A SZÁMÍTÁSTECHNIKA RÖVID TÖRTÉNETE

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA RÖVID TÖRTÉNETE
A számolást segítő eszközök története egyidős az emberiség történetével. Az ősember az ujjait használta a
számoláshoz, aminek latin neve: digitus. Innen származik az angol számjegy, a digit elnevezés is. Később a
számoláshoz köveket, fonalakat használtak, az eredményt pedig a barlang falába, csontba vagy falapokba vésve
rögzítették.
KIPU:
A nagyobb számértékek megjelenésével kialakult az átváltásos rendszerű számábrázolás, a tízes,
tizenkettes, majd a tizenhatos számrendszer. Az első, máig is fennmaradt helyiértékes írásmód a
KIPU-kon látható. A helyiértékes számábrázolás egyik legfőbb formája már több ezer éve
alkalmazott volt Amerikában. A KIPU-kon a tízes számrendszerben rögzített értékeket meglepő
módon egy kettes számrendszeren alapuló, kövek helyzetével operáló, számoló eszközzel dolgozták
fel. ezek az ősi számítógépek megelőzték az európai számítógépek fejlődését.
ABAKUSZ:
Első eszközként ez tette lehetővé az egyszerűbb művelet elvégzést. Az
Abakusz sínekbe helyezett apró kövekből áll. A kövecske latin neve:
calculus, innen ered a kalkulátor szó is. Ősi formája hatezer évvel
ezelőtt jelent meg, hasonló eszközt használnak ma is a kínaiak és a
japánok. Felépítésében tükrözi a római számírás sajátosságait. Az alsó
vályúkban 4-4 kő van, a felsőkben 1-1 kő. Egy kő akkor bír
számértékkel, ha középre van húzva.
1202-ben Leonardo da Pisa Liber Abaci című könyve hatásosan
közreműködik abban, hogy Európa megismerkedjen a hindu-arab
számokkal. Valójában ez az Abakusz ellenpropagandája volt.
A tényleges áttörést a logaritmus jelentette. A középkorban erről íródott
egy könyv: Algoritmi de numerus indorum (... az indusok
számjegyeiről).
Roman Lull, spanyol szerzetes 1275-ben azt a gondolatot vetette fel, hogy az igazság mechanikus módszerekkel is igazolható.
Elveit az "Ars magna et ultima Lulli" című munkájában fejtette ki. Egy gondolkodó gépet szerkesztett, melyben számok
helyett az egymással összefüggésbe hozható fogalmak, illetve azok jelei szerepeltek. E logikai gép segítségével akarta
bebizonyítani Isten létezését és mindenhatóságát.
A 16. században a hajózási és csillagászati térképek készítésének könnyebbé tételére szolgált a logaritmus megjelenése.
Elsőként Simon Steven használta kamatos kamat számításra (1+p)n. Ezt alapul véve Jost Bürgi, ómester elkészítette az első
logaritmikus táblázatot 8 év alatt. Bürgi 1592-ben kiadott Arithmetica című művében szerepel elsőként a tizedes törtek mai
írásmódja.
MECHANIKUS SZÁMÍTÓGÉPEK:
William Schikard
Thübingeni csillagász. A csillagászati számítások megkönnyítésére alkotta meg
eszközét. Keplernek írt levelében leírja, hogy gépe az összeadást és kivonást teljesen, a
szorzást és osztást részben automatizálta. Sajnos egy tűzvész a készülő példányt
megsemmisítette, így csak halála után készítették el az első működő modellt.
Blaise Pascal
Az első szériában gyártott számítógép megalkotója. Igaz, hogy a számítógép csak
összeadás és kivonás műveletét tudta, de 7 működő példánya létezett. Diderot
még az Enciklopédiában is megemlíti. A gép egy működő modellje látható
Podern Born-ban, a Heinznicksdorff Múzeumban.
az
Gotfried Wilhelm Leibniz
Lipcsében élt, Pascal gépét fejlesztette tovább. Leibniz javasolta először a kettes
számrendszer alkalmazását. Ez a gép volt az első. amely a szorzást és az osztást
közvetlenül, kiegészítő művelet nélkül végezte el. A szerkezet lényege a fogazott
henger, amely a helyiérték-váltást oldotta meg.
Charles Dabbage
1828-tól a Cambridge-i Egyetem matematika professzora. Minden idejét a gyakorlatban használt
táblázatok pontosítására fordította. Jacquard lyukkártya vezérlésű szövőszékének ötletét
felhasználva ő is lyukkártyát alkalmazott az adatok bevitelénél. Az első gépének a DifferenceEngine-nek fejlesztését félbehagyva új gép tervezésébe kezdett. Az Analitical-Engine sem készült
De a leírások alapján Ada Byron - a költő lánya - írt programokat, melyek később szinte mind
helyesnek bizonyultak.
Az Analitical-Engine 1000 tengelyen 50 helyiértéken akart számolni. A gép számításokat végző,
úgynevezett "malom" részét, fia készítette el. Az el nem készült tároló részbe kellett volna bevinni
adatokat.
el.
az
ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPEK
Neumann János
Budapesten született, itt is tanult. 1931-ben a Princenton-i Egyetem (USA) professzora lett.
Los Alamos-ban is dolgozott, atombombával kapcsolatos kutatásokat végzett. 1949-ben az
első, belső program-vezérlésű, elektronikus, digitális számítógép az ENIAC megépítésénél
tevékenykedett. 1946-ban fogalmazta meg elveit a számítógépről:
•
•
•
•
•
a kettes számrendszer alkalmazása,
teljes mértékben elektronikus elven működő számítógép,
központi vezérlő egység, illetve aritmetikai egység alkalmazása,
tárolt program elve,
soros utasítás végrehajtás elve.
ENIAC
1943-tól a Pennsylvania Egyetemen fejlesztették ki az első elektronikus számítógépet.
A gép elkészülését sürgette a II. világháború miatt rohamosan fejlődő hadiipar. A
lövedék röppályájának számításához fejlesztették ki ezt az eszközt. A gépben 1800
elektroncső, 10.000 kondenzátor helyezkedett el, 40 szerelvényfalon. A gép
össztérfogata 85 m3 volt.
1958-ban kezdték alkalmazni a tranzisztort az elektroncsövek helyett, ettől kezdve
beszélhetünk második generációs számítógépekről.
Később megjelenik a mágnesszalag, majd a mágneslemez, fejlődnek a programozási
nyelvek és kialakul a miniatürizálás.
1965-től kezdve beszélhetőnk harmadik generációs gépekről, ekkor fedezték fel az integrált áramköröket (IC)
A negyedik generációs számítógépek 1971-tőljelentek meg, amikor az Intel piacra dobta a 4004-es processzort, ami csak 4
bites, de ez jelenti a mindenkori kiindulópontot. Ez volt a "lelke" az IBM PC-nek is.
ENIAC COMPUTER
ENIAC
"Electronic Numerical Integrator and Computer"
with its inventors.
A második világháború nagy lendületet (pénzt) adott az
1. generációs számítógépek építéseknek,
fejlesztéseknek, és a kutatásoknak.
A cél egy olyan gyors számítógép kifejlesztése volt,
amivel bonyolult katonai például bombázási, tüzérségi
feladatok számításokat lehetett elvégezni.
Az ENIAC -ot (Electronic Numerical Integrator And
Computer) tehát katonai célra tervezték és építették.
Az Eniac tízes számrendszerben mûködött, tízjegyû
elõjeles számokat kezelt - aritmetikai egységei több
feladatot is elvégeztek egyszerre. Az eletroncsöves flipflopokból összeállított akkumlátoraiba impulzussorozatokkal vitték be a kívánt számokat és az állandókat kapcsolókkal
állították be.
1946. február 15-én jelentették be a gép elkészültét.
Az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer), ún.
külsõ programvezérlésû gép volt.
A programot lyukkártyákra lyukasztották, és az adatokat 20 db
tízjegyû regiszterben tárolták.
Mûködési sebessége viszont ezerszer gyorsabb volt, mint a MARK I
sebessége.
Az ENIAC paraméterei:














órajel - 100kHz
18000 elektroncsõ
1500 jelfogó
70000 ellenállás
10000 kondenzátor
6000 kapcsoló
200 mikrosec.-es összeadási sebesség
3 millsec.-es szorzási sebesség
30 millsec.-es osztási sebesség
30,5 méter hosszú
3 méter magas
1 méter széles
U - alakú
140 kW telj. felvétel
Univac 1
Az elsõ kereskedelmi forgalomban is kapható, sorozatban gyártott univerzális számítógép a UNIVAC I. (UNIVersal
Automatic Calculator) volt. Ez volt az elsõ számítógép, amely a számok mellett már szöveges információt is tudott kezelni.
Többen ezt a gépet tekintik az elsõ generáció igazi kezdetének. A gépet a Remington Rand nevû cég gyártotta. Az ENIAC-hoz
és EDVAC-hoz hasonlóan ezt is John Presper Eckert és John Mauchly tervezte. A gép 5600 elektroncsövet és 18 000 diódát
tartalmazott, 19 tonnát nyomott és egymillió dollárba került. A memóriája higany-késleltetõvonalas megoldású volt,
háttértárként itt használtak elõször mágnesszalagot. A képen a UNIVAC mûködés közben látható. A gép központi része a
háttérben látható, az elõtérben pedig a vezérlõpult van. Az elsõ UNIVAC gépet az USA Népességnyilvántartó Hivatala
vásárolta meg 1951-ben és mintegy 12 évig napi 24 órás mûszakban használta. 1952-ben e gép segítségével jósolták meg az
elnökválasztás eredményét még a választás napjának éjszakáján, a szavazatok 7%-ának összeszámlálása után. A UNIVAC I-et
elõször 1954-ben a General Electricnél alkalmazták üzleti célra. Ebbõl a gépbõl összesen 48 darabot gyártottak. Többen ezt a
gépet tekintik az elsõ generáció kezdetének.
NAME
MANUFACTURER
TYPE
ORIGIN
YEAR
END OF PRODUCTION
BUILT IN LANGUAGE
KEYBOARD
CPU
SPEED
RAM
SIZE / WEIGHT
BUILT IN MEDIA
PRICE
Univac 1
Remington Rand
Professional Computer
U.S.A.
March 1951
Unknown
None
Binary, control and ASCII keyboards
Vacuum tubes array
1,905 operations per second
1000 words of 72 bits in delay lines
4,25 (W) x 2,45 (D) x 2,60 (H) meters, floor space: 943 cubic feet / 13.1 tons
Magnetic tapes
$750,000 FOB factory.
High-speed line printer: $185,000
AN/FSQ-7
NAME
MANUFACTURER
TYPE
ORIGIN
YEAR
END OF PRODUCTION
BUILT IN LANGUAGE
KEYBOARD
CPU
SPEED
COPROCESSOR
RAM
ROM
TEXT MODES
GRAPHIC MODES
COLORS
SOUND
SIZE / WEIGHT
I/O PORTS
BUILT IN MEDIA
OS
POWER SUPPLY
PRICE
AN/FSQ-7
IBM
Professional Computer
U.S.A.
1958
1963
None
IBM consoles
55,000 vacuum tubes in each unit
75 KIPS (KiloInstructions Per Second)
None
Core 8892-word
Unknown
None
256 x 256
Monochrome
None
2000 square meters / 275 tons
Tape, punched cards, modem
Tape
None
3 MW
About $150 million (estimated), printer around $200,000 to $250,000
LYUKSZALAG
SZÁMOLÓGÉPEK
.
Compucorp 326 Scientist
.
The Compucorp 326 Scientist is the last in a line of fabulous calculators, made by the legendary Compucorp division of the
long defunct Computer Design Corporation. It was also the only 300-series Compucorp machine with an advanced
programming model that included conditional and unconditional branching, labels, and subroutines.
These machines are simply beautiful. Despite their large size, they have a graceful appearance; they look like oversize pocket
calculators, in fact, but designed with a perfect sense of aesthetic proportions.
The Compucorp 326 has 160 partially merged program steps (many multi-keystroke instructions are merged into a single
keycode.) A standard accessory to this calculator is the Compucorp 392 tape drive, which could record programs to standard
cassettes, or specially manufactured endless cassettes made by Compucorp.
Datasheet
Years of production: 1975-?
New price:
USD 1300.00?
Size:
Weight:
Batteries:
External power:
I/O:
Precision:
Memories:
Program memory:
Chipset:
9"×5½"×3"
4 lbs
4×"D" alkaline
7VDC 1.3A
Tape interface
13 digits
12 numbers
160 program steps
Display type:
Display color:
Display technology:
Display size:
Numeric display
Orange
Plasma fluorescent display
10+2 digits
Entry method:
Advanced functions:
Memory functions:
Algebraic
Trig Exp Tape Units
+/-/×/÷/^
Programming model:
Program functions:
Program display:
Program editing:
Forensic result:
Partially merged keystroke
Jump Cond Subr Lbl
Keycode display
Insert/delete capability
8.999998638082
PC - Model 5150
NAME
MANUFACTURER
TYPE
ORIGIN
YEAR
BUILT IN LANGUAGE
KEYBOARD
CPU
SPEED
COPROCESSOR
RAM
ROM
TEXT MODES
GRAPHIC MODES
COLORS
SOUND
SIZE / WEIGHT
I/O PORTS
BUILT IN MEDIA
OS
POWER SUPPLY
PERIPHERALS
PRICE
PC - Model 5150
IBM
Professional Computer
U.S.A.
1981
IBM BASIC (Special Microsoft BASIC-80 version in ROM)
Full stroke 'clicky' 83 keys with 10 function keys and numeric keypad
Intel 8088
4.77 MHz
Optional 8087 math coprocessor
64 KB (The very first ones had only 16 KB)
64 KB
40 or 80 char x 25 lines
Optional CGA graphic modes : 320 x 200 / 640 x 200
Monochrome / 4 among 8 in 320 x 200 CGA mode
Tone Generator - built-in speaker
50.8 (W) x 40.6 (D) x 14 (H) cm
Five internal 8 bit ISA slots, monitor, Centronics, cassette (!),
One or two 160 KB 5.25'' disk-drives
MS-DOS, CP/M-86
Built-in 63.5W switching power supply unit
5 expansion slots, 5, 10, 20 MB hard discs
Ł1736 (1 FD, monochrome monitor, U.K., 1983)
PC XT - Model 5160
NAME
MANUFACTURER
TYPE
ORIGIN
YEAR
END OF PRODUCTION
BUILT IN LANGUAGE
KEYBOARD
CPU
SPEED
COPROCESSOR
RAM
ROM
TEXT MODES
GRAPHIC MODES
COLORS
SOUND
I/O PORTS
BUILT IN MEDIA
OS
POWER SUPPLY
PERIPHERALS
PRICE
PC XT - Model 5160
IBM
Professional Computer
U.S.A.
1983
Unknown
Microsoft BASIC
Full-stroke keyboard with numeric keypad and function keys
84 or 101 keys
Intel 8088
4.77 MHz
Socket for a 8087 math co-processor
From 64k to 640k, depending on models
64 kb
80 x 24 / 40 x 24
CGA modes : 320 x 200 / 640 x 200
16
Tone Generator
eight internal slots (five 8 bit ISA), RS232c, Centronics
One 5.25'' FDD, 360k (3.5'' on later models)
10Mb or 20Mb hard-disk
MS DOS
PSU built-in
Numerous IBM and third-parties expansion cards, i.e. the QuadRam 512 KB RAM
card
$8000 (Complete version with 640 KB RAM, 10 MB HDD, colour display)
APPLE 1
NAME
MANUFACTURER
TYPE
ORIGIN
YEAR
END OF PRODUCTION
KEYBOARD
CPU
SPEED
RAM
VRAM
ROM
TEXT MODES
GRAPHIC MODES
COLORS
SOUND
I/O PORTS
POWER SUPPLY
PRICE
APPLE 1
Apple
Home Computer
U.S.A.
April 1976
1977
No keyboard (sold separately)
MOS Technology 6502
1 MHz
8 KB
1 KB
256 bytes
40 x 24
None
None
None
Monitor, Expansion connector, Keyboard connector, Cassette board connector
PSU built-in
$666.66 (USA, 1976)
APPLE IIc
The Apple IIc was the compact (the "c" stands for compact)
version of the Apple IIe. It had the same basic characteristics
as the Apple IIe but included a lot of features which were
optional on the IIe: floppy disk drive, 80-column display, color
display, 128 KB RAM. But unlike the Apple IIe, it had no
expansion slots, so it was hard to add features to this computer.
It ran either with DOS 3.3 or with ProDos and had the first
version of QuickDraw in ROM.
The Apple IIc was originally designed to be a portable version
of the Apple II, but it wasn't a stand alone system, it had no
batteries and no LCD screen (Apple would soon release these
items), it could also be used with a small 9" monochrome
green screen which plugged into the unit. The Apple IIc was
mainly used as a desktop computer.
The Apple IIc was replaced with the Apple IIc+ in 1988.
NAME
MANUFACTURER
TYPE
ORIGIN
YEAR
END OF PRODUCTION
BUILT IN LANGUAGE
KEYBOARD
CPU
SPEED
RAM
ROM
TEXT MODES
GRAPHIC MODES
COLORS
SOUND
SIZE / WEIGHT
I/O PORTS
BUILT IN MEDIA
OS
POWER SUPPLY
PRICE
APPLE IIc
Apple
Transportable
U.S.A.
April 1984
1990
AppleSoft BASIC
Full-stroke 62 keys with arrows keys
MOS 65c02
1 MHz
128 KB
16 KB
40 or 80? chars. x 24 lines
(only the full screen modes are listed here) : 40 x 48 (16 col) / 80 x 48
(16 col) / 280 x 192 (6 col) / 140 x 192 (16 col) / 560 x 192 (mono)
16 maximum
one channel. Built-in speaker
29(W) x 31(D) x 6(H) cm.
Monitor, Joystick/Mouse, RGB, Floppy Disk, RS232c (2)
one 5.25
DOS 3.3 or ProDOS
External 12 volt power supply unit
$1,300 - Ł925
ZX 81
A ZX81 a ZX80 egyenes ági leszármazottja, a
különbség annyi, hogy a ZX80 12 integrált
áramkörét (a processzoron és a memórián kívül)
egyetlen ULA áramkörbe integrálták, még tovább
csökkentve ezzel az előállítási költségeket.
A ZX81 célja a számítógépet a tömegeknek volt.
Megjelenésekor 99 angol fontért árusították ami
akkor a legolcsóbbnak számított. Bár ezért a
pénzért nem sokat kapott az ember, fekete fehér
megjelenítést és 1K memóriát.
A
programozói
leleményesség
abszolút
bizonyítéka, hogy írtak (és forgalmaztak)
memória bővítés nélküli ZX81-en futó sakk
programot, amely nem is játszott rosszul
NAME
MANUFACTURER
TYPE
ORIGIN
YEAR
BUILT IN LANGUAGE
KEYBOARD
CPU
SPEED
RAM
ROM
TEXT MODES
GRAPHIC MODES
COLORS
SOUND
SIZE / WEIGHT
I/O PORTS
POWER SUPPLY
PRICE
ZX 81
Sinclair
Home Computer
United Kingdom
march 1981
Sinclair Basic
Touch-sensitive keyboard, 40 keys
Zilog Z80A
3.5 MHz
1 KB (901 bytes available, up to 64 KB)
8 KB
32 x 24 (but 2 lines are reserved for system messages and commands)
64 x 44
Black and white
None
167 x 175 x 40 mm / 350gr
Z80 Bus, tape, video
9V DC , 600 mA (centre polarity = +ve)
Kit :Ł50 (UK, june 1981) / Ready-built : Ł70 (UK, june 1981)
C 64
TECHNIKAL INFORMATION
NAME
MANUFACTURER
TYPE
ORIGIN
YEAR
END OF PRODUCTION
BUILT IN LANGUAGE
KEYBOARD
CPU
SPEED
COPROCESSOR
RAM
ROM
TEXT MODES
GRAPHIC MODES
COLORS
SOUND
SIZE / WEIGHT
I/O PORTS
BUILT IN MEDIA
POWER SUPPLY
PRICE
C 64
Commodore
Home Computer
U.S.A.
1982
1993
Basic
Full-stroke 66 keys with 4 function keys
6510
0.985 MHz (PAL) / 1.023 MHz (NTSC)
VIC II (Video), SID (Sound)
64 KB
20 KB
40 columns x 25 lines
several, most used : 320 x 200
16 + 16 border colours
3 voices / 9 octaves, 4 waveforms (sound output through TV)
40.4 (W) x 21.6 (D) x 7.5 (H) cm
RGB (composite, chroma/luma and sound in/out), 2 x Joystick plugs,
Cardridge slot, Tape interfarce (300 bps), Serial, User Port, TV RF
output
Cassette unit. Provision for 170 KB 5.25'' floppy disc unit (1541)
External power supply unit
$595 (USA, 1982) - Ł229 (U.K. 1984)
600 / 800 XL
NAME
MANUFACTURER
TYPE
ORIGIN
YEAR
END OF PRODUCTION
BUILT IN LANGUAGE
KEYBOARD
CPU
SPEED
COPROCESSOR
RAM
ROM
TEXT MODES
GRAPHIC MODES
COLORS
SOUND
I/O PORTS
POWER SUPPLY
PRICE
600 / 800 XL
Atari
Home Computer
U.S.A.
1982
January 85
Atari Basic
Mechanical keyboard
MOS 6502C
1.79 (NTSC) / 1.77 (PAL) MHz
GTIA (video), POKEY (sound, I/O), ANTIC (video)
16 KB (600 XL up to 48 KB) / 64 KB (800 XL, expandable to 128 KB)
24 KB
five text modes, max: 40 x 24, min: 20 x 12
16 graphic modes, maximum : 320 x 192
256 (16 colors with 16 intensities)
4 voices, 3.5 octaves
Composite video output, cartridge slot, peripheral port (SIO), parallel bus, 2 joystick
plugs
External power supply unit
183 (december 84)
Der CPC 464 (CPC steht für Colour Personal Computer) war bei seinem Erscheinen eine kleine Sensation: Schneider (eigentlich
Amstrad) brachte als ein Computer-Nobody gleich mit seinem ersten Wurf einen Hit auf den Markt, der selbst Commodore ins Grübeln
brachte.
Erscheinungsjahr:
Prozessor:
Taktfrequenz:
RAM:
ROM:
Betriebssystem:
Grafikchip:
Textmodus:
1984
Z80A
4 MHz
64 KByte (unter Basic ca. 42 KByte frei)
32 KByte (inkl. Locomotive Basic 1.0)
eigenes (CP/M 2.2 bei Diskettenbetrieb)
6845
80 x 25 (monochrom), 40 x 25 (4 Farben), 20 x 25 (16 Farben)
Grafikmodi:
640 x 200 (monochrom), 320 x 200 (4 Farben), 160 x 200 (16 Farben)
Farben:
Soundchip:
Sound:
27
General Instruments AY-3-8912
3 Stimmen, stereo, Geräuschgenerator, eingebauter Lautsprecher
Tastatur:
Laufwerk:
I/O:
Schreibmaschine, QWERTY, 74 Tasten
--1 x Expansion, 1 x Centronics (7 Bit!), 1 x Joystick, 1 x Kopfhörer, RS232 und Floppy über
externe Interfaces
Besonderheiten:
Spannungsversorgung des Rechners über Monitor, wurde nur zusammen mit Grün- oder
Farbmonitor geliefert, eingebautes Kassettenlaufwerk
VIDEOTON TV Computer
A 80-as évek közepén (jópár évvel lemaradva a
nyugattól) idehaza is elkezdték gyártani "magyar"
számítógépet a TVC-t. A Videoton 1984-ben
vásárolta meg az Enterprise-t is tervező cég egyik
régebbi számítógép licence-t. A temérdek "honosítás"
után 1988-ban már 3000 db 32K-s és 9000 db 64K-s
gépet adtak el, jórészt az iskola-számítógép
kategóriában (állami megrendelésre). A grafika
kezelése egyébként BASIC-ből jelentősen újszerű
volt, a felbontás ott mindig 1024x 960, amit a gép
számított át mindig az adott grafikus módnak
megfelelő valós képernyő koordinátákra. A karakter
pontrács 10x8 bit volt. A gép kiegészítőit pl. a
magnetofont a BRG gyártotta és mindössze 2900 Ftos áron lehetett megvásárolni. Nem éppen egy
alkatrész kímélő gép volt. Ennek köszönhetően a
meghibásodások száma is jelentős mértékű volt.
Talán a Novotrade ezért (meg sok minden másért) nem vállalta a gépek szervizelését, és persze a program
ellátásáért sem lelkesedett túlzottan. De az állami megrendelés biztos piacnak látszott. A TVC 64k+ gépe amivel
az iskola-számítógép pályázatra is beneveztek jelentősnek mondható változásokon esett át. A BASIC verziószáma
V2.2 lett, amibel több új utasítás és jópár hibajavítás is bekerült.
A TVC OS az akkori szokásoknak megfelelően a BASIC-kel együtt be volt építve, azonban volt UPM (a CP/M
speciális TVC-re írt verziója), és VT-DOS (DOS 3.10 kompatibilis) implementáció is. A VT-DOS segítségével IBM
PC lemezek írása/olvasása volt lehetséges, de ez nem jelentette azt, hogy hardver szinten kompatibilis egy PC-s
floppyval a kompatibilitást.
A TVC sorozatot jórészt a Centrum Áruházak forgalmazták igen változó árakon (16-14000 Ft) A géphez kb 40-50
programot lehetet vásárolni, pl. szövegszerkesztőt, levélnyilvántartót, CP/M-et, és FORTH-ot. Az oktatási célú
programokat a OPI programiroda szervezte, Az igen magas előállítási költségeket nem tudták tovább csökkenteni,
és a Plus4 tömeg importja (Novotrade-Ápisz) valamint a Primo megjelenésével de leginkább a magánimport miatt 3
év alatt le is csenget a TVC.
Processzor:
ROM:
RAM:
RAM típusa:
VRAM:
I/O ROM-RAM:
Szöveges mód:
Grafikus módok:
Hang:
Billentyűzet:
Botkormány:
Kimenetek:
BASIC:
Alaplap:
Z80 / 3,125 MHz
20 kbyte BASIC+OS (max. 24 kbyte-ig)
32 kbyte vagy 64 kbyte
4116
16K
maximum 4db kártyáig
64 x 24 karakter
128 x 240 /16 szín (24x16 karakter) (GRAPHICS 16)
256 x 240 / 4 szín (24x32 karakter) (GRAPHICS 4)
512 x 240 / 2 szín (24x64 karakter) (GRAPHICS 2)
1 csatorna 12 bites programozható lánc /195812,5 Hz/
57 nyomógomb, 9 funkció billentyű
Beépített, a gépen két botkormány port is található
TV kimenet PAL (25-40 csatorna közt), hangvivõ képvivõ + 9,5 MHz, FM
RGB kimenet - 75 Ohm 1,4 Vpp
Magnó csatlakozás - 200mVpp
Centronics port
2 x joystick csatlakozó
cartridge csatlakozó (max. 16 kbyte)
4 x bővítő csatlakozó (max. 8 kbyte ROM egyenként)
TVC Basic V1.2
32 kbyte-os modellnél: HBA
64 kbyte-os modellnél: HBA-2
HT 1080Z School Computer
A HT1080Z számítógépet a Híradástechnikai
Szövetkezet készítette az első iskolaszámítógép pályázatra, amelyet meg is nyert
vele. Ezután állami pénzen az iskolák nagy
részét ezzel a géppel szerelték fel. Otthoni
használatra nem igen vásárolták meg, mivel
az ára igen magas volt. A gép nem magyar
tervezés, a Híradástechnikai Szövetkezet a
Video Genie számítógép licenszét vásárolta
meg, és ez alapján gyártották. A Video Genie
pedig a Tandy TRS-80 Modell I licensze
alapján készült. Az eredeti felépítésen nem
változtattak a HT fejlesztői, de egy AY-38192 I/O és hanggenerátor áramkörrel
kibővítették azt. Az első széria alaplapjait
Tajvanon gyártották, és itthon szerelték
össze. A hanggenerátor panelja a két eredeti
alaplap összekötésénél csatlakozott a
géphez. A hanggenerátor panelja a hangon kívül 8 I/O portot is biztosított, amit egy utólag vágott nyíláson vezettek
ki a gép házán. Később átalakították a ház felépítését. A gép mérete 54x39x12 cm, és 3 kg a súlya. Az első szériák
16 kbyte RAM-al és 12 kbyte ROM-al készültek, majd ezután 32 és 64 kbyte-os HT-k is készültek. A billentyűzet
minősége jó, kellemes és kényelmes. Az első szériák betűismétlési hibát tartalmaztak. A gép beépítve tartalmazott
egy kazettás magnót adat be- és kivitelre, ami egy hordozható magnó elektronikáját és mechanikáját tartalmazta. A
beépített magnetofon 4, 75 cm/sec szalagsebességű, kompakt kazettás, fémmechanikás. A ROM-ban található
Basic nyelv a Microsoft 12 kbyte Level II Basic-e volt, amelyet a tervekkel együtt licenszelt a gyártó.
Név
Gyártó
Típus
Gyártás éve
Beépített nyelv
CPU
Sebesség
Billentyűzet
RAM
ROM
Szöveges mód
Grafikus mód
Színek
Képernyő
Hang
I/O portok
Programtárolás
Tápegység
Perifériák
Ár
HT-1080Z School Computer
Híradástechnika Szövetkezet, Budapest
Iskolaszámítógép
1983-1986
BASIC (Microsoft 12kB Level II BASIC)
Z80
1,77 MHz
Teljesértékű QWERTY billenytűzet, de nincsenek magyar ékezetes billentyűk
16kB, később 48kB (HT-1080Z/64 változat)
12kB + 1,5kB kiterjesztés (monitor, magyar karakterek támogatása)
16x32 vagy 16x64 karakter, átkapcsolható és lapozható
128x48 pont
Fekete-fehér
Külső kompozit video monitor vagy fekete-fehér TV
Beépített AY-3-8910 hangchip (3 csatorna és zaj, 11 oktáv)
50 kivezetésű bővítő busz, külső magnó interfész, TV antennajel, kompozit
videojel, 8 bites ki/bemeneti portok (az AY-3-8910 által)
Beépített, kompakt kazettás magnó egység programok felvételére és
bejátszására (500 baud)
Beépített tápegység
Nyomtató interfész; külső bővítődoboz floppy diszk vezérlővel, nagyfelbontású
grafikával; külső floppy meghajtó
35 400 Ft (1984-ben)
OSBORNE 1
The
Osborne 1 is one of the first portable computers but needs
external power source. Its name comes from Adam
Osborne, the man who made this computer a reality (not
quite true, see end of the text).
It has a very small built-in screen (8.75 x 6.6 cm, which can
display 128 columns!!) and weighs more than 10 Kg.
The first models couldn't display more than 52 columns by
line, so to access to the 76 other columns, the user had to
scroll among the screen thanks to the cursor keys.
It works under CP/M and was sold with Digital Research
CBASIC (compiled BASIC), SuperCalc (spreadsheet),
WordStar (word processor), MailMerge (mailing) and
Microsoft's MBasic (MBasic source code was 100%
upwards compatible with IBM PC's BASICA, source code only).
Portable
The
Compaq Portable PC is the first successful portable
PC. It had a very high degree of PC compatibility,
running virtually all of the software that ran on the PC.
It also has the capability to accept full size PC
expansion cards. With the cover removed, we see a
well shielded chassis. Inside we can see the diskette
drives, video monitor, power supply and expansion
slots.
Compass
The Compass portable was the first computer of the Grid
company. It was an expensive portable business computer
incorporating large memories (both RAM and data storage) for
the time, but above all one of the first graphic amber plasma flat
screen.
It was housed in in a matt-black finished magnesium case. Not
only does this gave increased protection (and weight) that some
plastic shells, it also acted as a heat-sink, so there was no cooling
fan. Stangely, there was no carrying handle either. Above the
keyboard was a panel displaying common command codes to
refresh user's memory.
MS-DOS History
The history of MS-DOS is surprisingly long. It started off as QDOS (Quick and Dirty Operating System)
which was developed by Seattle Computer Products to run on IBM's new PC. This list is fairly
comprehensive although a number of the more obscure versions of DOS have been omitted.
Version
1.0
1.25
2.0
2.11
3.0
3.1
3.3
4.0
4.01
5.0
5.0a
6.0
6.2
6.21
6.22
7.0
7.1
Date
Comments
The original version of MS-DOS. This was a renamed version of QDOS which had
1981
been purchased by an upstart company called Microsoft.
This added support for double-sided disks. Previously the disk had to be turned
1982
over to use the other side
This added support for IBM's 10 MB hard disk, directories and double-density
1983
5.25" floppy disks with capacities of 360 KB
1983 Support for foreign and extended characters was added.
1984 Support for high-density (1.2 MB) floppy disks and 32 MB hard disks was added.
1984 Network support was added.
This release was written to take advantage of IBM's PS/2 computer range. It
1987 added support for high density 3.5" floppy disks, more than one partition on hard
disks (allowing use of disks bigger than 32 MB) and code pages.
This version provided XMS support, support for partitions on hard disks up to 2
1988 GB and a graphical shell. It also contained a large number of bugs and many
programs refused to run on it.
1989 The bugs in version 4.0 were fixed.
This was a major upgrade. It allowed parts of DOS to load itself in the high
memory area and certain device drivers and TSRs to run in the unused parts of
the upper memory area between 640K and 1024K. This version also added
support for IBM's new 2.88 MB floppy disks. An improved BASIC interpreter and
1991
text editor were included, as was a disk cache, an undelete utility and a harddisk partition-table backup program. After the problems with MS-DOS 4, it also
provided a utility to make programs think they were running on a different
version of MS-DOS.
This was a minor bug fix which dealt with possibly catastrophic problems with
1992/3
UNDELETE and CHKDSK.
This was a catch-up with Novell's DR-DOS 6. It added a disk-compression utility
called DoubleSpace, a basic anti-virus program and a disk defragmenter. It
also finally included a MOVE command, an improved backup program,
1993 MSBACKUP and multiple boot configurations. Memory management was also
improved by the addition of MEMMAKER. A number of older utilities, such as
JOIN and RECOVER were removed. The DOS Shell was released separately as
Microsoft felt that there were too many disks.
Extra security was built into DoubleSpace following complaints of data loss. A new
1993 disk checker, SCANDISK, was also introduced, as well as improvements to
DISKCOPY and SmartDrive.
Following legal action by Stac Electronics, Microsoft released this version which
1993 had DoubleSpace removed. It came with a voucher for an alternative disk
compression program.
Microsoft licenced a disk-compression package called DoubleDisk from VertiSoft
1994
Systems and renamed it DriveSpace, which was included in this version.
This version is part of the original version of Windows 95. It provides support for
1995 long filenames when Windows is running, but removes a large number of utilities,
some of which are on the Windows 95 CD in the \other\oldmsdos directory.
This version is part of OEM Service Release 2 and later of Windows 95. The main
1997 change is support for FAT 32 hard disks, a more efficient and robust way of
storing data on large drives.
Microsoft Windows History
Year
Event
1983
Microsoft Windows was announced November, 1983 and sells for $100.00.
1985
Microsoft Windows 1.0 is introduced in November, 1985 and is initially sold for $100.00.
1987
Microsoft Windows 2.0 was released December 9, 1987 and is initially sold for $100.00.
1987
Microsoft Windows/386 or Windows 386 is introduced December 9, 1987 and is initially
sold for $100.00.
1988
Microsoft Windows/286 or Windows 286 is introduced June, 1988 and is initially sold for
$100.00.
1990
Microsoft Windows 3.0 was released May, 22 1990. Microsoft Windows 3.0 full version
was priced at $149.95 and the upgrade version was priced at $79.95.
1991
Microsoft Windows 3.0 or Windows 3.0a with multimedia was released October, 1991.
1992
Microsoft Windows 3.1 was released April, 1992 and sells more than 1 Million copies
within the first two months of its release.
1992
Microsoft Windows for Workgroups 3.1 was released October, 1992.
1993
Microsoft Windows NT 3.1 was released August, 1993.
1993
The number of licensed users of Microsoft Windows now totals more then 25 Million.
1994
Microsoft Windows for Workgroups 3.11 was released February, 1994.
1994
Microsoft Windows NT 3.5 was released September, 1994.
1995
Microsoft Windows NT 3.51 was released June, 1995.
1995
Microsoft Windows 95 was released August, 1995 and sells more than 1 Million copies
within 4 days.
1996
Microsoft Windows NT 4.0 was released August, 1996.
1996
Microsoft Windows CE 1.0 was released November, 1996.
1997
Microsoft Windows CE 2.0 was released November, 1997.
1998
Microsoft Windows 98 was released June, 1998.
1998
Microsoft Windows CE 2.1 was released July, 1998.
1999
Microsoft Windows 98 SE (Second Edition) was released May 5, 1999.
1999
Microsoft Windows CE 3.0 was released 1999.
2000
Microsoft Windows 2000 was released February 2000.
2000
Microsoft Windows ME (Millennium) released June 19, 2000.
2001
Microsoft Windows XP is released October 25, 2001.
2003
Microsoft Windows Server 2003 is released March 28, 2003.
2005
Microsoft announces it's next operating system, codenamed "Longhorn" will be named
Windows Vista on July 23, 2005.