRESZEKA /heute Preseka, Kroatien/ → Graf Michael Althan
PRIBISZLAVECZ /heute Pribislavec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
ALSÓPUSZTÁKOVECZ /heute Donji Pustakovec, Kroatien/ → Graf Michael
Althan
PUSZTAKOVECZ INFERIOR II. (Alsópusztákovecz) /heute Donji Pustakovec,
Kroatien/ → Graf Michael Althan
RÁCZKANISA /heute Razkrizje, Kroatien/ → Graf Michael Althan
POSSESSIO SANCTI MICHAELIS /heute Sveti Martin na Muri, Kroatien/ →
Graf Michael Althan
SÁBNIK /heute Zabnyik, Kroatien/ → nach dem Ortsregister: Graf Ferenc Althan und Miksa Althan, später die Familie Festetits. In der urbarialen Tabelle
wird nicht erwähnt.
493
SÁFFÁRSZKO /heute Safarscak, Kroatien/ → Graf Michael Althan
SENKOVECZ cum ZASZAD /heute Senkovec, Kroatien/ → Paulinerorden von
Chakaturn
SISKOVECZ /heute Ziskovec, Kroatien/ → Pfarrbezirk von Szentmihály. Nach
dem Ortsregister: Graf Johann Althan, und ZEBANECZ → Kleinere Besitzer:
Erben von Pál Zerpák, Pál Dvornikovics und Antal Somssich
STEFFANECZ /heute Teil von Stefanec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
STRÁHONINECZ /heute Strahoninec, Kroatien/→ Graf Michael Althan, Frau
Pókáné, Pfarrbezirk von Stranoninecz
STRELECZ /heute Strelec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
STRIDO /heute Strigova, Kroatien/ → Kleinere Besitzer: Graf Michael Althan,
Konvent des Paulinerordens von Chakaturn, Pfarrbezirk von Strido
SZAVSZKAVESZ /heute Savska Ves, Kroatien/ → Graf Michael Althan
STRUKOCZ /heute Strukovecz, Kroatien/ → Graf Michael Althan
SZENTMÁRIA /heute Sveta Maria na Muri, Kroatien/ → Graf Michael Althan
SZENTMÁRTON /heute Sveti Martin na Muri, Kroatien/ → Graf Michael Althan, kleinere Besitzer: Pfarrbezirk von Szentmárton, József Horváth, Pál
Kregár
SZLÁKOVECZ /heute Slakovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan. Fragepunkt:
Herr Czinderi
SZIVICZA /heute Sivica, Kroatien/ → Graf Michael Althan
SZLATIVNYÁK /heute Veliki Slatnjak, Kroatien/, TERNOVCHÁK /heute Mali
Slatnjak, Kroatien/, GRABROVNIK /heute Grabrovnyik, Kroatien/ → Graf
Michael Althan
SZOBOTICZA /heute Mala Subotica, Kroatien/ → Graf Michael Althan
SZTANETINECZ /heute Stanetinecz, Kroatien/ → Graf Michael Althan
SZTRÉLECZ /heute Strelec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
TERNOVECZ /heute Trnovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
TUKOVECZ /heute Tupkovec, Kroatien/ und GANICZA /heute wahrscheinlich
Teil von Tupkovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
TURCHISCHE /heute Turcisce, Kroatien/, und DVORISCHE /heute TurcisceDvorisce, Kroatien/ → Antal und Ferenc Oszterhueber
TÜSKÉSSZENTGYÖRGY /heute Sveti Juraj u Turmu, Kroatien/ → Graf Michael
Althan
VERCHICHA (Vescsica) /heute gehört zu Strigova, Kroatien/ und GLOBOKA
(Globoko) /heute gehört zu Strigova, Kroatien/ → Graf Michael Althan
VERHOVLANY /heute Vrhovljan, Kroatien/ → Graf Michael Althan
VRATISINECZ /heute Vratisinec, Kroatien / → Gábor Forintos
494
VULLARIA /heute Vularija, Kroatien/ → Graf Michael Althan
ALSÓVIDOVECZ /heute Donji Vidovec, Kroatien/ → Graf Michael Althan
VIDOVECZ SUPERIOR (Felsővidovecz) /heute Gornji Vidovec, Kroatien/ →
Graf Michael Althan
ZEBANECZ /heute Zebanec Selo, Kroatien/ → Kleinere Besitzer: Erben von Pál
Zerpák, Pál Dvornikovics, Antal Somssich
495
496
A Muraköz térképe. Rézmetszet Johann Matthias Korabinsky „Atlas regni Hungariae portatilis” című,
Bécsben 1804-ben megjelent könyvéből. (Göcseji Múzeum Történeti Gyűjteménye)
HELYNÉVMUTATÓ
NAZIV MJESTA INDEX
ORTSREGISTER
Adria, 237
Agram lásd Zagrab, 462
Also Domboru, 98, 117, 125, 144, 333
Alsó Hraschan, 337
Also Kralyocz (Also Kraliocz, Also
Kraljocz, Also Kraloucze, Also
Kralyoucz, Alsókrálóc,
Alsókrályocz), 101, 118, 127, 128,
145, 157, 161, 350, 354, 356, 364,
406
Also Lendua, 94
Also Mihaliocz (Mihaliovecz,
Mihaloycz), 100, 127, 334
Alsó Pusztakoucz, 334
Also Steffancz, 106, 120, 133, 147
Also Thárház, 94
Altarcz avagy Sancta Maria, 100, 117,
127, 333
Altarecz, 162
Argianicza (Argyanicza), 408, 423
Babbichevacz, 383
Baccariczka, 237
Badlichani (Badlichany, Badliczany,
110, 122, 137, 318
Bakar, 93, 397
Bakouach, 195
Bannichoczy (Banichouiczy), 197,
200
Beaczonicham, 382
Belinchak (Belinschyak,
Bellinschak), 300, 402, 419, 420
Belinschak Maior, 253, 371
Belinschak Minor (Belinschyak
Minor, Belinsczyak Minor), 255,
301, 371, 403
Belleszt lásd Bukouacz, 384
Bellicza (Belicsa, Belliza,
Belliczensis), 157, 162, 331, 387,
454
Benkocz (Benkoucz), 132, 158, 338
Berlagh, 167
Berleniczy, 382
Bersetsch, 464
Bisztricza (Bistricza, Biztricza,
Byztricza, Pistrizeha), 252, 298,
371, 403, 421
Biuolzky Maroff, 96
Bodbichani, 149
Bonschina, 167
Bosiako (Bossileuo, Boziako), 164,
202, 231, 241
Boxin, 94
Brachancz (Batyancz, Brachiancz,
Bratyancz, Brattyancz), 114, 141,
157, 327, 369, 404, 443
Brachionzky Vinograd, 96
Bratkoucz, 297
Brayda, 394
Brazanzky, 96
Brevye, 386
Brezana (Brezane, Breszana), 197,
199, 201, 382
Brezicza, 384
497
Brezie (Brezje, Breszye, Breszje,
Breszie), 116, 123, 143, 151, 323,
381
Brezoucz, 322
Brezouiczka, 233
Brezth (Breszth, Brezt, Brezdh), 104,
119, 131, 146, 338
Bribir (Briber), 93, 238, 393, 394
Broczko Zelo, 192
Brod (Brodiensis, Brodh), 104, 191,
235, 381, 382, 386, 387, 388, 390,
393, 394
Buccaricza, 399
Budin, 382
Bukari, 236, 237
Bukonye Veliko, 384
Bukouacz (Bukoucz, Bukovicza,
Bukovics), 115, 141, 150, 192, 384,
454
Buthiani, 256
Buzincz (Buznich, Buszincz), 111,
138, 319
Canisa (Canissa, Kanisa,
Canisiensis, Canisaisch), 93, 163,
243, 457, 458, 474
Carlostad, 233, 234, 236, 240, 241,
384
Catanschak, 371
Chaktornya (Chaktorna,
Chaktornia, Chaktornja,
Chyaktornia, Chyaktorna,
Chyaktornya, Chyaktornyensis,
Czaktorna, Czaktornya,
Czyaktornya, Csaktorna,
Csaktornia, Csaktornja,
Csaktornya, Csáktornya,
Csyaktornya, Tschakhaturn), 93,
94, 95, 98, 152, 161, 162, 163, 167,
203, 209, 210, 216, 228, 230, 250,
257, 259, 261, 281, 306, 307, 309,
498
312, 341, 344, 350, 363, 364, 369,
370, 371, 372, 373, 400, 403, 414,
416, 417, 420, 428, 429, 431, 432,
446, 447, 450, 451, 453, 454, 458,
466, 468, 470, 474, 479
Chargoucz, 379
Chartak, 405
Cherdak, 370
Chernecz, 134, 373
Chernik Mlakah, 368
Chestiancz, 322
Chirquenschak, 383
Chordoncz, 282
Chrechan (Chreczan, Chrechon),
110, 121, 137, 148, 316
Chrissani, 239
Christanoucz, 370
Colapis (Collapis, Colappis), 165,
166, 168, 176, 186, 383, 384, 390
Conrana, 464
Crisiensis
comitatus, 94
milites, 243
Croatia, 93, 211, 470, 475
Czabar, 236
Czehouch, 335
Cziganschak (Czigantchyak,
Chiganschyak), 95, 305, 411, 413
Cziglenicza, 383
Czinderyanus, 295, 296, 307
Czirkoueniczka, 238
Czirkovljan (Czirkoulan,
Czirkoulany, Czirkoulian,
Czirkouljan, Czirkoulyan), 102,
118, 128, 145, 336, 409, 413
Czirqvenicza, 395, 399
Czizmazia, 367
Czvetossincz (Czuctosinch,
Czuetossoncz), 99, 126, 333
Csakoucz, 406
Csartak, 422
Cserni Mlakah, 442
Csizmazia, 114, 438
Csordak, 251
Csukoncz (Chukoucz,
Czukouiczensis), 230, 289, 291
Darabosicza, 406
Dekanocz (Dekanoucz, Denkouczi),
117, 144, 162, 330, 442
Delnicze (Delincze), 388, 390
Deverchecz (Deueczorczy), 105, 131
Dobravchy (Dobrauczy), 177, 187
Dobrenti, 382
Dolnysze Polje, 97
Doloni, 394
Domassincz, 117, 124, 144, 151, 155,
330
Donkonczi (Donkoucz), 123, 368
Dornichi, 381
Dragoszlaucz, 320
Draviczka, 242
Dravus (Drauus, Drava), 161, 162,
210, 250, 252, 253, 254, 255, 295,
298, 300, 301, 302, 303, 309, 342,
371, 372, 402, 403, 404, 408, 410,
412, 415, 419, 420, 421, 426, 429,
450, 470, 474, 475
Drazimerczy (Drasimercz,
Drasmierczi), 105, 132, 147, 337
Drevenik (Dreuenik, Dreuanik), 93,
239, 395
Drusiloucz, 100, 127, 144, 333
Dubrava, 299
Dubravicza, 299
Dugom Inua, 367
Dugom Nyvam, 438
Duhnize, 379
Duorische (Duorischie, Duorischye),
147, 198, 200, 381
Duplenszka (Duplepszka), 271, 376
Dvilla, 190
Ergiavacz (Ergiauach, Ergyauicze,
Eryanicza), 172, 182, 252, 370
Falussiana, 306
Felsö (Felső) Vidocz, 107, 134, 340
Felső (Fesső, Fölsö) Domboru, 110,
121, 137, 149, 318
Felső (Fölső) Steffancz (Stephancz),
106, 120, 133, 147, 340
Felső Hracsan (Felső Hraschian,
Felső Hraschina, Fölső
Hraschan), 109, 136, 148, 315
Felsö Nagy Mihalocz (Felső Nagy
Mihaloucz, Felső Nagy
Mihalyocz, Felső Nagy
Mihalyoucz), 110, 122, 137, 149,
317
Felsö Puztakovecz, 107
Felsőkrályocz (Felso Kralioucz,
Felso Kralyocz, Felső
Kraliouecz, Felső Kraljocz,
Felsőkrálóc, Felsőkrályocz,
Fölső Királyocz, Fölső
Krallyocz, Fölső Kralyocz,
Fölsö Kralyoucz), 97, 161, 230,
329, 343, 344, 346, 348, 350, 354,
364, 407
Ferkanocz (Ferkanouc, Ferkanoucz,
Ferkanovez lásd Gyurkeny,
Silvestris is), 111, 122, 256, 324
Firzouljan, 162
Fölső Kys Mihalyouch, 324
Fölső Pusztakocz, 333
Fussine, 391
Galliak, 266
Gardinocs, 454
Gardinoucz (Gardinocz,
Gerdinouch, Gerdinoucz), 111,
117, 122, 124, 138, 144, 149, 152,
157, 319, 330
499
Gaya, 379
Gerdak, 266, 376
Gerhaueczky Ribnjaki, 95
Gibina, 112, 139, 472
Giurgancz, 118
Globetha (Globetta, Glubetka), 254,
301, 371, 403, 420
Globoko, 112, 139
Glogonicza Quercinae, 376
Glogoniza, 271
Gmanizchma, 379
Goldburg, 466, 478
Gollyak, 376
Goncza, 385
Gora Domitrovicza, 381
Gora Odkopa, 381
Gora Skothovicza, 381
Gora va Ketthichik, 381
Gordon, 166
Gorichan (Gorchany, Gorichany,
Goricza, Goriczan, Goritschan),
97, 161, 162, 191, 194, 248
Gornya Hrasztouicza, 381
Gornye Polje, 97
Grabsunik, 454
Gradischak (Gradische,
Gradischyae, Gradisczye,
Gradiska), 296, 346, 367, 368, 408,
414, 438, 442
Gratanima (Gratanina), 252, 370, 423
Gräz, 456, 457
Greguriczeno Szello, 389
Grisane (Grisanj), 93, 394, 399
Grobnik (Gróbnik), 93, 236
Groynicza, 383
Gyallakocz, 409, 414
Győrkiny lásd Gyurkeny, 371
Gyurgyancz (Gyurgiancz,
Gyurgicheucz), 101, 127, 132
500
Gyurkeny vagy Silvestris, lásd
Ferkanocz, 256
Habunouez, 274
Hemussoucz, 335
Hernetics, 190
Hladika, 379
Hlapsina (Hlapshina, Hlapiczina),
114, 122, 140, 150, 454
Hodinczy, 381
Hodossan (Hudossan, Hudossán),
101, 118, 127, 145
Hodragy, 163
Hotoncz, 282
Hraschan (Hraschany, Hraschjan,
Hraschjany, Rhaschan), 120, 132,
147, 155, 403, 420
Hrastie, 234
Hrelim (Hrellin, Hrelni), 93, 239,
396
Husin, 169, 179
Inferior Priliszie, 381
Inferioris Campi, 422
Insula (Inßul, Insul), 163, 298, 304,
308, 313, 341, 342, 344, 345, 347,
365, 373, 402, 404, 420, 449, 451,
452, 453, 456, 457, 458, 459, 461,
462, 463, 464, 465, 474, 479
Insula Muraköz (Murakeöz,
Murakes, Murakosz, Murakoz,
Muraköcs, Murakös, Murakösz),
162, 163, 230, 246, 247, 276, 277,
309, 313, 342, 350, 365, 401, 415,
418, 429, 432, 446, 447, 448, 450,
451, 452, 453, 454, 456, 460, 463,
466, 479
Interovecz, 271, 376
Ivanoucz (Juanoucz), 106, 120, 133,
147, 340
Jagovicz (Jagovich, Jakouchy,
Jakouczi), 192, 195, 274, 378
Jalseő Lugh, 162
Jalsom (Jalsiem), 368, 442
Jalsovecz, 112, 139
Jarche Polcze, 381
Jazokouecz, 243
Jesanouez (Jeszenouacz), 265, 375
Jurchichencz, 337
Juriouecz, 113
Kachak, 395
Kachika, 191
Kapnovecz, 378
Kaponia, 408
Katanschak (Katanschyak), 254, 300,
402, 419
Kerch (Kercz, Kerczy), 166, 167, 234,
252, 368, 369, 370, 384, 423, 439,
445
Kerczeunia, 386
Kernessichi, 382
Kis Domboru, 111, 137, 318
Kis Mlaka, 244
Knisina (Knesina), 396, 397, 398
Konczoudol (Konchowdel,
Koncoudoll, Konczuodol), 150,
369, 421, 443
Kota avagy Vyffalu, 101
Kotoriba (Kothoriba, Kottoriba),
252, 259, 298, 309, 372, 403, 408,
415, 421
Kotta avagy Vasfalu, 127
Kozlouschak Rakichiana, 255
Krachinoucz, 115, 123, 142, 369, 443
Kralievicska
nova, 238
vetus, 397
Kralyoucz, 284, 286, 297, 299, 334,
404
Kraschicz, (Kraschics, Krashiz,
Krassich), 168, 178, 190, 382, 384
Krisoucz (Krisouczecz), 161, 404
Kristanoucz (Kristanocz,
Krisztanoucz), 116, 123, 124, 143,
150, 151, 323, 325, 424
Kuczanouczy, 202
Kupchina (Kupczina, Kupcsina),
169, 179, 382
Kupicza, 390
Kupnik (Kupnenik), 388
Kurillovecz (Kurilocz), 244, 381, 383
Kursancz (Kurssancz, Kussani,
Kussarouicz), 107, 121, 134, 231,
266, 341, 415
Kuthna Viniodine, 381
Kuzanouczy, 199
Ladissich, 194, 196
Lagradacz, 397
Lapsina, 367, 369, 373, 431, 438, 441,
443, 446, 472
Laxenburgh, 480
Lazine (Laz, Lazina), 383, 389, 397,
439
Legrad (Légrád, Légrádh), 163, 230,
231, 252, 259, 295, 296, 298, 303,
307, 309, 310, 342, 346, 372, 373,
403, 414, 415, 416, 421, 428, 429,
458, 459, 472
Leszkouacz, 381
Lich (Licz), 240, 392
Lika, 392
Likpirichi, 376
Liszichine, 384
Lohoucz, 111, 122, 138, 319, 369
Lohoucz Szlatnyak, 443
Loinicza (Loynicza), 201, 375
Lokay, 394
Lomnicza, 198, 245
Lonich, 381
Lonicz na Honiskom, 381
Lopatincz (Loppatincz), 116, 143,
324
501
Lopunza, 387
Lorettenbergh, 304
Losiniza, 263
Luka, 397
Lypmizii, 266
Machincz, (Machinch, Machinecz,
Maczincz), 110, 121, 136, 148, 162,
251, 282, 317, 370, 405, 422
Maczkouecz (Mackovcz), 266, 376
Magnus Campus avagy Veliko Polje,
251, 291, 293, 370, 406, 422
Mála Dobrava, 407
Mali Kutecz, 163
Malistuk, 281
Marhatoucz, 116, 124, 143, 151, 325
Markouchina, 325
Maroff (Marhoff), 113, 140, 367, 368,
369, 438, 439, 443
Marran, 281
Martinszkih Szino Kosah
(Martinszkih Szinokussah), 368,
439
Martinusoucz (Martinuszocz,
Martinuszoucz), 111, 138, 319
Masichno, 190
Maykovecz, 233
Mayllandt, 449
Medueuara, 233
Metlika, 192, 195
Millouecz, 306
Miranecz (Mirancz), 167, 382, 383
Mitterburg, 463, 464
Mladina, 266, 376
Mlaka, 198, 200
Moravicza, 93, 387, 388, 390
Mosztarczi, 382
Mura, 161, 162, 163, 250, 252, 258,
298, 302, 303, 308, 309, 342, 345,
368, 371, 372, 404, 408, 410, 412,
502
415, 421, 426, 428, 429, 433, 434,
435, 439, 443, 450, 458, 475
Muraköz, lásd Insula Muraköz is,
162, 450
Muraszerdahely (Muraiszerdahely,
Muraizerdahely, Muray
Szerdahely, lásd Murzo
Szredische is), 259, 309, 328, 346,
372, 414
Muricza, 367, 433
Murschak (Murschyak), 162, 253,
299, 304, 371, 402, 419
Murstetten, 466, 478
Murzho Szredische, 162
Nagy Mező, 230
Nagy Steffancz, 107, 121, 134, 148
Nedelancz, 242
Nedelicz (Nedelicze, Nedelische,
Nedeliscse, Nedeliz, Nedölcze),
108, 121, 134, 135, 148, 162, 243,
259, 301, 309, 313, 314, 346, 365,
370, 372, 400, 403, 414, 415, 420,
428, 451, 471
Nemeth Uyuar, 412
Nezana, 388
Norcziuczecz, 106
Nouak Strigonzky, 96
Nova, 117
Nova Curia avagy Uyudvar, 258,
373, 441, 444, 446
Nova Vesz, 100, 126
Novak, 368, 443
Novakoucz, 117, 124, 144, 151, 330
Novaky, 192, 195, 385
Novi Kerch, 368, 442
Novi Tersack (Nova Terschaczk),
241, 242
Novigrad, 242
Obresancz (Obreseucz, Obressancz,
Obreszancz), 110, 121, 136, 148,
317
Opachnyak (Opaczniak,
Opacznyak, Opacsnyak,
Opochnyak), 254, 300, 371, 402,
419
Oporoucz (Oporouecz, Oporouez,
Opporoucz, Opporovecz), 102,
118, 128, 145, 254, 300, 336, 346,
402, 419
Opporonschak, 371
Oralizka (Oralyzka), 177, 187
Orehovicza, 105, 119, 131, 146, 339
Orluh, 384
Ostri Verh (Ostry Verh), 182, 183,
381
Oszebuinjaky Koy Zemly
(Oszebuinjaki Koi Zemaly), 176,
186
Osztravecz, 172
Osztryverh, 173
Otthouchina maior, 318
Ottok (Ottoch, Ottoh), 104, 119, 131,
146, 251, 253, 282, 299, 302, 303,
338, 370, 371, 402, 405, 419, 422
Ottoschina (Ottouschina,
Otthouchina), 110, 137, 318
Oucharnicza (Oucharnicza,
Owcharnicza), 95, 96, 281
Ozaly (Oszaly, Oszally, Ozali,
Ozally), 93, 164, 167, 168, 176,
186, 191, 203, 234, 235, 380, 389
Ozerie, 369, 443
Pabinoucz, 119
Pachika, 194
Paka, 385
Pallinoucz (Paulinocz), 105, 131, 147,
158, 336
Pallocz, 106, 132
Paszische, 358
Paulocz (Pauloucz), 120, 147
Paulofzi, 270
Peklenicza, 116, 123, 143, 150, 298,
323
Penechinche (Penechincze,
Penesincza, Penesnicze), 252,
370, 406, 423
Penichi, 382
Perhouczy, 318
Perlak (Perlagh), 102, 103, 118, 119,
128, 129, 145, 161, 162, 166, 167,
336, 347, 366, 372, 414, 428, 469
Pescouez, 263
Peszkoucz (Peszkouacz), 201, 375
Petronczy, 373
Pezkoucz, 198
Planina, 394
Pledebiz, 255
Pleskoucz (Plezkoucz, Plezkovaz),
122, 149, 324
Plitvicza, 379
Pod Duorani, 274
Pod Lonchan, 384
Pod Ztenami, 389
Podbrezje (Pobreszye, Pobretie,
Pod Brezie, Podbreschye,
Podbrezye), 166, 235, 381, 383,
384
Podgibina, 434
Podgradje, 173, 182
Podvoram, 378
Polagh Ternave, 96
Polena, 282
Poleue (Polyene), 370, 405, 422
Polye Szello, 383
Pomorja (Pomorje), 96, 97, 113, 114,
122, 140, 150, 162
Pomuria, 140
503
Poposcsak (Popoffschyak,
Popouschak, Popuscsak, 96, 305,
411, 413
Poridie, 379
Porochin, 296
Posony, 455
Potoche (Pottoche), 368, 442
Praeprochan (Praprochan), 115, 142
Pranutina (Prautina, Prauutina),
191, 194, 385, 386
Prekopa, 111, 122, 138, 149, 320
Prekresje (Pre kresze), 177, 187
Prekrissie, 382
Preszeka (Praeszeka), 161, 273, 274,
304, 378, 412
Pretetincz (Pretetrincz), 108, 121,
135, 314
Pri Lugu, 383
Pri Rebin, 383
Pribizlaucz (Bribizlauc, Pribicz,
Pribiczium, Pribiczy, Pribislaucz,
Pribiszie, Pribiszlauez), 117, 124,
144, 152, 169, 176, 187, 190, 195,
235, 257, 332, 369, 431, 445, 446
Priliszie, 192, 381
Pucz, 379
Purgaria, 171, 180, 192, 195, 385
Pusztakoucz (Pusztakovecz,
Puztakoucz), 101, 118, 127, 145,
155, 162, 370, 423
Quercina, 371, 375
Quercina Vranye, 375
Raczkanisa, 112, 122, 139, 149, 366,
431, 432, 436, 446, 471, 472
Radiancz (Radjancz, Radenicz,
Radonicz), 122, 149, 324, 386
Radoische (Raduische), 199, 201
Rakoncz, 374
Rakonok (Rakonak, Rokonok), 93,
164, 197, 199, 203, 374, 382
504
Rakouez (Rakouacz, Rakonacz,
Rakovez), 261, 264, 266, 267, 269,
274, 375, 378
Rakouicza (Rakonczicza,
Rakouincza), 252, 298, 371, 404,
421
Rasderto, 241
Razad, 143
Razdertnyak (Razdertinak,
Razdernyak), 254, 301, 371, 403,
420
Ribnik, 93, 164, 191, 203, 235, 385
Roszapalnik, 381
Rudae (Rude), 382
Sabnik, 367, 369, 438, 443
Safarska, 454
Sancta Helena (Szent Illona), 232,
373, 403, 420
Sancta Maria avagy Altarcz, 100, 117,
127, 333
Santovez (Santauecz), 95, 256
Sarye, 255, 301, 371
Satora, 266, 376
Savnik, 375
Scallae, 400
Scanika, 265
Scherneza, 271
Schwarcza, 240
Sclavonia, 93, 94, 402, 419
Semenia, 415
Silvestris lásd Gyurkeny, 256
Simighiensis
comitatus, 94, 475
Sipek, 180
Skednyem, 368, 442
Skorinczeuo Szello, 381
Smolchia Verh Zuelicza, 173
Stakorovicz, 233
Stanicz, 233
Starilugh, 403
Steffancz, 282, 340
Stephancsicza, 406
Stermecz, 415
Stertin, 378
Steyr, 456, 457
Strigo (Strigho), 111, 122, 138, 149,
162, 293, 295, 297, 321, 342, 369,
404, 408, 421, 443
Strigonschiak (Strigonschyak), 95,
305
Strigouzky, 304
Strigovo, 363
Strukoucz, 325
Superior Priliszie, 381
Superioris Campi, 422
Sypek, 170
Szaladiensis
comitatus, 93, 94, 163, 350, 453,
479
Szanyar, 415
Szarin (Szarie), 403, 420
Szatnik, 395
Szaunik, 199, 201
Szauzkavesz (Szauzka Vesz,
Szauszakvesz, Zauszkavez), 108,
121, 134, 148, 313
Szechia, 383
Szelcza, 238, 398
Szellih, 387
Szelnicza (Zelnicza, Zelina, Zellina,
Zelnicha), 114, 115, 123, 141, 142,
150, 162, 198, 200, 266, 267, 327,
369, 443
Szemenje, 163
Szent Georgy, 296
Szent Marton (Szentmartony), 369,
443, 454
Szent Marton avagy Thomasoucz,
322
Szent Mihaly, 144, 162, 332
Szent Vid (Szenth Vyd), 100, 126
Szerdahelly, 156, 162
Szeztine, 233
Szikzard, 94
Szivicza, 330
Szlakocz (Szlakocs, Szlakoucz), 320,
321, 454
Szmolcha (Zmeleza, Zmolchia,
Zmolcza) Verh, 177, 183, 187, 191
Szoboticza (Zoboticza), 106, 119,
120, 131, 132, 147, 336, 338
Szpasnik, 161
Szratiny, 274
Sztanetincz, 305, 306
Sztari Lugh (Sztarilugh), 255, 301,
371, 420
Sztermecz (Sztermercz), 304, 411,
413
Sztrazanie (Ztrasanye), 367, 438
Sztrelczi (Sztrelczy, Sztrelecz,
Ztrelczy), 114, 140, 369, 426, 443
Sztrohonincz, 314
Szuhobok, 411, 413
Tergh, 171, 180, 190, 384
Terhowiz, 178
Terkanoucz, 138, 143, 149
Ternava (Ternaua), 304, 426
Ternoucz, 109, 113, 136, 139, 150,
302, 320
Terschaczk Szeverin, 241
Tersztenjakoucz (Tersztenjakouecz,
Terzteniakouzki), 95, 115, 141
Tersztenyako, 421
Thomasoucz avagy Szent Marton,
322
Thomaszocz, 113
Thurnische, 330
Torchischja (Torchiscsia), 105, 120
Totouszka Szenokossa, 406
Tottoucz, 107, 121, 134, 148, 341
505
Tovioz, 392
Traunik, 166
Trescheno, 235, 382, 383
Tufinenti, 394
Tupkouczy, 320
Turan (Turani), 167, 245
Turchischa, 414
Turniscsa (Turnische, Turnischye,
Turnyischa), 230, 286, 289, 302,
412, 454
Turopolia, 244
Turstische, 303
Ugrishincz, 111
Ujjvodinis (Wywodina), 183, 191
Uy maior, 421
Uyudvar (Uy udvar avagy Nova
Curia), 368, 431, 446
Valletich (Vallesich), 199, 201
Varasd, 94, 242, 243
Vasfalu avagy Kotta, 127
Vaszchak, 379
Veliki Maroff, 95
Veliki Vinograd, 378
Veliko Polje (Veliko Polye, Veliko
Pollye, Velikopolye avagy
Magnus Campus), 97, 251, 350,
357, 360, 364, 370, 406, 422
Velikom Stuku, 367, 438
Veliky Vinagrad, 274
Vely Koucty, 381
Venedig (Veneto), 464
Verbovecz (Verboucz, Verbouez),
164, 202, 203, 267, 270, 271, 272,
377
Verbugla (Verbula, Verbulia,
Verbulya), 252, 253, 287, 298, 299,
371, 402, 404, 419, 421
Verbuvacz, 376
Verhoucz (Verhouch, Werkoucz),
169, 177, 188, 190, 381
506
Verhoulany (Verhoulian,
Verhouliany, Verhouljan), 113,
140, 369, 443
Verhu, 382
Vertom, 368
Veschicza (Veschicze), 367, 436, 437,
446
Vidocz, 162, 421
Vidoucz (Vidoncz, Vidouecz,
Vidouez), 162, 252, 282, 298, 404
Vinodina, 381
Vinodol (Vinodl), 93, 238, 395, 397
Vinszka (Vinisca) Superior, 271, 376
Vinszka (Vinischa) Inferior, 271,
376
Vranie, 265
Vratina Vetz, 381
Vratisincz (Vratinsicz, Vratissincz,
Wratistincz), 116, 124, 143, 151,
326
Vu Bregu, 383
Vuchenicha, 379
Vucke, 271
Vucsak, 266
Vukoua Goricza, 195
Vukoua Goricza (Wukova Goricza),
192, 381
Vuky Quercinae, 376
Vullaria (Vlyaria, Vularia, Vularie,
Vularye, Vulgaria, Vuljaria,
Vullaria, Vullyaria, Wlyaria,
Wularia, Wuljaria), 97, 230, 254,
300, 302, 307, 339, 342, 350, 360,
362, 364, 403, 405, 420
Vyffalu avagy Kota, 101
Wien, (Vienna, Wienn), 452, 453,
456, 461, 467, 480
Winodina, 173
Wkanouch, 320
Wuchkoucz (Vuchkoucz), 113, 140,
369
Wugim, 96
Wugrissincz, 138
Wük, 94
Zablancz, 404, 443
Zacharias, 159, 189, 306, 411, 413
Zadobawje, 180
Zaduorczi (Zadoborcz), 382
Zagrab, 204, 233
Zagrabiensis
capitulum, 349, 417, 430, 451
civitas, 244
comitatus, 93, 164, 231, 244, 245
domo, 233
ecclesia, 94, 479
episcopus, 211, 246, 276
Zagradecz, 397
Zaklnik, 379
Zalughi, 386
Zaluka, 385
Zamlach, 378
Zamoborcz, 197, 200
Zanertom, 442
Zaszad (Zazad), 123, 151, 324
Zauech, 190
Zaunisch, 265
Zebonincz (Zebancz, Zebboncz,
Zeboncz, Zebonencz), 114, 123,
141, 150, 297, 327, 369
Zebonzky Ribnjaky, 96
Zehrinicza, 376
Zelnienses, 262
Zenkouecz (Zenkouchy, Zenkovczy,
Zenkovicz), 173, 183
Zerdahely (Zerdahel), 115, 123, 142,
150
Zerkoucz, 381
Zlapno, 234
Zlatinschiak (Zlatinschak,
Zlattinyak), 112, 122, 139, 369
Zoboricza, 105, 158, 162
Zodobarje, 171
Zorkovecz (Zoikoucz, Zorkoucz),
169, 179, 381, 382
Ztanetincz (Sztanetincz), 111, 137,
149, 157, 305, 319
Ztar, 394, 397
Ztelnak, 386
Ztrahonincz, 108, 134
Ztranicza, 386
Zuhobok, 96
Zuirniak (Zuernjak, Zuirnyak), 95,
97, 161, 412, 418
Zurchay, 242
507
A Zalai Gyűjtemény sorozatban eddig megjelent:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1848. 1974.*
Tanulmányok (régészeti, történelmi, néprajzi). 1974.*
Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. 1975.
Béli József: Az 1945-ös földreform Zala megyében. 1976.
Tanulmányok Deák Ferencről. 1976.*
Régészeti tanulmányok. 1977.
Szentmihályi Imre: Hetés és a Lendvavidék néprajzi sajátosságai. 1977.*
Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1978.*
Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. 1978.
Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. 1979.
Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között. 1979.
Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1979.
Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember népdalkincse. 1981.*
Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető. 1980.*
Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. 1980.
Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1980-1981.
Petánovics Katalin: Liber contractuum. A keszthelyi Festetics-uradalom szerződései.
1981.*
18. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1982-1983.*
19. Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késő vaskortól a török kor végéig I-II. 1982.*
20. Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. 1984.
21. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1984-1985.
22. Gaál Antal: Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-85.
1986.*
23. Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. 1986.
24. Zala megye földrajzi nevei. II. A keszthelyi járás. 1986.
25. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1986.*
26. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1987.*
27. A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete.
28. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1988.
29. Bilkei Irén-Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 15551711. I.
30. Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. 1990.
31. Művelődéstörténeti tanulmányok. 1990.*
32. Kovács Imre: A türjei premontrei prépostság története. 1991.
33. A szabadságharc zalai honvédei 1848-49. 1992.
34. Gazdaságtörténeti tanulmányok. 1993.
35. Zalai történeti tanulmányok. 1994.*
36/ I. Hadtörténelmi tanulmányok. 1995.
36/ II. Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. 1995.
37. Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947. 1995.
38. Balogh Elemér: Göcseji szólások és közmondások. 1995.*
39. Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1996.
40. ’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958.
41.
42.
43.
44.
45.
46.
47.
48.
49.
50.
51.
52.
53.
54.
55.
56.
57.
58.
59.
60.
61.
62.
63.
64.
65.
66.
67.
Iskola és társadalom. 1997.
Zalai történeti tanulmányok. 1997.
A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. 1998.
Csány László kormánybiztos iratai 1848-1849. I-II. köt. 1998.
Zalai Gyűjtemény 1974-1998. Repertórium. 1999.
Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján. 1999.
A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 15271541. 1999.
Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956. 1999.
„Javítva változtatni” Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. 2000.
Zala megye archontológiája 1138-2000. 2000.
Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában. 2001.
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849. 2002.
Balogh Elemér: Sárhidai nóták. 2002.*
A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 15421544. 2002.
Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás DélnyugatDunántúlon. 2002.
„Tekintetes karok és rendek!” Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848. 2003.
’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára I-II. 2004.
Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945. 2004.
Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873. 2004.
Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában. 2006.
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. 2006.
Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931. 2006.
’56 Keszthelyen és a Keszthelyi Járásban. 2006.
A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 15451548. 2008.
„Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18.
századi történetéhez. 2008.
Csány László reformkori iratai 1817-1848. 2009.
Zalai történeti tanulmányok. 2009.
* Elfogyott

a muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17

Transcription

Similar documents

SchweizerDeutsch 3/12

Frequency of Surnames

Northwestern Memorial Hospital, Chicago März bis

Thessaloniki2015

Themenfelder zur Lübbenauer Stadtgeschichte

a) Wichtige Informationen der Universitäten

Flyer Rittergut Schick-Enzen - Tour de Tolbiac