Vasárnapi Ujság - 27. évfolyam, 35. szám, 1880. augusztus 29.

572
VASÁKNAPI
UJSAG
3*j
SZÁM. 1880.
XXVII. ÉVF0LTA».
gépészmér Hók,
Budapest, VIII. Üiíöi ut 18-ik szám.
ttjául
C A R R E T ^.SS-r-caiL
gözu^Q^dSilyaíí, fa-, szén- és szalmafűtésre, g ő z c s é p l ő i t kettős
tisztító szerkezettel, sorvetőgépeit.
A
Wronklin-Tárgulttt
magyar irodalmi intézet kiadásában
Budapesten (egyefcem-utcza 4. szám)
megjelent és minden könyvárusnál
kapható:
pű^^mii5ipmsr^n^niíni5i
és robbanó-anyagok
SZÉPSÉG ! EGÉSZSÉG ! IFJÚSÁG !
A D r . Lejosse-fele v a l ó d i
Ára fűzve 50 kr.
különlegességek központi főraktára Budapesten:
MIKSA
látszerész
Budapest, vácii ntcxa 23. sí.
^—^~
^^^^j
^*~\L
^r~*^
T
U (1
1
J
L
S
*
VV.ll
W<m
^
^ " ^ 3
Iétszerészeti czik
kek legolcsóbb éxakon.— Villanyos
háilsfireiinvzök
rorlnt 7.50 krtól
felfelé.
SVARCZ F R I D E R I K A illatmrtárában
Történelmi élit. íijtUtmrtjwt
nj és átjátszottak legjobban és legol­
csóbban kaphatók
M LIFFAV EDE.
Éder Antal
Gyula
városház-tér 9 - i k szám.
MAGYAR HÖLGYEK.
Zongorák
és hármonturnék
zongora gyári raktárában IV. kerület
Ferencziek-tere i. — Árjegyzékek szi
- vesén megküldetnek.
K O T Z O s z a b . h á r o m ba­
r á z d á s v a s e k é i t nagy munka­
képességgel, szecskavágókat, répa­
vágókat stb.
6003
láfi
adomát és jellemrajzok
Éder Antal Gyuh
első magy. kir. lőpor és robbanó-sze
rek főraktárában
IV. ker. Fereneziek-tere 4.
J Á R G Á N Y c s é p l ő i t tisztító
szerkezettel és anélkül, különféle
rostáit, trieuröket.
6038
TOrténeti
legjobban, legolcsóbban kaphatók
HATSCHEK
I
megvételre
Fűzve 1 frt
A
és vértanul
Két. kötet. Ára fűzve 1 frt.
Magyarország legnagyobb
kőlfsöokiíhyviára 3 0 , 0 0 0 k ö t e t .
Van szeremcsém a tisztelt nagyérdemű olvasókéi
zönséggel tudatni , hogy a Iiaflté-féle k ö l c s ö n k ö n y v t á r t megvettem, és azt azonnal a m a g y a r r e n g é n y - i r o d a l o m összes t e r m é n y e i v e l valamint a német franczia és
angol nyelven megjelent kiváló regényekkel bővítettem,
úgy hogy jelenleg a legtágabb igényeknek megfelel. A
b é r l e t i dijak helyben, különösen a v i d é k r e lehető legol­
csóbbak. A kölcsönkönyvtár naponta V»8—Vil óráig, és
délután 2—7 óráig nyitva van.
K i s L a j o s , Budapesten bécsi utcza 3. sz. az
udvarban.
6009
R A V I S S A N T E felülmúl minden eddig ismert
szépítőszert, kitűnő eredményű és t e l j e s e n
á r t a l m a t l a n j még 30 év múlva sem mutat­
koznak káros befolyások. — Az aroz, n y a k
és k e z e k n e k b á m u l a t r a m é l t ó szépséget
eszközöl. Arak frt 2.50, és 1 50. Nappal hasz­
náltatik. — C R E M E R A V I S S A N T E a leg­
jobb bőrápoló szer. Estve használandó. Árak
frt 1.80, és 1.—. — S A V O N R A V I S S A N T E
á S igen kellemes illatú pipere szappan az arcz,
^ s & n y a k , kezek finomítására és szépítésére.
;S|§g A. 50 kr., egy doboz (3 db) 1 frt 35 kr. —
- P O U D R E R A V I S S A N T E a legjobb leg­
kedveltebb, mert kitűnő, láthatatlan és tel­
jesen á r t a l m a t l a n arczpor. Hófehér vagy
rózsaszínű á 1 frt, és á 60 kr. — P O M A D É
R A V I S S A N T E 1 frt. — R A V I S S A N T E
O L A J 1 frt és R A V I S S A N T E H A J S Z E S Z
1 20 kr., a haj ápolására, melyek a hajkorpát 3 nap alatt megszüntetik, a haj kihullását megakadályozzák, és a
haj növését elősegítik. R A V I S S A N T E F O G P O R á 50 k r , a fogakat hófehérre tisztítja, k e l l e m e s lágy
és f e l f r i s s i t ő hatása mellett a foghust és fogakat épen tartja. — R A V I S S A N T E S Z Á J S Z E S Z (ára 1 frt)
valamennyi eddig ismert szájvizet hatásában jóval felülmúlja : a fogfájást m e g s z ü n t e t i , a szájt felfrissíti, a
fogak bevégzett tisztítása után mint öblítővíz n é l k ü l ö z h e t l e n , mert az ételmaradékok t ö k s l e t e s e l t á v o l í ­
t á s á r a , tehát afof/tlk
inet/ól'ására
lehetetlen jobb szert alkalmazni.
Raktár
Budapesten TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész u r n á i ,
legtöbb vidéki gyógyszertárakban,
és a
magy. írod, intézet kiadásában (Budapest,
A FRANKLIN-TÁRSULAT:gyetem utcza 4) megjelent és kaphatói
A házi nevelés.
Példákban előadva
sziliül, Melók s íuiónosen Községi népiónyTtáraí
számára.
Irta Zámolyi Varga Mihály.
Jk.
T E S T I
A P O L A S.
Á r » fűzve 1 frt 5 0 k r .
T a r t a l m a : Tájékozásul. A gyermek és helyzet*.
a népek nagy családjában. — Az áldott állapot. —
A szülői ház szentcsarnoka. — A számkivetés völgye.
— A szülő és szülöttje. — A bába. — A koma. — A
rermek nevet kap. — Egy lap a természet nagy
önyvéből- — Az anyai emlők. — A szoptató dajka
— A uj szülött mesterség és táplálása — A száraz
dajka. — Az aj szülött ápolása. — A sirás. — A lak­
hely. — Az emberi tett. — A test fejlődése. — Hibáitestalkat. — A gyermek járni tanul. — A himlőoltás.
A tisztaság. — A körmök. —|A székürités. — A'haj. —
A fogak. — A külérzékek. — A látó érzéke. — A
szagló érzéke. — Az izérzék. — A tapintás. — Ne
kényeztessük a gyermeket. — A test edzése. — Vi
gyük a gyermeket szabad levegőre. — A fürdés. — A
játék. — A tornászat. — A ruházat. — A táplálék.
- A s ital. — Tej. — Viz — Kávé. — Thea. — Bor.
— Sör. — Pálinka. — Az alvás. — Hálószoba. — Az
agy. — Agyi ruha. — A nemi tévedés. — A beteg­
szoba. — A ravatal.
f
A EnmttiÉs Mii Mim
tekintettel a hazai viszonyokra.
Közhasznalatra irta
Dr. WITTMANN LÁZÁR,
Az ECKSTEIN-féle
TERNO
befőttes hOlyagpapiros,
cs. k. lottóban
kiváltképea alkalmatos a befőttes üvegek beköfcözésére,
az e r e d e t i g y á r i v é d j e g y g y e i ellátva, mint már szá­
mos évek óta, ugy az ez évi idényre is a legjutányosabb e r e d e t i g y á r i á r a k mellett kapható
egyedül csak ugy érhető el,
ha birjuk ama számok combinatioit, melyeknek a húzá­
son ki kell jönniük. E számok­
ból, mint egyedüli titokkal,
készlettel bír az általánosan
ismert, és magas nyeremény­
jutalékkal sokszorosan kitfin
tetett K r e n t z e n b e r g t ő k e ­
pénzes H o h e n a n b a n (éjszaki
vaspálya), ki már maga eleget
nyervén, és igen sok embert,
ki az előtt nagyon kevés
pénzzel bírt, gazdaggá tett.
A ki tehát a legközelebbi
lottohuzásokra kiválóan jó
számok
közlését
kívánja,
melyek egy «terno-játékutasitásra, v i l á g o s a n elő
vannak irva, küldje be azon­
nal pontos czímét, mire a
számok küldése rögtön meg­
történik. . A ki mer, az nyer.
igaz közmondás, a miért is
senki se zárja el a közelgő
szerencse elől ajtaját, hanem
hozasson azonnal egy ternojáték-combinatiot, tegye be a
számokat bizonyosan, s várja
meg a sikert.
5611
A.
FrankHn-Tármlat
magyar irodalmi intézet kiadáséban
Budapesten (egyetem-utcza 4. szám)
megjelent és minden könyvárusnál
kapható:
Mesél és aphorlzmák.
első alorvos a Budapesti gyermek-kórházb<ui.
K é t köiet.
ira kötve 1 frt. 50 kr.
Kötve
1 frt 60
kr.
Posner Károly Lajos,
csász.
kir. udv. papiros é s
szállitónal.
Íróeszköz
5998
Budapest, Dorottya-utcza 5-ik^sz.
Magyarországban az egyedüli
5979
drágakő-köszörülése és kőkereskedése,
a hol drágakövek és féldrágakövek legszebben mintáz­
tatnak, egybekötve
véső-, domborító- és m ű n y o m d a i
i n t é z e t t e l és p e c s é t b é l y e g - g y á r r a l ,
minden e szakmához tartozó munkák a legjutányosabb eredeti áron készíttetnek.
Művezető: S I L B E R M A N
A F r a n k l i n - T á r s u l a t magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetemutcza 4-ikszam) megjelent és minden könyvárusnál kaphatói
V
Irta (Janka S á n d o r .
35-ik s z á m 1880.
BUDAPEST, AUGUSZTUS 29.
MÁRKUS ISTVÁN.
(1847—1880.)
életnek vetett véget, a korai
halál e hó 24-én. Márkus István képvi­
selő, az ifjabb nemzedék egyik legkivá­
lóbb készültségü és tehetségű tagja, hunyt el
még csak 33 éves korában. Képességei gyorsan
érvényesültek, haladása, emelkedése nem ütkö­
zött akadályokba. S ha igaz, hogy minden siker­
hez szerencse szükséges: ugy ő
ezt sem nélkülözte. Mint szerény
polgári család gyermeke alig hogy
elvégezte tanulmányait, egymás­
után és csábitón nyilt meg számára
az életpálya. A miniszteri fogal­
mazó csakhamar titkár, majd kép­
viselő lett, s mint ilyennek sikerült
magára vonnia az uralkodó figyel­
mét is, ki fogadtatásoknál, udvari
estélyeken hízelgő kitüntetésekben
részesítette. Szilárd hite lehetett
jövője iránt s minden ^ismerőse fé­
nyes pályát jósolt részére. Kevés
ember bir annyi vonzó és rokon­
szenves tulajdonsággal önmaga ér­
vényesítésére, mint Márkus István
bírt. A halál mindennek véget sza­
kított. Pedig ugy tetszett, hogy a
hosszú élet adományaival is bőven
el van látva. Deli, erőteljes férfiú
volt, s mint a sport szenvedélyes
barátját, a vivás, lovaglás, evezés
megaczélozta. A tavaszszal azon­
ban szívbaj támadta meg, s e be­
tegség sorvasztotta azóta, napról
napra közelebb vonszolva a sirhoz.
Május hóban Kis-Martonba ment,
nagybátyjához, Horváth Boldizsár
volt igazságügyminiszterhez. Ott
keresett üdülést, de betegsége gyó­
gyíthatatlan volt s hetek óta küz­
dött már a halállal, gyakran na­
pokra is elvesztvén eszméletét. Itt
ertek véget hosszú szenvedései.
N
AGYKEMÉNYÜ
HL.
drágskö-kőszörülö és vésnök.
Vidéki megrendelések gyorsan eszközeltetnek.
ASUTKISAJÁTITÁSI
EUfizetéti föltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és ( egész évre 12 frt
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: 1 félévre ... 6
KÉZIKÖNYV.
Márkus István 1847. aug. 14-én született
Szombathelyen. Tanulmányait a budapesti egye­
temen 1867-ben végezte be s első hivatalbeli
alkalmazást a miniszterelnökség sajtóosztályá­
ban nyert. Hivatala és irodalmi munkássága volt
a szerény segédforrás, melylyel családját, derék
anv
ját és testvéreit is el kellett látnia. A sajtó­
irodából csakhamar átlépett az igazságügyi mi­
nisztériumba mint fogalmazó; itt Horváth Bol­
dizsár követője, Bittó István, igen megked­
velte s titkárrá léptette elő. Ekkor (1875)
történt az is, hogy Andrássy gróf magyar
levelezőt keresvén, ki a királyt dalmácziai uta­
zásában elkísérje, megemlékezett Márkusról, őt
felszólitá ez útra, mire annyival alkalmasabb­
nak találták, mert mint egyéves önkénytes,
hadnagyi rangot nyert s katonás magatartása
és ügyes lovaglása által volt ajánlatos. A király
még később is többször fölemiitette Márkus
X X V I I . évfolyam.
jelent. Később a Rákosi által szerkesztett ((Re­
form » munkatársa lett, ennek megszűnte után
pedig a * Nemzeti Hirlap»-é, s e lap részéről mint
harcztéri tudósító vett részt Abdul Kerim tábo­
ránál a török-szerb háborúban. A háború után
beutazta Törökországot s tapasztalatait vonzóa
irta le ((Törökországi képek* czimü könyvében.
Visszatérve, a csíkszeredai kerület képvise­
lőül választotta, s ekkor kilépett az állami szol­
gálatból. Kerülete a rendezések folytán más ke­
rületbe olvasztatván, 1878-ban
Vasmegye sárvári kerülete válasz­
totta meg képviselőjének. Ugyanez
évben Toldytól átvette a «Nemzeti
Hirlap» szerkesztését, s folytatta
1879 július végéig, mikor a lap
megszűnt.
A török-szerb harcztérre utaztakor gróf Andrássytól is nyert
ajánlólevelet és megbízatást, s je­
lentéseket a külügyi hivatalnak is
küldött. A bosnyák hadjáratot mint
Bienerth altábornagy szárnysegéde
elte át, s részt vett a brecskai üfij
zetben. A főhadnagyi rang, a Ferencz József-rend lovagkeresztje és
a hadi érem lőnek jutalma. De
ezen őszi táborozásban kegyetlenül
meghűlt s betegen jött haza, — az
vetette meg alapját mostani halá­
los betegségének.
MÁRKUS
ISTVÁN.
együtt
előtt az időt, mikor öt megismerte
utaztak.
Mint hírlapíró is tevékeny szerepet juttatott
magának, nemcsak jól birva a tollat, hanem szé­
les ismeretköre is lévén. Publiczistai működése
a Pálffy által szerkesztett «Esti lapok*-ban kez­
dődött. Majd a Toldy István által szerkesztett
<il84S» czimű napi lap munkatársa lett, s ekkor
fordította Laboulaye «Paris Amerikában* czimü
hires művét, mely két kötetben önállóan is meg­
Mint politikus, a Deák-párt
iránt lelkesült, s hírlapi czikkeiben
sokat küzdött az ellenzékkel. A fú­
zió után a Tisza-kormány hive lett.
Az országgyűlésen kiváló munka­
erőt ismertek föl benne: a szorga­
lommal párosult képességet; ezen­
kívül előadása is rokonszenves volt.
Legelőször a közigazgatási bizott­
ságokról szóló törvényjavaslat tár­
gyalásakor szólalt föl. A keleti kér­
désben egy nagyobb beszéddel
védte a kormány politikáját. A
bankkérdesben, s a 80 milliónyi bankadósság­
ról is tartott beszédet a kormány mellett. E fel­
szólalásai a kormánykörökben igen jó véleményt
ébresztettek a fiatal képviselő iránt. A vederöbizottságnak eleitől kezdve állandó tagja és
többször előadója volt, s az elszállásolási tör­
vény végleges kidolgozásában sokat munkálko­
dott. A delegáczióba 187(l-ban választották, s
három év előtt a hadügyi költségvetés referense
lett. Beszédei, hadi tudósitásai a király figyel-
574
VASÁRNAPI
m é t is a n n y i r a felköltötték, hogy ö felsége több
izben kifejezést adott elismerésének. Legutóbb
a magyar-horvát regnikoláris bizottságban mű­
ködött mint jegyző, s a kiegyezési tárgyalások­
b a n váltott üzenetekre adott válaszok szerkesz­
tésében s az egész kiegyezési anyag összeállí­
tásában szintén jelentős rész jutott számára,
de e munkálatokat m á r teljesen be n e m fejez­
hette, s Falk Miksa vette át tőle.
Tavaly, 1879-ik év végén Márkus a delegáczióval Bécsben volt, s itt meglátogatta egyik
barátjával Bécs leghíresebb orvosát. Az orvos
megvizsgálta Márkust, s kijelentette, hogy a be­
tegséget huzamosb gyógyítás után kilábolhatja ;
midőn eltávoztak, az orvos visszatartá Márkus
barátját, s azt m o n d t a : «A képviselő ur n e m
élhet tovább egy esztendőnél, betegsége halálos
és gyógyithatlan». S igaza volt. Márkus ezután
még csak nyolcz hónapig élt. Ez idő szünetlen
haldoklás vala. Folytonos pusztulás, fogyás, de
fájdalom nélküli.
Halála a politikai és irodalmi körökben, s
mindazoknál, kik e müveit és szerény modorú
fiatal embert ismerték, mély benyomást tett.
Holttestét Budapestre szállítják s a temetés e
hó 17 ikeré volt kitűzve.Halálos ágyához táviratilag hivták meg
testvéreit (egyik: Márkus Emília k. a., a nem­
zeti szinház fiatal művésznője) s régi j ó barát­
ját 1). K-vas Ivort. Családjára annál fájdalma­
sabb a csapás, m e r t pár év előtt egy másik
reményteljes t a g j á t : Eleket ragadta el a halál,
szinten ifjú korában.
Márkus Istvánban a jövő egyik olyan vá­
lasztottja veszett el, ki rövid, ifjú eletében m á r
eredményeket tudott fölmutatni, s elénk figyel­
met ébreszteni működése iránt. Lapunk, mely
az országgyűlés tagjait csoportozatokban szokta
ismertetni, a legközelebb bemutatandó csopor­
tozatban készült Márkust is megismertetni.
Halála — fájdalom — előbb bekövetkezett, s a
gyászos alkalomszerűség most e csoportozatból
kiszakitui kényszerít az ö képét és ismertetését,
hogy sírjánál siessünk leróni az elismerést,
m e l y r e , — mindenki ugy h i t t e , — h o g y mégSÓk
és fényes alkalom lehet!
Pados János költeményeiből.
U r a l vidékiről.
Egy ezredévnek szárnyaesattogása
Repült fölötted el, to sziklafal,
Két nagy világrész közt határvonal!
Hol a turulunk fészke és lakása.
ezredéve, üogy jós rikkanása
Megszűnt; s azóta zeng a harczidál;
Süvölt hadúr, tüzes villámival;
De a csatának kelés a folyása.
Miként ha titkos sejtelem jelezné :
Azért feszűl-e annyi férfikar,
Hogy végre is ragyogjon a magyar ?
Vagy elboruljon ? nincs ki fölfedezné.
Jövel tehát megint te jósmadár!
Szavadra ezrek áhítatja vár.
Sylvester-éj.
[Olmüte, 1861.)
Már harmad éve ringatom magam
Egy boldogabb jövőnek almiban ;
Mar harmad éve töltöm ezt az éjt
Sejtelmeimnek csalfa képivel.
Mind összejárta már eszem, mit a
Hit és bölcsészet annyi századok
Történetével kapcsolatba hoz,
Tanácsol és tanít; mi ég fölött,
fis ég alatt, s a csillagok között,
Reményt ébresztve és keblemre írt
Árasztva, kegymosolyban csillogott.
lyt kerestem még a költelem
Szentelt körében is : de hasztalan !
Hiába minden ! sorsom átka nvom.
'.','). SZÁM. 1880. XXVII. KV1TULYAM.
ÚJSÁG.
Elmélkedésim szála elszakadt;
A lant kezemben sírt és összetört;
A könny kiszáradt; a sóhaj kihalt;
De él a bánat; él a fájdalom!
Ez év lefolyta új tapasztalást
Toldott a maithoz : Ah ! de- nem hozott
Vigasztalást: csak a gonoszt, csak a
Bűnt leplezé le ; s megmutatta mily
Hatalmas, és mily szemtelen ; miket
Merészel; és mily kedvező siker
Kiséri mindenütt.
Tűrjön tehát
Ki tűrni bír; ki tűrni tud; kit a
Sors üldözőbe vett: én el fogom
Viselni ezt az életet; de ha
Egyszer lerázom, és az Isten új
Alakba önt, megkérem őt, tegyen
Mivé akar : legyek virágbokor,
Mely könnyözöntől ázik ; vagy mező.
Melyet pirosló vér termékenyít;
Vagy puszta, hol csak jajkóró terem ;
Vagy érzéketlen kő ; vagy jégszobor ;
Avagy koporsó, melyben a jog és
Szabadság síri csendben alszanak ;
Vagy szikla, nagy mint bérczorom ; s ha kell.
Az elnyomott igazság zárköve ; —
Minden ! — csak ember ne !
JOBB KEZEM.
ELBESZÉLÉS.
IBU B A K S A Y
néném ajkairól meghallottam, hogy «Gazdag
az isten».
Még György bácsi h a t a l m a s tüzelését kel­
lett kiállanom, mint egykor a peredi mezon a
muszkákét. «Hát, mind ilyen a k a t o n a ? H á t ! h a
a legény megvágja a kisujj á t : mindjárt kötelet
kössön a derekára? Bezzeg tudta szóval a László
atyafi ur m a két hete, mikor behajtatott hozzánk
ugy is mint vendég, ugy is mint félreértett
atyafi! (Értette a bagoly!) «hogy az ő Albert
fia milyen nagyra vitte!» (Elég baj az neki.)
cHogy a szegény Elek milyen szegény e m b e r !
(De honvéd volt, vitéz volt.) «Hogy p a p n a k sem
kellett» (Hát a z t á n ? nem is szorult az a lélekocsura!) «Hogy a kezét is ellőtték". H á t aztán?
n e m is becsületes vőlegény, a kinek most két
keze v a n ! kéz helyett majd adunk mi kezet,
ugy-e lányom ? H a n e m azért — m á r csak kivallom, — m a g a m is kocsira ültem ám, mihelyt
eltávozott, meg sem m o n d t a m itthon, merre
megyek. F ö l m e n t e m arra föl, föl! Haj h a j ! mi­
lyen borok teremhetnek ott. Persze azt n e m
volt muszáj tudni akárkinek. H a n e m azért én
tudok mindent. Mondhatom szép az udvara
ö c s ó m u r a m n a k ! Azok az ökölnyi lányok ugy
tartják mint a tükör. H a n e m az öreg B a r n a b á s
ház ugyan megemlegeti a muszkákat. Alig bir­
t a m megállani, hogy be ne köszönjek. De csak
fordítottam a gyeplöszáron; h a d d maradjon
ugy, a hogy elkezdtem."
S Á N D O K .
(Vége.)
XI.
Ardayék vendége lettem, s m á s n a p Ardayval együtt mentem
György
bácsiék
látoga­
tására.
Bgy ütközetre. Ez lesz az utolsó ebben az
életben. Y,, a legszomorúbb, m e r t előre terve­
zett visszavonulás lesz a vege. Futás és önkén­
tes VenA tágas udvarra léptünkkor először is Esz­
tiket pillantottam meg. A tornáczon állt, mint egy
virágzó oleanderfa-j a mint észrevett b e n n ü n ­
ket, kilépett a tornáczból, s jött elébünk.
Komolyan s tiszteletteljesen közeledett,
kek szemeit hol a grófon, hol rajtam nyugtatva
meg. Látszott, hogy meg csak a grófot is­
merte föl.
Most kezdődött az en harczom.
M i t ! erről a boldogságról önként akarnál
te lemondani, t e — férfi? kérdé tőlem az én bal­
kezem, hevesen ütve oldalamra, mintha meg
most is ott függene a kard.
Már csak néhány lépésnyire voltunk egy­
mástól. Fölismert, es egy mosolyt bocsátott
előre. Ez a mosoly ismét észrehozott.
M i t ! ezt a napsugárt akarnád te magad­
hoz bilincselni, te árnyék ? kérdé most az én
jobbkezem, zsibbadtan csüggesztve le csonka
törzsökét. Vissza!
«Elek! te vagy-é?» kérdé az én szép hú­
gom, kitárva karjait, s az egyiket ottan k a r o m b a
fűzve.
«Nem, Esztikém,* feleltem elégikus han­
gon, ncsak az árnyékom, a mint látod. Egy sze­
gény koldus . . . .»
•Akkor hát koldulok koldulok
magamnak
egy darab kenyeret, a „feleségemnek" pedig egy
pár csókot», szólt az en pajkosom a gróf elé ka­
nyarodva, a ki egy szempillantás alatt ki is
osztotta a «feleségemnek» a kért alamizsnát, s
u t á n a udvariasan megcsókolta azt a kezét is,
kivel a zsoltárjában fordit.
«No mármost tegyétek kőtárba,* monda
Arday tovább fűzve a zálogosdiból vett képet.
E g y szó sem jutott többé eszembe a jól
átgondolt bus oráczióból, mihelyt az egypár
csókot kosárba helyeztük. Milyen nehéz volt!
Alig birtam odáig vinni, a hol az én jó Györgyné
É n már ezeket hallottam is n e m is ; m e r t
már akkor Esztike ujján ragyogott a BarnabásDán ág asszonyainak anyáról menyére szálló
ősi örökje.
•
#
#
Egy hónnp múlva mennyegzönket ültük,
melynek bárom napig kellé tartania, mivel azok­
ban a ködös esztendőkben egyébbel sem lehetett
demonstrálni, mint lakodalmakkal, — s mivel a
mi pátronusunk és kollegánk, a főnök, minden
folyamodás nélkül ennyire irta meg az enge­
di lyt. Azt pedig meg kellett tartani, mert ostrom­
állapot volt. Parancsoltak az emberrel.
I p á m n a k ragyogtak a szemei. H o g y n e ! Egy
olyan vő, a kinek ellőttek a jobbkezét a forrada­
lomban ! Akármi nagy ur is megirigyelhetné az
ilyen szerencsét.
Csak még legalább az egyik lábom volna
fából! Szinte látszott a szeméből, hogy ez lenne
a boldogsága koronája.
No, de így is meg kell vele érni, gondol­
h a t t a magában, és tovább szőtte terveit, fenn­
szóval nevet már, a mint a sok kiállott áldomás
miatt megoldott a nyelve.
Hogy melyik tanyát adja nekünk, hány
ökörrel es mennyi birkával. Hogy ón nekem
semmi dolgom sem lesz azzal, csak kilovagolok,
mikor kedvem t a r t j a ; és mikor megunom ezt az
állapotot, akkor betesz a városhoz szenátornak.
Mikor az ebédtől fölkeltünk, azt mondom
az én E s z t i k é m n e k :
•Már most hát kedves, szép jobbkezem,
menjünk h a z a !»
«Haza?" ke ide az én ipám nagyra nyilt
szemekkel, — «hát most hol vagytok?"
„Itthon", feleltem, «de otthon a helyünk.*
Sehogy sem akarta megérteni, hogy mi kü­
lönbség van az itthon és otthon között. Azután
elkezdett hivatkozni gazdái kötelességeire, hogy
a vendégeket mind szetriasztom, h a távozunk, a
mi neki nagy kisebbség l e n n e ; még be is csuk­
ják pedig, h a az engedélyezett három napot
csak egy órával is megrövidíti: a mi tehát ve­
szedelem l e n n e ; a czigányokat is három napra
rendelte, a kik tehát viszkövetelést formálnának,
ha* idő előtt kellene távozniok: ennélfogva a
kisebbség és veszedelem még kárral is j á r n a .
35. SZÁM. 1SS0. XXVII. ÉVFOLYAM.
Azután alkudozni kezdett. Maradjunk hát,
i
g
meg
nem unjuk.
m
• De mi m á r meguntuk á m ; ugy-e Eszti­
VASÁRNAPI
IMSÁO.
«Hol vannak azok a leveli békák?» hang­
zott most a lugas közelében egy kegyetlen szó­
zat, mire a leánysereg megrezzenve menekült
volna ki a lugas nyilasán, — Irtó Rózsa vezér­
léte alatt.
kém?"
A háládatlan leány pirulva koczkáztatott
egy gyenge igent, azután az apja nyakába bo­
De már akkor az öreg urelállotta a kijárást
rult, hogy ne h a r a g u d j é k ; mit György bácsi még egy izmos leveles paréjjal.
jobban szivére vett.
Rózsa merészen szökött ki a haragos papa
Végre is az én kegyes pátronám, az eleven jobb hóna alatt, hogy a bosszúálló paréjnak
kis grófné jött segítségünkre.
csak a vége érinthette a leányka tunikafodrait,
«Persze!" t á m a d t György bácsira. «Maga a ki kiszabadulván, kaczagva szaladt a szekfűGyörgy bácsi! Magának csak az kellene, hogy bokrok között a kertajtó fele.
itt mutogathatná a katona fiát, a honvéd vejét,
Ott szemközt jött velük egy szép, kegyes
hogy másnak nincs o l y a n ! Minek maradna itt? tekintetű matróna, egy kerti seprűvel.
Hogy összeüljenek a Bélával várni Napóleont,
Ilóx.sa egyenesen hozzámenekült. A leányok
meg az ázsiai egyesült státusokat! Itt konspi- körülrajozták es csókolták a kezeit, a ruhája
rálnának, újságot járatnának, meg mindent. szegélyét, a h o l hozzáférhettek. Kedves, ara­
Aztán az lenne belőle, hogy megint elvinnék nyos jobbkezünk!
katonának a vejét. — H á t majd mikor összepö­
Akkor Rózsa kivette a matróna keséből a
rölnek, hová szalad haza az a szegény asszony, seprűt, és elkezdek sepregetui a kerti utakat.
ha itthon maradnak ? Maga György bácsi!»
• Tisztára ám lányok, mert holnap va
•Már ha a grófné Nagysága is ugy akarja, nap lesz!" szólt Rózsa a többihez, miközben
hát nem b á n o m ! " szólt megadódzott hangon, fölegyenesedett és egy szófogadatlan fürtöoskól
hárítva vissza homlokáról, a matróna után
• hanem —»
Itt szétnézett, s a hogy látta, hogy Esztike nézett.
távozott az utrakészüléshez, újra előfogott :
Nem tudom, ez a tekintet nem azt mon­
• A feleségedet vidd a hova akarod, de az dotta-e: Hátha engem választ menyének.'
unokáimból majd én parancsolok."
Ki tudja? Olyan csipkerózsa fejről, mint a
Arday, ki az egész vitához nem szólt, bú­ Rózsáé, senki sem állhat jót, hogy mit gondol.
csúzásra megölelt. «Pajtás! attól féltem, meg­
szűnsz pajtásom lenni. Most kétszeresen az
vagy. Jól teszed, hogy mégy.»
*
*
Azóta bizony sok idő elmúlt. Az én édes
Esztikém jobbkezem lett nekem. A dúsgazdag
parasztlánynak sohasem jutott eszébe a tanya,
a tejjel és vajjal mosott pusztai utak, a kertésznékkel és juhásznékkal való leszámolások gyö­
nyörűségei. Egyszer sem pirult ki homlokán az
a gőg, mely a lábszámbm veti gyökereit. Sze­
reti, kényezteti ezt a sok czéda lányt. Piron­
gatja, oktatja, mosdatja, öltözteti. Azt mondja,
ezekből választja még a menyeit is. («Jaj lá­
nyok!" suttogott Irtó Rózsa, és a leánykák
összenevettek.)
Eleinte sokat hívogattak bennünket «haza»,
de mindig volt valami akadály, hála Istennek !
Először a kis J e n ő , azután a kis Barna, azután
a kis Elemér
H a n e m bezzeg mikor fölcseperedtek, szer­
zett magának kárpótlást az én ipám. Mint a
karvaj, upy csapott közénk, vitte haza, és ott
tömte beléjük a kevélységet.
Most már öreg ember vagyok, belehalnék,
ha mozdulnék. Nem bántok senkit, engem sern
bánt senki, még a tanfelügyelő s e m ; pedit; az
nem más, mint Albert öcsém, a mint mindjárt
kiviláglik.
Szegény apám rég meghalt. De látta uno­
káit g azokban vigasztalódva halt meg. Majd
valamelyik visszaszerzi a Barnabás-Dánok régi
fényét.
E n miattam m á r n e m is lesz abból semmi.
Nem tudom, a J e n ő fiam is hogyan fog hozzá,
mert az öreg apja igen elszelesitette. Megépí­
tette neki a B a r n a b á s udvart a Hernád partján,
hogy túltesz a Tamásék kastélyán, azután meg­
tette a gyereket képviselőnek Dán Albert elle­
nében, s most az én fiam a főfő habarék, hogy
szinte szégyenlem. Mindez sok pénzbe kerül.
Hiába mondja pedig az öreg apja, h o g y n e gon­
doljon v e l e : a pénzszórás nem emeli a Barna­
bás-ágat. Ám te lásd j ó fiam ! a magadét szó­
rod. H a n e m a Barna, a ki Zürichben fúrja a
begyeket és épiti a hidakat, — aztán meg az
Elemér, a ki Berlinb
*
hangjai üdvözölnek az oszlopos vendéglő előtti
térről, hol lámpasorok között százai állnak a
fehérre festett kerek asztaloknak és székeknek,
melyeken tarka közönség foglal helyet.
Ket évtized előtt e Vendéglő helyen egy
elárvult majorság állt körülnőve dudvával, bo­
zóttal. Midőn a sziget nagyszerű átalakítását
munkába vettek, ot. lábnyi földréteget emeltek
le innen s elvkor nagyszerű. III láb szeles alapfalakra akadtak itt, melyek tökéletes négyszög­
ben futottak, roppant kiterjedésben, minden
sarkon \artornyok alapjait mutatván. F roppant
épület lehetett a régi krónikák által említett
János-vitézek kastélyai vagy annak korfala.
•
De forduljunk a sziget alsó csúcsa felé.
Gyönyörű kilátás tarul itt elénk. Olt latjuk ma­
gánk előtt a testvér-fővárost Pestet, szabályos
palotaival es Budát, királyi varával. Jobbkél
felé, mintha holdja volna a Margitszigetnek,
egy kisebb sziget áll, eltakarva, a Fozsahegyet
es a budai vízivárosi. F kis sziget meg ősvilág,
bozót es dudva tenyeszfai alatt s csak a- tej- es
SaVÓkura latja hasznát, menedéket adván a te­
heneknek.
Az alsó csúcsról latjuk a Mar^it-hidat, mely
ugy volt tervezve, hogy száraz lábbal is el lehes­
sen jutni a Bzigetre,
azonban a földnyelv,
merj
btel összekötné a. hidat, még min
várakoztat magára.
»
l Ijünk föl azonban a vasútra s tekintsünk
kissé komi a szigeten. Megkerüljük az alsó
vendéglöt, melynek a, sziget belseje felé nező
oldalán mar nyári lakasok vannak, a- svájezi
alakra (pult kocsiszin mellett fölülve a könnyű,
szellős vasúti kocsira., — a. leggyönyörűbb faVidéki ember, hacsak két napot tőit is a
és bokorcaoportozatok között vezet el utunk.
fővárosban, nem mulasztja el meglátogatni azt
Babról az itt-ott megritkult fák között kilátás
a kis paradicsomot ott a Duna közepén, mely a
nyílik a Dunára es az 6-budai Dunapartra. A
maga nemében bizonyára a legszebb pontja en­ fák néhol egész alagutat alkotnak összehajló
nek az országnak s büszkesége lenne bármelyik­ lombjaikkal, majd meg bepillantást engednek a
nek is.
sziget belsejébe, a többi közt arra a veresfenyőEgész kis állam, — dióhéjban. Es pedig a
partiéra, melyet egyik képünk mutat. E facsoczivilizáltabbak közül való. Terméssel és művé­ portozat emelkedett dombháton áll. Itt sejtik
szet versenyeznek benne, hogy kedvessé, vonzóvá azt a helyet, melyen egykor, rem' okmányok
tegyék.
szerint egy falu alít : l'alfalva, a mit a boldog
Megvan csaknem mindene, — irja a szi­ emlékezetű József nádor egy lelete is megerősí­
get egyik krónikása, — a mit a modern felfo­ teni látszott, ki e helyen tömérdek konyhamagás a czivilizált kis állam fogalmától megkíván.
maradványokal es cserepet talált.
Van két kikötője, mind a két végén egy-egy fel­
A sziget közepe táján, jobbra a fölfele ha­
órai hajóközlekedéssel. Van postahivatala, mely ladó vasúttól, látjuk a főherczegi lakot, melyben
ide is rendesen elvezeti a világáramlat lükteté­ a boldogult n á d o r d l y örömest időzött, s melyet
seit. Van vízvezetéke, mely behálózza egész te­ József főherozeg is lakásának választott. A házriiletet s öntöző készülékeivel oly ténye
oldalában, folyondárral felig beszőve, áll a pre­
idéz elő. hogy bámulva áll meg előtte a sok vi- montreiek Szent-Mihályról nevezett egykori
lágot látott ember is. Van gázvilágitása, mely templomának, — a sziget legrégibb épüli
meghosszabbítja a nappalt s nem bizza a vilá­ nek azok között, melyeknek nyomai még fel­
gosság terjesztését a jó csillagokra, mint annyi ismerhetők,— még ma is nagyszerű omladékai,
nagy város. Van távirója es vasútja, gyönyörű ,
ívu ablakaikkal. A főherczegi nya­
épületei, nagyszerű ültetvényei, száz
raló előtt hatalmas platánok terjesztik el tere­
nyilt mezeje, bársonysima pázsittal, árnyas bélyes ágaikat H a virágágyak között itt nyílik a
búvóhelyei, a fold mélyéből kierőszakolt jöve­ tulipánfa is, melyben az öreg nádor egykor oly
delmi forrásai, melyek b
víz
örömet találta.
I kepeben szökeltetík föl üditő es gyógyító kin­
cseiket, — van rend'
rvényho- ]
zása is, a miről a fák sudarára ragasztott figyel- !
De íme a vasút megáll. Itt vagyunk a felső
meztetések tesznek tanúbizonyságot, külón ha­ kikötőnél. A nagy fürdőház, ragyogó kupolájá­
tárai, sok százai
múltja, irott
val, hatalmas szárnyaival, előtte a hasonlítha­
faragott dokumentumokkal, virágzó jelenje s tatlan üdeségü messze nyúló gyepszönyeg, ezen
bizonyára a múltnál és jelennél is sokkal szebb ; tul a nagy szálló s tul rajtok a nyaralók egész
— jövője. És van egy főherczege, a ki kiváló sora. itt vannak előttünk. De mi a meleg forrás
szereteti
atyai örökén. Szóval bír épületéhez sietünk. A nagy fáradsággal s még
mind a m a garancziákkal, melyek egy kis kultur- ; nagyobb költséggel fúrt forrás bőven szökelteti
állam fennállását és «virágzá*át» biztosítják.
föl a vizet egész az épület tetejéig, hol a forrás
legmélyéig benyúló csőből kőmedenczébe omlik
viz, hogy a budai oldal felé, gyönyörű zu­
Képeink csoportját nem követhetjük abban hatagot alkotva, lerohanjon a romalakra épült
a sorrendben, a mint azt a rajzoló ónja, nem az falakról a Dunába. A Duna felől tekintve, való­
egymásutánt, hanem az artisztikai összeállítást ságos természetes vízesésnek látszik az egész s
tartva szem előtt, együvé állította. Mi a látof
a zöld nyálkás réteg, melyet a viz a kövekre
tók rendes útját vagyunk kénytelenek válasz­ százados moh gyanánt vont, még meggyőzőbbé
tani s miután a budavári magaslat éjszaki foká­ teszi a csalódást.
ról futó pillantást vetettünk az elénk táruló szép
A forrásnak csak fölösleg vize omlik a Du­
panorámára, a szőke Dunára, melyen túl Pest­ nába. A többi a fűrdőmedenczéket táplálja s
nek egy része, innen Budának a császárfürdő az ivócsarnok csapját.
körüli "része. Bud i-Újlak és Ó-Buda, a víz kö­
A pompás fürdőház, a gyönyörű nyaralók,
zepén meg a szép Margitsziget is látszik az uj virágszőnyegek, gondosan ápolt gyepek, — a
hid egy részével: beülünk a bajóba és kikötünk vizemelö gép háza, a vizvezf ték tornya, s mind,
képzeletben az alsó beszállónál.
a mi itt környez, a legmodernebb kultúra hatá­
H a t a l m a s fák borítják itt el szemünk előtt sával van reánk s miután az ellentétek vonzzák
as alsó vendéglőt, melynek csak felső kis része I egymást, szinte jól esik kissé fölváltanunk a
látszik elő a fák koronái fölött. Katonazene kultivált világot egy kis vad romantikával.
Képek a Margitszigetről.
*
575
ÁRNYA.S PAD.
D Ö R B E T I V A D A R RAJZA.
KÉPE'.
BRIARS" VILLA.
A „TRO.JAN"
ÉSZAKKKLETRŐL. '
EUGÉNIA CSÁSZÁRNÉ LÁTOGATÁSA SZENT-ILONA SZIGETÉN.
A SZIGET
fÖHERCZEGI LAK.
KÉPEK A MARGITSZIGETRÖL. —
'
LOHOWOOD.
HAJÓMEGÉRKEZIKJAMESTOWNKIKÖTŐJÉBE.
!• NAPOLEON SÍRJA.
KILÁTÁS A SZIGET ALSÓ BÉRZÉRŐL A K I S SZIGETRE KS DUNÁBA.
V E R E S K E N Y Ő CSOPORT.
A SZIGET
PANORÁMÁJA.
„THE
577
VASÁRNAPI UJSAG
XXVII. ÉVFOLYAM
35. SZÁM. 1880.
xxvii. ÉVFOLYAM.
35. SZÁM. 1880.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
576
AZ ALSÓ KIKÖTŐ.
A VÍZESÉS ÉS A KÜLSŐ .KIKÖTŐ.
•
AROMOK.
578
VASÁENAPI ÚJSÁG.
Erre is van alkalom a kis szigeten. Hisz
említők, hogy e dióhéjba szorított kis államnak
történeti múltja van s messze időkről beszélő
emlékei. Keressük föl azokat.
Eddig a sziget budai oldalán haladtunk föl­
felé, most a pesti parton tegyük meg az utat
visszafele.
A sziget közepetáján, közvetlen a Duna
mellett, kissé dombosabb hely emelkedik. Sürü
cserjés borul itt egymásba, összeszövődve a ki­
emelkedő fák ágaival. Összekuszálódtak, a mint
a jó isten nőni engedte. A sziget minden egyéb
részén látszik a gondozó kéz nyoma, minden
egyes fát mintha mindennap megmosdatnának,
megberetválnának, kicsinosítanának, hogy sza­
lonképes legyen; itt a természet szabad kezét
látjuk a maga eröszakolatlanságában. Odább egy
kis fenyves, majd ismét gyertyánfacsoport, vál­
takozva juharral, bükkel, sommal, vadalmával,
egyenethn, dombos, szakadékos talajon.
Ez szándékosan van így hagyva. Régmúlt
idők emlékeit takarják e fák itt, századok nyo­
mai vannak ott elrejtve az egyenlőtlen hal­
mok alatt. IV. Béla leányának, szűz Margit
templomának és kolostorának vannak itt rom­
jai. Emitt egy oszlopfejezet, amott boltozatot
tartó heveder, ismét egy szögletkő, gondosan
kifaragva, s az annyi százados falak, melyek oly
tömérdek viszontagság után is tisztán feltünte­
tik az itt emelkedett Árpádkori templom egy­
kori alakját, a királyleány gyónószékének, tér­
deplőjének helyével.
A romtörmelék hatalmas dombokban, hoszszu ároktöltésekben tekintélyes területet foglal
el e helyen, mind megannyi sirhalom, melyben
hat század omladékai porlanak eltemetve, körül­
nőve bozóttal, mohával, vadvirággal.
Méla, andalító hangulat szállja meg az em­
bert e helyen, s csak az alsó kikötő felől idáig
is elhangzó gőzsip riasztja föl, eszébe juttatván
a hazatérés idejét.
—rs.
Napóleon emléke.
A Napóleon név a legszebb név, maga I. Na­
póleon minden kétségkívül a legfényesebb alak
a világtörténelemben.
Mikor még ö nem volt, akkor a történet és
élet bölcsei, a költők még vitathatták, vitatták
is, kinek pályája tündöklőbb, ki csodálatosabb
jelenség : Sándor, Hannibál, Attila vagy Jú­
lius Caesar?
Tehát nem volt, a ki valamennyi fölött egy
fejjel kimagaslott volna.
Ma már ez többé nem vita tárgya. Van egy
alak, a kinek dicsősége mindent homályba
borit, a ki ugy áll a történelemben, mint a nap
a csillagrendszerben.
A ki nemcsak mint átalános lángész ha­
sonló a naphoz, mely sugarait mindenfelé egy­
aránt löveli szét, de a kinek még pályafutása is,
a termesz-ti v lágelegfényesebb tüneményéhez,
egészen hasonlatos.
Ugy kelt föl a láthatárra, mint amaz, a sö­
tét éjszakából. Nem előzték meg ősök, nem volt
lépcsője semmiféle társadalmi előny; nem segí­
tette elő semmiféle tőle idegen hatalom, csupán
saját ereje, szellemének káradó fényözöne. A
tengerből szállt föl,a tengerbe szállott alá. Eleinte
a latkor szélén fénylett, szembe tűzött; aztán
fokozatosan egyre emelkedett, lángja egyre szétáradóbb lett, fejünk fölé ért, fölöttünk ragyo­
gott és valósággal sütött; elérte a delelöt, hon­
nan fölebb már nem juthatott, és azután lefelé
haladva, leáldozott a vérben, melylyel elöntötte
a világot.
Nincs az a költői képzelet, mely ennél szebb,
nagyszerűbb, elragadóbb, bűvöletesebb legendát
álmodhassék.
Azért nem csak azt erezi az ember, hogy a
múltnak, de hiszi, hogy ez már a végtelen, a
láthatlan jövőnek is legfényesebb, utólérhetlen
tüneménye.
Olyan ő a történetben, mint Shakespeare
remeke, «Coriolanus» a költészetben. Az avatott
lélek érzi, hogy e műnek nincs egyetlen betűje,
melyet kivenni és jobbal helyettesíteni lehetne.
Az ő életének nincs egyetlenmozama, mely
épen ugy ne volna legszebb, legköltőibb, legfenfiégesebb, mint a hogy az epén megtörtént.
0 a legfelségesebb emberi fogalomnak
örök képviselője: ha a dicsőségre gondolunk,
akkor Napóleonra gondoltunk.
Élete kerek, befejezett, mint egy júliusi
napé, melynek neve, a mi nyelvünkön, valóság­
gal benne van keresztnevében. 0 az, a kinek
azért kellett elbuknia, mert ez nagyságának ter­
mészetes következménye volt, s azért bukása is
oly szép, mint delelése volt. Hiszen nem állha­
tott meg ott, mert különben elégne a világ!
Némelyek azt hiszik, hogy a történelem ez
alakja, épen dicsfénye vakító, kábító voltánál
fogva veszedelmes az emberiségre nézve, mert
örökké csábos eszményképe marad a tett- és
dicsvágyas ifjúságnak, s ez a helyett, hogy
Washingtont, őt választja követendő bálványképül.
Ne tartsunk ettől.
Napóleon örök, de kétségbeejtő eszmény­
képe marad a dicsvágynak. Az őrjöngök nem ve­
szélyesek, pedig csak őrjöngök hihetik, hogy a
földön, a hol két falevél nem egyforma, a törté­
nelemnek ily mozama ismételheti magát. Ö nem
csak fölülmulhatlan, de egyátalán utólérhetlen!
Lasciate ogni speranza!
Austerlitznél a dicsőség nem csupán magára
Napóleonra nézve érte el tetőfokát, de az egész
történelmi időre, az emberi nemnek azon egész
életkategoriájára, melynek mesgyéit az özönvi­
zek képezik, melyek elmossák a piramidokat,
mint vakandturásokat, letörlik a történelem táb­
láját, a föld színe ^parlagon marad, hogy utána
megint egy ujabb Ádám-ivadék kezdje ott, a hol
a másik elhagyta.
Nem; több Napóleonja nem lesz a világnak.
Mert ha ember születnék is hozzá, nem
lesz hozzá többé — világ.
Napóleon maga után betette a hadistenek
Pantheonjának ajtaját.
Az ő sirja határköve amaz időknek, me­
lyekben az emberiség a tömeges működésben
kereste tett- és dicsvágya kielégítését.
Most már az egyéni képességek versenyé­
nek, az egyéni uralomnak korszaka felé gravitá­
lunk. És pedig épen azért, mert a tömeges mű­
ködést a végletekig, tehát ad absurdum viszi a
jelen kor rendszere, a tömegek mozgathatlan
arányaival. A hol mindenki szinészszé válik,
nem marad néző közönség és megszűnik az
előadás.
A katonának dicsőség, a verekedéshez tér
kell, és a tömeg maga veszi el önmagától az
ehhez való tért. Nem mozoghat, meg kell szűn­
nie a liarcznak, mint a tűznek levegő nélkül.
Épen most, éjjen azért, mert az egész vi­
lág fegyverben áll, mert minden ember harezos,
épen ezért állunk közel azon fordulathoz, mely­
ben előbb dicstelenné, később lehetlenné válik
a háború és az emberiség a béke műveiben, az
egyesek miriádszerü képességeik kifejtésében
keresik majd dicsvágyuk kielégítését.
A háborúzás költészetének vege van. Egy
szecskavágó gép működésében nincs oly szépé­
szeti oldal, melyért az ember lelkesedjék és dara­
bokra aprittassa magát. A hadvezéri genialitást
a prózai sokaság, a személyes vitézséget a gép­
szerű szerkezet pótolja és lehetleniti egyszerre.
Ugyan kinek volna kedve
Gyöngyéletre erőtetve, —
ha ez élet egyátalán nem gyöngyélet ?
A katona maholnap nem egyéb egy kukoriczaszemnél a morzsoló gépben. A hadvezérek
— masiniszták, az győz, a ki jobb gépet, olcsóbb
mozgató erőt talál ki.
Nem, én nem féltem az emberiséget Napó­
leon eszményképének bűvös, szédítő hatásától.
Olyan ő, mint az a legmagasb hócsúes, melyhöz egy földindulás elzárta a fölvezető utat.
Közte és a jövő között egy áthidalhatlan örvény
támadt: ott fénylik ő a magasban, örök csodá­
lat tárgyaként, mert örökre — elérhetetlen!
*
*
*
Utódai, ugy látszik, végzete rendkivüliségei közül már csak a szerencsétlenség, a tragikai katasztrófa nagyszerűségét örökölték. Er­
kölcsileg, szellemileg nem voltak oly nagyok
megközelítőleg sem, de esésüknek, hogy ugy
mondjuk, fizikai méretei mégis hasonlók és
szinte megrázok.
A világdivat egykori királynője, Eugénia
császárnénak, a zulu földön elesett fia sírjától a
nagy trónalapitó sirjáboz zarándokolása, a legmeghatóbb jelenségek egyike. *
* A «Troj»n» hajó, melyen a franczia excsászárné
a nagy tengeri zarándokolást megtette, a FokfoWről ér­
kezett 8». Ilona szigetére, I. Napóleon börtöne belyébez.
35..SZÁM. 1S8Ü. XXVII. ÉVFOLYAM.
Annálinkább, mert ugy tetszik, mintha ez
volna a nagy napóleoni legendának utolsó és
— ha igen, hát elmondhatjuk, hogy— méltó
zárjelenete.
Érezzük, hogy a katasztrófa már nem fokozódhatik, a nagy tragédia be van fejezve. És
szinte kívánjuk, hogy ne legyen folytatása.
Alig van a történelemben jelenet, melyhez
aláírásul inkább illenék a nagyszerű mondás:
Sic transit glória mundi!
E jelenet színhelyeit tüntetik elő alábbi
képeink.
A földöv déli oldalán az Oczeánból kiemel­
kedő szikla, melyhöz az újkor Prometheusa
lánczolva volt hat éven át, 1815-től 1821-ig,
a két egyszerű épület, melyben folytatólag
lakott; az a szintén egyszerű tér, melynek
nagy négyszögű kövére elegendő volt egy N betű,
hogy a világ és minden későbbi idők nemzedéke
tudja, miszerint abban Napóleon tetemei nyu­
godtak.
E tárgyakhoz valóban fölösleges minden
további aprólékos magyarázat.
Van-e, ki e történetet nem ismeri?
Vajda János.
A bojér.
Ha ma az utas kényelmes vasúti coupéban
liomániába jön s a fővárosnak szép, európaias
utczáit, jó kövezetét, légszesz-világitását, színhá­
zát, akadémiáját, nagyszerű közkórházait, lakta­
nyáit látja s a franczia elegancziával öltözött
utczai sürgő tömeg közé vegyülve, végignézi a
nagy üveg-táblás, művésziesen összeállitott ke­
reskedelmi kirakatok végtelen sorát, a tömérdek
bérkocsit és czifra uri fogatokat, az egészen francziásan öltöztetett katonatiszteket és ha meg­
láthatja talán magát a katonai egyenruhát vi­
selő, nyitott udvari hintón járó fejedelmet: bi­
zony észre sem veszi, hogy keleke j ö t t ; a
külszin majdnem semmiben sem különbözik más
európai fővárosokétól, sőt az állam szervezete
sem, mert hisz szabad alkotmánynyal, teljes
sajtó- és szólás-szabadsággal, választási joggal
biró nemzet közé jöttünk s Bukarest és aromán
nép közelebb áll ma alakjára és intézményeire
nézve Parishoz, mint Konstantiuápolyhoz.
Az ifjabb nemzedék, a 35—40 éven alóliak,
ugy bele szoktak ez uj rendbe, hogy nagyobb­
részt nem is tudják: miként volt akkor, mikor
ők születtek, sőt apáik irását, a sok hangú ro­
mán nyelv leírására hasonlithatlanul czélszerübb kirill-betüket olvasni sem tudják. Előre
rohan mindenki; vajmi kevesek azok, kik a
múlt idők törtenelmét lapozgatják, és félszá­
zaddal ezelőtti állapotok elbeszélése ugy tűnik
ki ma, mintha félezred rég elfeledett ős alakjai
kelnének föl sírjaikból.
Másfelől ismeretes ugyan nálunk a bojér
czim; tudják, hogy az oláh urat jelent. Legin­
kább aztán az a vélemény, hogy a bojér
szomszédjainknál az, a mi nálunk a mágnás.
Minthogy azonban a bojér név már csak a tör­
ténelemé, a közéletben s hivatalosan pedig
a minisztert, a százezer forint jövedelemmel
biró földesurat is ép ugy egyszerűen domnulénak,
azaz: uramnak czimezik, mint az utolsó földmivest, mint a domnule kellnert, és a tanár a
Jamestown kikötőjénél a sziget kormányzója és kör­
nyezete várták a nevezetes vendéget s egész proczeszszió indult el Longwood felé, hol I. Napóleon sirja léte­
zik. Meglátogatták a The Bríars nevii villát, hova az
Európától rettegett fogolyt először hozták, elzarándo­
koltak a longwoodi «01d Housei-hoz, hol keserves öt
éven át laknia kellett s hol 1821-ben megtörve s állító­
lag lelkiismereti kinoktól üldöztetve meghalt. A bánatos
özvegy és anya egy óránál tovább tartózkodott itt, ma­
gánosan elzárkózva. Megnézett minden szobát s könyek
hullottak szeméből, midőn meglátta a férje által emelt
szobrot e helyen, hol a nagy Napóleon utolsó lehelletét
kia Ita. Egykor ugy tervelték ők, hogy ez kegyeletes
és fényes zarándok-hely lesz s a villa I I I . Napóleon
költségén palotává lesz ; ma már idegen, egy ismeretlen
Marschal tulajdona s ide s tova talán a trónvesztett nő
által legmélyebben gyűlölt franczia köztársaság vesz
birtokába. S elmentek innen a jól ismert sirhoz, mely
szomorú fűzfától árnyékolt rácsozott emlék rajzát oly
sok ház falán őrizték egykoron s melynek leveleiből ezer
s ezer utazó szakított emléket, a hatalom és dicsőség
mulandóságára emlékeztető jelt. Az unokaöcs neje letér­
delt a sir előtt, aztán ő is — mint a touristák teszik —
letépett néhány ibolyát és gerániumot s visszatért a
hajóra, mely visszaszállította Európába. A végzet még
nehezítette emlékeit. A 91-ik ezred, mely I. Napóleon
párisi temetésénél részt vett s mely ugyanezen szolgá­
latot tette a zulu földön elhunyt «utolsó« Napóleonnak,
ez alkalommal épen a szigeten volt laktanyában — is
tisztelgett a bánatos özvegynek.
;:.-,. SZÁM. 1880. xxvil. ÉVFOLYAM.
tiz éves gyermeket az iskolában : nem teszek ta­
lán rossz szolgálatot e lapok olvasóinak, ha
elmondom, hogy mi volt az a bojér (mert már
csak volt s alkalmasint nemsokára itt is bárók
és grófok fognak születni); de hogy ez érthetőbb
legyen, el kell előbb mondanom, hogy milyen
volt maga a fejedelmi udvar félszázad előtt.
A fejedelmi palota két fő-osztályrészből
állt. Egyik volt az a rész, melyben ő lakott. Ezt
nevezték hárem-nek. A másikban voltak a kü­
lönböző ügyérségek; ezt hívták mábem-nek. Egy
nagy teremben volt fölállítva a fejedelmi trón ;
jobbra a tróntól, az egész terem hosszában, vö­
rös posztóval bevont pad (törökös diván) húzó­
dott végig.
Minden vasárnap megjelent a fejedelem eb­
ben az elfogadó teremben; előtte mént a fő
posztelnik (székhordó), a második és harmadik
posztelnik, az aga és hatman (fővárosi rendőr­
főnökök). Mindezek kezeiben hosszú ezüst botok
voltak, mint hivataluknak elmaradhatlan jelvé­
nyei. Ez urak a trónnak balján állva maradtak;
miután pedig a fejedelem leült, a második szék­
hordó bement a mellékterembe, hol a divánképes bojárok, élükön a metropolitával, már
egybegyűlve vártak, és bevezette őket. Azok
azonnal leültek, törökösen a trón jobbján, legeiül
a metropolita, utána a többiek rang szerint sor­
ban; ekkor édességgel, kávéval szolgálták föl
őket s néhány üres bók mondása utáu fölkere­
kedtek s visszavonultak ugy, a mint jöttek. Ez
volt'az elmaradhatlan ünnepi hódolat-nyilván'tás.
Ekkor az első logofet (igazságügy főnöke)
íelolvasá az érdekesebb folyamodványokat, mire
a fejedelem szóval monda ki határozatát, s
aztán visszavonult ő is saját lakosztályába.
Egy más kisebb teremben hasonlóan volt
egy trón, mellette egy bársonyos nyug-ágygyal
s jobbra vörös posztóval bevont hosszú diván.
Ez volt a fejedelmi diván terme; itt fogadtattak
a konzulok vagy átutazó idegen fejedelmi nagy­
követek, dunamenti pasák küldöttei, és itt intéz­
tettek el a nagyobb perek.
Továbbá három szobát foglalt el a főkincstárnok, kettőt a foszékhordó s más két nagyob­
bat az ország főlogofetje (az igazságszolgáltatás
elnöke), melyekben ezeknek megfelelő osztály­
irodája és kabinetjei voltak elhelyezve.
A mai majordomot hárem-vorniknak s a
íö-udvarhölgyet hárem-udvarhölgynek nevezték.
Az őrség pedig állott a testőrökből (csohodári), kik télen vörös posztóju s nyáron fehér
öltönyt viseltek, fejőkön, a mai ezred-dobosoké­
hoz hasonlító nyestbőr-kalpaggal; továbbá a
puskásokból (tüfekcsii); ezek árnaut bérenczek
valának. Végre a delik-bői, kiknek főnökét delipasának hívták s kik arnautáson öltözködtek,
iélméter magas, fekete posztó-kalpaggal. Volt
még két főnök: a ghülleraa (ágyugolyófőnök) és
kirk szerdai- (negyven katona főnöke).
A bas-csohodár, a deli pasa s e két utóbbi
ragyogó aranyos arnaut-öltönyben,pisztolylyal,
handzsárral és karddal fegyverzetten mindig a
fejedelem mellett állottak. A bas-csohodár alatt
állott még négy bidbül-csausz (kiáltó őrmester),
ezek sárga, törökös nadrágot s hasonló dol­
mányt viseltek, széles ezüst övvel, tenyérnyi
nagy ezüst-csatokkal, fejükön óriás nyest-kalpaggal s kezökben csörgők és csengőkkel el­
látott tambur major ezüst bottal. Hivatalos fo­
gadtatáskor ezek a fejedelem előtt állottak s
magasra emelvén botjukat, megrázták és dalla­
mosan kiáltották be török nyelven a szolgákat,
kik az édességet, kávét, szörpöket és csibukot
fölszolgálták.
E szolgák, — inkább nevezhetnők apródoknák, — mind boj ér-fiuk voltak. A házfel­
ügyelő neve volt: mábenadzsi-pasa, másiké
kafedzsi-pasa, kaftándzsi-pasa, ibriktár-pasa,
peskirdzsi-pasa, tütündzsi-pasa stb., mind tiszta
török czimek.
Volt a fejedelemnek még két hivatalnoka:
Adiviktár és a mühíirdár; előbbi az írószerek
felügyelője s az utóbbi a pecsétőr, ki a fejedelmi
pecsétet mindig kebelében hordta s csak addig
iryujtá át a fejedelemnek, mig az valami ok­
mányra névaláírás helyett pecsétjét ütötte. Mert
megjegyzendő, hogy csakis az adományleveleket
irta alá és minden más rendeletre csak pecsétet
ütött. Azonkívül még a kincstárnokhoz küldött
ponzutalványok alá a pecséten kivül tett egy
monogrammszerü jegyet, melynek neve sahtura volt, épen mint a szultánoknál.
Mellőzve még néhány udvari hivatalnokot,
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
csak azt említem föl, hogy évenként négyszer:
húsvétkor, karácsonykor, Szent-Vaszil és víz­
kereszt napján a fejedelem azon kaftánba öltö­
zött, melylyel a szultán öt kineveztetésekor dí­
szítette tol. Volt pedig ez cserkesz szabású,
ezüsttel vegyes fehér szövetből, elöl arany zsinórzattal, derékig leérő nyest-gallérral, és vala­
hányszor ez öltönyt fölvette, fizetett a kincstár­
nok minden nagy-bojérnak GV2 piasztert (2
frank 40 centim). Az irodafőnökök s könyv­
tárnokok kaptak 4l/a pisztert s az írnokok' 25
párát.
Volt aztán egy udvari orvos, archiatros
czimmel és egy gyógyszerész.
Volt egy török czigányokból álló udvari
zenekaris, melynek főnökét hívták nettrkándxipasának; e banda ebéd alatt és naplementekor
török darabokat játszott a palota udvarán.
A mint látjuk, valamennyi hivatalnoknak s
kisebb-nagyobb fölszolgáló személyzetnek török
neve volt s az egész elfogadási, törvény ülési
czeremonia tisztán törökös. Képzeljük hozzá,
hogy mind e boj érők törökös bő hosszú ruhá­
ban jártak, divánjaikon karikába rakott lábak­
kal ültek és öles csibukok füstölgése mellett
kávé és serbet szörpölgetve tanácskoztak, és
övig érő szakállt eresztettek : s ime egészen egy
török főúr udvarában találjuk magunkat. Legfölebb a turbánt látjuk, különben nem kisebb
terjedelmű drága prémkucsmákkal, helyettesítve.
Sőt még nagyúri hatalma is ép olyan volt a feje­
delemnek — kit egyébiránt a törökök vlachiai
bejnek czimeztek — mint egy kormányzó pasá­
nak, mert teljes joga volt bojárjai közül bárkit
is, minden előleges kihallgatás és törvényiétől
nélkül, önkényüleg megbotoztatni, bezáratni,
száműzni, vagy megöletni, és e sokat hányatott
ország történelme bizonyítja, hogy e kényuri
jogot a fejedelmek némelyike, — hogy például
többet ne említsek, Mád a karó-vajda — oly
mértékben használta, minőben a kegyetlenség
megszokott személyesitője, a — római Nero sem.
A fejedelmet különben a nagyvezér ajánla­
tára maga a szultán nevezte ki, és pedig az
utolsó pár században csaknem kivétel nőikül
fanarióta görögökből, kik a szó teljes értelmé­
ben nem nevezhetők másnak, mint keresztény
pasáknak, kik azonban sokkal zsarolóbbak vol­
tak alattvalóik iránt, mint a török pasák, a
minek oka a görög pénzszomjon kivül főleg
abban keresendő, mert a vajdai tisztség a leg­
több ajándékot és legmagasabb évi adót ígérő
görögnek adatott el, még pedig akkor is hatá­
rozatlan rövid időre, ugy, hogyha az ajándék­
küldések megakadtak, biztos lehetett, hogy he­
lyébe mást neveztek ki, őt pedig oly egyszerűen
letették és száműzték, mint bármelyik közönsé­
ges török pasát.
(Vége kör.)
A GŐZHÁZ.
V E R N E
GYULA
R E G É N Y E .
MÁSODIK KÉSZ.
ÖTÖDIK
F E J E Z E T.
Tigris-vadászat.
Van Guitt ur annyit beszélt, hogy ideje
volt már bucsut vennünk a kraltól s visszatér­
nünk szanitáriumunkba. Félni lehetett, hogy
Hod kapitány, a vadölő, és Van Guitt, a vad­
fogó között keményebb összeszólalkozásra is ke­
rül még a dolog. Mindamellett elég barátságo­
san váltunk meg, s megegyeztünk, hogy érint­
kezéseinket fentartjuk és Van Guitt ur a
csikarikat, mikor szükségünk lesz rajok, vadá­
szatainkban segítségünkre adja. Különösen Kalaganit, a ki merészséget és ügyességet, tapasz­
talt jártassággal egyesitett e veszélyes foglalko­
zásban s a kire minden körülmény közt föltét­
lenül lehetett számítani. Viszont Hod kapitány
is megigérte, hogy a hol lehet, kezére fog járni
Van Guitt urnák.
Mielőtt a kralt elhagytuk volna, Munro ez­
redes, ki nem szándékozott oda gyakrabban
visszatérni, meg egyszer megköszönte Kalaganinak, hogy életét megmentette a kígyótól s
biztosította," hogy mindig szívesen látott vendég
lesz a gőzházban. A hindu hidegen hajtotta
meg magát s nem árulta el, hogyha jól esett is
neki az elismerés ilyen férfiútól.
Ebédre otthon voltunk s beszélgetésünk
;
>79
főtárgya, lehet gondolni, Van Guitt Mátyás
ur volt.
A következő napokon, június 21'., 2S. és
i'D-kén az eső oly erővel esett, hogy vadászaink,
bár mennyire vágytak is, nem távozhattak a
gőzházból. Ily időben egyébiránt a vad nyoma
is elvész s szó sem lehet a nyomozásról. A vad
sem szívesen hagyja el rejtekét
Június 30-án kiderült. Hod kapitány, én,
Fox és Gummi, készültünk lemenni a kralba.
Az nap reggel néhány hegyi lakóval találkoz­
tunk. Hallották, hogy egy csodás pagodát szál­
lítottak a vidékre s ellenállhatatlan kíváncsiság
vonta őket gözházunk megtekintésére. Szép
példányai voltak a tibeti néptörzsnek, harczias
természetű, megbízható jellemű, vendégszerető
s a völgylakó hinduknál minden tekintetben
magasabban álló emberek.
Az állítólagos pagoda nagyon megnyerte
tetszésüket, az aczél-elefánt pedig épen imádó
bámulatot gerjesztett bennök. Pedig nyugalom­
ban volt. Mennyire bámulták volna még, ha
mozgásban látják, hatalmas erőkifejtésével, a
hegyek gerinczén fölfelé haladni !
Munro ezredes szívesen fogadta e benszülötteket, kik közül néhányan a nepóli tartományt
s a hindu-khinai határszóleket jól ismerték. A
beszélgetés egy ideig a határ azon pontjai körül
forgott, a hol Nana Sáhib, a azipojok leveretése
után menedéket keresett volt. E hegyi lakók
különben csak annyit tudtak Nináról, a mennyit
mi; halála hire hozzájuk is elhatott s ugy lát­
szott, ők azt nem is vonták kétségbe. Megma­
radt társai Tibet belsejébe menekülhettek s ott
bajos lett volna őket megtalálni. Munro hall­
gatagon s gondolkodva fogadta é nyilatkozatot.
Hod kapitány a vadak felöl kérdezősködött
a benszülöttektől. Érdekelte öt, mily pusztításo­
kat tettek a ragadozók a Himalája-alji vidéke­
ken, melyekről a lakók sokszor menekülni
kényszerültek előlök. A kormány 300 rúpia dijt
tűzött ki egy tigris fejére, de azért e félelmes
vadak száma nem fogyott s ugy látszók, az em­
ber előbb-utóbb kénytelen lesz nekik engedni
át a tért.
A szives fogadtatástól meghatva vettek bu­
csut tőlünk s megígérték, hogy többször is meg
fognak látogatni. Távozásuk után, előkészüle­
teink be levén fejezve, mi négyen, jól fölfegy­
verkezve, a Tarjáni felé vettük utunkat.
Kiérve az erdőből a tisztásra, Van Guitt
úrral találkoztunk, a ki ünnepélyes udvarias­
sággal fogadott. Öt vagy hat emberével, köztük
Kulagániával, egy az éjjel fogott tigrisnek a
csapdából a kerekes kalitkába átszállításával
volt elfoglalva. Felséges állat volt, s Hod mél­
tán irigyelhette, hogy nem ö lőtte meg.
Van Guitt ur meghitt a kralba.
— Köszönjük, monda a kapitány, de ma a
magunk kedvére akarunk vadászni.
•— Kalagáni szolgalatjukra áll, — feleié a
vadszállitó — ő jól ismeri az erdőt s hasznukra
lehet.
— Szívesen elfogadnék kalauznak.
— Hát jó szerencsét, uraim! de Ígérjek
meg, hojí.y nem lőnek le minden vadat.
— Hagyunk önnek is, ne féljen, feleléHod.
S Van Guitt Mátyás ur, szinészies haj Ion gással búcsút véve, eltűnt az erdő sűrűjében.
— Most rajta, induljunk, — monda a kapi­
tány. — A negyvenkettediket ejtem el ma.
— S én a harmineznyolezadikat, monda
Fox.
— Én pedig az én elsőmet, jegyzem meg
nevetve én.
— Ismered jól a Tarjánit? kerdé HodKalagánitól.
— Húszszor bejártam, keresztül-kasul
minden irányban, viszonzá ez.
— Nem hallottad valami különös pusztító
tigris hirét?
— Igen, egy nőstényét. Mintegy két mért­
földnyire innen látták néhány napja, s azóta
keresik. Akarják, hogy —
— Természetesen akarjuk!
A tigris kétségkívül bővében van a Tarjá­
mban, de nem kószál haszontalanul s czéltalanul a vidéken. Ha éhe nem üzi, rejtekébe vonul
s nem könnyű találkozni vele. Számtalanon át­
mentek ez erdőségeken, a nélkül, hogy tigrist
láttak volna. De a ki akarja, könnyen előcsal­
hatja. Egy fél vagy negyedrész ökröt kitesz,
kikötve egy fatörzshöz, hogy helyben legyen
kénytelen elfogyasztani, oly helyen, a hol a va­
dász könnyen meghúzhatja magát valamely
580
VASÁRNAPI
szikla vagy fa mögött. Sik helyen máskép jár­
nak el. Itt az elefánt a legjobb segítője a va­
d á s z n a k ; kivált h a jól be van tanítva, mert kü­
lönben megrémül s még vesztére válhatik
arának. A tigris b á t r a n megtámadja az elefántot,
ráugrik s az ember és a tigris közt e hatalmas
vastagbőrii hátán megy végbe a küzdelem.
Hod kapitány n e m ily módon szeretett va­
dászni, mint a rádzsák; ő gyalog, rejtekből,
vagy csö végére várva szeretett lőni a vadra.
Kalagáui biztosan vezetett. Mint a hinduk
rendesen, keveset beszelt s csak röviden felelt
a hozzá intézett kérdésekre.
Egy óra múlva egy rohamos patak mellett
állapodtunk meg. Egy kis tisztás közepén vas­
tag karó emelkedett, melyre egy negyedrész
ökör volt kikötve. Néhány sakál ki is kezdte
már a csalétket, de n e m birt vele. Közeledt ü n k r e szét is szaladtak az erdő e gyáva rablói.
— Kapitány, — monda Kalagani, — itt
várjuk be a nőstény tigrist. Látja, hogy itt a
hely kedvező a lesre.
Valóban, a fák és sziklák mögött jól el le­
hetett helyezkedni, oly módon, hogy az egész
tisztást könnyen kereszttűzbe vehettük. Ugy is
tettünk. Gummi és én ugyanazon fa egy ágára
telepedtünk. Hod és Fox, szembe velünk, egy
másik h a t a l m a s törzs kettős elágazása közt búj­
tak meg, míg Kalagani egy szikla mögött, melyre
föl is mászhatott, h a a veszély kényszeríti. így
35. SZÁM. 1880. xxvii. ÉVFOLYAM.
Egyszerre két lövés dördült el, egy perczben.
— Negyvenkettő! kiálta Hod kapitány.
— Harmincznyolcz! kiálta Fox.
Mind a kettő bizonyos volt a maga lövésé­
ről. Akármelyik találta, ugy találta, hogy a tigris
abban a helyben felfordult.
Kalagani a vadhoz ugrott. Mi is leszálltunk
a fáról. A tigris nem mozdult.
Kíváncsiak voltunk megtudni, melyiknek a
golyója t a l á l t a : a kapitányé, vagy a Foxe? A
vadat felbontották. Szivén — két golyó ment
keresztül.
— Ejnye, monda Hod kapitány kedvetle­
nül ; ez csak felet-felet számit mindkettőnknek!
— Biz ez csak felet, kapitány u r a m ; monda
Fox szintúgy.
Elég, hogy az állat egy vergődő mozdulat
nélkül földre volt terítve, — bár a két vadász
közül egyik sem írhatta a maga számlájára.
Fox és Gummi még ott maradtak, hogy a
vadat kifejtsék becses b ő r é b ő l ; Hod és én vissza­
tértünk a gőzházhoz.
Nem ezélom napról napra leírni ismételt
vadász-kirándulásaink eredményét; csak annyit
mondok, hogy Hódnak és Foxnak nem volt
okuk a panaszra.
Július 10-én egy huddiból vadásztunk, a
mi a lesre nagyon alkalmas hely, akár egy kis
erősség, mely mögül — a b e n n levők — biz­
tosra szedhetik le az ostromlókat. Csakhogy itt
VAN GUITT UR BUCSUT VESZ.
Egyveleg.
* Vándorló kép. A phosphor-fényü mázolásokat
ma a közönséges életben gyakran használják oly
tárgyak, pl. utczanevek, útmutatók, toronyórák stb.
megvilágitására, melyeket éjjel is kell látni, sőt
ujabban a vasúti alagutakat is ugy világítják meg,
hogy a kocsik külső és bels5 fedelét ily vegyületü
színnel kenik be, melyek nappal természetesen nem
fénylenek. Régebben azonban ez eljárás még szokat­
lan volt s igy egy chinai encyclopediában nagy cso­
dálkozással van említve egy festett ökör, mely
«minden reggel elhagyta a kertet, hogy legelni men­
jen s csak este tért oda vissza aludni». A kép Taitsung császár (976—998 K. u.) figyelmét is magára
vonta s több tudóst megkérdezett magyarázat végett,
mig végre egyik kitalálta, hogy osztrigacsontból
készült festéket alkalmaztak, mely napfénynél lát­
hatatlan volt.
* A párisi invalidusok palotájában, hol I Napó­
leon sirja is van, nagyszerű hadi és etnographiai
muzeumot szerveztek. Leclerc kapitány, ki az ügyet
nagy gonddal és tanulmánynyal vezeti, még a törté­
nelemelőtti korból is több harczos mintáját állította
ki, a középkor s jelenkorra vonatkozólag pedig -32
typikus, életnagyságú fölfegyverzett alak van.
* Eugénia excsászárné utazása Dél-Afrika la­
kosai között nagy érdekeltséget költött s különösen
Maritzburgban s Natalban az útra vonatkozó em­
lékekért nagy összegeket adtak. Utikocsiját több
mint ezer forintért adták el.
A kölni dom befejezése. Augusztus 14-én Köln
városa nevezetes ünnepet ült. A.hires dom, az épi-
VASÁRNAPI UJSAG.
35. SZÁM. 18S0. XXVII. ÉVFOLYAM.
Carver.
Az az u r a m b á t y á m , ki addig lődözte fia­
tal katona korában (Veronában, az erősség sánczaiban) golyóval a futkosó patkányokat, hogy
végül a feldobott tallérokat is eltalálta s vadá­
szatok alkalmával nem kicsiny feltűnést keltett
azzal, h a 4—5 ilyes lövése között egyik mindig
talált: az az u r a m b á t y á m , ott az ő pusztai házi­
kójában, hol öreg n a p j a i r a megvonult, bizony­
nyal nagyot fog nézni bámultában, ha arról az
emberről olvasand, ki 20 ilyen feldobott pénz­
darab közül ellő 17-et.
Az a betyár legény is, a ki gyermekkorom­
ban híres volt arról vidékünkön, hogy száz lé­
pésről, lóhátról, sebes vágtatás közben eltalálta
a kútágast, s mire odáig lovagolt, már meg is
töltötte az elültöltöt, az is kétkedőleg fogja rázni
„U^-"
. —•
•—
egyforma föltételek mellett, hanem a saját ré­
szére sokkal terhesebb körülmények között.
Fölajánlotta, hogy 500 üveggolyóból többet lő
szét golyóval, mint más seréttel, — pedig egy
lövő előtt nem kell magyarázgatni, milyen
aránytalan ez a fogadás. Fölajánlotta,hogy lelő
1000 üveggömbből közönséges Winchester-fegy­
verrel és golyóval többet, mint más 1000 ga­
lamb közül szokott lőfegyverrel, mindkét csőből.
É s szavának ura maradt, e hitetleneknek látszó
föltételeket betartotta mind, sőt fölülmulta.
Ezáltal egyszerre ismertté lett neve, bámulttá
ügyessége az összes müveit világ minden lövői
előtt. És ő elindult híre után, bejárni az egész
világot, keresni, a ki vele mérkőzhessek, s meg
nem találni azt sehol.
Carver, mint az előttünk fekvő angol élet­
rajzi adatok bizonyítják, New-York látogatott
581
neki arra, hogy a golyóval való lövésben is gya­
korolja magát, miután nyíllal már jobban talált,
mint az indiánok legügyesebbjei.
Húsz éves korában odahagyta a nomád
indiánokat, kunyhót épített magának, mint
atyja, szilaj lovakon vágtatta be a prairiket,
harcz és háborút üzent a vidék minden bölényé­
nek, medvéjének és indiánjának. Az utóbbiak­
nak elkeseredett ellensége volt családja kiirtá­
sáért s félelmét képezte biztos lövése által. Azt
hitték, hogy az ügyesség, melylyel iszonyú
távolból lelőtte a lovast és lovat oly gyorsan
egymásután, miszerint a lövés csak egynek lát­
szott : nem embertől származott s «the evil spirit», a rossz szellem nevét adták neki. Két, általa
az indiánok kezéből kiszabadított fehér gyer­
mek, érintkezésbe hozta őt ismét a czivilizált
világgal, s Wisconsinban letelepedett.
/~
\
••^_ , —
— T JS~-'~^''
IP
•
ff'
<
^
F E J É R E TETTE HATALMAS LÁBÁT.
A
a vadat kereszttűzbe foghattuk, melyből nem
menekülhetett.
Csak várnunk k e l l é , mig j ő .
A sűrűben a sakálok folyvást ugattak, de
kibújni n e m mertek. Egy óra sem telt, mikor
az ugatás egyszerre elhallgatott. Két vagy három
sakál eszeveszett nyargalással futott át a tisz­
táson s az erdő ellenkező oldalán eltűnt a sűrűbe.
Hagytuk m e n e k ü l n i ; nemesebb vadat v á r t u n k ;
Kalagani egy intése megmondta, hogy a tigris
közel van. A sakálok megfutamodása valamely
nagy v a d , valószínűleg a tigris közeledtének
volt a jele. Fegyvereink felvonva, készen álltak;
Hod és Fox, vállaikhoz szorítva puskáikat, czé1 óztak is már.
Pár perez múlva az ágakat mozogni láttam
s tördelőzni hallottam. A vad lassan, vigyázva
közeledett, ámbár minket nem láthatott, s legfölebh ösztöne m o n d h a t t a meg, hogy veszély
elé jő. H a éhe nem hajtja: nem is jött volna; de
szimatolta az ökör-húst.
Egyszerre kibukkant a sűrűből s megállott,
mintegy elővigyázatból. Csakugyan egy nőstény
tigris volt — hatalmas fejjel, karcsú, hosszú
testtel. Lassan, mint egy csuszó-mászó, közele­
dett a prédához.
Mintha összebeszéltünk volna, közeledni
engedtük. Majd a földön szaglált, majd földomboritotta hátát, mint a macska szokott, mikor
ugrásra készül.
G.
G ŐZ H Á Z.
is biztosra kell találni, egy lövésre elejteni, kü­
lönben a tigris, h a nem sebesült halálosan meg,
megtámadja a kunyhót i s , átugrik a sövényén
s borzasztó dühében — megsebesitése által fel­
bőszítve — rettenetes pusztítást visz végbe.
Épen igy történt itt is.
T a n Guitt ur is velünk volt, remélve, hogy
valamely könnyen megsebzett tigrist sikerül fog­
lyul ejtenie s gondos ápolással meggyógyítva, a
maga czéljára használhatóvá tennie.
Ez n a p három tigris r o h a n t meg egyszerre.
Kettőt, a második lövés halva teritett le, a vadszállitó nagy bánatára. De a harmadik, vállán
megsebezve, átugrott a kerítésen.
— Ezt megfogjuk! kiálta Van Guitt ur,
nekiörvendve. De alig monda ki e vigyázatlan
szót, a tigris ráugrott, leverte a lábáról s fejére
tette a h a t a l m a s első lábát.
Elveszettnek gondoltuk. De Hod kapitány
egy jól irányzott lövéssel egyszerre leterítette.
Van Guitt ur lassan fölkelt.
— Ejnye kapitány, — monda, a helyett
hogy megköszönte volna élete megmentőjének,
— bizony várhatott volna még egykissé.
— Várhattam volna ? Mire ? hogy lehúzza
a fejebőrét önnek ? — De jó, máskor majd nem
fogok oly nagyon sietni, h a kedve telik benne.
Bizonyos, hogy gyönyörű vad lett volna a
Van Guitt ur állatseregletében!
(Folyt, köv.)
tészet egyik remeke, melyen évszázadok óta annyi
nemzedék dolgozott egymásután, délelőtt teljesen
befejeztetett. Tiz órakor tették reá a zárkövet, s a
déli óriás toronyra elhelyezték az utolsó koronakö­
vet, a hatalmas keresztvirágot, mint utolsó diszt.
Ezzel a dom külseje teljesen elkészült. A nagy szé­
kesegyház alapkövét 1248-ban rakták le s igy h a ts z á z h a r m i n c z k é t évig tartott, mig az óriási
mű, az emberi ész és szorgalom egyik legszebb em­
léke, teljesen elkészült.
* A galamb gyorsaságára adatul szolgálhat,
hogy múlt hó 25-én reggel 6 órakor eresztettek el
Londonban egy galambot s az pontban délben 12
órakor érkezett meg Köln városába.
* Bogárkiállitás lesz a párisi Tuilleriák narancs­
kertjében, szeptember hó elején nyitják meg s októ­
ber 8-án zárják be. Ot osztálya lesz: elsőben a hasz­
nos rovarok, másikban a kártékonyak állitatnak ki,
a harmadikban lesznek a rovarok megvizsgálására s
elpusztítására használt szerek, a negyedikben a csi­
gák s más puhányok lesznek, végül az ötödikben a
rovarokra s lakásaikra vonatkozó rajzok, szobrok s
minták lesznek kiállítva. A kiállítás a földmivelési
minisztérium felügyelete alatt áll s különös jutal­
mak osztatnak ki. Ez alkalommal egyúttal a méhé­
szeti s más rovarokkal foglalkozó tudományos társu­
latok tartanak ülést s külön értekezletek is lesznek.
* Patti Adelina számára déli Walesben Swansea
mellett, hol rendesen tartózkodik, lakásához közel
külön ideiglenesen vasúti megálló-helyet nyitottak,
a melynél azonban csak a diva szállhat föl, úgyhogy
a vonat csak az ő rendeletére áll meg.
DR. CARVER, A H Í R E S
fejét, — h a még fel nem kötötték valahol, —
midőn hozzáig viszi a hir ennek a Carvernek a
nevét, a ki sebes vágtatva apró feldobott üveg­
gömböket lődöz szét, tölt és lő olyan sebesen,
mintha egy egész szakasz osztrák katona tü­
zelne.
Bizony pedig nálok híresebb lövőknek is
meg kellett azt a sorsot érniök, hogy megköze­
líthetetlen magasban lássák magok fölött ezt a
férfiút. Az a Cholmondeley-Pennel, ki nagyra volt
vele, hogy 30 yardnyiról 100 galamb közül le­
lőtt 68-at s az alatt csak 13-szor használta fegy­
vere második csővét, az a Grubb kapitány, a ki
e számot 78-ra vitte, vagy Bogardus, ki 67 perez
alatt 1000 d a r a b feldobott üveggömböt lőtt le,
egyformán felülmulhatlannak tartotta magát
szakjában, midőn egy egészen ismeretlen ember
versenyre hivta a világ minden lövőit, nem is
CZÉLLÖVÖ.
fürdőjében, Saratogában született, 1840 májas­
b a n . De atyja nem sokáig maradt i t t ; határta­
lan kalandos vágyak által űzetve kivándorolt a
prairik pusztaságaiba s Minnesota államban
azon a helyen csinált magának egy kunyhót, hol
jelenleg Minneopolis város emelkedik s vadászta
a rengeteg medvéit és buffalóit. Ilyen kirándu­
lása alkalmával történt, hogy az indiánok föl­
dúlták otthonát, felkonczolták nejét, skalpirozták kicsiny leányát, s magával vitték fiát, Fran­
kot, a ki akkor csak négy évet számlált
Carver saját vallomásakent 16 esztendőt
töltött a vörösbörü indiánok között, kik egy alka­
lommal majdnem megölték a késükbe került
fehérek pártfogása miatt, de ő saját javára hasz­
nálta babonás előítéleteiket s megszabadult.
Egy, az indiánok által lefoglalt lövegszáUitmány,
már gyermekkorában alkalmat szolgáltatott
Az az ügyesség azonban, melyet a lövés
minden nemében mutatott, s melylyel képes
volt felhajított üveggömbök közül 1000-et ugy
lelőni, hogy minden száz közül csak egyet té­
vesztett, feléje forditák előbb csak a környék,
aztán egész Amerika figyelmét. Minden vadász
tudja, hogy 1000 lövést tenni egymásután ma­
gában véve i* kimerítő feladat, melyre csak
mindenkép edzett ember vállalkozhatik, de
Carver még az ezredikkel is talált. Midőn NewYorkba érkezett, m á r csodás dolgokat beszéltek
felőle, s ő a várakozást fölülmulta. A DeerfootP a r k b a n 1878 július 13-án 5500 üveggolyót
lőtt le egymásután, a mit egy vadász sem m e r t
volna megpróbálni soha. Ez az iszonyú fárad­
ságot föltételező mutatvány azonban megtá­
m a d t a szemeit, ugy hogy egy ideig a b b a kellett
hagynia a lövést.
35. SZÁM. 1SS0. XXVII. KVFOLYAM.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
582
A h a t a l m a s o k és fejedelmek, kik előtt
ügyességét b e m u t a t t a , kitüntetéseikkel halmoz­
ták el. Az Egyesült-Államok elnöke, H ayes, arany
keretbe foglaltatta számára a pénzdarabokat,
melyeket előtte keresztül lőtt, a walesi berezeg
magához hivatta Sandringhamba, s kegyeivel
árasztá el. Az öreg porosz király is, ki maga
sem utolsó lövő, a potsdami ugy nevezett «Uj
palota-)-ban, — melyet Nagy Frigyes építtetett s
mely most a trónörökös nyári tartózkodási
helye, — b e m u t a t t a t t a magának a rendkívüli
ügyesség eme produkezióit, melj'eket részben
lóháton végzett, mint a mellékelt képen láthatni.
Hiszen régi dolog, hogy a hatalmasok különös
előszeretettel viseltetnek az emberölő gépek és
azok ügyes kezelői i r á n t !
Kőrútjában Carver Budapestet is érinté, s
mint már alkalmunk volt jelezhetni, az itteni
állatkertben mutogatá lövésbeli ügyességét. A
puskával való lövés majd minden nemében mu­
togatta magát. Lőtt golyóval, Winchester-féle
ismétlő fegyverből, lőtt seréttel, L a n c a s t e r b ő l ;
eltalálta a roppant magasba hajított üveggolyót,
lelőtte kettős csővel a saját kezével elhajított
két golyó mindegyikét, a fölfelé dobott pénzda­
rabot, s lóhátról «en carriere» vágtatva, a feldo­
bott üveglabdát.
Mutatványainál felhasználja — nagyon ter­
mészetesen •— a lehető legkedvezőbb esélyeket.
A m a g a s b a dobott golyót akkor veszi czélba,
midőn közel tetőpontjához megállani ^ készül,
aztán visszafordul s előbbi helyén megy át. A
golyókat nem maga felé, de magától eldobatja,
s mindenekfölött egyenletesen dobat. Olykor
azonban csinál bravour-mutatványokat is, két
golyót dobat maga felé, s lelövi félkézzel mind
a kettőt. Vagy pedig hagyja lefelé esni a feldo­
bott gömböt, s midőn közel van a talajhoz és
sebessége óriási nagy, akkor lövi le.
É p ezért n e m hiszem, a mit róla mondanak,
hogy kapásból lő.
Különben a fegyvert hosszan kinyújtott
balkezeben tartja, — a miért vasra vernék az
osztrák hadsereg reglamás lövői.
H.
V.
Károly.
f1
— Rajz. —
«De az eg szerelméért, meddig lesz még a
n y a k u n k o n ez a Károly ? Mikor lesz már vége a
vakácziónak'? Mikor viszi már apa iskolára ezt
a Károlyt ? Mikor szabadulunk meg m á r tőle'?
Uram, vidd el rólunk h a r a g o d a t ! Uram, szaba­
díts meg ettől az égő tűztől, ettől az ordító orosz­
lántól, ettől az égi háborútól, ettől az egyiptomi
csapástól!»
Ki beszél igy ?
Az apa, az anya, Julcsa, Klári, Annácska;
-továbbá Kézi a szolgáló, István a kocsis. Sőt
Diána a vizsla, Bajusz a kandúr, és Lipi a zub­
bonyos czicza, sőt Bismark, az öreg kokhinkakas is ugyanezen értelemben nyilatkoznának, h a
szavazatjoguk volna.
Önök ezt erősnek tartják. De tisztelt uraim
és hölgyeim, lábatlankodnék csak önöknek n a p ­
estig ez az ifjú u r ! önök aligha érnék be enynyivel.
Nézzék ezt a nagy kölletlent. Tiz —tizénkét
é v e s ; erős m i n t egy török pasa, és lomha mint
egy hizott l u d ; mindig azon jár az esze, hogy
m i t rontson, mit pusztítson; mindig láb alatt,
mindig ott, a hol nem kéne l e n n i ; egy tányért
terítéskor n e m tenne az asztalra, még a székét
is nénjeivel czipelteti; j ó időben mindenkit be­
üldöz az udvarról, rossz időben mindenkit kiszekiroz a szobából; igazi ostor és csapás, a kit
hiába szidnak, hiába mosdatnak, n e m lesz vele
sem j o b b , sem szebb.
Ah un n i ! most is hanyatt veti magát a
szoba kellő közepén, két lába az ég felé á l l ; fe­
jével feldönt egy széket, melyre anyja épen most
tette le varró kosarát. A kosárból tízféle gombolyog, tűtartó, gyüszű, gomb, olló gurul- szer­
teszet, ezt Klárának és Annácskának kell össze­
szedni ; egy papirsüveget most kezd darabokra
• tépdesni, — jó apró darabokra, hogy Julcsa ne
egykönnyen boldoguljon az összetakaritásával.
Mikor ezt elvégezte, megkapja az ágyterítő
s a r k á t , azt lerántja mindazon czviklikkel,
pliszékkel, csipkékkel, szalagokkal együtt, a
melyeket Klárika szép rendben, nagy gonddal
oda kiteregetett, hogy majd összeilleszti; belehemperedik az ágyteritőbé mint egy Poloniüs,
elvárja, míg Klárika haragra gyúlva a pliszéiért,
elkezdi vonszolni, hogy majd kihemperiti az
ágyteritőből, a miből az lesz, hogy Károly azt
még j o b b a n maga körül fanja.
A mulatság tetszik az iíju urnák, kivált mi­
kor Julcsa is beavatkozik és Klárikával együtt
— egyik a fejét, másik a lábát fogva, kiteszik az
ördögbordáját az ajtón és kicsukják.
Ez tetszik Károlynak. Most legalább bőg­
het, d ö r ö m b ö l h e t ' i s az ajtón; először csak az
öklével, azután a csizmasarokkal, végre a fejé­
vel. Ez azt jelentené, hogy ozsonna kellene.
Mivel pedig ezen nyelven ottbenn nem
értenek, Károly kimegy az udvarra, kézre ke­
ríti a Bajusz kandurt, — m e l y pedig ugy fél tőle
mint a tűztől — annak először lenyiri a bajuszát,
azután keres egy zsineget, annálfogva összeköti
a Diána vizslával; akkor elhajítja a készen tar­
tott kukoricza-csutkát az udvar másik végére,
és a nagy izmos kutya fut keresni a csutkát,
vonszolva maga után a szegény kandurt.
Mikor ezt elvégezte, újra nekiáll az ajtó­
nak. Azalatt odabennt megkönyörültek rajta,
az ajtó ki van zárva, de azért Károly megteszi a
tempót, először az öklével, azután a csizmasa­
rokkal, végre a nagybolond fejével.
Ugy nyit be, kézhez venni ozsonnáját; de
mielőtt beleharapna, fölpróbálja a pillanatra
vakancziába jutott varró-gépet; annak a tűjét
eltöri, szijját kiakasztja, srófjait kicsavarja
E j h ! kedves mamája ennek a nagy bunfordinak, a ki olyan erős mint egy török, és
lomha mint egy hizott l u d : nem gondolt kegyed
arra, miként lehetne ezt a gyereket átalakítani,
hogy lenne belőle jó fiu, derék fiu, udvarias fiu,
szeretetreméltó fiu?
Már azt csakugyan szeretném tudni.
Lássuk csak.
A kegyed Károlyának : a baja a tevékeny­
ség u n a l o m m a l sokszorozva.
A folyó kiont, h a nincs medre, elpusztít, öszszerombol, beiszapol m i n d e n t ; de tartsuk ren­
des mederben, termékenyíteni fogja partjait és
malmokat hajt.
Adjunk dolgot Károlyuak, majd meglássa !
Ott hentereg egész hosszában. Kapálódzása közben nyakát szegte két inggombnak, hogy
egyéb gombokról, melyek még kevésbbé volná­
nak fölöslegesek, ne is szóljunk.Nyafog és ordít,
hogy azokat a gombokat varrják föl neki, de
most mindjárt!
«Károly!» — szól neki az anya, meg sem
mozdulva székéről, — «jer ide. Jóravaló ember
n e m fáraszt mást azzal, a mit maga megtehet.
Itt a czérna, tű, olló, keresd meg gombjaidat.
Ugy! Hozd el. Most fogd i d e ; öltsd bele a tűt.
Húzd ki. Most ide. Húzd át megint. Ugy! Még
egyszer. No még egyszer. Most tekerd körül a
gomb alatt a czérnát. Jól v a n ! Most b u z i át a
posztón. Vess hurkot. Jól v a n ! Nincs az a szabó,
a ki jobban föl tudná v a r r n i . . . . »
Karolj' nevet, tapsol, tetszik neki a dolog ;
kiszalad, fogja a peneczilusát és fejét veszi
másik három gombnak, hogy fölvarrhassa, kü­
lönben mint akármi szabó. Hiszen jóravaló
ember ő, a teremtés királya, a ki nem fáraszt
mást azzal, a mit maga elvégezhet.
((Károly! nézd csak kedves fiam, ez a nagy
otromba szeg itt a tornáczajtófélben hogy kiáll,
még kárt tesz a ruháinkban. Szaladj csak a
konyhába a kis húsvágó baltáért. Be tudnád-e
verni ? Hogyne ? Ugy! Üss rá még egyet. Úgy !
Bomoljon meg a csúf szege» !
Szép mesterség ez az ácsmesterség, — Ká­
roly egészen boldog bele. Szerez valahonnan
egy kalapácsot, sorba járja a kerítést, és jaj an­
nak a szegnek, mely kívül feledte fejét. Irgalom
nélkül agyon kókányoztatik. — Azután a kert
léczrácsozata kerül revízió alá és hozatik rendbe
a kalapács segélyével.
«Károly! nézd csak kedves fiam, a festék
ott a falon levedlett egy kis helyen. Gyere csak,
keverjünk egy kis enyvet, festéket; szaladj a
kamrába, hozz egy kis tejet. Fel mersz-e állni a
szekrényre ? Ugy ! most vedd ezt az ecsetet, és
fesd be. Jól v a n ! Szállj le.»
Károly fél délig vizsgálgatja a falakat szo­
báról szobára, ecsettel és fazékkal kezében, ujit,
javit, ecsetel, mert ez már nem is mesterség,
h a n e m művészet. 0 festő lesz. Nem olyan mint
Schiffner bácsi, a kinek a keze mint a jeges
felhő, h a n e m olyan, a ki vitézeket és virágokat
fest, először csak papirosra, azután falra is.
«Károlykám! ez az ajtó mindig ugy nyiko­
rog, mint egy első osztálybeli vásott gymnázista
gyerek. Azt hinné az ember, ránk csikorgatja a
35. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM.
fogait. Gyere csak, kenjük meg a sarkait. Sza­
ladj s kérj a nénódtől
n e m ; a faggyú
nem jó lesz, az olaj sem, mind a kettő elpisz­
kolja az ajtót. H a n e m kérj szappant, abból fa­
ragj a tenyeredbe egy csipetnyit, de vékonyan,
mint a hártyapapiros. Jó, épen elég lesz annyi.
De nézd csak! Nem bírom fölemelni. Próbáld
te, hiszen te majd oly erős vagy mint atyád ! . . .
Úgy fiam! Nem n e h é z ? Csak még egy k c s i t
tartsd ! Mo3t lebocsáthatod!»
Károly nagyra van a tudományával, hogy
még az ajtócsikorgásról is tud tenni. Óh h a ő
ebből a szappanból a n n a k idejében oda t u d n a
lopni a mathesis professzor ur fogai k ö z é !
Addig is pedig gyakorolja magát, mert repetitio
m a t e r studiorum. Sorba járja az ajtókat, s addig
izzad, mig mindegyiknek a sarkára j u t t a t vala­
mit. Még a sertésól ajtaja sem m a r a d kenetlen.
Végre felmászik a kut tetőre is. Ott van egy kis
bádog vitorla, a mely ugy csikorog h a fordul.
Azt is meggyógyítja, hogy neki ne csikorogjon.
«Károly! a szegény Filax még m a nem ka­
pott fris fizet, pedig jól esik neki, egész n a p
lánczon van. Aztán h a kimégy, nézd m e g : van-e
m á r érett mag a magvas kenderben ? Morzsolj
ki egy marokkal a kanárinak. Az is szereti ám
az újságot.»
Károly szalad és előczepel egy dézsát, azt
elébb kimossa tisztára, mint a kristály; akkor
tele meri, és oda czepel a Filaxhoz annyi vizet,
a mi elég volna eg}* unikornisnak. Azután
eszébe jut, hogy a dézsamosó vizet a vályúba
öntötte, a mit István bácsi, a kocsis, bizonyosan
n e m vesz észre és ráhajtja a teheneket. Felgyürközik, fölmegy a pajta padlásra ugy gyürközötten, onnét alához négy rengeteg szalmacsutakot,
azzal a vályút kegyetlenül kisurolja, háromnégy vödörrel kiöblinti, és szinig meri a legtisz­
tább hideg vízzel, a minőre csak szarvas kíván­
kozhatott valaha. Van-e még szomjúhozó szarvas
a világon ? Igen is hogy v a n ; a szegény méhek.
Azoknak is visz egy vödörrel, csak az fáj neki,
hogy a szorgalmas nép ignorálja az ő szolgála­
tait. H a valahogy oda lehetne őket h a j t a n i ! De
ezt nem meri megpróbálni. Itt jut eszébe a ken­
dermag. Nekiesik a kenderfáknak, megszüretel.
Meg is szeleli és egy egész kalappal szolgál be.
H a n e m már most aztán neki is énekeljen ám az
a kanári, ne csak mindig J u l c s á n a k !
Károly szent fogadást tesz, hogy gazda
lesz; mert nincs annál szebb, mint jószágot
itatni és kendermagot szedni.
«Károly kedves fiam! az idő kitisztult,
gyere mig a föld meg nem keményszik, gyom­
láljuk ki a vetem ényágyakat.»
Károly röpül a kertbe, gyomlálni k e z d ;
tépi kíméletlenül a paréjt, s a paréj között ittott néhány szál ifjú kalarábit is, melyek még
számos napokat reméltek. Mint egy szorgalma­
tos bajnok előtt az ellenség, ugy tisztul előtte a
saláta-ágy. Nem is tudom hogyan birná Julcsa
elgereblyelni az ágyak közeit, h a ilyen j ó segít­
sége nem akadna.
Károlynak a kertészi pálya tetszik meg,
inert micsoda királyibb dolog, mint reggeltől
estig ültetni és gyomlálni.
«Károly kedves fiam! ezt az inget szeret­
n é m délig elvégezni, de már tizenegy ó r a : sem­
misem lesz belőle, ha fölkelek a gép mellől. Nem
tudnád te habozni a levest, és ezt a szakajtó
krumplit m e g h á m o z n i ? E g y kis kávét is kellene
pörkölni: de nénéid nem érnek r á ; a tejre is
vigyázni kellene, hogy ki ne fusson
»
Károly szakács lesz; hámozza a krumplit,
keveri a kávóbabot, habozza a levest, a tejből is
alig futtat ki valamit, azonkívül főtt tojást tisz­
tit ; m a m á n a k tizenkét keze volna se érne anynyit, mint m a g a Károly. Ezt maga a m a m a
megvallja nyíltan, hogy a lányok is hallják és
szégyéljék meg magokat. Mert hiszen könnyű
most már m a m á n a k a levest leszűrni, a kész
tésztát belevetni, felforralni, kitálalni, a kész
pecsenyét feldarabolni, a salátát megönteni s a
kész tojást rámetélni négy felé, — de a kávé­
darálásra megint csak «Károly kedves nam!....»
Az ebéd kész; egész világ tudja, kinek az
érdeme ez, s ha n e m tudná is, kitalálhatná arról
az egy-két tojáshéjdarabról, a mi történetesen
a tojásfehérén feledte m a g á t ; miután a krumpli­
ról ugyan senki ki nem találná, a mennyiben a
rajta m a r a d t ujjnyomokat az irigy Klárika kéthárom vizben is háladatlanul lemosta. De a tej
viszont csak elárulná mesterét azzal a kellemes
illattal, mely határozottan a kéményseprőre
emlékeztet. Mindegy! ki törődnék a kémény-
_ _ _ _ V A S Á B N A P I ÚJSÁG.
583
A megnyitó beszédet Szal»> Imre püspök tar­ zölték Grim polgármester, Takács főispán, Ere­
dics stb.
totta.
Ebéd után az egész társaság a torna-csarnokba
Mindenek előtt köszönetet mondott azon meg­
tiszteltetésért, melyben elnökké való megválasztása indult meghallgatni dr. I.ipp Vilmos premontrei
által részesült, aztán azon érintkezési pontokat fej­ tanár és keszthelyi igazgató értekezését, melynek
tegette, melyekben a lelkész bivei által a természet­
czime .Sabaria társadalma •, s mely kizárólag Satudományokkal és gyógytudománynyal áll. A beszéd
szónoki hévvel és lelkesedéssel előadva, általános baria római múltjáról és társadalmi viszonyáról
figyelmet gerjesztett és gyakran megújuló éljenzések szól, a második században itt talált római leletek és
kisérték. Beszédében a természettudósokról szólván, ásatások nyomán, miket az értekező nagy szorga­
többi közt ezeket mondta :
lommal kutatott föl.
• Hogy az én szakmám és az ő szakmájok kö­
Este 7 órakor az „orvosi segélyegylet" alakuló
zött is van érintkezési pont, azt azon élénk viták is
mutatják, melyek a kutatások eredményeire alapított közülését tartotta a lyceumi épületben. A K.vülést
vélemények iránt fenforognak. Az emberi gyarlóság Borbás József nyitotta meg, visszapillantással az
okozza bizonynyal, hogy az ilyetén szellemi 'harezok egylet megalakulása érdekében eddi" történtekről.
néha elkeseredésre visznek s nem egyszer az törté­
nik, hogy a vita hevében már nem a véleményeket Az .orvosi segélyegylet, áll 17 pártoló tagból 50—
vizsgálják, hanem egymást döngetik, a miből nem 50 írttal, 320 rendes tagból évenkint 2—2 írttal.
tudom, haszon háramlik-e több, avagy hátrány. Nem A tagok összes száma 4S2. Borbás elnök a megala­
tolakodom a harezolók közé, hanem egyszerűen az kulás örömére, éljenzés közt 100 frtot tett le az egy­
álláspontot jelzem, melyet én az egymástól eltérő,
let javára. Erre a tisztviselők választása következett.
néha ellentétes véleményekkel szemben elfoglalok,
mely az egyéni vélemény s meggyőződés szabadságának Elnök (az alapszabályok évttlmében) Miiller Kál­
álláspontja. Hanc veniam petimusque, damusque mán, pénztárnok: dr. Faludi Géza; jegyző: dr.
vicissum. Bészemről azon véleményt, mely egyéni Tóthfalusi Gyula ; bizottsági tagok: Kelen József,
meggyőződésem szerint a kétségbevonhatlan igazság Kurtz Gusztáv, Borbás József és Vidor Zsigmond
fényében tűnik fel előttem, elfogadom ; nem propter
verba magistri, hanem a megismert igazság iránti orvostudorok.
A szak-értekezletek e hó 25-én kezdődtek meg a
hódolatból, akárki fedezte fel azt.»
lyceum
s a mellette levő elemi iskola épületében
Az éljenzések csillapulta után Szabad/g János
A
természettudományi
szakosztályban dr. Szabó Jó­
emlékbeszéde következett dr .Kovács-Sebestyén Endre
és dr. Kátai Gábor fölött, kik e gyűléseknek oly ér­ zsef geológiai előadást tartott; a természettani szak­
demes tagjai voltak, s kiknek az orvosi tudomány csoportban Jedlik Ányos és Bierbauer Lipót; a tár­
terén tett működését az emlékbeszéd nagy elisme­ sadalmi szakosztályban dr. Síkor János az állat­
orvoslásról ; az orvosi szakosztályban líózsay,
réssel emelte ki.
A tetszéssel fogadott emlékbeszéd után Grimm Ozsikovszky József kolozsvári orvos, Bakodv Tiva­
Károly, Szombathely város polgármestere, tolmá­ dar egyetemi tanár, Geber Ede, Lichtenberg Kornél,
csolta a város Örömét, hogy vendégszerető falai kö­ dr. Dubay, Goldzieher Vilmos, dr. Falndv Géza,
zött üdvözölheti az orvosok és természetvizsgálók Hochhalt tartottak értekezéseket.
A Foucault-féle inga bemutatása érdekes tudo­
társulatát, s a városi képviselőtestület határozatára
mányos
experimentuma volt a közgyűlésnek. Dr.
való hivatkozással átnyujtá a nagygyűlés elnökének
Kuncz
Adolf
mutatta be e hó 25-én a székesegyház­
Szombathely város adományát, 100 darab aranyat,
ban,
nagy
érdeklődés
mellett.
pályadijakra. Az elniik pedig hg. Batthyány Gusztáv
Aug.
26-án
a
szakosztályi
ülések folytatása volt.
részéről jelentett be szintén 100 db aranyat pálya­
Azután
következett
a
telefon
bemutatása,
mely fél­
díjul. Mindkét adományért a közgyűlés jegyzőköny­
óra
távolságnyira
Herényben,
Gotthard
testvérek
vileg fejezte ki köszönetét.
laboratóriumával
van
összeköttetésben.
Délben
ebéd
Következett ezután az üdvözlő táviratok felol­
volt Szabó püspöknél és a főispánnál. Délután két
vasása. Üdvözletet küldött több hatóság, a tud. aka­
A magyar orvosok és természetvizsgálók szóm-"
órakor Weszelovszky érdekes előadást tartott a gyer­
démia, a természettudományi társulat, a nemzeti
bathelyi nagygyűlése, mely f. hó 24-én élénk érdek­
mekek halandóságáról Magyarországon, ü t órakor
múzeum, számos egylet, Haynald bibornok, Kruesz
Inkey Béla Vasmegye geológiai viszonyairól tartott
lődés mellett nyilt meg, ugy látszik, jelentékenyen
panonhalmi főapát, stb. Bemutatták Wbreczen város
felolvasást, mire megtekintették a fógymnáziumi
át fogia változtatni e vándorgyűlések eddigi szerve­
levelét, melylyel az orvosok és természetvizsgálók
szertárakat és gyűjteményeket, a vasmegyei régé­
zetét, mely ellen tavaly a budapesti gyűlés alkalmá­
legközelebbi vándorgyűlését meghívja. E fölött a
szeti muzeumot. Este értekezlet volt a püspöknél.
ból, oly heves támadások történtek. A gyűlés akkor
választmány fog határozni.
A jövő nagygyűlés a f. hó 27-ki határozat szerint
megbízta a központi választmányt az alapszabályok
A kitűzött pályázatra beérkezett müvek közt dr. 1 ubreczenben lesz, s e gyűlés elnökeivé Rérész Bálint
átdolgozásával s a választmány meg is felelt e meg­
Barcs Józsefnek szolgáltatott ki a gyűlés színe előtt és DegenJ'eld Imre gróf, alelnökökké Szabó József,
bízatásnak. Az uj alapszabályokat dr. Kovács József
Török József és Bódogh Albert, titkárokká '/.elizy,
elnök, dr. Szabó József alelnök és dr. Dulácska jegyző a 300 frt pályadíj.
Dr. Balogh Tihamér nagy figyelem közt érteke­
Varga Géza és Hochhalt választattak.
aláírásával terjesztették elő a megnyitó közgyűlésen.
Bizonyára el is fogadják, mert áz intézmény tovább zett «A járványok okairól és azok hatásáról a nép
fejlődését biztosítja. De azt az ajánlatot, hogy e életére». Ismertette a parányi gombák hatását a be­
vándorgyűléseken idegen nyelven is lehessen szólani tegségek előidézésénél s különösen a járványos be­
tegségek elterjedésénél. A parányi gombák s ragályos
Kolozsvár e hó 18-ikától 23-ikaig daltól és vi­
és értekezni, kívánatos, hogy ne fogadják el.
vészek ellen több óvintézkedést tartana szükséges­ dámságtól zengett. Az országos dalárünnepély ki­
nek a kormány részéről, mely a keleti marhavész s válóan sikerült, s a város és vendégei a legjobb em­
A közgyűlés tagjainak legtöbbje aug. 22-án ér­
fillokszera alkalmából annyit tud áldozni. Hiszen lékekkel váltak egymástól.
kezett meg Vasmegye székhelyére. E nap 283-ra
monda — a nép mégis csak becsesebb, mint a
A vendégszeretet száz meg száz szívessége újult
ment a vendégek száma. A fogadó küldöttség a vá­
marha s szőlőtőke. Az érdekes és magvasán irt érte­ meg csaknem óránként e zajos napok alatt, melyek
rosházról 36 fogaton zászlókkal s a tűzoltók kísére­
kezést élénken megtapsolták, 8 a püspök meleg kö­ történetének legvidámabb és legkedvesebb részét bi­
tében vonult ki az indóházhoz. Itt már oly nagy
szönetét fejezte ki. Egészben az évkönyvben fog zonyára ez képezi. A hivatalos programra is gondos­
közönség jelent meg, hogy az érkezők, kiket Eredics
megjelenni.
kodott bőségesen mulatságokról, összejövetelekről,
ügyvéd ur melegen üdvözölt, alig birtak kiszállani
Ezzel a megnyitó gyűlés véget ért, miután az tánczvigalomról, hanem a rendező bizottságok mel­
a vaggonból. Eredics üdvözlésére dr. Halász Géza
elnök még a szakosztályok elnökeinek névsorát fel­ lett ott voltak a szíves házigazdák is, telve aggoda­
válaszolt. Az indóházból a menet a város által emelt
sorolta s a közönségnek köszönetet mondott.
lommal, ha netán vendégeik fogyatkozást szenved­
csinos diadalíven át haladva.folytonos éljenzések közt
nének. Hogy aztán az igy megbővitett programúi­
ért a városháza elé, hol a tagok beiratkoztak s innen
hoz nem elég a nap, de még az éjjelt is nappallá
szállásaikra vezettettek.
.
A gyűlésről a közönség a szomszéd «Práteré­
E s t e ? órakor ismerkedni estély volt a «Sabána» ben rendezett kiállitás megtekintésére ment, hol kell tenni, az nagyon természetes.
E hó 23-án kezdődött meg az átalános búcsú­
szállodában, bol megjelent a város színe java. Az szarvasmarha és tejgazdasági eszközök nyújtottak
zás, miután meghallgatták a jury ítéletét, mely a
áldomások egymást érték, s az estély nemsokára érdekes látni valót.
győztesek koszorúját kiosztotta. Másnap kora reggel
tánezmiúatsággá alakult, mely éjfélutámg tartott.
Délután 2 óra után kezdődött a lakoma a Saba- vetett véget a bucsuzásnak, s a vasút szerteszét vitte
A megnyitó gyűlés augusztus 24-én volt a torna­ riában, hol 220 tag jelent meg. Részt vett Szabó
a dalárdákat s azokkal öregbítve szállt tovább Ko­
csarnokban, nagy közönség jelenlétében. Hölgyek is Imre püspök is, kinek őszinte, magyaros jelleme itt
lozsvár ősi vendégszeretetének hire.
nagy számban gyűltek össze.
tűnt ki legjobban. Felköszöntőit is magyaros humor
Hogy hol lesz ismét a viszontlátás, most még
Szabó Imre megyés püspök, a nagygyűlés elnöke, fűszerezte. A hivatalos felköszöntón kivül a királyra
nem
lehet tudni, mert a legközelebbi dalárünnepély
főpapi díszben, harsogó éljenriadal között az emelvé­ s a királyi családra, továbbá a tagokra, felköszön­
színhelye
nincs kitűzve.
nyen megjelenvén, jobbján Takács Lajos főispán, tötte Bódogb Albertet, a vasútról az ebéd közepén
Az
ünnepélyek
öt napja alatt a «Kelet» szer­
dr. Szabadfy János, a megye főorvosa s a nagygyűlés érkezett orsz. képviselőt, mert a .boldogság meg­
kesztője,
Békésy
Károly
„Emléklapokat" adott ki,
érkezett*
s
nagy
tapsok
közt
köszöntötte
fel
a
jelen­
alelnöke és dr. HeUzi Dániel titkár, balján Grimm
melyek
kimerítőn
közölték
az eseményeket és a
levő
hölgyeket,
mivel
a
fiatalok
«nem
merték
ma­
Károly városi polgármester, dr. Kunez Adolf főgim­
náziumi igazgató és dr. Müller Kálmán titkárok fog­ gukat eddig kompromittálni.. A vendégeket üdvö- programrnot.
*»
laltak helyet.
seprővel, h a a szívben vidámság, és a fogak kö­
zött étvágy honol ? A házban pedig békesség.
De hogy is ne h o n o l n a megrögzött békesség ott,
bol Károly lakik, a napról napra udvariasabb,
magakedveltetőbb, ügyes, mindenre kész, egész
az önfeláldozásig mindenre kész Károly?
Hol van az a meghasonlott kedélyű Julcsa,
az a kiállhatatlan Klárika, vagy az a világát unt
Annácska, a kinek akárha álmában is eszébe
jutna megkérdezni: Meddig lesz még nyakun­
kon ez a Károly ? Mikor lesz már vége a vaká­
cziónak? Mikor szabadulunk már meg tőle?
H m ! látnátok csak az indulás előtti napot,
mikor Károly a ládafiókjába rendezgeti be a réz- I
tollakat, a huszonnégy különböző színű festékes
skatulyát, s hozzá a négy különböző ecsetet,
melyből h á r m a t m a g a készített macskaszőrből;
az egész üveg porzót, melyet maga szedett, mo­
sott, szitált egyenesen a Balaton fenekéről.
Mikor mindezekhez hozzájárul az a kék se­
lyem nyakkendő, melyet Julcsa, fejsimogatás
mellett s fátyolozott hangon ajánl föl Károlynak,
hogy próbálja föl; azután az a nemzeti színű
karkeztyü, melyet Klárika ád ((emlékült) s végre
az a cseréptakarékpénztár, melyet Annácska
egész tartalmával együtt hoz elő. Tüntető önér­
zettel, hogy n e m vett ám ki belőle semmit, pe­
dig négy krajezáros is van benne.
É s az utolsó reggelen, — hajnalban mint
egy Ovidius, — útra kél Károly és utána néma
lesz minden, csak Annácska keserves sirása hir­
deti a veszteséget . . . .
í m e hölgyeim és uraim ! ez a nagy tohonya
Károly, — ez a fülbemászó Károly, — ez a nagy
mihaszna, — erős mint egy török pasa, és lomha
mint egy hizott lud, — kölletlen és kölletlenkedő házi kereszt, — ostor, — csapás: miként
lesz jó ficzkóvá, ügyes ficzkóvá, hasznavehető
ficzkóvá, szeretetreméltó ficzkóvá, s majd ké­
sőbb szeretetreméltó ficzkóból derék emberré,
okos emberré . . .
vp
A magyar orvosok és természetvizs­
gálók nagygyűlése Szombathelyen.
A kolozsvári országos dalünnepély.
584
A dalegyletek versenye e bő 19-én folyt le a nem­
zeti sziubázban, mely megtelt, a mennyire csak le­
hetett. A 31 dalegylet közül, mint a mennyi részint
testületileg, részint képviselők által ez ünnepélyen
részt vett, az első versenyre 10 dalárda jelentkezett,
ngymint a szegedi, debreczeni, szegszárdi, nagyvá­
radi, hódmező-vásárhelyi, nagykőrösi, miskolczi,
zombori, losonczi és maros-vásárhelyi.
A versenydal Zimay Lászlónak Balogh Zoltán
költeményére irott • Mi riasztja föl a magyart* czimű
műdarabja volt, mit a központi választmány tű­
zött ki.
Mindenik dalegylet szabatosan és érczes hangon
adta elő. Legviharosb tetszésben a szegedi és debre­
czeni dalárda előadása részesült, s az első dijra
nézve (Kolozsvár város ezüst serlege) e két dalegylet
közt oszlott meg a vélemény, nemcsak a közönség­
nél, hanem a jnryben is, melynek Ítéletét e hó 23-án
hirdették ki, s mely szótöbbséggel ítélte oda a debreezenieknek az első jutalmat. A szegediek a második
jutalmat, a polgári dalegylet ezüst koszorúját nyer­
ték. A losoncziak a kolozsvári hölgyek diját, ezüst
serleget; a szegzárdiak a Királyi Pál által ajándéko­
zott ezüst serleget; a tordaiak a Bartai-féle jutalmat,
& jászberényiek a kolozsvári dalkörét, a miskolcziak
pedig a «Hilária» nevű kolozsvári dalegylet jutalmát.
A zombori, hódmezö-vásárhelyi dalárdák a jegyző­
könyvben nyertek elismerést.
Volt más verseny is e hó 20-án, mikor a dal­
egyletek önmaguk által választott énekdarabokkal
léptek föl. Tizenegy dalárda lépett sikra. Az előadá­
sokat nagy élvezettel hallgatta a közönség, s minde­
nik dalárda elismeréssel találkozott. Sorshúzás sze­
rinti sorrendben álltak elő. Első volt a t-ordai
dalárda IS tagjával, s végezte a szeyzárdi, de ő lett
az első a jutalomban.
A versenyző dalárdák voltak : a tordai Huber
Károly «Ünnepi dalá»-val; a miskolczi Ábrányi Kornét «Boldog voltam» zeneművével; a zombori Huber
«Szabadságdalával,» a nagyváradi Kovács Károly,
a nagy-körösi Wusching dalával; a maros-vásarhelyi
egy kis dallal Yocelkától; a szegedi, debreczeni és szegzárdi (mind a három igen jeles dalárda) abban is
vetélkedett, hogy Hubertől énekeltek három külön­
böző dalt: a «Honvédek csatadalát», a «Dalünne­
pen » és «Honfidal» cziműeket. A jury Szegszárdot
Ítélte győztesnek ; a második dijat Torda nyerte, a
harmadikat Jászberény, a negyediket Miskolcz. Zombort pedig a jegyzőkönyvben dicsérték meg.
Harmadízben már nem mint versenyzők jelen­
tek meg a dalegyletek, hanem hogy valamennyien
együtt lépjenek föl. E hó 21-én délután borult eső­
vel fenyegető időben indult meg a menet a sétatérre,
a színkörbe. Útközben meg is eredt az eső és zuhogni
kezdett, ugy hogy a színkör tetején csak ugy csatto­
gott, s e miatt várni is kellett az előadás megkez­
désével. A színkör egész a szorongásig megtelt.
A szinpadon, kibontott lobogókkal, vagy 250
dalnok állt félkörben, a háttérben a katonai zene­
karral. A karnagyi emelvényen Erkel Ferencz jelent
meg, kit riadó taps és éljenzés fogadott s a zenekarból
babérkoszorút nyújtottak az ősz költőnek. Erkel a
«Hymnus»-t vezényelte, mely e hatalmas előadásban
a legteljesebb hatást idézte elő. A dalegyletek három
versszakot énefcrftek belőle s mikor bevégezték,
szűnni nem akaró taps és éljen zúgott föl ismét.
Erkel Ferencznek háromszor-négyszer kellett meg­
jelennie, hogy fogadja a közönség ováczióját. A
hymnusz után Engtmzer Mátyás egy kardala követ­
kezett, a szerző vezénylete mellett. Engesszert is lel­
kesülten fogadták s ismételve kihívták. Ezután
Lachner szövetségdalát énekelték az egyletek. Ezt
Huber Károly vezényelte, a kit babérkoszorúval és
a legzajosabb tüntetéssel fogadtak. Előadták még a
katonadalt Liszttől, a hatásos dalárindulót Erkel­
től, Huber «Fohász*-át és végül a Szózatot.
A dalárünnepélyek művészi mozzanatait au».
21-ikén este a nayy hangverseny egészítette ki és fe­
jezte be. A budapesti nemzeti színház operájának
két tagja : Sa.iiehner Emma asszony és Xey Dávid is
közreműködtek, s éneküket Erkel Ferencz kisérte
zongorával. Saxlehner asszony a «Borgia Lucretiá-»
ból énekelt, Ney pedig Schubberttől a «Vándort* és
Erkel 'Magyarok istenét*.
"VASÁRNAPI ÚJSÁG.
Nobl Irén k. a., a zeneakadémia tehetséges ta­
nítványa, Reinecke «Versenymű*-vét zongorázta
Kausch K. úrral. Hermán Mariska k. a. hegedüjátéka
sok tapsot nyert, valamint Bausch zongora-előadása
is. A kolozsvári dalegylet szépen énekelt kardalai­
val emelte az est művészi sikerét.
A dalárszöreUég közgyűlése gr. Eszterházy Kál­
mán elnöklete alatt folyt le. A közgyűlés elhatá­
rozta, hogy a dalárszövetséget további két évre fentartja. A jövő közgyűlés helye felől még nem lehe­
tett intézkedni, miutáu meghívó nem érkezett. A
központi bizottság tehát fölhatalmaztatott, hogy e
tekintetben időközben határozhasson.
Királyi Pál, a szövetség eddigi buzgó elnöke, le.veiben jelentette be lemondását. A közgyűlés jegy­
zőkönyvileg fejezte ki elismerését a volt elnök érde­
mei iránt és tiszteletbeli elnökké választotta.
A tisztviselői kar következőleg választatott
meg: elnök Bartay, alelnök Simonffy, pénztárnok
Eiiyrsszer, titkár id. Ábrányi Kornél. Választmányi
tagok : Zimay, Erkel, Sipos, Ságh, Tánczos. Bogisich,
Xayy A., Eollmann, Erkel Lajos, Csizik, Pench, Huber.
Bartayt a választás után szerenáddal tisztel­
ték meg.
Az ünnepélyek egyik epizódja gyanánt megem­
lítendő, hogy Huber Károly, az országos dalárszövetség érdemes karnagya, ez állásáról lemondott,
mert nem választották meg a dalverseny bírái közé.
Ezt ő bizalmatlanságnak tekintvén, tisztéről lekö­
szönt. A dalverseny második estéjének közönsége
szűnni nem akaró tapssal, számos kihívással fejezte
ki iránta való elismerését. Az iránta nyilvánult elis­
merésre és minden oldalról hangoztatott fölszóllitásra azonban tovább is megmarad helyén.
35. SZÁM. 1880. XXVH. ÉVFOLYAM.
A mélyúti kápolnánál.
Hegyen álltam egyház mellett,
Ah, mily üde volt a lég!
Illatozó bérezek felett
Domborult a tiszta ég.
Fényes volt a Duna árja,
Ifjú-zöld a rónatáj;
Ah ! merre csak szemem jára,
Tavasz-öröm, tavasz-báj! . . . .
Ismét jöttem. Az égíven
Méla sötét bú honol.
S miként bánat sajgó szíven,
Szürke ború mindenhol!
Pedig itten mind a régi;
Tavasz, illat, lég és ár;
Ah, csak te vagy távol, égi,
Most elrejtett napsugár!
A köd.
(Levau után.)
Te sötét köd, te borítod
A völgynek vízárát,
A hegynek bájos erdeit,
A napnak sugarát.
Oh boritsd el a világot,
így sötét lepleddel,
Boritsd — mi engem elbúsit —
A múltat boritsd el!
Költemények. Névtelenül, de végszóval, mely alá
L. F . van irva, jelent meg, a Franklin kiállításában
s Aigner bizományában, egy parány-alaku (gyémánt­
kiadás) kis kötetke, 72 lapon 16 költemény. Végsza­
vában a szerző azt mondja, hogy a múlt évben elő­
fizetést hirdetett költeményeire de a napi sajtó roszszul fogadta s ettől visszariadt, pedig (önérzettel
mondja) oly költemények, minő egypár, melyet meg
is nevez, vannak olyanok, mint hiresb költőkéi is.
Bészünkről a megnevezetteket is («A legszebb élet­
pálya* és «Látogatás») elég gyöngéknek találtuk, s
a többit is; bár itt-ott van bennök némi föl-földMyrtuslombo'x. Költeményfüzér, irta Dr. Pados
csillanása
a költői tehetségnek vagy hangulatnak :
János.» Ily czim alatt jelent meg, második bővített <
pl.
az
«Emlék»
cziműben. Leggyöngébb a két legter­
kiadásban és a Franklin-társulat kiválóan diszes
kiállításában egy tartalmas kötet az utazásairól s jedelmesebb: a «Tagadó világnézet* czimü tanköl­
tudományos dolgozatairól is ismeretes Padostól. temény és a «Szerencsés Imre az uzsorás* czimü
Tanult fő, emelkedett szellem, nemes kedély nyilat­ történeti költemény. Az egész kötetke belbecse nem
kozik lépten-nyomon költeményeiben is, melyek igen nagyobb, mint testi mivolta. Ára 40 kr.
kivált a lyrai formákban nehezen mozognak s a harPetőfi műveinek uj diszkiadását rendezi az Atheminczas évek ma már elavult ízlésére emlékezhet­
naeum sajtó alá. Ebben számos uj illusztráczió lesz,
nek, de eszmei tartalom s kedély tekintetében nin­
melyből már elkészült tizenhárom. Ezeket rajzol­
csenek érdem nélkül. A háromszáz s néhány lapra
ták : Zichy Mihály, Székely Bertalan, Jankó János
terjedő kötet, dalokat, sonetteket, görög méretű ódá­
és Böhm Pál. Zichy Mihály illusztrálta a «Talpra
kat, tankölteményeket, vallásos énekeket, elbeszélő­
magyar*, a «Farkas-kaland», «Borus, ködJós őszi idő*
ket s alkalmi verseket tartalmaz. A szonettok közül
és «Feltámadott a tenger* költeményeket; két képet
néhány (Volga, Ural vidékén, Fonyód, Melancholia,
rajzolt Székely az «Apostol*-hoz, négyet Böhm Pál
Tátika stb.) valóban szép. Legbecsesebbek a szaba­
a "Helység kalapácsa*-hoz, Jankó János hármat a
dabb formában mozgó, eszmélkedő tartalmú költe­
«János vitéz »-hez.
mények, melyeket a szerző "Búdalok* czim alá fog­
A gr. Teleki-levéltárban M.-Vásárhelytt a kuta­
lal, holott a dalnak sem tartalmi, sem alaki sajátsá­
tásokat
Szilágyi Sándor, Szabó Károly, Barabás és
gaival nem bírnak; a- szerző ezek legnagyobb részét
Szádeczki
Lajos történettudósokból álló bizottság
a munkácsi és olmützi várfogságban irt v. Egyet, a
befejezte.
Főleg
a XVII. század történetét s a széke­
rövidebbekből, mutatványul közlünk; valamint a
lyeket
illető
becses
adatok jutottak nyilvános­
szonettek egyikét is. Az elbeszélő költemények
ságra.
A
kutatás
eredményét
Szilágyi Sándor fogja
tárgya nagyobb részt a forradalmi csaták esemé­
bemutatni
az
akadémiában.
Szabó
Károly innen
nyeiből van véve ; de epikai alakítás nyoma alig van
bennök. Az alkalmi darabok egy része sikerült, de Kolozsvárra tért, Szilágyi Barabással Gyulaíehérvan köztük, a mi nem való nyilvánosság elé. Egész­ várott folytatja kutatásait ; Szádeczky Lajos pedig
ben véve a kötet mely a szerző hazafias és vallásos Mihály vajda monographiájára adatokat gyűjtendő
a szebeni, brassói, bukaresti és jászvásári levéltárai­
érzelmének, az eszmék iránti fogékonyságának s
kat
keresi fel, majd Lembergbe s Krakkóba szándé­
emelkedett szellemének tanúsága, becsesnek mond­
kozik
menni történeti tanulmányozás végett.
ható, kivált napjainkban, mikor a lyrai költészet a
Széchenyi Béla keleti utazásáról Lóczy Lajos
könnyüségben az ürességig és léhaságig megy; egy
szép léleknek nem annyira költői, mint bölcsészi kétféle művön dolgozik. Az egyik a szaktudósok szá­
mára való s az utazás tudományos eredményeit fogja
nyilatkozásai: ime Pados könyvének jellege.
feltüntetni. A másik munka a művelt nagyközönség
..Karola költeményei" ily czim alatt megjelenendő
számára készül s a mennyei birodalom nagyérdekü
csinos kiállítású füzet kész iveit kaptuk Pozsonyból, belviszonyait, kulturális, politikai és anyagi állapo­
Stampfel Károly bizományából. A költemények egy tait, az utazás folyamát és főeredményeit fogja nép­
nemes kedélyű hölgy szellemének egyszerű és kere­ szerű modorban ismertetni számos rajzzal. Mindkét
setlen nyilatkozatai, melyeken, a formai járatlan­ munka magyar és német nyelven jelenik'meg, lehe­
ság nyomai s a szerkezet pongyolasága mellett, itt- tőleg egy időben.
ott költői kedély és bensőség félreismerhetetlen
A magyar és német lapok Pozsonyban. A ma­
jeleivel is találkozunk. Mutatványul a kisebb dara­ gyarosodásnak a felvidéken való erősödését bizo­
bok közül kettőt, egy eredetit és egy fordítást, adunk nyítja a „Pozsonyvidéki Lapok" elterjedése, mely az
e helyt olvasóink elébe.
első negyed után négyszer több példányban jelenik
Irodalom és művészet.
35. SZÁM. 1SS0. XXVII. ÉVFOLYAM.
mint a pozsonyi német lapok. Mig a .Vestuugarische Grenzbote* egy-egy postai napon a vi­
dékre nem egészen 500 lap-példányt, a 116 éves
".Pressburger Zeitung* alig 170 példányt expediál,
addig a .(Pozsonyvidéki L.» egy-egy száma 700-nál
több példányban szállíttatik.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
mea,
Az .ŐSZ." A vörös kereszt egylet budapesti
.Tavasz"'-ünnepélyének mása lesz az «üsz,» melyet
! z e p t S-ikán Székesfehérvárott rendeznek. Az finnéwélvt rendező bizottság elnöke gróf Zichy Jenő,
ÍJy buzgalmat fejt ki; lesznek árucsarnokok, me­
lyekben a megye és város legszebb hölgyei lesznek
á boltosnők és lesz alkalmilap is, melyet SzőgyényiMarich Júlia úrhölgy és gróf Zichy Jenő szerkeszte­
nek A lap számára előkelő irók és művészek ígér­
tek szöveget és rajzot. Az ünnepély jövedelmének fe­
lét a vörö°s kereszt-egylet, másik felét a székesfehér­
vári árvaház javára fordítják.
Uj zenemű. Kolozsvárt Demjén egyetemi könyv­
árusnál megjelent: „A nagyralátó" Szigeti József
népszínművének összes kedvelt dalai: 1. Eddig né­
mán is megértett. 2. Ne menj rózsám, ne menj el.
3 Oly szép mint a rózsám. 4. Kedves Bandim, o.
Fái a szivem, teher neki az élet. 6. Piros alma va­
svon a fán. Zenéjét szerzé és énekhangra zongora­
kísérettel alkalmazta B. Bánffy György, A csinosan
kiállított füzet ára 1 írt.
A nemzeti színházban az operának most két
fiatal vendége van. Egyik Spányik Irma k. a., ki
szerződtetve is van, s ki másodizben a «Bűvös .va­
dászban », mint Agatha mutatta be magát s az első
bemutatás kedvező véleményét megerősítette. A má­
sik Alt Jenny k. a., kit eddig kétszeri fölléptében
szintén szívesen fogadott a közönség. Hangja tiszta,
és jól iskolázott. A közönség sokszor megtapsolta.
Uj tenoristát szerződtetett a nemzeti színház
igazgatósága. Gassi ez őszön csakugyan megvál a
nemzeti színháztól s Amerikába megy, utódja pedig
Erkel Lajos lesz, az ősz zeneköltő fia, kiben a szín­
ház, hir szerint, igen jó erőt nyer. A fiatal énekes,
ki októberben mutatja be magát, igen szép készült­
séggel bir s már eddig tizenhat szerepet tanult be.
Uj népszínmű. A népszínház igazgatósága „.-1
menyasszony kedvese" czimű népszínművet fogadott
el. A darab szerzője Deák Pál, a szinészeti iskola
operai osztályának másodéves növendéke.
Közintézetek, egyletek.
A magyar tudományos akadémia két havi szü­
net után a jövő hó első hétfőjén, szeptember 6-án
kezdi újbóli működését, mely napon első osztályülé­
sét fogja tartani.
A mérnök- és épitész-egylet műszaki kirándu­
lása. A mérnök- és épitész-egylet, hogy egyrészről a
tagok közt a karszellemet fejleszsze és az összetar­
tást fokozza, másrészről, hogy alkalmat nyújtson
tagjainak a már létesített vagy csak létesítendő épít­
kezéseket tanulmányozni, évenkint műszaki kirán­
dulásokat rendez, vándorgyűlést tart, melyen mű­
szaki felolvasások folynak, s kirándulásokra indul.
Az idén az ország déli része a czél, s első állomásuk
Temesvár volt. A rendezők : Hieronymi Károly, állam­
titkár és alelnök, Tolnai/ Lajos, a magyar államvas­
utak vezérigazgatója, Medgyaszay István, a dunagőz­
hajózási társulat igazgatója, Sc'nrarczel Sándor, mű­
egyetemi tanár, az egylet titkára, Fábián János, kir.
főmérnök, a kirándulás gazdája. E hó 24-én délután
érkeztek Temesvárra. Az ismerkedési e3tély a színház­
épületben kedélyes összejövetel volt. A vándorgyűlés
aug. 25-én a megyeház termében nyílt meg Hieronymi
elnöklete alatt, és száznál több mérnök jelent meg.
Tolnay Lajos vasutigazgató, a vasutak államivá téte­
léről, a helyi vasutak ügyéről és a tarifa-kérdésről
tartott nagyfontosságú értekezést, mely mint napi
kérdéseket tárgyaló fejtegetés, sok eszmét vetett fölszínre, s nagy figyelmet keltett a sajtóban. Utána
Schivarczel Sándor felolvasta Mokry Endének a bán­
sági vizek rendezéséről szóló értekezését, Zsák Hugó
pedig a lánczhajózást ismerteié. Az ülés után dísz­
ebéd volt, melyen az első pohárköszöntőt Hieronymi
Károly a királyra mondotta, aztán Ormós Zsigmond
főispánt élteté. Tolnay Lajos a derék temesi alispánt,
Bácz Athanázt üdvözlé, Ormós főispánHieronymiért,
Boros Béni pedig Tolnay Lajosért ürité poharát.
Este a vendégek az Al-Dunára, a Vaskapu felé
A képzőművészet pártolása. Az országos magyar
képzőművészeti társulathoz most már mind sűrűb­
ben érkeznek a tudósítások arról, hogy egyes tör­
vényhatóságok a képzőművészetek részére bizonyos
összeget ajánlottak fel. Mosonymegye közönsége leg­
utóbb elhatározta, hogy ezerforintos alapitváuynyal
lép a társulat támogatói közé ; ezen fölül jövőre
évenkint ötszáz forintot fordit képzőművészeti czélokra. Esztergom városa száz forintot vett föl évi
költségvetésébe s ez összeg állandó lesz.
Az Eszterházy-féle országos képtárban az utóbbi
időkben nevezetes munkálatok folytak. A helyiséget
is átalakították, a fölösleges ajtókat befalazták, a fa­
lakat újra festették, a képeket rendezték, s a mi fő,
a romlás nyomait viselő festményeket javították. E
czélra Hauser müncheni képtárőrt nyerték meg, ki
a müncheni képtárban már mint.gy százötven fest­
ményt állított helyre s e téren kiváló szakférfiú.
Minthogy ezúttal csak hat hetet tölthetett főváro­
sunkban, egyelőre a legsürgősebb, bár egyúttal a leg­
több időt igénylő javításokat végezte, igy például a
Memling "Keresztrefeszítés», Kranacb «Szent Ka­
talin eljegyzése,* «Szent András* czimű képeit állí­
totta helyre s még több kisebbet, melyeknél részint
a fa megvetemedése, részint a máz megbarnulása
stb. okozta a romlást. Ilyenek a Neefs és Steewyck
képei, melyek templom belsejét ábrázolják, a mit ez­
előtt már jóformán föl sem lehetett ismerni. A kép­
tár megnyitásával egyidejűleg szakszerű lajstrom is
fog megjelenni e munkálatokról. A többi romladozó
kép helyreállítása még három-négy évet fog igénybe
•venni.
A keleti iparmükiállitás, mely szept". l é n nyilik
meg, igen gazdagnak ígérkezik. A bécsi keleti múze­
umból e napokban megérkezett a második szállít­
mány, fölötte érdekes keleti tárgyakkal, melyeknek
rendezésén most dolgoznak. Főuraink közül Zichy
József és Ágost, Széchenyi Béla, Andrássy Manó és
Zichy Jenő grófok engedik át nagybecsű keleti mügyüjteményeiket, továbbá Xántus János s még töb­
ben. Az iparmuzeumból is több érdekes tárgyat állí­
tanak ki. A katalógust Mudrony Soma szerkeszti.
pöki palotában fog lakni s azalatt dr. Dulánszky Q,
Nándor püspök, a plébániában vesz szállást.
A királyi udvar ez év őszén, mikor a delegácziók
Budapesten fognak ülésezni, szintén fővárosunkba
jő. A budai palotában a királyi család csak mintegy
tiz napot fog tölteni, aztán négy-öt hétre Gödöllőre
vonul, hol Rudolf trónörökös és Gizella főherczegasszony is hosszasabban fognak időzni s a rókavadá­
szatokra várják Lajos bajor királyi herczeget is.
Emlék-album a trónörökösnek. Bécsi előkelő
körök a trónörököst, menyegzője alkalmával diszes
albummal fogják meglepni. Az album egyes lapjait
jó névvel biró festőművészek tollrajzai és aquarelljei
képezik, leginkább azon vidékekről, hol a trónörökös
tartózkodott vagy vadászott. Az album költségei
1 .V 1,000 forintra vannak előirányozva. Magyarország
déli vidékének és Szlavóniának azon részeiről, hol a
trónörökös nem rég vadászott, s melyekről a • 15
nap a Dunán* czimű munkájában oly előszeretettel
emlékezik meg, az album számára Lichtenfels tanár,
a bécsi képzőművészeti akadémia jelenlegi igazgatója
fog képeket készíteni. Lichtenfels tanár, ki az osz­
trák tájképfestők egyik legjelesebbje, már egy hó­
napig tartózkodott néhány tanítványával hazánkban
Ö-Gyallán, hol Feszty Árpád fiatal festőnk szüleinek
volt vendége s a napokban Feszty Árpád kíséretében
( Kiyalláról elutazott Szlavóniába, az album számára
készítendő képekhez tanulmányokat teendő.
utaztak.
A nemzeti múzeumba Széchenyi Béla gróf khinai expedicziójából ismét egy több ládából álló kül­
demény érkezett, kőzet- és botanikai gyűjtemény, to­
vábbá több ritka madár és rovar. Minthogy a gróf­
nak expedicziója alkalmával nem állott árzenikum
rendelkezésére, a kitömött madarak tollazata nagy
részben megromlott. A rovarok között van néhány
eddig ismeretlen faj is. Dr. Marsík is már régebben
beküldött Sumatrából több érdekes rovart.
A magyar könyvkereskedők országos egylete
augusztus 22-én tartotta fennállása óta a harmadik
közgyűlést. A választmányi jelentés és számadások
helyeslő tudomásul vétele után a választások ejtet­
tek meg a következő eredménynyel: elnök Aigner
Lajos, alelnökök Hoffmann Alfréd és Bosenberg Sá­
muel (Eperjes), titkárok Zilahy Sámuel és Tettey
Nándor; pénztárnok Kókay Lajos. Végül a választ­
mányba 12 budapesti és 6 vidéki tag választa­
tott be.
Egyház és iskola.
A budapesti tudomány egyetemen a behatások
szeptember 1 -én kezdődnek meg s bezárólag szept.
12-ig tartanak. Az előadások mind a négy fakultá­
son 15-én veszik kezdetöket A szülésznői tanfo­
lyamra a beiratások az 1X80' 1-dik tanévre 1881 má­
jus 1-én kezdődnek meg. — A műegyetemen pedig a
beiratások f. évi szept. hó 1-tól 15-ig tartanak, és az
utólagos fölvételi és ismétlési vizsgálatok folyó évi
szeptember hó 5-étől 15-éig fognak megtartatni.
Iparművészeti szakiskola. Keleti Gusztáv mintarajztanodai igazgatót, a közoktatásügyi miniszter
megbízta az iparművészeti szakiskola vezetésével s
ugyanez iskolához Bauscher Lajost műszaki ve­
zetővé, Műdet lak Lajos szobrászt tanműhelyvezetővé
s a mintázás és fafaragás tanárává, Sehikedanz Al­
bertet az ornamentális és műszaki rajz, végre Werdenstler Szilárd, mintarajztanodai segédtanárt, a mér­
tani szak tanárává nevezte ki.
Mi újság?
A király Pécsett. Ő felsége a galicziai körút
után Budára tér, s aztán a vidékre megy a hadi gya­
korlatok megtekintése végett. Szeptember 21-én
Pécsre érkezik. A király a pompásan restaurált püs­
A belga királyné nyilatkozata. Brüsszelben
egyre folynak a különféle ünnepélyek. E hó 20-án a
király estélyt adott, melyben az európai tisztvise­
lők, több főúr vettek részt. A cerele alatt ő felsége a
királyné, huzamosb ideig társalgott a magyar kül­
döttekkel, Kőrösy Józseffel és Bokelberg Ernővel. Kőrösy a királynénak felhozta, hogy mily nagy öröme
van a magyar nemzetnek, a miért ő fölsége a ma­
gyar nyelvet oly szépen beszéli s kultiválja. A ki­
rályné erre azt jegyezte meg : Az anyanyelvet tudni
nem érdem, de kötelesség !
A Margit-sziget veszedelme. A Duna nagy ára­
dása érzékeny nyomokat hagyott hátra a gyönyörű
Margitszigeten. Majd fele részét ellepte a viz, mely­
ben a főherczegi lak, a romok és a felső rész pom­
pás épületei valóságos szigeteket képeztek. Több
száz ölnyi rögtönzött hidon kellett átmenni a hajó­
ról kiszálló utasnak, mig a fürdőház lépcsőzetén
szilárd révpartot talált. Több napon át ilyen hidlások tartották fent az összeköttetést a száraz részek
és épületek közt. Néhol közel két lábnyi volt a viz s
a gyönyörű virágágyak nagyrésze is vizbe j utott és
eliszaposodott. A főherczeg, ki gyöngélkedik, család­
jával együtt épen e napokban akart a Margitszigetre
költözni, de most egyelőre lemondott szándékáról.
A vendégek közül számosan elhagyták a szigetet. A
viz különben már elvonult. Az áradás nyomát azon­
ban már teljesen eltüntette a gondosság, s a kik el- ,
távoztak, bánhatják, hogy túlságos óvatosságból épen
a legszebb őszi napokra hagyták ott a szigetet. Az
igazgatóság elismerésre méltó figyelme igyekezett
tűrhetőkké tenni azokat az apró kellemetlenségeket,
melyeket a Dana rakonczátlankodó kedve támasz­
tott. Most már egészen a régi, bájos hely a Mar­
gitsziget.
Primási palota Budán. Simor János bibornokprimás, a budai várban levő primácziális palota he­
lyett, mely csak szerény hajlék, az ország főpapjához
méltó palotát akar emlni, a most restaurálás alatt
álló Mátyás-templom átellenében, vagy esetleg a
vár más terén, hol alkalmas telek kínálkozik.
Lajos napját a fővárosban s az ország igen sok
helyén ünnepélyesen megülték s üdvözlő távirato­
kat küldtek Kossuthnak. Magából a fővárosból 120
távirat ment Baracconeba. A fővárosban a teréz­
városi polgári kör, a Józsefvárosban és Ferenczvárosban pedig a polgárok nagyszámú társasága rende­
zett ünnepélyt a névnap előestéjén.
A Bem-szobor bizottsága köszönő iratot inté­
zett Maios-Vásárhely városhoz, mely a Bem-szobor­
hoz ezer forinttal járult, valamint Ditró székely nagy
községhez, mely ingyen szolgáltatá a szükséges
gránitot.
Virág Benedek emléke. A budapest-tabáni há­
zat, hol a "Századok* írója elhunyt, szept. 13-án jelö­
lik meg emléktáblával. E napon reggeli 10 órakor a
tabáni templomban, melyben Virág oly gyakran
misézett, ünnepélyes istenitiszteletet fog Pauer fe-
58G
hérvári püspök tartani. Ennek végén a püspök,
kinek egyházi megyéjéhez tartozott Virág, emlék­
beszédet mond. Innen felvonulás lesz Virág halálo­
zási házához, hol a már előbb beillesztett emléktáblát
Orszáyh Sándor, bizottsági elnök emlékbeszéde köz­
ben leleplezik. Ez alkalommal fog átadatni a főváros
képviselőjének a Virág Benedek alapítványról szóló
okirat is. Az alapítvány czélja, hogy a tabáni isko­
lákban oly szláv vagy német síérmazásu gyermekek
jutalomdijakat nyernek, kik a magyar nyelvben leg­
inkább haladtak. Ugyanez alkalommal a budai da­
lárda két dalt ad elő. A ház virágokkal lesz diszitve
és a tabáni iskolák ifjúsága az ünnepélyben hivata­
losan részt fog venni. Innen kirándulás lesz Virág
sírjához, melyet a bizottság gránitkő-alapzattal és
csinos vasrostélyzattal látott e l ; itt az egyetemi
ifjúság egy tagja fog rövid alkalmi beszédet mondani
és egy babérkoszorút tesz a sirra. Délben díszebéd.
Az ünnepélyre meg fognak hivatni a kormány, a
főváros, Pestmegye, Fehérvár város és megye, Somogymegye, az akadémia és valamennyi irodalom­
mal foglalkozó egylet és társulat.
Szent-lstván-Unnepe Parisban. A franczia fővá­
ros magyarjai a múlt vasárnap szintén megülték
Szent István napját. A magyar egyletnek mintegy
ötven tagja a Daumesnil-szigetre ment, mely egy
órányira fekszik Paristól. Az egész nap magyaros jó
kedv mellett telt el. A lakomán, egyik felköszöntő a
másikat érte. liertha Sándor, a zeneköltő megemlé­
kezett a királyról, Pacid György alelnök a Zalafalu­
ban itthon időző Zichy Mihályt élteté, kinek az egy­
let oly sokat köszön s a kihez később a jelenvoltak
lelkesen irt üdvözletet is küldtek. WeiiUt Samu Ber­
zsenyinek tA magyarokhoz* czimű ódáját szavalta,
dr. Harányi felköszönté Bertha Sándort. A dalkör
énekelt s a magyar nóták hallatára a kíváncsi francziák összegyűltek az ablakok alatt s hallgatták. S
midőn a magyarok a «Marseillaise «-t kezdték rá, a
hallgató közönség kívülről viharos lelkesedésben
tört ki.
Trefort miniszter Erdélyben. A közoktatásügyi
miniszter a- Királyhágóntulra utazott s először
Déván állapodott meg, aztán Vajda-Hányadra ment
az ottani restaurationális munkálatok megtekintése
végett. Gyulafehérvárra utazott innen, s további út­
jában Xayy-Szebenbe rándul, hol az állami népiskola
kérdésével fog foglalkozni. A miniszter ezután
Brassót látogatja meg, hol a görögök s románok
közt uralkodó egyházi vitát is némikép szellőztetni
fogják. Kolozsváron az egyetemi vegytani intézet
fogja a miniszter figyelme tárgyát képezni. Kolozs­
várról legkésőbb szeptember l-jén Budapestre tér
vissza kőrútjából.
Uj magyar gróf. A király a gróf Bávf/y Miklós
főpohármester grófi méltóságát, a magyar korona
országaira is kiterjeszté, illetőleg magyar grófi mél­
tóságot ajándékozott neki.
Magyar tisztviselők a montenegrói fővárosban.
Fejérpataky László fiatal tudósunk közelebb Herczegovinában és Montenegróban utazott,s ez útjáról irja
a tFőv. Lapok»-nak, hogy mennyire meglepte, mi­
kor Czetinyébe érkezve magyar lapot talált és ma­
gyarul is beszélgethetett. Nemcsak monarkhiánk kö­
vete, hanem a titkára is hazánkfia. Thömmel ezredes
pozsonymegyei s ezenkívül négyvennyolczas honvéd;
nyelvünket jól beszéli ; titkára, gróf Wass pedig tős­
gyökeres erdélyi.
A magyar fürdók. E hó közepéig Balaton-Füre­
den 1905, Buziáson 1021, Harkányon 1219, Herkulesfürdőn 3837, Lipiken 8 7 0 , Pöstyénen 1962, Tátra-Fü­
reden 8 4 8 , Trencsén-Tepliczen
1870, Varasd-Tepliczen
1647, Koritnyiczán
7 0 8 , Tárcsán
3 3 0 fürdőven­
dég volt.
Nagy birtok elárvereztetése. A Haller Ferencz
gróf tulajdonát képező fehéreyyházi birtokok f. évi
szeptember hó 1-én, mint második határnapon,
773,000 frtnyi becsérték mellett nyilvános árverés
alá kerülnek. A birtokok a 235,501 frtot tevő vétel­
áron alul nem fognak eladatni.
A Balaton átúszása. Szekrényessy Kálmán, a
lapokhoz küldött jelentések szerint, e hó 29 én teszi
meg a nagy úszást, Füredről Siófokra. Ezúttal még
a vihar sem lesz akadály. Az úszás sikerére nagy
összegű fogadások történtek.
A szombathely-herényi telefonvezeték e hó 14-én
készült el s nyittatott meg. A vezeték a szombat­
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
helyi táviró hivatalt, dr. Kuncz Adolf főgymnáziumi
igazgató lakását és a főgymnáziumi muzeumot köti
össze Herényben Gothard Jenő és Sándor magán
múzeumával és lakásával. A vezeték-állomásait egy­
előre csak ideiglenesen szerelték fel, hogy az orvosok
és természetvizsgálók nagygyűlése alkalmával a
telefon be legyen mutatva. F . hó 20-án gr. Zichy
Jenő beszélt a telefon segélyével Herénybe; ez alka­
lommal Szombathelyen a gróffal egy időben a város
20 polgára hallgatta a telefont. A vonal magán költ­
ségen épült s csakis magánhasználatra van az állam­
tól engedélyezve s igy pusztán tudományos kutatá­
sokra használható. A táviró hivatal mint kontroliállomás van belekapcsolva.
Félreértett köszöntő. A hires franczia színésznő
Bernhardt Sarah jelenleg Kopenhágában vendég­
szerepel, hol fényes lakomát rendeztek tiszteletére.
A német konzul, Mayiuis báró felköszöntve a mű­
vésznőt, poharát a «szép Francziaország»-ért ürité.
Sarah kisasszony erre azt kérdé : "Bocsánat, báró,
ön
az eyész Francziaorszáyot
35 SZÁM. 1SS0. xxvri. KVFOLYAJI
kérdésekre való kedvet és bej amot olva óikbm. I I a
nekünk kellene felelni, azt K-lclnők — koplaljon é~
vezekeljen.
B . P . Néplalok. I —III. könnyen folynak, de tartal­
matlanok. A 111-ban meg oly «részletek» vannak, me­
lyek egyátalában nem megénekelni valók.
A z e r d ő f á i . Első kéts ut"l-ók>Hstrófája csiuos. D<>
a közbeeső ötöt legalább is meg kellene rövidíteni. Ki.
sértse meg újra átdolgozni ; megérdemelné, hogy sike­
rüljön.
A f e h é r r ó z s a nagyon homályos; a történelmi
adat ismerete nélkül meg sem érthető : ki a király, ki a
bakó, ki a leány ? A másik : Fehér J u lit meg nagyon is
világos ; az a baja.
V . F . «Közeledben». Közölpi fogjuk.
N e m k ö z ö l h e t ő k . Tavaszom. Románcz (ez is románez ? dehogy az !). Hajnal és szivem. — Őszi dal.
Idyll. (Tudja m i az idylí ? Ez csak pórias, útszéli,
konyha-poézis, de nem idyll.)
K . K. A rajzokhoz szükséges fákat csak p á r nap
mulva küldhetjük el. Hová czimezzük ?
SAKKJÁTÉK.
35. SZÁM.
A nyári
T3r. XL.cxig'íel V.
nyir-balzsama.
Mftr a növényi nedv, mely a nyírből
ha annak tö zsét megfúr ak, kifolyi , ejiber emlékezet óta a legkitűnőbb nzépitőszernek van i s m r v e ; ha pedig e nedv a
föltaláló ufasi'ása szerint vegvi utón bal­
zsammá dolgoztatik, majdnem csodálatos
hatás.. 1 bir.
Ha azzal az arezot vngy egyf*l> bőrré­
s z e k e t este In kenjük, már n követke­
z ő reggelen majdnem éNzr^velictetli-n
pikk- 'vrk válnak le a bőrről, niiri.k
folyt,, e z gyöngéddé éa IVhérré válik.
B, ba'zsam kisimítja az arczeu 'ámadt rednket és himl helye­
i k t fiatal arezszint Ad ; a bőrnek fe ér-éger, gyón edseg és f is­
is 'éz't kölcsönöz: a legrövidebb iuö alatt a czeplnt, májfoltok*-,
laiv»ieiíyet,orrvörösséget. böratliát és minden egyéb b >r*ztnyny .1
tivolii Egy korsóval használati utasi. s-sal eeyütt 1 frt 50 kr
Valódi m i n ő s é g b e n s z á l l í t j a B u d a p e s t e n , c s u p á n
i Török
József,
gyógyszerész,
k i r á l y - utcza 1 2 . ;
I ?ozsonyban P i s z t o r y B ó d o g , Mihálykapu ; T e m e s l'árott Tarczai István.
5824
1082-dik számú feladvány. Pilnacek I.-töl.
A
és roMtanó-anyagok
legjobban, legolcsóbban
látszerészeti czikkek legolcsóbb ára­
kon.— V i l l a n y o s
házisurgönrzök
forint 7.50 krtól
> felteié.
korában. —- KUBINYI GYULA hosszas betegeskedés
után Bozsnyón, 24 éves korában. •— ZUKOVITS LAJOS
az aradi ipar és népbank pénztárnoka, 28 éves korá­
ban. — NÉPPEL ANTAL, Nagy-Abonyban. — IRINYI
BERTALAN, 1848-iki honvédalezredes és volt császári
huszárkapitány, köztiszteletben élt férfiú, FényesLitkén, Szabolcsmegyében. — RAJNER JÓZSEF, Hont­
megye volt főmérnöke, köztiszteletben élt öreg ur,
Visken. — KRETOVICS JÓZSEF, Sátoralja-Uj hely város
jegyzője. — CZEDZILOVSZKY JAKAB, a győri állami
A FRANKLIN-TÁRSULAT
rában.
BOCSOR ISTVÁNNÉ, Kozma Sándor kir. főügyész
nővére, Pápán. — POKOMÁNDY GÁBOBNÉ, szül. Jurenák Jusztina, 65 éves korában. — JÖRG JÓZSEFNÉ,
szül. Tóth Irma, a füleki vasúti állomás főnökének
neje, 27 éves korában. — KERTAY JÓZSEFNÉ, szül.
Reguly Janka, Medgyesen. — BOHONCZYNÉ szül.
Vojnits Etelka, Szabadka város egyik derék úrhöl­
gye, Gleichenbergben.
Szerkesztői mondanivaló.
V . Giza. .Legyenek szívesek velem tudatni, mitől
lehet az ember sovány és mitől veszi el tulpirosságát ?»
Ily kérdésekkel, mondtuk már, hova kell fordulni. Van­
nak (fájdalom) lapok, melyek táplálják az ily sületlen
G
A
Megrendeléseknél képes árjegyzéket mellékel
Kertész Tódor, B « * ™ £ . l .
C».
k . biBóvrél. s z n l i . ú j o n n a n j a v í t o t t
R U G A . 1 V Y O S
ZÍLÉ
BA&YAR HÖLGYEK
A z 1 0 7 7 . sz. f e l a d v á n y
megfejtése.
KILIFFAV EDE.
uj és átjátszottak legjobban és legol­
csóbban kaphatók
Éder A n t a l
Gyula
zongora gyári' raktárában IV. kerület
l'evencziek-tere 4. — Árjegyzékek szí­
vesen megküldetnek.
H.-iól.
CSIKY
Fűzve 1 frt
és harmonhunoh'
b
d
g
h
*
°
Tilá?oS.e
'
Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.
Irta
A
és vértanúi.
Két kötet. Ára fűzve 1 frt.
Ára
2
S É i R V K Ö T Ö K .
A legujanb találmány a Hogand,
amerikai tudor után újonnan javi ott
ru;»nyos sérvkötö Politaertöl. ép ugy
urak, valamint nök és gyermekek szá­
mára! rugók nélkül, tiszta gmniiiibol
mflvfS'.ileg iierkesatve, s azon caelj*
van, ho y még a leaidűltebb sérvedet
is a legrövidebb idö alatt egyforma
helyzetbe hozaa. éi ép ugy nappal, a
legfárasztóbb a unka, vagy sok járka-
á. m llett, mint szintén éjjel alvásnál is ^ " ^ L V ká T v ^ v a Unne*
érvben azenvedó hivatásában a egkevesbb^ >» » »dályozva le^ane
Naev haszonnal jár, ha éjjen át ia a testen mar^d. miután ekkor ki
váló n ió éa kelléxes nyomást eszközöl a szenvedő reazekre
ArJk: egyszerű 6 - 7 frt; kettős 1 Ü - 1 . f i t , gyermekeknek felé-
GERGELY.
fűzve
forint.
T A R T A L M A : Gombos ur válópöre. — A végrehajt.'..
— A félelmes szomszéd. — A 233-dik szám. — A
kis Viola — Hervadt koszorúk. - Maláta ur kará­
csonyfája. — Vasúti történetek. — A betegápoló. —
Zavaros történe'. — Az új lakó titka. — Az aranyi
haj. _ A tbáró és b a n k á r . Palotán. — Kisvárospletyka.
" e l N a g f rbak°ár an«ol éa franczia aezél aérvkötökbol,
»W»™r\<i™kból szöve g ..mnihól. valamin, a arvaabörból ia_ A aaarvaabó éa
gummi sn^plnsoriumoknak az a czéljok, h o w á t é r j e d . tmnwJJ'Jákj
- Méhfcokendök, légpárnák, ágybetétek. h " n a P / z A m ; f " " n y e | ' é ° ; ;
készülékek gummi harisnyák éa minden g u m m á r u - c i i k k e k - S é r v ko-oknél megjelölendő, ha jobb, vagy bal felöli vagy kettő, legy.n-e.
aev szintén a derék hősége is.
, . -, .qn.
^ e , r e , , d e . é s e k e t utánvé, mellett v, g u ^ u l . á ^ s z k o z o l 5901
POllltZer MÓr Budapest,
Deák-Ferenca-uteza.
Megfejtés.
Vilásos.
SüWt.
1. Hbö-f7
Bd7—17 : (a)
S. Vfl-f4
K d 5 - e 6 - d 4 (b)
3. Hét—d6-fá matt.
a.
1
F5_e4:
2. V f l - c 4 f
Kd5-cti
3. Hf7—eö matt.
b.
2
Fc5—d4
3. Vi4-dG matt stb.
Helyesen fejtették meg: Veszprémben Fülöp
József. Sárospatakon
Gérerz Károly. Delrrcczenben
Zagyva Imre. Kolozsvárit Csipkés Árpád. Nagy-Dobrnnyban Németh Péter. Budapesten
K. ,T. és F. H .
Karakón Homolka János. Demecscrben Balogh Fer.
A pesti
sakk-kör.
MJSTIJSÍAJPTAR.
Nap
Katholikus és protestáns
11 IfÜ^^lJ^^ra^i^la^^il^l^^^^ffl^
hírlapja a
tn»CT« irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetem-utcia 4-ik «íám) megjelent t
minden konyvánunál kapható i
a legolcsóbb és legelterjedtebb ne'plap a hazában
ismeretterjesztő részében korszerű, mulattatón tanulságos olvasmányt nyújt, a
nevezetes hazai és külföldi fejleményeket képes magyarázatokkal kisen; - P o l i ­
t i k a i H i r a d ó " czimü rovatában a bel- és külföldi politikai eseményeket
v e l ő s r ö v i d s é g g e l előadja, pártatlan elfogulatlan i g a z s a g s z e r e t e t t e l .
s mindenkor teljesen f ü g g e t l e n meggyőződéssel értelmezi.
Népszerű
n
szülészeti és borászati kézikönyv.
Szept.hó.
Görög-Orosz
A kevésbbó tehetős osztály o l c s ó b b v a s á r n a p i ú j s á g a ét politikai
A FRANKLIN-TÁRSULAT
Izraelita
C 15 Őrangy. ÜD. C 14 János legf. 17 K 10 Mir. pv 22
30 H Limai Róza sz. JRebekka, Béni 18FkSr. ésL.vt 23
3l|K Rajmund hitv Panlin
19 Andr. és t.v. 24
Egyed
20 Sámuel prof. 25 Sára
- i|sEgyed apát
Absolon
21 Tádé apóst. 26
8C Jodók
3 P |Mans?ét pk.
Mansvét
27
22 Agatonik
4|S .Rozália sz., M. Rozália, Mézes 23 Farkas
SSS.Nizab.
Félévre postán házhoz küldve csak egy forint
Bekötve szintén maradandó becsű olvasmány, melynek olcsósága, tekintve ötvenkét
ivnyi képes tartalmát s terjedelmét, páratlan a népkönyvtár-irodalomban.
A lap rendes tartalmán kivül év vegén előfizetőinknek kulon mellékletül
egy tzép nagy képpel szolgálunk, mely keretbe foglalva a ezobák tálat ékesítheti.
A „Képes Néplap" a „Világkrónikával" együtt £ » £ . * » \ %
Előfizethetni postán a Képes Néplap kiadóhivatalához Budapest, egi/etmutcza 4-ik sz. czimzett p o s t a n t a l v á n y n y a l , mely 5 krajezam-t taiaden
postahivatalnál készen kapható.
_ _ ..
^
A t ez. gyűjtőknek egyszerre beküldött 10 előfizető után egy mgyenpelrlánynyal szolgálunk.
Beid változásai. % Újhold 4-én 6 éra 8 perczk. este
(.
főreáliskola franczia nyelvtanára, 53 éves korában.
— SZABOVLJEVICS ARZÉN aradi polgár, 70 éves ko­
frt 8.80
magyar irodalmi intézet kiailásábnn (Budapest, egyetem-uteza
ik szám) megjelent és miuden könyvárusnál kapható:
Történelmi élit. étjellemrsjioi
Zongorák
egyik kiváló alakja, derék hazafi, elhunyt AranyKuton 66 éves korában. Benne a család utolsó férfi­
tagja veszett ki. A boldogult a szabadságharczban,is
részt vett.
Elhunytak még a közelebbi napok alatt: Búza
Kiss MIHÁLY, Kecskemét város polgármestere, 1847
óta e város egyik legbuzgóbb tisztviselője, 56 éves
korában. — Dr.NAGY SÁNDOR, Ugocsamegye főorvosa,
egyházmegyei pap és a váczi papnevelő intézet ta­
nulmányi felügyelője, 26 éves korában. — SZAKÁL
EDUÁRD, gömörmegyei zádorháziközbirtokos, 52 éves
es
Ara fűzve 50 kr.
látszerész
Budapest, váczi utcza 23. sz.
Gr. KARÁCSAI SÁNDOR, az erdélyi arisztokraczia
korában. — BÁSTHY SÁNDOR birtokos, Puszta-Daróezon 67 éves korában. •— SZOLECZKY LÁSZLÓ vácz-
szarral és dupla talppal
Budapest Haris-B«Ar
Megrendelések utánvét vagy az összeg
Árjegyzék kívánatra bérmentve beküldése mellett legjobban telj csitté i-uck
Kimerítő árjegyzékek ingyen.
Uldé'ik.
5906
V r ö a t n t i l & d a nagyság es minóseglierint 2.85 — 35 frtig. Kín H
- Ci függeszthető uti-taska3 — 12 frt. Jól berendezettuti-taska 16—6" fi
Toiletteeszközüknek uti-tekerca 1.80. 7 {itt.
Angol plaid-bzijjak85 krtól 2.50-ig. <
I T T I rubaóvó tektrea 5.75. Légpan.
l » l 4.80-10frtig, gnmmi uti edíni-i
1.50—2 írt. üti takaró, légpárnával 20.6'
Uj lapos zseb napóra iránytűvel 1 frt. Amet
óra perczrautatóval és ébreszti harangg» I
8 frt. Nehéz bika-izom hot 2 frtól 3 75 i* '
Bóratbl*tabot5frt.fcielyem-eawrnyo4frtf
12 frtig. Szövetewrnyó 2—4 frt. Uri napernyő 1.85-4 frt. Vállra ftn.
:esztó szivartárak 3.85—10 frt. Berendezett piucze-tok 3, 5, 7 drl 1
végre 9.10.50,13.50 frt. Angol pénz- és értékpapír-szekrény 5.25, 6 75 I
>, 12 frt. Kedvelt drót hajkefe,hasznalata kellemes en frisitó 1.60-2 frt
TT 11" TtTT Párizsi czikkek személyes oltalomra és betegápoláshoi
l ) M M 1 Allövet és anyaméh feeskendó 1.80, 2, 2 40, 3.50, fecf |
keudó szekrénvben, nvomó szerkezettel 3.50, gutumi ágybetét 9ü kr
1.35, 3 frt. B e l ő t t R e v o l v e r 25 tölténynyel 5 - 2 5 frtig. K » ö k ö p e n y kámzsával, mindkét oldalon viselhető 11, 11.60, 12 frt |
f'.rös bő gnmmi eső-köpeny lovaglóknak 15.75, 17.30, 19 frt.
n g o l d i s z n A b o r n y e r e g 15 frttól 35 frtig, kantár 2.B5-tó I
4írtig,kettósszárral4.80—8frtig, kengyel szij 2.50—3.50-ig, nyerési
terheló2.25—3.50,izzasztó3—5frtig,zabla 18')—3. 50,trenili 50 krtő I
2 frtig, kengyelvas 1.60—3 frt. l'J h e v e d e r önműködő szorítóval
6 frt. IstállóTámpás biztonsági rácscsal,olajra és petróleumra frt. 2—3.5M I
Lovagló gamasnik szarvas és borjú bőrből 4.50—7.50-ig. Rhinoczeros bőil
loVBgló-vesszők 60 krtól 2.50-ig. Lótisztitóktztvií 90 kr. Bőr pohitő zsul
6ükr. 1, 3 frt, nyeregtisztitó szappan 80 kr. t ' ' v e K K Ö m b - d o l » 0 - [
é p e k czéllövészet tannláshoi 20 frt, lüOdrb. töitutt üveggömb^'rt |
HATSCHEK MIKSA
Halálozások.
czimzetes kanonok, dobrondi plébános, 88 éves ko­
rában. — Kiss GYÖRGY, Debreczen város hatóságá­
nak volt képviselője, ref. egyházi tanácsos, 81 éves
Temesváry Mór cipőttyára
"Utazóit e slovaglóJtnalc1
Történeti
Éder Antal Gyula
Finlinson
51 éves korában Nagy-Szőllősön. — MACZKÓ ANDRÁS
!
kaphatók
első magy. kir- lőpor és robbanó-sze.
rek főraktárában
IV. k e r . F e r e n c z i e k - t e r e 4 .
Két afrikai utazó meggyilkolása. Angol lapok
jelentik Zanzibarról, hogy a belga királyi kutató
expediczió vezetőit Carter kapitányt és Cadenheadet
Közép-Afrikában Mircamba hírhedt rablókapitány
meggyilkolta.
—x— Egy a fővárosban lakó család, kinél ez­
előtt is mindig több jóházból való kisebb-nagyobb
fink voltak teljes ellátásban, ez idén is hajlandó
volna több tanulót teljes ellátásra elvállalni. Bővebb
fölvilágositást nyerhetni 0 . L.-né asszonyságnál
(Budapest IV. kerület, képíró-utcza 6 szám 12 ajtó.)
Vranklln-T&rstűat
magyar irodalmi intézet kiadásában
Budapesten (e^yeteiu-uteza 4. szám)
megjelent és minden könyvárusnál
kapható:
Dr. Tanner, mint New-Yorkból jelentik, mi­
után óriási étvágya némileg csillapult, rendszeresen
étkezik, meg pedig többnyire osztrigát és görög­
dinnyét. Testsúlya 142 font s pompásan érzi magát.
Ez a gyors felüdülés sokakban megerősíti azt a gya­
nút, melynek egy amerikai nő-orvos adott a múlt­
kor kifejezést, hogy t. i. Tanner csalárd módon
húzta ki a negyven napot.
ivadra
Fürdőkád, erős horganybil, fenék­
mérve 115 cm
frt 12. —
Ugyanaz zuhanynyal . . . „ 50 —
Keizuhany. csigán húzva „ 7 20
Falzuhmy
„ 8.20
Zuhany-tál
9. 14.
Ülökád
7.50- 9 Hütö-edény, 2 livegre . . frt 1 65
Ugyanaz
4 „
. f r t 3.75
Fagylaltkészttögép . . . . frt 10.50
BUDAPE8TK9,
Ugyanaz l-á^éa vagy
ezukrászrak
frt 51. - k i r á l j - u t c z a 1. s í . ... Orrzy-fél h á z .
Jsgvere n 12 frttól 50 írtig.
Hölgyek számára :
Franczia formájú ötitózö frt 4 50 — Síftaozipö dlivatüs félezipü) legfinornabban
kiáUltT*
írt á 10
Kiilönf le káli kik frt 1.80 6. Ugynazok asz'aUával 6—16 frtig. Regatta-ozlpö hevederrel, Ugfin abb
lasting \agy borböl, legdivatosabb
Kávéfőző gépek leg­
ulftk
fit ^.SO
újabb szerkezettel
Kberlavtlng' czúg-topán 20 emtr. ma­
személyre
fr 4 80
gas, legfinomabb fajta
frt -'í -10
személyre f t 5 40 liör c líff-topán, H) cmtr. magas, . rns
„
frt 6 20
dupla talppal
frt 3.20
fr. 8 U r a k szániára :
frt 8.80 Házi czipö finom börböl
frt 1.10
- 10. - Félrz]|iÖ a "nyári ivadra, legjobb zergeValamint egyéb küb.irbiil eröa talppal
frt íi.SO
kiilönféle, háztartáshoz szükséges CzúgOfl t o p á n o k chagrin- vagy zergebörböl, ledobb fajta
fit 8.80
saját készirményü tárgyak jó'állás
mellett. Szii.tngy elvállalok fódése Borjuhőr t o p á n (vikszos) erős duplr.
talppal első minőségű
frt í.—
ket templomtornyokra és háztetők­
(kesztyübór) képzelhető
re, tová'.ba vízvezeték- és légszesz- KaldskM-topán
legjobb minőségű
frt 4.50
munkáaat is. Mélv tiszteletté!
Chagrin v. vikszes böresizműk ' inayas
WEINER M. K.
g o n d o l t a ?• A konzul
rögtön elhagyta a termet; Sarah feleletében kétség­
kívül czélzást látott Elzász Lotharingiára.
587
VASÁRNAPI TUSAO
188QJCXVII.JLVROI.YAM.
Tartalom.
Szöveg: Márkus István. — Pados János költeményeiből:
1. Ural vidékről.2. Sylvester-éj. — Jobb kezem Elbeszélés, irta
Baksay Sándor. — Képek a Margitszigetről. — Napóleon
emléke. Vajda Jánostól. — A bojér. — A gőzház. Verne
Gynla regénye. — Egyi elég. — Carver. — Károly. Rajz. —
A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése Szom­
bathelyen. — A kolozsvári országos daliinnepély. — Irodalom és
művészet. — Közintézetek, és egyletek. — Egyház és iskola. —
Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. —
Sakkjáték. — Hetinaptár.
Képek: Márkus István. —Képek a Margitszigetről (8 képi.
Durre Tivadar rajza. — Eugénia császárné látogatása
Szent-Ilona szigetén (7 kép). — A gőzház (2 kép). — Carver, a
hires czéllövö.
A F r a n k l i n - T á r s u l a t magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetemntcsa 4-ik szám) megjelent és minden könyvárusnál kapható-
EGYHÁZJOGTAN
KÜLÖNÖS T E K I N T E T T E L
V e « v t a n i éa köztapasztalatok nyomán irta
Dr. PERLAKI MIHÁLY.
Stáw,*
Felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s .
(L. Egyetem-tér 6. sz.)
ALIAGYAR PEOTESTÁNS EGYHÁZ JOGI VISZONYAIBA.
f„metszrén!/nye7.
-
aitái
KOVÁCS A L B E R T .
im fiizvr. 1 ft 50 kr.
Á r a
r i i at v c G 1" o »• i u t -A O U r u j c v. ü r .
5-8
VASÁRNAPI ÜJSAG.
35.
SZÁM. 1880.
XXVII. ÉVFOLY
A*.
^0m^<y^^
Q.
Hallatlan olcsóságok!
I 15 frtnvi reidelttiényIugyen
j ' i i • inl 1 csomag Ifgtiio-
rendeluiényIngyen •f 30nélfrtnvi
1 doboz legfino­
mabb párizsi hölgypor. n
•tabb párizsi Mlgypor.
Igen fontos minden családnak!
Még soha nem kínálkozott ilyen kedvező alkalom parányi csekély
pénzért a legjobb minőségű kelméket megvásárolhatni.
A n a g y felhőszakadások,
melyek augusztusban hóban óriási károkat idéztek elő, különösen a morva­
országi és sziléziai hegyekben, hol az árviz. mindent elpusztított, az ui alkudó
nyomor a szegény munkások közt leírhatatlan.
N y ú j t s u n k t e h á t m i i s a s i e g é n y éhező m u n k á s o k n a k e g y k i s
enyhítést !
Az első és legnagyobb gyárosok által fölkérettem a szegény munkáink
föntarthatása végett az ottan készült kelmék minél tömegesebb elárusittisát
Magyarország területén magamra vállaljam; s miután a kelmék oly
potom áron — csak a munkadíjért
árban bocsáttatnak, ennek folytán nem kétkedek és biztosan számitok a na­
gyon t. közönség üdvös pártolására, hogy a szerencsétlen munkásoknak
minél több munkát adhassunk.
Mély tisztelettel
Megbízások intézendök
Sté^llTJ Xá^I* T J
Vászon ég divat nagykereskedő Sz.-Fehérvárott,
a tszép menyasszonyhoz.»
Vidéki megbízások pénzbeküldés vagy Utánvétellel még az nap telje­
sítetnek, a melyen a levél érkezik.
A czimet, rendeltetési helyet, u. p. vagy vasúti állomást tévedések elltáéitása miatt, kérem a legérthetöbb betűkkel kiírni!
Csomagolásért nem számitok semmit.
Árjegyzéki
I
kivonat.
t röí jó minőségű jó mosatu koczkázott czérna kelme női ruhának . . —.30 —.13
1 » >
»
»
»
csíkos tolltartó
—.28 —.18
1 » »
»
»
» színes karton
<csak»
—.l-t
1 » >
t
»
» oxfordi kelme, ingeknek
—.30 —.14
1 » */• szél. jó minőségű chiffon
«csak<
' —.10
1 » v» » »
»
angyal gyolcs
csak»
—Í3
1 » ' i • sárga nanking, tollnak, kitűnő minőségű
—.30 —.1(1
1 » </i » fin. crephir kelme, ingeknek
—.40 —.12
1 » " 4s > legfinomabb színes madapolán
—.40 —.20
1 vég /« » 28 rőf jó minőségű trtibaui gyolcs
5.50 3.35
1 i 2« rlif jó minős, jó mosatu kék koczkázott morva kanavász . . . 4.95 2.35
1 i 28 i i
» morvái hegyi gyolcs
' . . . . 7.50 4.40
1. • 26 • > • jó mosatu barna koczkázott morva kanavász . . . 5.20 2.90
1 » 30 » » » halbstadti gyolcs
6.90 3.90
•1 » 29 » legnehezebb sziléziai vászon
10.50 6.05
1 » 30 » legnehezebb rumburgi kanavász
11.90 6.50
1 » 30 • • < széles nmerikai bőr vászon
12.50 6.18
1 • "29 » *, széles legfinomabb hollandi vászon
15.90 7.80
1 • 30 » ':> széles legfinomabb irlandi vászon . . . . . . . . .
18.50 9.90
1 i 54 » »/» széles legnehezebb schönbergi vászon
28.— 16.50
1• » 30 • »4 széles legfinomabb hollandi vászon ,
18.25 10.75
1 > 50 i >, széles legfinomabb georgsvaldi vászon
35.50 18.25
1 » 30 » »/» széles jó minőségű chiffon
1Í.50 5.40
1 » 30 • •/« széles legjobb minős, doubl. chiffon
: . . . 12.90 6.50
1 db igen jó minőségű munkás ing, színes
1.20 —.55
1 db igen jó minőségű finom színes creton ing
2.10 —.98
1 db fehér chiffon ing, redőzött vagy sima mellel
1.95 —.9,>
1 db flu. oxfordi ing dupla mellel
2.15 1.85
1 db legfin. fehér madapolán ing dupla bélelt mellel
2.60 1.35
1 db nagy levarrott finom karton paplap
3.25 1.70
1 db nagy levarrott fin. török creton paplan
3.75 1.95
1 db nagy levarrott legfin. perzsiai creton paplan
4.65 2.20
1 db nagy levarrott legfin. bécsi vörös paplan színes petyekkel . . . .
5.60 2.40
1 Ah nagy levarrott cachmir paplan
5.85 2 95
1 db kettős levarrott indis cachmir paplan
6.80 3.15
1 db egészen nagy matrácz tengeri fűvel töltve
8.95 4. Hl
1 db egészen nagy matráez finom tiszta szőrrel
32.— 11.80
Több ezer db finom szatén nyakkendő
csak 5 kr.
Több ezer db bécsi vörös broge kendő kis leányoknak csak 3 kr.
Több ezer garnitúra inggomb csak 9 kr.
Több ezer pár kis gyermelc: Ifsrráitytt-esak -10 kr.
Több ezer pár nyers finis harisnya uraknak csak 12 kr.
Több ezer röf legfinomabb csipke függöny ezelőtt 55 most 25 kr.
Több ezer röf ",« szél. legj. mins. csikós bútor csinvat ezelőtt 58 m 28.
Haris Zeillinger és TE*.
A
•
^sW "
B
vászon és feliérnemilek raktára
a „kék csillaghoz." Budapest váczi ntcza 9. sz.
Jelen értesítéssel nagyrabecsiilt vevőik és a t. ez. közönség szives tudó
mására hozzá k, hogy dúsan felszerelt vászonraktárukat, kész fehérnemüekkel,
hölgyek, urak és gyermekek számára a legváltozatosb uj mintákban gazdagiták, kiváló gondot fordítva teljes nászkelengyék összeállítása és felszerelésére.
Árjegyzéket, melyben minden czikk legjutányosbb szabott ára ki van
téve, kívánatra szívesen és bérmentve küldenek.
^*^mm
•
TERNO
cs. k. lottóban
yedül csak ugy érhető el,
ha bírjuk ama számok comb natioit, melyeknek a húzá­
son ki kuli jönmök. E számok­
ból, mint egyedüli titokkal,
készlettel bir az általánosan
ismert, és magas nyeremény­
jutalékkal sokszorosan kitün
tetett K r e n t i e n b e r g t ő k e ­
pénzes H o h e n a u b a n (éjszaki
vaspálya), ki már maga eleget
nyervén, és igen sok embert,
ki az előtt nagyon kevés
pénzzel bírt, gazdaggá tett.
A ki tehát a legközelebbi
lottohuzásokra kiválóan jó
számok
közlését
kivánja,
melyek egy aterno-játékutasitásra» v i l á g o s a n
elő
vannak irva, küldje be azon­
nal pontos czímét, mire a
számok küldése rögtön meg­
történik. «A ki mer, az nyern
igaz közmondás, a miért is
senki se zárja el a közelgő
szerencse elöl ajtaját, hanem
hozasson azonnal egy ternojáték-combinatiot, tegye be a
ezAmokat bizonyosan, s várja
5611
meg a sikert.
A szépség egyik fő feltétele a S'ép arezbör.
Még < k vesbbé ezép alkotása aicz is elbájol­
hat, ha annak bóre kifogástalan. A levitábalyosabb szépség p.digcsak akkor lesz kellőét
méltányolva, ha a bor é» annak színe nem
nélkülözik a tisztaságot, fényt ésfiatalüdesé;el Számtalan hölgy elves-ii minden igényét
i szépségre, ha arez!>öre kifogásolható. Hogy
ehát ez szép éséletfiisseségii maradjon a késő
iggkori?. használjuk a számos tekintély, i
ezek között P, efluch tanár Londonban. R&spi
lanár, dr. Juiigt-r dr. Raurinitz, t-tb. által
aj 'iilt, 14 év óta száiezerektöl használt Lengirl-féle n> ir balzsamot. Ezen kedveltszépitősz.r a káros kendözés, szenvedélyek vagy
egy^b OAUKuál fogva tönkre tt-tt arezbört, söt a himlő által szét­
roncsolt bSrszrrvezetet is teljesen helyrealliiji. A fonnyadt
sz raa bort újra fölfrissíti és siuiavn teszi, a annak kedves színe­
zetet kölcsönöz, s leginkább korosibb ura* és hölgyek által figye
lembe veendő Hogy Dr. l/cni-icl nyir balzsamait kívül nem
létezik jobb és megbízhatóbb szer a bor fentartása és elépítésért,
mindaz-k e'ismerik, a kik kisérletet tettek vele. Egy korsóval frt
1 50 — V..ló ti minőségben kapható Budapesten : Török József
tyógyszertárában. kiriilyu'cza 12. Pozsonyban: Pisztory Bódog­
nál. Mihálykapu. Teuiesvátott: Tarczay Istvánnál.
8513
m
ARCZBÖL
Magyarország legnagyobb
kölcsöuköinviára 3 0 , 0 0 0 k ö t e t .
Van szeremcsém a tisztelt nagyérdemű olvasókö
zönséggel tudatni , hogy a Liaflté-féle kölosönkönyv
t á r t megvettem, és azt azonnal a m a g y a r rengény-irod a l o m összes t e r m é n y e i v e l valamint a német franczia és
angol nyelven megjelent kiváló regényekkel bővítettem,
úgy hogy jelenleg a legtágabb igényeknek megfelel. A
b é r l e t i d i j a k helyben, különösen a v i d é k r e lehető legol­
csóbbak. A kölcsönkönyvtár naponta V28—Vsl óráig, él
délután 2—7 óráig nyitva van.
Ivii-i L a j o s , Budapesten bécsi utcza 3. sz. ai
udvarban.
6009
(2
Előfizetett föltételek: VASÁENAPI UJSAG éB ( egész évre 12 írt i
/ egész évre 8 frt
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: I félévre ... 6 • ! Csupán a VASÁBNAPI ÚJSÁG: I félévié... 4 •
Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: ' • * * « * ™ Ö frt l KfUWldi előfizetésekhez a postailag
I félévre
meghatározott viteldíj is csatolandó.
-ik s z á m 1880.
BUDAPEST, SZEPTEMBER 5.
Cincinnatiban, mely alkalommal mind a két
nek
ÉSZAK-AMERIKA ELNÖKJELÖLTJEI. párt
megállapodott azok személyében, kiket
X X V I I évfolyam.
az elnöki és Chester
Arthurt az alelnöki
székre.
mint köztársasági
K
ÉT h a t a l m a s párt áll egymással szemben
az észak-amerikai Egyesült-Államokban:
a republikánus és a demokrata. De e két
elnök- és
alelnökjelölteket
szavazatával támogatni fog.
Az amerikai elnökválasztás nem direkt vá­
lasztás, h a n e m
Az előbbinek jelöltsége nagy föltűnést kel­
tett világszerte. Nevét
ugy megy végbe, hogy az egyes
alig
ismerték
azelőtt
Európában s köztudomású volt, hogy a republi­
kánus párt
számos árnyalatának vezérei min­
jelzőből nehéz eltalálni, miről ismerni rá egyikre,
államokban ősválasztások utján u. n . elektorok
dent elkövetnek Grant Ulysszes tábornok érde­
miről a másikra s mi az voltaképen, mely őket
(választók) választatnak, kiknek száma minden
kében, a ki két izben volt már a köztársaság
megkülönbözteti. Pedig rövid pár szóba foglal­
egyes államban egyenlő amaz államnak a kon­
elnöke.
ható össze: a köztársasági párt nagyobb köz­
gresszuson ülő szenátorai és képviselői számá­
pontosítást kivan s az egységes állam felé hajló
val. Ezeknek az elektoroknak kell aztán a köz­
zére ment volt a republikánusok chicagói gyű­
iránylatokat követ, mig a demokrata párt több
társaság
lésére s ott Shermannt, a
elnökét
és alelnökét
megválasztani.
Garfield
mint Ohio állam küldötteinek ve­
'i
pénzügyminisztert,
6IHIII5IÍ
ISfiymSrianiSirMbáill
MÜSlSSEinsn
A FRANKLIN-TÁRSULAT
magyar irodalmi intését kiadásában Budapesten (egyetem-utoia 4-ik ssám) megjelent
minden kőny várainál kapható:
FRANKLIN-KÖNYVTÁR.
DUEUY VICTOR
VILÁGTÖRTÉNELEM.
itdolgoita is Jlagyarorsiag tiirténctuel bővítette
Dr. B A L L A G I
A F r a n k i i n - T á r s u l a t magyar irodalmi intését kiadásában Budapesten (egyetemutcza 4-ikssám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:
*
A.
A vadászat mestere.
Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára, vagyis
rövid foglalatja mindazon elméleti szabályoknak, melyek megtanu­
lása 8 megtartása mellett a vadászatot bárki a siker gyönyörével
gyakorolhatja.
Sajit él egy ötvenéves vadász tapasztalataiból, s jeles kútfők nyomán irta
C S E R S Z I L Y Á S I ÁKOS.
Harmadik,
átdolf/ozott
és bővített
Á r a ftt«T« 8 0 k r .
kiadás.
ALADÁR.
Ara fűzve 3 frt.
n F r a n k l l n - E ő n y v t á r
1 1
t e r v r a j z a .
Jelen kötettel a tudományos ismeretek különböző mezejéről válogatott mun­
kák sorozatát nyitjuk meg oly szándékkal, hogy közönségünk m i n d e n müveit
vagy műveltségre törekvő tagjának néhány év alatt b e c s e , h á . i k ö n y v t a r t ad­
hassunk által.
Ugy gondoljuk, hogy a különböző művek szakszerű kiválasztásával és tet­
szetős tárgyalásával azoknak is igen lényeges szolgálatot teszünk, kik alapos és
rendszeres iskolai képzésben vagy kevésbbé részesültek, vagy a kiknek polgári
állása a rég megtanult, de már idestova elfelejtett ismeretanyagnak utánpótlását
más módon, mint önképző olvasás utján, nem engedi meg. Ép ezért az e sorozat­
ban megjelenendő egyes művek kiválasztásánál különös figyelemmel leszünk arra,
hogy azok megértésere az úgynevezett t u d o m á n y o s k é p . e t t . é g ne legyen okvet­
lenül szükséges; mihez képest e munkák mindenike vonzó és könnyen érthető
modorban dolgozza fel a tudomány anyagát, hogy igy az olvasó könnyű szerrel,
a verejtékes munka mellőzésével gazdagíthassa ismeretkörét.
iFranklin-Könyvtán-unk minden kötete a tudomány egy-egy ágát a maga
egészében fogja tárgyalni és felölelni. K ö t e t e n k é n t is megszerezhető lesz; rátukmálásról vagy a többi kötetek megvételének kötelezettségéről szó sincsen.
Régi szokásunkhoz ragaszkodva, e vállalatunknál is lemondunk a reclame és
colportage nagy dobbal járó eszközeinek alkalmazásáról, mert meg vagyunk róla
győződve, hogy az a közönség, mely a világ mai baladó mozgalmai közepett »
komolyabb olvasmány szükségét érzi, meg tudja különböztetni a tanulságos
könyvet a gyári férczelménytöl; jó könyveknek pedig csalogató czégér nélkül is
elegendő vevője akad.
GARFIELD.
HANCOCK.
'
•:.:< Í K Í I . I B H
I! ni;;:::
•
hatalmat követel a központ rovására az egyes
Törvénynyel ugyan nem, de erkölcsileg mégis
ajánlotta egy igen meleg beszéddel elnökjelölt­
államoknak, nagyobb függetlenséget
és széle­
kötelezve v a n n a k arra az elnökjelöltre adni sza­
nek. Esze ágába se jutott, hogy e megtisztelte­
sebb hatáskört. A különbség legrövidebben jelez­
vazatukat, kit a különböző pártok nemzeti kon-
tés még öt magát is érhesse, a mint hogy nem
hető a két ismert s z ó v a l : czentralizáczió és de-
vencziója fölállított; ez ideig a választók teljesí­
is fordult elő még soha, hogy a nemzeti kon-
czentralizáczió. Minden egyéb, a mi a két pártot
tették is e kötelezettségüket. Törvény szerint az
venczió a saját kebeléből állítson föl valakit j e ­
egymástól elválasztja, ennek fogalma alá cso­
elnökválasztók mindig a november havára eső
löltnek. Garfielddel
portosul, vagy mellé sorakozik.
első hétfőre következő kedden választatnak és
mondhatni, hogy jelöltetését egyenesen a n n a k
pedig a legközelebbi elnökválasztásra eső m i n ­
köszönheti, hogy a konvencziónak tagja volt.
A két p á r t közti mérkőzésnek legnagyobb
alkalma az elnökválasztás, melyre már nagyban
den negyedik é v b e n ; az elnökválasztás
folynak az előkészületek. A republikánusok j u n .
deczember hó első szerdáján ejtetik meg.
-•<in tartották
meg nemzeti
konvencziójokat
Chicagóban, a demokraták húsz nappal később
krepublikánwok
pedig
a chicagói nemzetgyűlésen
Garfield J a m e s Á b r a h á m o t állították föl jelölt­
esik meg ez először,
sőt
Az első pillanattól kezdve, hogy a sokszor n a ­
gyon is heves választási vitákba beavatkozott,
nyugodt,
mérséklő, békéltető
föllépésével,
az
érvek és ellenérvek higgadt és igazságos mérle-